GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

"Az élet fő célja tett; Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik s mindenütt, ahol alkalom nyílik;" /Kölcsey Ferenc : Parainesis / GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GYŐR 2013

2

Tartalomjegyzék 1. ÉRTÉKEINK... 8 2. NEVELÉSI PROGRAM... 10 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 10 2.1.1. Alapelveink:... 10 2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások... 10 2.1.3. Referenciaintézmény... 11 2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink... 11 2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink:... 12 2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk... 12 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban... 12 2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:... 13 2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 14 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja... 14 2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés... 14 2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei... 15 2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon... 15 2.3.5. Az egészséges táplálkozás... 15 2.3.6. Mindennapos testmozgás... 16 2.3.7. A mindennapos testnevelés... 16 2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése... 16 2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése... 17 2.3.10. A személyi higiéné... 17 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 17 2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink... 17 2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok... 18 2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai... 18 2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 18 2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 19 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 19 2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 19 2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 20 3

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 21 2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló... 21 2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása... 21 2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló... 21 2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása... 21 2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása... 22 2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése... 24 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 26 2.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 28 2.8.1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái... 28 2.8.2. Szülői részvétel az intézmény munkájában... 28 2.8.3. A szülők tájékoztatásának formái... 29 2.8.4. Kapcsolat az intézmény partnereivel... 30 2.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai: javítóvizsga, osztályozóvizsga, különbözeti vizsga... 31 2.9.2. Vizsgaidőszak... 31 2.9.3. A vizsga körülményei... 31 2.9.4. A vizsgák követelményrendszere, értékelése... 32 2.10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai... 32 2.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 34 2.11.1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése... 34 2.11.2. Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben... 34 2.11.2.1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében... 34 2.11.2.2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli foglalkozásokon... 35 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 36 3.1. A választott kerettanterv megnevezése... 36 3.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása... 39 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 45 3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 47 3.4.2. Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása... 48 4

3.4.3. A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása... 48 3.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 49 3.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 49 3.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 52 3.7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai és értékelése... 52 3.7.2. A tanulók értékelése, minősítése... 54 3.7.3. A tanulók munkájának szöveges értékelése... 58 3.7.3.1. A szöveges értékelés elvei a kezdő szakaszban... 58 3.7.3.2. Az értékelés funkciói... 58 3.7.3.3. A szöveges értékelés módjai és gyakorisága... 59 3.7.3.4. A szöveges értékelés dokumentumai... 60 3.7.4. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 61 3.7.4.1. A minősítés formái... 61 3.7.4.2. A minősítés eljárásrendje... 61 3.7.4.3. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei... 62 3.7.4.4. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei... 63 3.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 64 3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 66 3.10.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 68 3.10.1.A környezetei nevelés fogalma... 68 3.10.2.Alapelvek, jövőkép, célok... 68 3.10.3.Rövid távú céljaink, feladataink... 69 3.10.4.A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban... 69 3.10.5. Módszerek... 70 3.10.6.A környezetei nevelés színterei... 70 3.10.7.Humán erőforrások... 73 3.10.8.Ökoiskola... 73 3.10.9.Egészségnevelési alapelvek... 74 3.11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 75 3.11.1. Intézményünk integráló jellegű intézmény.... 75 3.11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 77 3.11.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink... 79 3.12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 81 3.12.1.Jutalmazások általános alapelvei... 81 5

