J E L E N T É S. a Kormány részére

TERVEZET- A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 17.041-1/2007-SZMM J E L E N T É S a Kormány részére a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat végrehajtásáról Budapest, 2007. szeptember

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A Kormány 2004 márciusában fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat a 2004-2006 közötti időszakra fogalmazza meg a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati teendőket. Elrendeli továbbá, hogy az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a tárgyévet megelőző év intézkedési terveinek szakmai és pénzügyi teljesítéséről évente március 31-ig számoljanak be a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (a továbbiakban: CTB). Ezen beszámolók alapján a CTB elnöke évente május 31- ig jelentést készít a Kormány részére a kormányzati program időarányos végrehajtásának helyzetéről. Jelen előterjesztés célja, hogy eleget tegyen a fent említett jelentéstételi kötelezettségnek, és tájékoztassa a Kormányt az egyes tárcák által a 2004-2006 közötti időszakban a romák társadalmi integrációjának, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentésének elérése érdekében tett intézkedésekről. Nem célja ugyanakkor az egyes intézkedések társadalmi hatásainak mérése, vizsgálata; a megvalósított programok társadalmi hasznosságáról ugyanis független kutatók kutatásaik során adhatnak számot. A beszámolók minden évben elkészültek, korábbi felsővezetői döntések alapján azonban azok a Kormány napirendjén nem szerepeltek. Éppen ezért a jelentés a három évre vonatkozóan összevontan kerül benyújtásra a Kormány elé. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi struktúrában az elmúlt időszakban több változás is történt, és minden évben az éppen akkor aktuálisan működő tárcák nyújtották be a beszámolókat, a jelentés is ennek megfelelően készült el. A 2004. és 2005. évre vonatkozó jelentést a CTB külön-külön is megvitatta, míg az összevont jelentést figyelembe véve, hogy 2006 decemberétől a CTB megszűnt és helyette a Roma Integrációs Tanács (a továbbiakban: RIT) jött létre a RIT augusztus 23-i ülésén tárgyalta meg. A jelentés a szaktárcák a Korm. határozatban megfogalmazott szempontok alapján megírt beszámolóinak figyelembevételével készült. A melléklet szerinti jelentés első része a tárcabeszámolók általános értékelését, a kormányzati program fő területeinek áttekintését tartalmazza. Ezt követik a tárcák részletes szakmai beszámolói; a 2004. évre vonatkozóan a jelentés 1.

3 számú függelékében, a 2005. évre vonatkozóan a 2. számú függelékben, míg a 2006. évi beszámolókat a 3. számú függelék foglalja össze. II. Kormányprogramhoz való viszony A jelentés kapcsolódik a vonatkozó Kormányprogramok azon célkitűzéseihez, melyek a jogegyenlőség megteremtésére, a társadalmi egyenlőség kialakítására, valamint a magyarországi romák gazdasági, kulturális és politikai integrációjára irányulnak. A Kormányprogramok szemléletének megfelelően e téren átfogó, összehangolt kormányzati munkára van szükség, melynek lényeges eleme a CTB által elfogadott, és a Kormány részére elkészített jelentés is. III. Előzmények A 2002-2003. évekre vonatkozóan a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat rendelkezéseinek megfelelően a Kormány 2005-ben elfogadta a CTB jelentését. 2005 márciusában került sor a Korm. határozat 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozattal történő módosítására (a továbbiakban: Módosítás). A tárcák eredményeinek a korábbiaknál megalapozottabb értékelése érdekében a Korm. határozat 5. pontja elrendelte ugyanis egy új, egységes szakmai beszámolórendszer kiépítését. Az ennek megfelelően megszületett Módosítás mellékletei határozzák meg jelen beszámoló tartalmi követelményeit, valamint a Korm. határozat végrehajtására vonatkozó, a tárcák által készített éves intézkedési tervek egységes szempontrendszerét. IV. Várható szakmai hatások A Kormány a tárcabeszámolók és azok értékelése alapján rendszerezett és áttekinthető képet kap a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati program helyzetéről, a költségvetési források felhasználásáról. A jelentés által összegzett korábbi tapasztalatok hozzájárulnak a 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat mellékleteként elfogadott Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervének megvalósításához kidolgozásra kerülő és a 2008. évtől a kormányzati intézkedéseket meghatározó kétéves intézkedési tervek sikeréhez, továbbá a szükségleteknek megfelelően tervezhetővé, ellenőrizhetővé válnak az elkülönített költségvetési források. A Korm. határozatban vállalt tárcafeladatok teljesítése révén felgyorsulhat a cigányság társadalmi integrációjának megvalósulása, ezen belül is kiemelten a

4 piacképes tudás megszerzése, a foglalkoztatási helyzet, valamint a szociális transzferek igénybevételének javulása, a hátrányos helyzetű térségekben kiépülő infrastruktúra pedig lehetőséget teremt a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének biztosítására. V. Várható gazdasági hatások A jelentésnek költségvetési kihatása nincs. VI. Várható társadalmi hatások A romák társadalmi integrációját elősegítő összehangolt kormányzati munka keretén belül megvalósult intézkedések az esélyegyenlőség érvényre juttatását, a romák társadalmi kirekesztődésének megakadályozását, az előítéletek csökkenését, a hátrányos helyzet újratermelődésének megelőzését, az életminőség javítását, a mélyszegénység csökkenését eredményezik, valamint erősítik a társadalmi kohéziót és csökkentik a társadalmon belül kialakult ellentéteket. Többször felmerült a többségi társadalom, valamint a kormányzat részéről a roma programok túlfinanszírozottságának problémája, míg ugyanezt az érintett roma szervezetek a programok hatékonyságának megkérdőjelezésével alulfinanszírozottnak ítélték. VII. Kapcsolódások A jelentés kapcsolódik a Romák gazdasági és társadalmi integrációját elősegítő 2008-2009. évekre vonatkozó kormányzati intézkedésekről készült előterjesztéshez. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve:

5 További lakossági tájékoztatás: Részletezve (célcsoport-bontásban): célcsoport: média: A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje:

6 Melléklet a 17.041-1/2007-SZMM. számú jelentéshez JELENTÉS a Kormány részére a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat végrehajtásáról Tartalomjegyzék 1. A kormányzati feladatok megvalósításával kapcsolatos elvek és elvárások 7 2. A tárcabeszámolók általános értékelése 8 3. A Kormányzati Program fő területeinek áttekintése 9 I. Általános rendelkezések 10 II. Jogegyenlőség érvényesítése 10 III. Életminőség javítása 10 IV. Oktatás és képzés 12 V. Foglalkoztatás 14 VI. Informatikai tudás és eszközrendszer 15 VII. Kultúra, kommunikáció, identitás 16 4. A Kormányzati Program végrehajtásának tárcánkénti értékelése, összegzése 17 5. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság működéséről 22 6. Forrástábla 26

