SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT. 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN Tanári útmutató Fejlesztő k Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALOM ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN 5 NÉVJEGY 9 BALZAC: GORIOT APÓ 30 STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE 40 EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY F. SCOTT FITZGERALD: A NAGY GATSBY 61 ASSZONYSORSOK A REALIZMUS KÉSŐ TIZENKILENCEDIK SZÁZADI REGÉNYEINEK TÜKRÉBEN FLAUBERT: BOVARYNÉ ÉS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA 76 TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HALÁLA 88 IBSEN: A VADKACSA 12 4 AZ AMERIKAI ÁLOM MINT ILLÚZIÓK, ÉLETHAZUGSÁGOK CSOKRA ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA 147 A REGÉNYEK ÉS DRÁMÁK HATÁRÁN

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA Egy irodalmi hagyomány alaposabb megismerése, végigkövetése különböző korok különböző szerzőinek műveiben Tematikus kapcsolatok, összefüggések elemzése és vizsgálata XIX. és XX. századi regényekben A motívumok, toposzok szerepének vizsgálata, elemzése, értelmezése A tematikus és motivikus kapcsolatok vizsgálata egy XIX. és egy XX. századi drámában A regény műfajának poétikai, strukturális elemzése Az analitikus dráma poétikai elemzése Kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása Azonos valóságdarabra utalás felismerése egy szövegen belül: koreferens elemek gyűjtése, csoportosítása. Az együttműködő és a nem együttműködő kommunikáció Tematikus fókusz: képmutatás és az öncsalás az érvényesülés érdekében. Tisztesség és érvényesülés, boldogság és boldogulás. Hazugságok és az igazságok relativitása. Erkölcsi-etikai szempontok Az élethazugság, az illúziók elvesztésének problémája; az önismeret és a szituációs érzékenység hiányának problémája; a kisemberprobléma Poétikai fókusz: Cselekmény és jellemek összefüggése a realista regényekben. Intertextuális viszonyok a regényben (párhuzamok, kapcsolatok). Idő és tér (regényidő és regénytér) Az analitikus dráma dramaturgiai jellegzetességei; a tragikomédia Szimbolikus vezérmotívumok Szövegértési fókusz: szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése. Az elbeszélő és elbeszélt mű viszonyrendszere. A drámai állapotváltozások azonosítása A társalgási implikatúrák, kommunikációs szándékok felismerése Szövegalkotási fókusz: Önálló szövegek alkotása. Értelmezés szóban és írásban. Elbeszélt szöveg átírása, szövegkritika. Esszéírás 1. Balzac: Goriot apó Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 2. Stendhal: Vörös és fekete Tervezett idő: 2 tanóra (részletek, tanulói kiselőadások alapján) 3. Egy huszadik századi amerikai karrierregény: F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 4. Asszonysorsok a realizmus késő tizenkilencedik századi regényeinek tükrében Flaubert: Bovaryné és Tolsztoj: Anna Karenina Tervezett idő: 2 óra (részletek)

6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 5. Tolsztoj: Iván Iljics halála Tervezett idő: 2 tanóra (elolvasandó mű) 6. Ibsen: A vadkacsa. Az illúziók sorsa a drámában; az analitikus drámatípus Tervezett idő: 4 tanóra 7. Az amerikai álom mint illúziók, élethazugságok csokra Arthur Miller: Az ügynök halála Tervezett idő: 4 tanóra 8. A regények és drámák határán szövegértési, szövegelemzési fel adatok Tervezett idő: 2 tanóra AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT 10. évfolyam (16 17 évesek) Előző fejezet: Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró Követő fejezet: Bűnügyi történetek Többek között: A korábbi évfolyamok tananyagából az epikus művekkel, prózaepikával foglalkozó fejezetek: Pl.: Emil és a detektívek, A Pál utcai fi úk, Harry Potter és az azkabani fogoly, Kétévi vakáció, A Legyek ura, Szent Péter esernyője stb. Korábban olvasott drámák: Molière: A fösvény, Shakespeare: A vihar, Szophoklész: Antigoné stb. A korábbi évfolyamok anyagából: kommunikáció, személyközi kommunikáció, üzenet (5. évf.), párbeszéd (5., 6., 9. évf.), beszédaktusok (9. évf.), kommunikációs maximák, a maximák megsértése (9. évf. 1. fej.) A fejezet moduljai összekapcsolhatók a rajz-művészettörténet, a történelem, a pszichológia és a filmművészet egyes területeivel. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása A művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése A művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat hipertextualitás felismerése Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások) Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, alkalmazása Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Önálló vázlat és jegyzetkészítés Önálló esszéírás

N É V J E G Y 7 KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére Az új ismeretek gyakorlása, elmélyítése, az új fogalmak megtanulása, alkalmazása Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban szóban és írásban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során) Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet elemezni Folyamati: Házi feladatok, kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése, rövid esszé (kisesszé) Kimeneti: Önálló műelemző esszék kritériumos értékelése A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a fejlesztésben a differenciálásra is. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. Arató László Pála Károly: A szöveg vonzásában I., II., III. Diószegi Endre Fábián Márton: Irodalom 11. Umberto Eco: La Mancha és Bábel között (Európa, 2004) Erich Auerbach: Mimézis (Gondolat, 1985) Pál József Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár (Balassi, 2001) Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető, 1988) Az irodalom elméletei I V. (Jelenkor, Pécs) R. Wellek A. Warren: Az irodalom elmélete (Osiris, 2002) Kulcsár Szabó Ernő: A megértés alakzatai (Csokonai, 1988) Orosz Magdolna: Az elbeszélés fonala (Gondolat, 2003) Christopher Caudwell: Romantika és realizmus (Gondolat, 1979) Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (Csokonai, 1998) Internetes oldalak (folyóiratok, egyetemek, könyvtárak stb. honlapjai) Egri Péter: Törésvonalak (Gondolat, 1983) Péterfy Jenő: Válogatott művei (Szépirodalmi, 1983) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (Gondolat, 1979)

