Előterjesztés. a Kormány részére

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/2946/2009. 1 Előterjesztés a Kormány részére a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól Budapest, 2009. június

EGYEZTETÉSI LAP 2 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet időpontja: [2009.06.05] [2009.06.08.] honlapon való közzététel időpontja: [2009.06.16.] közigazgatási egyeztetésre [2009.06.16.] megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: [2009.06.26.] államtitkári értekezlet időpontja: [2009.07.09.] [ÉÉÉÉ.HH.NN] kormányülés időpontja: [2009.07.29.] [ÉÉÉÉ.HH.NN] 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt EüM FVM HM KüM KvVM KHEM MEH EKK MEH PTFTNM MEH TPTNM OKM ÖM SZMM LB LÜ ÁJOB AVB 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

Országos Területfejlesztési Tanács Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Érdekszövetsége Magyar Faluszövetség Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 3

VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ 4 1. Az előterjesztés célja 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél: Az ország és térségei harmonikus és tervszerű fejlődésének elősegítése, a területfejlesztési és a területrendezési tervezés hazai és nemzetközi gyakorlatának összehangolása, a beruházások megvalósításának felgyorsítása. A területfejlesztési koncepciók és programok összehangoltabb elkészítése, a programfinanszírozás feltételeinek megteremtése. Az Országos Területrendezési Tervvel való összhang megteremtése annak érdekében, hogy a területrendezési tervek készítésének folyamata átláthatóbb legyen. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai: E rendelet megalkotásával a Kormány jogalkotási feladatának törvényi felhatalmazás alapján tesz eleget. A közpolitikai célok elérése érdekében a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek rendszerének összehangolása szükséges, továbbá a kistérségi tervezési szintet be kell illeszteni a területfejlesztési tervezési rendszerbe. A területfejlesztési koncepciók és programok követelményeinek újraszabályozását a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat írja elő. A területrendezési tervek tartalmi követelményeinek újraszabályozását az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT.) 2008. évi módosítása indokolja, amely jelentősen megváltoztatta a területrendezési tervek tartalmát. A területi tervek egyeztetésének tapasztalatai rámutattak arra, hogy az egyeztetési kör egyes résztvevői érdemi véleményt nem fogalmaztak meg, ezért az egyeztetési kör ésszerűsítése (szűkítése) szükséges. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása: A javaslat meglévő közfeladat hatékonyabb ellátására irányul, a tervező számára kiszámíthatóbb jogi környezetet teremt, a területfejlesztés és a területrendezés összehangoltabbá válik, a területi tervezési rendszer újraszabályozásával átláthatóbb tervezés feltételei teremtődnek meg, ezzel lerövidíthető a területi tervek készítésének ideje. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1.jogalkotás A területi tervek tartalmi követelményeit jelenleg a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, az egyeztetésük és elfogadásuk rendjét pedig a 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza. Az előterjesztés szerint a terv tartalmi követelményeinek, valamint az illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályainak meghatározása egy kormányrendeletbe kerül. Az új kormányrendelet megalkotására szóló felhatalmazást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tartalmazza.

5 A tervezetet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításával egyidejűleg, 2009. október 1-jén kívánjuk hatályba léptetni. Lényeges tartalmi elemek: 1. Meghatározásra kerülnek a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek különböző szintjeire vonatkozó illeszkedési szabályok. 2. A területi tervek különböző szintjeinek tartalmi követelményei és kidolgozásuk módja részletesebben szabályozásra kerülnek, ezzel segítve a tervezési folyamatot. 3. A kistérségi területfejlesztési koncepció és program részeként a közszolgáltatások területi szervezésének koncepciója kidolgozásra kerül, illetve a települési fejlesztési koncepciók elemzésre kerülnek a tervezés folyamatában. 4. A területfejlesztési koncepciók és programok során a közösségi tervezés gyakorlata bevezetésre kerül. A partnerségi terv és program mint új elemek bevezetésre kerülnek a hazai tervezési gyakorlat részeként, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A partnerségi terv a tervezésben való társadalmi részvételt kívánja előmozdítani, a szakmai szervezetek, a helyi közösségek bevonásával. 5. Bevezetésre kerül a területrendezési tervek egységes elvek alapján, térinformatikai rendszerben történő kidolgozásának követelménye, valamint az egyfázisú tervezés, mellyel a területrendezési tervek módosítása gyorsabbá válik. 6. Szűkítésre kerül a területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésébe bevont szervezetek köre a hatályos szabályozáshoz képest. A javaslat lehetőséget teremt a területi tervek társadalmi egyeztetésére azáltal, hogy a területi tervek mindenki számára elérhetővé válnak a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren keresztül. 7. Megtartásra kerül a területrendezési tervek egyeztetési köre, tekintettel az Alkotmánybíróság 3/1997. (I. 22.) AB határozatára, amelyben kifejti, hogy beidézve a területrendezési tervek egyeztetésről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendeletet a települési önkormányzatok, valamint a fenti rendeletben szereplő egyéb szervezetek véleményének kikérése és figyelembevétele a döntéshozatalnál az Alkotmány 44/A. -ból eredő olyan alkotmányos követelmény, melynek elmulasztása alapul szolgálhat a területrendezési tervet megalapozó rendelet megsemmisítésére. 8. Meghatározásra kerülnek a területi tervek egyeztetésének, elfogadásának és közzétételének részletes szabályai. 2.2.egyéb intézkedés: 2.3.alternatívák A választott megoldással szemben nincs más alternatíva, ez tekinthető a legátláthatóbbnak, ugyanakkor hatékonynak. Az OTrT. 2008. évi módosítása miatt a hatályos, a területrendezési tervek tartalmi követelményeire vonatkozó miniszteri rendelet nincs összhangban az OTrT-vel, ezáltal a megyei területrendezési tervek készítése és módosítása nehézkes. A hatályos rendelet szerint a területi tervek egyeztetési köre túlzott, számos nevesített szerv nem ad érdemi észrevételt a területi tervekre, és a hatályos rendelet nem ad mindenki számára lehetőséget a vélemény közlésére. A területfejlesztési koncepciók és programok nem megfelelő színvonalon és nem összevethető tartalommal készülnek, melyek így nem alkalmasak a programfinanszírozás alapjául.

