Ö N K O R M Á N Y Z A T I V Á L A S Z T Á S I P R O G R A M 2 0 1 0-2 0 1 4

Ö N K O R M Á N Y Z A T I V Á L A S Z T Á S I P R O G R A M 2 0 1 0-2 0 1 4 A plitikusnak az a dlga, hgy jövőképet vázljn fel és annak megvalósítását lehetővé is tegye. Nichlas Sarkzy Francia Köztársaság elnöke A prgramt készítette: Gecse József plgármester a FIDESZ - KDNP plgármester jelöltje 1

Tisztelt Választóplgárk! Az önkrmányzati választáskra készülve, fntsnak tartm, hgy az eddigi gyakrlatnak megfelelően (2002 - Önkrmányzati Választási Prgram, 2006 A cselekvő, dinamikus, határztt önkrmányzatiság prgramja) ismételten közzé adjam az önkrmányzatiságról kialakíttt nézetrendszeremet, plgármesteri munkám srán elért eredményeket és mindazn körülmények rövid felvázlását, melyek alapvetően meghatárzták munkámat. Prgramm jelmndatának, a magyar származású Francia Köztársasági Elnök, címlapn közzétett gndlatát választttam az alábbiak miatt. Települési önkrmányzat vezetését vállaló, erre készülő helyi plitikusknak (hiszen a plgármester és a képviselő testületi tagk a szó klasszikus értelmében tekintve plitikusk) rendelkezniük kell lyan elképzelésekkel, amely a vezetni kívánt közösség részére jövőképet ad. Ne legyen plgármester és ne legyen a képviselő-testület tagja az, akinek nincs elképzelése települése jövőjéről. Fejlettebb rszágkban erről szóló prgramkkal állnak elő a plgármesterjelöltek és versenyeznek egymással. Ha valakit megválasztanak, annak rendelkeznie kell lyan jövőképpel, amelyet a választásk után testületével kidlgz. Ez lesz az alapja az ezt követő ciklusban a település üzemeltetésének, fejlesztésének, figyelembe véve a már krábban jóváhagytt kncepciókat. Mstani választási prgrammban a fentieknek megfelelő lyan elképzeléseket kívánk Önökkel megismertetni, melyek garanciát adnak arra, hgy az elmúlt évekhez hasnlóan stabil önkrmányzati vezetést és flyamats fejlődést biztsítsanak Ostffyassznyfa számára. E prgram saját tapasztalataimra, elvégzett munkámra épül fel. Magában fglalja húsz év önkrmányzati munkáját nylc év plgármesteri tapasztalatait a 2002 2010 közötti időszak eredményeit. Mindezek alapján arra kérem Önöket, hgy ismerjék meg prgrammat, bizalmukkal és szavazataikkal tvábbra is tiszteljenek meg, tegyék lehetővé plgármesteri munkám flytatását. Ostffyassznyfa, 2010. szeptember 30. Gecse József plgármester 2

I. AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG RENDSZERSZEMLÉLETE Kiindulási alapként arra a kérdésre kell választ adni, hgy mi is az önkrmányzatiság? Helyi közügyek önálló, demkratikus intézése a helyi közhatalm gyakrlása választtt képviselők útján. A közigazgatás és az államháztartás része, ebből kiflyólag tevékenységét a mindenkri parlamenti többség által meghatárztt keretek közt végzi. Az önkrmányzatiság csak részben önálló közigazgatási egység, mert az államháztartás részeként, működési feltételeit (gazdasági és plitikai értelemben egyaránt) az rszággyűlés keretein belül határzzák meg. Ennek ellenére rendelkezni kell lyan alapelképzelésekkel, amely segítségével karakteres jelleget tudunk adni saját önkrmányzatiságunknak. Ezen elvek meghatárzása előtt röviden válaszljuk meg azt a kérdést, hgy az önkrmányzatiságnak mi a szerepe a közigazgatás rendszerén belül. A rendszerszintű megközelítésekr kiindulási alapnak kell tekinteni azt, hgy a települési önkrmányzatk száma nem csökkenthető. E kitétel igazsága könnyen biznyítható, hiszen a helyi önállóság rendszerének erősítése Európai Uniós előírás, illetve a plgári demkrácia alapjait is jelenti. Minden településen biztsítani kell a plgármester és a képviselő testületek működését, hiszen az adtt települést érintő döntéshzás legmegfelelőbb színtere a helyi képviselő testület, mert számn kérhető, négyévente választható, ezáltal flyamatsan kntrll alatt tartható. Természeten a különböző településtípusknak (megyei jgú várs, várs, nagyközség, falu) különböző feladatkat kell kapnia. A lényeg a hatáskör finanszírzás feladat hármasságának megteremtése. Mindezekkel párhuzamsan elengedhetetlenül fnts a középszintű önkrmányzatiság színterének meghatárzása. Erre legalkalmasabb a megye, mint közigazgatási egység újbóli kiépítése, megfelelő feladatk feltöltésével illetve az ehhez szükséges frrásk biztsításával. Ebben az esetben a kistérségi rendszer feleslegessé válik, ami nem baj, hiszen az elvileg neki szánt szerepnek nem tudtt megfelelni. Biznys kmplex feladatk területfejlesztés, gazdaságfejlesztés, közigazgatás egy része reginális szintre telepíthetőek. A helyi közigazgatás (jegyzőségek, körjegyzőségek) megszervezése szrsan kapcslódik az államháztartás egész rendszeréhez, de önkrmányzatiság szempntjából fntsabb kitétel az, hgy a helyi szintű plitikai döntések tt szülessenek, ahl azk hatása érvényesül. 1. Az önkrmányzatiság alapelvei. Saját értékrendem és tapasztalataim alapján, a szlgáltató önkrmányzat mdellje felel meg leginkább az önkrmányzatiság alapeszméjének. Az ilyen típusú önkrmányzatiság jellemzői a következők: Alapfeladatait minőségi színvnaln látja el, a településen élők megelégedésére. Rendelkezik középtávú kncepcióval, melyben meghatárzza a település fennmaradásának és fejlődésének pályáját. 3

Hsszútávn, társadalmi és gazdasági szempntkból is fenntartható tevékenységet flytat. Rendszeresen kmmunikál az tt élő plgárkkal, civil szerveződésekkel, gazdasági egységekkel. Települési célk meghatárzásába és megvalósításába partnerként bevnja őket. Az önkrmányzatiság rendszerében kulcsszó, a szlgáltatás, mint gyakrlati tevékenység megjelenése. Minden települési önkrmányzat értékét az határzza meg, hgy területén milyen szlgáltatáskat (ktatás, egészségügy, kultúra, infrastruktúra, közigazgatás) és milyen minőségben képes biztsítani az tt élők részére. Működési elve a minőség kncepció fenntarthatóság - partnerség egységére épül. Ez azért fnts, mert az önkrmányzatiság ssem öncél, hanem a helyi társadalm, önmegvalósításának eszközrendszere. Tevékenységéhez csak úgy lehet széleskörű támgatást felépíteni, ha a helyi közösség többsége által elfgadtt célrendszert tud megjeleníteni. Ebben az esetben a település plgáraitól elvárható a közéletben való aktív részvétel. 2. A szlgáltatói önkrmányzati mdell megvalósításának kérdései. Az alapelvek rögzítése után fel kell srlni azn részterületeket, melyekre az önkrmányzat tevékenységét fel lehet építeni, annak érdekében, hgy a fent megfgalmaztt rendszert tartalmmal tudjuk megtölteni. A felsrlásra került alapelveket mindig figyelembe kell venni abból a szempntból, hgy a képviselő testület munkájában, döntéseiben érvényre jussn ezek megvalósulásának lehetősége. 2. 1. A falu népességmegtartó képességének megőrzése, növelése. A népességfgyás prblémája össztársadalmi gnd. A flyamatk megállításának módja (ptimális esetben megfrdítása) elsődlegesen nem az önkrmányzatk eszközrendszere közt keresendő. Ennek megvalósulása az rszág és a családk gazdasági, kulturális, szciális, egészségügyi helyzetétől függ. Döntően beflyáslja a kérdést a mindenkri krmányzat társadalmplitikája, de ezen belül leginkább családplitikai elképzelései. Önkrmányzati szinten e flyamatkat a település által biztsíttt kmfrtfkzat növelésével lehet beflyáslni. Elsősrban azzal, hgy az alapszlgáltatásk (ktatás, egészségügy, közigazgatás) kmmunális szlgáltatásk (víz, csatrna, gáz, szilárd hulladékgyűjtés) vnalas és kmmunikációs infrastruktúra (utak, járda, internet) milyen szinten és milyen színvnaln állnak az adtt közösség rendelkezésre. A népességmegtartó képesség megőrzésének megkerülhetetlen tényezője az a kérdés, hgy mennyire ragaszkdnak az itt élők falujukhz, mennyire erős Ostffyassznyfáhz való kötődésük. 2. 2. Település gazdasági erejének megtartása, növelése. Kulcskérdés a falu gazdasági erejének és lehetőségeinek megléte, megteremtése. Az előző pnthz szrsan kapcslódik a jelenlegi témakör, mert ugyan a teljes fglalkztatás helyi szinten nem megldható, de öt-hat jelentősebb munkahely helyben való biztsítása a falu életét beflyáslja. Gazdaságfejlesztési prgramkat az önkrmányzat csak krlátzttan tud indítani, ehhez szrs együttműködés kell a vállalkzáskkal. A képviselő-testület csak helyi vagyn ésszerű hasznsításával, illetve a nem önkrmányzati tulajdnú ingatlank kiajánlásával (természetesen tulajdnsaikkal egyeztetve) tudja a flyamatkat beflyáslni. Minden lyan prgramba részt kell venni (önkrmányzati és vállalkzói szinten egyaránt) amely a vállalkzásknak frrásbővítést jelent. Ezzel párhuzamsan a gazdasági élet szereplőit minden lyan törekvésükben segíteni kell, amely az alábbi kritériumknak megfelel: 4

