NEGYEDIK FEJEZET Múzeumok és iskolák: A milánói Leonardo da Vinci Nemzeti Természettudományi és Műszaki Múzeum Enrico Miotto Museo Nazionale della Scienza e della Tecnologia di Milano Leonardo da Vinci, Milánó, Olaszország 4.1. Bevezetés: A múzeum és gyűjteményei A Leonardo da Vinci Nemzeti Természettudományi és Műszaki Múzeumot (Leonardo da Vinci Múzeum) 1953-ban alapították a klasszikus múzeumi hagyományokat (a tudományos és technikai tárgyak kiállításait) követve, hasonlóképpen a londoni Természettudományi Múzeumhoz és a müncheni Deutsches Museum-hoz. A gyűjtemények huszonnyolc részlegre oszthatók és három épületben vannak elhelyezve. Mindegyik részleg tartalmaz állandó kiállításokat a rádiótól a fémművességig, a hajóktól a vonatokig. A gyűjtemény központi elemei azonban a Leonardo da Vinci által megálmodott szerkezetek, amelyeket a művész saját vázlatai alapján készítettek el 1. Alapítása pillanatától fogva a múzeum egyik legfőbb célja a tudományos témák oktatása, ezért szoros kapcsolatokat épített ki pedagógusokkal és tanulókkal. Most évente kb. 200 000 iskolás látogat el a múzeumba, s ez a szám folyamatosan nő. Az 1980-as évek elején alakult meg a Fizika Központ, amelyet kimondottan a pedagógusoknak és a sokak által igénybe vehető kísérleti foglalkozásoknak szenteltek. A hagyományos múzeumok nagy többsége számára a 80-as évek fontos időszakot jelentettek, ui. ekkor kezdődtek a tudományos ismeretterjesztés módszereit érintő átértékelések és változtatások, és ekkor alakultak sorra és váltak sikeressé a tudományos oktatóközpontok. Az évtized végén nyílt meg a Leonardo da Vinci Múzeum első interaktív terme, az Élő Tudomány Terme vagy Interaktív Laboratórium 2, amely a san fransisco-i Exploratorium műhelyeihez hasonlókkal várja a látogatókat. Ezt követően több ilyen termet nyitottunk meg. Noha mindig is utaltunk a tudományos oktatóközpontokhoz való hasonlóságra, ezek a termek sokkal közvetlenebb kapcsolatban vannak saját múzeumunkkal és gyűjteményeivel, ugyanakkor a hands-on szemlélettől eltérő módszerekkel dolgozunk. Ezt később részletesen is ismertetem. 4.2. Közművelődési tevékenységek iskolás csoportokkal Az iskolás csoportoknak szóló foglalkozások kidolgozása a Közművelődési Osztály feladata; ez a részleg felel az interaktív termek fejlesztéséért, foglalkozásokat és kiállításokat tervez, rendezvényeket és iskolai múzeumlátogatásokat szervez és a kb. 80 fő múzeumi demonstrátor és tárlatvezető munkáját koordinálja. Az iskolai osztályok nagy többsége évente egyszer látogat el a múzeumba. Látogatáskor a csoportok a következő lehetőségek közül választhatnak: a. az állandó kiállítás egy vagy több részének kétórás megtekintése (ezt ma már nagyon kevesen választják); b. egy óra a kiállításban és egy óra az interaktív termekben; c. két óra az interaktív termekben. Jelenleg a következő interaktív termeink működnek. Ezeket hétköznap iskolások, hétvégén minden látogató igénybe veheti: a. Szappanbuborékok b. Fény c. Színek d. Az öt érzékszerv e. Mozgás f. Kémia és biológia g. Elektromosság, mágnesesség és félvezetők h. Telekommunikáció i. Energia: a Nap és a Hold 1 A múzeum gyűjteményeire vonatkozó bővebb információ a www.museoscienza.org honlapon található. 2 A termek elnevezése még vita tárgyát képezi, noha teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy mit is takar.
