Lineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Hasonló dokumentumok
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

9. Előadás. (9. előadás) Lineáris egyr.(3.), Sajátérték április / 35

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

1. Bázistranszformáció

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

1. feladatsor Komplex számok

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

Lineáris algebra gyakorlat

1. zárthelyi,

Mat. A2 3. gyakorlat 2016/17, második félév

10. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 10. előadás Sajátérték, Kvadaratikus alak

Mátrixok 2017 Mátrixok

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell

1. Mit jelent az, hogy egy W R n részhalmaz altér?

Lineáris algebra Gyakorló feladatok

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet

Lineáris leképezések, mátrixuk, bázistranszformáció. Képtér, magtér, dimenziótétel, rang, invertálhatóság

1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA


Diszkrét Matematika II.

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

A gyakorlati jegy

1. Homogén lineáris egyenletrendszer megoldástere

1. Diagonalizálás. A Hom(V) diagonalizálható, ha van olyan bázis, amelyben A mátrixa diagonális. A diagonalizálható van sajátvektorokból álló bázis.

A KroneckerCapelli-tételb l következik, hogy egy Bx = 0 homogén lineáris egyenletrendszernek

6. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 6. előadás Bázis, dimenzió

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Vektorterek. Több esetben találkozhattunk olyan struktúrával, ahol az. szabadvektorok esetében, vagy a függvények körében, vagy a. vektortér fogalma.

10. Feladat. Döntse el, hogy igaz vagy hamis. Név:...

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Rang, sajátérték. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach/ február 15

7. gyakorlat megoldásai

Lineáris algebra gyakorlat

8. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, , oldal. 8. előadás Mátrix rangja, Homogén lineáris egyenletrendszer

i=1 λ iv i = 0 előállítása, melynél valamelyik λ i

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Lineáris Algebra. Tartalomjegyzék. Pejó Balázs. 1. Peano-axiomák

ALKALMAZOTT ALGEBRA FELADATOK (2016 tavaszi félév)

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Hogyan oldjunk meg lineáris algebra feladatokat?

Meghirdetés féléve 2 Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Matematika (mesterképzés)

MBN412G: ALKALMAZOTT ALGEBRA GYAKORLAT ÁPRILIS 26.

MA1143v A. csoport Név: december 4. Gyak.vez:. Gyak. kódja: Neptun kód:.

Lineáris algebra mérnököknek

VEKTORTEREK I. VEKTORTÉR, ALTÉR, GENERÁTORRENDSZER október 15. Irodalom. További ajánlott feladatok

3. Lineáris differenciálegyenletek

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Gy ur uk aprilis 11.

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

1 2 n π =, 1π 2π nπ. ϕ = = {(1,3), (2,1), (3,3)}

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

Matematika A2a LINEÁRIS ALGEBRA NAGY ATTILA

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján

differenciálegyenletek

Absztrakt vektorterek

Lineáris Algebra gyakorlatok

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Saj at ert ek-probl em ak febru ar 26.

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

Lineáris algebra mérnököknek

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

1. Az euklideszi terek geometriája

Bevezetés az algebrába 2

3. előadás Stabilitás

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

LINEÁRIS ALGEBRA FELADATOK

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Differenciálegyenlet rendszerek

Hibajavító kódolás (előadásvázlat, november 14.) Maróti Miklós

7. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 7. előadás Elemi bázistranszformáció

Polinomok (előadásvázlat, október 21.) Maróti Miklós

Kvadratikus alakok gyakorlás.

Lineáris algebra (10A103)

Irodalom. (a) A T, B T, (b) A + B, C + D, D C, (c) 3A, (d) AD, DA, B T A, 1 2 B = 1 C = A = 1 0 D = (a) 1 1 3, B T = = ( ) ; A T = 1 0

Bázistranszformáció és alkalmazásai

1. Sajátérték és sajátvektor

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Első zárthelyi dolgozat megoldásai biomatematikából * A verzió

Miért fontos számunkra az előző gyakorlaton tárgyalt lineáris algebrai ismeretek

Diszkrét matematika I. gyakorlat

Bázistranszformáció és alkalmazásai 2.