Székhelyet (telephelyet) létesít településünkön. Növeli a helyben történő fglalkztatást. Erősíti vállalkzása stabilitását, emeli adófizetési képességét. Tevékenységét környezetbarát módn fejleszti. 2. 3. Micrtérségi szerepkör megvalósításának lehetősége. A különböző településtípusknak más- más feladatai illetve lehetőségei vannak. Ostffyassznyfa, mint település egésze alkalmas arra, hgy micrtérségi szerepkört töltsön be, tehát ne csak egy legyen a többi falu közt, hanem meghatárzó szereppel bírjn környezetében. E célt szintén nem lehet csak önkrmányzati önerőből elérni, ehhez szükség van gazdasági, kulturális, társadalmi erő aktív jelenlétére mindennapjainkban. E flyamatk elősegítésében az önkrmányzat vezető szerepet tölt be, de megvalósításában település szintű együttműködésre van szükség. 2. 4. Környezettudats tevékenység flytatása. Környezettudats tevékenység gyakrlása elemi érdekünk, hiszen nem másnak építjük környezetünket, hanem az itt élőknek és a jövőnek. E kérdést kmplexen kell kezelni, tehát nem csak gazdasági tevékenységünk gyakrlásakr kell figyelni erre, hanem közterületeink (kül és belterület, köz és magántulajdn vnatkzásában egyaránt) kezelésekr is. 3. A szlgáltatói önkrmányzati mdell működtetésének gyakrlati kérdései. Az elvi megfgalmazáskn túl azkat a gyakrlati területeket is fel kell srlni, melyeken keresztül a mindennapkban láthatóvá tesszük az önkrmányzati mdell életszerűségét. 3. 1. Településüzemeltetés. Napi üzemeltetési feladatk. Intézményrendszer fenntartása, működtetése. Az önkrmányzat legfntsabb feladatainak egyike a településüzemeltetés, melyet szinkrnba kell hzni a fejlesztési kérdésekkel. Alapvetően a napi üzemeltetési feladatk jelentik a falu egészének működtetését. Az intézményrendszer kialakítása és fenntartása stratégiai kérdés, ezt a napi gazdasági szemléletből ki kell emelni, és hsszú távú kncepciót kell e tárgykörben alktni. Valamilyen szinten, a település egészének a jelenét és jövőjét beflyáslja az, hgy milyen önkrmányzati hatáskörben lévő szlgáltatáskat tudunk helyben biztsítani. 3. 2. Településfejlesztés. Humán infrastruktúra fejlesztése, megtartása (ktatás, egészségügy, szciálplitika, civilszerveződések, falu-mint közösség) Infrastruktúra fejlesztése (út, járda, közpark, kmmunális rendszerek) 5

Gazdaságfejlesztési kérdések. Látszólag hárm külön témakör került felsrlásra, bár mindegyik hatással van a másikra. Ugyanakkr speciális jellege miatt e bntást célszerű megtenni. Humán infrastruktúra megteremtése elsősrban az intézményrendszer meglététől függ. Alapvetően a települési közszlgáltatásk, alapellátásk biztsításáról szól. Természetesen ehhez biztsítani kell a megfelelő személyi feltételeket is. Kiemelendő a civilszerveződések jelenlétének fntssága, azzal a megjegyzéssel, hgy e szerveződések tevékenységének összhangban kell lennie az önkrmányzat céljaival. Vnalas infrastruktúra teljes körű megléte a mai körülmények közt alapvető elvárás. Elsősrban a falu kmfrtérzetének megléte miatt, de a népességmegtartó képesség alapvető eszközeként is. Gazdaságfejlesztési kérdésekről az előbbiekben már szólt az anyag. Meghatárzó adtt közösség jövője és élhetősége szempntjából, az életképes vállalkzásk jelenléte a település mindennapi életében. 3. 2. Településmarketing. Tudatsan és tervszerűen élni kell a marketing eszközeivel. Vnatkzik az írtt és elektrnikus sajtóra, valamint a világháló által teremtett lehetőségekre is. Tudats médiajelenlétre van szükség, helyi és tárgyköröktől függően rszágs szinten is. A marketing tevékenység legfntsabb alapeleme, hgy településünk pzitív ldalát kívánjuk bemutatni a külvilág fele. A mai világban alapvető, hgy hsszú távú céljaink megvalósítása érdekében településünket megfelelően menedzseljük. A legnagybb lehetőség aznban a település személyes képviseletében rejlik. Ennek alapelve az, hgy az önkrmányzat képviseletében eljáróknak mindig figyelembe kell venni azt, hgy az adtt helyen milyen módn tudja falunk érdekeit a legjbban képviselni. Ez nemcsak minimális elvárás, de kötelezettség is minden vezető psztn lévő önkrmányzati alkalmaztt és települési képviselő irányában egyaránt. 3. 2. Kapcslatrendszer alapelvei. Az önkrmányzati munka srán nagyn fnts dlg, a szerteágazó kapcslódási pntkhz való megfelelő igazdás. Ennek fő területei és módszerei a következők. Kapcslattartás a faluval. Személyes elérhetőség biztsítása. Önkrmányzati közügyeink kmmunikálásának flyamatssága a rendelkezésre álló eszközök (Hírmndó, Hírlevél, Internet) széleskörű alkalmazásával. Minden lyan kmmunikációs csatrnát működtetni kell, melyek biztsítják az önkrmányzat képviselő testülete és a közélet bármely résztvevői közötti kölcsönös infrmációáramlást. Képviselő-testület működtetésének kérdései. Képviselő testületi ülések rendszerességének fenntartása. Testületi tagk infrmációkkal való kiszlgálása azn cél érdekében, hgy a képviselő testület döntései megalapzttak legyenek. Egyéni kncepciók megjelenítése az önkrmányzat munkájában. Körjegyzőség Hivatala. 6

