1. Aktuális számviteli kérdések

Mérlegképes továbbképzés vállalkozás szakos tematika 1. Aktuális számviteli kérdések 1.1. A számviteli előírások (a számviteli törvény) 2007. évi változásai (1 óra) indoka megjelenése hatálybalépés a) A jogszabályi környezet változásához kapcsolódó módosítások a/1. a/2. a/3. a/4. a/5. a/6. Értelmező rendelkezések módosítása vállalkozó többségi befolyás, minősített többséget biztosító befolyás ez utóbbi a kiegészítő mellékletben Devizában történő könyvvezetés és beszámoló-készítés bővült az ide tartozó gazdálkodók köre a választhatóság feltételei teljesülésénél a devizaalapú tételek figyelembe vételének lehetősége Megszerzett részesedés, szövetkezeti részjegy nem csak vásárlás útján lehet a visszavásárolt szövetkezeti részjegyre (ide értve a befektetői részjegyet is) is az általános előírás érvényes A lekötött tartalékra vonatkozó kiegészítés cégtörvény, szövetkezeti törvény sajátos előírásai alapján a lekötött tartalék közvetlen átadásának/átvételének sajátos szabályai az átvett lekötött tartalék feloldása Könyvvizsgálói jelentés záradéka IFRS-ek szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolónál Az európai uniós jogharmonizációhoz kapcsolódóan joganyag aktualizálása magyar számviteli standardok - 1 -

a/7. Az átalakulási szabályok módosítása vagyonmérleg készítésnél egyszerűsítés (elkülönítési előírások hatályon kívül helyezése) b) A gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések rendezése b/1. b/2. b/3. b/4. b/5. b/6. b/7. Pénzkezelési szabályzat a pénzforgalom átláthatóságának biztosítása érdekében legfontosabb rendelkezések, amelyeket szabályozni kell a meglévő pénzkezelési szabályzat felülvizsgálata A deviza-kötelezettség árfolyamveszteségének elhatárolása a korábbi előírások 2006. január 1-jétől hatályon kívül helyezve, átmeneti rendelkezésekkel az új előírások bár a korábbi előírásokkal lényegében azonosak a devizakötelezettségek újonnan keletkezett árfolyam-veszteségének elhatárolásánál alkalmazhatók (ugyanazon devizakötelezettséghez tartozhat a korábbi és az új előírás szerint is) az árfolyamveszteség elhatárolására, az elhatárolás megszüntetésére vonatkozó előírások a devizakötelezettség árfolyamnyereségének figyelembe vétele céltartalékképzés és annak feloldása Térítés nélkül átvett eszközök, igénybe vett szolgáltatások nyilvántartásba vételi értéke piaci értéke eltérés a korábbiaktól, indoka hatása a társasági adóalapra Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása az elszámolási szabályok egyértelműsítése a nem lehet és a nem szabad elszámolni határozottabb elkülönítése a hatályos elszámolási rendszer nem változik, de nő a gazdálkodó felelőssége az eszközök besorolása során Árbevételként kell elszámolni befektetett eszközökkel kapcsolatos jog átengedésének díját Számviteli bizonylat minden olyan okmány, ami a gazdasági esemény elszámolását támasztja alá (akkor is, ha elsősorban nem ilyen célból készült, például a szerződés) Mentesíthető anyavállalat közzétételi kötelezettsége 180 napon belül - 2 -

1.2. A saját tőkével kapcsolatos számviteli elszámolások (3 óra) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény főbb rendelkezései a számviteli törvény szerinti saját tőkéhez kapcsolódóan a gazdasági társaságok alapítása a tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása az előtársaság a gazdasági társaság alapításának cégbírósági bejegyzése a hitelezővédelem a törzstőke felemelés és leszállítása, az alaptőke felemelése és leszállítása a társasági vagyon védelme a cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége a cégjegyzék a cégbejegyzés, a változásbejegyzés A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény főbb rendelkezései a számviteli törvény szerinti saját tőkéhez kapcsolódóan a szövetkezet alapítása a tagok vagyoni hozzájárulása, a szövetkezeti részjegy A saját és az idegen forrás (tőke) értelmezése a saját tőke az idegen tőke (teher) 1.2.1. A saját tőke fogalma a) A saját tőke összetétele, fajtái, mérlegtételei a saját tőke állandó elemei a jegyzett tőke/jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) a tőketartalék a saját tőke változó elemei az eredménytartalék a lekötött tartalék az értékelési tartalék a mérleg szerinti eredmény b) A saját tőke megjelenítése a vállalkozás számlarendjében c) A működő saját tőke fogalma és tartalma d) A jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet e) A kritikus saját tőke értéke a saját tőke hiánya a saját tőke csökkenésének következményei, a bekövetkezett tőkehiány helyreállítása a pótbefizetés tőkeemelés névérték feletti ( ázsiós ) vagyoni hozzájárulással a tőkeleszállítás - 3 -

