Tájékoztató az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény gyakorlati megvalósításával kapcsolatos érdekképviseleti és szakértıi szintő egyeztetésrıl A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Agrárkamara kezdeményezésére, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium, továbbá ezen szervek irányítása alatt álló egyes hivatalok munkatársainak részvételével 2010. március 30-án nyilvános fórumon került megvitatásra a 2010. április 1-jén hatályba lépı, az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény gyakorlati megvalósítása. A jelenlevık tájékoztatást kaptak arról, hogy 2010. április 1-jén hatályba fog lépni ezen törvények végrehajtása érdekében a 87/2010.(III. 26. Korm. rendelet az egyszerősített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történı bejelentésérıl, 88/2010. (III. 26. Korm. rendelet az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezések végrehajtásáról, valamint a 8/2010. (III. 31.) SZMM rendelet az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény hatályba lépésével kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekrıl. Korábban már kiadásra került a pénzügyminiszter rendelete a fel nem használt közteherjegyek forgalomból történı kivonásáról, értékének az adó-visszatérítés szabályai szerinti megtérítésével, valamint a közteherjegyek selejtezésével kapcsolatos eljárási és elszámolási szabályokról. A tanácskozáson az elızetesen írásban feltett kérdésekre tájékoztató jelleggel az alábbi válaszok kerültek megfogalmazásra: 1. Kérdés: A munkáltató eldöntheti-e maga, hogy mennyi munkaórában kíván idénymunkást alkalmazni, vagy a végrehajtási rendelet mellékletében megadott munkaórákkal kötelezıen felszorozni termıterületét és az így kapott munkaóraszám alapján kell besorolnia magát és fizetni a közterheket? Válasz: A 88/2010(III. 26.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése lehetıséget ad arra, hogy a munkáltató csak egyes rész munkafolyamatokra jelentsen be munkavállalót, és ennek alapján fizesse meg az elıleget. Fel kell viszont hívni a figyelmet arra, hogy a Eftv. 9. (4) bekezdése alapján a tárgyévet követı év január 12-ig egyszerre kell megfizetnie a ténylegesen kifizetett munkabér után a közterheket. Amennyiben bármilyen fizetési probléma merülne fel, akkor számolni kell azzal, hogy az érintett munkáltatónak köztartozása keletkezhet - annak minden jogkövetkezményével együtt. 2. Kérdés: A TÉSZ-ek alkalmazhatják-e az egyszerősített munkaszerzıdést az áruvákészítéshez.
Válasz: A külön jogszabály szerint a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által elismert TÉSZ-ek az érintett mezıgazdasági termelık számára végeznek különbözı szolgáltatásokat. Ez a szolgáltatás végzése összhangban van azokkal a jogalkotói szándékokkal, amelyek a mezıgazdasági idénymunkásokat foglalkoztató mezıgazdasági termelık számára kíván kedvezményes alkalmazási és közteher fizetési szabályt megállapítani. A TÉSZ-ek mellett hasonlóan kedvezményezettnek tekinthetık az integrátorok is. Amennyiben a TÉSZ-ek az Eftv. 1. -ának (1) bekezdése hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, úgy alkalmazhatják az egyszerősített foglalkoztatás szabályait. 3. Kérdés: Mik lesznek az ellenırzés vizsgálati szempontjai, és mekkorák a büntetési tételek? Válasz: A munkaügyi ellenırzés vizsgálati szempontjai változatlanok, az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) nem érintette a munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban: Met.). A munkaügyi felügyelık a változatlan hatásköri szabályok [Met. 3. (1) bekezdés], és a bírság mértékére vonatkozó változatlan rendelkezések [Met. 6/A. és 7. ] alapján folytatják le az ellenırzést (lásd a mellékletben). Miután az egyszerősített foglalkoztatás keretében végezhetı tevékenységek végzésére létrejövı jogviszony is munkaviszony, arra - az Eftv. 4. -ában foglalt eltérésekkel (lásd a mellékletben) - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. 4. Kérdés: Az egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott dolgozó milyen megítélés alá kerül az egyéb szociális juttatások terén? Válasz: a. A munkáltató által nyújtható egyéb szociális és jóléti juttatásokra vonatkozó, a Munka Törvénykönyve 165-165/A. -ának alkalmazását nem zárja ki az Eftv. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató kollektív szerzıdés alapján biztosít a munkavállalók részére valamilyen juttatást, úgy ebbıl az egyszerősített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók nem zárhatóak ki. Amennyiben a munkavállalók számára többnyire a munkáltatóval kötött egyedi megállapodás alapján történik a juttatás biztosítása, úgy abból a munkavállalók bizonyos körét csak az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elıremozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény szabályainak tiszteletben tartásával lehetséges a kizárás. Ez azt jelenti, hogy a juttatásból a munkavállalók bizonyos körét csak akkor lehet kizárni, ha ennek a tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggı, ésszerő indoka van. Egy példával élve: ha a munkáltató pl. a munkavállalói számára kedvezményes étkeztetést biztosít, úgy e juttatásból az egyszerősített foglalkoztatásnak minısülı munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása önkényes volna, annak ésszerő indoka nem állapítható meg. b. Az állam által jogszabályban meghatározott ellátások feltételrendszerét nem érintette a törvény, az egyes álláskeresési ellátások igénybevételével kapcsolatos szabályok csak az egyszerősített foglalkoztatás, mint új jogi kategória bevezetése miatt csak terminológiai szempontból módosultak a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben. 5. Kérdés: Azok a vállalkozások, amelyek fıként bérmunkát szolgáltatnak a mezıgazdaságban fıként a betakarítás idején, alkalmazhatják-e az egyszerősített szerzıdést?
Válasz: Azok a vállalkozások, amelyek kizárólag a munkavállalót biztosítják más munkáltató számára, nem alkalmazhatják az egyszerősített foglalkoztatás szabályait. Ez következik abból, hogy az Eftv. 4. -a (2) bekezdésének e) és h) pontja kizárja a Munka Törvénykönyve kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történı munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. -át, valamint a foglalkoztatási kötelezettségnek más munkáltatónál történı munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. -át, továbbá szintén kizárja a munkaerı-kölcsönzés szabályainak alkalmazását. Amennyiben az ilyen vállalkozásoknak a saját tevékenységi körébe egyébként tartozik az Eftv. 2. -a 2-3. pontjában szereplı definíciónak megfelelı mezıgazdasági, növénytermesztési idénymunka, illetve a 4. pont szerinti idegenforgalmi idénymunka, és ezen tevékenységek végzésére saját munkavállalót alkalmaznak, úgy ezekre a munkavállalókra nézve a már hivatkozott törvényi definícióban szereplı idıtartamig természetesen alkalmazhatják az egyszerősített foglalkoztatás szabályait. 6. Kérdés: Mikor kell munkaszerzıdést kötni, a munkaviszony kezdetekor, vagy amikor a foglalkoztatás idıtartama elérte az öt napot? Válasz: Miután megszőnik az alkalmi munkavállalói könyv, a munkáltatónak nem kell az ebbe teendı bejegyzések útján létesíteni a munkaviszonyt. Ehelyett a törvény felkínál egy formanyomtatványt, amelynek kitöltése és a munkáltató, illetve a munkavállaló általi aláírása az írásbeli munkaszerzıdés megkötését jelenti, azonban az írásbeli jogviszony-létesítés nem minden esetben lesz kötelezı. Bár fı szabály szerint az egyszerősített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény 1. számú melléklete szerinti tartalmú szerzıdés megkötésével kell létesíteni és a munkaszerzıdést legkésıbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni, azonban az öt naptári napnál rövidebb határozott idıre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerzıdés írásbeli megkötése nem lesz kötelezı. Ezért, ha ugyanannál a munkáltatónál az egymást követıen egy-egy napra létesített munkaviszony eléri az ötödik napot, ekkor kell az Eftv. 1. számú melléklete szerinti munkaszerzıdést megkötni Bár az ilyen, rövid idıtartamú munkaviszonyok esetében mellızni lehet az írásbeliséget, ettıl függetlenül a munkáltatónak a munkavállalók bejelentésére vonatkozó kötelezettsége változatlanul megmarad, a növénytermesztési ágazatban sajátos módon. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerzıdést a törvény szerinti formában csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggı idıtartama a harminc napot meghaladja. 