2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS (EU Menu) Az EU-ban elvégzendő, az élelmiszer-fogyasztásról szóló első páneurópai felmérésre vonatkozó javaslat címe a következő: Mi szerepel az étlapon Európában? (EU Menu). A felmérés tervezését az EFSA koordinálja majd, kialakítása és végrehajtása pedig túlnyomórészt az érintett nemzeti intézményekre hárul majd. Az adatgyűjtés hozzáadott értékét annak a módszertannak az alkalmazása jelenti, amely összehasonlítható és kellően részletes, az EU valamennyi országát és régióját reprezentáló információt szolgáltat a kockázatértékelés céljaira. A felmérés a korábbi európai uniós finanszírozású kezdeményezések továbbalakulását jelenti, a gyakorlatba ültetve át az összehangolt európai erőfeszítést. Az élelmiszer-fogyasztási adatok gyűjtését a tervek szerint egy gördülő program keretében végzik, 2012-től 2017-ig, amelynek előkészítő szakasza 2010-től 2011-ig tart. A reprezentatív adatok gyűjtésének előmozdítása érdekében különös figyelmet fordítanak majd arra, hogy valamennyi országban nagy legyen a részvételi arány. A javaslatot a Tanácsadó Fórum 2009. november 25-i athéni ülésén terjesztették elő. A Tanácsadó Fórum határozottan támogatta a felvetést, és a tagállamok és az EFSA közötti, prioritást élvező együttműködési projektnek tekintette. Az Európai Unióban ahogyan a világ számos más helyén is nagy hangsúlyt fektetnek az egészségesebb és biztonságosabb életvitel előmozdítására. Ebben a tekintetben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelentős szerepet játszik a szabványosított adatgyűjtési és az egységes kockázatértékelési módszerek előmozdítása és összehangolása területén, amely a biztonságos élelmiszer-ellátás és az egészséges étrendek biztosításának alapjául szolgál. Jelenleg európai uniós szinten nem állnak rendelkezésre harmonizált élelmiszer-fogyasztási információk. Az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó, jó minőségű adatoknak az egyének szintjén való, szabványosított módszertan szerint történő, a népesség tagjaira a gyermekektől az idősekig kiterjedő, az EU egészére vonatkozó gyűjtése kiemelt fontosságú feladat. Egy ilyen vállalkozást kizárólag az e területen tevékenykedő valamennyi tagállami szervezettel szoros együttműködésben lehet végrehajtani. Az egységes élelmiszer-fogyasztási adatokhoz való, a tagállamokon átnyúló hozzáférés alapvető fontosságú a kockázatértékelésért felelős európai hatóságok és egyéb szervezetek, valamint érdekelt felek különféle funkcióinak szempontjából. A meglévő veszélyeknek az élelmiszer-biztonság szempontjából való kísérése, valamint a felmerülő kockázatok értékelése mellett a szabványosított élelmiszer-fogyasztási adatok az élelmiszer-biztonságra vonatkozó új jogszabályok alkotása, illetve a meglévők naprakésszé tétele során lehetnek nagyon hasznosak. Előmozdítják majd az élelmezési és közegészségügyi szakpolitikák tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez szükséges étrendi megfigyelést és a népbetegségek (pl. a túlsúly és elhízás, a 2-es típusú diabétesz) megállítására irányuló megelőző tevékenységek kidolgozását és értékelését, és az élelmiszer-bevitelnek és az étkezési és egészségügyi viselkedési mintáknak az akut és krónikus betegségek kockázataival való társulására vonatkozó kutatásokat. 1