az átalakulás a jogutód nélküli megszűnés f) A saját tőke kapcsolata a beszámoló részeivel a beszámoló mérlegével a beszámoló eredménykimutatásával a beszámoló kiegészítő mellékletével 1.2.2. A jegyzett tőke a) A jegyzett tőke fogalma a jegyzett tőke védelme, a hitelezők védelme a cégbírósági bejegyzés szabályai a tőkeminimumhoz kötött vállalkozások esetén pénzbeli hozzájárulás (pénzbetét) nem pénzbeli hozzájárulás (apport) pénzbetétek rendelkezésre bocsátása apport fogalma apport értékelésének szabályai felelősség az apport értékéért az apport rendelkezésre bocsátása az apport és az általános forgalmi adó elszámolása a cégbírósági bejegyzés szabályai a tőkeminimumhoz nem kötött vállalkozások esetén a jegyzett tőke könyvelése a bejegyzés napjával a jegyzett tőke könyvelése cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a teljesített vagyoni hozzájárulás és az osztalék kapcsolata, a működő tőke értelmezése a jegyzett tőke értékelése b) A jegyzett tőke megjelenési formái az egyes vállalkozóknál a részvénytőke vagy alaptőke a törzstőke a vagyoni hozzájárulás a vagyoni betét a szövetkezeti vagyon (részjegytőke, üzletrésztőke) az alapítói vagyon c) A jegyzett tőke az előtársasági időszakban d) A jegyzett, de még be nem fizetett tőke tartalma, mint tulajdonosokkal szembeni követelés megjelenési formái elszámolása alapításkor, tőkeemeléskor, a kapcsolódó gazdasági események rögzítése a könyvekben értékelése a mérlegben kapcsolata a kiegészítő melléklettel analitikus nyilvántartása e) A jegyzett tőke emelése a tőkeemelés célja - 4 -

mikor kerülhet sor tőkeemelésre a jegyzett tőke növelése külső forrásból alapításkor és tőkeemeléskor belső forrásból a jegyzett tőkén felüli saját tőke átrendezéséből a tőkeemelés esetei új törzsbetétek befizetésével, új részvények kibocsátásával a jegyzett tőkén felüli vagyon terhére ellenérték nélkül vagy kedvezményes dolgozói részvény (üzletrész) juttatásával átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával speciális esetben a lekötött tartalékkal szemben a jegyzett tőkén felüli vagyon felosztása a tulajdoni arányok megtartásával a tőkeemelés bejegyzésének szabályai f) A jegyzett tőke leszállítása a tőkeleszállítás célja a jegyzett tőke leszállítása saját elhatározásból törvényi okok miatt a tőkeleszállítás maximális mértéke, a jegyzett tőke minimuma feltételes tőkeleszállítás a jegyzett tőke kötelező leszállítása tőkeleszállítás tőkekivonással, illetve a jegyzett tőkén felüli vagyon javára a tőkeleszállítás esetei a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek (szövetkezeti részjegyek) bevonásával a tőketartalékkal szemben az eredménytartalékkal szemben speciális esetben a lekötött tartalékkal szemben pénzeszköz átadással együtt járó tőkekivonással eszköz átadással együtt járó tőkekivonással a jegyzett tőkén felüli vagyon a tulajdoni arányok megtartásával csökkenthető a tőkekivonás adózási összefüggései kifizetés magánszemélynek kifizetés gazdasági társaságnak a tőkeleszállítás cégjogi szabályai (közzététel szabályai) A jegyzett tőke növekedésének és csökkenésének dokumentálása, a közgyűlési (taggyűlési), alapítói határozat, a jegyzett tőkével kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben, az elszámolás időpontja g) A saját tőke védelme a saját tőke és a jegyzett tőke arányának vizsgálata a szükséges intézkedések h) A saját tőke analitikus nyilvántartásai a tőkeszerkezet nyilvántartása a tulajdonosi összetétel és annak változása i) A visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések a visszavásárolt (megszerzett) saját részvények és üzletrészek könyv szerinti értéke - 5 -

névértéke a visszavásárlás korlátai, elidegenítési és tőkeleszállítási kötelezettség a saját részvényre, saját üzletrészre jutó osztalék megítélése a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegyek azonos elszámolásai j) A jegyzett tőke kapcsolata az eredménykimutatással a jegyzett tőke leszállítása saját részesedések (részvények, üzletrészek, részjegyek) bevonásával a tőkeleszállítás miatti tőkekivonás eszközök átadásával történő teljesítése k) A jegyzett tőke kapcsolata a kiegészítő melléklettel a jegyzett tőke üzleti éven belüli változásai, annak okai a jegyzett tőke megoszlása anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű és társult vállalkozás között 1.2.3. Tőketartalék fogalma és tartalma a tőketartalék növekedései részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözet (ázsió) a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értéke a jegyzett tőke leszállítása a tőketartalékkal szemben a szövetkezeti üzletrész-bevonása miatt képzett fel nem osztható vagyon összege a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszköz, átvett eszköz értéke a tőketartalék csökkenései jegyzett tőke emelése a szabad tőketartalékból a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg a veszteség mértékéig a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék kivonás összege a tőketartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeg a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszköz, eszköz értéke a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett összegek azon része, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni a tőketartalék növekedésének és csökkenésének dokumentálása, közgyűlési (taggyűlési), alapítói határozat, a tőketartalékkal kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben, az elszámolás időpontja a tőketartalékkal kapcsolatos egyéb gazdasági események áttérés forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átalakuláskor keletkező átértékelési különbözet a tőketartalék értékelése a tőketartalék analitikus nyilvántartása, az analitikus nyilvántartás adattartalma 1.2.4. Eredménytartalék fogalma és tartalma a halmozott nyereség, illetve veszteség értelmezése - 6 -

