IT technológiák a társadalmi kommunikációban Online szerveződő közösségek Szerző: Ács Péter Lektor: Szakadát István
Bevezető A következő elektronikus tanagyag az online szerveződő közösségek jellemzőit, működésük kommunikációs aspektusait mutatja be. Kiinduló alaptézise, hogy a hálózaton megjelenő csoportokat számos tekintetben hasonlítnak a hagyományos közösségekre, azonban szerveződésükben és dinamikájukban más jellemzőkkel rendelkeznek, mint a hagyományos (face-to-face) közösségek. Az online szerveződő közösségek ugyanakkor a társadalmi kommunikációs színterei, s mint ilyenek fontos szerepet töltenek be napjainkban az információ megosztásában, társadalmi kérdésekkel kapcsolatos attitűdök formálásában, a mindennapi társas kapcsolatok működtetésében. Az utóbbi fél évszázadban számos teória, elgondolás mutatta be a hagyományos közösségek felbomlását, felmerül a kérdés, hogy vajon valóságos problémával állunk-e szemben? Az új kommunikációs technológiáktól mennyiben várhatunk fordulatot ezekben a folyamatokban?
Tartalom Mi a közösség A közösség problémája Putman-tézis Empirikus vizsgálatok Virtuális közösségek Hagyományos és új típusú közösségek Új jelenségek az új évezredben Egy példa: a Wikipédia Az online közösségek jövője, trendek és tendenciák.
Mi a közösség? Mit mondanak a társadalomtudományok? A közösségfogalom a társadalomtudományokban leginkább normatív definíciókkal írható körül, ennek gyakori elemei: a közösség egymással valamilyen formális/informális kapcsolatban lévő tagokból álló csoport; amelyben megjelenik a kölcsönösség és szolidaritás a tagok között; jellemző a tagok hasonlósága, azaz a közös identitáselemekben való osztozás; fontos lehet emellett az együttlét, a közös tevékenységek, a részvétel a közösség mindennapjaiban; stabil közösségek esetében a csoportra jellemző sajátos kommunikációs formák alakulnak ki; egyes esetekben nyilvánvalóak a közös érdekek és célok, illetve ezek nyilvános képviselete; a tagok közötti emocionális kötődés is kialakul, egymásnak érzelmi támogatást nyújtanak.
A hagyományos közösség válsága a Putman-tézis Miért is jelent problémát az egyén és a társadalom szempontjából a társadalomi kapcsolatok elszegényedése? A hagyományos közösség válságával kapcsolatos elgondolások a 19. század végétől folyamatosan jelen vannak társadalomtudományos gondolkodásban (a hagyományok elértéktelenedése, elidegenedés, nukleáris család, csökkenő szolidaritás és társadalmi részvétel). Ennek a különböző társadalmi folyamatok nyomán megjelenő a jelenségnek a magyarázatát adja Robert D. Putnam amerikai szociológus (1995): Putnam tanulmányában és későbbi írásaiban a közösségekben, közösségi tevekénységekben (tekézés, templomba járás, civil szervezeti tagság, választási részvétel, önkéntes segítségnyújtás) való részvétel hanyatlását írja le, amelyet a társadalmi tőke egyéni és közösségi csökkenéseként értelmez. A tézis szerint a nem csupán az egyénre nézve kedvezőtlen folyamat, hanem a társadalom egészére nézve (egyéni és társas sikeresség, illetve a társadalmi tőke összekapcsolódik). A társadalmi tőke az egyének társadalmi relációinak értéke, terméke, amelynek révén nem csak az egyén, hanem az azt magába foglaló közösség is kézzel fogható haszonra, előnyre, fejlődésre tesz szert. [ ] A társadalmi tőke utal a társadalmi kapcsolatokra, és az ezekkel együtt járó normákra és bizalomra. (Molnár 2003)
A hagyományos közösség válsága a Putman-tézis (folyt.) A társadalmi kapcsolati hálózatokról szóló elméletek régóta megkülönböztetikaz erős és gyenge kapcsolatokat, az erős kapcsolatainkból nyerhetjük a legtöbb támogatást, társadalmi pozíciónkat azonban gyakran a gyenge kapcsolatok határozzák meg. Putnam szerint az jelenti a problémát, hogy egyre nagyobb arányban vannak jelen az életünkben a gyenge kapcsolatok. Erős kapcsolatok kötés jellegű, bonding intimitás informalitás reciprocitás identitás megjelenítése közös élményekben osztozás INCLUSIVE matcher Gyenge kapcsolatok híd jellegű, bridging felületesség formalitás egyéni előnyök szerep megjelenítése közös élmények hiánya EXCLUSIVE schmooser Egyértelmű tendenciaként rajzolódik ki, hogy csak az informális, valamilyen átmeneti ügyet szolgáló kapcsolatokat keresők és kialakítók csoportja került többségbe, amely nem tudja a reciprocitás normáira, a kölcsönösségre és a bizalomra alapuló civil aktivitást (társulási hajlandóságot) és közösségi életet fenntartani. (Molnár 2003)