8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Francis Fergusson: A színház nyomában (Európa, 1986) Almási Miklós: A drámafejlődés útjai (Akadémiai, 1969) Eisemann György H. Nagy Péter Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalomtankönyv 16-17 éveseknek (Korona, 1999) Robert Brustein: A lázadás színháza (Európa, 1982) Arató László: A jelent meghatározó múlt analitikus drámák (in: Nézőpontok, motívumok. Krónika Nova, 2001) Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv (Korona, 2005) Anne Reboul Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris, Budapest, 2000 Árvay Anett: A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In: Általános nyelvészeti tanulmányok. 20., Tanul mányok a pragmatika köréből. Szerk. Németh T. Enikő és Bibok Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003 Petőfi S. János: Offi cina Textologica 1. Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. Debrecen, 1997 Petőfi S. János szerk. Offi cina Textologica 2. Koreferáló elemek koreferenciarelációk (Magyar nyelvű szövegek elemzése). Debrecen, 1998 SZÖVEGFORRÁSOK F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (Forintos könyvek, 1991) Tolsztoj: Anna Karenina (Európa, 1988) Tolsztoj: Iván Iljics halála (Klett, 1998) Stendhal: Vörös és fekete (Szépirodalmi, 1952) Balzac: Goriot apó (Klett, 1988) Ibsen: Három dráma (Európa Diákkönyvtár, é. n.) Arthur Miller: Drámák (Európa, 1997)

1. BALZAC: GORIOT APÓ 3 tanóra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 10 + 10 PERC Tanári instrukciók Abból az alapfeltevésből indulunk, hogy a tanulók döntő többsége ismeri, olvasta a regényt. A táblára is írjuk fel a megadott szavakat: vágy, álom, karrier, illúzió, siker, életcél. Az egyes csoportok feladata, hogy készítsenek pókhálóábrát az adott fogalomról, és próbálják meg definiálni a fogalmat (ugyanazt a fogalmat több csoport is feldolgozhatja). Ha szükséges, akkor a tanár egészítse ki, pontosítsa a definíciókat. Természetesen a feladat összekapcsolódik a művel is. A c) alpont erre kérdez rá. A megbeszélés során a csoportok ismertessék fogalommeghatározásaikat, illetve véleményüket arról, hogy egy műalkotás (ez esetben Balzac regénye) motiválja-e az ember saját álmait, vágyait, netán választásainkat, döntéseinket. A fogalmakkal kapcsolatban beszéljük meg, hogy milyen kapcsolatok (azonosságok és különbségek) vannak közöttük. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, asszociációs képesség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka (6 darab 4-5 fős heterogén csoport), frontális munka Módszerek, eljárások: pókhálóábra, megbeszélés, vita Ebben a modulban Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni-értelmezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is. Vizsgálódásaink célja az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése is. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról.

10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 1. Járjunk körül néhány fogalmat! a) Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát a megadott szóhoz, s próbáljátok meg definiálni a fogalmat! b) Egy-két példával illusztráljátok a fogalmat hasonlóan ahhoz, ahogy a szótárakban is szerepel! c) Beszéljétek meg a csoportban, hogy saját álmainkat, elképzeléseinket a jövőnkkel kapcsolatban befolyásolja-e egy ilyen regény, ilyen történet, s ha igen, akkor miben és mennyire! A közös megbeszélés során ismertessétek megállapításaitokat! A) VÁGY Definíció, példák: Vélemények: B) SIKER Definíció, példák: Vélemények:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 11 C) KARRIER Definíció, példák: Vélemények: D) ÉLETCÉL Definíció, példák: Vélemények:

12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M E) ÁLOM Definíció, példák: Vélemények: F) ILLÚZIÓ Definíció, példák: Vélemények:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 13 2. lépés: 2. feladat VAN EGY ÁLMOM T/2. 11. oldal 10 + 10 PERC Tanári instrukciók A lépés célja, hogy a tanulók rövid (8-10 mondatos) fogalmazást írjanak távlati terveikről, életcéljukról s arról, hogy ezt hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel szeretnék elérni, megvalósítani. Nyilván több egyszerű megoldás is születik majd ( Szeretnék gazdag ember lenni., Szeretnék világhírű énekesnő lenni. ), a cél az, hogy rávegyük a diákokat arra, hogy a hogyan -ról is írjanak néhány gondolatot. A munka befejezése után egy-két írást fel kell olvastatni, s beszélgetést kezdeményezni arról, hogy miként is próbálja az ember vágyait, álmait valóra váltani. Amennyiben a tanár számára vállalható, röviden elmesélheti saját ifjúkori álmait, életcélját s azt, hogy sikeresnek érzi-e életét, sikerült-e álmaiból, vágyaiból megvalósítani valamit, s hogy ezt miként sikerült. Az a cél, hogy a problémát tegyük minél személyesebbé. A beszélgetés célja az is, hogy megvitassuk azt, hogy az ember meddig mehet el vágyai, céljai megvalósításának érdekében, tehát milyen megengedhető és meg nem engedhető eszközöket vehet igénybe pl. karrierje érdekében. A beszélgetés során térjünk ki arra is, hogy a regény hőseivel szemben mi hogyan, miként szeretnénk céljainkat elérni (vannak-e azonosságok, s mik a különbségek). Javasolt problémák, fogalmak a beszélgetéshez: Illúziók, remények Érvényesülés, karrier Képmutatás Öncsalás, önámítás Tisztesség, becsületesség Boldogság, boldogulás Protekció Hazugság, csalás, önzés Erkölcsösség, erkölcstelenség, bűn Kiemelt készségek, képességek: szövegalkotási képességek, lényegkiemelés, problémaérzékenység Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: önálló szövegalkotás