7 A Kormány 2004 márciusában fogadta el a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről szóló 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Korm. határozat). A Korm. határozat hatályon kívül helyezte: a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozatot; az azt módosító 1073/2001. (VII. 13.) Korm. határozatot; a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat végrehajtásának egységes szakmai és pénzügyi utókövetési rendszeréről szóló 1051/2002. (V. 14.) Korm. határozatot; valamint a romák társadalmi integrációját előmozdító kormányzati együttműködés irányelveiről és szervezeti kereteiről szóló 1186/2002. (XI. 5.) Korm. határozat 3. c) pontját. A Korm. határozat a 2004-2006 közötti időszakra fogalmazza meg a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati teendőket. Elrendeli továbbá, hogy az érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a tárgyévet megelőző év intézkedési terveinek szakmai és pénzügyi teljesítéséről évente március 31-ig számoljanak be a Cigányügyi Tárcaközi Bizottságnak (a továbbiakban: CTB). Ezen beszámolók alapján a CTB elnöke évente május 31-ig jelentést készít a Kormány részére a kormányzati program időarányos végrehajtásának helyzetéről és a CTB működéséről. 2005 márciusában került sor a Korm. határozat 1020/2005. (III. 10.) Korm. határozattal történő módosítására (a továbbiakban: Módosítás). A tárcák eredményeinek a korábbiaknál megalapozottabb értékelése érdekében a Korm. határozat 5. pontja elrendelte ugyanis egy új, egységes szakmai beszámolórendszer kiépítését. Az ennek megfelelően megszületett Módosítás mellékletei határozzák meg jelen beszámoló tartalmi követelményeit, valamint a Korm. határozat végrehajtására vonatkozó, a tárcák által készített éves intézkedési tervek egységes szempontrendszerét. A Korm. határozatban megfogalmazott feladatok teljesítéséről szóló jelen jelentés 1. melléklete tartalmazza a 2004. évre, a 2. melléklete a 2005. évre, míg a 3. melléklete a 2006. évre vonatkozó részletes tárcabeszámolókat. A tárcák a Módosításban megfogalmazott szempontok alapján készítették el jelentésüket. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi struktúrában az elmúlt időszakban több változás is történt, és minden évben az éppen akkor aktuálisan működő tárcák nyújtották be a beszámolókat, a jelentés is ennek megfelelően készült el. A 2004. és 2005. évre vonatkozó jelentést a CTB külön-külön is megvitatta, míg az összevont jelentést figyelembe véve, hogy a CTB 2006 decemberében megszűnt és helyette a Roma Integrációs Tanács (a továbbiakban: RIT) jött létre a RIT 2007. augusztus 23-i ülésén tárgyalta meg. 1. A kormányzati feladatok megvalósításával kapcsolatos elvek és elvárások A Korm. határozat által megfogalmazott Kormányzati Program célja a romák társadalmi integrációjának megteremtése. Ezen integráció az egyes ágazatok közötti horizontális együttműködésen alapul és az alábbi a tervezéskor, a megvalósításkor és az értékeléskor egyaránt figyelembe veendő alapelvek teljesülését feltételezi: egyenlő bánásmód; szegregáció felszámolása; komplexitás; integráció; pozitív diszkrimináció; a kulturális

8 identitás megőrzése; modernizáció; szociális és etnikai dimenzió szétválasztása; a társadalmi, gazdasági illetve területi kohézió elve. A romák társadalmi integrációját elősegítő összehangolt kormányzati munka keretén belül megvalósult intézkedések a jog- és esélyegyenlőség érvényre juttatását, a romák társadalmi kirekesztésének megakadályozását, az előítéletek csökkenését, a hátrányos helyzet újratermelődésének megelőzését, az életminőség javítását, a mélyszegénység csökkenését eredményezhetik. Erősíthetik továbbá a társadalmi kohéziót és csökkenthetik a társadalmon belül kialakult ellentéteket. 2. A tárcabeszámolók általános értékelése A jelentés a Kormányzati Program teljes időszakáról ad képet. A megvalósításról szóló beszámolók a Kormány által meghatározott intézkedéseken és feladatokon túlmenően is tartalmaznak a Kormányzati Programhoz kapcsolódó önként vállalt további intézkedéseket. Jelen jelentés célja, hogy a Kormányzati Programban kijelölt feladatok szaktárcák általi végrehajtásáról, megvalósulásáról adjon számot. Nem célja ugyanakkor az egyes intézkedések társadalmi hatásainak mérése, vizsgálata. A megvalósított programok társadalmi hasznosságát ugyanis független kutatók kutatásaik során mutathatják be. A beszámolók szöveges és számszerű elemzése alapján megállapítható, hogy a 2003. évi forrásokhoz képest (tervezett forrás mintegy 11.969 M forint, tényleges ráfordítás 16.714 M forint) a 2004. évre a roma integrációs feladatok megvalósítására összesen a tárcák által tervezett forrás 10 421,4 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg 20 834,5 M forint volt. A 2005. évre a tervezett forrás 49 132,2 M forint, a ténylegesen felhasznált összeg pedig 21 770,7 M forint volt. A 2006. éves beszámolóban részben a Kormányzati struktúrában bekövetkezett változások miatt, részben pedig azért, mert egyes szaktárcák romákra szánt külön forrásokat nem jelöltek meg, a tervezett forrás mindösszesen 552,2 M forint volt. A ténylegesen felhasznált összeg mintegy 24.446,2M forint volt. Az összeg az előző év felhasznált forrásához számottevően több, azonban az uniós források döntő hányadára az adatközlők, romákra vonatkozó részhányadot külön nem becsültek meg. A jelentésben szereplő forint összegek, valamint az érintett létszám a legtöbb esetben becsült adatok. Ennek oka, hogy a romákra ténylegesen fordított összeg az egyes programok jellege, vagy a költségvetés szerkezete miatt nem nevesíthető pontosan. Kétféle roma-programot különböztethetünk meg; egyrészt a nevesített roma-programot, másrészt pedig a hátrányos helyzetűeknek vagy mélyszegénységben élőknek címzett programot. A második modell esetében a programba bevont roma résztvevőkre fordított összeget értelemszerűen csak becsléssel tudják megadni a tárcák, így a megadott források becsült adatokként kezelendők. Emellett a számszerű adatok, indikátorok hiánya számos esetben nem ad teljes értékelésre lehetőséget, amely mögött részben az a tény húzódik meg, hogy az egyes programok sok esetben nem elkülönített forrásból kerültek finanszírozásra, azaz a tárcák nem rendelkeztek külön költségvetési sorral a Kormányzati Program feladatainak megvalósításához. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján látszik, hogy az esetek többségében nem elegendő az egyes problémák külön-külön történő kezelése. A hatékonyság érdekében elengedhetetlen komplex programok tervezése, megvalósítása, melynek programelemei egymást kiegészítve erősítik egymást. Éppen ezért a következő években továbbra is fontos feladat, egyben lehetőség marad a szaktárcák együttműködésének fokozása, a munkakapcsolatok célirányos továbbfejlesztése.