Algoritmuselmélet gyakorlat (MMN111G)

5. Előadás. (5. előadás) Mátrixegyenlet, Mátrix inverze március 6. 1 / 39

Miskolci Egyetem. Diszkrét matek I. Vizsga-jegyzet. Hegedűs Ádám Imre

Diszkrét matematika II., 1. el adás. Lineáris leképezések

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

Gazdasági matematika 2 előadás

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Átírás:

Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és annak megoldásaltere, vektorterek izomorfizmusa és automorfizmusa, bázisátmenet mátrixa. Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged, 2003 2006. Klukovits Lajos: Klasszikus és lineáris algebra, Polygon Kiadó, Szeged, 1999. 1. Definíció. Legyen U és V ugyanazon T test feletti vektortér. A ϕ : U V leképezést lineáris leképezésnek nevezzük (vagy vektortér homomorfizmusnak), ha bármely u, v U és λ T esetén (u + v)ϕ = uϕ + vϕ és (λu)ϕ = λ(uϕ). Az U-ból V -be menő lineáris leképezések halmazát Hom(U, V ) jelöli. Az U-ból U-ba menő lineáris leképezéseket lineáris transzformációknak nevezzük. A bijektív lineáris leképezések a vektortér izomorfizmusok, továbbá a bijektív lineáris transzformációk a vektortér automorfizmusok. 2. Definíció. Legyen ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezés. A Ker ϕ = { u U : uϕ = 0 }, Im ϕ = { uϕ : u U } halmazokat rendre a ϕ lineáris leképezés magjának, illetve képterének nevezzük. 3. Tétel. Legyen U és V ugyanazon T test feletti vektortér. Tetszőleges ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezésre érvényesek a következők: (1) 0ϕ = 0, (2) Ker ϕ altér U-ban, (3) Im ϕ altér V -ben, (4) ϕ akkor és csak akkor injektív, ha Ker ϕ = {0}, (5) Ha u 1,..., u k generátorrendszer U-ban, akkor u 1 ϕ,..., u k ϕ generátorrendszer az Im ϕ képtérben. (6) Ha u 1 ϕ,..., u k ϕ lineárisan független vektorrendszer V -ben, akkor u 1,..., u k lineárisan független U-ban. 4. Tétel (Lineáris leképezések dimenziótétele). Legyen U és V ugyanazon T test feletti vektortér, és ϕ Hom(U, V ). Ha U végesdimenziós, akkor dim(u) = dim(ker ϕ) + dim(im ϕ). 5. Következmény. Végesdimenziós vektortér lineáris transzformációja akkor és csak akkor injektív, ha szürjektív. 6. Következmény. Legyen T test, m, n 1 és A T m n. Az Ax = 0 homogén lineáris egyenletrendszer megoldásalterének dimenziója (azaz a szabad változók száma) n r(a). 7. Tétel. Ha V a T test feletti n-dimenziós vektortér, akkor V izomorf a T n vektortérrel. Tehát bármely két T -feletti n-dimenziós vektortér izomorf egymással. 8. Definíció. Legyenek U és V ugyanazon T test feletti vektorterek. A ϕ, ψ Hom(U, V ) lineáris leképezések összegén, illetve a ϕ leképezés c T skalárral való szorzatán azt a ϕ + ψ : U V, illetve cϕ : U V leképezéseket értjük, amelyekre u(ϕ + ψ) = uϕ + uψ, u(cϕ) = c(uϕ) minden u U esetén.