j. Leonardo da Vinci csodálatos szerkezetei k. Ókori kerámiák l. Fémek m. Papír n. Tenger...-nyi lelkesedés o. Tájékozódás p. Internet (A fejezet végén található melléklet tartalmazza a laboratóriumok rövid leírását.) A múzeum foglalkozásai közvetlenül kötődnek a kiállított tárgyakhoz és egységekhez, és az interaktív termek legtöbbször a hozzájuk tartozó kiállítások mellett találhatók. Ily módon egyértelművé válik a történelmi jelentőségű tárgyak és a velük kapcsolatos jelenségek összefüggései, s az üvegvitrin mögé zárt holt tárgyak életre kelnek. Mint máshol, hasonlóan a természettudományos ismeretterjesztésnek szentelt intézményben, nálunk is egy kísérlet- és foglalkozássoron alapuló felfedezésre kínálkozik lehetőség az interaktív termekben. A kiindulópont mindig vagy egy bonyolult jelenség vagy egy szimbolikus tárgy valamint egy kérdés. Ebből indul a logikailag egymásra épülő kísérlet- vagy tevékenységsor. A kísérlet középpontjában álló jelenség minden egyes alapeleme egy kiállítási egységhez kötődik, de más kiállítási részekben is fellelhető. Így a tevékenység témája jobban értelmezhetővé válik. Lehetőség nyílik a különböző jelenségeket összekötő útvonal kialakítására is, mert minden tevékenységsor végén lévő jelenség vagy tárgy egyben egy következő sor kezdetét jelzi. A jelenség kifejezés általános értelemben azt jelenti, hogy valami, ami történik. Ez lehet például színes árnyék, agyagból készülő váza, papírlap készítése, vagy az elektromos sütő által kibocsátott infravörös hullámok elnyelése. Megvizsgáltuk a tevékenységsorok nehézségi szintjét is. Az első jelenség nem lehet minden tanuló számára egyenlő nehézségű, hanem alkalmazkodnia kell a különböző elvárásokhoz és érdeklődési körökhöz, ami más az általános és más a középiskolás diákoknál. A különböző korosztályok számára kialakított foglalkozásoknak nemcsak a nyelvezetükben, a követelményekben vagy a magyarázat részletességében kell különbözniük, hanem a foglalkozás kiindulópontjában is. Ugyanez a fajta felfedezésen alapuló tevékenység alkalmazható a gyűjteményi tárgyakra is, amelyek ezáltal életre kelnek. A foglalkozásvezető teljes mértékben bevonja a tanulókat a tevékenységbe, megmutatja a tárgyak különböző alkotóelemeit, azok funkcióját, összehasonlítja a vizsgálthoz hasonló egyéb tárgyakkal és bemutatja a működésükhöz kapcsolódó jelenségeket. Ez a tevékenységtípus a tanulókban érzelmeket kelt például a váratlan okozta meglepetés vagy az alkotás örömének élményét. Az érzelmek bevonása a jobb megértést, a hatékonyabb tanulást, és a hosszú távú memória fejlesztését is szolgálja. Az interaktív termekben zajló tevékenységeket múzeumpedagógusok vezetik, akik a következő három elemből álló pedagógiai módszert követik: kísérlettel szemléltetik a jelenségeket, amelyet vagy ők maguk, vagy segítségükkel a tanulók végeznek; megkérik a tanulókat (vagy látogatókat), hogy írják le szóban a jelenséget, kiemelve azok alkotóelemeit; a magyarázatokat ott helyben illusztrálják. Ez a pedagógiai módszer azon alapul, hogy a foglalkozás vezetője csak közvetítő szerepet tölt be, nem pedig a hagyományos értelemben vett pedagógus. Ezért neki nem kell a csoportnak órát tartania, sem pedig olyan fogalmakat bevezetni, amelyeket a megfigyelések és a kísérletek által nem lehet megértetni. A nehezen értelmezhető fogalmakban akkor érdemes elmélyedni, ha a jelenlévők