TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN 2 1. VEZETÉS 2 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében? 2 1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? 5 1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését? 9 1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel 12 2. STRATÉGIA 15 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? 15 2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? 18 2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás 19 2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja) 20 3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA 22 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése 22 3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés 26 3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és fejlesztés 29 3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés 30 3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága 31 3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról 33 3.f. A terhelés mérése 33 4. Erőforrások, partnerkapcsolatok 36 4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága 36 4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága 37 4.c Információ és tudásmenedzselés 38 4.d Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése 39 4.e Partnerkapcsolatok menedzselése 40 5. FOLYAMATOK 46 5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok fejlesztések értékelése, változtatási igények feltárása 46 Művészetközvetítő, sporttudományi és pedagógiai szakok adatai 50 II. KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI 51 1. Oktatói kérdőívek eredményei 51 2. Hallgatói kérdőívek eredményei 55 3. ALKALMAZÓ CÉGEK EREDMÉNYEI 58 4. KÖZVETÍTŐKNEK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI 62 5. ÖNKORMÁNYZATOKNAK SZÓLÓ KÉRDŐÍV EREDMÉNYEI 64 6. VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVÉNEK EREDMÉNYE 66 III. KONSZENZUSOS ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE 77 1
I. AZ EFQM KIVÁLÓSÁGI MODELL ALKALMAZÁSA A KARI ÖNÉRTÉKELÉSBEN 1. VEZETÉS 1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében? Vizsgálandó területek: Intézményi küldetésnyilatkozat, minőségpolitika ismerete, minőségcélok lebontása karokra/szakokra Minőségtervezéssel való foglalkozás Minőségfejlesztéssel való foglalkozás Lehetséges mutatószámok: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei Elkészült stratégiai tervek, cselekvési, változtatási programok száma és realizálása A minőségügyi képzésekben részt vettek száma Kiadványok/ tájékoztatók/ oktatási anyagok száma A szervezeti önértékelés eredményeiből indított minőségjavító projektek száma horizontális kiterjesztés Szövegesen bemutatandó témakörök: kar/szak és szervezeti egységei belső munkamegosztása: A BDF Főiskolai Tanácsa 2001-ben fogadta el az Intézményfejlesztési Tervét, amelynek része volt a BDF Küldetésnyilatkozata. Azóta elkészült a 2004-2009 időszakra vonatkozó Stratégiai Terv is, mely átvette ezt a nyilatkozatot a főiskola valamennyi karára érvényesnek tekintve. A Küldetésnyilatkozat a BDF minőségpolitikai nyilatkozatával együtt megtalálható a BDF Minőségfejlesztési programjában is. 2002. január 01-étől működik a főiskolán a Testnevelési és Művészeti Kar. - 2002-ben elkészült a kar SzMSz-e, ami az általános rendelkezéseken túl meghatározza a kar szervezeti és oktatási egységeit, vezetőit és testületeit; szabályozza a kar vezetését, a Kari Tanács és a Kari Hallgatói Önkormányzat működését. - A karnak a 2006 óta érvényben lévő SzMsz-ben előírt működési szabályzata nincs (SzMSz 31.. (6)), mert az intézményi SzMSz karra vonatkozó szabályozása elégséges. - A kar döntéshozó és a dékán tanácsadó testülete a Dékáni Tanács, amely a kar szervezeti rendjében meghatározott feladatokat lát el, és azok megvalósítása érdekében döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat gyakorol, illetve bármely, a kar irányításának keretébe tartozó ügyben állásfoglalásra jogosult. (SzMSz 36.. (1)). A kari Dékáni Tanács rendszeresen ülésezik. a karhoz 2006. szeptemberétől 5 intézet tartozik: Emberi Erőforrásfejlesztési Intézet Művészeti Intézet Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Sporttudományi Intézet Tanítóképző Intézet. az intézetek alá rendelve 2006. szeptemberétől 9 tanszék működik: Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék 2
Andragógia Tanszék Pedagógia Tanszék Pszichológia Tanszék Rajz Tanszék Sportági Tanszék Sportelméleti Tanszék Színházművészeti Tanszék Zenei Tanszék. A kar szervezeti struktúrája egy éves működés után újra átgondolásra kerül. A kar, intézetei és tanszékei közötti munkamegosztás az intézményi SzMSz szerint történik (32-34..). A kar szolgáltató és funkcionális szervezeti egysége a Dékáni Hivatal (SzMSz 35..). minőségbiztosítási bizottságok működése: A minőségirányítás főiskolai testületei: - BDF Szenátusa - BDF Minőségirányítási Bizottsága - Kari Minőségi körök (BDF Minőségfejlesztési programja). Intézményi szinten működik Minőségirányítási Bizottság 2006. novemberétől Dr. Balogh Imre elnökletével: (1) Figyelemmel kíséri a főiskolai minőségpolitika fő irányelveit, (2) Megtárgyalja és elfogadja a minőségirányítás és a minőségfejlesztés főiskolai szervezeti rendjét, javaslatot tesz a szükséges változtatásokra. (3) A Szenátus elé terjeszti a Minőségirányítási Kézikönyvet, (4) Felügyeli a minőségügyi követelmények és a Minőségirányítási Kézikönyv betartását. A bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik és évente egy alkalommal köteles beszámolni a Szenátusnak. (SzMSz 84..) A 2006-ban létrejött Minőségfejlesztési és Informatikai Központ látja el a Főiskola minőségüggyel kapcsolatos adminisztrációs, nyilvántartási, adat- és dokumentációkezelési feladatait, közreműködik a szükséges információk összegyűjtésében, feldolgozásában. (SzMSz 93.. (1)) Az Intraneten a Minőségfejlesztési Dokumentumtárban hozzáférhetőek a minőséggel kapcsolatos dokumentumok. A rendszer folyamatos fejlesztése érdekében a Főiskola mindhárom karon 3 fős minőségi köröket működtet. (SzMSz 93.. (3)) 3