Empirikus vizsgálatok Növeli, csökkenti vagy kiegészíti az internet-használat a társadalmi tőkét? Wellman Haase Witte-Hampton(2002 [2001]) Növeli, csökkenti vagy kiegészíti az Internet a társadalmi tőkét? A vizsgálat a társadalmi tőke három aspektusát ragadja meg: a hálózati tőkét: baráti, szomszédi, munkatársi, stb. interakciók tartoznak ide - érzelmi, fizikai támogatást, segítséget tudnak nyújtani, a részvételi tőké: a politikai és önkéntes szervezetekben való involváltságot az önkéntes részvétel képességét, hajlandóságát fejezi ki, A közösségi elkötelezettség : kötődés a lakóhelyhez, -környezethez, etnikai közösséghez - a valahová tartozás érzése (identifikáció) Két versengő hipotézis: Az internethasználat növeli-e a társadalmi tőkét vagy tovább individualizál? A National Geographic1998-as közel negyvenezresmintájú on-line felmérésének adatait vizsgálják a népszámlálási adatokkal és más vizsgálatokkal való összevetésben. Azt állapítják meg, hogy az internethasználat nem növeli a számottevően sem a hálózati tőkét, sem a politikai részvételt (bár ez utóbbi némileg korrelál az on-line töltött idővel), a helyi ügyek iránti elkötelezettség azonban nő. Módosított hipotézis: Az internethasználat kiegészíti a szociális tőkét!
Virtuális közösségek Miként mutatta be Howard Rheingold az online közösségek első generációját? A virtuális közösség kifejezés alkalmazásával Rheingold(1993) a CMC kommunikáció minőségi változását akarta érzékeltetni: az elektronikus üzenetváltások láncolatokba szerveződéselehetőséget a sokszereplős diskurzusfolyamok kialakulására, melyben lehetőség van viták kibontakozására, azok visszaolvasására, azaz a későbbi reflexióra is. A WELL [az általa vizsgált fórum-jellegű közösség] egy interaktív, folyamatosan bővülő enciklopédia, mely fejezetekre, alfejezetekre bomlik, és amelyben a diskurzusnak nincsenek időbeli keretei mindig új kérdések vethetőek fel, ennek nyomán Rheingold az elektronikus kommunikáció utópiáját vázolja fel Rheingolda virtuális közösségek gyökereit az alternatív kultúra elkötelezett hívei és a civil szektorban tevékenykedő technofilszabadúszók között véli felfedezni. A mozgalom kulcsfiguráit jellemzi valamiféle mainstreamtőlvaló eltérést, ami jelenthet életmódbeli, értékítéletbeli eltérést, vagy egyéb (hitbéli, tudományos, társadalmi utópia iránti) elkötelezettséget. Emellett megfigyelhető náluk a társadalom átalakítása melletti elkötelezettség és egy olyan tervezői hozzáállás, amely a rendszerek fejlődésének spontán energiáit kívánja mederbe terelni az új kommunikációs technológiák segítségével.
Virtuális közösségek (folyt.) A korai szakaszban a közösségek szerveződésének felhajtó erejét azonban a korai adaptálók adták, akik bár felhasználók csupán (nem alakítják aktívan a kereteket), lelkesedésükkel és önkéntes hozzájárulásukkal élővé teszik, működtetik a rendszert. Az eredeti célkitűzések ma is számos önszerveződésben tettenérhetők: A tervezett célok a következők voltak: 1. Ingyenesség 2. Nyereségesség 3. Nyitottság és kiismerhetőség 4. Önkormányzás 5. Önszerveződés 6. Intellektuális energiák felszabadítása Rheingold(1) az internet korai szakaszát írja le és próbálják értelmezni (2) elképzelése számos normatív elemet tartalmaz, ami nem feltétlenül feleltethető meg a virtuális közösségek valós fejlődési tendenciáinak (3) nem különíti el markánsan a közösségek különböző típusait.