9 A tárcák által megvalósított programok célcsoport-meghatározása meglehetősen eltérő volt. Míg pl. az OKM hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekeknek nyújtott támogatást, addig a GKM pályázataiban kifejezetten romákat támogatott. Ez utóbbi esetben a pályázati kérelemhez mellékelni kellett egy az országos cigány önkormányzat által kiállított igazolást. A foglalkoztatási programokban elsősorban a hátrányos helyzetűeknek, tartósan munkanélkülieknek, alacsony iskolai végzettségűeknek hirdettek pályázatokat. Ezekben is nagy számmal vettek részt romák, ami annak is köszönhető, hogy a programok végrehajtói a résztvevők kiválasztási eljárásába a cigány kisebbségi önkormányzatokat és roma civil szervezeteket is bevontak. Az egészségügyi programok is elsősorban hátrányos helyzetűekre koncentráltak. A tárcák beszámolóiból látszik, hogy szinte valamennyi területen (kivéve pl. a kultúrát és az antidiszkriminációt) elsősorban nem etnikai, hanem területi és szociális szempontok alapján határozták meg a célcsoportot, ami a jövőben megoldást jelenthet az adatvédelemmel kapcsolatos nehézségek elkerülésére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nem etnikai célzásnál külön figyelmet kell fordítani a romák ezen programokhoz való hozzáférésére. Ki kell emelni továbbá, hogy a sikeres programok megvalósításában valamilyen módon minden esetben részt vettek a kisebbségi önkormányzatok és/vagy roma civil szervezetek. A 2004. évre vonatkozó beszámolók tapasztalatai szerint nehézséget okozott, ha egy-egy komplex feladat esetében több felelős tárca eltérő módon értelmezi és tervezi a feladatot, részfeladatot. Ez az adott feladat fő céljának megvalósulását veszélyezteti. A jövőben ez megkívánja a kormányzati koordináció és tárcaközi együttműködés hatékonyságának javítását, fejlesztését. A 2005. évre vonatkozó beszámolók alapján általánosságban elmondható, hogy a költségvetési szigor következtében számos program elmaradt, vagy lényegesen kevesebb forrással gazdálkodhatott. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy a tárcák szinte mindegyike több tervezett, de lényegesen kevesebb ténylegesen felhasznált forrásról számolhatott be. A 2006. évre vonatkozó beszámolókban a Kormányzati Program által meghatározott feladatok teljesítése mellett jelentős a Kormányzati Programon túli feladatvállalás is. A kormányzati struktúra átalakítása következtében a tárcáktól az Irányító Hatóságok átkerültek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyeletébe, ezért az egyes operatív programok romákat érintő programjainak ismertetését az NFÜ beszámolója tartalmazza, melyhez az érintett tárcák beszámolói, az általuk végrehajtott projektek mentén kiegészítéseket, többlet információkat hordoznak. A Kormányzati Programban vállalt feladatokat, valamint azok továbbgondolt új rendszerét a 2008. évtől a Roma Integráció Évtized Program Stratégiai Terv alapján kialakításra kerülő kétéves intézkedési tervek (az első 2008-2009 közötti időszakra vonatkozóan) veszik át. Az elmúlt évek beszámolási tapasztalatai a tárcaszintű jelentési szempontok egyszerűsítését, pontosítását a kormányzati jelentés struktúrájának átalakítását követeli meg. A következő években nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tervezett intézkedések, hozott döntések ismertetésére, valamint a civil szervezetek társadalmi vitába való hatékonyabb bevonására. 3. A Kormányzati Program fő területeinek áttekintése

10 I. Általános rendelkezések A Kormányzati Program még nem rendelkezett a tárcák megújult struktúrájához és feladataihoz egyértelműen köthető felelősségi rendszerről. Általános tapasztalat az I. Általános rendelkezések fejezettel kapcsolatban, hogy a megvalósításért felelős tárcák nem mindig értelmezték magukra nézve egyértelműen a érintett miniszterek általános besorolást. II. Jogegyenlőség érvényesítése A jogegyenlőség érvényesítése érdekében a tárcák által kezdeményezett és megvalósított legfontosabb projektek az alábbiakban foglalhatók össze. Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat A jogvédelem területén az igazságügyi tárca szakmai irányításával a Miniszterelnöki Hivatal (MEH, beleértve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályt is), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) együttműködésében évek óta működik a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat (a továbbiakban: Hálózat). A Hálózat által kezelt ügyek többsége munkaügyi diszkriminációval, lakhatással, szociális támogatással, személyhez fűződő jogok védelmével és oktatási intézményekben tapasztalt jogsérelemmel kapcsolatos jogvita volt. 2004. évben huszonhét ügyvéd vett részt a Hálózat munkájában, akik heti két fogadóórát tartottak a hozzájuk forduló ügyfelek számára. A Hálózat jelen volt Budapesten és valamennyi megyében legalább egy településen. A nagy kiterjedésű, vagy a romák által sűrűn lakott megyékben két ügyvéd látta el a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat. Gondot jelentett, hogy a célcsoport nem kapott elegendő tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy milyen típusú ügyekben, milyen segítséget várhat. Éppen ezért a propagandatevékenység fokozásában nagyobb szerepet kell kapniuk a cigány kisebbségi önkormányzatoknak. 2005. évben harminc ügyvéd vett részt a Hálózat munkájában. A 2005. év folyamán - annak érdekében, hogy a Hálózat minél több emberhez jusson el a tevékenységi kör szélesítésének új módjaként az Igazságügyi Minisztériummal szerződésben álló ügyvédeknél szorgalmazták, hogy egy megyében több településen is tartsanak fogadóórát. A Hálózat ilyen irányú - többletköltséggel nem járó - bővítésének eredményeként az ügyvédek a 2005. január 1-jei harminc helyhez képest 2005. decemberében már negyvenegy településen tartottak ügyfélfogadást. 2006. évben továbbra is harminc ügyvéd segítette a Hálózat munkáját, akik a 2005-ös bővítéshez hasonló továbbfejlesztés eredményeként 2006. decemberében már negyvennégy településen tartottak ügyfélfogadást. A tárca 2006-ban három napos szakmai továbbképzést is szervezett az ügyvédek részére, amelyen részt vett a rendezés helye (Sátoraljaújhely) szerint érintett helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is. 2006-ban is folyamatos feladatként jelentkezett a Hálózat tevékenységének minél szélesebb körben történő propagálása, amelynek érdekében információs kiadványokat adott ki, és ingyenesen hívható zöld számot indított az igazságügyi tárca, állandó kapcsolatot tartott a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, és a résztvevő ügyvédek a helyi sajtó útján népszerűsítették munkájukat. III. Életminőség javítása Az életminőség javítása érdekében, az egészségügy és a lakhatás területén a tárcák által tett intézkedések az alábbiakban foglalhatók össze.