az eredménytartalék növekedései az előző üzleti év mérleg szerinti nyeresége, az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti nyereségét növelő módosítások összege a jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalék összege a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges korábban ilyen címen adott pótbefizetés visszakapott összege a pénzmozgással egyidejűleg az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összege a lekötés feloldása alapján a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke az eredménytartalék csökkenései az előző üzleti év mérleg szerinti vesztesége, az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti veszteségét növelő módosítások összege a jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybe vett összeg a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített törvényi előíráson alapuló pótbefizetés összege a pénzmozgással egyidejűleg a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához a jegyzett tőke leszállításával arányos kapcsolódó eredménytartalék kivonás összege a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszköz, eszköz értéke az eredménytartalék növekedésének és csökkenésének dokumentálása, közgyűlési (taggyűlési), alapítói határozat, az eredménytartalékkal kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben, az elszámolás időpontja eredménytartalékkal kapcsolatos egyéb gazdasági események áttérés forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára átalakuláskor keletkező átértékelési különbözet elszámolása az osztalékfizetés korlátai, meglévő szabad eredménytartalék felhasználása a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére a pótbefizetés és annak visszafizetése a mérleg szerinti eredmény átvezetése nyitás utáni rendező tételek között az eredménytartalékba az eredménytartalék értékelése az eredménytartalék kapcsolata az eredménykimutatással az eredménytartalék analitikus nyilvántartása, az analitikus nyilvántartás adattartalma 1.2.5. Lekötött tartalék a lekötött tartalék képzésének célja fogalma és tartalma a lekötött tartalék növekedése, csökkenése a jegyzett tőkével szemben a lekötött tartalék növekedése tőketartalékból (azaz tőketartalékból le kell kötni) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értéke a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött kötelezettségek fedezetét jelentő tartalék a tőketartalékba helyezett összeg azon része, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni - 7 -

a lekötött tartalék növekedése eredménytartalékból (azaz eredménytartalékból le kell kötni, akkor is ha az eredménytartalék negatív lesz) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, saját részjegyek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási (megszerzési) értéke átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összege az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeg a beruházási céllal felvett devizahitelek és devizakötvény kibocsátások nem realizált, elhatárolt árfolyamvesztesége és az erre képzett egyéb céltartalék különbözete a lekötendő tőketartalék összege, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített fizetendő pótbefizetés összege más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött a kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalék a lekötött tartalék növekedése a pénzeszközökkel szemben a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére a törzsbetétek arányában kapott pótbefizetés összege, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolás a pénzmozgással egyidejűleg a lekötött tartalék csökkenése (feloldása, megszüntetése) a lekötött tartalék feloldása a pótbefizetés kivételével a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben, ha már nem állnak fenn a lekötés okai a már nem szükséges pótbefizetések összegének visszafizetése a lekötött tartalék közvetlen átadása, átvétele a lekötött tartalék és az eredménykimutatás kapcsolata a lekötött tartalék és a kiegészítő melléklet kapcsolata a lekötött tartalék jogcímenkénti bemutatása a lekötött tartalék növekedésének és csökkenésének dokumentálása, közgyűlési (taggyűlési), alapítói határozat, vezetői utasítás, a lekötött tartalékkal kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben, az elszámolás időpontja a lekötött tartalék analitikus nyilvántartása, az analitikus nyilvántartás adattartalma 1.2.6. Értékelési tartalék az értékelési tartalék kimutatásának célja a szükséges számvitelpolitikai döntés, a piaci érték és a könyv szerinti érték különbségének jelentős összege értelmezése az értékelési tartalék tartalma az értékhelyesbítés értékelési tartaléka a valós értékelés értékelési tartaléka az értékhelyesbítés, illetve a valós értékelés elszámolása az értékelési tartalék kapcsolata a saját tőke más elemeivel az értékelési tartalék növekedése és csökkenése a mérlegkészítéskor ismert piaci ár megállapítása a piaci értéken történő értékelés végrehajtása az üzleti év végén (első alkalommal és később a korábban elszámolt állomány növelése, illetve csökkenése) a devizás tételek (részesedések) értékelésének speciális szabályai az értékelés helyességének vizsgálata, auditálás az értékelési tartalék növekedésének és csökkenésének dokumentálása, az értékelési tartalék elszámolásával kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben az értékelési tartalék analitikus nyilvántartása, az analitikus nyilvántartás adattartalma az értékelési tartalék kapcsolata a kiegészítő melléklettel - 8 -