3. Kormányprogramhoz való viszony: 6 Az előterjesztés a Kormányprogram Területfejlesztési fejezetének alábbi céljainak a végrehajtását szolgálja: A ma még hátrányos helyzetű térségek gyors fejlesztése érdekében az alapvető infrastruktúra megteremtése, a legfontosabb célok kijelölése mellett olyan hatékony intézményrendszert, egységes irányítást kell kiépíteni, ami biztosítja a fejlesztési források lehető leghatékonyabb, a modernizációt szolgáló felhasználását. Megerősítjük a kistérségek szerepét. Az előterjesztés továbbá összhangban van a Kormányprogram Modern állam, kevesebb, de minőségi jogszabály c. részével, amely a sikeres, modern és igazságos Magyarország érdekében célul tűzi ki a minőségi jogalkotás feltételeinek megteremtését. Az előterjesztés átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogi környezetet teremt a területi tervek készítői és alkalmazói számára. 4. Előzmények, kapcsolódások: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló Intézkedési Tervről szóló 2011/2008. (II. 14.) Korm. határozat. 5. Európai uniós kapcsolódások: Európai uniós kapcsolódás nincs. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk: 7. Társadalmi egyeztetés: Az előterjesztést előzetesen az Országos Területfejlesztési Tanács megtárgyalta, és az előterjesztéssel egyetértett. 8. Vitás kérdések: Az előzetes egyeztetések során vitás kérdés nem maradt fenn. 9. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Igen / nem? Nem

A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): - 7 Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: - Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Nem Részletes kommunikációs terv: -

8 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében további kormányzati intézkedésekre nincs szükség. A rendelet végrehajtásához a személyi, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások: A területi tervek tartalmi követelményeinek új szabályozásával a kistérségek, megyék, régiók és kiemelt térségek egyértelműen meghatározott területi terveket tudnak készíteni, amelyek a valóban érintett személyekkel és szervekkel kerülnek leegyeztetésre és ahol érvényesül a társadalmi nyilvánosság követelménye is. A területi tervek tartalmi követelményeinek és készítésének újraszabályozásával megvalósul az összhang a nagyobb és kisebb területi egységre készülő területi tervek, valamint a területrendezési tervek és a területfejlesztési koncepciók, programok között, amely kiszámíthatóbb és átláthatóbb jogi környezetet teremt a helyi önkormányzatok és a gazdaság szereplői számára is. A területi tervek egyeztetési rendjének újraszabályozásával lehetőség nyílik a társadalmi egyeztetésre a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszeren keresztül. Az új szabályozás új terhet nem jelent a kidolgozásért felelős személy vagy szerv részére, ugyanakkor az egyeztetési kör szűkítése költségtakarékossággal és a tervek készítési idejének csökkenésével fog járni. A különböző szintű területfejlesztési koncepciók és programok a részletes tartalmi szabályozás révén jobban összehasonlíthatóak lesznek. A szabályozás megalapozza a programfinanszírozásra való áttérést, valamint a tervek magvalósításának, megvalósulásának monitoringját és értékelését. 2. Másodlagos hatások: Az áttekinthetőbb, egymáshoz jobban kapcsolódó területi tervek segítik a beruházások gyorsabb megvalósulását, az adott térség társadalmi-gazdasági fejlődését.