Szakmai és technikai háttér biztsítása az önkrmányzat munkájáhz. A falu lakóinak ellátása közigazgatási szlgáltatáskkal. Külkapcslatk kérdései. Országgyűlési, megyei képviselőkkel, jelentősebb szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel krrekt, nyittt együttműködés fenntartása. Területfejlesztési Tanácsk és munkaszervezeteik irányában a kapcslatrendszer erősítése tvábbra is flyamats feladat. Kistérségi együttműködés esetében az érdekérvényesítő képességünket növelni kell. Micrtérségi szerveződések támgatása, a térségi centrum ellensúlyzása érdekében. A település centrum jellegének alakítása, frmálása. II. A 2006-2010 KÖZÖTTI ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Mindannyiunk számára ismert, hgy a 2006. évi rszággyűlési választásk után szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hgy a választásk előtti kampányban elhangzttak, köszönő visznyban sem vltak az rszág tényleges gazdasági helyzetével. A szcialista - szabaddemkrata krmányzás évei alatt követett felelőtlen gazdaságplitika, kmly megszrításkra kényszeríttették a krmányt. A hibás gazdaságplitika krrigálása, alapvetően átrendezte a gazdasági és társadalmi visznykat, lehetőségeket. Ennek hatását flyamatsan érezhettük a mindennapkban. E kijelentés igazára néhány gazdasági adatt kívánk felhzni. A 2002-es krmányváltáskr, az államháztartás hiánya a GDP 3, 8 % vlt, míg 2006 ra ez az arány 10 % fölé nőtt. Magyarrszág államadóssága 2002 nyarán 7, 7 ezermilliárd frint vlt, míg 2008 végére 16 ezermilliárd frintra nőtt, a 2002 es reálértéken számlva. A parlamenti ciklus egészére döntő beflyást gyakrlt, a skat emlegetett knvergencia - prgram. Világsan látni kell, hgy ez a prgram nem az Európai Unió által megalkttt kncepció vlt, hanem a magyar krmány által vállalt felzárkózási menetrend. Az Európai Bizttság csak azkat a kereteket határzta meg, melyek ahhz vltak szükségesek, hgy az egységes európai gazdasági rendszerbe hazánk is be tudjn illeszkedni. Az visznt már, a mindenkri nemzeti krmányk döntésén múlik, hgy a cél elérése érdekében milyen útirányt választ az adtt rszág. A bal - liberális hatalmgyakrlás évei alatt flytattt megszrító plitika midig abba az irányba vitte a flyamatkat önkrmányzati szempntkból nézve - hgy e krmányknak a kistérségi szemléleten túl nem létezett más irányú látásmódja. A kistérségi közpntkn kívül fellelhető települések a plitikai balldal gndlkdásmódjában egy gazdaságtalan, pénzpazarló településszerkezet, melyet nem érdemes támgatni, fenntartani. Mindezek következményeként a falvakban elérhető közszlgáltatásk (iskla, egészségügy, ktatás, államigazgatás, psta, közlekedés) egyre nehezebbé váltak elérhetővé. Sk esetben az önkrmányzatk számára e feladatk biztsítása lyan nehézségeket kztak, melyek arra kényszeríttették őket, hgy az általuk fenntarttt szlgáltatáskat szűkítsék, vagy szüntessék meg. Ebből is látszik, hgy a balldali pártk részére a falusi társadalm helyzete másdlags kérdés, hiszen krmányzati felfgásuk nem tartja fntsnak, az alapvető szlgáltatásk helyben történő 7

biztsítását. A flyamatknak következménye, a falvak népességmegtartó képességének tvábbi rmlása, ezzel párhuzamsan az elöregedés flyamatának növekedése, a fglakztatás csökkenése. Ugyanez a megkülönböztetés látható az infrastrukturális beruházásk estében is (csatrnázttság, útfejlesztések).a fentiek akkr is igazak, ha léteznek vidékfejlesztési prgramk (UMVP, LEADER) melyek elsősrban Európai Uniós frráskra támaszkdnak. A tvábbiakban az sem képezheti vita tárgyát, hgy az önkrmányzati rendszer is átalakításra szrul (finanszírzás, feladatdifferenciálás) de ezeket a váltztatáskat nem lehet úgy végrehajtani, hgy a falvakban élők tvábbra is az átalakításk vesztesei legyenek.. 1. Krmányzati döntések, gazdaságplitikai hatásk melyek különösen beflyáslták az önkrmányzati szektrt. Megkezdődtek a nagy elsztórendszerek átalakítási flyamatai. (közigazgatás, egészségügy, ktatás, szciális rendszerek, társadalmbiztsítás) Ezen átalakításk ly módn történtek, hgy a szlgáltatásk nagy részét centralizálták, annak érdekében, hgy kevesebb állami frráskat keljen a feladatk ellátására frdítani. Ez a szemlélet csak a költségvetési szempntkat helyezte előtérbe, nem vizsgálta az intézkedések társadalmplitikai hatását. Nem került előtérbe az egyénekre, illetve a közösségekre gyakrlt hatásuk elemzése sem. Ez a megközelítési mód alapvetően hibás, hiszen az így elindíttt flyamatk nagy része visszafrdíthatatlan váltzáskat hztt. Ezen refrmtörekvések félbe maradtak, melyek következtében az állami szektrban csak a rendezetlenség fkzódtt. Tvább flytatódtt a centralizáció a kistérségi rendszer erőltetésével, hiszen a frrásk nagy részét erre a szintre helyezték át. Ehhez pedig lyan feladat-ellátási követelményeket állítttak, melyeket önállóan nem lehetett teljesíteni. A kistérségi rendszer kialakítása úgy történt meg, hgy a térségi közpntk szerepét és lehetőségeit megerősítették, de a környezetében lévő falvak megmaradásának, gyarapdásának esélyét ezen intézkedések nagyban csökkentették. A flyamatkból egyértelműen látható az a krmányzati törekvés, hgy a települési önkrmányzatkat gyengítsék, a kistérségi közigazgatást, feladatellátást pedig ezzel párhuzamsan erősítsék. Az önkrmányzati rendszerből való frráskivnás következménye az lett, hgy az általuk ellátandó kötelező feladatkra biztsíttt állami frrásk flyamatsan csökkentek. A közpnti nrmatívák még az inflációs rátát sem követték, ktatási nrmatívákban a fejkvóta alapú finanszírzást felválttta a csprtfinanszírzás rendszere, mely az alacsnyabb sztálylétszámú isklák fenntartását megnehezítette. A helyben maradó Személyi Jövedelemadó mértékét az addigi 10 %-ról 8 %-ra csökkentették. E flyamatkat kétféle módn lehetett kezelni. Az egyik váltzat szerint engedve a kényszernek - feladni önálló feladatellátásunkat, míg a másik lehetőség szerint saját frrásainkat e célra növelni kellett. Fejlesztési frrásk tekintetében az Európai Uniós frrásk rendelkezésre álltak, de a prgramkba az esetek többségében csak több tízmilliós beruházáskat lehetett illeszteni. Ugyanakkr a hazai kiírású pályázati lehetőségek csökkentek. Ez utóbbi azért prbléma, mert a reginális pályázatkból sk lyan feladatt meg lehetett ldani, melyre Uniós frráskat nem lehetett lehívni. Mindenképpen gndt kztt az is, hgy a Megyei Területfejlesztési Tanácsk szerepét és jelentőségét teljes egészében lenullázták. Összességében látható, hgy a települési önkrmányzatk és a vidéken (főleg a falvakban) élők vesztesei vltak a társadalmi és gazdasági flyamatkban végbemenő váltztatásknak. A talpn maradás esélyeit nagyban rnttta az is, hgy a kistérségen belüli települések közt sem jöttek létre azk az együttműködési frmák, melyek e flyamatkat kedvező irányba tudták vlna beflyáslni. Felelősen ki lehet jelenteni azt is, hgy a kistérség közpntjának sem vlt érdeke a micrtérségi társulásk létrejöttének elősegítése. Alapvetően az elmúlt nylc év krmányzati plitikája a falusi társadalm azn szöveteit, összekötő szálait szaggatta szét, amelyek ahhz kellenek, hgy egy település tthnunk és ne csak lakóhelyünk legyen. 8