14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 2. Van egy álmom Írj rövid, 8-10 mondatból álló fogalmazást arról, hogy mi szeretnél lenni, milyen másokkal is megosztható álmod, életcélod van, amit szeretnél valamikor elérni, megvalósítani. Feltétlenül írj arról is, hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel (kinek, minek a segítségével stb.) szeretnéd teljesíteni! Ha úgy érzed, hogy saját elképzeléseid összehasonlíthatók, összevethetők a regény hőseinek elképzeléseivel, álmaival, akkor erről is írj! 3. lépés: 3. feladat FELIDÉZŐ AMIT A REGÉNYRŐL TUDUNK T/3. 12. oldal 5 + 10 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy felidézzük, felidéztessük a tanulókkal a regény műfajáról korábban tanult ismereteiket. Mivel a fejezetben elsősorban regényekkel, regényrészletekkel fogunk foglalkozni, szükséges a korábban tanult műfaji ismeretek felidézése, megbeszélése. Minden csoport kap kb. 5 percet arra, hogy összegyűjtsék a nekik jutott fogalmakról korábban tanult ismereteiket. Nem az a cél, hogy pontos definíciók szülessenek, hanem az, hogy váljék világossá, hogy melyek azok a területek, amelyek kiegészítésre, pontosításra, ismétlésre szorulnak. A megbeszélés során (amire valószínűleg a következő órán kerül sor) a csoportok ismertessék megállapításaikat, s a közös megbeszélés teremt lehetőséget arra, hogy a tanár, illetve más csoportok tagjai is tegyenek kiegészítéseket, pontosításokat. Kiemelt készségek, képességek: együttműködés, tanult ismeretek felidézése, aktiválása, alkalmazása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka (4-5 fős heterogén csoportok), frontális munka M ó d s zerek, eljárá s o k: közös szövegalkotás, irányított beszélgetés, tanári kérdések, instrukciók 3. Felidéző amit a regény műfajáról tudunk A) Regény, novella, elbeszélés Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 15 B) Elbeszélő (narrátor), elbeszéléstechnikák (elbeszélő módok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: C) Jellemzés, ábrázolásmód (szereplők, mellékalakok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: D) Regénytér, regényidő Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: E) Cselekmény, epizód, jelenet Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: F) Párbeszéd, monológ Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 4. feladat GORIOT ÉS/VAGY RASTIGNAC T/4. 17. oldal 5 + 10 PERC KI A REGÉNY FŐSZEREPLŐJE? Tanári instrukciók A tanulócsoport létszámától függően alakítsunk ki hat csoportot. A csoportok feladata az, hogy írjanak össze 8-10 bizonyítékot, érvet arra, hogy Rastignac, illetve Goriot a regény főszereplője. Értelemszerűen a csoportok egyik felének Rastignac mellett kell felhoznia az érveket, a csoportok másik felének Goriot mellett. A beszélgetés első lépéseként vessük össze az azonos szereplő melletti érveket, hátha egyik vagy másik csoport talált olyat, amelyet a többiek nem soroltak fel. Vitassuk meg a következő kérdéseket a tanulók érveit is felhasználva: Mi szól amellett, hogy Goriot, illetve Rastignac a központi alak? Eldönthető-e egyáltalán ez a kérdés? Miért Goriot apó (pontosabban Goriot papa) a regény címe, s ennek ellenére miért vetődik fel jogosan Rastignac főszereplő volta? Befolyásolja, módosítja-e a regény értelmezését az, hogy kit tekintünk főszereplőnek? Kiemelt készségek, képességek: együttműködés, feladatmegosztás, lényegkiemelés, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka (4-5 fős heterogén csoportokban), frontális munka Módszerek, eljárások: érvgyűjtés, közös megbeszélés, vita 4. Goriot és/vagy Rastignac ki a regény főszereplője? A), B), C) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Rastignac! Érveink, bizonyítékaink: D), E), F) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Goriot! Érveink, bizonyítékaink:

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 17 5. lépés: 5 6. feladat ÉLETUTAK, ÉLETSTRATÉGIÁK PÁRHUZAMOK, ELLENTÉTEK, KETTŐSSÉGEK T/5 6. 17 19. oldal 10+10+10 PERC Tanári instrukciók A tanulók az előző feladat csoportjaiban maradnak. Újabb feladatuk (5.) az, hogy készítsenek rövid vázlatot a két főszereplőnek a regényben megismerhető életútjáról. A feladat célja, hogy a tanulók közösen felidézzék a regény egyes eseményeit, rendszerezésre, áttekintésre késztessük őket. A feladat fontos eleme, hogy a vázlatpontokhoz kapcsolják hozzá a tanulók azt is, hogy miként szerez tudomást e dolgokról az olvasó. Azok a csoportok, amelyek Rastignac főszereplősége mellett érveltek, most Goriot-ról gyűjtsenek adatokat, azok a csoportok, amelyek Goriot főszereplősége mellett érveltek, most Rastignacról gyűjtsék össze az információkat. Az idő rövidsége miatt nem törekedhetünk teljességre (ez nem is cél), de a lényeges mozzanatok remélhetőleg megjelennek a vázlatokban. A feladat elvégzése után a csoportok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek, ha tudják, illetve a tanár is javasolhat, ha fontos mozzanat hiányzik. A beszélgetés során vitassuk meg, hogy az informátor személye, vagyis az, hogy miként jut az olvasó az információ birtokába, hogyan befolyásolja a befogadót, mi a szerepe a regény értelmezésében. A 6. feladat szorosan kapcsolódik az előzőhöz. A csoportok maradnak, de most már minden csoport mindkét főhőssel foglalkozik. A megbeszélés, vita során vissza kell idézni, illetve idéztetni a 2. lépés 2. feladatát, s meg kell beszélni azt, hogy a tanulók saját életstratégiájában vannak-e hasonlóságok, párhuzamok a regényhősökével. Igyekezzünk következetesen használni, alkalmazni, illetve alkalmaztatni a korábban megbeszélt (definiált) fogalmakat (életcél, karrier, illúzió) is. Mindkét feladatra és a megbeszélésre is tíz-tíz percet szánjunk. Kiemelt készségek, képességek: együttműködés, munkamegosztás, lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportmunka (heterogén csoportok), frontális munka Módszerek, eljárások: gyűjtőmunka, szemponttáblázat, megbeszélés 5. Mit tudunk a főhősökről, és honnan tudjuk? A), B), C) Gyűjtsetek információkat Goriot-ról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt

18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba! GORIOT ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN HONNAN TUDJUK? KIEGÉSZÍTÉSEK D), E), F) Gyűjtsetek információkat Rastignacról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba! RASTIGNAC ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN HONNAN TUDJUK? KIEGÉSZÍTÉSEK 6. Életutak, életstratégiák párhuzamok, ellentétek, kettősségek a) Az elkészített vázlat alapján foglaljátok össze magatoknak, hogy kik és mik játszottak meghatározó szerepet Rastignac, illetve Goriot előrejutásának sikerében, sikertelenségében! Erről készítsetek egy rövid közös jegyzetet! b) Voltak-e, s ha igen, mik voltak a főhősök álmai, illúziói? c) Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek mi lehetett a főszereplők életstratégiája, hogyan próbáltak karriert csinálni! d) Melyek kettejük életének közös momentumai, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a két életútban? e) A közös megbeszélés során ismertessétek véleményeteket, érveljetek állításaitok, közös gondolataitok mellett!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 19 LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/5. (Zárójelben az informátor ) GORIOT Tésztagyári munkás volt (Langeais-hercegné) A forradalom idején a gabonahiányt kihasználva meggazdagodott, gyárat alapított Boldog házasságban élt, nagyon szerette feleségét, két lányuk született (Delphine, Anastasie) (Langeais-hercegné) Felesége fiatalon meghalt, Goriot egyedül nevelte lányait (Langeais-hercegné) Az abnormitás határáig szerette lányait, elkényeztette őket (Langeais-hercegné) Jó házasságokat szerzett lányainak (Nucingen, Restaud) (Langeais-hercegné) Felhagyott az üzlettel, egy ideig lányainál élt (Langeais-hercegné) Beköltözött Vauquer-né penziójába mint jómódú úr (elbeszélő, Vauquer-né) A penzióban titokzatos nőügyeiről vált híressé (elbeszélő, Vauquer-né) Vauquer-né szerette volna, ha bizalmasabb viszonyba kerülnek ((elbeszélő, Vauquer-né) A penzióban lakva érzékelhetően egyre szegényebb lett (elbeszélő) A penziólakók, vendégek tréfáinak célpontjává vált (elbeszélő) Feljebb költözött a penzióban, hirtelen megöregedett, elhanyagolttá vált külseje (elbeszélő) Minden anyagi és érzelmi vagyonát lányaira pazarolta (elbeszélő, Goriot) Rastignac-kal összebarátkozott (elbeszélő) Azt remélte, hogy Delphine Rastignac mellett boldog lehet (lakást vásárolt nekik) (elbeszélő, Goriot) Anastasie (Nasi) sorsa, boldogtalansága teljesen összetörte (elbeszélő, Goriot) A penzióban halt meg magányosan, szegényen (elbeszélő) Utolsó útjára Rastignac és a penzió-szolga, Christophe kísérte (elbeszélő) RASTIGNAC Elszegényedett, vidéki nemesi családból származik (elbeszélő) Szülei és két húga a kis vidéki birtokon élnek szűkösen, a család egyetlen reménye a párizsi egyetemista ifjú (elbeszélő, Rastignac anyjának levele, húga levele, Rastignac levele) Vauquer-né penziójában lakik, jogot tanul (elbeszélő) Nagy tervei vannak, szeretne érvényesülni, karriert csinálni (elbeszélő, Rastignac, Vautrin) Véletlenül összetalálkozik Goriot-val Restaud gróféknál (elbeszélő) Pártfogókra van szüksége (elbeszélő, Rastignac) Távoli nagynénje, Beauseant-né segítségét kéri, hogy bejusson az úri társaságba (elbeszélő, Rastignac) Vautrin pártfogásába akarja venni, segítséget, pénzt ajánl Rastignacnak (Rastignac elutasítja) (elbeszélő, Rastignac és Vautrin párbeszéde) Később mégis elfogadja Vautrin szolgálatait, udvarolni kezd Victorine-nek (elbeszélő) Családja (édesanyja, húgai) jóindulatát, naivitását kihasználja (elbeszélő, Rastignac levele) Összebarátkozik az öreggel, egyedül ő nem bántja, sőt, védelmére kel (elbeszélő) Megismerkedik Delphine-nel, a szeretője lesz (elbeszélő) Goriot-t ő ápolja Bianchon segítségével (elbeszélő) Ő temetteti el Goriot-t (elbeszélő) Hadat üzen a társadalomnak (elbeszélő)

