Akvakultúra és biodiverzitás

Akvakultúra és biodiverzitás Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8. Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye 2010. november 17. Fenntartás és Fejlesztés 2010. a biológiai sokféleség világéve

Tartalom Halászat és akvakultúra Halászat és akvakultúra Magyarországon Az akvakultúra és a biodiverzitás A biodiverzitás fenntartásának eszközei : ex-situ génbankok; in-situ génbankok; cryo génbankok; extenzív tógazdaságok.

A globális természetesvízi fogások és akvakultúra termelés Forrás: FAO,

Megkésett háziasítás A kínaiak háziasították a pontyot kb. i. e. 3500-4000 (Fan Li, 475 BC) az első halas írott dokumentumban Benzie, 2010

A világ akvakultúrájának faji összetétele (Sorgeloos, 2010) Hal, 30 millió t (55% értékben) Kagylófélék,14 mill. t (15 % értékben) Rákfélék, 4 mill. t (20% értékben) Vízinövények, 14 mill. t (10% értékben)

Kevés fajt tenyésztünk a vízi szervezetek közül - A rendelkezésre álló fajok számához képest! - A melegvérű állatokhoz képest is? Vad fajok száma Tenyésztett fajok száma A termelés Háziasított 99 %-át adja 80 %-át adja faj % Halak 31 000 227 44 9 91 40 Kagylók 85 000 77 19 6 30 39 Rákok 47 000 35 11 4 19 54 Tengeri alga 13 000 >20 2 2 6 30 Összesen: 196 000 359 76 21 136 37 Benzie, 2010, after *World Conservation Union (2010)

Az európai akvakultúra termelés vízi környezet szerint A termelés 75%-a tengerekből származik Forrás: FAO,

Az európai akvakultúra összetétele taxononként Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9% Mediterrán kagyló 4,1% Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Egyéb 9,0% Ponty 6,2% Atlanti lazac 36,0% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9% Egyéb pisztrángok 2,5% Szivárványos pisztráng 11,9% A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO,

Az európai édesvízi akvakultúra domináns halfajai Others 22% Others 19% Trout 78% Carp 81% Nyugat-Európa: pisztráng Közép- és Kelet-Európa: ponty

Halászati és akvakultúra erőforr források Magyarországon gon 134.000 ha természetes vízterület 26.000 ha halastó Termálvíz készlet

A magyar haltenyészt sztés s (akvakult( akvakultúra) ) termelése Éves növekmény: 2,66 % EU tagországok: 0,5 % Európai nem-eu országok: 7,6 % Forrás: AKI, 2010

A magyar haltenyészt sztés s (akvakult( akvakultúra) domináns ns fajai Étkezési haltermelés, 2008 Tógazdasági: 9 fő faj Iparszerű: 4 fő faj Forrás: AKI, 2010

A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2009-ben (Pintér, 2010) 6364 t, amiből kb. 80 % horgász zsákmány mohosz.hu Fotó: haltarto.hu Fotó: Sallai Z.

Horgász létszám és a telepített halfajok mohosz.hu

Halfogyasztás s az EU országaiban Halfogyasztás az EU-ban, 2003 (kg/fő/év) Forrás: EUROSTAT,

A hal, mint tenyésztett állat csoport sajátosságai A termés fele még a vadonból származik ; Késői háziasítás; Sok taxon és sok halfaj tenyésztése; Szoros kapcsolat a természetes környezettel; Nekünk magyaroknak több halat kellene ennünk!

A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. Élő génbankok Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre). Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az 1995. évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.