11 Egészségügy Az Egészségügyi Minisztérium intézkedéseket kezdeményezett a telepeken, vagy telepszerű lakókörnyezetben élőket érintő környezeti és egészséget veszélyeztető tényezők megszüntetése érdekében. Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja keretében a népegészségügyi szűrővizsgálatokon a roma lakosság részvételének növelését pályázati programokkal segítette elő. A 2004-ben meghirdetett Tolerancia az Egészségért Program modellkísérletként valósította meg öt kórházban az egészségügyi dolgozók toleranciájának megerősítését, a diszkrimináció és előítéletesség csökkentését, a sajátos ápolási és ellátási szükségletek biztosítását. 2006-ban, a roma lakosság egészségtudatos magatartásának növelése érdekében a helyi ÁNTSZ-ek szervezésében, valamint a regionális egészségügyi tanácsok és a kisebbségi önkormányzatok bevonásával a Népegészségügyi Program célkitűzéseihez illeszkedő regionális roma egészségnapok megszervezéséhez nyújtott támogatást a tárca. A programban összesen 26.400 fő vett részt és 250 szűrővizsgálatra került sor. Emellett a tárca a többcélú intézmények által elérhető hátrányos helyzetű csoportok részére a helyi önkormányzatok és az ÁNTSZ bevonásával egy komplex prevenciós programot valósított meg. A programban háziorvosok, ápolók, védőnők alapellátási feladatokkal kapcsolatos népegészségügyi képzésére, kiadványok készítésére, rendezvények, továbbképzések szervezésére került sor. Lakhatás A 2005. évre több tárca együttműködésével kidolgozott a Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modell programja telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élő halmozottan hátrányos helyzetűek, köztük többségében romák életminőségének javítását célozta. A programban pályázati úton kaptak támogatást azok az önkormányzatok, amelyek a program keretében az ott élők lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi, szociális és oktatási hátrányait kívánták felszámolni. A modellprogramban való részvételre 2005 februárjában előzetes szakértői egyeztetések alapján negyven négyezer fő alatti kistelepülést hívott meg az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium. A települések két fordulóban pályáztak. Az elsőben a minisztérium helyi igényfelmérésen alapuló koncepcionális megoldást várt a pályázóktól. Az értékelő bizottság döntése alapján huszonkét település jutott tovább a második fordulóba, ahol már részletes programot kellett kidolgozniuk a helyi probléma kezelésére. A második fordulóban tizenhét település adta be pályázatát. Végül 55-90 M Ft közötti összeggel kilenc projekt támogatására került sor. A 2006. évben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál folytatódott a Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs program. A program végrehajtására a 2006. évben a központi költségvetésben 400 millió forint került elkülönítésre. Ez az összeg kiegészült az Országos Területfejlesztési Hivatal által átadott 70 millió forinttal. A programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány további 105 millió forinttal támogatta. A 2006-ban kiírt meghívásos pályázaton újabb összesen tizenegy önkormányzatok és civil szervezetek nyertek támogatást. A program második körét 2006. szeptemberében indította el a tárca. A pályázat 2006. novemberében került kiírásra, míg a meghívott települések pályázatainak elbírálására és a településekkel való szerződéskötésre decemberben került sor.

12 IV. Oktatás és képzés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakmai és intézményi szinten is összefüggő, komplex rendszert épített ki és működtet a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében. A rendszer elemei egymásra épülnek és egymás működését kiegészítik. Az intézkedések a sürgős megoldást, változtatást igénylő problémákra reagálnak, és hozzájárulnak a roma gyermekek integrációjának megvalósulásához. Az oktatás területén a tárca által kezdeményezett és megvalósított legfontosabb projektek a következők. Országos Oktatási Integrációs Hálózat A szegregáció felszámolásának elősegítése és az integrációs normatíva elterjesztésének érdekében épült ki és 2003. január 1 óta működik az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH). Az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, és minél több intézményben történő bevezetése hozzájárult az oktatás területén jelentkező diszfunkciók felszámolásához. A normatíva és az Integrációs Pedagógiai Keretrendszer összekapcsolásának eredményeként az érintett oktatási intézmények pedagógiai modernizációt hajthattak végre. Az OOIH a bázisintézmények hálózatának kialakítása egyben pilot programul szolgált a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (NFT HEFOP) 2.1. intézkedés ( Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben ) A pályázati komponensének megvalósításához is. A 2004. évről szóló jelentés alapján megállapítható, hogy a normatíva-igénylések száma nőtt, az intézmények és az önkormányzatok megismerték az integrációra vonatkozó jogi szabályozást. Az A komponens központi programjának megvalósítójaként az OOIH százötvennégy intézménnyel állt kapcsolatban, és ötszáznegyvennyolc település igényelt normatívát. Míg a 2003/04-es tanévben csak 9 935 főre igényeltek integrációs és 28 307 főre képesség-kibontakoztató normatívát, ezek a számok a következő tanévben jelentősen megnövekedtek. A 2004/05-ös tanévben már 17 539, ill. 31 936 fő után járt az integrációs, ill. képesség-kibontakoztató normatíva. A 2005. évben kiírt NFT HEFOP 2.1.4, 2.1.5, 2.1.7. és 2.1.8. pályázati programokban szereplő tevékenységek egybeestek az OOIH célkitűzéseivel. Az OOIH ebben az évben egyik legfontosabb feladatának tekintette az említett pályázatok népszerűsítését, a pályázatokkal kapcsolatos segítségnyújtást és tanácsadást. A normatíva-igénylések száma nőtt, az intézmények és az önkormányzatok között egyre többen ismerik az integrációra vonatkozó jogi szabályozást. A hátrányos helyzetű gyerekekre kifejtett hosszú távú hatások az eltelt idő rövidsége miatt még nem megállapíthatók. Bár az iskolán belüli szegregáció csökkent, az iskolán belüli és iskolák közötti szegregáció csökkentése továbbra is kiemelt feladat maradt. 2006-ban közel 800 iskola alkalmazta az Integrációs Pedagógiai Rendszert, amelyben az alábbi kritériumok szerepeltek: csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a lemorzsolódás; javul az érettségit adó középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma; javul a kompetenciaméréseken az iskola, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredménye. Az Utolsó Padból Program Az oktatási tárca által elindított program célja a roma gyermekek nem megalapozott és orvosilag nem igazolt enyhe fokban értelmi fogyatékosnak (tanulásban akadályozottnak)