20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M T/6. GORIOT saját ügyességének, rátermettségének köszönheti sikereit (self made man) sikeres, gazdag ember lesz kihasználta a kínálkozó (élet adta) lehetőséget, visszaélt helyzetével az üzleti életben mindig határozott és céltudatos volt, mindig meghozta a jó döntéseket magánéletében képtelen volt határozott döntéseket hozni életének meghatározói a nők, saját lányai, lányai iránt érzett szeretete önző, hisz lányai boldogságával valójában saját boldogságát vágyott megteremteni bár vagyona és lányai házassága révén bejut a felső tízezer -be, ez őt nem érdekli, az előkelő társadalom nem fogadja be cselekvéseinek fő mozgatórugója a szeretet mindent alárendel fő céljának látszólag fő célját lányai boldogsága is sikerül elérni lányai boldogtalansága őt is boldogtalanná teszi túlzott szeretete, lányai imádata, az üzleti életben tisztán látó embert, vakká teszi kudarcát, bukását is lányai okozzák, akik gátlástalanul kihasználják a múlt embere (leggyakrabban a múltat, lányai gyermekkorát, a boldog időket emlegeti) fokozatosan épül le egészsége és személyisége, nem képes tisztán látni (ezt jelzi szimbolikusan szemének állandó betegsége, romlása) a történet végén boldogtalan, magányos emberként hal meg RASTIGNAC bár kétségtelenül tehetséges (és vonzó) fiatalember, szinte a kezdetektől fogva mások támogatását várja, hogy céljait elérhesse célja elérése érdekében mindenre (veszélyes, kétes, tisztességtelen eszközök alkalmazására is: pl. Vautrin támogatása és üzleti ajánlata) hajlandó nehezen hozza meg döntéseit, sokat hezitál, erkölcsi aggályai vannak cselekvéseit motiválja a mások iránt érzett szeretet (szereti családját, Goriot-t, Delphine-t) célja a gazdagság, sikeresség, hatalom, boldogság céljai elérésében nagy szerepet játszanak a nők (Beauseant-né, Delphine) tudja, hogy az érvényesüléshez feltétlenül szükséges, hogy a felső tízezer befogadja kihasznál másokat (Beauseant-né, Goriot, Delphine, Vautrin, édesanyja, húgai, Victorine) célja elsősorban saját előrejutása, karrierje a jövő embere (állandóan a jövő kérdései foglalkoztatják, meggyőződése, hogy jelenbeli törekvései a jövő sikereinek az előkészítői), aki egyre céltudatosabbá, határozottabbá válik, egyre tisztábban látja helyzetét, lehetőségeit a történet végére megváltozik: céltudatos, illúzióival részben leszámoló, határozott emberként hívja ki a társadalmat PÁRHUZAMOK, ELLENTÉTEK, KETTŐSSÉGEK mindkét ember a Vauquer-panzió lakója (mindkettejük számára meghatározó ez a hely Goriot életének utolsó állomása, Rastignac számára a kiindulási pont ) mindkét ember vágyait, álmait, illúzióit akarta/akarja megvalósítani mindketten karrieristák, érvényesülni akartak a társadalomban midkettőjükben van valamiféle tehetség, ügyesség, rátermettség mindkettejük életét erősen befolyásolják az érzelmek, elsősorban a szeretet

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 21 mindkettejük életében meghatározó szerepe van a nőknek (ugyanazon személyeknek Goriot lányai is) mindketten önző emberek mindkettejük életének meghatározó motívuma a pénz, a gazdagság mindketten kihasználnak helyzeteket, más embereket mindkettejük esetében a szülő-gyermek viszonyban a másik fél az érvényesülés eszközévé válik, csak kettejük helyzete eltér: egyikük kihasznált szülő, másikuk szülőjét kihasználó gyermek Goriot öreg (apa) Rastignac fiatal (fiú) Goriot-ra hosszú ideig (az üzleti életben) a határozottság volt a jellemző Rastignac sokáig bizonytalan, erkölcsi aggályok gyötrik, nehezen szánja rá magát a döntésre A történet Goriot halálával végződik ez a pillanat azonban Rastignac számára az indulás, a kezdet Goriot magának (is), rátermettségének köszönheti, hogy sikerül kiemelkednie Rastignac a kezdetektől fogva mások segítségében reménykedik Goriot élete fokozatosan és folyamatosan lefelé halad Rastignac sorsa, élete felfelé ível Goriot a múltba vágyik Rastignac a jövőt tervezi Goriot saját szenvedélyének (túlfűtött apai szeretet) áldozatává válik Rastignac tudja, hogy valódi érzéseit, érzelmeit palástolni kell Goriot másokért él Rastignac saját sikereiért Goriot nem tud lemondani illúziójáról Rastignac rájön, hogy álmai, tervei valóra váltásához sok mindenről le kell mondani, alakoskodni, hazudni kell a sikerek elérése érdekében 6. lépés: 7. feladat LÁTÁS ÉS VAKSÁG (1.) T/7. 21. oldal Házi feladat Tanórán kívüli tevékenység Tanári instrukciók A lépés célja, hogy a tanulók egy meghatározott céllal újraolvassák a művet, pontosabban utánanézzenek egy problémának a regényben, felidézzék a művet, s végiggondolják egy motívum szempontjából. Ez a motívum a látás nem látás (és az ezzel összefüggő tudás és nem tudás problémája). A regény meghatározó motívumának érezzük, mivel a szereplők többségével kapcsolatban felmerül konkrét és metaforikus-szimbolikus értelemben egyaránt. A tanulók a feladatot házi feladatként kapják, mivel nyilván időigényesebb a megoldása. A feladatot írásban kérjük, de a következő lépés során egy rövid beszélgetést, vitát rendezünk ebben a témában. Az írásban beadott munkákat természetesen javítsuk, értékeljük, egy későbbi időpontban reflektáljunk rá. Minden olyan megoldást jónak értékelhetünk, amelyben szerepel a motívum konkrét és szimbolikus-metaforikus szerepe, annak értelmezése. Értékeljük, ha a tanulónak vannak észrevételei az összefüggésekről, kapcsolatokról (ki lát, mit lát, mikor lát stb.).

22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Kiemelt készségek, képességek: fogalmazási készség, lényegkiemelés, kapcsolatokösszefüggések felismerése, rendszerezés Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka M ó d s zer ek, eljárá s o k: önálló szövegelemzés, tematikus rendszerezés, szövegalkotás véleményalkotás 7. Látás és vakság Házi feladat Írj kisebb esszét (egy-másfél oldal terjedelemben) arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? Hogyan függ össze a látás nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak? 7. lépés: 8. feladat LÁTÁS ÉS VAKSÁG (2.) T/8. 21. oldal 5 + 10 PERC Tanári instrukciók A lépés célja, hogy a házi feladat kérdéseit újra feldolgozzuk. A tanulók csoportokban dolgoznak. Kártyákról kihúzzák (vagy a tanár kisorsolja), hogy mely szereplő, szereplők látásáról kell rövid jegyzetet készíteniük. A jegyzet elkészülte után a megbeszélés, vita során közösen rendszerezzük, értelmezzük a motívumot, s talán arra is érdemes lesz kitérni, hogy a szereplők, szereplőcsoportok mellett (vagy azzal szemben) mit lát az elbeszélő vagy épp az olvasó. Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, érvelés, bizonyítás, felidézés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: csoportmunka (8 heterogén csoport), frontális munka Módszerek, eljárások: jegyzetkészítés, megbeszélés, vita Eszközök: kártyák