III. Társadalmi költségek 9 Az előterjesztés nem jelent többletköltséget a kidolgozásért felelős személyek vagy szervek, az egyeztetésben résztvevő állami, önkormányzati szereplők és érdekképviseleti szervek számára. Az egyeztetési eljárás nem hatósági eljárás, hanem véleményezés és társadalmi egyeztetés. Az érkezett észrevételeket az egyes munkafázisok dokumentációihoz kell csatolni, és az elfogadásra jogosult szervek tájékoztatni kell az észrevételek további sorsáról. Az előterjesztés adminisztratív terhei: Területfejlesztési koncepciók, programok egyeztetése esetében Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadása nélkül Éves ügyteher Egy ügyfélre vetített időteher (munkaóra) Az eljárásba bevont hatóságok (szervek és személyek) száma Érintett ügyfelek száma (évente): nem hatósági eljárás, nincs Ket. szerinti ügyfél Ügyféli oldalon: Szakhatós ágként: - Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: 1 országos, 7 regionális, 2 kiemelt térségi, 19 megyei, 174 kistérségi terv, átlagosan 5 évente készülve; nincs jogorvoslat Állami oldalon: Átlagosan 2 munkanap (16 munkaóra) Más módon (véleményezés): OTK esetében: 105; régió esetében: települések számától függően 200-700; kiemelt térség esetében: 105; megye esetében: települések számától függően 200-700; kistérség esetében: települések számától függően 100-600. Az eljárásban benyújtandó dokumentumok átlagos száma: Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadásával Érintett ügyfelek száma (évente): nem hatósági eljárás, nincs Ket. szerinti ügyfél Ügyféli oldalon: Szakhatós ágként: Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: 1 országos, 7 regionális, 2 kiemelt térségi, 19 megyei, 174 kistérségi terv, átlagosan 5 évente készülve; nincs jogorvoslat Állami oldalon: Átlagosan 2 munkanap (16 munkaóra) Más módon (véleményezés): - OTK esetében: 74; régió esetében: 162; kiemelt térség esetében: 35; megye esetében: kistérségek számától függően 40-55; kistérség esetében: települések számától függően 100-600. 1 db területfejlesztési koncepció, program

10 Az eljárásban benyújtandó dokumentumok benyújtásának formája Az eljárásban felmerülő pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének módja Az eljárásban felmerülő személyes megjelenések átlagos száma elektronikus/ papíros - - közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat/ nem hitelesített másolat Területrendezési tervek egyeztetése esetében Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadása nélkül Éves ügyteher Egy ügyfélre vetített időteher (munkaóra) Az eljárásba bevont hatóságok (szervek és személyek) száma Érintett ügyfelek száma (évente): nem hatósági eljárás, nincs Ket. szerinti ügyfél Ügyféli oldalon: Szakható ságként: - Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: 1 országos, 2 kiemelt térségi, 19 megyei, átlagosan 5 évente készülve; nincs jogorvoslat Állami oldalon: Átlagosan 2 munkanap (16 munkaóra) Más módon (véleményezés): OTrT esetében: 98; kiemelt térség estében: települések számától függően 100-230; megye esetében: települések számától függően 150-650. Az eljárásban benyújtandó dokumentumok átlagos száma: Az érintett eljárások adminisztratív terhei az előterjesztés elfogadásával Érintett ügyfelek száma (évente): nem hatósági eljárás, nincs Ket. szerinti ügyfél Ügyféli oldalon: Szakhatós ágként: - Ügyek száma (évente), ebből jogorvoslat: 1 országos, 2 kiemelt térségi, 19 megyei, átlagosan 5 évente készülve; nincs jogorvoslat Állami oldalon: Átlagosan 2 munkanap (16 munkaóra) Más módon (véleményezés): OTrT esetében: 112; kiemelt térség estében: települések számától függően 100-230; megye esetében: települések számától függően 130-630. 1 db területrendezési terv Az eljárásban benyújtandó dokumentumok benyújtásának formája elektronikus/ papíros közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat/ nem

11 hitelesített másolat Az eljárásban felmerülő pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének módja Az eljárásban felmerülő személyes megjelenések átlagos száma - - IV. Költségvetési hatások Az előterjesztésnek újabb költségvetési hatásai nincsenek, a meglévő szabályozás egyszerűsítését szolgálja.. Miként változnak az előterjesztés elfogadásából következően az egyes években a következő adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Uniós forrás Saját bevétel összege (önerő nélkül) Kiadás Önerő forrása: Működési Felhalmozási Költségvetési támogatás Bevétel és kiadás egyenlege Létszám (fő) 2009-2010 - 2011-2012 - V. Egészségügyi hatások: Nincsenek. VI. Környezeti hatások: Az előterjesztés szerint a területi tervek kidolgozása során környezeti vizsgálatot kell végezni, továbbá a területi tervek egyeztetési eljárásában a környezetvédelmi, természetvédelmi államigazgatási szervek részt vesznek, ezáltal érvényesülnek a környezetvédelmi és természetvédelmi érdekek. A területrendezési tervek megalapozásához továbbá területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot kell készíteni. Az elektronikus adathordozón történő dokumentálás is hozzájárul a környezet védelméhez.