Hagyományos és új típusú közösségek (Vályi 2007) párhuzamok és különbségek HAGYOMÁNYOS KÖZÖSSÉGEK A hagyományos közösségek meglehetősen zártak: egyrészt erősen védik határaikat, nehezen fogadnak be új tagokat, másrészt nem jellemző az sem, hogy tagjaik elhagynák a közösséget. Az egymással kölcsönösen szolidáris viszonyban lévő tagok közötti kapcsolatok erősek, s egyszerre több funkciót is szolgálnak. A kapcsolatháló sűrű szövésű, azaz a közösség tagjai közül sokan ismerik egymást közvetlenül. A közösség életében fontos szerepet játszanak a nyilvános terek (kocsmák, kávézók, közterek, parkok), jellemzően itt találkoznak a közösség tagjai, így ezek a közösségi kommunikáció, interakció színterei. VIRTUÁLIS KÖZÖSSÉGEK A hálózati közösségeket általában laza, könnyen változó, erősen specializált funkciókat nyújtó kapcsolatok tartják össze. A személyes kapcsolatháló ritka szövésű, azaz az egyén különböző ismerősei ritkán ismerik egymást. A lokalitás kevéssé meghatározó, a személyes közösségi hálózatok egyszerre kötődhetnek az egyén lakóhelyéhez és kiterjedhetnek globálisan is. A közösségi interakció, kommunikáció ritkán zajlik a nyilvános terekben, és sokkal jellemzőbbek az egyes családok otthonaiban zajló szűkkörű találkozók, illetve a telefonon és az interneten zajló kommunikációjára.
Új jelenségek az új évezredben Kapcsolati háló oldalak (social network sites) Az egyének fizikai valóságban is létező, valós kapcsolataira épülnek. Nem anonimek, a profil oldalak egyfajta önbemutatásnak is tekinthetők. Fejlődésük során a puszta online telefonkönyvből az online jelenlét fő színterévé váltak. Facebook: több mint egymilliárd felhasználó, integrált funkcionalitás, az oldalon töltött idő növekszik. Közösségi média (social media) A saját (önállóan előállított vagy erre a célra átalakított) tartalmak megosztására épül. A tartalom szűrése értékelő és ajánló rendszerek segítségével, kommentárok elhelyezésének lehetősége. Ingyenesség, intézmény nélküliség, függetlenség. YouTube: a világ második keresőmotorja. Online kollaboráció Egymással laza kapcsolatban levő, de nagyszámú taggal rendelkező alkotó-és tudásközösségek. A köztulajdon (public domain) ideájának kiterjesztésén alapuló elgondolások. A folyamat közösségi kontrollja. Wikipédia: globális méretű tudásközösség. Az internethasználat egyre szélesebb körű elterjedése
Egy példa: a Wikpédia Mire képesek az önkéntes hozzájárulás elvén működő hálózatok? Wikipédia online enciklopédia az önkéntesek munkájának eredménye, amit a nonprofit Wikipédia alapítvány működtet. 2001-ben indult, bármely felhasználó által szerkeszthető, azaz nem szakértők, hanem többségükben lelkes amatőrök által íródott. Jelenleg 30 millió (4,25 millió angol nyelvű) szócikket tartalmaz, percenként majdnem 400 ezer oldal letöltést regisztrál a napi 100 millió olvasótól, a tartalmakat 100 ezernél több aktív szerkesztő gondozza. Nyitott jellegéből fakadóan az üzemeltetők semmilyen felelőséget nem vállalnak a tartalmakért, azonban meglepően gyorsan javítják a szándékos károkozás és tévedések nyomán létrejött részleteket és szócikkeket. A Nature 2005-ös vizsgálatában a Wikipédia megbízhatóbbnak bizonyult a patináns Enyclopaedia Brittanica nál. A folyamatos növekedés azonban a Wikipédia exkluzivitásának megszűnésével és a tartalmi szabályozás szigorodásával együtt a növekedés üteme lelassult, a tagok jelentős számban távoznak a közösségből. Mindezek ellenére a Wikipédia működése jelentősen hozzájárult az internetről, mint egyre inkább megbízható közösségről alkotott képhez.