Ostffyassznyfa érdekei e plitikával teljes egészében ellentétesek vltak és ellentétesek a mai napig is. 2. A 2008 - as év pénzügyi, gazdasági válság hatása az önkrmányzatk tevékenységére. A 2008 ban kibntakzó pénzügyi és gazdasági válság alapvetően beflyáslta az rszág és ezen belül az önkrmányzatk lehetőségeit, működési feltételeit. Gazdasági tényadatkkal biznyítható, hgy Magyarrszágt lényegesen jbban sújttták hatásai, mint a környezetünkben lévő államkat. Ennek a legfőbb ka az vlt, hgy a szcialista szabaddemkrata krmányzás nylc éve alatt hazánk gazdaságplitikai pzíció ly mértékben rmlttak, hgy nem vltak meg a válság kezelésének eszközrendszerei. Tvább növelte a biznytalanságt, hgy a 2009. évi költségvetést kétszer is át kellett dlgzni, mindezek hatására mindhárm szféra (állam, gazdaság, magán) szereplői instabil helyzetbe kerültek. A nemzetgazdaság egészében tervezett és a költségvetési törvényjavaslat módsítását szükségessé tevő tvábbi megszigrításk terheinek többsége döntően a közszférát, az önkrmányzatkat sújttta. A költségvetési törvény az önkrmányzatk összes bevételét 2009-ben 3284 milliárd Ft-ban prgnsztizálta. Az összes bevételben a legkritikusabb hárm tételt az iparűzési adóból, a vagynértékesítésből, valamint a hitelfelvételből illetve kötvénykibcsátásból származó tervezett összeg jelentette. A gazdasági recesszió a multinacinális cégek, a hazai kis és középvállalkzásk termelésének visszafgását, csökkenését, sk esetben a megszűntetését is jelentette. Mindezek következményeként az önkrmányzatk iparűzési adóbevételei 2009-ben mindenképpen a 2008. évi szint alatt maradtak, szemben a közpnti számításk szerinti várakzáskkal.az ingatlanpiac jelentős lanyhulása is tartósnak biznyult. Ez a kereslet-visszaesés és az önkrmányzatk vagynértékesítési lehetőségeinek kimerülése következtében a jövedelemszerzésnek ez a frmája jelentéktelen mértékű vlt 2009-ben. A pénzügyi válságból adódóan a kölcsönfelvételek lehetőségei szűkültek, szigrdtak, költségeik növekedtek. Mind a közpnti frrásk reálértékének drasztikus csökkenése, mind a saját bevételek irracinális vlta az önkrmányzatk összességében azt jelentette, hgy 2008-hz képest 2009-ben a pénzügyi feltételeik tvább rmlttak. Összefglalva, az önkrmányzatk számára rendelkezésre álló összes bevétel csökkenése váltzatlan feladatstruktúra mellett az önkrmányzati rendszer egészének ellehetetlenüléséhez vezetet. Áthidaló megldást csak az jelenthet, ha a beszűkült bevételekkel aznnal összhangba hzzák a jgszabályk a kiadáskat, akár feladatk megszűntetésével, akár az ellátás szakmai nrmáinak lazításával, akár az uniós előírásk teljesítésével szembeni mentesség biztsításával. Ez a válságkezelés aznban nem jelentett megldást az önkrmányzati rendszerben meglévő gazdálkdási feszültségekre. A gazdaságilag súlys gndkkal küzdő önkrmányzatk száma flyamatsan növekszik. Az önkrmányzati rendszer még inkább plarizálódik, ami belső szlidaritással nem kezelhető. Ez a flyamat egy év költségvetésével nem állítható meg, hiszen az állam flyamatsan vnul ki az önkrmányzati kötelező feladatk finanszírzásából, rákényszerítve a csökkenő közpnti frrás által nem finanszírztt rész saját bevételből való pótlására. Erre az önkrmányzatk jelentős része, köztük is a kistelepülések túlnymó többsége képtelen: mivel saját bevétele gyakrlatilag nincs, a közpnti frrásktól függ a feladatellátás lehetősége, a működőképesség maga. A flyamatsan rmló gazdálkdási pzíció, a növekvő számú kötelező feladatk finanszírzásáhz legalább az átlagsan szükséges frrásk biztsításának hiánya mára már az egész önkrmányzati 9

rendszer működőképességét veszélyezteti. Az elmulaszttt átfgó refrm hiányában részmegldáskkal a gndk nem kezelhetők. A fenti megszrításk következményeként településünk a helyi önkrmányzatk nrmatív támgatásából az előző évhez képest újabb 5 000 000 Ft finanszírzási hiánnyal szembesült. 3. A 2010 re vnatkzó költségvetési megszrításk hatásai. A 2010. évi költségvetést, tervezési munkálatait - az államháztartás egészére szóló feltételrendszert alapul véve a PM végezte az Önkrmányzati Minisztérium és az érintett minisztériumk közvetlen bevnásával. A törvényjavaslat tervezete, az önkrmányzati frrásszabályzás rendszerében alapvető váltzáskat nem tartalmaztt. Célja: a takarékssági intézkedések önkrmányzatk támgatását, érintő hatását érvényesíteni, a 2009 júniusában az IMF-nek megküldött Szándéklevél nek megfelelően. E dkumentumban a krmányzat kötelezettséget vállalt arra, hgy az önkrmányzati szektrban 2010 flyamán 120 milliárd Ft megtakarítást ér el. Mindezek hatására az önkrmányzatk feladatai és frrásai közötti már eddig is megbmltt - összhang tvább rmltt. E tendencia az elmúlt évek flytatása. Természetesen a több éve tartó flyamatk hatásai összegződnek. Az önkrmányzati szektr ténylegesen elérkezett működőképességének határaihz. A helyi és megyei önkrmányzatk kénytelenek előre menekülni és növekvő mértékben vettek fel hiteleket, bcsátttak ki kötvényeket, illetve növekedett a működésképtelen önkrmányzatk egyéb támgatása iránti igény. E flyamatkat saját településünkre vetítve leginkább abban tükröződtek, hgy mi is kénytelenek vltunk és vagyunk a flyószámla hitelkeretünket egyre többször és egyre nagybb mértékben igénybe venni. Hsszú vita flyt a krmány és az önkrmányzati érdekképviseleti szervek között arról, hgy az elvnás nagyságrendje mekkra mértékű. Krmányzati részről már elhangztt nettó 85 milliárdtól bruttó 163 milliárdig terjedő nagyságrendű csmag. A helyzet biznytalanságát és a krmány hzzáállását jelzi, hgy az érdekképviseleti szervek 2009 júniusában kezdeményezték a Krmány Önkrmányzatk Egyeztető Fórumának összehívását, melyre Varga Zltán miniszter egy hónappal később elutasító választ adtt. Itt kell kitérni újból arra a tényre is, hgy a gazdasági válság mellett, megkerülhetetlen azn kérdés megválaszlása, hgy a nylc éve krmányn lévő MSZP - SZDSZ kalíció tevékenysége mennyiben felelős az rszág jelenlegi állaptáért, illetve az önkrmányzatk helyzetéért. Összességében az önkrmányzati érdekképviseletek szakértői által számíttt frráskivnás a 150 300 milliárd frint közé eső sávba tehető. E kertszámk tartalmazzák az ÁFA növekedését, az IPA (iparűzési adó) várható csökkenését, a krmány által alábecsült infláció hatásait valamint a fentiekben jelzett frráselvnást. Mindeközben az önkrmányzatk jelentős költségcsökkenést nem tudnak ezzel szembe állítani. Az önkrmányzati frráselvnásk főbb területei Milliárd FT 10

Fejlesztések; 50 Közktatás; 31,5 Szciális ellátásk; 10,3 Kultúrális feladatk; 2,9 Glbális támgatásk; 17 4. Települési önkrmányzatunk működését beflyásló sajáts körülmények, az erre adtt válaszk, megldási módk. A külső hatásk mellett, egyéb lyan felmerülő prblémákkal is meg kellett küzdenünk, amelyek csak Ostffyassznyfán fejtették ki hatásukat. 4. 1. A 2008 és 2009-es éveket érintő iparűzési adó visszafizetési kötelezettség. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XII. Törvény lehetőséget ad a vállalkzásk számára, az utólags önellenőrzés alkalmazására. Ezzel a lehetőséggel 2008 tavaszán egy lyan vállalkzás élt is, aki tevékenységét már évek óta nem településünkön végezte. Ennek az önellenőrzésnek az lett az eredménye, hgy Ostffyassznyfa Község Önkrmányzatának 25 187 700 Ft iparűzési adó visszafizetési kötelezettsége keletkezett. A fenti adótartzás önkrmányzatunk önhibáján kívül következett be, de ez nem mentesített bennünket a visszafizetés kötelezettségének terhe alól. A szükséges ellenőrzések és hatósági megkereséseket követően, a vállalkzás vezetésével abban állapdtunk meg, hgy a fenti összeget két részletben, kamatmentesen fizetjük vissza, az alábbi megsztásban. Visszafizetési kötelezettség 2008 Visszafizetési kötelezettség 2009 Összesen 17 106 200 Ft 8 081 500 Ft 25 187 700 Ft Az önkrmányzati finanszírzás sajátsságaiból adódóan, ezen összeg egy részét állami frráskból vissza igényelhettük, de biznys részét saját erőből kell teljesíteni. Visszafizetési kötelezettség Államilag visszaigényelhető Ft Önkrmányzati saját erő 2008 17 106 200 14 198 625 2 907 575 2009 8 081 500 6 285 572 1 795 928 Az adó visszatérítési kötelezettségünk nagyban beflyáslta a 2008. és 2009. évi pénzfrgalmunkat, hiszen ez a napi feladatk finanszírzására, rendelkezésre álló frrásainkat csökkentette.visszafizetési kötelezettségünk hatására váltztatni kellett az önkrmányzati ciklus utlsó két évében az addig követett fejlesztési plitikánkn, hiszen ezzel a frráskivnással nagybb 11