7. Kérdés: Magánszemély háztartásában végzett munka esetében miért nem kell jelenléti ív? Válasz: A természetes személy háztartásában végzett munka kifejezetten csak a saját, illetve a családja, közvetlen hozzátartozói szükségleteinek ellátását szolgálja, és eseti jellegő. Nem jellemzı, hogy a háztartási alkalmazottak munkavégzésének egybefüggı idıtartama meghaladja az öt naptári napot, és az sem, hogy pl. a bébiszitter vagy a bejárónı alkalmazására ugyanazon háztartásban tömegesen kerüljön sor. Ezért életszerőtlen lett volna esetükben a jelenléti ív kötelezı alkalmazása is. 8. Kérdés: Mit ıriz meg a munkavállaló? Mivel igazolja a ledolgozott idıket? Válasz: A munkavállalót - a munkaszerzıdés kötelezı írásba foglalása esetén - természetesen egy példány megilleti a munkaszerzıdésbıl. Azokban az esetekben, amikor a
munkaszerzıdés megkötése nem kötelezı, úgy a munkáltatónak jelenléti ívet kell vezetnie. A jelenléti ív szigorú számadásos nyomtatvány, amelynek egy példányát a munkáltató a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a másik példányt a tárgyévet követı ötödik év végéig köteles megırizni ]Eftv. 3. (7) bekezdés]. 9. Kérdés: A közteherjegy eddigi 22-24% közötti mértéke hogyan lett kedvezményesen 30%? Válasz: A törvényjavaslat parlamenti vitájának eredményeként. A jogalkotó Országgyőlés két célt tartott szem elıtt a köztehermérték meghatározása során: a gyakorlatban tapasztalható olyan visszaélések visszaszorítását, amelyek révén a munkáltatók a ténylegesen tartós foglalkoztatás esetére is - rendeltetésétıl eltérıen - a kedvezıbb járulékteherrel járó alkalmi foglalkoztatást vették igénybe, másrészt a foglalkoztatáshoz főzıdı állami érdeket, mely arra irányul, hogy fenntartsa a foglalkoztatást az Eftv-ben meghatározott ágazatokban, illetve tevékenységek körében. Erre tekintettel tartotta fenn a társadalombiztosítás általános szabályaihoz képest továbbra is kedvezı mértékő, a korábbihoz képest valóban kissé magasabb 30%-os közteher-mértéket. 10. Kérdés: A munkabér összege miért nem lehet a minimálbér összegénél alacsonyabb, ha az elvégzett munka értéke ennél alacsonyabb? A teljesítmény nélküli napra is meg kell fizetni a minimálbért? Válasz: A minimálbér a munkavállalók bérhez való joga érvényesülésének garanciális intézménye. A minimálbérre vonatkozó rendelkezéseket 2010-re vonatkozóan a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. A kormányrendelet nem csak havi, heti, vagy napibér szintjére bontja le a minimálbér és a legalább középfokú végzettséghez, illetve szakképesítéshez kötött munkaköröket betöltı, ilyen végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezı munkavállalókat megilletı garantált bérminimum összegét, hanem órabérre is. Ugyancsak meghatározza a kormányrendelet a minimálbér és a garantált bérminimum összegét azokra az esetekre is, amikor teljesítménybér kerül megállapításra (háztartásban végzett munka esetében nem alkalmazható teljesítménybér). A kormányrendelet 2. -a szerint "2. (1) A teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidı teljesítése esetén 2010. január 1-jétıl havibér alkalmazása esetén 73 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 900 forint, napibér alkalmazása esetén 3380 forint, órabér alkalmazása esetén 423 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérıen a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetıleg középfokú szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidı teljesítése esetén 2010. január 1-jétıl havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidı teljesítése esetén a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytıl függı mozgóbér együttes) a. (1) bekezdés szerinti kötelezı legkisebb összege 2010. január 1-jétıl 73 500 forint, b. (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2010. január 1-jétıl 89 500 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidı napi 8 óránál a. rövidebb [Mt. 117/B. (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b. hosszabb [Mt. 117/B. (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidı esetén a. az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidı eltérı mértékével arányosan csökkentve, b. az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplı összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni." Ha a munkavállaló saját hibájából nem végez munkát, részére munkabér nem jár. Olyan esetekben egyebekben, amikor a díjazás az elvégzett munka eredményével szorosan összefügg, célszerő teljesítménybért megállapítani. 