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 23 Javasolt szereplők Rastignac Goriot Vautrin Vauquer-né Beauseant-né Goriot lányai A penzió lakói és vendégei A penzióban élő szolgák 8. Készítsetek csoportban jegyzetet a kártyán kihúzott szereplő(k) látásáról, illetve vakságáról! Gyűjtsétek össze, hogy a nektek jutott szereplő(k) mit lát(nak), vesz(nek) észre, mi az, amit nem (konkrétan, illetve metaforikus-szimbolikus értelemben), és miért! Külön térjetek ki arra is, hogy az adott szereplő látása, illetve nem látása mivel van összefüggésben (pl. mi eredményezi, okozza tisztán látását vagy vakságát )! LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK (MEGOLDÁSOK) A penzió tulajdonosa LÁTTA, hogy miként (milyen állapotban, milyen anyagi helyzetben) költözött be Goriot a penzióba ez alapján alkotta meg róla véleményét és fogalmazta meg Goriot-val kapcsolatos reményeit. A penzióban élők LÁTJÁK, hogy Goriot titokzatos nővendégeket fogad ez alapján különböző mendemondák, hamis következtetések születnek. A penziólakók LÁTJÁK, hogy fokozatosan romlik Goriot egészségi állapota, elhanyagolttá válik külseje ebből is hamis következtetéseket vonnak le. Vautrin LÁTJA (tudja), hogy mi foglalkoztatja Eugéne-t, ezért teszi meg ajánlatát, azt is előre LÁTJA (tudja), hogy Eugéne hogyan fog reagálni. Vautrin ELŐRE LÁTJA (tudja) Victorine sorsának alakulását (ahogy később az önmagáét is). Vautrin TISZTÁN LÁTJA a társadalom működését, s ez alapján állítja fel teóriáját (kérdés, hogy mennyire van igaza). Vautrin azonnal észreveszi (MEGLÁTJA), hogy mi vezetett lebukásához, s azt is azonnal ÁT- LÁTJA, hogy nincs esélye a menekülésre. Beauseant-né is TISZTÁN LÁT társadalmi (társasági) kérdésekben, ezért tud hasznos tanácsokat adni Rastignacnak; tisztán látja saját helyzetét is (hogy ki kell vonulnia a társaságból). Rastignac édesanyja és húgai NEM LÁTJÁK, hogyan él, mit tesz Eugéne Párizsban, épp ezért csak elképzeléseik, tévhiteik vannak Eugéne-ről ezt Rastignac ki is használja. Goriot nem veszi észre, NEM LÁTJA (nem akarja észrevenni, meglátni), hogy lányai kihasználják. Eugéne véletlenül MEGLÁTJA Goriot-t Restaud-éknál, ezután kezd nyomozni Goriot titkai után. Goriot szeme állandóan gyulladt, csipás, LÁTÁSA folyamatosan romlik. Rastignac fejlődése, átalakulása szorosan összefügg azzal, hogy egyre többet LÁT az életből, világból, egyre tisztábban látja saját helyzetét, jövőjének esélyeit. Vautrin lelepleződésekor a penzióbeliek MEGLÁTJÁK a testén a jelet.

