2. FURATMEGMUNKÁLÓ SZERSZÁMOK TERVEZÉSE Jellegzetes furatmegmunkáló szerszámok: Itt nem tárgyaljuk a fúrórúddal, a húzótüskével végzett furatmegmunkálás és furatmarás szerszámait. központfúrók, csigafúrók, laposfúrók, mélyfúrók, süllyesztők, dörzsárak, stb.
2.1. Központfúrók A tengelyszerű alkatrészek gyártása és ellenőrzése során fontos szerepet játszik a technológiai felületként használt csúcsfurat vagy csúcsfészek, mint bázis. Az ilyen egyébként nagy mennyiségben előforduló alakos csúcsfuratok kialakítására szolgál a központfúró (2.1. ábra).
60 120 d 60 D 120 l 1 L 2.1. ábra B típusú védősüllyesztéses központfúró
A központfúró jellemzői: Szabványos, kereskedelmi szerszám ϕ = 1.25 hányadosnak megfelelően d = 0.5 10 [mm] tartományban készülnek (MSZ 3999; A, B, R alak). Anyaga: wolframötvözésű szerszámacél vagy gyorsacél. Szerkezeti felépítés szempontjából csigafúróból és süllyesztőből összetett szerszám. Egyenes vagy csavarhoronnyal készülnek. A csavarhorony elősegíti a jobb forgácselvezetést. Ajánlott csúcsszögek: Acél, Öv: 2 κ r = 118 Sárgaréz: 2 κ r = 130 Al és réz: 2 κ r = 140
2.2. Csigafúrók Kétélű forgácsoló szerszámot tömör anyagba való fúráshoz vagy már meglévő furat bővítéshez alkalmazunk, max. 80 mm, l/d < 5 méretekig. Előnyei: utánélezhető, ezért nagy az élettartama, élezés után az átmérője a fordított kúposság mértékével változik, a szerszám vezetésével viszonylag pontos helyzetű furatok készíthetők, a forgácsot jól elvezeti, termelékeny.
A csigafúró (2.2. ábra) két, ω hajlásszögű forgácshoronnyal rendelkezik, melynek feladata a képződő forgács folyamatos kivezetése a furatból, másrészt a forgácsoláshoz szükséges homlokszög biztosítása. A 2.2. ábrán a fúró geometriai kialakítása és a gyakorlatban kialakított hátfelületek láthatók.
A csigafúró élei A csigafúró öt éllel rendelkezik: két főforgácsoló éllel, kereszt éllel és, két mellék éllel a forgácshornyot kísérő hengeres szalag formájában. A csigafúró élének pontjaiban az effektív forgácsoló sebesség nagysága és iránya erősen változik. Ez szükségessé teszi a szerszám részletes élgeometriai elemzését, különösen a működő (kinematikai) szögek vonatkozásában. A homlokszögek (γ fe, γ f ) és a hátszögek (α fe, α f ) valamint a forgácsoló irány hajlásszöge (η) közötti kapcsolat a 2.2. ábrán látható.
2.2. ábra A csigafúró geometriai kialakítása
π = = + = = d f v v c f η t η γ γ η α α g f fe f fe (2.1) v e f v v η c 2.3. ábra A forgácsoló sebesség és előtoló sebesség kapcsolata
A homlokszög az élpont helyzetének a függvénye (feltételezve, hogy a homlokfelület csavarfelület). A csavarhorony hajlásszöge tetszőleges A pontban: (ω A ) tgω A = π d H A (2.2) ahol: H: a csavarhorony emelkedése A P f P f síkban a homlokszög az ω A szöggel egyenlő (γ Af = ω A ). A P 0 P 0 síkban a homlokszöget úgy kapjuk, hogy a P f P f -ben lévő ω A -t az ortogonálsíkba átszámítjuk.