3.12.2.A jutalmazás formái... 81 3.12.3. A magatartás, a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formái... 83 3.13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek... 83 3.14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel 85 3.14.1. Az átvétel eljárásrendje... 85 3.14.2. Mentesítések... 86 3.15. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje... 87 3.16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 87 3.16.1. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 87 3.16.2. Az alsó tagozat gyakorlata... 88 3.16.3. A felső tagozat gyakorlata... 89 4. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSÉRE-OKTATÁSÁRA KIDOLGOZOTT KÉPZÉSI TERV... 90 4.1 Általános elvek... 90 4.1.1 A nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában... 90 4.1.2. Az Irányelv célja... 90 4.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása... 90 4.1.3.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei... 91 4.1.3.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai... 91 4.1.3.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők... 91 4.1.3.4. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni... 91 4.1.4. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára... 92 4.1.5. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás... 92 4.2. Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése... 92 4.3. Helyi tanterv kiegészítése a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének irányelve alapján... 93 4.4. Speciális tantervi feladatok... 94 4.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 97 4.5.1. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók általános jellemzői... 97 4.5.2. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei... 97 6

4.5.3 A NAT alkalmazása... 98 4.5.4 A kulcskompetenciák... 98 4.5.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció... 99 4.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei... 100 4.6.1. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló... 100 4.6.2. Pszichés fejlődési súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése... 101 4.6.2.1. Diszlexia... 101 4.6.2.2. Diszortográfia... 102 4.6.2.3. Diszgráfia... 103 4.6.2.4. Diszkalkúlia... 103 4.7. Hiperaktivitás és figyelemzavarok... 105 5. HELYI TANTERV... 107 5.1. Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei... 107 5.2. Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei... 108 LEGITIMÁCIÓ... 109 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA... 114 7

1. ÉRTÉKEINK Iskolánkat 1929-ben alapították. Közel egy évszázados fennállása során az intézmény neve többször változott, 1982-től Kölcsey Ferenc Általános Iskola néven működünk. 1997 őszétől iskolánkhoz tartozik a kismegyeri tagiskola. Nevelő-oktató munkánk komoly hírnévvel, elismertséggel bír városszerte, melyet továbbra is szeretnénk megőrizni. Tanulólétszámunk jelenleg 803 fő. Évfolyamonként az alsó tagozatban átlagban négy, a felső tagozatban három párhuzamos osztállyal dolgozunk. Napközi otthonunk a tanításon kívüli időben otthont nyújt, kiegészíti az iskola nevelő-oktató munkáját, segíti a tanulók felkészülését a tantárgyi órákra és szabadidős tevékenységet biztosít. Felső tagozatban az 5. évfolyamosok számára az otthoni felkészülést segítő tanulószobát működtetünk. Tantestületünk jól képzett pedagógusokból áll, akik munkájukat hivatástudattal, magas fokú szakmaisággal látják el. Létszáma 60 fő. 11 fő egyetemet végzett, 14 fő szakvizsgával, 6 fő főtanácsosi, 4 fő pedig tanácsosi címmel rendelkezik. Nevelő-oktató munkánk során mind az alsó, mind a felső tagozatban nagy hangsúlyt fektetünk a humán tárgyak oktatására, az idegen nyelvi és természettudományos képzésre. Az első három évfolyamon játékos nyelvi előkészítő foglalkozást biztosítunk angol és német nyelvből tanulóink számára. Felső tagozaton alap és emelt óraszámban tanítjuk az idegen nyelvet. 7. évfolyamtól második idegen nyelvet (angol vagy német) is lehet választani. A 7. és 8. évfolyam differenciáltan, nívócsoportokban tanulja a matematikát. A DSE- túrakör évente 10 alkalommal hazai és külföldi kirándulásokat szervez. Kiemelkedő tehetséggondozó munkánk elismeréseként 2010-től iskolánk Tehetségpontként és Előminősített Referenciaintézményként tevékenykedik. Tehetséges tanulóink énekkar, matematika, rajz, társas tánc, népi tánc, média, drámajáték szakkörön vehetnek részt. 15 000 kötetes könyvtár segíti nevelőoktató munkánkat. 2008-ban a város szívében működő intézményünk elnyerte az Ökoiskola címet. Így a környezettudatos nevelés és az egészséges életmód kialakítása fontos szerepet játszik iskolánk életében. 8