24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M 8. lépés: 9. feladat SZEREPLŐK TÉRBEN ÉS IDŐBEN ELBESZÉLŐI MÓDSZEREK T/9. 22. oldal 10 + 5 PERC Alternatív feladat, elhagyható Tanári instrukciók A lépés célja a történet elhelyezése a történelmi időben, a regény cselekményidejének, időszerkezetének meghatározása, illetve a helyszínek, terek szerepének tisztázása, valamint a szereplőbemutatás (penziólakók) elbeszélői eszközeinek vizsgálata. A csoportok feladata az, hogy egyes tagjai próbálják meg felkutatni a regényben az időre, időpontokra való utalásokat, s állapítsák meg, hogy kb. mennyi idő alatt játszódik le a regény cselekménye (a). Más tagok feladata rövid vázlat készítése (esetleg sematikus rajz, ábra készítése) a penzióról (az épületről) és lakóiról (b). A csoportok többi tagjának feladata, hogy gyűjtsék össze a regény további helyszíneit (c), illetve azokat a szereplőket, akik nem kötődnek a penzióhoz (d). A részmunkák végeztével a különböző feladatok végzői számolnak be elvégzett munkájukról a csoport többi tagjának, majd egy-egy csoport egy-egy részfeladatot ismertet, illetve mutat be a többieknek. Ez alkalmat teremt arra, hogy a más csoportok által leírtakkal, gyűjtöttekkel összevessék a csoportok saját tevékenységüket. A csoportok munkamegosztását bízzuk a tanulókra, csak akkor avatkozzunk közbe, ha nem sikerül ésszerűen felosztaniuk a munkát. Kiemelt készségek, képességek: együttműködés, lényegkiemelés, rendszerezés, feladatmegosztás Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: csoportmunka (5-6 fős heterogén csoportok, megosztott feladatok) Módszerek, eljárások: közös vázlat, illusztráció készítése 9. Szereplők térben és időben elbeszélői módszerek Alkossatok 5-6 fős csoportokat, és osszátok fel a csoporton belül a feladatokat! (Érdemes például az a) feladatot több embernek végezni.) Ezután a regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Munkátok végeztével számoljatok be a csoportnak, majd a közös megbeszélés során egészítsétek ki megoldásaitokat, ha szükséges! a) Mikor játszódik a történet? Körülbelül mennyi idő alatt játszódik le a történet cselekménye? Melyek azok az események, amelyek esetében fontosnak érzitek annak időpontját, és miért? b) Készítsetek rövid vázlatot (esetleg rajzot) a regény fő helyszínéről, a penzióról és annak lakóiról!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 25 c) Gyűjtsétek össze a regény a penzió mellett szerintetek fontos helyszíneit! d) Gyűjtsétek össze és röviden mutassátok be azokat a szereplőket, akik nem köthetők a penzióhoz! 9. lépés: 10. feladat LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEK T/10. 24. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A lépés első fázisában közlünk néhány állítást a regény értelmezésével kapcsolatban, majd kártyákon kiosztjuk ezeket a tanulóknak kb. egyforma arányban. Ezek az állítások egymástól eltérőek, s a tanulók feladata az, hogy írjanak egy rövid érvelő fogalmazást az állítások mellett vagy azokkal szemben. Minden tanuló maga döntheti el, hogy cáfolni vagy igazolni próbálja a neki jutó állítást. A munka végeztével szedjük be az írásokat, s később értékeljük az alapján, hogy megfelelnek-e az írások a műfaji elvárásnak, illetve hogy az érvek, cáfolatok pontosak, helyesek-e. Kiemelt készségek, képességek: szövegalkotási képesség, problémaérzékenység Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni munka Módszerek, eljárások: érvelés írásban E s zközö k: az állítások kártyákon, írólapok Állítások Balzac regénye egy tipikus XIX. századi karriertörténet. A vidékről Párizsba érkezett szegény nemesifjú kihasználva néhány gyanús és gyanútlan embert, s persze vonzó külsejét is igénybe véve, egy asszony elcsábításával megkezdi karrierjét a világvárosban. Balzac regénye mély igazságokat tartalmazó és kimondó társadalmi regény. A szerző leleplezi a XIX. századi Franciaország (és elsősorban) Párizs erkölcstelen, pénzéhes és aljas világát. A történet bizonyítja, hogy a társadalom súlyosan beteg, végletesen megosztott (a pazar főúri házak világával áll szemben a nyomor perifériáját jelentő penzió), s csak a bűnök, akár bűncselekmények útján lehet benne érvényesülni. A mű főszereplője Rastignac e két világ között keresi az utat, az érvényesülés lehetőségeit. Balzac regénye egy misztikus-szimbolikus mű, egy mítosz. A regény valójában az elkárhozás történeteként is értelmezhető. A Pokol kapujához (Vauquer-panzió) érkező vándort (Rastignac) a sötét erők (Vautrin Bűn ) és a pozitív erők (Goriot Szeretet ) állítják válaszút elé. A történet nem más, mint egy, e két lehetőség, két út között egyensúlyozó, lavírozó ember története.

26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Balzac regénye valójában egy bűnügyi történet, melynek középpontjában tulajdonképpen a mellékalaknak tűnő aljas bűnöző, Vautrin áll. Ő az, aki a szálakat mozgatja, eseményeket irányítja, tőle függ mások sorsa. Lelepleződése, elfogása azonban nem jelent megnyugvást, hisz fenyegetően jegyzi meg, hogy nemsokára visszatér. 10. Lehetséges értelmezések értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is! REFLEKTÁLÁS 10. lépés: 11. feladat GORIOT TEMETÉSE MIT IS OLVASTUNK? T/11. 24. oldal 5 + 5 PERC Tanári instrukciók Olvassuk fel a regényből azt a részt, amely Goriot temetéséről tájékoztat. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a felolvasás alatt készítsenek jegyzetet, feljegyzéseket arról, hogy az elhangzott szövegben melyek azok az elemek-mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy Rastignac már elvesztette tiszta, vidéki énjét, illetve melyek azok az információk, amelyek azt igazolják, hogy még mindig őriz régi önmagából értékeket. Ezután közösen beszéljünk erről az eseményről s a regényben betöltött szerepéről. Cél az is, hogy a tanulók kifejtsék saját véleményüket az esemény konkrét és metaforikus-szimbolikus jelentéséről, Rastignac szerepéről, a színpadias záróképről (Rastignac a temetődomb magaslatáról tekint le a hatalmas városra). Kiemelt készségek, képességek: lényegkiemelés, rendszerezés, figyelemmegosztás, érvelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni munka, frontális munka Módszerek, eljárások: felolvasás közben jegyzetkészítés, megbeszélés 11. Goriot temetése mit is olvastunk? Hallgasd figyelmesen a felolvasást! A felolvasás alatt készíts vázlatos jegyzetet, feljegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy Rastignac viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy már elvesztette régi énjét ( tiszta, nemes lelkű fiatalember ), illetve amelyek arra, hogy még őriz régi önmagából értékeket!

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 27 11. lépés: 12 13. feladat A REGÉNY ÉS ÉN T/12 13. 24. oldal Tanórán kívüli tevékenység Tanári instrukciók A 12. feladat célja, hogy alkalmat adjunk arra, hogy a diákok röviden megfogalmazzák személyes véleményüket a műről, ill. a műről tanultakról. A kilépőkártyákat szedjük be, és későbbi időpontban reflektáljunk rájuk. Orientálhatjuk a tanulók figyelmét a korábban felmerült témákra, a regény problémáira (bűn, erkölcs, karrier, siker, illúziók), s javasolhatjuk, hogy a címet e szerint értelmezzék. A Balzac-pályaképet (T/13.) a tanulóknak nem kell megtanulniuk, de elolvasását adjuk otthoni feladatnak, ha a modul során ezt még nem tették volna meg. K iem e l t ké s z s é g ek, ké p e s s é g ek: összefüggések, kapcsolatok felismerése, értékelés-elemzés, önálló vélemény alkotása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk afo r mák: egyéni, otthoni munka Módszerek, eljárások: kilépőkártya 12. Írj rövid esszét A regény és én címmel! Írásodban hivatkozhatsz az elmúlt órákon elhangzottakra (illúziók, siker, karrier, bűn, szeretet stb.), de felvethetsz olyan szempontot is, amely nem szerepelt az órákon. 13. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást! Honoré de Balzac (1799 1850) Élete és pályája 1799-ben, paraszti eredetű családban született Tours-ban a francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, Honoré de Balzac, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811 1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: [Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett. Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Nem családjában nevelkedett, hanem egy csendőr családjában, s később is külön élt szüleitől. Iskoláit az Oratoriens de Vendme Kollégium bentlakó diákjaként, majd a párizsi egyetem jogi fakultásán végezte. Írnokként helyezkedett el, s közben a Sorbonne irodalmi és filozófiai előadásait hallgatta. 1822-ben ismerkedett meg Mme de Bernyvel első nagy szerelme 22 évvel volt nála idősebb.