12 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés Mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

13 Melléklet a kormány-előterjesztéshez A Kormány./2009. ( ) Korm. rendelete a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. -a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv (a továbbiakban együtt: területi tervek) kidolgozására, egyeztetésére és elfogadására (a továbbiakban együtt: készítés), közzétételének, illeszkedésének és tartalmi követelményének meghatározására. b) a területi terveket elfogadó testületekre, valamint az azokat kidolgozó és véleményező személyekre, továbbá c) a területi tervekre, valamint a területi tervek készítése és közzététele során keletkezett egyéb dokumentációkra. 2. E rendelet alkalmazásában: a) átfogó cél: a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, olyan általános és komplex hosszútávú célkitűzés, amely egyértelműen megjeleníti a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, és amely a térség adottságainak figyelembevételével a közép- illetve rövidtávú célok kijelölésének alapja. b) átviteli hálózat átalakító- és kapcsoló berendezései: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott átviteli hálózat azon távvezetéken kívüli elemei, melyek 750 kv, 400 kv és 220 kv feszültségű áram közötti átvitelére alkalmasak. c) átviteli hálózat távvezeték elemei: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott hálózatok közül a 220 kv és az ezt meghaladó névleges feszültségű hálózat közvetlen-, magáncélú- és termelői vezeték, közcélú átviteli hálózat, beleértve az átviteli hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezéseket. d) célrendszer: az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens, egymásra épülő rendszere. A célrendszer megjelenítése, illetve leírása rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit. Elemei: az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok. e) elosztó hálózat: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott elosztó hálózat azon elemei, melyek 120 kv feszültségű áram elosztására alkalmasak.

14 f) horizontális cél: olyan, az adott területi egység fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál (pl. pályáztatás, projektkiválasztás során) egyaránt következetesen érvényesíteni kell. g) jövőkép (vízió): nagytávra meghatározott, elérni kívánt jövőbeli célállapot átfogó és általános leírása, amely a célok és eszközök kijelölésének alapvető irányát jelöli ki. A jövőképben rögzülő elérendő jövőbeni állapotot a koncepció helyzetelemzésében és értékelésében meghatározott sajátosságokra, a számba vett várható fejlődésfolyamatokra tekintettel, a társadalom elvárásainak, értékeinek figyelembevételével lehet megfogalmazni. h) kiserőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, 5 MW, és az ezt meghaladó, de 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű engedélyköteles kiserőmű. i) prioritás: a specifikus célok elérését szolgáló kiemelt szándékok, a későbbi beavatkozási területek csoportja. A területfejlesztési prioritások jellemzően komplexek, átfogóan több ágazati intézkedést jeleníthetnek meg, kifejezetten egyes térségekre vagy térségtípusokra is irányulhatnak. j) specifikus cél: a stratégiaalkotási tervezési fázisban, az átfogó célból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó cél érvényesülését. Az átfogó célnál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány szakterületet ölelnek fel. A prioritások alapját képezik. k) területrendezési szabályzat: a térségi szerkezeti tervre és a térségi övezetekre vonatkozó előírások összessége. l) területi cél: azon célok, amelyek egy-egy, a térségen belüli térségtípusra, rész területegységre tartalmaznak elvárásokat, vagy közvetlenül a térség egészének valamely térszerkezeti jellemzőjére irányulnak. m) területi tervezés: a területi tervek készítésével és módosításával kapcsolatos tevékenységek összessége. n) területrendezési intézkedési javaslat: a területrendezési tervből következő, illetve a terv érvényesülését elősegítő feladatok összessége. o) területrendezési tanulmányterv: az elfogadott területrendezési tervben nem meghatározott, de a térségi terület-felhasználást jelentősen befolyásoló területfejlesztési, ágazati programok és térségi jelentőségű létesítmények területrendezési tervekkel való összhangját (a területrendezési terv módosításának szükségességét) vizsgáló döntés-előkészítő tanulmány. 3. (1) A területi tervek készítésének és módosításának költségeit eltérő megállapodás vagy rendelkezés hiányában a módosítással érintett terv készítésére kötelezett viseli. (2) A megyei területrendezési terv készítésének és módosításának költségeihez a Területrendezési előirányzat, illetve Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi kerete terhére a terv készítésére kötelezett állami hozzájárulásra tarthat igényt. 4. (1) A területrendezési terv módosítására az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamat keretén belül is elvégezhető. (2) A megyei területrendezési terv módosítása amennyiben a módosításnak kihatása van az ország, illetve a kiemelt térség területrendezési tervére csak az ország és a kiemelt térségek területrendezési terve egyidejű módosítása mellett történhet.