Szakmai és kulturális kapcsolatot tartunk fenn a szlovákiai Nagymegyeren működő Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával. Hagyományaink nagy része névadónkhoz fűződik. Ezek közül kiemelkedő a Kölcsey-hét. E rendezvénysorozat keretében házi, városi és megyei versenyeket szervezünk. Ekkor jelenik meg iskolaújságunk Lapka címmel. Kétévente legkiválóbb diákjainkat Kölcsey szülőföldjére visszük. Intézményünk kiemelkedő eredményeit, eseményeit az Aranykönyvben dokumentáljuk. Jól működő, a pedagógiai tevékenységet kiegészítő diákönkormányzati munka folyik iskolánkban. A szülői szervezettel rendszeres, szoros kapcsolatot tartunk. Intézményünk iránt évek óta nagy érdeklődés mutatkozik, ezért beiskolázási mutatóink átlagon felüliek. Magas színvonalú nevelő-oktató munkánk bizonyítéka, hogy végzős tanulóink több mint 90%-a gimnáziumban és szakközépiskolában tanul tovább. Pedagógiai hitvallásunkat névadónk Kölcsey Ferenc gondolataival foglaljuk össze: Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít. Győr, 2013. március 31. 9

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolakoncepciónkban vezető szerepet kap a humánum, hiszen munkánk minden fázisában arra kell törekednünk, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlődését szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló nevelési-oktatási rendszert működtessünk és folyamatosan jobbítsuk azt. 2.1.1. Alapelveink: gyermekközpontúság, vagyis annak folyamatos mérlegelése, hogy mi szolgálja leginkább a gyermekek javát, nyitottság, korszerűség, az ismeretek tartalmában, közvetítési módjában, nevelési eljárásainkban, harmonikus személyiségfejlesztés, mely a tudatos életvitel alakításához nélkülözhetetlen, képességek szerinti fejlesztés, ennek optimális biztosítása, klasszikus értékközvetítés a műveltség és az erkölcs területén, tehát olyan biztos ismeret- és értékrendszer kialakítása, amelyre a felnövekvő tanítvány nyugodtan építheti saját értékszemléletét, fejlett kommunikációs képességek és viselkedéskultúra alakítása, mint az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele, humán szocializáció, az emberi kapcsolatokban való eligazodás, az emberi viszonylatok ismerete, a beilleszkedés, elfogadás, a türelem, mások tiszteletben tartása és nem utolsó sorban az önismeret eszköztárának alkalmazása, a kultúra iránti igény erősítése, amivel a későbbi életvitel-formálást alapozzuk meg, környezetünk megismerése, megóvása, mellyel megalapozzuk a hazához való kötődés érzését, hagyományőrzés és hagyományteremtés, a gyökerek tudatos keresése és vállalása, ezzel erősítjük tanulóink iskolánkhoz való kötődését. 2.1.2. Célok, feladatok, eszközök, eljárások: minden tevékenységünket a gyerekek okos szeretete hassa át, a tanításnak az ismeretnyújtáson kívül azoknak a készségeknek, képességeknek a fejlesztésére kell irányulnia, amelyek lehetővé teszik az ismeretek önállóan történő elsajátítását, alkalmazását, a nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára, 10

segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését; tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszerzésével, amelyek a tanító-tanuló, tanár-tanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek, célunk olyan személyiségek nevelése, akik megtanulják kezelni az őket ért kihívásokat, megoldani a konfliktusokat, és akikben kialakul az egészséges versenyszellem, a tárgyi tudás mellé a tanuló szerezze meg mindazokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja, intenzív differenciálással, fejlesztéssel felzárkóztatjuk a hátrányos helyzetű, lemaradó tanulókat, illetve segítjük a tehetségeseket a kibontakozásban, fontos, hogy a tanulók megismerjék és betartsák azokat az alapvetőbb emberi, magatartási normákat, amelyekkel képesek az egymás iránti toleranciára, a közösségben való együttélésre, illetve beilleszkedésre, a tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek az állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra, a tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal, célunk, hogy fejlődjön felelősségérzetük önmaguk, szűkebb és tágabb környezetük, nemzetünk és hazánk iránt, olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a személyi és tárgyi feltételeket, hogy a tanulóknak minden esélye meglegyen a kiegyensúlyozott értelmi és érzelmi fejlődésre, a szülőkkel olyan szemléletben kívánunk együttműködni, hogy azok érezzék a pozitív céljaink és érdekeink közösek. 2.1.3. Referenciaintézmény 2.1.3.1. Referenciaintézményi céljaink: az intézmény minél szélesebb körű elismertségének növelése, nevelő-oktató munkánk folyamatos megújítása, melyet referenciaintézményi lét generál, az innovációs képességünk fejlesztése, referenciaintézménnyé váltunk, azaz a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltatói bázisa lettünk; ezzel szakmai elismertségünket, piacképességünket növeljük, innovációs képességünket fenntartjuk, biztosítjuk a hosszú távú szolgáltatói forrásteremtést, 11

referenciaintézményi szerepkörünk fenntartása mellett rendszeresen és folyamatosan, differenciált kínálattal szolgáltatjuk a tanulási folyamathoz a mintákat, intézményi közösségfejlesztésünkben a referenciaintézményi lét értékként jelenjen meg, multifunkcionális tárgyalótermünk folyamatos fejlesztése. 2.1.3.2. Referenciaintézményi feladataink: referenciaintézményi működésünk folyamatos biztosítása, piacképes jó gyakorlataink számának növelése, gondozása; szakmai napok keretében a jó gyakorlatok átadása, partnerintézményeinkkel a horizontális tanulás kiteljesítése, referenciaintézményi szolgáltató szerepkörünk erősítése; a humán erőforrás képzettségének emelése, a magas színvonalú szolgáltatások érdekében eszközállományunk bővítése, korszerűsítése, a belső innovatív szakmai műhelymunka folyamatos erősítése. 2.1.3.3. Referenciaintézményi kapcsolatrendszerünk: Szerteágazó kapcsolatrendszer kialakítása a referenciaintézményi hálózaton belül. Tehetségpont besorolásunkból következően, az ebben a hálózatban való kapcsolatok konvertálása jó gyakorlat átadási kapcsolatokká. 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.2.1. Oktató-nevelő munkánk céljai a NAT-tal összhangban: a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék: a haza felelős polgárává váljék, kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert, megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően, váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. 12

2.2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, a pozitív énkép, az önismeret és önértékelés fejlesztése élet közeli helyzetekben, szituációkban, pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés: a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet erősítése, reális önismeretre nevelés: az önértékelés és önellenőrzés erősítése, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése, a családtagok iránti kötődés, szeretet érzésének erősítése, az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése, kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség tisztelete, a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése, a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése. Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztő tevékenységet. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Pedagógiai feladataink között kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az egységes, alapvető ismerettartalmak átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatok pedig az a célt szolgálják, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 13

2.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 2.3.1. A teljes körű egészségfejlesztés célja: a tanulók ismerjék meg önmagukat, testük működését, tekintsék az egészséget értéknek, legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága), legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben, alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék, kiemelt feladat a mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása, legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (alkohol, dohányzás, drogok) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival; ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. 2.3.2. Az egészséges felnőtt életre való felkészítés: egészséges táplálkozás, egészséges testápolási szokások, rendszeres testmozgás, sport, lelki egészség, harmonikus életvitel, káros szenvedélyek kialakulásának (cigaretta, alkohol, drog) elkerülése, az emberi kapcsolatok ápolása (kommunikáció és konfliktuskezelés), családi életre nevelés, szexuális felvilágosítás, baleset-megelőzés. A tanulók egészségtudatának kialakításában fontos szerepe van a következőknek: iskolai és iskolán kívüli nevelés, pozitív énkép kialakítása, egészséges élet-modell megteremtése, konfliktuskezelés elsajátítása, megelőzés, felnőtt (szülő, pedagógus) példamutatása. 14