A BDF TESTNEVELÉSI ÉS MŰVÉSZETI KAR SZERVEZETE ÉS SZAKSTRUKTÚRÁJA EMBERI ERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI INTÉZET MŰVÉSZETI INTÉZET PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI INTÉZET SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET Alapszakok Andragógia Rekreációszervezés és egészségfejlesztés Pedagógia Testnevelő-edző Tanító Hagyományos szakok Egészségfejlesztő és mentálhigiéné Egészségtantanár Kommunikáció Művelődésszervező Ének és zenetanár Ének-zene-egyházzene Ének-zene-karvezetés Rajztanár Testnevelő tanár Tanító Felsőfokú szakképzési szakok Ifjúságsegítő Intézményi Kommunikátor Tanszékek Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék Andragógia Tanszék Rajz Tanszék Színházművészeti Tanszék Zenei Tanszék Pedagógia Tanszék Pszichológia Tanszék Sportági Tanszék Sportelméleti Tanszék 4
1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat? Vizsgálandó területek: A változtatáshoz, kiválósághoz kötődő ismeretek, információk megszerzésének, feldolgozásának módszere, gyakorisága, az értékelés alapján a reakciók A kar/szak és szervezeti egységei munkamegosztását úgy alakítják-e, hogy az a hatékonyabb munkavégzésre alkalmas legyen Döntési kompetenciák telepítettsége döntéshozatal szintjén Lehetséges mutatószámok: Kérdőíves és szöveges felmérések gyakorisága, terjedelme Akcióprogramok eredményeképpen bekövetkező változások száma, a javulás/fejlődés mértéke Minőséggel kapcsolatos ülések, napirendi pontok, stb. száma, résztvevők száma Minőséggel kapcsolatos fejlesztési projektek száma Belső önértékelések gyakorisága Oktató/hallgató arány szakon/karon Tanszék/intézet átoktatása karon belül, más karra Oktatóra eső órák száma Valóban elindított kurzusok száma Helyettesített órák száma Kreditpontok száma/aránya; felvett/teljesített kreditpontok aránya; kreditpontok megoszlása szakonként/ karonként/ szervezeti egységenként... Szövegesen bemutatandó témakörök: - tanácsadó testület: Kari Tanács alá rendelt minőségbiztosítási és értékelési bizottság: o 2002-2006-ig a karon a Kari Tanács alá rendelve működött Minőségirányítási Bizottság Dr. Simon Katalin elnökletével: a Kari Tanács ellenőrző, javaslattevő és véleményező szerve volt, fő feladatának a minőségügyi szemlélet elterjesztésével és fejlesztésével a karon belül a minőségügyi követelmények gyakorlati érvényesülésének a biztosítását tekintette a MAB minőségügyi elvárásaival, a kar fejlesztési tervével és az Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság elvárásaival összhangban (bizottsági SzMSz II/1. 2..). o 2001-től intézményi szinten a főiskola minőségbiztosítási rendszerének előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására megbízást kapó két minőségügyi referense közül az egyik a kar oktatója (Dr. Simon Katalin) volt. o 2003 februárjában a tanszékvezetők minőségügyi képzésen vettek részt. Külső értékelő bizottság: Az egész intézményre, ezen belül a karra is kiterjedt külső értékelések: o Minőségfejlesztési Helyzetfeltáró Audit az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. vezetésével 2002. februárjában volt a BDF-en. o A BDF Minőségirányítási Rendszertervére 2002. júniusában az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. javaslatot tett. o 2002 őszén megalakult az első két minőségi kör: 5
az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. útmutatót készített a minőségi körök és a vezetői kör számára. o 2002-2003 között az audit során felmért folyamatok dokumentációs hátterének a feltárása, a már meglévő helyzetfelmérések összegzése, s ezek alapján a folyamatok vázolása történt meg. o 2004-ig hat vezetői folyamat és öt, partnerközpontú működéssel összefüggő folyamat került feltárásra az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. irányításával. - operatív adminisztratív feladatokat ellátó testület: Minőségügyi iroda: o 2006-tól intézményi szinten működik a Minőségfejlesztési és Informatikai Központ. o A Minőségfejlesztési és Informatikai Központ vezetője Bodorkós László. o A Minőségfejlesztési és Informatikai Központon belül minőségügyi referens működik. Feladata különösen: a) a minőségirányítási rendszer folyamatának figyelése, értékelése és koordinálása, a rendszer hatékony és eredményes működésének elősegítése érdekében; b) folyamatos kapcsolattartás a közvetlen partnerekkel és egyéb érdekelt felekkel a minőségirányítási rendszerre vonatkozó kérdésekben, c) az akadémiai tevékenység feltételrendszerére, minőségére vonatkozó információk összegyűjtése, d) éves jelentések készítése a minőségfejlesztési program végrehajtásáról, e) a főiskolai minőségfejlesztési rendszer működésével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesít a fenntartó és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felé. (SzMSz 93.. (2)) Minőségügyi felelős: o Intézményi szinten Dr. Balogh Imre, az intézményi Minőségirányítási Bizottság elnöke; o Kari szinten Dr. Polgár Tibor, a kari minőségi kör vezetője. - kari minőségbiztosítási rendszer szervezete: 2006-ban Minőségi kör alakult a karon: o Dr. Polgár Tibor (Alkalmazott Egészségtudományi Tanszék; Sportági tanszék; Sportelméleti Tanszék) o Máriás Zsolt (Rajz Tanszék; Színházművészeti Tanszék; Zenei Tanszék) o Dr. Simon Katalin (Andragógia Tanszék; Pedagógia Tanszék; Pszichológia Tanszék). 6
- munkamegosztás szabályozása, szervezeti-működési változások: A 2006-ban elfogadott intézményi SzMSz hatályba lépése óta csak intézményi szinten működik Minőségirányítási Bizottság, a kari bizottság megszűnt. o Az intézményi bizottságban a kart 1 fő képviselheti (Dr. Gáspár Mihály dékán) (bizottsági SzMSz 2..) - minőség, kiválósági értékelések, elemzések: A BDF Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzíti minőségirányítási rendszerének valamennyi karra, így a TMK-ra is vonatkozó - alapelveit, valamint o Minőségirányítási Kézikönyvet készít, melyben megfogalmazza minőségirányítási stratégiáját, minőségpolitikáját, rögzíti minőségbiztosítási eljárásainak folyamatát, o a minőségirányítási rendszer működtetéséhez formális szervezetet és testület(ek)et rendel, o a minőségirányítással kapcsolatos dokumentumait nyilvánossá teszi. (Minőségirányítási Kézikönyv) A BDF alapításra, illetve indításra tervezett felsőoktatási képzési programjait a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, vagy más arra illetékes külső testülettel akkreditáltatja. Képzési programjai alapításának, indításának és nyilvántartásának eljárásrendjére belső szabályozást alakít ki és működtet (BDF Képzések létesítésének, indításának és nyilvántartásának szabályzata 62-2006. (XII. 4.)). Valamennyi karon biztosítja az oktatói munka hallgatói véleményezését (BDF Oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata 65-2006. (XII. 4.)). 