N γ Ao P o A B α Ao κ r N 2.4. ábra d A d κ r N P f A P f 0 Csigafúró élszögei és geometriai kapcsolata P 0 α Af B γ Af = A A 0 P f
A 2.4. ábra alapján: ANB háromszögből tg Ao = NB AN γ, NB = AN tgγ Af Az AO oldalt a P f síkra vetítjük: AO = OB tgω A OB = AO tgω A Mivel: NB=OB, így AN tgγ Ao =AO tgω A
ha: AN AO sinκ =, r tgγ Ao = tgωa sinκ r Másrészről: tgω A = π d H A H = π d tgω (2.3) akkor: tgγ Ao d tgω A = (2.4) d sinκ r ahol: ω horony hajlásszög κ r d csúcsszög, főél elhelyezési szög fúróátmérő
Minél közelebb van a vizsgált pont a középponthoz, annál kisebb a γ szög. A hátszög változása már a hátfelület kialakításától is függ. A gyakorlatban használatos hátfelület kialakítások a 2.2. ábrán láthatók: kúppalást mentén kialakított hátfelület, csavarfelület mentén kialakított hátfelület, síkfelület mentén kialakított hátfelület. A három hátfelület kialakítás közül az utolsó a legkedvezőtlenebb, mert előfordulhat, hogy a fúró nyomni fog.
Szerszámmegválasztási feladatoknál elegendő közelítő geometriai számítás végzése is: például az a feladat, hogy egy munkadarab-anyaghoz a forgácsolási főcsoportot meghatározzuk, akkor a következő egyszerű geometriai számítást kell elvégezni. Feltételezzük (2.2. ábra), hogy az ortogonálsík merőleges a forgácsoló élre, azaz a külső sarokpont közelében azonos az élnormálsíkkal (λ s 0).
Az ortogonál szögeket erre a pontra megadva (α 0, γ 0 ), meghatározhatók a működő szögek értékei: tgγ = tgγ sinκ = tgω f 0 r (2.5) tgα f = tg sin α κ 0 r (2.6) A csigafúrók megválasztásánál az élgeometriai számítás sok esetben teljesen elhagyható, mivel a kereskedelemben kapható fúrókat forgácsolási főcsoportnak megfelelő élgeometriával látják el.
Szabványos szerszámtípusok jelölései: W különösen lágy és szívós anyaghoz, N általános rendeltetésű fúrók, H különösen kemény, szívós anyagok fúrásához. Figyelembe kell venni, hogy a forgácshorony (ω) hajlásszöge a szerszám gyártásánál alakul ki. Az α hátszöget és az 2κ r csúcsszöget maga a felhasználó alakítja ki. A 2κ r értéke leginkább a munkadarab anyagától függ: kemény, rideg fémeknél 2κ r = 130 150, lágyabb fémeknél 2κ r = 80 90, általános anyagokra 2κ r = 118 ± 3.
Az ω szalagél emelkedés: tgω = d π H (2.7) Az ω növelésével γ nő javul a forgácsolási feltétel, csökken a forgácsoló erő, kisebb a csavaró nyomaték.
Forgácshorony szögek az átmérő függvényében: 1-3 mm ω = 20 ± 3 3-10 mm ω = 25 ± 3 10-30 mm ω = 30 ± 3 30 mm felett ω = 35 ± 3
2.3. Laposfúrók Leggyakoribb elnevezései: laposfúró, kovácsfúró, csúcsfúró, lapátfúró, szívfúró. A legrégibb fúrókialakítás. Az 50-es évektől újra alkalmazzák elsősorban szerelt kivitelű változatukat, a kedvező keresztél miatt. Hagyományos tömör kivitelű laposfúrót mutat be a 2.5. ábra.
2χ r d 2.5. ábra Laposfúró
Kis átmérőtartományban, szerszámacélból vagy keményfémből készítik. Szerelt kivitelűt (2.6. ábra) gyorsacél vagy keményfém betétlapkával 25-125 mmes átmérőtartományban használják. A betét anyagát a munkadarab anyagától és a gazdaságosságtól függően választják meg:
d 2χ r a b c 2.6. ábra Szerelt kivitelű laposfúrók, különböző méretű és alakú furatmegmunkáló (a, b, c) betétlappal
A laposfúrók előnyei: egy szerszámtartóval (a betétlap cseréjével) különböző méretű és alakú furat munkálható meg, a betét újraélezése egyszerű és egyetemes szerszámélező gépen is elvégezhető, a laposfúrók merevebbek a csigafúrónál, alkalmazásánál megfelelő helyzetpontosság biztosítható, egyszerű, olcsó, könnyen előállítható.