2.3.3. Az iskolai egészségfejlesztés színterei: tanórák, kiemelten osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés óra, osztályfőnöki óra, tematikus rendezvények: egészségnap, sportnap, szakkör, sportkör, sportversenyek, egyéb rendezvények: rendhagyó óra, előadás, filmvetítés. 2.3.4. Az egészségfejlesztés iskolai folyamata tanórákon: Alsó tagozat: az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelés, környezetismeret órán: évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés, a testi felépítés megerősítése testnevelés órán, sportkörön: kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe, az egészséges test fontosságának felismerése, a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés), családi életre nevelés osztályfőnöki és környezetismeret órán: empatikus készségek fejlesztése, toleranciára nevelés. Felső tagozat: a kulturált megjelenés összetevőinek megbeszélése osztályfőnöki órán: helyes testápolás; egészséges táplálkozás, a serdülőkorral járó változásokra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés órán: mozgáskultúra fejlesztése; fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése; serdülőkori változások megismerése, segítségnyújtási képességek fejlesztése osztályfőnöki és biológia órán: elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása; egyszerűbb betegségek felismerése; önismeret fejlesztése. 2.3.5. Az egészséges táplálkozás Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ebédet szállító vállalkozót közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki. A kiválasztás szempontjai között az ár mellett kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés. A konyha állapotát, az étel minőségét, az ételkezelés módját rendszeresen ellenőrizzük. 15

2.3.6. Mindennapos testmozgás Célok, alapelvek: a tanulók minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban, a testnevelés órákon megfelelő terhelést kapjanak, a testnevelés órákon legyen gimnasztika és a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok, a testnevelés órák a testmozgás örömét és sikerélményt jelentsenek a tanulóknak, érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása, tanítsunk olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni (szabadidő sportok, játékok, aerobik). A mindennapos testedzés formái: a 2012/2013-as tanévtől kezdődően tagozatonként felmenő rendszerben heti 5 testnevelés óra kerül bevezetésre, sportköri órák rendszeres igénybe vétele mindkét tagozaton biztosított, az úszásoktatást rendszeresen szervezzük. 2.3.7. A mindennapos testnevelés Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán heti 5 testnevelés óra kerül beépítésre. Miután a többlet testnevelés órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető, így mindegyik alsós évfolyamon napi szinten valósulhat meg a kötelező mozgásos tevékenység a tanórák keretében. Felső tagozatban a mindennapos testnevelést két részre tagolva szervezzük. A heti 3, mindenki számára kötelező órákat egységes tanterv szerint töltjük meg tartalommal. A +2 órában az évfolyamon tanító tanárok személyes irányultságait kihasználva, vagy a tantárgy egy-egy szegmensében (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás) való elmélyülést, vagy új mozgásformák felfedezését választhatják tanulóink. Ezeket az órákat lehetőségeink szerint dupla óra keretében tartjuk. Célunk, hogy a hagyományos órakeretet felpuhítva közelebb hozzuk tanulóinkhoz a mozgás örömét, minél több tanulónkat bevonzzunk a mindennapos testnevelés 5 órájába. 2.3.8. A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségüket veszélyeztető szerek használatát, valamint az életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények 16

