Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Hasonló dokumentumok
Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Rövid távú modell:aggregált kínálat

Rövid távú modell:aggregált kínálat

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Makroökonómia. 8. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 12. hét

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

RÖVID TÁV HOSSZÚ TÁV: BEVEZETÉS A KONJUNKTÚRA INGADOZÁSOK ELMÉLETÉBE. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Makroökonómia. 13. hét

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Képletek és összefüggések az 5. zárthelyi dolgozatra Rövid táv, IS görbe, multiplikátorok, monetáris politika

Makroökonómia. 9. szeminárium

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Nagy Rózsa - Fazekas Tamás: Makroökonómia feladatok

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium

Mi okozza a munkanélküliséget?

Coming soon. Pénzkereslet

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor


Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Makroökonómia. 11. hét

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

9. AGGREGÁLT KERESLET II.

Tesztgy jetmény G kar makroökonómia konzultációra

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

6. szeminárium Solow modell

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

A gazdasági növekedés mérése

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Nemzetközi gazdaságtan 11. a rövid távú modell

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Árupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február


II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

Makroökonómia. 3. szeminárium

A magyar növekedés tényez i: válság el tt és után


NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

Makroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok

Átírás:

Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia

Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell) Az elméletek a klasszikus dichotómiára épültek (a reál változók függetlenek a nominálisoktól)

Egy f re jutó reál GDP az USA-ban (2005 US$) (Adatok forrása: The World Bank)

Egy f re jutó reál GDP az USA-ban Hosszú távon: növekv trend Rövid távon: recessziók, fellendülések (üzleti ciklusok)

Reál GDP növekedési rátája az USA-ban (%) (Adatok forrása: Mankiw)

Fogyasztás növekedési rátája az USA-ban (%) (Adatok forrása: Mankiw)

Beruházás növekedési rátája az USA-ban (%) (Adatok forrása: Mankiw)

Munkanélküliségi ráta az USA-ban (%) (Adatok forrása: Mankiw)

Fellendülések és recessziók az USA-ban (Forrás: NBER Business Cycles)

Fellendülések és recessziók az USA-ban (Forrás: NBER Business Cycles)

Mit szeretnénk még tudni? Mi a különbség rövid és hosszú táv között? Mi okozza a rövid távú ingadozásokat?

Mi a különbség a rövid és a hosszú táv között? Hosszú táv Az árak rugalmasak. Rövid táv Az árak ragadósak.

Hosszú táv Elmélet Minden rendelkezésre álló termelési tényez t felhasználnak a termelés során Klasszikus dichotómia (a reál változók függetlenek a nominálisoktól) Az árak alkalmazkodnak a gazdasági eseményekhez

Rövid táv Elmélet Nem minden ár reagál azonnal Rövid távú ármerevségek, ragadós árak Lehetnek kihasználatlan termelési tényez k

Mi okozza az árragadósságot? Étlapköltség Ha gyakran változtatnák az árakat, elveszítenék a vev ket

Levy, Bergen, Dutta, Venable: The Magnitude of Menu Costs: Direct Evidence from Large U.S. Supermarket Chains (1997) Az étlapköltség átlagosan 105.887$ évente Ez a bevétel 0,7 %-a és a nettó prot 35%-a

Alan S. Blinder: On Sticky Prices: Academic Theories Meet the Real World (1994) A vállalatok 10,2%-a egy évnél ritkábban változat árakat 39,3% évente egyszer 15,6% egy év alatt maximum kétszer

Stephen G. Cecchetti: The Frequency of Price Adjustment: A Study of the Newsstand Prices of Magazines (1986) A magazinok árát 4%-os ináció mellett is csak átlagosan 6 évente változtatták

Daniel Levy, Andrew Young: The Real Thing: Nominal Price Rigidity of the Nickel Coke (2004)

Feladat Elmélet Építsünk egy olyan modellt, mellyel összehasonlíthatjuk a gazdaság rövid és hosszú távú viselkedését, és amivel megmagyarázhatjuk a rövid távú ingadozásokat!

A modell Elmélet Az aggregált kínálat és kereslet modellje (ASAD)

Aggregált kereslet (AD) Elmélet Megmutatja, hogy a gazdasági szerepl k mennyi terméket és szolgáltatást kívánnak vásárolni adott árszínvonal mellett (Y és P közötti összefüggés).

Aggregált kereslet (AD) Elmélet Használjuk fel a pénz mennyiségi elméletét az els aggregált keresleti görbénkhez! P = MV Y

Aggregált kereslet (AD) Elmélet

AD eltolódása Elmélet AD jobbra tolódik, ha a központi bank növeli a pénzkínálatot, vagy növekszik a pénz forgási sebessége.

Aggregált kereslet (AD) Elmélet

AD eltolódása Elmélet AD balra tolódik, ha a központi bank csökkenti a pénzkínálatot, vagy csökken a pénz forgási sebessége.

Aggregált kereslet (AD) Elmélet

Aggregált kereslet (AD) Elmélet Bonyolítsuk egy kicsit az aggregált keresleti görbét!