A laposfúrók hátrányai: nehezebb a forgácseltávolítás a furatból, a szerelt kivitel miatt a forgácsoló rész viszonylag gyenge, a rövid és egyenes vezetőrész nem biztosít esetenként megfelelő szerszámvezetést, ezért elsősorban telibefúrásra alkalmas.
2.4. Mélyfuratok és szerszámaik A mélyfuratok készítése (ahol az L/D 10) a forgácsoló megmunkálások speciális, nehézséget okozó területe. Mélyfuratok speciális területei pl: szerszámgép főorsók, hidraulikus hengerek, haditechnikai eszközök, stb.
A hagyományos csigafúrók mélyfuratok készítésére nem alkalmasak, mert: a hűtési körülmények rosszak, a forgácseltávolítás nehézkes, sokszor ki kell emelni a fúrót a furatból, a fúrót nehéz egyenesbe vezetni, normál fúró nem elég merev, stb. Ezekre a körülményekre mélyfúrásnál különös gondot kell fordítani. Közönséges vagy hosszabbított szárú csigafúrókat használnak: automata gépeken, agregátgépeken, revolvergépen.
A mélyfúrás lehet: telibefúrás (D < 70 80 mm), a teljes anyagot elforgácsoljuk, gyűrűsfúrás (magfúrás, koronafúrás) D 30 mm-től alkalmazzák, de D 70 mm-től gyakoribb az alkalmazása. A mélyfúrók lehetnek: egyélűek (egyoldalasak), két- vagy többélűek. A mélyfúrók készíthetők tömör, forrasztott és szerelt kivitelben.
A hűtő-kenő folyadék lehet: belső hozzávezetésű: a szerszámtestben lévő furaton keresztül az élhez áramlik a közeg, az éltől a fúró és a megmunkált felület között áramlik vissza a hűtőkenőanyag és a forgács (2.7. ábra), [72] külső hozzávezetésű: a hűtő-kenő közeg és a forgács kivezetése a fúróban lévő furaton át történik (2.8. ábra), [72] Jellemzője, hogy a forgács nem sérti fel a megmunkált felületet. ejektoros mélyfúró (2.9. ábra). [72] A forgácseltávolítás könnyítése érdekében forgácstörőket, forgácsosztókat szokás alkalmazni.
fúróvezetõ fúrócsatlakozó csõ vezetõ lécek fõvágóél vágóél munkadarab fúrófej forgács hûtõ-kenõ folyadék hozzávezetés szerszám befogó fúrószár hûtõ-kenõ foly. áramlási iránya 2.7. ábra Mélyfúró belső hűtő-kenő folyadék hozzávezetéssel
fúróvezetõ hûtõ-kenõ folyadék hozzávezetés vezetõ lécek fõvágóél munkadarab hûtõ-kenõ foly. áramlási iránya vezetõ lécek hûtõ-kenõ foly. hozzávezetés fúrószár fúrószár fõvágóél 2.8. ábra Mélyfúró külső hűtő-kenő folyadék hozzávezetéssel
munkadarab duplafalú fúrószár nyílás a túlfolyás elvezetésére hûtõ-kenõfolyadék áramlási iránya vágóél 2.9. ábra Mélyfúrás ejektoros eljárással
kúpos csatlakozó forgácshorony váltólapka
Jellegzetes mélyfúró szerszámok 2.4.1. Kétélű csőfúró L=(2-4)D csőből készült szár D HKF forgácstörők vezető szalag 2.10. ábra Kétélű csőfúró
Jellemzői: hasonlít a csigafúróhoz, hűtőfolyadékot a fúrótengelyébe munkált furaton át nagy nyomással vezetik be, az előtolás: 0,02-0,1 mm/ford, a konkrét érték a munkadarab és szerszám anyagtól, valamint a furat méretétől függ (L, D), a kis előtolásnál keletkező vékony forgácsot könnyebb tördelni és könnyebb kivezetni (kimosni) a furatból, ennél a fúrónál a forgácselvezetés nem tökéletes, ezért időnként célszerű kihúzni a furatból, a fúrónak keresztéle is van, ami kedvezőtlen körülmények között dolgozik (nyomja, gyűri az anyagot). Ott alkalmazzák, ahol a furat: egyenessége, felületi simasága nem szigorú előírású.