28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 0. É V F O L Y A M Írással eleinte csak mint kereseti forrással foglalkozott, a húszas években több mint harminc regénye jelent meg. Ezeket később megtagadta, csak az 1829-ben keletkezett HUHOGÓKat vette be nagy regény ciklusába, az EMBERI SZÍNJÁTÉKba. Második, botrányoktól sem mentes kapcsolata d Abrantes hercegnőhöz fűzte (1828 29). Legendássá, irodalmi témává vált hosszú szerelmi kapcsolata a lengyel származású Hanska grófnővel (1832-től), akit a férj halála után feleségül is vett (1842), de közös életüket beárnyékolta az író egyre súlyosbodó betegsége, gyermekük halála (1846). Felesége halála után nem sokkal annak lányát vette feleségül (1850). Híressé lett anyagi problémái miatt is, ifjú korában betűöntödét, könyvkiadót alapított, mely hamarosan csődbe ment, s a hitelezők állandóan üldözték. Párizsi házának több bejárata is volt, ha netán a kellemetlen látogatók elől gyorsan kellett távoznia. Később is furcsa vállalkozásokba fogott, pl. a Sévres melletti Jardies-birtokon ananászültetvényt akart létrehozni, de a szardíniai, római kori aranybányák újrafeltárását is tervezte. Anekdoták szólnak arról is, hogyan keverte össze regényalakjait barátaival, ismerőseivel, élő személyekkel: állítólag sokszor regényalakjai nevén szólított meg másokat, s halála előtt orvos-szereplőjéért, Bianchonért küldetett. A megfeszített munka (képes volt már a nyomdai kefelevonatok elkészülte után újraírni műveit, fejezeteit), a nagyvilági élet, az állandó feszültségek, szenvedélyek (nagy kávéivó volt) megviselték egészségét, utolsó éveiben sokat betegeskedett, s a magánéleti veszteségek mellett alkotói kudarcok is érték (pl. 1849-ben a Francia Akadémián). Nem sokkal második házassága után, 1850. augusztus 18-án halt meg. Az Emberi Színjáték (Comédie Humaine) Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, életútjának felén fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, XIX. századi útjának történetét. Regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A tanulmányok elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. A három nagy témakörön belül kisebb altémák -ban csoportosította alkotásait. Az Erkölcsi tanulmányok altémái a következők: Jelenetek a magánéletből (pl. A HARMINCÉVES ASSZONY, 1831 34; GORIOT APÓ, 1834 35) Jelenetek a vidéki életből (pl. EUGÉNIE GRANDET, 1833; ELVESZETT ILLÚZIÓK, 1837 43) Jelenetek a falusi életből (pl. A VIDÉKI ORVOS, 1833; A FALUSI PLÉBÁNOS, 1838 39; PARA- SZTOK, 1844) Jelenetek a katonai életből (pl. HUHOGÓK, 1829; SIVATAGI SZENVEDÉLY, 1830) Jelenetek a politikai életből (pl. A REJTÉLY, 1841; AZ ARCISI KÉPVISELŐ, 1847) Jelenetek a párizsi életből (pl. KURTIZÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁGA, 1838 47; A NUCINGEN-ház, 1838; GOBSECK, 1830; EGY ÜZLETEMBER, 1845; BETTI NÉNI, 1846) A filozófiai tanulmányok közé tartozó művek A SZAMÁRBŐR című regénye (1831), illetve A VÖRÖS VENDÉGFOGADÓ (1831), AZ ISMERETLEN REMEKMŰ (1831) és AZ ABSZOLÚTUM KU- TATÁSA (1834) című művei. Az elemző tanulmányok közé melyekben a társadalmi létezés kérdései (A társadalmi élet patológiája) állnak a középpontban tartozó művek A HÁZASÉLET FIZIOLÓGIÁJA (1829) és A HÁ ZASÉLET KIS GYÖTRELMEI (1845). Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy magukkal hozzák a történetbe a másik vagy több más törté-

B A L Z A C : G O R I O T A P Ó 29 netet. Balzacban 1833 táján vetődött fel a visszatérő figurák ötlete, s ezért korábbi műveit is melyek részévé váltak a regényciklusnak átdolgozta. Tanulmányainak, tudományos módszerének alapja a megfigyelés és a kifejezés (megjelenítés), irodalmi alakjai valóban élnek, társadalmi viselkedésük, magatartásuk, problémáik, gondolataik a világban élő, létező emberek gesztusai, cselekvései, gondjai: Charles Baudelaire akarattal színültig telt lelkeknek nevezi Balzac alakjait. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudományos eredményeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható. Balzac imádta Párizst, ezt a már múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és bűnös várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Balzac mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselek mény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani. Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816 48 közötti korszakból. A típusok a Balzac regényvilágában (s nyilván a valóságban is) egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is ábrázol, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű ELVESZETT ILLÚZIÓK főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából rekonstruálhatók a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásai, folyamatai, értékrendje, a különböző emberi, individuális problémák, egyén és közösség viszonyai, az erkölcsi állapotok. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mélység, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek jelene a saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben és abban az időben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja. A kontemporalitás mellett műveinek időszerkezetére a linearitás jellemző, a cselekmény kezdőpontjától folyamatosan, a való idő ritmusában haladnak előre az események, a cselekmény szempontjából fontosabb előzményeket általában az elbeszélő közli.