13 minősítésének felülvizsgálata. Ennek eredményeként a normál tagozatú osztályba áthelyezett diákok számára rövidtávon, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok képzésével pedig hosszútávon igyekeztek csökkenteni az indokolatlanul fogyatékosnak minősített, hátrányos helyzetű gyermekek iskolai szegregációját. A projekt 2003. szeptember 1-jétől 2005. december 31-éig tartott. A tárca beszámolója alapján kijelenthető, hogy a program indítása óta eltelt időszakban az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősítés évek óta emelkedő trendje megtorpant, majd csökkenni kezdett. 2004-ben a minisztérium megbízásából, független szakértők által végzett, soron kívüli felülvizsgálatokon megvizsgált kétezer-száz gyermek tizenegy százalékánál állapították meg, hogy nem értelmi fogyatékos, így kettőszázhuszonketten visszakerültek a normál tantervű oktatásba. A 2005-ös beiskolázási adatok alapján az enyhe értelmi fogyatékossá minősítésben tizenkét százalékos csökkenés tapasztalható országosan. A Tanoda-program keretében a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációs és munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeinek növelésére modell értékű tanoda típusú (extrakurrikuláris) intézményeket hoztak létre. A tanodák az elmúlt tíz évben jelentek meg a magyar pedagógia eszköztárában, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét segítik hazánkon kívül számos európai országban is. 2006-ban a Tanoda pilot az NFT HEFOP 2.1-es intézkedés központi program Új módszerek kidolgozása a korai iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának felismerésére című projekt keretén belül valósult meg. Célja a magyarországi Tanodaprogramok, a tanoda, mint oktatási forma alapjainak megteremtése, az eddigi tudások rendszerezése, a tanodák hosszú távú fenntarthatósága érdekében. A pilot keretében a következő tevékenységek valósultak meg: standardizálási, minőségbiztosítási eszközrendszer leírása; tanodavezetők számára képzési programcsomag kidolgozása, képzés megtartása; eddigi jó gyakorlatok összegyűjtése; munkaügyi központok bevonására vonatkozó cselekvési terv kidolgozása; három Tanoda-találkozó megszervezése, tapasztalatok összegzése. Az óvodai férőhelyek bővítése Az óvodai férőhelyek bővítése szintén fontos feladat, különösen a férőhelyhiánnyal küzdő hátrányos helyzetű településeken, ám ennek megvalósítása csak részben történt meg. A tárca ennek a pontnak a teljesítését az NFT Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.3-as intézkedése (Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése) keretében kívánta megvalósítani. A projekt célja az oktatás minőségében meglévő különbségek csökkentése a hátrányos helyzetű kistérségekben. Az említett NFT-intézkedés keretében 2004. december 31-ig három, 2005. január 1. és december 31. között nyolcvannyolc, vagyis összesen negyvenhétmillió euró összegben kilencvenegy támogatási szerződés megkötésére került sor, valamint további hét projekt szerződéskötésének előkészítése kezdődött meg. Ötven óvoda és hatvanhat alapfokú nevelésioktatási intézmény részesült támogatásban. 2006-ban a program megvalósítása tovább folytatódott. Útravaló Ösztöndíjprogram A Kormány 2005. szeptemberével indította el az Útravaló Ösztöndíjprogramot. A több elemből álló program három alprojektje a tehetséges, de nehéz körülmények között élő hátrányos helyzetű diákok iskolai előrejutását segíti. A program keretében húszezernegyvenöt szociálisan hátrányos helyzetű diák nyert támogatást.

14 2006-ban egy pályázati kiírásra került sor, melynek során a 2006/2007-es tanévben 7. és 9. osztályos tanulók pályázhattak az ösztöndíjprogramban. A program 2006. évre felhasználható költségvetése 1,925 milliárd forint volt. Az ösztöndíjprogramban résztvevő diákok és mentorok, valamint a benyújtott pályázatok száma: az esélyegyenlőségi alprogramokban a 2005. évi pályázati kiírást követően a 2005/2006-os tanévben összesen 20 045 diák és 7 739 mentor vett részt. A 2006. őszi kiírás alkalmával 1 803 intézményi, 6 294 mentori és 16.191 tanulói pályázat érkezett be, melyből 7000 diák nyert támogatást. Tehát 2006-ban összesen 27 045 diák vett részt a programban. V. Foglalkoztatás A foglalkoztatás területén általános probléma, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alapján a munkaügyi központok nem gyűjthetnek etnikai alapú információt. A beszámoló szerint a munkaügyi szervezet a társadalmi partnerségre törekedve a rendelkezésre álló foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi eszközök széles választékát mozgósította a tartós munkanélküliek, hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási nehézségeinek leküzdése érdekében. A közmunkaprogramok, a közhasznú foglalkoztatás A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási helyzetének javításában az aktív munkaerő-piaci eszközök egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak, bár a támogatások sorában még mindig meghatározók a közmunkaprogramok, a közhasznú foglalkoztatás és a közcélú munka. 2004-ben közhasznú foglalkoztatás keretében a munkaügyi központok mintegy tizenötezer roma foglalkoztatását oldották meg, a forintösszeg megközelítően 2500 M Ft volt. A közmunkaprogramokra fordított források nagysága évről-évre nő, azonban a roma lakosság részvételi aránya jelentősen nem növekedett. A 2005-ös jelentés szerint a munkaügyi központok becsült adatai alapján közhasznú munkavégzés keretében közel tizenkilencezer fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg. A közhasznú foglalkoztatás az ország két legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű régiójában, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön biztosított a legtöbb roma munkanélkülinek munkalehetőséget. A közhasznú munkavégzésben foglalkoztatott romák részaránya átlagosan 25%-ra tehető. 2006-ban közhasznú foglalkoztatás keretében a munkaügyi központok becsült adatok alapján több, mint 17.000 fő roma származású személy foglalkoztatását oldották meg. Komplex munkaerő-piaci programok A komplex munkaerő-piaci programok száma évről-évre növekszik, melynek keretében több aktív eszköz egyidejű alkalmazására nyílik lehetőség. Az ESZA típusú pályázati kiírásokra (HEFOP; EQUAL, ESZA PHARE programok) jelentős számú, a romák társadalmi integrációját elősegítő, esélyhátrányaikat csökkentő pályázat készült. A munkaügyi központok gondozásában 2003-2004-ben mintegy ötvenöt komplex programot dolgoztak ki és hajtottak végre a tartós munkanélküliek, köztük romák segítésére. Ezekben összességében mintegy ötezer fő vett részt, és megközelítőleg 3 000 M Ft támogatás került felhasználásra.