önerős pályázati frrásk nélküli beruházásaink lehetőségei krlátzttá váltak. A fegyelmezett gazdálkdás addig is alapelveink közé tartztt, de vállalásunk krrekt teljesítése, még inkább gazdasági stabilitásunk megőrzését helyezte tevékenységünk középpntjába. 4. 2. Az általáns isklára fenntartására vnatkzó intézményfenntartói társulási megállapdásunk módsítása, Csönge Önkrmányzatának kérésére. A váltztatás lényege az vlt, hgy az addig egy intézményként kezelt isklát és napközi tthnt külön intézményre bntttuk. Ennek hatására Ostffyassznyfa Község Önkrmányzatának az isklai napközit illetően fenntartási költségei jelentősen növekedtek. E módsítás településünk részére hátrányt jelentett, de az iskla megmaradása érdekében a kmprmisszumt vállaltuk. III. Eredmények, megvalósult célk 2006 2010 1. Településüzemeltetés Településüzemeltetési feladatainkat (intézményrendszerünk fenntartása, napi üzemeltetési feladataink ellátása) a költségvetési kertek által meghatárztt feltételrendszeren belül, a lehető leghatéknyabban igyekeztünk ellátni úgy, hgy megfeleljünk az önkrmányzati prgramban meghatárztt szlgáltatói önkrmányzat mdelljének. Tettük ezt pénzügyileg stabil körülmények között, szakmailag a lehető legjbb színvnaln, miközben keretfeltételeink flyamatsan rmlttak. Mindezek mellett a szervezeti váltztatáskat úgy hajtttuk végre, hgy a skszr ellentétes önkrmányzati és személyi érdekeket, kmprmisszums megldáskkal összhangba hztuk. Jelentős eredménynek tartm, hgy önkrmányzatunknak nincs működési célú hitelállmánya. Szintén jelentős eredmények közé srlandó, hgy feladatainkat úgy tudtuk ellátni, hgy önkrmányzati vagyn értékesítésére nem került sr. Ezt úgy tudtuk elérni, hgy a szükséges személyi váltztatáskat és intézményrendszeren belüli átalakításkat időben megvalósítttuk és mindezek mellett körültekintő, takaréks és hatékny gazdálkdást flytattunk. A krábbi ldalakn említett pénzügyi nehézségek áthidalására alkalmaznunk kellett a flyószámla hitelkeret által biztsíttt lehetőségeket, melynek természetesen ára vlt (kamatfizetési kötelezettség). Tartalékban lévő frrásainkat elsődlegesen fejlesztési célkra hasznsítttuk, e keretekből biztsítttuk beruházásainkhz a szükséges önerőt. Az állami frrásk (pályázati pénzek) megelőlegezését rövid lejáratú célhitelek segítségével biztsítttuk, tettük ezt annak érdekében, hgy megtakaríttt frrásaink tőkeveszteséget ne legyenek kénytelenek elviselni. Az önkrmányzati ciklus flyamán több alaklmmal is eredményesen pályáztunk működési frrásaink bővítésére. Az elmúlt négy évben A működésképtelen önkrmányzatk egyéb támgatása elnevezésű közpntsíttt előirányzatból 3 000 000 Ft többletfrrást realizáltunk. Néhány jelentősebb településüzemeltetési kérdésre az alábbiakban térnék ki. 1. 1. Önkrmányzati Hírlevél és Offai Hírmndó szerepe a településen élők tájékztatásában. Plgármesteri munkám srán kiemelten fntsnak tartttam a falunkban élők tájékztatását települési közügyeinkről. E törekvés megvalósításának legfntsabb eszköze az Önkrmányzati Hírlevelek illetve az Offai Hírmndó kiadványai által biztsíttt lehetőségek vltak, valamint az évente megtarttt Közmeghallgatás fórumai. 12

Tapasztalataim alapján az így megvalósult krrekt, széleskörű tájékztatást már az előző önkrmányzati időszakban is kedvezően fgadták falunk lakói, így ezen infrmációs csatrnák működtetése jelen önkrmányzati ciklusban is flytatódtt. A flyamats tájékztatással közügyeink iránt érdeklődő plgáraink hiteles tájékztatást kaptak önkrmányzatunk munkájáról, településüzemeltetési és településfejlesztési kérdéseiről. Ezzel párhuzamsan eleget tettünk beszámlási kötelezettségünknek abban a tekintetben is, hgy minden lyan vezetőnek illetve vezetői testületnek, akik bármilyen közösség megbízásából annak vagynát, pénzeszközeit kezeli alapvető kötelessége elszámlnia tevékenységéről. 1. 2. Általáns iskla működtetésének kérdései. Óvda. Az elmúlt négy év egyik legnagybb eredménye az általáns iskla helyben tartása vlt, váltzatlan szervezeti frmában, önálló intézményként, 1 8 évflyamn. Ehhez természetesen szükség vlt a társtelepülés együttműködő szándékáhz is. Ezen eredmény elérésének feltétele vlt, hgy a felmerült személyi kérdéseket helyesen kezeltük - létszámleépítés, prémium éves fglalkztatás alkalmazása, munkaügyi közpnt által támgattt pedagógus fglalkztatása - hiszen éves szinten mindezen döntések hatása több milliós működési megtakarítást eredményezet. A fenntartási költségek csökkentését az ésszerűség és a gazdasági kényszer is ösztönözte, hiszen a krmányzati ktatásplitika az általáns isklák centralizációját szrgalmazta, melynek elsődleges eszközként a működtetésre adtt pénzeszközök flyamats elvnása, csökkentése szlgált. Hét év alatt az általáns isklásk ktatásáhz adtt állami alap nrmatíva egy főre számítva 52 000 Ft-tal csökkent. Tvábbi kényszerintézkedésként az sztályk létszámainak állandó növelését követelték meg a pluszfinanszírzás feltételként. Mindezek hatására a Kemenesaljai térségben alapvető strukturális váltzásk zajlttak le az ktatás szerkezetében. Általáns isklák tagisklákká alakultak, majd a későbbiek flyamán ezek közül több meg is szűnt. Sajns nem működtek azk a településszintű összefgásk, melyek lehetővé tették vlna e flyamatk meggátlását, illetve ezek létrejöttével más szerkezetű isklarendszert lehetett vlna létrehzni. Együttműködésre való törekvéseink, tárgyalásaink, a mi esetünkben sem vezettek eredményre, bár a jövőt illetőleg bízató, hgy a 2009 / 2010 es tanévben több (20 tanuló) kemenessömjéni diák a mi isklánkat választtta. Az érintett önkrmányzat képviselő testületével visznt eredményes és szerződésben rögzített tárgyaláskat flytattunk az iskla fenntartási kérdéseiről, melyek talán jövőbe mutatóak is lehetnek. Intézményünk megtartását az is nagyban elősegítette, hgy a képviselő testület elfgadta azn álláspntmat, hgy az alapfkú ktatás megőrzése elsősrban nem anyagi kérdés, hanem kiemelten fnts helyi társadalmplitikai ügy. Általáns iskla és napközi tthn - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 36 264 000 Ft Óvda - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 23 603 000 Ft 1. 3. Körjegyzőség feladatellátásának tekintetében 2008-ra kialakítttuk a végleges személyi szerkezetet. A 2006-s választási prgramban megfgalmaztt elképzeléseknek megfelelően (feladatellátás személyi feltételeinek véglegesítése, ügyfélfgadás rendjének kialakítása Ostffyassznyfa, Csönge megsztásban) körjegyzőségünk szervezeti átalakítását elvégeztük. Ezen átalakítás nem sértette 13