2.4.2. Ágyúfúró A γ A, α 1 α f =8-10 a=0.5-0.8 A α κ r1 =10 A, α 2, α 2 =30-40 f=0.2-0.5mm r=1.5-2 R κ r =90 2.11. ábra Ágyúfúró
Jellemzői: egyélű szerszám, a berágódás elkerülése miatt a homloklap a tengelysík felett helyezkedik el f = 0,2-0,5 mm, a főél elhelyezési szöge: κ r = 90, ezért radiális irányú erő nincs, vagyis a furat tengelye egyenes, a fúró mellékéle kúpos: (0,03 0,05/100) ez az érték a beszorulás veszélyét csökkenti, mivel az élhossz minimális (R+a) a szerszám éltartama kicsi, rossz a forgácselvezetés és a hűtőfolyadék hozzávezetés, ezért a szerszámot gyakran ki kell húzni a furatból, a szerszám vezetése féloldalas ami az irányítás miatt kedvezőtlen, a megmunkált felület simább, mint a kétélű fúrónál és a furat tengelye is egyenesebb.
2.4.3. Egyélű csőfúró (puskafúró) h=0.015d HF D=4-70 κ κ r 1 r2 a b 25 HKF ψ =100-120 l (4-6)D f=0.3-0.8 2.12. ábra Puskafúró
Jellemzői: pontos, egyenes tengelyű furatok készíthetők vele, főéle törtvonalú, a szerszám két részből áll: forgácsoló rész (fej), ez lehet: gyorsacél vagy keményfém lapkás, szár rész: nagyszilárdságú acélcső, amibe horonyt hengerelnek a forgács elvezetésére, a hűtőfolyadékot a szár részén át vezetik az élhez (10 30 40 bar), előtolás: f = 0,01-0,025 mm/ford, ezért kis termelékenységű, mivel a szerszám törtélű és a csúcsa középvonaltól b távolságra helyezkedik el, fúráskor egy kúp keletkezik, ami a fúró iránytartását biztosítja.
geometriailag általában a=b =0,25D, a gyakorlatban b< a, pl.: b= 0,2 D; a = 0,3 D, ha b < a akkor a tengelyvonal egyenesebb, a felületi érdesség csökken, a szerszám éltartama nő, a fúró csúcsszöge: 2 κr =κr1 + κr2 = 120-130 κ r1 = 50-55 κ r2 = 70-75 Ilyen szögértékek mellett a tengelyre merőleges erők (F R F P ) eredője minimális, ami szintén elősegíti a fúró egyenesbe vezetését.
F R 2 F f 2 F f1 κr 2 κ r 1 a b F R1 2.13. ábra A fúró élére ható erők
F = F esetén, F = F vagyis 2 F f1 f 2 R1 R 2 R = FR 1 FR erő a fúrót a furat felületéhez nyomja, s a vezetőrészen megtámaszkodva vezeti a fúrót. A fúró egyenesbe vezetésének feltétele még, hogy a homloklap a szerszám tengelyén átmenő síktól h = 0,05 0,18 mm-re, alul helyezkedjen el. Ha az így keletkező d = 2 h = 0,03 D mm átmérőjű mag megmarad, a fúró vezetése nem bizonytalan. Mivel a mag vékony, ezért összetöredezik. Az ortogonál hátszögek: a b élen a hátszög: α b = 12 20, az a élen a hátszög: α a = 8 12.
Az élezés különleges készüléket igényel. Kis méretű pontos mélyfuratoknál ezt a fúrót használják. A fúrót bekezdéskor perselyben vagy előmunkált furatban kell vezetni. Az előmunkált furat hossza 0,5 D 1 D lehet.