2007-ben a HEFOP 3.3.1 UNICAF projekt keretében (a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Veszprémi Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, a Szolnoki Főiskola, valamint a Berzsenyi Dániel Főiskola által) kidolgozott önértékelést végez karonként a minőségi körök közreműködésével. - a vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése: Országos szakmai testületek tagjaiként képviselik a BDF-et a kar oktatói (pl. Rektori Konferencia, MAB). A kar intézetei, tanszékei szakmai kapcsolatot tartanak fenn az ország társintézményeivel, tudományos intézményeivel a képzés és kutatás területén. A kar az intézmény esetében nem képvisel olyan önállóságot, mint amilyen általában szokásos. A dékán külső kötelezettségvállalásra nem jogosult, ezért csak szakmai kapcsolat létezik. - döntési kompetenciák esetében hánynak van köze a minőséghez: 7
A Főiskola éves minőségfejlesztési programot készít. A minőségfejlesztési programban meg kell határozni a Főiskola működésének folyamatát, így különösen: a vezetési feladatok végrehajtását, a tervezési folyamatok végrehajtását, az ellenőrzési folyamatok végrehajtását, a mérési, értékelési folyamatok végrehajtását, a fogyasztóvédelmi folyamatok végrehajtását, az oktatói munka hallgató véleményezésének rendjét (Minőségirányítási Kézikönyv). A karon hozott döntések a Főiskola szabályozásának megfelelően történnek. 8
1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését? Vizsgálandó területek: A működés rendszeres értékelése, a szükséges intézkedések megtétele Áttekintő értekezletek a kar önértékelési rendszerében A vezetők mennyire építik és működtetik kapcsolataikat, munkahelyi légkör Humán folyamat Lehetséges mutatószámok: Kérdőíves felmérések vonatkozó eredményei Továbbképzések, szakmai ismeretbővítések száma Ellenőrzések száma, gyakorisága Előléptetések száma Konferencia-részvétel száma Belső szakmai konzultációk száma Fegyelmi vétségek száma Munkaerő-fluktuáció mértéke Hallgatói kérdőívekből a vonatkozó eredmények (pl. Tantárgyi értékelés, statisztikai adatok, stb.) Szövegesen bemutatandó témakörök: - óratartási fegyelem betartatásának ellenőrzési rendszere, (óratartási kötelezettség nélkül nem megy): Az óratartási fegyelem betartásának ellenőrzése esetleges. Dokumentált ellenőrzés nincsen, jelenléti ívvel lenne megoldható. Az órák elmaradásának előzetes jelzéséről és a pótlásának a módjáról az oktató köteles értesíteni a hallgatókat. Hallgatói panasz esetén kivizsgálás történik. - tantervi megfelelés ellenőrzési rendszere: A főiskola valamennyi tanszékére, illetve szakjára vonatkozóan egységes szabályzat van érvényben, melynek értelmében: A tanszékvezető feladat- és hatásköre: a) javaslatot tesz a szakfelelősnek, az elfogadott szakindítási engedéllyel összhangban, a tanszék oktatója által tantárgyfelelősként gondozott tantárgyak oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra), b) meghatározza és ellenőrzi az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatait, SzMSz 65.. (3) A szakfelelős a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért megbízott, hatáskörrel rendelkező felelős személy. A szakfelelős hatáskörében eljárva, a tanszékvezetőktől beérkezett javaslatok alapján kezdeményezi az intézetigazgatónál a szak féléves oktatási programjának jóváhagyását. SzMSz 122.. (3-4) A szak minden tantárgyához tartozik felelős, akinek a tantárgy oktatásának szervezése, a tantárgyfejlesztés, az oktatásban való részvétel a feladata, ennek keretében különösen: 9
a) javaslatot tesz a tanszékvezetőnek, az elfogadott szakindítási engedéllyel összhangban, a tantárgyfelelősként gondozott tantárgyak oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra) SzMSz 123.. (1). - fegyelmezési, ösztönzési, mintaadási, bizalmi elv, stb. érvényesülése: A főiskola valamennyi oktatójára vonatkozóan egységes szabályzat van érvényben, melynek értelmében: A munkáltató utasítási jogából eredően szóban vagy írásban bármikor felhívhatja a közalkalmazott figyelmét olyan általa helytelennek tartott magatartásra, ami fegyelmi vétséget meg nem valósító kötelezettségszegésnek minősül. (BDF Kollektív Szerződése 57-2006 (XII. 4.)). A BDF - az Ftv. rendelkezéseivel összhangban - szabályzatban határozza meg az oktatókkal szemben támasztott alkalmassági, előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, valamint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a szabályzatban foglaltakat az oktató nem teljesíti. (BDF Foglalkoztatási követelményrendszere (75-2006. (XII. 11.)). A BDF a Kitüntetésekről és elismerő címekről szóló szabályzata (49-2006. (XI. 13.)) alapján részesíti elismerésben munkatársait. 2007-ben a karon: 2 fő kapott Sportért és Művészetért Kitüntetést, 2 fő a BDF Kiváló Dolgozó Kitüntetést vehetett át, 2 fő pedig Rektori Dicséretben részesült. Törzsgárdajutalmat és oklevelet ad azoknak a közalkalmazottainak, akinek a Berzsenyi Dániel Főiskolán főállású összesített közalkalmazotti jogviszonya a 20, 25, 30, 35, 40 évet elérte. (BDF Kollektív Szerződése 57-2006 (XII. 4.)). 2007-ben a karon nem kapott senki Törzsgárdajutalmat. - továbbképzési, betanítási programok: A kar több oktatója vett illetve vesz részt különböző Doktori Iskolák képzésében. A Ph.D-fokozathoz szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése érdekében az oktatók különböző formában tanulnak idegen nyelveket. A kar adminisztratív dolgozói rendszeresen vesznek részt belső továbbképzésekben. - a vezetők mennyire alkalmazzák az általuk meghatározott elveket, mennyire becsülik meg munkatársaik erőfeszítéseit: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melynek értelmében: A Berzsenyi Dániel Főiskola nagyra értékeli és megbecsüli a Főiskola szolgálatában, fejlődésének elősegítésében, az intézmény érdekeinek előmozdításában és az emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet, melyek elismerésére a Főiskola kezdeményezi munkatársai kitüntetését állami és önkormányzati szerveknél, s saját elismeréseket alapít: Berzsenyi Dániel Emlékplakett, Alma Mater Kitüntetés, Tudományért Kitüntetés, Arany Katedra Díj, Sportért és Művészetért Kitüntetés, Berzsenyi Dániel Főiskola Kiváló Dolgozója Kitüntetés, Rektori Dicséret, Berzsenyi Dániel Főiskola Kiváló Hallgatója Kitüntetés, Főiskolai magántanár (BDF Kitüntetésekről és elismerő címekről szóló szabályzata 49-2006.(XI. 13.)). 10