nagy többsége számára problémát jelent. A kitérés azonban ne vegyen el sok időt a foglalkozás többi részétől és ne legyen túl részletes. Ha gyakran merül fel egy probléma, amelyet a foglalkozás közvetlenül nem érint, le kell vonni a következtetést: érdemes egy olyan kiállítási egységet kialakítani, amely ennek részletes magyarázatát kínálja. A foglalkozásvezető jelenléte a kiállítások és a foglalkozások kötetlenebb kidolgozását teszi lehetővé. Az interaktív kiállítási egységek megtervezését külön követelmények határozzák meg: olyan anyagból kell készülnie, amely ellenáll a rongálásnak, a látogató előzetes felkészülés nélkül is tudja használni és közvetlenül mutassa be a jelenséget. Ezek a követelmények korlátozhatják a bemutatható témákat (pl. nehéz lenne a papírkészítést interaktív módon bemutatni). Ilyen esetekben a foglalkozásvezetőnek kiemelt szerepe van: ő az, aki felismeri a tevékenység esetleges problémás, nehezebben érthető részeit, különösen azokat, amelyek a kiállítás tervezői és rendezői szemében nyilvánvalóak vagy egyszerűek. Vannak olyan jelenségek és fogalmak, amelyek egyértelműnek tűnnek, 2
ezért a múzeum munkatársai nem fektetnek külön hangsúlyt azok kifejtésére, de ez nincs feltétlenül így a látogatók esetében. A problémás helyzetek felismerése a foglalkozások fejlesztését, a kiállítások átalakítását vagy új kiállítás felállítását eredményezhetik. A foglalkozásvezető jelenléte ugyanakkor nehézséget is jelenthet. Fontos, hogy a vezető és a látogató megértse egymást és maga a tevékenység a látogató tempójához igazodjon. De sokszor fordul elő, hogy a foglalkozást vezető múzeumpedagógus túl didaktikus, tanórára emlékeztető stílust vesz fel. Ez nem hagyja, hogy a látogató, kíváncsiságától vezettetve, maga válassza ki és kövesse végig a jelenség megértéséhez vezető utat, hanem sokszor a foglalkozásvezetőt kell követnie. A múzeumpedagógus által választott útvonalat a látogató személye is befolyásolhatja, de ebben az esetben is a foglalkozásvezető kezében van a döntés joga, következésképpen bizonyos értelemben gátat szab az együttműködésen alapuló tanulásnak. Ahol a kiállítási egységek tervezésénél nem jelentkeznek problémák, ott nehézségek adódhatnak a foglalkozásvezetők képzésénél, akik, a Leonardo da Vinci Múzeum esetében, többnyire kevés tapasztalattal rendelkező, valószínűleg csak ideiglenesen alkalmazott egyetemi hallgatók. 4.3. Kapcsolat a pedagógusokkal Itt a pedagógus és a múzeumpedagógus is a természettudományos oktatás területén dolgozik, de más oktatási és tanulási környezetben. A Leonardo da Vinci Múzeum Közművelődési Osztályának munkatársai sokat foglalkoztak a múzeum iskola kapcsolatban megvalósuló tanulási folyamat jellemzőivel. A következő összesítés ezeket a jellemzőket foglalja össze (a nyomaték kedvéért meglehetősen szélsőséges megfogalmazásban): 3
Formális/hivatalos tanulás (az iskolai oktatásra jellemző) Informális/közvetlen tanulás (számos, egymástól különböző helyzetben és helyszínen valósulhat meg, mint például múzeumokban, tudományos oktatóközpontokban, tematikus parkokban, multimédiás eszközök és oktatási anyagok esetében stb. A tanár irányítja A tanuló irányítja Az osztályt vagy az iskola típusát veszi alapul Iskolán kívüli tevékenység Előre megtervezett program szerint halad Nem előre megtervezett program szerint halad, alkalmanként valósul meg Célirányos és