2.4.4. Magfúró, koronafúró (gyűrűsfúrás) Gyűrűs fúrásnál egy mag rész megmarad, csak egy körgyűrű részt forgácsolnak ki a viszonylag nagy átmérőjű, drága anyagú munkadaraboknál (2.14.a. ábra).
forgácsolt rész mag majdani munkadarab hulladék a megmunkálás végén nulla lesz 2.14.a. ábra Gyűrűsfúrás, magfúrás közbenső állapota
vezetőlécek (szárnyak) hűtő-kenő folyadék dolgozórész a fej menettel csatlakozik a fúrószárhoz vezető léc forgács 2.14.b. ábra Koronafúró elvi felépítése
Jellemzői: D 70 mm felett alkalmazzák, többélű szerszám, nagyobb termelékenységű, nem forgácsolja el az egész anyagot, magot hagy, a fej menettel csatlakozik a fúrószárhoz, a fúrófej készülhet: tömör kivitelben: nehéz kialakítani (edzési repedésre hajlamos), szerelt késekkel: (gyorsacél, keményfém) a kések cserélhetők, rögzítésük a kevés hely miatt nehézkes,
a fúrás megkezdéséhez rendszerint bevezető furatot kell esztergálni, a vezetőlécek kemény vagy lágy anyagokból készülnek (keményfém, gyorsacél, fa, bakelit), az élek a leszúrókéshez hasonlóan kötött forgácsolási körülmények között dolgoznak, ami kedvezőtlen, az éleket célszerű úgy kiképezni, hogy a forgácsot felszabdalja, törje; ami különböző szélességű és kinyúlású élekkel érhető el, vagy az élekbe (fogakba) forgácstörő hornyokat kell kialakítani, az élenkénti előtolás: f1 =0,01 0,03 mm, de az élek száma: z = 3, 4, 5 stb., ezért nagyobb teljesítménnyel dolgozik, mint a csőfúró,
a furat felülete jó (sima), mert a forgács a mag és a fúrócső között távozik, nem karcolja a megmunkált felületet, a páros fogszám hajlamos a rezgésre, ezért célszerű páratlan fogszámú szerszámokat alkalmazni, a hűtő-kenő folyadék jelentősége nagy (2.1. táblázat). 2.1. táblázat. fúrt furat [mm] mennyiség [l/min] nyomás [bar] 30 100 200 500 30 35 20 25 Hűtés-kenés paraméterei
2.5. Süllyesztők A süllyesztők különféle furatbővítő műveletek elvégzésére alkalmasak: furatok süllyesztőfúróval és feltűzhető süllyesztőkkel való bővítése, hengeres és kúpos fészkek kialakítása csapos süllyesztőkkel, kúp alakú süllyesztések kúpsüllyesztőkkel való készítése, síkfelületek betétkéses felületezőkkel és süllyesztőkkel való megmunkálása. A süllyesztők jelentősége csökken a több műveletelemet egyesítő ún. programszerszámok fokozódó elterjedésével, ezért a kúpsüllyesztők kivételével valamennyi süllyesztő MSZ szabványa megszűnt.
2.5.1. Süllyesztő fúrók Dolgozó rész Szár Forgácsoló rész Nyak A α Élszalag 2χ r S A γ γ α 2.15. ábra Süllyesztő fúró
Három vagy négy forgácsoló éllel készülnek. A dolgozó rész kialakításához ajánlott értékek: csúcsszög: κ r = 60, a csavarvonal hajlásszöge: ω = 20 25, a szalagszélesség: b α = 1,2 2,8 mm, szalagmagasság: h = 0,3 0,8 mm, lélekvastagság: A = (1/2 1/3) D. A dolgozó rész hátrafelé kúpos: 100 mm hosszon 0,05 0,1 mm. A süllyesztő fúró elkészítése hasonló a csigafúróéhoz.