15 5. (1) A területi tervek időtávlatai az alábbiak: a) rövidtáv: 2 év, b) középtáv: 7 év, c) hosszútáv: 14 év, d) nagytáv: 14 éven túl. (2) A területfejlesztési koncepció fogalmazza meg a területi egység a) hosszútávra szóló horizontális céljait és átfogó célját, b) nagytávra szóló jövőképét. (3) A területfejlesztési program középtávra szól. Ennek a) stratégiai programrészében kerülnek meghatározásra: aa) a specifikus és területi célok (a jövőkép és az átfogó cél alapján), ab) a horizontális célok, ac) a prioritások (a specifikus célok alapján); b) operatív programrészében kerülnek meghatározásra az intézkedések (a stratégiai programrészben meghatározott prioritások alapján). (4) Az 1. számú melléklet 4.2 B. pontjában meghatározott kistérségi projektlista rövidtávra készül. (5) A területrendezési tervek hosszútávra és nagytávra készülnek. A területi tervek illeszkedési szabályai 6. (1) A térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak. (2) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (a továbbiakban: OTK), valamint az Országos Területrendezési Tervben (a továbbiakban: OTrT.) foglaltakkal, illetve érintettség esetén a kiemelt térség területrendezési tervében foglaltakkal. A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja készítése során figyelembe kell venni a kiemelt térség részét képező régióknak, megyéknek és kistérségeknek a kiemelt térségre vonatkozó fejlesztési céljait. (3) A regionális területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, valamint az OTrT-ben, illetve amennyiben a régiót érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában, valamint területrendezési tervében foglaltakkal, továbbá készítése során figyelembe kell venni az érintett megyék területfejlesztési koncepcióiban és területrendezési terveiben, illetve a kistérségek területfejlesztési koncepcióiban foglaltakat. (4) A megyei területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, valamint az OTrT-ben, amennyiben a megyét érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában, valamint területrendezési tervében foglaltakkal, illetve a regionális területfejlesztési koncepcióban foglaltakkal, továbbá készítése során figyelembe kell venni a megyében található kistérségek területfejlesztési koncepcióiban foglaltakat. (5) A kistérségi területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, valamint az OTrT-ben, amennyiben a kistérséget érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában, valamint területrendezési tervében, a megyei és a regionális területfejlesztési koncepcióban, valamint a megyei területrendezési tervben foglaltakkal, továbbá készítése során figyelembe kell venni az adott kistérség településeinek fejlesztési koncepcióiban foglaltakat.

16 A területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei 7. (1) A kistérségi területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) A megyei területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A regionális területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (4) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja részletes tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza. 8. (1) Az OTK célja, hogy kijelölje az ország nagy-, hosszú- és középtávú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok érvényesítésének feltételeit mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. (2) Az OTK meghatározza a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit. (3) Az OTK részletes tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. 9. A területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség és a területi kohézió szempontjait. 10. (1) Amennyiben az egyes tervek, programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály úgy rendelkezik, a területfejlesztési koncepció és program készítése, illetve módosítása során e jogszabályban meghatározott környezeti vizsgálatot kell végezni. A környezeti értékelést a tervdokumentumokhoz kell csatolni. (2) A környezeti értékelés elkészítéséről a területfejlesztési koncepció és program kidolgozója gondoskodik. A területrendezési tervek tartalmi követelményei 11. (1) A területrendezési terv részletes tartalmi követelményeit, valamint a térségi területfelhasználási kategóriákat és térségi övezeteket a 6. számú melléklet tartalmazza. (2) A területrendezési terv részét képezi a 7. számú mellékletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat is. (3) A területrendezési tanulmányterv tartalmi követelményei a vizsgált cél figyelembevételével esetenként kerülnek meghatározásra. 12. (1) Több megyére (régióra) készülő területrendezési tervet a megyei területrendezési terv tartalmi követelményének megfelelően kell elkészíteni. (2) A kiemelt térség, a megye vagy a megye egy térségének szerkezeti terve a terv léptékének megfelelő pontossággal tartalmazza az OTrT-ben meghatározott országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építmények helyét. 13. (1) Amennyiben az egyes tervek, programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály úgy rendelkezik, a területrendezési tervek készítése, illetve módosítása során e jogszabályban meghatározott környezeti vizsgálatot kell végezni. A környezeti értékelést a tervdokumentumokhoz kell csatolni.