1.2.7. Mérleg szerinti eredmény a mérleg szerinti eredmény fogalma, tartalma a mérleg szerinti eredmény megállapítása a bevétel (aktivált saját teljesítmények) és ráfordítás számlák zárása a tárgyévet terhelő társasági adó elszámolása eredménytartalék igénybevétele az adózott eredmény kiegészítéséhez az osztalék elszámolása a mérleg szerinti eredmény elszámolása nyitás után a mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba a tárgyévi adózott eredmény felhasználása, kiegészítése az eredménytartalékból adózott eredmény eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára jóváhagyott osztalék, részesedés az osztalékfizetési korlát a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá az osztalékelőleg közbenső mérleg készítése osztalékelőleg fizetési korlát a kifizetett osztalékelőleg visszafizetése, feltételei a forintban megállapított osztalékelőleg, illetve osztalék kifizetése devizában a mérleg szerinti eredmény elszámolásával kapcsolatos gazdasági események rögzítése a könyvekben Konzultáció az 1-2 modul témáiban felmerült kérdésekben. (1 óra) 1.3. A könyvelővel kapcsolatos elvárások (1 óra) 1.3.1. A könyvelővel szembeni szakmai követelmények szakmai képesítés regisztráció, továbbképzés könyvviteli szolgáltatás végzése vállalkozóként (egyéni vagy társas), illetve munkaviszonyban a könyvelő pénzmosással kapcsolatos feladatai korrupció, vesztegetés a számvitel területén kötelező vagy választott könyvvizsgálat esetén együttműködés a könyvvizsgálóval a könyvviteli szolgáltatást nyújtókra vonatkozó egyéb jogszabályok [Ptk.- szerződéskötés, (vállalkozói-, megbízási szerződés), Btk.-a számvitel rendjének megsértése] a könyvelő nyilvános adatai a beszámolóban (név, cím, regisztrációs szám) 1.3.2. A könyvviteli szolgáltatást végzővel kapcsolatos elvárások megbízási szerződés esetén a) a könyvelő és a megbízó jogviszonyának (szerződésének) áttekintése, módosítása a szerződés tartalmazza a szerződő feleket - 9 -

szerződés tárgyát (a könyvvezetési és a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatokat) a számviteli politika összeállítása és aktualizálása a szabályzatok elkészítése és aktualizálása a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének kialakítása a számlarend összeállítása, főkönyvi nyilvántartások vezetése, összesítő feladások készítése a beszámoló összeállítása a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása belső és külső információk előállítása, szolgáltatása, stb. a szerződés szerinti díjat a megbízatás idejét a megbízó és a könyvelő jogait és kötelezettségeit közreműködők igénybevételének lehetőségeit, eseteit a felelősségi szabályokat a felek feladatai teljesítésének (rész)határidőit titoktartás vállalását a felelősségi szabályok megsértésének következményeit, szankciók kikötését a kártérítés feltételeit, mértékét, az áthárítás eseteit a helyettesítés, a megszűnés, a felmondás eseteit, szabályait a képviselet eseteit, szabályait b) a bizonylatok útjának, az információk áramlásának szabályozása jegyzőkönyv alapján, az átadás/visszaadás határidejének, helyének, teljességének megfelelő rögzítése, különös tekintettel a zárási feladatokra a könyvelő bizonylatot, iratot önkényesen nem tarthat vissza c) az adatszolgáltatási feladatok (beszámoló, bevallások) általa adott vagy másoktól származó adatok szolgáltatása elektronikus bevallás d) a megbízó képviselete (adóigazgatási képviseleti szabályok) a megbízás elfogadása, gyakorlása, felmondása a megbízó és a megbízott közötti kapcsolat szabályozása az adatszolgáltatás határidői, felelősei, bizonylatai a késedelmes adatszolgáltatás következményeinek viselése a képviselőként való eljárás szabályai 1.3.3. A könyvelővel kapcsolatos elvárások alkalmazotti jogviszony esetén a követelmények a munkaszerződéssel, a munkaköri feladatokkal kapcsolatosan a szervezeti és működési szabályzat szerepe a könyvelő belső (alá-, fölé-, mellérendelt) kapcsolatai, adatszolgáltatásai a könyvviteli szolgáltatás ellátásának gyakorlata, (rész)határidői a bizonylati szabályzat (bizonylatolás, bizonylatok útja, határidők stb.) a beszámoló elkészítése a munkáltató képviseletében megbízottként eljáró könyvelő (adóbevallás) 1.3.4. A könyvelővel kapcsolatos egyéb elvárások szakmai kapcsolatai kommunikációs készség - 10 -