2.5.2. Csapos süllyesztő f8 Vezető Dolgozórész Nyak Szár rész ε S α γ 2.16. ábra Csapos süllyesztő
Hengeres fejű, belső kulcsnyílású, süllyesztett fejű, lencsefejű csavarok furatainak süllyesztésére valók. A süllyesztő csapja vezeti a szerszámot az előre elkészített furatban, melynek átmérőtűrése f8. Újabban lépcsős csigafúróval helyettesítik. Fogszáma négy. A homlokon kialakított élek forgácsolnak.
2.5.3. Kúpsüllyesztők 2 κr 2.17. ábra Kúpsüllyesztő
Furat végződések letöréséhez, süllyesztettfejű szegecsek fészkeinek kimunkálására használják (MSZ 3993, MSZ 3995-96). A forgácsolóélek a kúp palástfelületén vannak. A fogszám átmérőtől függően páros szám: 6-12. A 2.18. ábrán feltűzhető süllyesztő, a 2.19.a ábrán un. felületező, a 2.19.b ábrán betétkéses rövid süllyesztő látható. Ez utóbbiak általában öntvényeken kialakított felfekvő felületek furattengelyre merőleges síkban való megmunkálásra használatosak. (A feltűzhető süllyesztők ma már nem szabványosak)
D D Dolgozó rész Forgácsoló rész d b.) d a.) 2.18. ábra 2.19. ábra Feltűzhető süllyesztő Betétkéses süllyesztő
2.6. Dörzsárak A dörzsárak méret- és alakpontos furatok megmunkálására szolgálnak. A tömeg és sorozatgyártásban a nagy méret és alakpontosságú valamint magas felületi minőségű furatok általánosan elterjedt finommegmunkáló szerszáma. A dörzsárak különféle típusban és kivitelben fordulnak elő. A dörzsárak két fő csoportba oszthatók: kézi, gépi. A kézi dörzsárak hengeres vagy kúpos furatok megmunkálására szolgálnak, egyenes vagy csavart hornyokkal rendelkeznek.
A kézi dörzsárak hengeres vagy kúpos furatok megmunkálására szolgálnak, egyenes vagy csavart hornyokkal rendelkeznek. A kézi dörzsárak a gépiektől elsősorban abban különböznek, hogy hosszabb dolgozó résszel és növelt fogszámmal rendelkeznek, ami a kézi műveletvégzésből adódó követelmény. A hosszú dolgozó rész (ezen belül a vágókúp) miatt a kézi dörzsárak szinte kivétel nélkül csak átmenő furatok dörzsölésére alkalmasak. A kézi dörzsárak anyaga ötvözött szerszámacél vagy gyorsacél.
A gépi dörzsárak az alábbi főcsoportokra oszthatók: hengeres dörzsárak, kúpos dörzsárak. Mindkét csoport készülhet egyenes vagy csavart horonnyal. A hengeres dörzsárak kivitel és szerkezet szerint tovább csoportosíthatók: állandó átmérőjű dörzsárak, állítható dörzsárak.
A gépre történő felfogás szerint: kúpos és hengeres szárú dörzsárak (D < 32 mm), furatos (feltűzhető) dörzsárak (D > 32 mm). A hengeres dörzsárak dolgozó részét gyorsacélból vagy keményfémből készítik. Az utóbbi anyagnál forrasztott vagy szerelt kivitelt alkalmaznak. Kúpos dörzsárakat kevés kivételtől eltekintve gyorsacélból készítik.
bevezető kúp vágókúp dolgozó rész nyak szárrész vezetőrész hátsókúp α 1 γ α 2 központfurat központfurat 2.20. ábra Hengeres dörzsár elvi felépítése A dörzsárazás célja, hogy a furat előírt méretű, tűrésű, valamint kellő felületi minőségű legyen. Szükség esetén a dörzsárazást két lépésben kell végezni nagyoló és simító dörzsárral.