Aggregált kereslet (AD) Elmélet Ha a forgási sebesség függ a kamattól (minél nagyobb a kamat, annál nagyobb a pénz forgási sebessége), akkor az AD görbe: P = M V (r) Y

Aggregált kereslet (AD) Elmélet Így az aggregált kereslet már nem csak a forgási sebességt l és a pénzkínálattól függ.

Aggregált kereslet (AD) Y = C + I + G N az aggregált kereslet adott árszínvonal mellett (AD jobbra tolódik), ha C (n az autonóm fogyasztás) I (n az autonóm beruházás) G T (mert ekkor n a fogyasztás)

Aggregált kínálat (AS) Elmélet Megmutatja, hogy mekkora a termékek és szolgáltatások kínálata adott árszínvonal mellett (Y és P közötti összefüggés).

Aggregált kínálat - Hosszú táv Hosszú távon érvényes a klasszikus dichotómia Csak a termelési tényez kt l függ a kibocsátás Y = ak α L 1 α

Hosszú távú aggregált kínálati görbe (LRAS)

Hosszú távú aggregált kínálati görbe (LRAS) LRAS jobbra tolódik, ha n a termelési tényez k kínálata fejl dik a tudás fejl dik a technológia (hatékonyabbá válik a termelés)

Hosszú távú aggregált kínálati görbe (LRAS)

Keresleti sokk hosszú távon

Hosszú táv Elmélet Az aggregált kereslet változásai nem hatnak a kibocsátásra (csak a termelési tényez k) Az árak alkalmazkodnak

A kibocsátás természetes szintje A hosszú távú aggregált kínálat meghatározza a kibocsátás természetes szintjét (ahol minden termelési tényez t felhasználnak a termelés során): Y n

A munkanélküliség természetes rátája A munkanélküliség természetes rátája: A kibocsátás hosszú távú értéke mellett megvalósuló munkanélküliség.

Aggregált kínálat - Rövid táv Rövid távon az árak ragadósak, nem alkalmazkodnak a kereslet változásaihoz.

Rövid távú aggregált kínálati görbe (SRAS)

Rövid távú aggregált kínálati görbe (SRAS) SRAS eltolódik, ha kínálati sokk éri a gazdaságot az aktuális kibocsátás nem egyezik meg a természetes kibocsátással

Keresleti sokk rövid távon Elmélet

Rövid táv Elmélet Az aggregált kereslet változásai hatnak a kibocsátásra, de az árakra nem Nem érvényes a klasszikus dichotómia

AS-AD egyensúly Elmélet

Sokkok Elmélet Milyen sokkhatások érhetik a gazdaságot és hogyan vezetnek ezek gazdasági ingadozásokhoz?

Aggregált keresletet ér sokkok A gazdaságot pozitív keresleti sokk éri (AD jobbra tolódik).

Aggregált keresletet ér sokk

Aggregált keresletet ér sokk

Aggregált keresletet ér sokkok Rövid távon az árak nem változnak (ragadósak), azonban kés bb reagálnak a megnövekedett keresletre, és emelkedni kezdenek, míg vissza nem tér a kibocsátás a természetes szintjére (hosszú távú egyensúlyba).

Aggregált kínálatot ér sokkok - rövid táv aszály tönkreteszi a termést szakszervezetek elérik a béremelést megn az olaj ára

Aggregált kínálatot ér sokk - rövid táv

Aggregált kínálatot ér sokk - rövid táv Az árak azonnal megemelkednek a sokkhatás miatt, a kereslet pedig visszaesik Kés bb az árak reagálva az alacsony keresletre, csökkenni kezdenek, míg végül visszatérnek a hosszú távú egyensúlyba Rövid távon stagnálás (nincs gazdasági növekedés) + ináció = stagáció

Output gap Elmélet Output gap: A kibocsátás eltérése a természetes szintjét l: Y RT Y HT

Aggregált kínálatot ér sokkok - hosszú táv A munkaer tudásának növekedése miatt tartósan megn a termelés hatékonysága LRAS jobbra tolódik

Aggregált kínálatot ér sokk - rövid táv

Aggregált kínálatot ér sokk - hosszú táv Az árak rövid távon ragadósak, így SRAS-AD metszéspontjában vagyunk Hosszú távon az árak alkalmazkodnak és addig csökkennek, míg a gazdaság az új hosszú távú egyensúlyába kerül (LRAS'-AD metszéspontja)

Sokkok Elmélet Az eddigi sokkok mind tartósak (permanensek) voltak. Az ideiglenes változásoknak csak rövid távon lenne hatásuk a gazdaságra, hosszú távon minden visszaállna az eredeti hosszú távú egyensúlyba.

Stabilizációs politika Elmélet Hogyan képes reagálni a sokkokra a gazdaságpolitika, ha a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten szeretné tartani?

Stabilizációs politika Elmélet A monetáris és a skális politika az AD görbe eltolásával (M illetve T, G megváltoztatásával) képes nullára csökkenteni az output gapet, vagyis rövid távon visszaállítani a kibocsátást a természetes szintjére.

Mit tudtunk meg? Elmélet Mi a rövid és a hosszú táv közti különbség? Mi okozza az ingadozásokat (fellendüléseket, recessziókat)? Tankönyv 8. fejezet