- munkatársi elégedettség mérése: Döntően közvetett visszajelzést kapnak a vezetők a karon a különböző értekezleteken (például tanszéki, intézeti, dékáni értekezlet, illetve Összoktatói értekezlet). - valamilyen lojalitást meg kell jeleníteni, bizalmi elv: A követelmények között nincs ilyen előírás. Az elvárt lojalitás a bizalmi elven működik a karon. - vezetői tevékenységben hogyan jelenik meg a lojalitás, bizalom, delegálás, felhatalmazás (vezetői kultúra): A döntési mechanizmusokban a döntésre jogosult a karon minden esetben kikéri a szakterület vezetőjének véleményét, és annak hiányában egyeztetéseket kezdeményez. A döntési jogok delegálása így közvetett úton megtörténik. - szakmai konzultálás (belső): A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melyhez a kar is igazodik: Az intézeti, tanszéki értekezlet hatásköre: - meghatározza az intézet/tanszék ügyrendjét, - a tanterv keretei között kialakítja az általa oktatott tantárgyak programját, vizsgakövetelményeit, tananyagait, - kialakítja az intézet/tanszék kutatási tervét, - kialakítja az intézet/tanszék emberi erőforrásainak fejlesztési tervét, - véleményt nyilvánít a felettes szervek, testületek és vezetők hatáskörébe tartozó személyi kérdések ügyében, - meghatározza az intézet/tanszék rendelkezésére álló forrás felhasználását, - véleményt nyilvánít az intézet/tanszék munkájáról szóló beszámolóval, valamint az egység működésével összefüggő minden lényeges kérdésről. (SzMSz 38.. (5)) - vezetői erőfeszítés és odafigyelés vizsgálata: Erre vonatkozó konkrét vizsgálat a karon nem történt. A működési zavarokból lehet ennek módjára és mértékére következtetni. Működési zavar esetén a vezetőktől kérnek az illetékesek szóban, esetenként írásban beszámolót. 11
1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel Vizsgálandó területek: A vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése best practice Lehetséges mutatószámok: Kérdőíves felmérések eredménye Közös képzések száma Szaktanácsadói tevékenység (hazai/külföldi) Szakmai és közéleti testületi tagság/vezetői pozíció (hazai/külföldi) Átoktatások száma Üzleti szférában betöltött funkciók (hazai/külföldi) Együttműködési megállapodások Oktatócserék száma Vendégoktatók száma Csereprogramokban való részvétel Horizontálisan kiterjesztett projektek száma Kutatási szervezetekkel (kutatóközpontokkal) való együttműködések száma (közös programok, projektek stb.) Szövegesen bemutatandó témakörök: - külső képviselet és belső munkatársi partnerkapcsolat, viszony: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan, melyhez a kar is igazodik: A Főiskola alapító okiratában meghatározott feladatainak ellátása érdekében együttműködési megállapodást köthet bármely hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködés irányulhat különösen: a) képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, b) képzés, gyakorlati képzés közös megszervezésére, c) tanulmányok beszámítására, d) pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, e) kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. A Főiskola megállapodást köthet különösen: a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási és képzési feladatok ellátására, b) más felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával, oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. (SzMSz 103. (1, 2, 4) A Főiskolán belüli kapcsolattartás rendjének célja, hogy biztosítsa a munkavégzés zavartalanságát, a vezetők, és irányítási feladattal megbízott munkatársak folyamatos tájékoztatását, részvételét a munkavégzés irányításában és a feladatok ellátásában. 12
A kapcsolattartás rendjét a Főiskolán elsősorban a magasabb vezetői és vezetői, valamint az alkalmazottak által gyakorolt feladat- és hatáskörhöz, valamint az ennek függvényében kialakult belső munkamegosztás határozza meg. Az ügyintézők kapcsolattartási kötelezettségét munkaköri leírásuk tartalmazza. (SzMSz 104. (1, 2, 3) - hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer: 2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: o 7 fő a régióban vezető pozíciót töltött be o 23 fő valamilyen régiós szervezetben tag volt o 18 fő országos szervezetnél vezető volt o 12 fő országos szervezetben tag volt. A BDF alapító tagként csatlakozott a Maribori Egyetem által kezdeményezett Egyetemi Hálózathoz, a bölcsészettudományok, illetve a művészetek és a sport terén koordináló szerepet vállalva. (Stratégiai terv) A BDF tagja az Alpok-Adria Munkaközösség Rektori Konferenciájának és 23 közelebbi és távolabbi egyetemeivel és főiskoláival folytat sikeres tudományos együttműködést. (Stratégiai terv) - karok közötti oktatás közös oktatás, képzés, együttműködés: A Pedagógiai és Pszichológiai Intézet oktatói a pedagógiai és pszichológiai tárgyakat valamennyi karon oktatják elsősorban a tanár szakos hallgatóknak. A Sporttudományi Intézet oktatói a kötelező sportfoglalkozásokat tartják valamennyi karon. Az Alkalmazott Egésztudományi Tanszék oktatja az Egészségfejlesztés tárgyat valamennyi karon. - szervezeten átnyúló projektek, kutatások: 2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: nemzetközi pályázat vezető 2002-2007 Valid 0 1 Total Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent 135 95,7 95,7 95,7 6 4,3 4,3 100,0 141 100,0 100,0 6 fő összesen 1-1 nemzetközi pályázat vezetője volt. 13