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. 2.3.9. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Az iskolai erőszak megelőzése iskolánk minden pedagógusának feladata. Az osztályfőnöki órák anyagába a téma kiemelten bekerül. A diákönkormányzat is kiemelten kezeli. A hangsúly a megelőzésen van. A keletkező esetekben a legrövidebb idő alatt eljárunk, a szülőt minden esetben bevonjuk a folyamatba. 2.3.10. A személyi higiéné A tanulóknak tisztán, rendezetten kell megjelenni az iskolában. Osztályfőnöki órákon rendszeresen foglalkoznak a személyi higiéné kérdésével. A felmerülő problémákat a védőnő és az osztályfőnök, súlyosabb esetben a szülő bevonásával kezeljük. 2.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Intézményünkben a közösségfejlesztés fő területei a tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák), tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, séták), diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Az e területeken végzett közösségfejlesztési tevékenység hozzájárul a tanulók közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességüknek fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társas kapcsolatok fejlesztésénél előtérbe helyezzük a tanulók toleranciára nevelését, az együttműködési készség kialakítását. 2.4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános feladataink: jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel, az egyéni képességekre, tartós aktivitásra építő tevékenységformák kialakítása, erős érzelmi értelmi felhívó erővel bíró témák feldolgozása, az ismeretszerzéstől, a szórakozásig meghonosítani a kulturált szabadidős szokásokat, a csoportokon belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret, az önfegyelem fejlesztése, olyan csoportok kialakulásának segítése, amelyek a pozitív emberi kapcsolatok elmélyítése mellett kihatnak az egész személyiség fejlődésére. 17

2.4.2. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a munkaerkölcs erősítésével, a tanulói kezdeményezés segítése, a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), változatos munkaformákkal (csoportmunka, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 2.4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a tanulók ismerjék meg azokat a társas együttélési szabályokat, amelyek a közösségben való kapcsolataikhoz elengedhetetlenek, a helyes viselkedéskultúra kialakítása, legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák iránt, a tanulókat egymás segítésére és ellenőrzésére szoktassuk, ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit, a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, a kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 2.4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése, az iskolai hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, legyen a megbízatások vállalásának értéke. 18

2.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Iskolánk szabadidős tevékenysége jó terepet biztosít a közösségfejlesztő munkához. A szabadidős tevékenységek során olyan foglalkozásokat kell szerveznünk, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, hatással vannak közösségi személyiségfejlődésükre. 2.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 2.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai: a tanításra való felkészülés, a tanítás megtervezése, oktatási folyamat, tanórák vezetése, tanítás módszereinek kiválasztása, alkalmazása, motiválás, az érdeklődés felkeltése és fenntartása, tanulásszervezés, tér- és idő hatékony menedzselése, az iskolai környezet alakítása, pozitív osztálytermi légkör kialakítása, fegyelmezés, konfliktushelyzetek megoldása, a tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése, osztályozása, a tanítás diákokhoz való adaptálása, az egyéni különbségek figyelembevétele, a házi feladatok kijelölése, a dolgozatok feladatainak összeállítása, javítása, vizsgáztatás, tanártovábbképzésen, konferenciákon való részvétel, a szülőkkel való kapcsolat ápolása, kollegiális kapcsolatok ápolása, szakmai munkaközösségben végzett munka, a diákönkormányzat munkájának segítése, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai ünnepségek szervezése, lebonyolítása, a tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása, a tanulók egyéni problémáinak megoldásában segítségnyújtás, tanulmányi versenyekre való felkészítése, szakkör vezetése, osztálykirándulás, múzeum-, színházlátogatás, tanulás tanítása, tanulás-módszertani segítség, tankönyvek közti tájékozódás, tankönyvek kiválasztása, órai segédanyagok, taneszközök gondozása, részvétel a pedagógiai program, helyi tanterv készítésében, pedagógiai-pszichológiai és szakjának megfelelő szakirodalom folyamatos nyomon követése, tanári munkájának értékelése, 19