17 (2) A környezeti értékelés elkészítéséről a területrendezési terv kidolgozója gondoskodik. (3) A környezeti vizsgálat során készített környezeti értékelés a 7. számú melléklet szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül. A területi tervek kidolgozásának szabályai 14. (1) A területi terv kidolgozásáért felelős szerv vagy személy a terv elkészítésére tervezési jogosultsággal rendelkező személy számára megbízást adhat. (2) A területi tervezésre jogosultak körét és a szakképesítés feltételeit külön jogszabály állapítja meg. 15. A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével kell kidolgozni. Ennek érdekében: a) a területfejlesztési koncepciók és programok területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni; b) a területfejlesztési koncepciók térségtípusokra, térhasználati jellemzőkre vonatkozó céljait a dokumentum mellékleteként kell megjeleníteni; c) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit az 1:50 000-es alaptérképi tartalmat hordozó digitális topográfiai alaptérképen (DTA) kell kidolgozni; d) a területrendezési terveket egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell kidolgozni; e) a területrendezési tervek kidolgozása során a térségi szerkezeti terv tartalmi elemeit és az egyes térségi övezeteket elkülönülő térképi rétegeken kell ábrázolni. 16. A területfejlesztési koncepciókban az OTK-nak megfelelően sajátos térségi területhasználati elveket kell rögzíteni. A területfejlesztési koncepciókban rögzített térségi területhasználati elvekre hivatkozni kell a térség területfejlesztési programjaiban és területrendezési terveiben is. 17. (1) A kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójának és programjának készítése előkészítő és javaslattevő fázisból áll. (2) Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés. (3) A javaslattevő fázisban részletesen ki kell dolgozni a kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség jövőképének legkedvezőbb fejlesztési irányát. (4) A területfejlesztési koncepció és program jóváhagyására jogosult dönt arról, hogy az (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául. 18. (1) A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok a tervezéssel érintett területen állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező lakosok és az e területen működő civil szervezetek, a szakmai közösségek a tervezéssel érintett területen működő gazdasági és szakmai kamarák, az üzleti szervezetek és a gazdasági érdekképviseletek tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv.

18 (2) A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza: a) a bevonandó célcsoportot, b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: ba) kommunikációs kampány, bb) kiállítások, bc) helyi média, bd) tájékoztató kiadványok, be) állampolgári vélemények gyűjtése, bf) nyilvános fórumok, bg) konferenciák, bh) eseti bizottság, bi) közvélemény-kutatás, (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik), c) a bevonás célját, céljait. (3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtásában határozza meg az állampolgári és szakmai közösségek részvételét. 19. (1) A területrendezési terv készítése előkészítő és javaslattevő fázisból áll. Az előkészítő fázison belül munkarészek, a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek. (2) A területrendezési tervek kidolgozása során a) az elfogadásra kerülő munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket azonos ábrázolásmóddal kell kijelölni; b) a megalapozó munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemek eltérő ábrázolásmóddal jelölhetők ki; c) a térségi szerkezeti tervet a 6. számú mellékletben részletezett tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni; d) a térségi terület-felhasználási kategóriák egymással nem lehetnek átfedésben; e) a térségekre vonatkozóan előírások és irányelvek állapíthatók meg; f) a térségi övezeteket térkép-terepazonos vonalakkal vagy jogi határvonalakkal kell lehatárolni; g) szimbólummal kell jelölni az építmények által igénybe vett térségeket, amelyek nem határolhatók le a terv léptékének megfelelően; h) a műszaki infrastruktúra-hálózatokat az alaptérképnek megfelelő pontossággal kell ábrázolni. 20. A kiemelt térség esetében annak sajátosságaihoz igazodva lehetőség van a legkisebb ábrázolható területegység nagyságának az OTrT-ben foglaltaktól eltérő megállapítására. A területi tervek egyeztetésének rendje 21. A területi tervek egyeztetését a területi tervek kidolgozásáért felelős szerv vagy személy végzi.

19 22. (1) A területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a területrendezési tervek elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációját véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából közzé kell tenni a Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szervnek vagy személynek gondoskodnia kell arról, hogy az eredeti méretarányú tervlapokat és rajzi mellékleteket tartalmazó teljes dokumentáció megtekinthető legyen. (2) A területi tervek egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket a tervezői válaszokkal kiegészítve az egyes munkafázisok dokumentációjához kell csatolni. 23. A területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésében résztvevők körét a 8. számú melléklet tartalmazza. 24. (1) Az OTK-t véleményezésre meg kell küldeni a 8. számú melléklet 1-9.,12-13. pontjaiban meghatározottaknak. (2) Az OTK-t véleményezésre meg kell küldeni a szomszédos országok területfejlesztésért felelős miniszterének. (3) A szomszédos országokkal közös területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére és elfogadására az érintett térségnek megfelelő területfejlesztési koncepció, illetve program véleményezésére és elfogadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A régió területfejlesztési koncepcióját és programját véleményezésre meg kell küldeni a 8. számú melléklet 1-3., 6., 8-10., 12-14. pontjaiban meghatározott szerveknek és a szomszédos regionális fejlesztési tanácsoknak. (5) A kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciót és programot kivéve a Budapesti Agglomerációt és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet az érintett fejlesztési tanács, régióhatáron túlterjedő térség esetében az érintett regionális fejlesztési tanácsok közötti megállapodás alapján kijelölt szerv dolgozza ki, és az érintett regionális fejlesztési tanácsok fogadják el. (6) A kiemelt térségre vonatkozó területfejlesztési koncepció és program véleményezésénél az (1) bekezdés szerint kell eljárni. (7) A megyei területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 8. számú melléklet 1-2., 6-11., 13. pontjaiban meghatározott szerveknek és a szomszédos megyei területfejlesztési tanácsoknak. (8) A kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 8. számú melléklet 7-9., 13-15. pontjaiban meghatározott szerveknek és a szomszédos kistérségi fejlesztési tanácsoknak, többcélú kistérségi társulásoknak. 25. A területfejlesztési koncepciók és programok esetén a véleményezésre két hónapot kell biztosítani. 26. A területrendezési tervek egyeztetésében résztvevők körét a 9. számú melléklet tartalmazza. 27. (1) Az OTrT-t véleményezésre meg kell küldeni a 9. számú melléklet 1-11., 13. i) és 15-17. pontjaiban meghatározottaknak. (2) Több megye közös és a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet körébe nem tartozó kiemelt térségek területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 9. számú melléklet 1-18. pontjaiban meghatározottaknak.