Az élelmiszer-biztonsági kockázatértékelések pontosságának növelése, és ezzel az óvatos feltételezések korlátozása csökkentheti az élelmiszeripar részéről a megfelelőséggel kapcsolatban felmerülő költségeket, ugyanakkor továbbra is teljes védelmet biztosítana a fogyasztónak azaz olyan helyzetet eredményezne, amelyből minden fél győztesen kerül ki. Ha többet tudunk arról, hogy mit eszünk, akkor ez az ismeret alapjául szolgálhat a civilizációs betegségek kezelésével kapcsolatos, vészes ütemben növekvő kórházi kezelési költségek csökkentésére irányuló, hosszú távú egészségügyi politikáknak. Európai uniós szinten jelenleg még nincsenek az élelmiszer-fogyasztási adatoknak az egyének szintjén való, nemzetileg megvalósuló gyűjtésével kapcsolatos követelmények. Ugyanakkor nemzeti táplálkozási felméréseket már több európai országban is végeztek, és ezek a nemzeti politikában felhasználható, értékes információkat szolgáltattak, szerepük pedig meghatározó a táplálkozásmegfigyelés területén. Az alkalmazott módszertan azonban nem minden esetben szolgáltat olyan adatokat, amelyek kellőképpen pontosak volnának a veszélynek való kitettség értékeléséhez. Ráadásul a nemzeti élelmiszer-fogyasztási adatokat a Közösségben alkalmazott sokféle módszertan miatt nem lehet közvetlenül összevetni. Az élelmiszer-fogyasztási adatok szabványosításának szükségességét a 4.1 sz. tudományos együttműködési (SCOOP) feladat vetette fel, és először például a DAFNE, az EPIC, a FLAIR Eurofoods-Enfant projekt, a COST Action 99 projekt stb. foglalkozott vele. A korábbi tevékenységekre hagyatkozva az európai uniós finanszírozású EFCOSUM projekt, valamint ennek utódja, az EFCOVAL, tovább foglalkozott egy olyan, az európai élelmiszer-fogyasztási felmérés céljára szolgáló módszer kidolgozásával, amely nemzetközileg is összehasonlítható adatokat biztosít. 2005-ben az EFSA Tudományos Bizottsága a kockázatértékelésről szóló véleményt tett közzé, amely a rendelkezésre álló fogyasztási adatok gyors, az összesítések szintjén való gyűjtését javasolta, amelyet kiterjedten folytatott, részletes adatgyűjtés követne. Erre válaszul az EU tagállamai először az átfogó európai élelmiszer-fogyasztási adatbázis létrehozása során működtek együtt, amely 2008 februárjának vége óta működik. 2008 végén az EFSA a felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan a részletek szintjén meglévő információkon alapuló részletes európai élelmiszer-fogyasztási adatbázis létrehozására irányuló projekteket indított el. A működését a 2010. év során megkezdő részletes adatbázistól azt várják, hogy jelentős mértékben növeli majd az EFSA által készített kockázatértékelési számítások pontosságát. Az adatokat ugyanakkor továbbra is befolyásolják majd a gyűjtésük során alkalmazott módszerek tekintetében megnyilvánuló jelentős különbségek, amelyek miatt az EU különböző országai tekintetében nem lehet majd elvégezni összevetésüket. Ennélfogva a pontos és harmonizált élelmiszer-fogyasztási adatok páneurópai szintű gyűjtése az EFSA egyik elsődleges fontosságú hosszú távú célkitűzése. Mivel felismerik az élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó, a hatékony kockázatértékelést lehetővé tevő páneurópai adatok jelentőségét, és teljes mértékben támogatják az EU Menu ezt biztosító, átfogó jellegű célkitűzéseit, a Tanácsadó Fórum tagjai támogatják a nyilatkozatot. A Tanácsadó Fórum felkéri az EFSA-t az e munkával kapcsolatos részletes tervek 2010-2011 során való, az EU Menu felmérésnek a nemzeti szintű táplálkozásmegfigyelés teljes keretrendszeréhez való illeszkedésének módjára is kiterjedő továbbfejlesztésére. A FENT EMLÍTETT NYILATKOZATOT A TANÁCSADÓ FÓRUM KÖVETKEZŐ TAGJAI TÁMOGATJÁK: Ausztria 2
Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország 3
Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország _ Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia 4
Szlovénia 5