tárgyalási készség kapcsolatteremtő képesség vezetői képesség emberi kvalitások, kompetenciák megbízhatóság felelősségtudat precizitás rendszerező képesség szakmai nyelvi és íráskészség jogszabály-alkalmazási készség számítástechnikai ismeretek szakirodalom és jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése továbbképzésre való igény Javasolt feldolgozandó kapcsolódó joganyag a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, valamint Argentína, Brazília, Bulgária, Chile és Szlovákia által Párizsban, 1997. november 21-én elfogadott - a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló - Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi XXXVII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény vonatkozó részei a pénzmosás megelőzéséről és szabályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 1.4. A jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos számviteli feladatok (3 óra) 1.4.1. Cégek jogutód nélküli megszűnéséhez kapcsolódó fogalmak, elvi szabályok a) A megszűnések fajtái és a megszűnés hatása a társaság vagyonára jogutód nélküli, illetve jogutóddal történő megszűnés tartalma, hatásai külső felek követeléseinek rendezése, helytállás a cég tartozásaiért korlátolt és korlátlan felelősség esetén elszámolás a társasági vagyonnal a kötelezettségek kielégítése után b) Gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének esetei és azok fogalma végelszámolás felszámolás (tisztázni: csődeljárás felszámolási eljárás) a cég megszüntetésére irányuló (cégbírósági) eljárás c) Lényegesebb nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodók megszűnésének kiemelt szabályai szövetkezetek megszűnése - 11 -

alapítványok megszűnése egyéb gazdálkodókkal kapcsolatos szabályok 1.4.2. A végelszámolás a) A végelszámolás megindítása a végelszámolás lefolytatásának feltételei a végelszámolás megindításához kapcsolódó döntések a tevékenységet lezáró beszámoló ki készíti határidő, könyvvizsgálat, közzététel, letétbe helyezés üzleti jelentés nincs b) Végelszámolási (korrigált) nyitómérleg korrekciói és azok tárgyévi elszámolása (követelések, kötelezettségek, értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolások, értékvesztések és terven felüli értékcsökkenések, céltartalékok) felvétel, módosítás és a módosítások (társasági) adó hatása korrekciók megjelenítése (elkészítésekor és az első üzleti év végén) a korrigált nyitómérleg elkészítésére nyitva álló idő és az elkészítésig tartó időszakban érvényes gazdálkodást érintő korlátozás (kifizetések) c) Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év változása könyvvizsgálat, elfogadás, közzététel, letétbe helyezés az általános szabályok szerint, üzleti jelentés nincs az első (végelszámolás időszaka alatti) beszámolóval kapcsolatos sajátosság (végelszámoló korrekcióinak megjelenítése) végelszámolás időszaka alatt fellelt eszközök kezelése (jogcímének megfelelően, illetve többletként) vitatott hitelezői igények, várható szavatossági és jótállási igények, kártérítés miatt képzett lekötött tartalék elkülönített nyilvántartása, feloldása várható szavatossági és jótállási igények, jövőbeli kártérítési igények megváltása miatt átadott pénzeszközök lekötött tartalékkal szembeni elszámolása végelszámoló saját tőke hozzájárulásának elszámolása (eredménytartalék) teendők a végelszámolás megszűnésekor (felszámolásba fordult végelszámolás, működés továbbfolytatása) beszámolókészítés, könyvvizsgálat, közzététel d) A végelszámolás befejezésének számviteli feladatai a végelszámolás befejezésének napja (fordulónap), beszámoló, könyvvizsgálat, közzététel, letétbe helyezés piaci értéken történő értékelés, értékhelyesbítés és értékelési tartalék kivezetése, piaci értékelés miatti különbözetek rendezése a rendkívüli eredménnyel szemben általános forgalmi adó rendezése a kiosztandó vagyontárgyak kapcsán el nem számolt kötelezettségek/költségek (pl. végelszámoló díja) rendezése vagyonfelosztási javaslat (tartalom, forma, lekötött tartalékba helyezés bemutatása) a vagyon kiadása, a folyamat befejezése számviteli kezelés: nyitás, folyamatos könyvelés, zárás (záró egyenlegek nélküli nyilvántartás) - 12 -

bizonylatok megőrzése e) Kényszer-végelszámolás és egyszerűsített végelszámolás eltérései f) Adózással összefüggő feladatok a végelszámolás miatt (csak az eltérések) 1.4.3. A felszámolás, a felszámolás számviteli feladatai a) A felszámolás megindítása és a kapcsolódó kérdések a felszámolás megindításának jogi feltételi, kapcsolódó kiemelt szabályok a hitelezői kérelem elemei, mellékletei az adós megkeresése (bíróság), az adós nyilatkozata(i) a csődeljárás leglényegesebb szabályai (csődvédelem, az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, szerepe, egyezség) a felszámolásról szóló végzés, a felszámolás kezdőnapja, a felszámolás megszüntetése a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelességei, a kötelezettségek megszegésének következményei (beszámoló, iratok, folyamatban lévő ügyek, tájékoztatások stb.) a felszámolás kiemelt hatásai: tulajdonosi jogok megszűnése, tartozások lejárttá válása hitelezői igénybejelentés szabályai, a hitelezők kielégítési sorrendje korábbi szerződések, jognyilatkozatok megtámadása az egyszerűsített felszámolás b) A felszámolás megindításának számviteli feladatai mit támaszt alá (mit alapoz meg) a felszámolás alatt vezetett számviteli nyilvántartás tevékenységet lezáró beszámolóval kapcsolatos speciális előírások fordulónapja, leltárral alátámasztott, könyvvizsgálat, közzététel, letétbe helyezés, üzleti jelentés nincs elkészítésére nyitva álló határidő (45 nap!) nem tartalmazhat: értékelési tartalékot és értékhelyesbítést, időbeli elhatárolást (kivéve: egyes halasztott bevételek), mérleg szerinti eredményt (az eredménytartalékba kell helyezni) c) Számviteli feladatok a felszámolás során az üzleti évvel és a könyvvezetéssel kapcsolatos előírások a felszámolás időszaka egy üzleti évnek minősül a felszámoló a számlarendet módosíthatja ha nem folytat gazdálkodási tevékenységet, akkor a 5-9. számlaosztályt nem kötelező vezetni, helyette a Felszámolás eredményelszámolása számlát alkalmazhatja a felszámolási nyitómérlegben a felszámolásba be nem vonható vagyon miatti korrekció (saját tőke kötelezettség) a nyitómérleg elkészítése utáni feladatok utólag elfogadott követelések és be nem hajtható követelések rendezése jogvesztett követelések kivezetése követelések egyeztetése során mutatkozó eltérések rendezése eszközök értékelése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, esetleges visszaírások rendezése a nyilvántartásba értékkel nem szereplő, kötelezettségek teljesítésére felhasználható eszközök nyilvántartásba vétele nyilvántartásba vételi díj miatti tétel (bemutatni a hitelező számviteli feladatát is!) - 13 -