egyik település érdekeit sem, de mindenképpen szükséges vlt annak érdekében, hgy a feladatellátás színvnala és költséghatéknysága javuljn. A körjegyzőség alapfeladatait jól ellátta, tehát a képviselőtestület és a plgármesterek munkáját szakmailag segítette, ezen kívül közigazgatási feladatait a településen élők érdekében megfelelően gyakrlta. Mindennek természetesen előfeltétele vlt az állami finanszírzás felett szükségessé vált frrásk biztsítása a települések költségvetéséből. Körjegyzőség működéséhez önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 36 088 000 Ft 1. 4. Kistérségi Társulás kérdésköre. A kistérségi társulásk megalakítása krmányzati kezdeményezésre, felülről erőltetett, anyagi eszközökkel kikényszeríttet szerveződésként jöttek létre. Elméletileg az önkrmányzatiság középszintjeként kellett vlna működnie, de e feladatk ellátására nem alkalmasak. Elsősrban azért nem, mert a régi szcialista államszervezési módszerekkel a klasszikus járási feladatk ellátására lettek felépítve. Ez a kísérlet eleve kudarcra van ítélve, hiszen parlamentáris demkráciákban, nem lehet azzal ellentétes megldási módkkal közigazgatást (sem) építeni. Működésképtelenségének tvábbi krlátja, hgy a kistérségi közpnt sem érdekelt abban, hgy rajta kívül más település is mzgástérhez jussn. A krmányzati megszrításk 2010 - re eljuttatták a rendszert addig, hgy a társult feladatk ellátásáért annyi önkrmányzati önerőt kellet a nrmatívák felett befizetni, mintha feladatainkat önállóan láttuk vlna el. Mindezek mellett a tapasztalatk azt mutatták, kistérségi szervezeteknek eszközrendszere sem vlt a prblémák megldására, ebből adódóan a településen felmerült prblémák kezelése szakmailag és anyagilag egyaránt helyben maradtak. E megállapítás elsősrban a szciális feladatellátás tekintetében jelentkeztek fkztt mértékben. Ellátandó feladataink közül a családsegítés és gyermekjóléti szlgálat, egészségügyi alapellátás hétvégi és hétközi rvsi ügyelet - mzgókönyvtári feladatk, belső ellenőrzés valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás teendőit láttuk el társulásban. Egyéb plusz feladatkat (idősek tthna, bölcsőde, átmeneti gndzást nyújtó ellátás) önkrmányzatunk anyagi kkból nem tudtt bevállalni. A közktatási feladatellátáshz szintén csatlakztunk, de a skat emlegetett létszámfeltételek melyeknek előírásait önhibánkn kívül nem tudtunk teljesíteni kitételei nem tették lehetővé e feladatainkhz a nrmatív támgatásk igénylését. Összegezve: önkrmányzatunk részére a kistérségi társulás sem szakmailag, sem pedig anyagilag nem hztt pzitív váltzást, sőt sk tekintetben falunk érdekeivel ellentétes flyamatkat generált. 1. 5. Óvdai knyha működtetésének szervezeti váltzása. 2007-ben született végleges döntés arról, hgy az addigi önálló üzemeltetést megváltztatjuk, a főzőknyhát melegítőknyhává alakítjuk át. A döntésnek elsősrban az vlt az indka, hgy az étkezői létszám lecsökkent. 2006 szeptemberétől Jákfa Község Önkrmányzata felmndta a két önkrmányzat közötti megállapdását, így a főzőkapacitás 30% -al csökkent. Teljesen egyértelművé vált, hgy ilyen nagymértékű kihasználás csökkenést a flyamatsan növekvő költségek mellett nem lehet bevállalni. A knyha fenntartásáhz addig évente 7 8 000 000 frintt önkrmányzati önerőből kellett hzzátenni, tvábbi frrásk e célra nem álltak rendelkezésre. Döntésünket megerősítette a belső ellenőrzés által leflytattt vizsgálatk megállapításai, valamint az is, hgy az önálló működés megtartása több millió frints beruházást tett vlna szükségessé. Mindezek hatására a saját üzemeltetésű knyhán biztsíttt étkeztetés költségei ly mértékben megemelkedtek vlna, melyeket a térítési díjakban nem lehetett érvényre jutatni. A diák és közétkeztetés biztsítása érdekében két esetben írtunk ki közbeszerzési eljárást, az első évben egy év időtartamra, míg a másdik alkalmmal már középtávú megldást keresetünk, 3 évre szóló üzemeltetési szerződéssel. Döntésünk azt is eredményezte, hgy az étkeztetési térítési díjak 14

2008 tól alacsnyabbak lettek, mint az azt megelőző években. Ez elsősrban a diákétkeztetés tekintetében jelentett az igénybe vevőknek megtakarítást, hiszen ktatási évre vetítve az igénybe vett étkeztetés függvényében - másfél illetve kéthavi (8 000 14 000 Ft) térítési díjkedvezményt jelentett tanulónként. Ezzel párhuzamsan a felnőtt étkeztetésért fizetendő szlgáltatási díjak is csökkentek. Az átalakítás jelentős hatást gyakrlt az energiafelhasználás nagyságrendjére is - villams energia, földgázfelhasználás hiszen a melegítőknyhaként történő üzemeltetés e területeken jelentős megtakarítást eredményezett. Napközi tthns étkeztetéshez önkrmányzati hzzájárulás 2006-2010 Óvdai étkeztetéshez önkrmányzati hzzájárulás 2006 2010 Kedvezményes étkezési térítési díjak ellentételezése 2006 2010 flyamán 12 239 000 Ft 10 771 000 Ft 5 561 000 Ft 1. 6. Helyi lakáscélú támgatásk. Első lakáshz jutók támgatása kiemelt feladat vlt számunkra. Képviselő testületünk jövőbe történő befektetésként kezelte az e célra frdíttt frrásainkat. Az igénylés feltételein gyökeresen nem váltztattunk annak érdekében, hgy az alapcéljaink teljesüljenek (letelepedés támgatása, itt élők helyben maradásának elősegítése, népességmegtartó képesség fkzása). Ugyanakkr kisebb módsításkat az éves tapasztalatk alapján elvégeztünk. Meghatárztuk az igénylés alsó krhatárát, feltételként megjelölve a nagykrúságt, valamint maximalizáltuk az igénybe vétel felső krhatárát is 40 évben. Tvábbi lényeges módsítás, hgy vásárlt ingatlan esetében a támgatható ingatlan vételárának meg kell haladnia az 1 millió frintt. Mindezen módsításk az ellentmndáss helyzetek megfelelő kezelését szlgálták. Első lakáshz, jutás támgatásáhz önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 3 200 000 Ft 1. 7. Szciális ellátásk, támgatásk. A szciális rendszerben az elmúlt négy év flyamán flyamats váltzásk vltak. Az ellátásk többségét az igénylés feltételeinek teljesítése esetén, alanyi jgn elérhetővé tették, ebből adódóan a képviselő testületnek e témakörökben döntési jga nem vlt. Az ilyen ellátási frmák elbírálásában a döntés kötelessége jegyzői hatáskörbe került. A finanszírzás tekintetében ezen ellátási frmáknál, az állami frráskat önkrmányzati önerővel kellett kiegészíteni, a megállapíttt összeg 10 vagy 20 százalékának erejéig. Általáns tapasztalatként megállapítható, hgy a 2009-es év másdik felében, illetve az idei évben az ellátást igénybe vevők száma fkzatsan növekedett illetve növekszik. 2008-ban csatlakztunk a házi jelzőrendszeres szlgálathz, amely új ellátási frmát jelentett falunkban. 15