nemzetközi pályázat résztvevő 2002-2007 Frequency Percent Valid Percent Cumulativ e Percent Valid 0 132 93,6 93,6 93,6 1 9 6,4 6,4 100,0 Total 141 100,0 100,0 9 fő vett részt 1-1 nemzetközi pályázatban. hazai pályázat vezető 2002-2007 Valid 0 1 2 8 Total Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent 129 91,5 91,5 91,5 8 5,7 5,7 97,2 3 2,1 2,1 99,3 1,7,7 100,0 141 100,0 100,0 12 fő összesen 22 hazai pályázat vezetője volt. Valid 0 1 2 3 8 Total hazai pályázat résztvevő 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent 118 83,7 83,7 83,7 17 12,1 12,1 95,7 3 2,1 2,1 97,9 2 1,4 1,4 99,3 1,7,7 100,0 141 100,0 100,0 23 fő összesen 37 hazai pályázatban vett részt. - kutatóközpontok bemutatása: 2006-2007-ben különböző országosan, illetve nemzetközileg elismert tudományos műhely munkájában 26 oktató, illetve óraadó vesz részt a karon belül. 14
2. STRATÉGIA 2.a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít? Vizsgálandó területek: Ismeretszerzés és információk feldolgozásának módszertana, gyakorisága; Az információkra és elemzésekre való reakciók és következmények A stratégiai korrekciók esetei A fejlődés megtorpanás kiemelése Az egyetem változtatási, célkitűzési információinak megjelenése; a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása a kari stratégiakészítésébe; a szervezeti teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe; a munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez; a nemzetközi trendek információinak elemzése, összehasonlító elemzése, Oktatási, kutatási tevékenység elemzése, a fejlődés-megtorpanás kiemelése; mihez képest történik a javulások megfogalmazása; stratégiai-team munka jellemzése, a stratégia kimunkálásában való részvétel; az erőforrások stratégiai akciókkal való összehangolása. Lehetséges mutatószámok: hallgatói elégedettségmérés eredményei munkatársi elégedettségmérés eredményei társadalmi hatás eredményei partneri igények meghatározása cselekvési programok száma cselekvési programok teljesülésének ellenőrzése, időbeni követése értékelések száma, beavatkozások száma A hallgatói / munkatársi / munkaerőpiaci / végzett hallgatói elvárásokat teljesítő stratégiai akciók száma A stratégiai terv információs bázisának kialakításához szükséges erőforrásigény (emberév) Az információs bázis minőségi fejlesztésére vonatkozó akciók A stratégiában lévő számszerűsített elvárások száma Válaszadási arány változása (hallgatói, munkatársi, munkáltatói) Az oktatás / kutatás fejlesztésére vonatkozó akciók száma Szövegesen bemutatandó témakörök: Intézményi Stratégiai Terv létezik, a jelenleg érvényben lévő a 2004-2009 közötti időszakra vonatkozik. Karonkénti külön bontásban csak a képzési struktúrára vonatkozó célkitűzések kerültek ebben megfogalmazásra. A karnak ezen felül nincs külön Stratégiai terve. a társadalmi, hallgatói értékelési információk visszacsatolása: A stratégia megfogalmazásakor alapul szolgált Gazdasági Tanács és a gazdaság szereplőinek véleménye, ami a regionális piaci igényeket hivatott megjeleníteni. Így került beépítésre a stratégiába a karon az egészségfejlesztésre, életmódra, turizmusra vonatkozó piaci igény. A képzési kínálat megfogalmazásakor a jelentkezési létszámok tendenciái kiindulópontot jelentettek. szervezeti teljesítményértékelés beépülése a stratégiai információs körbe: 15
Az oktatói kar tudományos potenciáljának fejlesztési terve tartalmaz erre vonatkozó megállapításokat. munkatársi elégedettség elemzésének visszacsatolása a stratégiakészítéshez: Ez elsősorban a Stratégiai Terv intézményi szintű infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó részében történt meg. nemzetközi trendek információinak elemzése (összehasonlítás): Az intézmény helyzeténél fogva nem tudja kiküszöbölni a szomszéd országokban folyó felsőoktatási változásokat. Ennek megfelelően közvetlen kapcsolatok révén tájékozódik az intézmény és ezen belül a kar is. a javulások megfogalmazásának viszonyítási alapja: Az éves vezetői átvizsgálás, és a Stratégiai Terv legalább évente egyszeri felülvizsgálata ad lehetőséget trendek megállapítására és ezek függvényében korrekcióra. az elégedettségmérések eredményeinek hasznosítása: Az öregdiák kapcsolattartás és beválásvizsgálat eredményei figyelembevételével történik a stratégia megfogalmazása. a szakma, a felsőoktatási szakmai közösség véleménye a kar munkájának színvonaláról, ennek kifejeződése tudományos testületi (akadémiai, MAB stb.) tagságok révén: a MAB Pedagógusképzési és Pszichológiai Bizottságának tagja Dr. Gáspár Mihály a MAB Tanárképzési Bizottságának tagja Dr. Iker János a Rektori Konferenciában Dr. Gáspár Mihály elnökségi tag a partneri igények meghatározásának módja: a hallgatók kötelező külső szakmai gyakorlatát biztosító intézményektől kapott visszajelzések a főiskola különböző testületeinek ülésén részt vevő intézményen kívüli képviselők hozzászólásai, javaslatai különböző felmérések (hallgatói, munkatársi ) eredményeinek kiértékelése, folyamata, beépítése a stratégiába: A hallgatói felméréseket a HÖK értékeli, illetve e tanévtől a Minőségfejlesztési és Informatikai Központban történik a hallgatói, oktatói, külső partneri, öregdiáki igényés elégedettségmérési kérdőívek kiértékelése. információ kör (külső partnerek): elsősorban a régió általános és középiskolái szakmai kamarák, egyesületek 16
önkormányzatok 17
2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor? Vizsgálandó területek: Stratégiai tervezés Projektálás Monitoring rendszerek Használati példák bemutatása Mely felsőoktatási szinteken kíván oktatni a kar? Az egyes képzési szinteken követendő stratégia típusa (képzési típusonként értékelendő) Kik a fő versenytársak a művelendő képzési szinteken (képzési szintek szerinti értékelés) Milyen eszközök és módszerek alkalmazásával tervezi elérni a kitűzött stratégiai célt? Lehetséges mutatószámok: Beavatkozások, változások szabályozása, értékelése Etikai kódex Stratégiában található módszertani outputok száma (BCG mátrix, SWOT-elemzés stb.) Meglévő stratégiai elemek (stratégia szintek): küldetésnyilatkozat Funkcionális stratégiák száma Szövegesen bemutatandó témakörök: stratégiai team munka jellemzése: A terv kidolgozói: rektor, tanulmányi-, gazdasági és fejlesztési-, tudományos rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató A tervet véleményező testületek: Rektori Tanács, Professzori Tanács, Társadalmi Tanács (Szenátus) A tervet elfogadó testület: a rektor előterjesztésére a BDF Főiskolai Tanácsa stratégia kimunkálásában való részvétel: A Stratégiai Terv szakfejlesztésre vonatkozó fejezete a karok által készített anyagokat tartalmazza. A karon belül a tanszékvezetők, intézetigazgatók, szakgazdák dolgozták ki a karon belüli szakfejlesztésre vonatkozó stratégiai tervet. 18