11. Kérdés: A munkavégzés helyét milyen pontossággal kell megadni? A munkavégzés helyének változását be kell-e jelenteni, ha egy másik hrsz-ú táblában vagy egy másik településen folytatja napközben a munkát a munkavállaló azonos munkáltatónál? Válasz: Elegendı, ha az érintett település neve kerül feltüntetésre, ennél pontosabb hely meghatározására különösen növénytermesztési idénymunka esetében sem lehetıség, sem pedig szükség nincs. 12. Kérdés: Az Eftv. nem kezeli azt a helyzetet, hogy az idénymunka keretében egyszerre nagyszámú (100-150 fı) alkalmazottat kell munkába állítani reggelente. A munkaviszony létesítésének adminisztrációja ekkora létszám esetén akár egyszerősített szerzıdés és bejelentés, akár jelenléti ív kitöltése útján történik, több órát vesz igénybe. Ezt a munka megkezdéséig elvégezni csak idıtoleranciával lehet Hogyan hidalható át ez a gyakorlatban? Válasz: A kérdés teljeséggel rendezett a mezıgazdasági idénymunka esetében, mivel az Eftv. 12. -ának (6) bekezdése alapján növénytermesztési idénymunka esetén a bejelentési kötelezettséget a foglalkoztatás hónapját követı hónap 12. napjáig kell teljesíteni. Kétségtelen, hogy ebben az esetben, ha az egybefüggı 30 napot meg nem haladó foglalkoztatás miatt nem kötelezı a munkaszerzıdés írásba foglalása (kivéve, ha azt a munkavállaló kéri), a munkavállaló szociális biztonságának garantálása miatt szükséges jelenléti ív vezetése. A jelenléti íven a munkáltató adatai, a munkakör és a munkabérre vonatkozó adatok elıre kitölthetıek, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok és a munkavállalónak a munkavégzés megkezdésekor szükséges aláírása néhány percnél többet nem vesz igénybe. 13. Kérdés: Az Eftv. 6. -a a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésérıl így fogalmaz: "Egyszerősített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése elıtt a munkáltatónak meg kell gyızıdnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló
testi épségét nem veszélyezteti." Tekintve, hogy a munkáltatónak a mezıgazdaságban sem tárgyi, sem személyi feltételei nevezett vizsgálat elvégzéséhez nem állnak rendelkezésre, mit jelenthet konkrétan ez a meggyızıdés, különösen, hogy a munkáltató személyiségi jogokat ne sértsen? Válasz: A törvényben foglalt szabály végrehajtásához a lényegi szabályt az egyszerősített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény hatályba lépésével kapcsolatos egyes átmeneti intézkedésekrıl szóló SZMM rendelet 6. -ának (4) bekezdése adja meg, mely a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet egy új 16/A. -sal egészítette ki. Eszerint "16/A. (1) Az egyszerősített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára a. a munkáltató vagy b. az egyszerősített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka keretében elhelyezkedni kívánó természetes személy kezdeményezésére kerül sor. (2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a. a munkáltatóval szerzıdött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, b. a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy c. az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi ellátást is nyújtó - háziorvos foglalkoztathatósági szakvéleményt állít ki a 16/A. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon (3) A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadásának díját a térítési díj ellenében igénybe vehetı egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály alapján a vizsgálatot kezdeményezı viseli." A vizsgálat díja 3000 forint [a térítési díj ellenében igénybe vehetı egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23. ) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 15. pontja]. Természetes személy által háztartási munka végzésére alkalmazott munkavállalót nem kell egészségügyi vizsgálatra küldeni, tekintettel arra, hogy a háztartásban végzett munka nem minısül a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény szerint szervezett munkavégzésnek. 14. Kérdés: Rendelkezésre áll-e 2010. április 1-jétıl a nyomdai úton elıállított, szigorú számadásos nyomtatványnak minısülı jelenléti ív? Ha a jelenléti ív nem áll rendelkezésre, a munkáltató mit vezessen, figyelemmel arra is, hogy egyes növénykultúrákban április, május hónapokban megindul az alkalmi foglalkoztatás.