A klasszikus ellátási frmákn kívül alkalmaztuk a közhasznú fglalkztatás által nyújttt lehetőségeket. Az eltelt önkrmányzati időszakban két éven keresztül szerveztünk fglalkztatást, településüzemeltetési feladataink ellátása érdekében. A közmunka prgram ismertebb nevén segélyért munkát - előírásainak megfelelően megalkttuk településünk Közfglalkztatási tervét de ezzel a lehetőséggel csak 2010 ben tudtunk élni első alkalmmal, az igénybevétel feltételrendszeréből kiflyólag Önkrmányzati hatáskörben lévő ellátási frmákat (átmeneti segély) a 2006-ban megfgalmaztt alapelveknek megfelelően alkalmaztuk, tehát az átmenetileg nehéz helyzetbe került személyeket lehetőségeink függvényében segítettük. Ugyanakkr nem vlt célunk, de lehetőségünk sem az adtt családk flyamats segélyezése. Sikeresen megtartttuk egyéb ellátásainkat (temetési segély, beisklázási támgatás, idősek napi utalvány) annak ellenére is, hgy az utalványkn keresztül történő nrmatív finanszírzásnak jelentős adó és járulék vnzata lett. Ebből kiflyólag e támgatásk értékét nem tudtuk növelni. Talán ennek is köszönhető, hgy a támgatásk összegszerűségét több esetben az érintettek kritikával fgadták. Itt kívánm megjegyezni, hgy ezen juttatásk településünk széles körét érintették, hiszen beisklázási támgatás évente átlagsan 60 főnek, míg idősek napi juttatást 220 főnek biztsítttunk. A 2006-s ígéretnek megfelelően emeltük az Új szülött támgatás összegét 15 000 frintra. Jelentős támgatásk között kell megemlíteni a kedvezményes étkezésben részesülő tanulók térítési díjáhz történt önkrmányzati hzzájárulás mértékét. Beisklázási támgatás - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 2 736 000 Ft Idősek Napi utalványk Új szülött támgatás Szciális kiadásk összesen 3 197 000 Ft (közterheivel együtt) 345 000 Ft 3 794 000 Ft (önkrmányzat saját frrásaiból, állami finanszírzás nélkül) 1. 8. Egyéb támgatásk (kórház, mentőállmás, rendőrség alapítvány, tömegközlekedés) Önkrmányzatunk skrétű feladatai, kötelezettségei nem teszik lehetővé a különböző alapítványk, segélyszervezetek támgatását. Ilyen irányú kérelmekkel szinte napnta találkzunk. E témakörben azt a gyakrlatt alakítttuk ki, hgy lyan térségi és megyei intézményeket részesítünk támgatásba, melynek tevékenysége falunkra is hatással van. Ebből kiflyólag több alaklmmal támgattuk a Kemenesaljai Egyesített Kórházat (Celldömölk), a megyei Markusvszky Kórház különböző sztályait valamint a Répcelaki Mentőállmást. A támgatásk nagyságrendje maximum százezer frintban krlátzódtak, de ezzel is fntsnak tartttuk kifejezni azn véleményünket, hgy a fent nevezett intézmények működése önkrmányzatunknak és az itt élőknek is elemi érdeke. Támgatási plitikánk szerves részét képezi a Celldömölki Rendőrkapitányság szervezésében létrehztt Közbiztnsági Közalapítvány céljainak támgatása, valamint a Vasi Vlán működési költségeihez való hzzájárulás is. Alapítványi támgatás - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 660 000 Ft 16

Tömegközlekedés támgatása (Vasi Vlán) - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 647 000 Ft 1. 9. Civil szervezetek támgatása, sprtkncepció, közalapítvány. Önkrmányzatunk képviselő testülete az eltelt időszakban is támgatta a falunkban működő jelentősebb civil szerveződéseket (sprtegyesület, vöröskeresztes alapszervezet, citera és népdalkör, nyugdíjas klub). E támgatásknak alapfeltétele, hgy a szerveződések tevékenységükkel segítsék elő önkrmányzatunk célkitűzéseit, elsősrban településmarketing szempntjából (Ostffyassznyfa képviselete és megjelenítése a külvilág fele). Fnts feladatuk a település sprt, kulturális és szabadidős tevékenységének részleges szervezése illetve az önkrmányzat által megteremtett lehetőségek kiegészítése. Támgatásuknál célként jelöltük meg a biztnságs működés alapjainak a megteremtését, de arra költségvetési kereteink nem adtak lehetőséget, hgy éves működésüket teljes egészében finanszírzzuk. Frrásaik bővítésére pályázati lehetőségeket ajánlttunk ki számukra, illetve szrgalmaztuk a hivatals egyesületté történő bejegyzésüket. Közalapítványunk tekintetében az önkrmányzat, mint alapító teljesítette azn kötelezettségét, hgy a vezető testület mandátumának lejártát követően megújítttuk a kuratórium tagjainak mandátumát, új személyeket delegáltunk e testületben. Alapítványunk működése nem zökkenő mentes, de anyagi lehetőségeik, illetve irányító testületben lévő tagk erre a munkára frdítható energiájuk arányában vállalásaikat ezen a szinten tudják teljesíteni. Sprttevékenység területén - a fejlesztéseken kívül megalkttuk az önkrmányzat sprtkncepcióját, mely kiindulási alapnak a jövőt illetőleg megfelelő. Önkrmányzati frráskból megterveztettük a sprtöltöző bővítését és a sprtpálya felújítását. E kncepciók megvalósítására pályázatkat adtunk be, de sajns erőfeszítéseink nem jártak eredménnyel. Sprtegyesület támgatása - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 1 900 000 Ft (működésre) 750 000 Ft (sprtpálya fenntartási költségei) Vöröskeresztes alapszervezet - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 680 000 Ft Citera és népdalkör - önkrmányzati önerő 2006 2010 flyamán. 502 000 Ft 1. 10. Falugazdász hálózat működésének segítése. Falunk gazdasági életében meghatárzó jelentőséggel bír a mezőgazdaság. Az agrárium fennmaradása és fejlődése önkrmányzatunk alapvető érdeke. Ennek jegyében segítettük és segíteni fgjuk a falugazdász tevékenységét. Tapasztalataim alapján e törekvésünk egybe esik a gazdálkdók érdekével. E támgatás elsősrban az önkrmányzat tulajdnában lévő infrastruktúra térítésmentes (kmmunikácis lehetőségek telefn, internet, fax irdahasználat) igénybe vételének 17

biztsításában nyilvánul meg. Több alkalmmal kiáltunk a falugazdász hálózat megmaradása mellett is. 1. 11. Védőnői szlgálat kérdései. Védőnői szlgálatunk alapvetően jól működött a hsszú távú helyettesítés rendszerében, annak ellenére is, hgy a feladat ilyen knstrukcióban történő ellátása nem tette lehetővé a teljes munkaidős fglalkztatást. E megállapítás az elvégzett szakmai munkára is megállja a helyét, biznyítja ezt a szülők az intézményvezetők, valamint a házi rvs visszajelzései. Nem vlt elhanyaglható szempnt az sem, hgy a fenntartó önkrmányzatk az egyre csökkenő állami finanszírzás mellett a részmunkaidős fglakztatással költségtakaréksan látták el feladatukat. 2009 flyamán a védőnőt főállásban fglalkztató önkrmányzat a köztünk lévő megállapdást felmndta, ezért más megldást kellett találni. Az addigi knstrukció fenntartására tett erőfeszítéseink nem vezettek eredményre, ezért sr került az álláshely pályáztatására. A pályázati elbírálás srán arra törekedtünk, hgy végleges személyi megldást alakítsunk ki úgy, hgy az pénzügyi szempntjainkat ezzel az elvárással szinkrnba hzzuk. 1. 12. Gyógyszertár üzemeltetése. A tavalyi év egyik legfntsabb feladata a gyógyszertár helyzetének és működési kérdéseinek rendbetétele vlt. Településünk gyógyszertára 1997 óta vállalkzásban működik. A vállalkzás lényege, hgy tevékenysége srán prfitit is termeljen, természetesen a gyógyszerellátás biztsítása mellett. Ezzel a knstrukcióval nincs is semmi prbléma, abban az esetben, ha mindkét elvárásnak eleget tesz. Ezen megldási frma ~ 2006-ig zökkenőmentesen szlgálta falunk lakóinak érdekeit, sőt emellett más települések ellátását is biztsíttta. Ezt követő években működtetési körülményeinek megváltzása (törvényi előírásk, gyógyszerkészítmények árképzése, patikaliberalizáció) és egyéb más tényezők összetett hatása da vezetett, hgy Ostffyassznyfa gyógyszerellátásában egyre több ellátási prbléma lépett fel. Mindannyiunk által ismert gndk alakultak ki, így a felírt receptek kiváltása több frdulós, sőt sk esetben több naps történetté vált és ezen ellátási nehézségek eljutttak arra a szintre, hgy alapvető készítmények, gyógyszerek helyben nem vltak beszerezhetőek. A 2009-es év utlsó harmadában a kialakult helyzet tarthatatlanná vált, e prblémák megldása és kezelése láthatóan meghaladták az üzemeltető lehetőségeit, és eljutttunk addig, hgy ebben a frmában a helyi patikának nem vlt jövőképe. Önkrmányzatunk az addigi bérleti szerződést felmndta, új vállalkzót keresett az üzemeltetés flytatására. Az eltelt hónapk a döntés helyességét igazlták, hiszen a működőképesség helyre állítása mellett egy, környezetében és filzófiájában is megújult szlgáltatással bővült településünk. 2. Településfejlesztés Településüzemeltetési feladataink mellett a fejlesztési kérdéseket is kiemelten kezeltem plgármesteri munkám srán. Fejlesztésplitikánkat a kmplexitás jellemezte, az infrastrukturális beruházásk mellett, környezetvédelmi célú fejlesztések, kulturális és ktatási célú prgramk is megvalósultak. Beruházásaink elsődleges célja a falu élhetőségének javítása, ezzel párhuzamsan a falukép frmálása. Az elvégzett munka megfelelően szlgálta a fejlesztésplitika tényleges célját, a népességmegtartó képesség fkzását. 18