2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás Vizsgálandó területek: Stratégiai akciók kidolgozásához rendelt erőforrások Stratégiai akciók megvalósításához rendelt erőforrások Az erőforrások hozzárendelésének mértéke, gyakorlata, a bemutatott időszakban megvalósult nagysága. Milyen időközönként tűzik napirendre a stratégia megvalósításának értékelését Kik vesznek részt a stratégia megvalósításának értékelésében Összekapcsolódik-e a kari stratégia értékelése az erőforrás elosztással? Lehetséges mutatószámok: A stratégia elkészítéséhez felhasznált erőforrások A stratégiában szereplő benchmark célkitűzések száma Szövegesen bemutatandó témakörök: Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség bemutatása: A 2004-2009-es időszakra vonatkozó Stratégiai Terv intézményi szintű. Ez tartalmazza a kar képzési struktúrájára vonatkozó fejlesztési terveket: A tervezett alapszakok közül a 2006-2007-es oktatási évben beindult a rekreáció- és egészségfejlesztés, a tanító és a testnevelő-edző alapszak. A BTK-ról átkerült az andragógia alapszak. Terven felül a MAB akkreditálta a pedagógia alapszakot, mely szintén beindult ebben az oktatási évben. A tervezett művészeti alapszakok akkreditációja folyamatban van. A tervezett MA szakok kidolgozása szintén folyamatban van. 19
2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése (Stratégia megvalósítása és kontrollja) Vizsgálandó területek: Pozitív és negatív hatások Tanulságok, a best practice és hibák elkerülésének kiemelése Összekapcsolódik-e a stratégia értékelése az oktatói és kutatói teljesítményértékeléssel? Lehetséges mutatószámok: Stratégiai értékelések száma Korrekciós/új akciók száma, korrekciós beavatkozások száma Az értékelések kommunikációja (értekezletek, stratégiai napok száma...) A rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális kapacitás kihasználtsága Szövegesen bemutatandó témakörök: A jó megoldások intézményen belüli kiterjesztése: A best practice jegyében a kar sokat tesz a legjobb oktatási, kutatási eredményeinek terjesztésére, ezért évente részt vesz különböző előadásokkal a Tudomány Napján, illetve rendszeresen szervez konferenciákat: Valid 0 1 2 3 4 Total nemzetközi konferenciaszervezés 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent 123 87,2 87,2 87,2 6 4,3 4,3 91,5 8 5,7 5,7 97,2 1,7,7 97,9 3 2,1 2,1 100,0 141 100,0 100,0 18 oktató, illetve óraadó összesen 37 nemzetközi konferencia szervezésében vett részt az elmúlt öt évben. 20
Valid 0 1 2 3 4 5 7 8 Total hazai konferenciaszervezés 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent 117 83,0 83,0 83,0 12 8,5 8,5 91,5 1,7,7 92,2 1,7,7 92,9 3 2,1 2,1 95,0 4 2,8 2,8 97,9 1,7,7 98,6 2 1,4 1,4 100,0 141 100,0 100,0 24 oktató, illetve óraadó összesen 72 hazai konferencia szervezésében vett részt az elmúlt öt évben. A karon rendszeresen vannak tanszéki, intézeti értekezletek, dékáni tanácsülések. 21
3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA 3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése Vizsgálandó területek: A kar oktatóinak, tudományos munkatársainak tudományági működése, minősítése Az oktatók oktatási tevékenysége, oktatásban betöltött szerepük Az oktatók tudományos, kutatásifejlesztési tevékenysége Publikációs tevékenység, oktatási tananyagok készítése, stb. Képzési-kutatói kapacitáskihasználtság Oktatók szakirányú végzettsége Lehetséges mutatószámok: A kar fő- és nem főfoglalkozású alkalmazottainak tudományágak szerinti csoportosításban képzettségi szint tudományos fokozat szerinti, életkor szerinti megoszlása Oktatói táblázatok Oktató/hallgató arány, heti óraszám Szabadalmak, újítások, kutatási témák Beadott/ sikeres pályázatok, elnyert pályázati összegek; részvételi arány Publikációs listák, írott és elektronikus jegyzetek száma, on-line tananyagok Folyamatban levő és befejezett kutatások száma/ oktatói létszám tanszékenként/ intézetenként/ karonként Létező munkaköri leírások és létező beosztások aránya Szövegesen bemutatandó témakörök: az akkreditációs követelményeknek való megfelelés: A karon a 2006-2007-es oktatási évben: kutató professzor: 1 fő egyetemi tanár: 3 fő főiskolai tanár: 4 fő főiskolai docens: 25 fő adjuntus: 22 fő tanársegéd: 11 fő tudományos munkatárs: 1 fő művésztanár: 1 fő 2006-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: 22
státusz * besorolás * tanszék Crosstabulation Count tanszék alk.egtud andragógia pedagógia pszichológia rajz sportági sportelméleti tanító zenei státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékf oglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású óraadó besorolás f őiskolai egy etemi kutató egyéb tanársegéd adjunktus docens f őiskolai tanár tanár prof esszor (óraadó) Total 1 1 1 0 3 0 1 0 0 1 0 0 0 11 11 1 2 1 11 15 5 2 3 1 1 1 13 0 0 1 0 0 16 17 5 2 4 1 1 17 30 2 3 0 0 5 0 0 1 0 1 0 0 0 3 3 2 3 1 3 9 1 1 0 2 0 0 7 7 1 1 7 9 5 0 0 5 0 1 0 1 0 0 22 22 5 1 22 28 1 3 5 0 9 0 0 0 1 1 1 3 5 1 10 1 4 2 0 7 0 0 1 0 1 0 0 0 1 1 1 4 3 1 9 3 1 4 0 3 3 3 4 7 1 6 5 2 0 14 0 0 0 0 10 10 1 6 5 2 10 24 23
státusz * tudományos minősítés * tanszék Crosstabulation Count tanszék alk.egtud andragógia pedagógia pszichológia rajz sportági sportelméleti tanító zenei státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total státusz Total f őállású mellékfoglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékfoglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékfoglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású mellékfoglalkozású óraadó f őállású óraadó f őállású óraadó tudományos minősítés oktató, kutató tud. CSc, Ph. min. nélkül egyetemi dr. CSc, Ph.D D+Dr. habil DSc Total 2 0 1 3 1 0 0 1 10 1 0 11 13 1 1 15 8 1 3 1 13 15 2 0 0 17 23 3 3 1 30 1 1 3 0 5 0 0 0 1 1 2 0 1 0 3 3 1 4 1 9 1 1 2 7 0 7 8 1 9 3 1 1 5 1 0 0 1 19 1 2 22 23 2 3 28 7 2 9 1 0 1 8 2 10 4 1 2 7 1 0 0 1 1 0 0 1 6 1 2 9 4 0 4 2 1 3 6 1 7 14 0 0 14 8 1 1 10 22 1 1 24 A karon a 2007-es - oktatókra és óraadókra vonatkozó felmérés eredménye alapján 15 fő rendelkezik Ph.D-, 1 fő DSc- fokozattal, 5 fő habilitált. 24