Válasz: Az Eftv. 2. számú melléklete tartalmazza a jelenléti ív formáját, illetve adattartalmát. Amíg a nyomtatványboltokban nem elérhetı a szigorú számadásos nyomtatvány, addig a munkáltató az Eftv. 2. számú melléklete szerinti formában (akár fénymásolással, akár a 2.számú melléklet szerinti adattartalommal elıállított iraton) vezetheti a jelenléti ívet. Ezzel összefüggésben a 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet - mely az Eftv-nek az egyes növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezései végrehajtására került kiadásra - 14. -a tartalmazza, hogy a munkáltatóval szemben a jelenléti ív vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt 2010. június 30-ig jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha eddig az idıpontig jelenléti ív vezetési kötelezettségét - a 8-12. -ban foglaltaktól eltérıen - az Eftv. 2. számú mellékletében foglaltak szerinti tartalmú, szigorú számadású nyomtatványnak nem minısülı okiraton teljesíti. 2010. június 30-át követıen azonban a jelenléti ív csak a szigorú számadású nyomtatvány kitöltésével vezethetı. 15. Kérdés: Készült-e hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy a rendszer bejelentıi teljesítménye mennyi idıt vesz igénybe? Válasz: Igen, a telefonos bejelentési kötelezettség teljesítésének a központi ügyfélszolgálat felé telefonon történı teljesítésének modellkísérlete lezajlott. 16. Kérdés: A szerzıdésben (jelenléti íven) szereplı bér rovatba mit kell írni teljesítménybérezés esetén? Válasz: A Munka Törvénykönyve 143. -a alapján a munkavállalót megilletı munkabér idıbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettı összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért idıbérben kell meghatározni. Amennyiben a munkáltató teljesítménybért állapít meg, illetve teljesítménybérezésben állapodik meg a munkavállalóval, úgy a teljesítménybér összegét, illetve a napi munkabér összegét oly módon kell feltüntetni a jelenléti íven, hogy abból egyértelmően megállapítható legyen a teljesítmény-egység után fizetendı munkabér összege, illetve az adott munkanap alatt elvégzett munka egésze után kifizetésre kerülı munkabér összege. Amennyiben a munkáltató teljesítménybért alkalmaz, és emellett teljesítménykövetelményt is elıír, úgy be kell tartania a Munka Törvénykönyve 143. -a (2)-(6) bekezdésében, valamint a 143/A. -ában foglaltakat is. 17. Kérdés: Amennyiben a munkavállalót minimálbéren foglalkoztatják az egyszerősített foglalkoztatás keretében, mennyi nettó bért kell kifizetnie a munkáltatónak a munkavállaló részére, figyelemmel arra, hogy a közteher kedvezményes, 30%-os mértékét a nettó munkabér összege után kell megfizetni az Eftv. 7. (2) bekezdése szerinti kedvezményes esetkörökben? Válasz: A kedvezményezett közteherfizetéssel érintett kör esetében irányadó nettó bér számítása, összege: A hivatkozott törvény elıírásai szerint a munkáltató a kedvezményezett közteherviseléssel érintett jogviszony fennállása esetén a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyezı összegő közterhet fizet [Eftv. 8. (1) bekezdése]. A munkáltatónak az egyszerősített foglalkoztatás esetén is alkalmaznia kell a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakat. A kedvezményes közteherrel járó egyszerősített foglalkozatás esetén a munkavállaló nem fizet közterhet (azt a nettó bér után a
munkáltató fizeti meg), továbbá, ebben az esetben munkavállaló nem jogosult a normál munkaviszony esetén biztosítással megalapozott ellátások teljes körére, nevezetesen - a baleseti ellátást kivéve - táppénzre és természetbeni egészségügyi ellátásra. Az egyenlı elbánás követelményének érvényesülését úgy lehet biztosítani ebben az esetben, ha az egyszerősített foglalkoztatással érintett munkavállaló nettó bére meghaladja a teljes körő biztosítás esetén kézhez kapott nettó összeget. A többlet fedezetül szolgál az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, valamint betegség esetén a kiesı jövedelem pótlására. Figyelemmel a fentiekben leírtakra, valamint a kötelezı legkisebb munkabér 2010. évi részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott bruttó munkabérre, az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény alkalmazásában a kedvezményezetti körben a kötelezı legkisebb nettó órabér összege 2010. évben 390 forint. Amennyiben az egyszerősített foglalkoztatás keretében történı munkavégzés után napi., heti-, illetve havibéres díjazás kerül megállapításra, továbbá, amennyiben az egyszerősített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályai alapján, úgy a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kifizetésre kerülı nettó összege a következı táblázatban foglaltaknál nem lehet alacsonyabb: Havibér Ft/hó Hetibér Ft/hó Napibér Ft/hó Órabér Ft/hó Minimálbér bruttó Minimálbér nettó Garantált összege a 295/2009. összege (közteher- (XII. 21.) Korm. arányosítással) rendelet szabályai alapján bérminimum Garantált bérminimum nettó összege (közteherarányosítással) bruttó összege a 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályai alapján 73 500 67 000 89 500 80 100 16 900 15 600 20 600 18 400 3 380 3 120 4 120 3 680 423 390 515 460 A kedvezményezett, 30 százalékos közterhet legalább ezen összeg alapján kell teljesíteni. 18. Kérdés: Növénytermesztési idénymunka esetén ha a munkáltató jelenléti ívet vezet, akkor szükség van-e még a naponkénti e-mailen, vagy telefonon történı bejelentésre is? Válasz: Az Eftv. 12. (6) bekezdése értelmében a munkáltató a bejelentési kötelezettségét nem naponta, hanem a tárgyhónapot követı 12-ég kell teljesítenie amely növénytermesztési idénymunka esetében történhet elektronikusan, vagy telefonon is (lásd. Eftv. 12. (2) bekezdését). Melléklet 1. A munkaügyi hatóság által vizsgálható tárgykörök [Met. 3. (1) bekezdés] Met. 3. (1) A munkaügyi ellenırzés kiterjed: a. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerőségére és kötelezı tartalmi elemeinek meglétére, a munkavállalói
jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, b. a munkaviszony létesítésével, megszőnésével, illetıleg megszüntetésével összefüggı bejelentési kötelezettségek, c. a munkáltató nyilvántartási kötelessége, d. az egyenlı bánásmód követelménye, e. a nık, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, f. a munkaidıre, a pihenıidıre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerzıdésben elıírt rendelkezések, g. a jogszabályban, kollektív szerzıdésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerzıdésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszőnésével összefüggı - a munkavállalót megilletı - igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszőnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, i. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, j. a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok, k. a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerı-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok, l. a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggı munkáltatói kötelességek, m. a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselınek a munkajogi védelmére, valamint munkaidı-kedvezményére vonatkozó szabályok, n. a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggı munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok, o. a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az elızetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezık alkalmazása elıtti közlésére vonatkozó szabályok, p. az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. -ában foglalt rendelkezések munkáltató általi, q. a Köt. 5. -ának (3)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések fogadó szervezetek általi, r. az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos idıpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések megtartására. 2. A munkaügyi bírság kiszabása és mértéke [Met. 6/A. és 7. ] 6/A. (1) A felügyelı a 6. (1) bekezdésének f) pontjától és a 7. -ban foglaltaktól eltérıen köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása kötelezı, ha a foglalkoztató a 3. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések közül a. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerőségével összefüggésben követett el jogsértést [Munka Törvénykönyve 76. - ának (2) bekezdése, valamint 75/A. -a],
b. a munkaviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget a külön jogszabályban foglalt bejelentési kötelezettségének [az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés a) pont], c. nem tett eleget a munkaidı-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének [Munka Törvénykönyve 140/A. (1) bekezdés a) pont], illetve kettıs nyilvántartást vezetett, d. nem tartotta be a nık, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatására vonatkozó sajátos szabályokat, e. a munka- és pihenıidıre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenırzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, f. hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerı-kölcsönzésre irányuló tevékenységet, g. a jogszabályban vagy kollektív szerzıdésben - ideértve a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerzıdést is - megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket a munkaügyi ellenırzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, h. a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító alapjogait megsértette, vagy a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának vagy a munkavédelmi képviselınek a munkajogi védelme tekintetében a Munka Törvénykönyve 28. -ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói kötelezettséget elmulasztotta. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérıen nem szabható ki bírság, ha a. a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét a munkaügyi ellenırzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes idıtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy b. a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidıben történı teljesítéséhez szükséges adatokat teljeskörően átadta. 7. (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató a. a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerőségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint b), c), d), f), i), k), l), m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket egy, b. a foglalkoztató a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelezı tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó, valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések bármelyikét több munkavállaló vonatkozásában megsérti. (2) A munkaügyi bírság mértéke