15 A 2005. évben a programok jelentős részében az általános iskola befejezése melletti gyakorlatszerző, támogatott közhasznú foglalkoztatás volt a legjellemzőbb. Ilyen programokat Baranya megyében ( Kamipen ), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Hátrányos helyzetű munkanélküliek felzárkóztató programja a Zsilip program), Bács-Kiskun megyében ( Közösen a parlagfű ellen program, Virágzó Mélykútért program ), Békés megyében ( Roma Start Plusz Program ), Komárom-Esztergom megyében ( Egészséges életmódért Roma Foglalkoztatási Program ) szerveztek. A munkaügyi központok több helyi költségvetési intézménnyel és civil szervezettel összefogva, partnerségi együttműködésben számos hátrányos helyzetű, köztük a romák életesélyeinek javítását célzó kezdeményezésben vettek részt. A nyertes pályázatok a romák élethelyzetének, foglalkoztathatóságának javítását célozták. 2006-ban a megyei munkaügyi központok által szervezett, a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprésze megyei decentralizált és központi keretéből támogatott huszonöt komplex munkaerő-piaci programban becslések szerint mintegy ezer roma származású álláskereső vett részt. A roma származású résztvevőkre fordított becsült forrás 501,3 millió forint. A roma partnerekkel való együttműködés A roma partnerekkel (cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek) egyre kiterjedtebb és összehangoltabb az együttműködés. Részt vesznek a programtámogató tevékenységekben, esetenként foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a programok munkatapasztalat-szerzést célzó szakaszában. A munkaügyi központok minden esztendőben felülvizsgálják és aktualizálják a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaikat. 2004-ben a munkaügyi központok és kirendeltségeik érvényes megállapodásainak száma cigány kisebbségi önkormányzattal ötszáznegyven (a korábbi négyszázharminchét helyett), illetve a civil szervezettekkel száznégy (a korábbi harminc helyett) volt. A munkaügyi központokban 2004 szeptemberétől diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, segítve a területi munka összehangolását. A 2005. évről szóló jelentés konkrét számadatokat nem említ, azonban hangsúlyozza, hogy a romákat érintő programok tervezése, szervezése és megvalósítása terén a megyei munkaügyi és a regionális képző központok továbbra is folyamatosan együttműködnek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, akik igényeikkel, ötleteikkel segítik a programok előkészítését. Az együttműködési megállapodások megkötése az egyes megyékben továbbra is eltérő képet mutat. A megyék különböző területi adottságai, települési struktúrája miatt egyes megyék roma önkormányzati szövetségekkel, míg mások önkormányzatokkal kötnek megállapodást. A roma civil szférával önálló, illetve egy-egy programra érvényes megállapodásokat kötöttek. VI. Informatikai tudás és eszközrendszer A helyi cigány kisebbségi önkormányzat támogatására és informatikai képzésére, valamint a használt és felújított számítógépek roma civil szervezeteknek és magánszemélyeknek pályázati úton történő juttatására vonatkozó programok végrehajtására került sor. Míg az előző feladatot a kisebbségi önkormányzatok egyedi támogatásával valósította meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, addig ez utóbbit több projekt segítségével (Czinka

16 Panna ösztöndíj; Gandhi Közalapítványi Gimnázium támogatása; Másság Alapítvány informatikai eszközinek fejlesztése), - de csak részben teljesítette. Emellett a 2004. év folyamán az informatikai alapműveltség és a digitális írástudás terjesztése céljából az IHM, Digitális írástudás EU pályázatíró tréning címmel működtetett projektet. Az informatikai tudás és eszközrendszer című fejezethez ugyan nem közvetlenül kapcsolódik, de az informatikai tudás és eszközrendszer témaköréhez szervesen hozzátartozik a Kormányzati Program digitális írástudást és informatikai alapműveltség támogatását előíró pontja. Az IHM a Digitális középiskola programmal ugyan csak részlegesen, de ezt a programot valósítja meg. A 2005-2006. évekre vonatkozóan a fejezetben foglalt feladatok végrehajtásáért szinte kizárólag felelős minisztériumtól nem kaptunk információt. VII. Kultúra, kommunikáció, identitás A 2004. évre vonatkozó beszámolók alapján a fejezethez kapcsolódó feladatok közül a kulturális tárca több olyan nem célzottan roma programot valósított meg, amely nem képezi a Kormányzati Program tárgyát, mégis nagy valószínűséggel érint romákat. Ilyenek voltak az amatőr művészeti fesztiválok (pl. a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület évente megrendezésre kerülő művészeti fesztiváljai, a Kárpát-medencei Mesemondó Verseny és Találkozó, az Országos Táncház-találkozó és Kirakodó Vásár), illetve a Magyar Művelődési Intézet Roma Osztályának szervező, koordináló tevékenysége. A tárca 2005. évi beszámolójában jelezte, hogy a kormányzati programhoz kapcsolódó feladatok többségét forráshiány miatt nem tudta megvalósítani. A roma kulturális területet érintően több kezdeményezést indítottak el. Ilyen volt a megszűnés előtt álló 100 tagú Budapest Cigányzenekar helyzetének rendezése; a szórakoztató iparban dolgozó zenészek foglalkoztatás- és társadalompolitikai helyzete; a probléma megoldására kormány előterjesztés készítésének javaslata a tárcák bevonásával, egyeztetések lefolytatása; a befogadó Európa című konferencia előkészítésében való részvétel. Ezen belül az egyetemes kultúra részét képező roma kulturális értékek bemutatása; kortárs Roma Galéria és Művészeti Központ létrehozása. Roma riporterek, műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban való rendszeres megjelenése a médiában Az esélyegyenlőségi tárca (nemzetközi szervezetekkel együttműködésben) gyakornoki programot indított hatmillió Ft támogatással - a Magyar Televízióban, amely során öt gyakornok kapott ösztöndíjat egy évre. A program célja a közszolgálati és a kereskedelmi elektronikus médiában roma riporterek, műsorvezetők nem kisebbségi műsorokban való rendszeres megjelenése. A 2004. év folyamán a projekthez monitoring és minőségbiztosítás, illetve hatás- és elégedettségvizsgálat még nem párosult; ez utóbbi kettő azonban szerepelt a tervezésben. A 2005. évről szóló jelentés szerint a projekt megvalósítására koncepció készült; továbbá a kulturális tárca romaügyi stratégiai tanácsadója a kérdésben több tárgyalást folytatott különböző TV-csatornákkal, valamint az ORTT-vel is. A 2006. évben az Oktatási és Kulturális Minisztérium az alábbi intézkedéseket tette:

17 Roma szakemberek média képzése (2006. márciusban indult a képzés, mely 2007-ben fejeződik be a Roma Produkciós Alapítvány gondozásában). 2006. május 19-20-án nemzetközi konferenciát rendeztek Európai Roma Tele-vízió címmel. A roma kulturális értékek megőrzését célzó támogatások A 2004-es jelentés szerint az illetékes tárca a roma kulturális értékeket megjelenítő kiadványok, katalógusok megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogramból elkülönített 7 M Ft-tal támogatta, melynek keretében a beérkezett pályázatok 80%-a részesült támogatásban. A Nemzeti Kulturális Alap Roma Kollégiumának költségvetéséből 26 M Ft-al támogatták a roma kulturális rendezvényeket, és 10 M Ft állt rendelkezésre a gyermek hagyományőrző táborok megvalósítására. A 2005. évben a kulturális tárca miniszteri keretén belül 25 M Ft volt elréhető roma kulturális feladatokra, elsősorban kulturális programok támogatására, ezen belül kiadványok megjelentetésére is. 2006-ban az OKM háttérintézménye, a Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai által meghirdetett pályázatok keretében volt lehetőség kiadványok és katalógusok támogatására, azonban a tárca beszámolója alapján roma pályázók nem éltek a lehetőséggel. A pénzügyi források nagymértékű csökkentése következtében 2006-ban Roma Szakkollégium nem alakult, a roma kulturális élet szereplői a többi szakkollégiumhoz (közművelődési, szépirodalmi stb.) fordulhattak. A roma színházi előadások megvalósítását a Művészeti Főosztály támogatta; forrást az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium biztosított. 4. A Kormányzati Program végrehajtásának tárcánkénti értékelése, összegzése 1 Egészségügyi Minisztérium Az egészségügyi tárca programjai tervezésekor elsősorban a hátrányos helyzetűekre koncentrált. A minisztérium fő tervező elvként a területi és szociális szempontokat határozta meg, ennek következtében a célcsoport etnikai hovatartozása az adatok erősen szenzitív volta miatt nem került rögzítésre, ugyanakkor a nem etnikai célzásnál külön figyelmet fordítottak a romák ezen programokhoz való hozzáférésére. Ki kell emelni továbbá, hogy a sikeres programok megvalósításában minden esetben részt vettek a kisebbségi önkormányzatok és/vagy roma civil szervezetek. Az együttműködés és a társadalmi összefogás minden pályázat alapjául szolgált: a programok önkormányzatok, civil szervezetek, óvodák, iskolák, egészségügyi ellátók közös programjaiként valósultak meg. Gazdasági és Közlekedés Minisztérium A Kormányzati Program nem jelölt ki konkrét feladatot a tárca számára, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium statútumából adódóan a hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását és fejlesztését saját vállalásként, pályázati kiírás formájában valósította meg. A hazai roma mikro- és kisvállalkozások piaci esélyei szignifikánsan, alacsonyabb szinten vannak a hasonló szintű nem roma társaikhoz képest. A 1 Az értékelés a Roma Integrációs Tanács 2007. augusztus 23-i ülésén hozott döntés értelmében a tárcák által készített összegzés alapján készült.

18 hátrányok okai a likvid tőke hiánya, a műszaki-technológiai felszereltség alacsony szintje és egy kevésbé megfogható, de elismert tény: a roma közösséget érintő diszkrimináció. A program közvetett célcsoportja a roma munkavállalók és munkanélküliek, akik alacsony iskolai végzettségük és a velük szemben kialakult diszkriminatív gyakorlat okán gyakran kerülnek hátrányos helyzetbe. A GKM célul tűzte ki, hogy a roma vállalkozásfejlesztési programnak szükségszerű velejárója kell, hogy legyen a roma munkavállalók és munkanélküliek elsődleges munkaerő-piacon történő elhelyezése. A program-monitoringra és teljes értékelésére 2008-ban kerül sor. Külügyminisztérium A jelzett időszakban a 1021/2004 (III. 18.) számú kormányhatározat a Külügyminisztérium vonatkozásában, az egyes tárcák programjairól, modellértékű kezdeményezéseiről szóló idegen nyelvű tájékoztató dokumentumok elkészítését és azok nemzetközi szereplők felé történő terjesztését jelölte meg feladatul. A tájékoztató anyagokat közvetlenül, valamint nagykövetségeinken és konzulátusainkon keresztül is eljuttatták a roma ügyek iránt érdeklődő kormányok, nemzetközi szervezetek, NGO-k, kutatók részére, így a közvetlen célcsoport aránya ezres nagyságrendben mérhető. A Külügyminisztérium 2005-ben megjelent roma vonatkozású kiadványa közvetlenül letölthető a tárca honlapjáról, s a letöltések vizsgálata során látható, hogy világszerte komoly érdeklődés van a hazai roma politika eredményei iránt, amelynek elektronikus úton való közzététele a föld bármely pontjáról gyors és hatékony hozzáférést biztosít minden, a téma iránt érdeklődő szervezet számára. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A tárcától kapott információk szerint a kormányhatározatban megjelölt feladatainak megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok pozitívak. 2006. évre vonatkozóan a minisztérium költségvetési keretei lecsökkentek, így az előző évekhez képest lényegesen kevesebb program került megvalósításra. A tárca által megvalósított programok hozzájárultak a telepek és telepszerű lakókörnyezetek felméréséhez, a környezeti ártalmak csökkentéséhez, a telepeken élők egészségi állapotának felméréséhez, illetve közmunkák szervezésével lehetőség adódott arra, hogy hátrányos helyzetű munkanélküli embereket foglalkoztassanak a vízügyi igazgatóságok. A programok hatásvizsgálata és a célcsoport elégedettségvizsgálata a későbbi programok megvalósítása során hasznos lehetett volna, azonban ilyen felmérések forráshiány miatt nem készültek. A 2005-2006-ban bonyolított közmunkaprogramok a tartósan munkanélküli romák számára biztosítottak foglalkoztatási lehetőséget, a programokban foglalkoztatott romák aránya minden esetben elérte a 30 %-ot. Hátrányként említhető a közmunkák esetében a folyamatos foglalkoztatás hiánya, hiszen ezen munkák csak átmeneti munkalehetőséget jelentettek. Miniszterelnöki Hivatal A 2004. évben az akkori Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) 15 millió Ft-os keretösszegének terhére pályázatot hirdetett a roma kultúra, nyelvi értékek és hagyományok megőrzését szolgáló, valamint a romákról alkotott reális kép kialakítását elősegítő digitális projektek elkészítésére és programok megvalósítására. Forráshiány miatt újabb pályázat kiírására a 2005-2006-os években sem került sor. Az elkészült pályaművek a roma kultúra megőrzéséhez járulnak hozzá. Tekintettel arra, hogy a jelen kor követelményeinek az egyes