20 (3) A Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, mint kiemelt térségek területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 9. számú melléklet 1-18. pontjaiban meghatározottaknak. (4) A megye területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 9. számú melléklet 1-14. és 16-18. pontjaiban meghatározottaknak. (5) Az országra és a határmenti térségekre vonatkozó területrendezési tervet a külügyminiszter véleményezésre megküldi a szomszédos országok területrendezésért felelős miniszterének. (6) A határmenti megyék területrendezési tervét a kidolgozásért felelős szerv véleményezésre megküldi a szomszédos országok megyének megfelelő közigazgatási egységei részére. (7) A szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel történő egyeztetés a területrendezési terv a szomszédos országokkal történő együttműködés szempontjából fontos részeit tartalmazó angol nyelvű kivonatának megküldésével történik. (8) A területrendezési tervek esetében a szomszédos országokkal történő egyeztetés, az előkészítő fázist követően a tervezési programot bemutató dokumentumból készített kivonattal is kezdeményezhető. (9) A szomszédos országok területrendezésért felelős szervei számára legkevesebb három hónapot kell biztosítani a véleményezésre. 28. A határmenti térségre készülő közös területrendezési tanulmányterv véleményezésére az érintett térségnek megfelelő területrendezési terv véleményezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 29. A területrendezési tervet az egyeztetéssel egyidejűleg a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szakmai tartalmának elbírálása érdekében meg kell küldeni a tervtanácsnak. A tervtanács szakvéleményét a tervdokumentációhoz csatolni kell. 30. A területrendezési tervet a 6. számú mellékletben meghatározott követelmények alapján kell dokumentálni. A területi tervek elfogadásának rendje 31. A véleményező szervekkel egyeztetett területi terv tervezetét a területi tervet elfogadó testület elé kell terjeszteni. Ebben többek között fel kell tüntetni: a) azokat a tartalmi kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, b) az előterjesztő álláspontját az el nem fogadott javaslatokról, c) részletesen indokolt ellenvéleményeket. 32. A területi tervek elfogadására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. A területi tervek közzétételének szabályai 33. Az elfogadott területi terveket közzé kell tenni a következők szerint: a) az országos és kiemelt térségi területi terveket a területfejlesztésért és a területrendezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján;

21 b) a régióra, a több megyére, a megyére készített területi tervet az érintett regionális fejlesztési tanácsok, valamint a megyei önkormányzatok hivatalos honlapján és kivonatát a hivatalos lapjában; c) a kistérség területfejlesztési koncepcióját és programját az érintett települési önkormányzatok, valamint az érintett kistérségi fejlesztési tanács vagy többcélú önkormányzati társulás hivatalos honlapján és a szervezeti és működési szabályzatában megállapított egyéb módon. Záró rendelkezések 34. (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, és a hatálybalépése után módosításra kerülő, továbbá az új területi tervek készítése esetén kell alkalmazni. (2) A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet hatályát veszti. (3) A területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996 (XII.11.) Korm. rendelet hatályát veszti. (4) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körének kijelöléséről szóló 38/2009. (II. 27.) Korm. rendelet 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján lehatárolt térségi övezeteket a területrendezési terv külön jogszabályban előírt munkarészeivel együtt véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott egyeztetésre jogosult szervekkel.

22 1. számú melléklet a Kormányrendelethez A KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM RÉSZLETES TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. Előkészítő fázis: a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése a) Az adott kistérség külső környezete aa) a kistérség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti pozíciójának azonosítása ab) társadalmi, környezeti tendenciák vázolása, a kistérség domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai, valamint ezek hatása a kistérség fejlődésére; ac) nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata; ad) meg kell vizsgálni az adott kistérséghez tartozó települések településszerkezeti terveit, és fel kell tárni a köztük lévő esetleges ellentmondásokat. b) A kistérség érvényben lévő területfejlesztési koncepciójának és programjának felülvizsgálata. c) A kistérség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel: ca) természeti környezeti adottságok és a környezet állapotának elemzése: természeti - éghajlati, földtani, vízrajzi, domborzati stb. - adottságok, táji jellegzetességek, a környezet és a természet minősége, természet- és tájvédelem helyzete; környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők, környezetvédelem helyzete, szennyezett területek számbavétele; cb) épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek); cc) gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai, a gazdasági belső és külső kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezők értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők); cd) társadalmi környezet (kulturális adottságok, értékek, területi identitás, civil aktivitás) ezen belül kiemelten humán erőforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete); ce) a közlekedési (közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés, vonalas rendszerei, létesítményei; megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése) és a kommunális infrastruktúra (Internet hozzáférés jellemzői, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés, energiaellátás) helyzete; cf) a települések intézményi felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága) cg) a települések jellemző lakásviszonyai; ch) településhálózati adottságok (településhierarchia értékelése, településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai - nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk -, települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei); ci) a kistérség belüli térszerkezeti elemek azonosítása; a térszerkezet időbeli alakulása, a területhasználat változásai, tendenciák értékelése a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével; a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása)