strukturált Nem célirányos, hatóság nem rendelkezik fölötte Kötelező Szabad választáson/önkéntességen alapul Egymásra épülő órák Közvetlen, nem strukturált és nem épülnek egymásra a foglalkozások Fogalom-példák-kísérletek sorrend A gyakorlati tapasztalat hangsúlyosabb Kevés váratlan esemény Sok váratlan esemény Nem közösségközpontú Közösségközpontú (együttműködésen alapuló tanulás) Az időpontot nem a felhasználó választja meg Az időpontot a felhasználó választja meg Értékelik és bizonyítvány jár érte Nincs értékelés és bizonyítvány A pedagógus tanrendjébe illeszkedő múzeumi látogatás hajlamos arra, hogy a formális, a múzeumétól eltérő elveken alapuló tanulási környezet elemeit átülteti erre a szituációra. Ez konfliktust eredményezhet a tanár elvárásai és a múzeumpedagógus javaslatai között, és az sem biztos, hogy a tanár ugyanúgy definiálja a laboratóriumi munkát és a kísérletet, mint ahogy azok a múzeum interaktív termeiben zajló tevékenységekben megtestesülnek. Például a tanár olyan látogatást igényel, amelyen a tárlatvezető minél több tárgyat mutat be, minél több információt közöl, és az interaktív termekben minél több kísérletet demonstrál. Ezzel azonban aláértékelik a tanulók aktív részvételének fontosságát, koncentrációs képességét és figyelmét. Másik oldalról a múzeumi látogatás jelentős szervezést és felkészülést kíván a tanár részéről, valamint kiadást a családoktól, ezért érthető, hogy minél többet szeretnének látni és csinálni a múzeumban. A legjobb megoldás az lenne, ha a tanárok és múzeumpedagógusok együtt vitatnák meg, hogyan lehetne összehangolni a leghatékonyabban a múzeum szemléletét és a pedagógus igényeit. Egy másik fontos kérdés, hogy mikor mennek el az iskolák a múzeumba. Igen gyakran a pedagógus egy téma lezárása idejére teszi a múzeumi látogatást, hogy a tanulók ismeretei összerendeződjenek és az iskolában tanult elméleti tudást gyakorlati példákkal illusztrálják. A múzeumi foglalkozások módszere azonban olyan látogatáson alapul, amely a tárgyak és a jelenségek bemutatásával bevezet egy témát, amit a későbbiekben az órán elemeznek és kidolgoznak. 4.4. A tudománytörténet tanítása A múzeumi gyűjtemények történeti volta gyakran készteti a pedagógusokat arra, hogy tudomány- és technikatörténeti háttéranyagot kérjenek a múzeumtól. Ez azonban nehéz feladat, különösen kisgyermekek esetében, akiknek még fejletlen az időfogalmuk, így nem igazán tesznek különbséget az ötvenes vagy a húszas évek, a XIX. vagy a XX. század között. A tudománytörténet tanításának problémája adta az ötletet egy kísérleti programhoz, amelyben hét északés dél-olaszországi középiskola vett részt. A kapcsolatot interneten és e-mailen keresztül tartották, a chat fórumok pedig az értekezleteket helyettesítették. Az együttműködés igen kedvező légkörben folyt. A projekt célja egy virtuális műszaki múzeum létrehozása, amely gyűjteményét a tanulók otthonról hozott régi tárgyai képezték. A tanulók minden tárgyról egy adatlapot töltöttek ki a szüleiktől, nagyszüleiktől szerzett 4