a) a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerőségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó, valamint b), f), i) és k) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén aa) amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól hárommillió forintig, ab) amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig, ac) amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig, ad) amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól tízmillió forintig; b) a 3. (1) bekezdésének c), d), l), m), n) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén ba) amennyiben a megállapított egy jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól kétmillió forintig, bb) amennyiben a megállapított több jogsértés egy munkavállalót érint - harmincezer forinttól négymillió forintig, bc) amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól hatmillió forintig, bd) amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig; c) a 3. (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelezı tartalmi elemeire vonatkozó, valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén ca) amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól ötmillió forintig, cb) amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól nyolcmillió forintig terjedhet. (3) Ha a munkaügyi ellenırzés a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjai közül legalább két pontba tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén az a), b) vagy c) pont alá tartozó jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot. (4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelı alkalmazásával a munkaügyi bírság mértéke százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenırzés eredményeként meghozott bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerıre emelkedésétıl számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor. (5) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenırzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz fıt nem haladja meg, a munkaügyi bírság mértéke harmincezer forinttól a (2)- (4) bekezdésben meghatározott összeg felsı határának feléig terjedhet. (6) Természetes személy foglalkoztató által nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintı jogsértés megállapítása esetén a munkaügyi bírság mértéke a (2)-(4) bekezdésben meghatározott összeg felsı határának negyedéig terjedhet.
(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot idıtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi elıírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. (8) A 6. (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények - a 6. (1) bekezdésének a) és g) pontját kivéve - alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejő kiszabása esetén egy határozatot kell hozni. (9) Ha egy ellenırzés során megállapított szabálytalanság a jelen törvényben meghatározott jogszabály és egyéb rendelkezés, illetve a szabálysértési jogszabály elıírásait is megsérti, a munkaügyi felügyelı a. az illetékes területi felügyelıség vezetıjének a munkáltatót terhelı munkaügyi bírság kiszabására tehet javaslatot, és b. emellett a munkáltató részérıl eljáró természetes személy ellen szabálysértési eljárást folytat le. (10) Ha a foglalkoztató magánszemély vagy egyéni vállalkozó, kizárólag a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor. (11) A munkaügyi határozatban, a Munkaerı-piaci Alap javára elıírt pénzfizetési kötelezettség esetén a kiadmányozó szerv a hozzá befolyt bírság, teljesített befizetési kötelezettség 100%-át a Munkaerı-piaci Alap kezelésérıl szóló jogszabályban foglaltak szerint átutalja a Munkaerı-piaci Alap számlájára. 3. A Munka Törvénykönyvébıl nem alkalmazható rendelkezések Eftv. 4. (1) bekezdés egyszerősített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek a. a munkaviszony idıtartamára vonatkozó 79. (4) és (6)-(7) bekezdését, b. a munkaszerzıdéstıl eltérı foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. -át, c. a munkaszerzıdés módosítására vonatkozó 84-84/A. -át, d. a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. d) pontját, valamint 86/A-86/E. -át, e. a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történı munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. -át, f. az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. -át, g. a munkaidıre vonatkozó szabályai közül a 117/A. -át, h. a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történı munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. -át, i. a vezetı állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét, j. a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét, k. a munkaerı-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint l. a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérı rendelkezésekrıl szóló XII. fejezetét. (3) Háztartási munka esetén az elıbb felsorolt szabályokon túlmenıen a. nem létesíthetı munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b. a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni, c. a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. (7)-(8) bekezdését és 76/A-76/B. -át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthetı, d. nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. -a, e. nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. (2) bekezdését, f. nem kell alkalmazni az Mt. munkaidı-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. -át, g. nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérrıl szóló 143-143/A. -a, h. nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelısségre vonatkozó 170-170/D. -a. (4) Alkalmi munkára létesített egyszerősített foglalkoztatás esetén ezen túlmenıen a. nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidı-kedvezményekre vonatkozó 137-140. -át, b. a munkaidı-beosztás az Mt. 119. -ától eltérıen az egybefüggı munkavégzés elsı napján is közölhetı, c. a munkáltató munkaidıkeret hiányában iselrendelhet az Mt. 120. -a szerint egyenlıtlen munkaidı-beosztást.