19 információk digitális adathordozón való rögzítése felel meg, fontos a roma kultúra értékeinek e formátumban való közzététele is. Nehézséget jelenthet azonban, hogy a digitális eszközök használatára alkalmas személyi számítógépek, és internet nem minden esetben hozzáférhető az érintett roma és nem roma érdeklődők számára. Az elkészült pályamunkák köz- és felsőoktatásban való megismertetése révén, valamint ezen keresztül a társadalmi előítéletek csökkentése elérhető. A projectek közoktatásban való felhasználása érdekében az érintett szaktárcákkal való együttműködés és konkrét megállapodás nem jött létre. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának romani és beás nyelvekre történő kiterjesztése érdekében a 2004-2006 közötti időszakban számos egyeztetésre, konferenciára került sor. Emellett az oktatási tárca áttekintette a közoktatásban használt romani és beás tankönyveket és segédeszközöket. Két tanulmány készült, melynek témája a cigány nyelvek helyzetének vizsgálata a köz- és felsőoktatásban, valamint a nyelvoktatás fejlesztésének lehetőségei. Ezzel párhuzamosan létrejött egy szakértői munkacsoportot; tagjai a nyelveket jelenleg is oktató (romani és beás) felsőfokú oktatási intézmények képviselői (Pécsi Tudományegyetem, ELTE Tanárképző Főiskola, valamint Apor Vilmos Katolikus Főiskola) illetve, azok a szakemberek, akik képesek kidolgozni a romani és beás nyelvtanár szak akkreditációjához szükséges anyagokat. Az oktatási tárca a korábbi években a kiterjesztés szakmai előkészítésére munkacsoportot hozott létre, mely összegezte a nemzetiségi és nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatokat, valamint mindkét cigány nyelv tekintetében kidolgozta az iskolai oktatás irányelveit. A NEKH két szakértőt kért fel, hogy tekintse át a közoktatás, nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatait, a nyelvoktató pedagógusok felkészültségét és a jelenleg használt taneszközök meglétét. A felmérések reális képet nyújtanak a cigány nyelvek jelenlegi helyzetéről és állapotáról, egyben rávilágítanak a kiterjesztés kapcsán felmerülő gyakorlati problémákra, és szükséges teendőkre (pl.: egyetemi szintű akkreditáció a nyelvtanárok és tolmácsok képzésére; nyelvkönyvek és segédanyagok elkészítése) Oktatási és Kulturális Minisztérium A kultúra területén 2004-ben a pénzügyi lehetőségek csökkentése ellenére meghirdetésre került a Nemzeti Kulturális Alap keretei között három pályázat (program, népismereti tábor, valamint könyvek és kiadványok megjelentetése), melynek eredményességét bizonyítja, hogy a pályázók kérelmének 80 %-át pozitív elbírálásban részesítették. Sikerült rendezni a 100 Tagú Cigányzenekar helyzetét, melynek köszönhetően a zenekar újból életképessé vált, pályázatokat nyújthatott be, s az elnyert összegek segítségével meg tudta valósítani nagyszabású rendezvényeit. A tárca kezdeményezésére elindult az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szórakoztatózenészek foglalkoztatását elősegítő programja, melynek tapasztalataiból kiindulva a közeljövőben Kormány-előterjesztés készül a problémakör végleges megoldása érdekében. A tárca szervezésében nemzetközi médiakonferencia megrendezésére került sor, melynek eredményeként a tárca kezdeményezésére a közszolgálati és kereskedelmi televíziók pályázatot írtak ki roma gyakornokok fogadására (RTL Klub, M1).

20 A tárca külföldi kulturális intézeteiben számos roma kulturális programot szerveztek, melynek köszönhetően a roma kultúra külföldön is ismertebbé vált. 2005 végén a Befogadó Európa nevű konferencia alkalmából a tárca megvásárolta a ma élő legnagyobb roma festőművész, Szentandrássy István Indiai utazás című alkotását, amelyet jelképesen az Európai Unió államainak kulturális miniszterei vettek meg egy ünnepség keretében. Ez az alkotás a Magyar Nemzeti Galériába került. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása révén a Kossuth-klub kiadásában megjelent Péli Tamás képzőművészeti albuma, amely 16 évet váratott magára. A tárcától kapott tájékoztatás szerint a roma kulturális területen 2006-ban egyáltalán nem volt célzott pénzügyi támogatás. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium A tárcától kapott tájékoztatás szerint az ÖTM és jogelődje a Belügyminisztérium a kisebbségi, közöttük a cigány kisebbségi önkormányzatok tájékoztatása, a vezetők felkészítése terén jelentős lépéseket tett. Az évente, a polgármesterek és kisebbségi önkormányzati vezetők számára szervezett regionális tanácskozások lehetőséget teremtettek arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok működésével, a települési és a kisebbségi önkormányzatok együttműködésével kapcsolatos kérdések mellett a legfontosabb, a társadalom széles rétegeit érintő jogszabályi változásokról, nemzeti stratégiákról és programokról is tájékoztassák a résztvevőket. A tájékoztatásban folyamatosan közreműködött a tárca EU Információs Központja, mely a hazai és uniós pénzügyi forrásból elnyerhető támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nyújtott segítséget. A korábbi Belügyminisztérium az országostól a helyi szintig ösztönözte a rendészeti szervek, különösen a rendőrség, cigány kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek kommunikációját és rendszeres együttműködését. Ennek eredményeként az évek során az esetek többségében együttműködési megállapodások jöttek létre. Az együttműködés az ország több területén kölcsönösen előnyösnek, helyenként példaszerűnek tekinthető. Komoly erőfeszítéseket tett a tárca a rendőrök intézkedési készségének, a rendőri intézkedések jogszerűségének és kulturáltságának fokozásáért, valamint a jogsértések következetes kivizsgálásáért. A rendőrképzésben és a vezetőképzésben megvalósított új módszerek és tematikák, a konfliktuskezelés technikáinak oktatása, a romákkal, mint kisebbséggel való foglalkozás, a rendőri intézkedéseket vizsgáló hazai és nemzetközi kutatásokban való részvétel, valamint a rendőrkapitányságok által szervezett különböző közös programok hozzájárultak ahhoz, hogy már nem a rendőri túlkapásoktól hangos a sajtó. Annak érdekében, hogy minél több tehetséges cigány származású fiatal válassza a rendőr, tűzoltó, határőr szakmát, a pályára orientálás többféle módszerét alkalmazták a nyitott napoktól a táborozáson, a rendőrségi ösztöndíjakon át az érettségire és a felsőfokú tanulmányokra felkészítő tanfolyamokig. Komoly sikernek tekinthető, hogy pl. a 2004/2005- ös oktatási évben a felkészítő tanfolyamon végzett fiatalok közül 20 fiatal nyert felvételt középfokú, kettő felsőfokú rendészeti oktatási intézménybe. Rendszeresen pénzügyileg, szervezőmunkával, pályázatokkal, térítésmentes lehetőségek biztosításával támogatták a hátrányos helyzetű roma lakosság, különösen a fiatalok sportolását, valamint a kiemelkedő tehetségek bekapcsolását az élsportba, amely jelentős