A ponty élő génbankja - Múlt A hazai halgazdaságok pontyfajtáinak összegyűjtésével ponty fajtagyűjteményt/ élő génbankot alakított ki Dr. Bakos János Szarvason a 60-as években. A génbank az 1970-es évek közepére már 15 hazai és 14 külföldi pontyfajtának adott helyet; A ponty génbank létrehozásának eredeti céljai: a meglévő pontyfajták genetikai állományának megőrzése; a fajták termelőképességének összehasonlítása; teljesítményvizsgálati módszerek kidolgozása; magas termelőképességű és jó alkalmazkodó-képességű hibridek hazai tógazdaságokban történő elterjesztése; Lehoczky, 2009

A ponty génbankba/fajtagyűjteménybe összegyűjtött magyar pontyfajták származási helye

Az ún. HAKI-ponty hibridek

Kidolgoztuk a módszertani alapokat, az eredményeket publikáltuk itthon és külföldön

A génbankokat rendszeresen bemutatjuk az érdeklődő nem szakmabelieknek 2010. május 22: Nyílt nap A biológiai sokféleség nemzetközi éve alkalmából (a BCE Szarvasi Arborétum és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal közösen) 2010. szeptember 24: Kutatók Éjszakája Fotó: Lehoczky

A ponty élő génbankja - Jelen 1. Az 1990-es évek elején a génbank támogatása fokozatosan megszűnt, pontosabban átrendeződött. 2. Az 1993-as Állattenyésztési törvény hatására a fajtafenntartás az egyéni fajtatulajdonosok feladata lett. 3. A fajták támogatása a minőségi tenyészanyag ellátáson keresztül valósul meg. 4. A vadpontyok közül a Dunai-, a Tiszai- és a Balatoni vadponty rendelkezik fajtatulajdonossal. 5. Jelenleg 18 tenyésztői szervezet tartja fenn saját ponty tájfajtáját (összesen 29 fajtát).

A ponty élő génbankja - Jelen 6. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet jelenleg a fajtatulajdonossal nem rendelkező magyar fajtákat és a kísérleti (tudományos) munkához használt fajtákat tartja fenn saját forrásai felhasználásával. Célok: ismert genetikai hátterű ponty állományok előállítása kutatási célra; tájfajták megőrzése és szükség esetén visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Így kerülhetett sor többek között a tiszai cián-szennyezés után a Tiszai vadponty visszatelepítésére. 7. Az intézet látja el a ponty teljesítményvizsgálatok szakmai felügyeletét az MgSzH Központ Állattenyésztési Igazgatósággal (korábbi OMMI) együttműködve. 8. A tájfajták fenntartásának jelentős plusz költségeit a piac jelenleg nem fizeti meg, a mai körülmények között erre csak állami támogatással kerülhet sor. 9. Az érvényes rendeletek értelmében a magyarországi őshonos ponty tájfajták nincsenek a támogatott állatfajták között.

Tiszai vadponty telepítése

Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatással Földművelési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 30 fajta Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 3 4 4 Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat 1 25 Pontytenyésztő gazdaság 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás

Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatás nélkül Földművelési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 15 fajta Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 3 4 Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat 1 25 pontyfajta tulajdonos gazdaság 4 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás

Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében: Csekély összegű (de minimis) támogatás a fajtatulajdonosoknak Kismértékű támogatás a HAKI génbank kutatásához A HAKI koordinálja a teljesítmény vizsgálatot Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 4 HAKI Ponty génbank 15 fajta Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 4 Haltermelők Országos Szövetsége 2 80 tag gazdaság Pontytenyésztő Tagozat 3 4 1 30 pontyfajta tulajdonos gazdaság 1 Szakértői munka 2 Szolgáltatások Ponty Teljesítmény vizsgálat 3 Tanúsítás és ellenőrzés 4 Pénzügyi támogatás

Pontyvonalak genetikai szerkezete mikroszatellit markerek alapján - Igazoltuk az ázsiai populáció bazális és jól elkülönülő filogenetikai pozícióját. - Az európai populációk között a vad (természetes vízi) vonalak tisztán elkülönültek a tenyésztett formáktól és egymástól. Amuri pikkelyes (ázsiai vad forma) Dunai pikkelyes (európai vad Tiszai pikkelyes vonalak) Tenyésztett és génbankban tartott vonalak - A tenyésztett magyarországi vonalak közelebbi kapcsolatot mutattak egymáshoz, a tenyésztési történetüknek megfelelően. - Bizonyos mértékű beltenyésztettséget figyelhettünk meg a heterozigózitás csökkenése eredményeként koi Külső csoport