a céltartalékok rendezése kötelezettségek korrekciója különbözet rendezése a gazdálkodó működése során felmerült gazdasági események (működési költségek, felszámoló díja, állami garancia miatti kötelezettségek, bérgarancia alappal szembeni tartozások) d) Közbenső felszámolási mérleg, kötelezettségek teljesítése kötelező (évenkénti) és opcionális (hitelezői követelések teljesítéskori) készítése. Fordulónap eszközök, kötelezettségek és saját tőke állománya (tartalékolt pénzeszközök, várható költségek, vitatott hitelezői igények bemutatása), külön oszlopban a nyitómérlegben szereplő adatok költségek, ráfordítások és bevételek alakulásának kimutatása szöveges jelentés: nyitómérleg összeállítása utáni korrekciók részletese, indoklás a kötelezettségek teljesítése a felszámolás befejezése előtt, a részleges vagyonfelosztási javaslat e) A felszámolás befejezése, felszámolási zárómérleg a felszámolás befejezésére nyitva álló határidő fordulónapja (felszámoló választja) eredményszámlák zárása (felszámolás eredményelszámolása számlára) eszközök értékelése könyv szerinti értéken: felszámolásba be nem vonható vagyon, pénzeszközök. várhatóan megtérülő értéken: be nem hajtott követelések piaci értéken: többi eszköz (könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete a felszámolási eredményt érinti) források értékelése felszámolásba be nem vonható vagyon az eszközök között ilyen jogcímen kimutatottal megegyezően (kötelezettségként) a kötelezettségek, céltartalékok könyv szerinti értéken különbözetként: tulajdonosokat megillető vagyon (negatív is lehet) szöveges jelentés: a nyitómérlegtől való eltérések magyarázata, minősítése a vagyonfelosztási javaslat tartalma, felépítése a vagyonfelosztás (áfa, engedményezés) bizonylatmegőrzés szabályai f) Felszámolási eljárás megszűnésének (továbbműködés) számviteli feladatai egyezségkötés a felszámolás során záró beszámoló fordulónapja, az egyezségkötés napja. Elkészítendő dokumentumok értékelés a zárómérlegben, felszámolásba be nem vonható vagyon miatti korrekció stornója g) Adózással összefüggő feladatok a felszámolás miatt (csak az eltérések) Javasolt feldolgozandó kapcsolódó joganyag a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény - 14 -

Konzultáció a 3-4. modul témáiban felmerült kérdésekben. (1 óra) 1.5. Az ellenőrzés, az önellenőrzés számvitele (4 óra) 1.5.1. Az adózás rendjéről szóló törvény előírásai alapján (röviden) az adómegállapítás időszakonként, jellemzően önadózással önadózás fogalma, gyakorlata adóbevallás, az adóbevallás kijavítása soron kívüli bevallás az adó megfizetése és támogatás kiutalásának időpontja, módja önellenőrzés az adónál fogalma mikor nem lehet önellenőrzés az önellenőrzés bevallása, megfizetése önellenőrzési pótlék 1.5.2. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti ellenőrzés az ellenőrzés célja, fajtái hatáskör és illetékesség az ellenőrzési eljárásban határidők, annak meghosszabbítása, mikor, milyen feltételekkel az ellenőrzés megindítása előzetes értesítés, megbízólevél jelenléte az adózónak az ellenőrzés lefolytatása elévülési időn belül adó alapja, összege megállapításának helyessége, bizonylatolása az ellenőrzés részére a támogatás megadása, hiányzó adatok pótlása a bizonylatok elvitele, annak dokumentálása az adóhatóság jogai és kötelezettségei mit tehet az adóellenőr milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok lehetnek az adózó javára szolgáló tényeket is fel kell tárni az adózó jogai és kötelezettségei köteles együttműködni alapos indokok alapján jogosult az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását kérni az ellenőrzés során keletkezett iratokba jogosult betekinteni az ellenőrzés befejezése a megállapításokról jegyzőkönyv készül, az adóhatóság a megállapításait ismerteti az adózó észrevételt tehet, az ellenőrzés folytatható a megállapításokról határozat a bevallás utólagos ellenőrzése az adóhatóság a kötelezettség teljesítését, a költségvetési juttatás jogosságát ellenőrzi egyszerűsített ellenőrzés nem jogszabálynak megfelelő bevallás esetén határozatot hoz az eltérés okát az adózónak tisztáznia kell ismételt ellenőrzés lezárt bevallási időszakhoz kapcsolódóan - 15 -