9. Tétel. Tetszőleges U és V ugyanazon T test feletti vektorterek esetén Hom(U, V ) a fent definiált műveletekkel vektorteret alkot T felett. 10. Tétel. Tetszőleges U, V és W ugyanazon T test feletti vektorterekre érvényesek a következők: (1) Ha ϕ Hom(U, V ) és ψ Hom(V, W ), akkor ϕψ Hom(U, W ). (2) Ha ϕ Hom(U, V ) bijektív, akkor ϕ 1 Hom(V, U). (3) Ha ϕ Hom(U, V ), ψ Hom(V, W ) és c T, akkor c(ϕψ) = (cϕ)ψ = ϕ(cψ). (4) Ha ϕ, ψ Hom(U, V ) és τ Hom(V, W ), akkor (ϕ + ψ)τ = ϕτ + ψτ. (5) Ha ϕ Hom(U, V ) és ψ, τ Hom(V, W ), akkor ϕ(ψ + τ) = ϕψ + ϕτ. 11. Tétel. Legyen U végesdimenziós, V pedig tetszőleges ugyanazon T test feletti vektortér, e 1,..., e n U bázis és v 1,..., v n V tetszőleges vektorrendszer. Ekkor létezik egy egyértelműen meghatározott ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezés, amelyre e 1 ϕ = v 1, e 2 ϕ = v 2,..., e n ϕ = v n. 12. Definíció. Legyenek U és V végesdimenziós vektorterek a T test felett az E : e 1,..., e m U és F : f 1,..., f n V bázisokkal. Tetszőleges ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezésre léteznek olyan egyértelműen meghatározott a i,j T skalárok, hogy n e i ϕ = a i,j f j minden i = 1,..., m esetén. j=1 Az (a i,j ) m n mátrixot a ϕ lineáris leképezés E és F bázisokban megadott mátrixának nevezzük. 13. Példa. Megadjuk a ϕ : R 3 R 2, (x, y, z)ϕ = (x + 2y, y + z) lineáris leképezés mátrixát az E : (1, 0, 0), (1, 0, 1), (1, 1, 1), valamint az F : (1, 0), (1, 1) bázisok esetén. Keressük azt az A = (a ij ) 3 2 mátrixot, amelyre teljesül: (1, 0, 0)ϕ = (1, 0) = a 11 (1, 0) + a 12 (1, 1) (1, 0, 1)ϕ = (1, 1) = a 21 (1, 0) + a 22 (1, 1) (1, 1, 1)ϕ = (3, 2) = a 31 (1, 0) + a 32 (1, 1). Az első egyenletből az a 11 + a 12 = 1, valamint a a 12 = 0 összefüggéseket kapjuk, melynek megoldása: a 11 = 1, a 12 = 0. Hasonlóan a másodikból megkapható, hogy a 21 = 0 és a 22 = 1, a harmadikból pedig a 31 = 5, a 32 = 2 adódik. Tehát a ϕ lineáris leképezés mátrixa az E és F bázisokban: A = 1 0 0 1. 14. Tétel. Legyenek U és V végesdimenziós vektorterek a T test felett az E : e 1,..., e m U és F : f 1,..., f n V bázisokkal, továbbá legyen A T m n a ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezés E és F bázisokban megadott mátrixa. Ha az u U vektor koordinátasora az E bázisban x = (x 1,..., x m ), akkor az uϕ V vektor koordinátasora az F bázisban xa. 15. Példa. A 13. példában szereplő ϕ lineáris leképezés, valamint E és F bázisok esetén megadjuk az u = (1, 3, 1) R 3 standard bázisban felírt vektor koordinátasorát az E bázisban, és az uϕ koordinátasorát az F bázisban. Az u koordinátasora x = (x 1, x 2, x 3 ), ha (1, 3, 1) = x 1 (1, 0, 0) + x 2 (1, 0, 1) + x 3 (1, 1, 1), x 1 + x 2 + x 3 = 1 x 3 = 3 x 2 + x 3 = 1. 2