Beruházásaink többségéhez pályázati frráskat (reginális, megyei, Európai Uniós) vettünk igénybe. Fejlesztéseink megvalósításáhz a tartalékban lévő frrásainkból biztsítttuk a szükséges önkrmányzati önerőt. Céljaink elérését nem könnyítette az a tény, hgy a mst záruló önkrmányzati időszakban a rendelkezésre álló pályázati kiírásk és prgramk kevesebb lehetőséget teremtettek, mint 2002-2006 közötti ciklusban. Az Európai Uniós frrásk elsősrban nagybb léptékű területfejlesztési célkat szlgálnak, és kevésbé biztsítanak lehetőséget településfejlesztési prgramk megvalósítására. Éppen ezért jelent gndt az, hgy 2010-ben hazai kiírású pályázati prgramk frráshiány miatt nem kerültek meghirdetésre. Az önkrmányzati saját erő biztsításának egyik fnts eszköze vlt, a Kmmunális adó. Ebben az önkrmányzati időszakban is flytattuk a 2002-ben elkezdett gyakrlatt - az akkri választási prgrammba tett ígéretem flyamats beváltását hgy az így beflyt pénzeket, minden évben visszafrgatjuk falufejlesztési célkra. (2007 Hősi Emlékmű felújítása, 2008 Óvda épületének külső hmlkzati felújítása, 2009 Hegyalja utcai park kialakítása, 2010 Ostffy kastély felújítása) Már a következő időszakt érintő döntésünk vlt Nyugat Dunántúli Hulladékgazdálkdási Prjekt - betörténő belépésünk. A prgramhz való csatlakzásunk elsődleges célja, a hulladéklerakó telep rekultivációjának prjekten belüli megvalósítása. Kitűzött céljainknak megfelelően részt vettünk, illetve flyamatsan részt veszünk a LEADER prgramban. E prgram Európai Uniós frráskból kifejezetten vidékfejlesztési célkat szlgál önkrmányzati, vállalkzási, civil szféra részére. Több fórum is szervezésre került annak érdekében, hgy az érintettek tájékzódhassanak a pályázati lehetőségekről. Ez a munka a jelenlegi szakaszban flyamats feladatkat ad, hiszen a fentiekben említett szektrk részére Ostffyasznyfa tekintetében elvi lehetőségként 40 50 000 000 Ft pályázati frrás áll rendelkezésre. E prgram keretei teremtették meg az Ostffy kastély külső felújításának anyagi hátterét is. Ezzel az eredményes pályázattal a teljesült a 2006 s választási prgramba tett ígéret, miszerint a mst záruló önkrmányzati időszakban, legalább egy Európai Uniós frráskn alapuló beruházást valósítsunk meg. Településmarketing mst is kiemelt szerepet játsztt tevékenységünkben, annak érdekében, hgy falunk értékeit megfelelően be tudjuk mutatni a külvilág számára. (2007 - Petőfi Ostffyassznyfán című kiadvány megjelentetése, 2008 - Könyvtár előtti galéria kialakítása kiállítótérré az I. világhábrús hadifgly - tábr és temető történetének bemutatása céljából, 2009 - Czencz Jáns emlékhely kialakítása) E céljaink megvalósításáhz szintén hzzájárult a Czencz kiállítás megszervezése, valamint a Hősi Emlékmű felújításáhz kapcslódóan a Magyar Szent Krna történelmi hagymányaira emlékező prgramsrzat. Gazdaságfejlesztés kérdéseiben törekvéseinket nem övezte a fentiekhez hasnló eredményesség. Ennek ka elsődlegesen az rszág általáns helyzetében keresendő (kiszámíthatatlan gazdasági környezet adó és szabályzási kérdésekben egyaránt, gyenge állam, nagymértékű krrupció, nagyfkú eladósdttság, reményvesztett társadalm stb), melynek következtében Magyarrszág az utóbbi években elvesztette vnzerejét a külföldi befektetők előtt. A hazai lehetőségeket még inkább rnttta a gazdasági világválság hatása. E prblémák mellett párhuzamsan jelen van az a gnd is, hgy a hazai vállalkzói szektr sem képes a kívánt mértékben fejlődni. Mindezek következtében az Ostffyassznyfánál kedvezőbb helyzetben lévő települések gazdasági lehetőségei is rmlttak. Az eltelt négy évben önkrmányzatunk a meglévő épületek beleértve a magántulajdnban lévőket is kiajánlásával igyekezett mzgásteret teremteni a gazdaság fejlesztésének. Több tárgyalásunk vlt ezen ingatlank hasznsítására, ezek közül néhány még mst is flyamatban van. Ugyanezen eljárást követtük a hasznsítható földterületeink tekintetében is. Több éve húzódó prgram a szélerőmű park megvalósításának kérdése. A magunk mögött hagytt önkrmányzati időszakban eszköztelenek vltunk a beruházás sikerre vitelében. Ez elsősrban abból adódtt, hgy a kvótarendszer kialítása, a csatlakzási szerződések megkötése, a 2009-ben kiírt pályázati feltételek teljesítése már nem önkrmányzati szinten kezelhető feladatk. E kérdéskörök 19

rendezése a beruházó Windpwer Hungária KFT. hatáskörébe tartzik. Természetesen falunknak tvábbra is alapvető érdeke a prjekt megvalósulása. A mst záruló önkrmányzati időszak beruházásainak összefglalása előtt érdemes rövid kitekintést tenni a 2002 2006 közötti négy év megvalósult fejlesztéseire, illetve a nylc év összesítő táblázatára. Beruházásk, fejlesztések teljes értéke Pályázati és egyéb külső frrásk Ft Önkrmányzati önerő 2002 2006 53 638 971 36 145 063 17 493 908 2006 2010 83 446 182 68 877 207 14 568 975 Összesen 137 085 153 105 022 270 32 062 883 Fejlesztések, beruházásk 2002 2006. Prgram megnevezése Teljes értéke - Ft Utca névtáblák elkészítése 565 446 Nyilváns Internet hzzáférés biztsítása 1 250 000 Játszótér felújítása 910 400 Településről kiadvány készítése 300 000 Sprtöltöző külső felújítása 843 194 Iskla közpnti épületének felújítása 12 359 978 Temetői parkló kialakítása 1 313 750 Kézilabdapálya építése 4 727 350 Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése 1 546 474 Művelődési Ház részleges felújítása 14 136 079 Települési környezetvédelmi prgram elkészítése 800 000 Hulladékgazdálkdási terv megvalósítása 130 000 Hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata 625 000 20