A 2006-2007-es oktatási évben 1 főiskolai tanári és 1 főiskolai docensi állás megszűnt a karon. 1 fő kutató professzort, 1 fő tudományos tanácsadót, 2 fő főiskolai docenst és 1 fő nyelvtanárt alkalmazott újonnan a karon a BDF. 4 fő Ph.D fokozatot szerzett (1 fő Pedagógiai Intézet, 3 fő Sporttudományi Intézet), 1 fő védés előtt áll (Sporttudományi Intézet), több oktató túl van a doktori szigorlaton. 2002-2007-ben a kar 138 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója közül: 2 fő a természettudományokat 3 fő a műszaki tudományokat 9 fő az orvostudományokat 8 fő a társadalomtudományokat 72 fő a bölcsészettudományokat (közülük 37 fő a Nevelés- és sporttudományokat, 9 fő a Pszichológiai tudományokat) 43 fő a művészeteket (ebből 22 fő a Zeneművészetet) 1 fő a hittudományt képviseli. 25
3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és -fejlesztés Vizsgálandó területek: Munkakörökre vonatkozó követelményrendszer Motivációs rendszer Lehetséges mutatószámok: Elvárható/teljesített óraszám, elvárható/teljesített publikáció, elvárható/teljesített forrásteremtés Meghirdetett kurzust felvett hallgatók aránya Számonkérések átlageredménye Kitüntetések száma Konferenciákon való részvételek száma Szövegesen bemutatandó témakörök: követelményrendszer betartása, derogációk eltérések száma: A főiskolán egységes szabályzat van erre vonatkozóan: BDF Foglalkoztatási követelményrendszere 73-2006. (XII. 11.) BDF Pályázatelőkészítő Bizottságának működési rendje 76-2006. (XII. 11.) besorolás * tudományos minősítés Crosstabulation Count besorolás Total tanársegéd adjunktus f őiskolai docens f őiskolai tanár egyetemi tanár kutató prof esszor egyéb (óraadó) tudományos minősítés oktató, kutató tud. CSc, Ph.D+ min. nélkül egyetemi dr. CSc, Ph.D Dr. habil DSc Total 9 0 0 0 0 9 15 3 3 0 0 21 18 3 6 1 0 28 2 0 1 0 0 3 1 0 0 1 1 3 0 0 0 1 0 1 67 2 5 2 0 76 112 8 15 5 1 141 26
előléptetések: 2007-ben 2 fő adjunktus docensi kinevezést kapott a Sporttudományi Intézet oktatói közül. képzés, tréning igények bemutatása: 2002-2007-ben a kar 141 megkérdezett oktatója, illetve külső óraadója számos konferencián vett részt és tartott egyben előadást: külföldi szakmai előadás idegen nyelven 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent Valid 0 125 88,7 88,7 88,7 1 5 3,5 3,5 92,2 2 3 2,1 2,1 94,3 3 1,7,7 95,0 4 3 2,1 2,1 97,2 5 1,7,7 97,9 7 2 1,4 1,4 99,3 10 1,7,7 100,0 Total 141 100,0 100,0 16 fő összesen 55 előadást tartott idegen nyelven külföldön. külföldi szakmai előadás magyar nyelven 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent Valid 0 128 90,8 90,8 90,8 1 8 5,7 5,7 96,5 3 1,7,7 97,2 6 1,7,7 97,9 8 1,7,7 98,6 14 1,7,7 99,3 15 1,7,7 100,0 Total 141 100,0 100,0 13 fő összesen 54 előadást tartott magyar nyelven külföldön. hazai szakmai előadás idegen nyelven 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent Valid 0 132 93,6 93,6 93,6 1 5 3,5 3,5 97,2 2 3 2,1 2,1 99,3 4 1,7,7 100,0 Total 141 100,0 100,0 9 fő összesen 15 előadást tartott idegen nyelven hazánkban. 27
hazai szakmai előadás magyar nyelven 2002-2007 Cumulativ e Frequency Percent Valid Percent Percent Valid 0 82 58,2 58,2 58,2 1 11 7,8 7,8 66,0 2 3 2,1 2,1 68,1 3 9 6,4 6,4 74,5 4 3 2,1 2,1 76,6 5 9 6,4 6,4 83,0 6 2 1,4 1,4 84,4 8 2 1,4 1,4 85,8 9 4 2,8 2,8 88,7 10 1,7,7 89,4 11 3 2,1 2,1 91,5 12 4 2,8 2,8 94,3 13 1,7,7 95,0 15 2 1,4 1,4 96,5 16 1,7,7 97,2 17 1,7,7 97,9 21 1,7,7 98,6 24 1,7,7 99,3 47 1,7,7 100,0 Total 141 100,0 100,0 59 fő összesen 397 előadást tartott magyar nyelven hazánkban. 28
3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények bemutatása, rendszerértékelés és fejlesztés E pont alatt az egyes munkakörökre vonatkozó követelményrendszert vizsgáljuk, melyek forrása az intézményi szabályozások között található, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó motivációs rendszert. Az EFQM instrukciója szerint rövid szöveges elemzést adunk az alábbiakra: követelményrendszer betartása, derogációk eltérések száma, előléptetések képzés, tréning igények bemutatása Az elemzés alapját a BDF Foglalkoztatási Követelményrendszere (75-2006. XII. 11.) adja. E dokumentumban találhatók az egyes munkakörök betöltésének feltételei, a követelményrendszer egyes kritériumai. A főiskola oktatói követelményrendszerének figyelembevételével karunkon két új kolléga kapott kinevezést tanársegédi munkakörbe, ketten docensi és egy fő egyetemi tanárként került alkalmazásba. Két fő lépett elő a tanársegédi munkakörből adjunktusiba, öten teljesítették a docensi munkakör betöltésének követelményeit, ketten léptek elő főiskolai tanárrá. Sajnos leépítésekről is beszámolhatunk: két fő főiskolai tanársegédi, három fő adjunktusi munkaviszonya szűnt meg, két fő docensként ment nyugdíjba, egy főiskolai tanár elment más egyetemre. Derogációkról, az eltérések számáról nincs adatom. A konferenciákon és a továbbképzéseken való részvételek számát erősen befolyásolják az anyagi lehetőségek. A PhD - képzésben részt vevők részesülnek a főiskola Tudományos Bizottsága által kiírt és elnyert összeggel, melyet csak ilyen célokra használhatnak fel. 29