2. A kistérséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése 23 2.1. Ágazati és területi fejlesztési elképzelések áttekintése: a) az OTK területi egységet érintő vonatkozásai; b) a területi egységet érintő országosan kiemelt térség területfejlesztési tervei, érintettség esetén kiemelten a Budapesti Agglomeráció fejlesztési koncepciójában és programjában, illetve a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet fejlesztési koncepciójában és programjában foglaltak; c) a Kormány által jóváhagyott ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott területi egységre érvényes vonatkozásai; d) a hazai, az adott területi egységgel szomszédos, azonos térségi szintű területi egységek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak régióra vonatkozó üzenetei; e) a kistérséget érintő területrendezési terv(ek) és az OTrT területi egységet érintő vonatkozásai; f) a kistérséget érintő természetvédelmi szabályozások; g) a kistérség 20e fő feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói, h) a kistérség érvényben lévő ágazati tervei, programjai; i) vonatkozó egyéb tervek. 2.2. A kistérség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: a) a partnerségi terv elkészítése; b) a partnerségi terv végrehajtása; c) a partnerségi terv eredményei alapján ca) az üzleti szektor szereplőinek a területi egységet érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése, cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése, cc) a területi egység társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése. 2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése: a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások); b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés); c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok). 2.4. Helyzetértékelés: a) a kistérség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a területi egységet fenyegető veszélyek azonosítása; b) a kistérség fejlesztése lehetséges irányainak bemutatása; ezek alapján a lehetséges cselevési területek azonosítása. 3.Javaslattevő fázis: a kistérségi területfejlesztési koncepció tartalmi követelményei a) a kistérség jövőképe; b) a kistérségi fejlesztés elvei; c) a kistérségi fejlesztés átfogó céljai; d) a helyzetértékelés: a jövőkép, a fejlesztési elvek és a célok és kapcsolata; e) külső koherencia: A célrendszer kapcsolata más régiós és kistérségi tervdokumentumokkal, különösen a térség vidékfejlesztési terveivel;

24 f) a fejlesztési célok értelmezése a térségen belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei); g) a közszolgáltatások kistérségen belüli területi szervezésének koncepciója; h) a térhasználat alapelveit lefektető koncepció kidolgozása. 4. Javaslattevő fázis: a kistérségi területfejlesztési program tartalmi követelményei 4.1. Stratégiai program: a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása; b) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása; c) prioritások azonosítása: a prioritások leírása, célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése. A prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a kistérség, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat, és azok esetleges külső feltételeit, valamint a kistérség felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozásokat; d) a célok és a prioritások közötti kapcsolatok bemutatása, ábra és rövid szöveges értelmezés segítségével, e) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé, fejlesztési igények közül azok saját ágazati programjaiban megvalósítandó elemeket; f) a tervezéskísérő eljárások: különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható társadalmi, gazdasági, környezeti hatásait; g) partnerségi program a végrehajtásában közreműködő szervezetek, a kedvezményezettek, a fejlesztés által érintettek és a nyilvánosság közötti munkamegosztás, együttműködés, információcsere módjainak és eszközeinek meghatározásával) a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása; h) monitoring és értékelési terv. 4.2. Operatív program: A. A kistérségi operatív program végrehajtásáért felelős szervezet felelősségén túlmutató fejlesztési igények leírása: Azokat az intézkedéseket és projekteket írja le, melyek a kistérségi stratégiai program megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a kistérségi területfejlesztési operatív program elkészítéséért felelős szervezet kompetenciájába esik. B. Projektlista: A projektlista a kistérségi fejlesztési tanács által elfogadott, mind a saját felelősségben megvalósítható, mind az azon túlmutató legfontosabb (komplexitás, nagyság és mikrotérségi hatások alapján rangsorolt) projekteket tartalmazza. Az alábbi projekt adatokat kell rögzíteni különösen: projekt megnevezése, projektgazda neve, projektgazda típusa, település, területi érintettség, becsült költség, támogatási igény, önerő forrása, támogatás forrása /uniós és hazai források/ konstrukció szinten, előkészítettség, benyújtás tervezett időpontja, döntés /település, kistérség/ időpontja.