Az egyenletrendszer megoldása: x 1 = 6, x 2 = 4, x 3 = 3, tehát az u vektor koordinátasora az E bázisban x = ( 6, 4, 3). Az uϕ R 2 vektor koordinátasora az F bázisban a 14. tétel és a 13. példában kapott mátrix segítségével a következőképpen számolható: xa = ( 6 4 3 ) 1 0 0 1 = ( 9 2 ). Megjegyezzük, hogy az uϕ vektor koordinátasora a standrad bázisban: 9(1, 0)+( 2)(1, 1) = (7, 2). 16. Tétel. Legyenek E, F és G rendre az U, V és W ugyanazon T test feletti végesdimenziós vektorterek bázisai. Legyen A és B rendre a ϕ, ψ Hom(U, V ) lineáris leképezések mátrixai az E és F bázisokban, illetve C a τ Hom(V, W ) lineáris leképezés mátrixa az F és G bázisokban, és legyen c T. Ekkor (1) A + B a ϕ + ψ lineáris leképzés mátrixa az E és F bázisokban, (2) ca a cϕ lineáris leképezés mátrixa az E és F bázisokban, (3) AC a ϕτ lineáris leképezés mátrixa az E és G bázisokban. 17. Következmény. Ha U m-dimenziós és V n-dimenziós vektortér a T test felett, akkor a lineáris leképezések Hom(U, V ) vektortere izomorf az m n-es mátrixok T m n vektorterével, és így mn dimenziós. 18. Definíció. Legyen E : e 1,..., e m és E : e 1,..., e m a T test feletti U vektortér két bázisa. Az id Hom(U, U) identikus lineáris leképezés E és E bázisokban megadott mátrixát az E bázisról az E bázisra való áttérés mátrixának hívjuk. 19. Példa. Tekintsük az R 3 vektortér következő két bázisát, E : (1, 0, 0), (1, 0, 1), (1, 1, 1) és E : (0, 0, 1), (1, 1, 1), (0, 1, 2). Megadjuk az E bázisról az E bázisra való áttérés mátrixát, ami az előző definíció szerint az identikus leképezés mátrixával egyezik meg. Keressük azt a P = (p ij ) 3 3 mátrixot, amelyre teljesül, hogy (1, 0, 0)id = (1, 0, 0) = p 11 (0, 0, 1) + p 12 (1, 1, 1) + p 13 (0, 1 2) (1, 0, 1)id = (1, 0, 1) = p 21 (0, 0, 1) + p 22 (1, 1, 1) + p 23 (0, 1 2) (1, 1, 1)id = (1, 1, 1) = p 31 (0, 0, 1) + p 32 (1, 1, 1) + p 33 (0, 1 2). Az első egyenletből a p 12 = 1, p 12 p 13 = 0 és a p 11 +p 12 2p 13 = 0 összefüggéseket kapjuk, melynek megoldása: p 11 = p 12 = p 13 = 1. A második egyenletből hasonlóan számítható, hogy p 21 = 0, p 22 = p 23 = 1, a harmadikból pedig p 31 = p 33 = 0 és p 32 = 1 adódik. Tehát az E bázisról az E bázisra való áttérés mátrixa: P = 1 1 1 0 1 1. 0 1 0 20. Tétel. Legyen a T test feletti U vektortér két bázisa E és E, továbbá legyen P az áttérés mátrixa az E bázisról az E bázisra. Ekkor P nemelfajuló mátrix, továbbá az E bázisról az E bázisra való áttérés mátrixa P 1. 21. Tétel. Legyenek U és V ugyanazon T test feletti vektorterek, E és E az U, F és F pedig a V vektortér bázisa. Jelölje P, illetve S az áttérés mátrixát E-ről E -re, illetve F-ről F -re. Legyen ϕ Hom(U, V ) lineáris leképezés, és legyen ϕ mátrixa az E és F bázisokban A. Ekkor ϕ mátrixa az E és F bázisokban P 1 AS. 22. Példa. Tekintsük a ϕ : R 3 R 2, (x, y, z)ϕ = (x + 2y, y + z) lineáris leképezést, és az R 3 vektortér E : (0, 0, 1), (1, 1, 1), (0, 1, 2), illetve az R 2 vektortér F : (0, 1), (1, 2) bázisát. Az 21. tétel segítségével megadjuk a ϕ mátrixát az E és F bázisokban úgy, hogy felhasználjuk, hogy a 13. példában megadtuk a ϕ leképezés A mátrixát az E és F bázisokban, a 19. példában pedig az E bázisról az E bázisra való áttérés P mátrixát. Ahhoz, hogy a 3