DO BK FK HK κr 45 A A 2.6.1. Kézi dörzsár B B 2...5 ahol: DO dolgozórész HK hátsókúp FK forgácsolókúp BK bekezdőkúp A-A B-B bα bα α 2 α 1 6 8 γ α 1 = 0 2.21. ábra Kézi dörzsár élgeometriája
2.2. táblázat Tényleges méret [mm] FK [mm] BK [mm] b α [mm] 2 5 0.5 0.1 5 8 0.8 0.15 8 32 1/4 DO 1 0.15 32 63 1.5 0.15 Ajánlott értékek kézi dörzsár kialakításához
2.6.2. Gépi dörzsár BK KF FK DO 2.6.2. Gépi dörzsár A B A B 45 V κr D t 2...5 ahol: DO dolgozórész KF központfurat FK forgácsolókúp BK bekezdőkúp V vezetőrész A-A B-B bα bα α 1 α 2 α 2 γ 2.22. ábra Gépi dörzsár élgeometriája
Tényleges átmérő [mm] Gépi dörzsár rövid kúppal 2 5 1 2.3. táblázat FK [mm] V [mm] BK [mm] Gépi dörzsár hosszú kúppal Gépi dörzsár rövid kúppal Gépi dörzsár hosszú kúppal Gépi dörzsár b α [mm] 0.5 0.1 5 8 1.5 1/3 DO 2/3-3/4 0.8 0.15 1/3 DO 8 32 2 DO 1 0.15 32 36 2.5 1.5 0.15 Ajánlott értékek gépi dörzsár kialakításához
Kézi dörzsár mindig hosszú forgácsoló kúpja van, a dolgozó rész kb. 1/4 része, a forgácsoló kúp félkúpszöge κ r =30 40, a hosszú FK a vezetést könnyíti, a bevezetőrész félkúpszöge 45, a vezetőrész a forgácsoló kúp és a hátsó kúp metszésvonalává zsugorodik itt nincs hengeres rész, a dörzsár névleges mérete a FK és HK találkozásánál mérhető, 2.4. táblázat Gépi dörzsár készülhet rövid és hosszú forgácsoló kúppal (szívós anyagok megmunkálásánál a rövid kúp a kedvező, rideg anyagoknál a hosszú), rövid forgácsoló kúpnál a félkúpszög: κ r =15 20, FK=1 3 mm, hosszú forgácsoló kúpnál a kúpfélszög: κ r =4 5, FK=1/3 DO, a bevezetőkúp félkúpszöge 45, mindig van vezetőrészük, melynek hossza a dörzsár típusától függ, utánélezés szempontjából a hosszú,
Kézi dörzsár Gépi dörzsár a hátsókúp célja, hogy forgácsolás közben csökkentse a súrlódást, megakadályozza a túlméret keletkezését, kihúzásnál a felület sérülését, kúposság a szár felé: 0,005 0,02 mm/100mm, a tényleges átmérő a mindenkori hátsókúp maximum átmérője. súrlódás szempontjából a rövid vezetőrész a kedvező, szívós anyagoknál a vezetőrész mindig kisebb, mint rideg anyagoknál, rövid FK-os szerszám: V=(2/3/ 3/4) DO, hosszú FK-os szerszám: V=1/3 DO, a hátsókúp célja, hogy forgácsolás közben csökkentse a súrlódást, megakadályozza a túlméret keletkezését, kihúzásnál a felület sérülését, kúpossága a szár felé: 0,1 0,3mm/100mm, a tényleges átmérő a simítórész átmérője
Kúpos dörzsár forgácsleválasztási terve: előmunkáló szerszám nagyoló szerszám simító szerszám hengeres előfurat készfurat 2.23. ábra Kúpos dörzsár forgácsleválasztásai
2.6.3. A dörzsárak gyártása, tűrése A dörzsárak gyártásánál a névleges méret, gyártási tűrések meghatározásánál a következő tényezőket kell figyelembe venni (2.24. ábra): a dörzsár saját méreténél valamivel nagyobb átmérőjű furatot készít a dörzsár átmérője az elhasználódás folyamán csökken, ezért a furat felső határához közel eső méretre célszerű készíteni a dörzsár gyártási tűrése ne legyen nagyobb a furat tűrésmezejének 35%-nál 2.24. ábrán: Dörzsárak tűrés elhelyezkedése
2.24. ábra