információkkal. A következő lépés az volt, hogy a tanulók az összegyűjtött anyag alapján eldöntötték, hogy a kiállítás egyes egységei milyen témákat öleljenek fel. Az egységek tartalmának kidolgozása különösen érdekes volt, ugyanis voltak olyanok, amelyeknél a tanulók nem a hagyományos múzeumi modellt alkalmazták: például a múzeum egyik részét egy század eleji lakomának szentelték, egy másikat egy 20-as évekbeli mérnökhallgató dolgozószobájának. Itt a választást egy történet vagy a kiválasztott történelmi korhoz fűződő érzelmi kötődés alapozta meg. 4.5. Pedagógusképzés Nagyon gyakran az általános iskolában és a középiskola első két évfolyamában tanító pedagógusok kérnek segítséget a természettudományos tárgyak oktatásához. Ennek formája vagy egy kísérletekre összpontosító továbbképzés, vagy az egész tanéven át tartó együttműködés, amelyben a múzeum gyakorlati tanácsokkal és javaslatokkal látja el a pedagógust. Vannak olyan tanárok, akik a múzeum laboratóriumát szeretnék igénybe venni, hogy saját kísérleteiket megvalósíthassák. A folyamatos támogatás gyakran távolról valósul meg. A múzeum továbbképzést szervez és internetről letölthető tanári segédanyagokat is kidolgozott. Emellett immár öt éve rendezi meg a Tudomány 18 éven aluliaknak elnevezésű programot, amely azokat a pedagógusokat kívánja támogatni, akik sok kísérletet végeznek iskolai munkájuk során. Egy héten keresztül az iskolák kiállíthatják saját projektjeiket, hogy mások (tanulók, egyéb látogatók) is megismerhessék munkájukat. A képzés iránti igény folyamatosan nő, de gyakran szervezési és anyagi okok gátolják a hagyományos múzeumokat ezek megfelelő lebonyolításában. 4.6. Befejezés A múzeum leghagyományosabb oktatási tevékenysége, a tárlatvezetés, ma pedagógiai szempontból krízishelyzetben van, de még mindig nagy igény van rá az iskolák részéről. Az iskolákkal való újfajta együttműködés új munkamódszereket kíván mind a pedagógus, mind a múzeumpedagógus részéről. Az új tapasztalatok szolgálnak alapul e tevékenységek továbbfejlesztéséhez és segítenek meghatározni azok minőségét. A helyzet még nyitott és rugalmas, és szerencsére van még mód több és tartalmas együttműködésre. 5
Melléklet: az Interaktív Termek rövid ismertetése Szappanbuborékok Azt hiszed, minden szappanbuborék gömb alakú? Gondolkozz el rajta! Ha egy háromdimenziós keretet merítesz egy vödör szappanoldatba, megfigyelheted a szappanréteg alkotta gyönyörű és színes geometriai formákat. Fedezd fel, hogyan készíthetsz kocka alakú buborékot, buborék-csokrot, buborékon belül buborékot, négyszögletű vagy háromszögletű buborékot tartalmazó konkáv buborékot... csak szabadon a fantáziával! Fény Hogy jön létre az árnyék? Fény vetül a tükörre, egy üvegfelületre, egy vízzel teli tálra. Mi történik? Mérhető a fény? Foglalkozásvezetőink szívesen válaszolnak ezekre és hasonló kérdésekre, és a kiállítás interaktív egységeihez tudományos magyarázatot is nyújtanak. Szín Mi a szín? Hogy különböztetjük meg a színeket egymástól? Mi alapján nevezzük el a színeket? Mi a kapcsolat a fény és a szín között? Ezeket a kérdéseket meg tudod majd válaszolni játékaink és szórakoztató foglalkozásaink segítségével. A nagyobb gyerekek megismerhetik a négyszínnyomás, a videómagnó és a számítógépmonitor műszaki hátterét. Az öt érzékszerv Mit látnak szemeid? Mi van lelki szemeid előtt? Mit érzel a kezeddel? Hogy terjed a hang? Mik az illatok és az ízek? Látod, amit hallasz? Derítsük ki néhány kísérlet segítségével! Mozgás Az egyenes a legrövidebb út? Hányféleképpen mozognak az élettelen tárgyak? Miért áll még mindig a pisai ferde torony? Miért nem süllyednek el a hajók? A kiállításból megismerheted a mozgás és az erő törvényeit. Kémia és biológia Ez a