(utóvizsgálat, az adózó kérelmére, felülellenőrzés keretében) felülellenőrzés elévülési határidőn belül, a felettes adóhatóság határozattal zárul, ellene fellebbezéssel lehet élni utólagos adómegállapítás az adóhatóság határozattal megállapítja az adókülönbözetet, támogatás-különbözetet, kötelez annak rendezésére, rendelkezik a könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok megszüntetéséről az adó feltételes megállapítása a jövőben megkötendő szerződésre az adóalap, az adó megállapítása a határozat (végzés) módosítása és visszavonása milyen esetekben, milyen következménnyel fellebbezés milyen esetben, mikor lehet önálló fellebbezés a fellebbezés eljárási rendje új eljárásra utasítás ki kezdeményezheti, illetve rendelheti el felügyeleti intézkedés kérelemre vagy hivatalból elévülés általában 5 év, milyen esetekben szünetel, illetve hosszabbodik meg jogkövetkezmények késedelmi pótlék adóbírság mulasztási bírság 1.5.3. Az ellenőrzés számvitele az ellenőrzés, az önellenőrzés számviteli értelmezése az ellenőrzés megállapítása (a mérleggel lezárt évhez kapcsolódik) jelentős összegű hiba nem jelentős összegű hiba a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, ismételt közzététel a megkülönböztetés fontossága mi a hiba és mi a hibahatás a mértékek vonatkozásában számvitelpolitikai döntés kell az ellenőrzés megállapításai könyvelésénél figyelembe veendő szempontok általánosságban ha önellenőrzés tárta fel ha adóellenőrzés megállapításaihoz kapcsolódik (a határozat jogerőre emelkedése előtt, után) az egyes hibák és hibahatások bemutatásával, rendezésével kapcsolatos feladatok bemutatni, hogy a hiba elkövetésének időszakában = mit könyveltek és mit kellett volna könyvelni megállapítani a hibából eredően a hiba elkövetésének időszakában = milyen következményei voltak a hibának meghatározni a hiba feltárásának időszakában = hogyan lehet a hibát és a hibahatást kijavítani korrigálni a hibát a hiba feltárásának időszakában = mit kell könyvelni a hiba kijavításaként korrigálni a hibahatást a hiba feltárásának időszakában - 16 -

= mit kell könyvelni a hibahatás rendezéseként a hiba-nagyság megállapítása (több ellenőrzés is lehet) a jogerőre emelkedéskor mit kell könyvelni a számviteli hibához kapcsolódik-e adóhatás vagy sem az adóhatóság megállapítása minden esetben érinti az eredményt is 1.5.4. Néhány példa az előbbiek alkalmazására az áfát már a decemberi bevallásba levonásba helyezték, holott az csak a januári bevallás időszakában volt levonható kevesebb vagy több munkaadói járulékot vallott be a társaság az árbevételt a társaság 2005-ben számolta el, de csak 2006-ban lehetett volna, a kiszámlázott árbevételhez kapcsolódó készletérték viszont a 2005. évi leltárban szerepelt az irodaház felújításának költségeit a társaság az eredmény terhére számolta el, vagy az irodaház karbantartásának költségeit aktiválta a bírósági eljárás keretében 2007-ben megítélt követelést 2006-ban könyvelték, de készletértéket nem mutattak ki a nyíltvégű pénzügyi lízing keretében lízingelt gépet bérbevett eszközként mutatták ki és ez a bérleti időszak kezdő időpontjától számított 2 év elteltével derült ki rosszul állapították meg a társasági adót 2005-ben stb. 1.5.5. Az ellenőrzés megállapításainak bemutatása jelentős, illetve nem jelentős összegű hiba esetén háromoszlopos mérleg oszlopainak tartalma háromoszlopos eredménykimutatás oszlopainak tartalma összefüggés közöttük, a mérleg szerinti eredmény kezelése kiegészítő mellékletben bemutatandó ismételt közzététel milyen esetben gyakorlatilag milyen formában történik (hány oszlop van a mérlegben, az eredménykimutatásban) a lényeges hatás vizsgálata 2. A számvitelt érintő egyéb jogszabályi környezet változásai (4 óra) Közteherviseléssel összefüggő aktuális kérdések, egyéb jogszabályi változások 2.1. Adók, járulékok 2.1.1. Személyi jövedelemadó az összevont adóalap adója adójóváírás, kiegészítő adójóváírása adókedvezmények igénybevétele megszűnő adókedvezmények tandíjkedvezmény kedvezmények korlátja - 17 -