Az online közösségek jövője, trendek és tendenciák. Milyen átalakulások befolyásolják az online közösségek jövőjét? Az internet által biztosított ingyenes online publikációs lehetőségek a régi termelőelosztó intézmények megkerülésével is elérik a közönségeiket (myspace bandák, független filmesek, képzőművészek). A médiafogyasztás hangsúlyai egyre inkább az internetre helyeződnek át, a konvergens kultúrában a különböző médiaformátumok egybeolvadnak és az interneten érhetők el a legkevesebb kötöttség mellett (youtube, free tv, last.fm). Ugyanakkor a médiafogyasztás (zenehallgatás, tévénézés, mozizás, olvasás) élményeinek megbeszélése is áthelyeződik a személyes környezetből az online szférába, a rajongás kifejezése is itt a legkönnyebb (a profilokban, a rajongás tárgyának nyomon követésében, a fan alkotásokban). A különböző egyéni választások formájában megjelenő szubkulturális identitások kifejezésének fő terepévé is az internet válik, ami visszahat magukra a szubkultúrákra, ami egyszerre jár fragmentációval, és azzal, hogy a különböző niché alkotók megtalálhatják a saját közönségüket. Ugyanakkor ma már nem lehet sikeres egy hagyományos médiapiaci termék sem, ha nem próbálja meg felkelteni és irányítani az internetes érdeklődést (kiszivárogtatás, interaktív kapcsolat a rajongókkal, vélemények monitorozása).
Az online szerveződő közösségek típusai Egy tipológia vázlata. A társadalomtudományi vizsgálódások legfőbb tapasztalata, hogy az online szerveződő közösségek meglehetősen különböznek egymástól. A különböző közösségtípusok esetében más és más lehetatagokmotivációja,abelevonódás mértéke,arégiés azúj tagokközötti kapcsolatok karaktere, a tagok közötti hierarchia, az anonimitás igénye, azaz összegségében a közösségi dinamika. Teljes tipológia helyett egy puszta felsorolás: Fórum és vitacsoportok Online munkacsoportok Önsegítő közösségek Rajongói közösségek Tudásközösségek Online aktivisták Játékos közösségek Alkotóközösségek Fájlcserélő közösségek Közösségi hálóoldalak
Irodalom Hivatkozások: Molnár Szilárd (2003) Társadalmi tőke és információs társadalom. Egyedül kuglizni, egyedül szörfölni? In Szociológia Szemle, 2003/3. szám, 112-12. http://www.academia.edu/1308375/tarsadalmi_toke_es_informacios_tarsadalom Rheingold, Howard(1994[1993]) Mindennapi élet a cyberspace-ben. Replika 1994/15-16. 293-312. Vályi Gábor (2007) Hálózati közösségek és kommunikáció. In Halácsy Péter - Vályi Gábor - Barry Wellman (szerk.) Hatalom a Mobiltömegek kezében. Budapest: Typotex. 113-130. http://mediaremix.hu/remix1/letolt/valyi.pdf Wellman, Barry Haase, Anabel Quan Witte, James Hampton, Keith (2002 [2001]) Növeli, csökkenti vagy kiegészíti az Internet a társadalmi tőkét? In Információs Társadalom. vol. 2 no. 1. 5-25 http://epa.oszk.hu/01900/01963/00002/pdf/infotars_2002_02_01_006-026.pdf Ajánlott irodalom: Bodó Balázs Szakadát István (2007) Hálózati kooperáció gazdaságtana. In S.Nagy Katalin (szerk.): Szociológia közgazdászoknak. Budapest: Typotex. http://mycite.omikk.bme.hu/doc/88371.pdf Wellman, Berry Guila, Milena (2007) A netszörfözők nem utaznak egyedül: virtuális közösségek mint valódi közösségek. In Halácsy Péter, Vályi Gábor, Barry Wellman (szerk.): Hatalom a Mobiltömegek kezében. Budapest, Typotex, 2007, 143-186. http://mediaremix.hu/remix1/letolt/wellman.pdf