13. példában szereplő A mátrixot felhasználhassuk a 21. tétel szerint ki kell még számolnunk az F : (1, 0), (1, 1) bázisról az F bázisra való áttérés S = (s ij ) 2 2 mátrixát, amelyre teljesül, hogy: (1, 0)id = (1, 0) = s 11 (0, 1) + s 12 (1, 2) (1, 1)id = (1, 1) = s 21 (0, 1) + s 22 (1, 2). Amiből megkapjuk, hogy s 11 = 1, s 12 = 1, s 21 = 3 és s 22 = 1. Meg kell még határoznunk P 1 -et: P 1 = 1 1 1 1 0 1 1 = 1 1 0 0 0 1. 0 1 0 0 1 1 Tehát a ϕ lineáris leképezés A mátrixát a 21. tétel alapján következőképpen kapjuk: A = P 1 AS = 1 1 0 0 0 1 1 0 0 1 2 1 = 1 0 4 3. 3 1 0 1 1 1 2 23. Definíció. Legyen T test és n pozitív egész. Az A, B T n n mátrixok hasonlók, ha létezik olyan nemelfajuló P T n n mátrix, hogy A = P 1 BP. 24. Következmény. Ugyanazon lineáris transzformáció két különböző bázisban felírt mátrixa hasonló. 25. Definíció. A ϕ lineáris leképezés rangján a képterének dimenzióját értjük, azaz r(ϕ) = dim(im ϕ). 26. Tétel. Véges dimenziós vektorterek közötti lineáris leképezés rangja megegyezik valamely (bármely) bázisbeli mátrixának rangjával. 27. Példa. Vegyük a 13. példában szereplő ϕ : R 3 R 2, (x, y, z)ϕ = (x+2y, y +z) lineáris leképezést, és az E : (1, 0, 0), (1, 0, 1), (1, 1, 1), valamint az F : (1, 0), (1, 1) bázisokat, meghatározzuk a ϕ képterét és magterét. A 13. példában kiszámítottuk az E és F bázisokban a ϕ mátrixát: A = 1 0 0 1. Mivel r(a) = 2, az előző tételt felhasználva dim(im ϕ) = r(ϕ) = r(a) = 2, így Im ϕ = R 2. Meghatározzuk a Ker ϕ = { u R 3 : uϕ = 0 } magteret. A lineáris leképezések dimenziótétele (4. tétel) szerint: dim(ker ϕ) = dim(r 3 ) dim(im ϕ) = 3 2 = 1 teljesül. Tehát Ker ϕ bázisa egyelemű. Az E bázisban megadott (x 1, x 2, x 3 ) R 3 vektor eleme a magtérnek, ha teljesül, hogy: x1 x 2 x 3 1 0 0 1 = ( x 1 + 5x 3 x 2 2x 3 ) = ( 0 0 ). Tehát az x 1 + 5x 3 = 0 és x 2 2x 3 = 0 egyenletek adódnak, amelyek egy homogén lineáris egyenletrendszert alkotnak. Ha x 3 -at szabad ismeretlennek választjuk, akkor a kötött ismeretlenekre kapjuk, hogy x 1 = 5x 3 és x 2 = 2x 3. A szabad ismeretlent 1-nek választva a ( 5, 2, 1) vektor a homogén lineáris egyenletrendszer megoldásainak egy bázisa lesz, tehát Ker ϕ = [( 5, 2, 1)]. 28. Következmény. Legyen ϕ lineáris transzformáció valamely végesdimenziós vektortérben. Ekkor ϕ akkor és csak akkor bijektív, ha valamely (bármely) bázisbeli mátrixa nemelfajuló. 4