nem változó kedvezmények rendelkezés az adóról önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések alapján nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetés alapján adómentes juttatások megszűnő adómentességek étkezési hozzájárulás iskolakezdési támogatás üdülési csekk juttatása csekély értékű ajándék adóterhet nem viselő járandóságok nyugdíj egyéb adóterhet nem viselő járandóságok adóköteles természetbeni juttatások, reprezentáció cégtelefonadó a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás a kamatjövedelmek adózása a kamat és kamatjövedelem fogalma az adó megfizetése, bevallása a tőzsdei ügyletből származó jövedelem adója osztalékadózási szabályok tőzsdei részvények osztaléka egyéb osztalékadóval kapcsolatos előírás adó, adóelőleg bevallása munkáltatói adó-megállapítás adóhatósági adó-megállapítás adóelőleg, adóbevallás egyéni vállalkozó adókötelezettsége elvárt adó egyszeri adókedvezmény 2.1.2. Társasági adó az adóalanyok, adókötelezettségük változása európai szövetkezet magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége felsőoktatási intézmény, diákotthon iskolaszövetkezet, szociális szövetkezet célszervezet, közhasznú társaság, non-profit gazdasági társaság külföldi vállalkozó fogalmak bejelentett részesedés kapcsolt vállalkozás, mikro-, kis és középvállalkozás összes bevétel jogutód az adóalap korrekciós tételek veszteségelhatárolás, értékcsökkenés bejelentett részesedés térítés nélküli eszközátvétel - 18 -

visszavásárolt, saját átalakított befektetői részjegy vállalkozási, nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség egyéb módosítások a társasági adóalap módosítás különös szabályai jogutód nélküli megszűnés kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás, átalakulás az adólap megállapítása az úgynevezett elvárt adóalap alapján adókedvezmények fejlesztési adókedvezmény elektronikus bevalláshoz kapcsolódó adókedvezmény szövetkezetek adókedvezménye egyéb változások adóelőleg fizetés 2.1.3. Különadók, járadék egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek adókötelezettsége egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélyek adókötelezettsége társas vállalkozások különadó kötelezettsége a különadó alapja, növelő, csökkentő tételek a különadó megállapítása, bevallása, megfizetése különadó előleg, feltöltési kötelezettség naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazók különadó kötelezettsége hitelintézeti járadék 2.1.4. Egyszerűsített vállalkozói adó evamérték adólap feltöltés elektronikus bevallás kedvezménye egyéb változások 2.1.5. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás általánosan adózó jövedelemrész ekhóval teljesített közterhek magán-nyugdíjpénztári tagdíj 2.1.6. Általános forgalmi adó cégtelefon engedményezés a bizonylatokra vonatkozó rendelkezések, a számla kötelező adattartalma Bulgária, Románia csatlakozása miatti változtatások lakásszövetkezetek folyamatos termékértékesítés 2.1.7. Regisztrációs adó a regisztrációs adóról szóló törvény változásai a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvény 2.1.8. Jövedéki adó - 19 -

E85 üzemanyagra vonatkozó rendelkezések hatályba lépése biotartalom igazolása szállítási jövedéki biztosíték bioetanolra új alkoholtermékek előállítása dohánygyártmányok behozatala harmadik országból, cigaretta behozatala Romániából, Bulgáriából egyéb módosítások 2.1.9. Illetékszabályozás gépjármű vagyonátruházási illetéke ingyenes eszközátadás önkéntes földcsere igazgatási, szolgáltatási díj, cégbírósági eljárási illeték iratok másolása, gyorsított eljárás, útlevél illetékmentes cseréje 2.1.10. Társadalombiztosítási járulék járulékmérték, járulékfizetési felső határ, járuléklap, minimum járulékalap foglalkoztató járuléka foglalkoztatás bővítési kedvezmények kifizetőhelyi elszámolás egyéni járulék, többes jogviszony nem biztosított járuléka egyéni vállalkozó, nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás, többes társas vállalkozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíj szüneteltetése vállalkozás, megbízás, szellemi alkotás járuléka mezőgazdasági őstermelő egyéb személyek járulékkötelezettsége (külföldi munkavállalók, magyarországon tanuló külföldi, nem biztosított külföldi stb.) alkalmi munkavállalás járulékbevallás 2.1.11. Egészségügyi hozzájárulás egyéni 14 százalékos eho 11 százalékos eho tételes eho 2.1.12. Adózás rendje adóhatósági adómegállapítás munkáltató közreműködésével munkáltatói adómegállapítás adószám kiadása, bejelentkezési kötelezettség adószám felfüggesztése cégjogi szabályozással kapcsolatos változások kamatadó bevezetése képviselet szabályai adómentes termékimporttal kapcsolatos szabályok ellenőrzési szabályok változása központosított ellenőrzés becslés és vagyonosodási vizsgálatok végrehajtással kapcsolatos szabályok változása - 20 -