Eurocarp projekt honlapja: http://eurocarp.haki.hu/

A ponty élő génbankja - Jövő 1. A magyarországi őshonos ponty tájfajtákban rejlő értékek fennmaradása érdekében szakmailag indokolt lenne az államilag támogatott fajták listájába történő újbóli felvételük. 2. A meglévő ex-situ génbankok mellett fejleszteni kell a vad formák in-situ megőrzését is, amikor azokat eredeti élőhelyükön tartjuk fenn és óvjuk. Dunai vadponty Gorda, 2008

A tokfélék élő génbankja Őshonos: Kecsege: 300 db 1-2-3 évesek Vágótok: Kaszpi-tenger vízgyűjtője:100 db 6 éves Fekete-tenger vízgyűjtője: 10 db 5 éves Sőregtok: 10 db 5 éves Simatok: 1 db 15-17 éves Viza: 50 db 2 éves, 10 db 5 éves Nem őshonos: Lénai tok: 400 db 2-3-4-5-6 évesek Lapátorrú tok: 300 db 2 és 10 évesek Szibériai kecsege: 60 db 6 éves Fenntartási költség: kb. 8,7 M forint/év

Simatok (Acipenser nudiventris)

Mélyhűtött sperma génbank A módszertan kidolgozott A ponty mélyhűtött sperma génbankot 2005-től tartjuk fenn

A HAKI mélyhűtött ponty sperma génbankja No. Strain Sperm cryopreserved straws 1. Sumonyi mirror 331 2. Szarvasi mirror 0 3. Palkonyai mirror 332 4. Felsősomogyi mirror 392 5. Szarvasi red 251 6. Amuri wild 589 7. Szarvasi 2 418 8. Szarvasi 15 291 9. Szarvasi P 33 376 10. Hortobágyi mirror 126 11. Tatai scaly 336 12. Szegedi mirror 394 13. Dinnyési mirror 42 14. Nagyatádi mirror 207 15. Bikali mirror 376 16. Varászlói mirror 246 17. Tiszai wild 1.018 18. Dunai wild 800 19. Fresinet scaly 292 20. Vietnami scaly 418 21. Ropsa scaly 334 22. Nasici mirror 166 23. Ukrán scaly 0 24. Thai scaly 0 25. Poljanai scaly 26. Poljanai mirror 377 27. Czech scaly 0 28. Polish mirror 125 29. Polish linear 41

A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. Élő génbankok Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre). Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az 1995. évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.

In-situ génbank Feltételek: Hozzáértő gazdálkodás Tudományosan megalapozott telepítések és állományszabályozás A vizek és a halpopulációk ismerete Fotó: tiszacsermely.hu

Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a halas biodiverzitásra : Pozitív hatások lehetősége: A természetes vizek tudományosan megalapozott haltelepítése akvakultúrában fenntartott/megmentett őshonos fajták állományaival. Negatív hatások lehetősége: invazív fajok esetleges bekerülése halszállítmányokkal, nem őshonos tenyésztett fajok szökése és elszaporodása,

Horvátországi fajták visszatelepítése a HAKI ponty génbankból eredeti élőhelyükre kipusztulásuk után Nasice tükrös ponty Poljana tükrös ponty Poljana pikkelyes ponty

A három fajta elveszett a nemrég zajlott háborúban, ám megőrizte a HAKI génbank, ahonnan visszatelepítésre került

Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a nem-halas biodiverzitásra : Hortobágyi Halastavak: 8 védett halfajt, 9 kétéltű-, 3 hüllőfajt, több mint 300 madárfaj; Rétszilasi Halastavak: 6 értékes növénytársulás, 11 védett vagy ritka növényfaj, 20 veszélyeztetett ízeltlábú faj, 2 védett hal-, 12 kétéltű, több mint 220 madárfaj (RIS adatlap, 2006; http://www.ramsar.org/ris/key_ris_index.htm.)

A tógazdaságok nem csak szebbé teszik a tájat, de

Vízes élőhelyeket is létrehoznak és fenntartanak, amivel hozzájárulnak a nem-halas biológiai sokszínűséghez is.

Sok vizes élőhely fennmaradása a halgazdálkodásnak köszönhető Szeged és környéke a Tisza szabályozása előtt és után Váradi, 2008

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!