3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés Ide tartozik: feladatvégzéshez szükséges személyi állomány, munkakörökre vonatkozó követelményrendszer, munkatársak szakmai felkészültsége tudatos utánpótlás-biztosítás, a munkatársak képességeinek kibontakoztatása, karriertervezés, személyzetfejlesztés. Szövegesen bemutatandó témakörként itt az utánpótlás tervezését kell kiemelni. Az IFT.1.2.5.1. pont alatti ( Emberi erőforrás-gazdálkodás és fejlesztés) (Emberi erőforrásfejlesztés, továbbképzések, karriertámogatás, teljesítmény-értékelés, megbecsülés) szervezett, tervezett és támogatott emberi - erőforrás-fejlesztés nincs. Az oktatók szakmai továbbképzéseit, konferencia részvételeit részben támogatja a főiskola (a Tudományos Bizottság pályázatán elnyert összegek nem elegendőek, kb. két hazai vagy egy külföldi konferencia -részvételt fedeznek maximum). A nem-oktató dolgozók informatikai, gazdasági, és tanulmányi területen kapnak továbbképzést a lehetőségek függvényében. Az IFT előbb említett pontja alapján teljesítmény-ösztönzés és mérés, teljesítményen alapuló elismerési rendszer sem működik karunkon. Az oktatók és a dolgozók is egyetértenek abban, hogy több megbecsülést érdemelnének, mint mennyit kapnak. Az ösztönzési rendszer nem egyértelmű. Karunk kollektívája kialakult, változtatások várhatók a MAB akkreditációs követelményeinek köszönhetően. Előrelépésről akkor lehet szó, ha az adott munkatárs minden szempontból megfelel az előre rögzített feltételeknek. (lásd Oktatói követelményrendszer) A szakmai utánpótlás tervezése karunkon a művelt tudományterület, szak fejlesztési igényeit figyelembe véve történik. Sajátosságként említendő a művészetek és a sporttudományok területén való előrejutások, doktori képzések megléte. Mivel a nevelés-és sporttudomány akkreditácója 1997-ben történt meg, és sportvonalon csak a határtudományok adnak kapcsolódási pontot a doktori képzéshez (az egyes sportágakból nem lehet doktorálni, ellentétben a külföldi gyakorlattal), sok kollégát visszatartott a doktori iskolákba való felvételizés gondolatától. Az utánpótlás biztosítására tervek készülnek, melyek teljesítését időszakonként ellenőrzik és korrigálják. Az oktatói kar életkori megosztását tekintve a 40 év feletti korosztály dominál. A nyugdíjba vonulók helyett bekerülő fiatal oktatók különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen a szakmai előmenetel feltételeként előírt doktori iskola hallgatói jogviszony nagy időbeli és energiaráfordításbeli leterheltséggel jár, ugyanakkor a heti kötelező óraszám nekik a legmagasabb, és az esetek többségében a családalapítás időszaka is erre az életkora esik. Minden tanszék van legalább egy nemzetközileg és országosan is elismert szaktekintély, aki tudásával, kapcsolati tőkéjével, szervezőkészségével, műhelymunkájával képes bevonni a munkatársakat az elvégzendő feladatokba. Az egyéni karriertervek kidolgozása, a személyes fejlődésre való odafigyelés is nagyon fontos. Az utóbbi években kiemelten foglalkoztunk a már érett, minősített oktatók vonzásával, mert ez volt a szakok alapításának, indításának feltétele. 30
A Karnak jelenleg saját doktori iskolája nincs, de tekintettel a már meglevő és fejlődő tudományos kapacitásra, ill. a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel való együttműködésre, a doktori programokban való közreműködésre reális esély kínálkozik. A teljesítmény-értékeléshez tartozik a VIR-ben (Vezetői Információs Rendszer) található adattípusok, melyek alapján nyomon lehet követni a megbízásokat, a kontaktórákat, egyéb igazolt teljesítményeket. Így a kollégák munkáját egy rendszerbe foglalva lehet értékelni. Jól kidolgozottan működik az ide vonatkozó szabályozás intézményi szinten is: a BDF Foglalkoztatási Követelményrendszere (75-2006, XII. 11.), mely részletesen megfogalmazza az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, az oktatókra, kutatókra vonatkozó külön szabályokat, jogokat, kötelességeket: 3.d Munkatársak bevonása, felhatalmazás, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus hatékonysága Az e pontban vizsgálandó területek: innovatív tevékenység, participáció, belső kommunikáció, műhelymunka, kommunikációs stílus, kommunikációs irányultság, informáltság, véleménynyilvánítási lehetőségek Mindezek lehetséges mutatószámai: szabadalmak, találmányok, újítások; beadott/elnyert csoportos pályázati és projektmunkák, elnyert összeg; beadott/elnyert egyéni pályázatok, elnyert összeg; szakképzési alap gyűjtése szervezett konferenciák; konferencia-részvétel, értekezletek száma (vezetői, összoktatói, összdolgozói); jogorvoslati eljárások száma; kiadványok megjelenésének száma, gyakorisága Szövegesen bemutatandó témakörök: A feladat és hatáskör átruházás gyakorlata-a munkaköri leírás tartalmazza, tartalmazhatja mindkettőt, konkrét és átfogó megfogalmazásban is. A feladatok elvégzésének átadása előfordul karunkon, de a felelős személy irányítása és felügyelete alatt. A munkakör gazdagítás a munkatársak kompetenciához való igazodását jelenti. Az önállóság, egyéni mozgástér fokozása szintén bevezetett módszer, és eredményesen kapcsolódik a szakmai utánpótlás nevelésénél leírtakhoz. Főiskolánkon működő fórumok a következők: össz- dolgozói értekezlet, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet, Hallgatói Önkormányzat, Érdekegyeztető Tanács. A belső kommunikációs csatornák szerepe alapvető. Természetesen ezek is főiskolai szinten működnek, karunk oktatói és hallgatói is gyakran használják, hiszen ezek a csatornák tartalmazzák a Kar szempontjából is fontos híreket, információkat. 31
Minden tanszéknek saját honlapja van, melynek feltöltöttsége különböző mértékű. Talán hasznos lehetne egy Kari Hírlevél létrehozása is, mihelyst véglegessé válik főiskolánkon az új szerkezeti felépítés. A tájékoztatás eszközei főiskolánkon: Értekezletek: a) vezetői értekezletek, b) oktatási és egyéb szervezeti egységek értekezletei, c) kari és intézményi össz-dolgozói értekezlet. Az alkalmazottak tájékoztatása: a) tájékoztató a Szenátus üléseiről és határozatairól, b) tájékoztató a Dékáni Tanácsok üléseiről és határozatairól, c) tájékoztató az ÉT üléseiről és megállapodásairól, d) BDF Hírlevél (intranet, időszaki megjelenéssel), e) körlevelek (magasabb vezetői és vezetői), f) az Intranet Hirdető rovata. Hallgatók tájékoztatásának eszközei: a) A BDF honlapja, b) NEPTUN, c) Tanulmányi kalauz, d) BDF HÖK Hírlevél, e) HÖK honlap, f) Heti Frissítő. Mindezek mellet elengedhetetlen a személyes kommunikáció. Fontos elv lenne, hogy a munkatársak hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, melyek a Kar, azon belül az egyes intézetek és tanszékek életében meghatározóak lehetnek. Az egyetemi egyesülési tárgyalások során fontos szerepet kaptak és kapnak az egyes karok, így a TMK elképzelései is. Az ezzel kapcsolatos információáramlás, információ átadás leginkább tanszéki szinten valósult meg. E helyen kerüljön megemlítésre a másik két karral való kommunikáció is, melynek hatékonyságát nagyban gátolják a fizikai távolságok, a decentralizált elhelyezkedés. 32