29. Tétel. Legyen U m-dimenziós és V n-dimenziós vektorterek ugyanazon T test fölött, és ϕ Hom(U, V ). Ekkor ϕ mátrixa az U és V egy-egy alkalmas bázisában Er 0 T 0 0 m n, ahol r a ϕ rangja, E r az r r méretű egységmátrix, és a zérók a megfelelő méretű zérómátrixok. 30. Következmény. Legyen T tetszőleges test. Ekkor minden A T m n mátrixhoz létezik olyan nemelfajuló P T m m és Q T n n mátrixok, hogy Er 0 P AQ =, 0 0 ahol r az A mátrix rangja, és a jobboldalon álló mátrix ugyanaz, mint az előző tételben. 31. Definíció. Legyen T test, V vektortér T felett, és ϕ Hom(V, V ). A λ T skalár a ϕ lineáris transzformáció sajátértéke, ha létezik olyan nemnulla v V vektor, hogy vϕ = λv. A { v V : vϕ = λv } alteret a λ T skalárhoz tartozó sajátaltérnek nevezzük. A nemnulla v V vektor a ϕ lineáris transzformáció sajátvektora, ha valamely sajátaltérben benne van, azaz létezik olyan λ T, hogy vϕ = λv. 32. Definíció. Legyen T test, n pozitív egész. Az A T n n mátrix sajátértéke, sajátaltere és sajátvektora rendre a ϕ : T n T n, x xa lineáris transzformáció sajátértéke, sajátaltere, illetve sajátvektora. Azaz λ T és x T n akkor és csak akkor sajátérték, sajátvektor pár, ha xa = λx. 33. Tétel. Legyen V n-dimenziós vektortér a T test felett, e 1,..., e n bázis V -ben, ϕ Hom(V, V ) és A T n n a ϕ lineáris transzformáció mátrixa az e 1,..., e n bázisban. Ekkor λ T és v V akkor és csak akkor sajátérték, sajátvektor párja ϕ-nek, ha λ és v koordinátasora sajátérték, sajátvektor párja A-nak. 34. Tétel. Legyen U tetszőleges vektortér a T test felett, λ 1,..., λ k T páronként különböző sajátértékei a ϕ Hom(U, U) lineáris transzformációnak, és U 1,..., U k pedig ezen sajátértékekhez tartozó sajátalterek. Ha U 1 + +U k = U, akkor ϕ egyértelműen meghatározott. 35. Definíció. Az A T n n mátrix karakterisztikus polinomja az f A (x) = A xe determinánssal megadott T -feletti polinom. Az f A (x) polinom T -be eső gyökeit az A mátrix karakterisztikus gyökeinek nevezzük. 36. Tétel. Legyen T test. A λ T skalár akkor és csak akkor sajátértéke az A T n n mátrixnak, ha λ karakterisztikus gyöke A-nak. 37. Példa. Kiszámoljuk az alábbi A R 3 3 mátrix sajátértékeit, és meghatározzuk a hozzá tartozó sajátaltereket. A = 7 3 1 0 1 2. 0 9 4 Az A xe determinánst az első oszlopa szerint kifejtve kapjuk az A mátrix karakterisztikus polinomját: 7 x 3 1 f A (x) = A xe = 0 1 x 2 = (7 x)[(1 x)(4 x) 18] = (7 x)(x 7)(x+2). 0 9 4 x 5

Az f A (x) polinom valós gyökei, azaz az A mátrix sajátértékei a λ 1 = 7 és a λ 2 = 2 skalárok. Meghatározzuk a λ 1 = 7 sajátértékhez tartozó sajátalteret. Az xa = λ 1 x összefüggést átrendezve az x(a λ 1 E) = 0 homogén lineáris egyenletrendszerhez jutunk, amelynek megoldásai alkotják a λ 1 = 7-hez tartozó sajátalteret. x1 x 2 x 3 0 3 1 0 6 2 = 0 3x 1 6x 2 + 9x 3 x 1 + 2x 2 3x 3 = 0 0 0. 0 9 3 Mivel a második egyenlet a harmadik ( 3)-szorosa, így elég figyelembe venni az x 1 + 2x 2 3x 3 = 0 összefüggést, amiből x 1 = 2x 2 + 3x 3 -at kapjuk, azaz x 1 kötött ismeretlen, x 2 és x 3 pedig szabad. A megoldástér egy bázisát úgy kapjuk, hogy a szabad változókba behelyettesítjük a 0 és 1 értékeket úgy, hogy mindig egy szabad változó kapjon 1 értéket. Így x 2 = 1, x 3 = 0, x 1 = 2 1 + 3 0 = 2, x 2 = 0, x 3 = 1, x 1 = 2 0 + 3 1 = 3. Az így kapott ( 2, 1, 0) és (3, 0, 1) vektorok alkotják a λ 1 = 7-hez tartozó sajátaltér egy bázisát. A λ 2 = 2-höz tartozó sajátaltér hasonlóképpen számítható, egy bázisa a (0, 3, 1) vektor. 38. Tétel. Hasonló mátrixok karakterisztikus polinomja megegyezik. 39. Definíció. Véges dimenziós vektortér lineáris transzformációjának karakterisztikus polinomja a lineáris transzformáció valamely (bármely) bázisban felírt mátrixának karakterisztikus polinomja. 6