iskolai adminisztratív feladatok ellátása, tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése, a továbbtanulás segítése, pályaválasztási tanácsadás, gyermekvédelmi feladatok ellátása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek felismerése, további segítség nyújtása, illetve a megfelelő segítő megtalálása, tehetségdiagnosztika, tehetséggondozás, egészségvédelem, egészségfejlesztés, a nevelést segítő intézményekkel való együttműködés. 2.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai: osztályfőnöki órák tartása, közvetlen nevelőmunka, szervezési, koordinációs feladatok, ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, az osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét, tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves munkatervét, így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét, osztálya közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve az osztály-diákönkormányzattal, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, szülői értekezleteket, fogadóórákat tart a tanulók szülei számára, kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját, a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatainak megállapításához elemzi feljegyzéseit, kikéri az osztályban tanító kollégái véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről, segíti az osztály szülői szervezetének munkáját, szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására, elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, a házirendben meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja tanulóit, figyelemmel kíséri és koordinálja osztálya tanulóinak az iskolai tanórán kívüli elfoglaltságait, évente, tanévkezdéskor megismerteti a tanulókkal a házirendet és az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat. 20

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.6.1. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a különleges bánásmódot igénylő tanuló: a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, a kiemelten tehetséges tanuló, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 2.6.2. A sajátos nevelési igénylő tanulók nevelése, oktatása 2.6.2.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: órai differenciált foglalkozás, komplex képességfejlesztés, logopédiai terápia, gyógytestnevelés, pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. Biztosítani kell a különleges bánásmódot igénylő tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, ez segíti a nyitottabb személyiség formálását, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által adott javaslatok beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, a pedagógusok, a szülők és a többi tanuló felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, diszfunkció-specifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. Alapvető tényező továbbá, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. 2.6.2.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása Fel kell figyelnünk: az agresszív megnyilvánulásokra, a közönyre és a passzivitásra, az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, a túlzott félelemre és szorongásra, a kifejezett féltékenységre, irigységre, a beszédzavarra, a hirtelen romló tanulmányi eredményre. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok 21

feltárása. Az időben nyújtott szakmai segítség képes a káros folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel. A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával, a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz, személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával, teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással), a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással, az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával, az osztályközösség segítő erejének mozgósításával, a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók bevonásával, következetes, a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával, szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével. Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: egyénre szabott, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer, tevékenységközpontú pedagógiák, fejlesztő értékelés alkalmazása, napközi otthon biztosítása, tanulásmódszertan tanítása, kreatív tevékenységek, sporttevékenységek, önismereti foglalkozások, egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások. 2.6.2.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A tehetség, mint átlagon felüli képesség különböző területeken nyilvánulhat meg: az intellektuális, a motorikus, a művészi, a vezetői képességek formájában. 22

Feladatunk: a tehetséggondozás módszereiben célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák. A tehetség kibontakoztatása érdekében végzett tevékenységek: a tanítási órákon differenciált foglalkozás, egyéni bánásmód, a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök szervezése, tanulóink részvétele vetélkedőkön, pályázatokon, tanulmányi versenyeken. A tehetség felismerésének formái: A tehetségazonosítás az a folyamat, amelynek során felderítjük az emberekben rejlő tehetségígéretet. Sokan tartják ezt a területet a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Ennek a feladatnak a megoldása körültekintő munkát kíván a szakemberektől. Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb szempontokat tehetségazonosítás értelmezéséhez, ezek segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a nem tehetséges gyerek megbélyegző titulusával. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk az azonosítandó személyre vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás. A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanár, fejlesztő szakember jellemzése, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, 23

iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése. A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: tudományos tehetség, vezetői tehetség, pszichomotoros tehetség. művészi tehetség. Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. 2.6.2.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha: szórt figyelmű, nehezen tud koncentrálni, gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat, túlmozgásos vagy túlzottan lassú, kézügyessége fejletlen, lassan vált át egyik feladatról a másikra, olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak, a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel, valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. 24

A felzárkóztatás célja: A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben: az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége), olvasás-írás és a számolás zavara, mozgáskoordináció zavara, kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság, ritmusérzék fejletlensége, a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége, a tartós figyelem hiánya. Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a 25

tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 2.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai diákönkormányzat munkáját, segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, 26

az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírozza. A diákönkormányzat egyéb bevételeinek felhasználásáról (pl. hulladékgyűjtés bevétele, stb.) maga dönt. 27