két tudományág egyedülálló módon ad betekintést a körülöttünk lévő világba. Ebben a laboratóriumban megvizsgálhatod, mi van a levegőben, amit belélegzel, az ivóvizedben és az ennivalódban? A kísérletek sora a mikroszkópos vizsgálattól és az anyagok kémhatását kimutató indikátoroktól a gyümölcsből nyert energiáig és a gyümölcsórákig terjed. Elektromosság, mágnesesség, félvezetők Mi a villámlás? Mi a közös az üvegpalack és a számítógép memóriája között? Mennyire pici a mikroelektronika? Ez csak néhány azon kérdések közül, amelyekre megkísérlünk választ adni. De van még több is! Marconitól a mobiltelefonig telekommunikáció a mindennapi életben Valóban rádióhullámokat kelt a gázöngyújtó? A hullámok mely tulajdonságai segítenek a kommunikációban? Hogy küldünk hullámok útján jelet? Milyen jeleket a legnehezebb zavarni? Itt a telekommunikáció alapelveiről és fejlődéséről tanulhatunk. Napenergia a Naptól az emberig Mekkora a Nap? Miből van a napfény? Miért van olyan meleg a melegházban? Tartalmaz a fény információt? Mik a napelemek? Mit csinálnak? Szép időben ebben a laboratóriumban csak bámulsz... a Napra! Leonardo csodás masinái Azt gondolod, hogy feltaláló vagy? Szeretnél többet tudni Leonardo da Vinci-ről, a toszkánai zseniről, aki 25 évet élt Milánóban? És mi lenne, ha működésbe hozhatnád masináit? Vagy megtanulhatnád, hogy kell őket elkészíteni? Szeretnél megismerni más, Leonardót megelőző reneszánsz mérnököket? Tarts velünk! 6
Ókori fémművesség és fazekasság Ebben a laboratóriumban megtudhatjuk, hogy készítettek harci, munka- és használati eszközöket fémből és agyagból az ókori civilizációk mesterei (különösen az etruszkok és a rómaiak). Készítsd el saját pénzérmédet a laboratórium logójával! Vésd bele egy fémlapba kedvenc görög hősöd arcképét, amit aztán magaddal vihetsz! Papírkészítés A grafikai művészeteken belül a nyomtatás és a papírkészítés az ókortól napjainkig tartó történetének újszerű feldolgozása. Tenger... -nyi lelkesedés! Hajómodellt irányíthatsz egy medencében. A vitorlák a szélnek feszülnek, vagy egy elektromos készülék segítségével akrobatamutatványokat végezhet hajód. Életre szóló élményt szerezhetsz... a tenger fenekén! Láttad már, hogy bújik bele a búvár a búvárruhába? Vagy hogyan dolgozik? Gyere, találkozz vele élőben! Ha akarod, Te is magadra ölthetsz egy búvárruhát, felveheted a békatalpakat és a búvárszemüveget. Tájékozódj! A világ felfedezésére való törekvés arra késztette az emberiséget, hogy egyre nagyobb és gyorsabb közlekedési eszközöket találjon ki, amelyekkel tengereket szelhet át, új földrészeket fedezhet fel, hogy olyan helyet találjon, ahol letelepedhet. A fiatal látogatók megismerhetik a négy égtájat, az Esthajnalcsillagot, a földrajzi hosszúság és szélesség fogalmát, és megtanulhatják, hogyan kell iránytűt készíteni. A tengeri és szárazföldi tájékozódásra szükség van ahhoz, hogy az ember kíváncsiságát, a felfedezés iránti vágyát kielégítse ezt az utazók történetei is igazolják. A számítógép világa: Az internettől a virtuális valóságig. Hogy jutnak el az adatok a világhálón keresztük egyik helyről a másikra? Hogy küldhetünk virtuális levelet? Vagy egy weboldal nézetét? Mi az a kereső? Mi a haszna? Ez a laboratórium az internet használatához nyújt segítséget. Minden olyan alapvető parancsot megadunk, amellyel már kezdhetsz is böngészni a világhálón. Jó böngészést! 7