7DQWHUYSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQ V]HQYHGDXWLVWDDXWLV]WLNXV J\HUPHNHNHWQHYHO-oktató általános iskolák számára

7DQWHUYSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQ V]HQYHGDXWLVWDDXWLV]WLNXV J\HUPHNHNHWQHYHO-oktató általános iskolák számára 1

A tanterv mentora: Dr. Salné Lengyel Mária 6]HU]N 6]HUNHV]WN Dr. Balázs Anna Farkas Edit Gosztonyi Nóra Hábel Károlyné Horvát Krisztina Márkos Tamás Nagy Emma V]L7DPiVQp Prekop Csilla Rácz Zsuzsa Rosenberger Tímea Szaffner Éva Vajdics Erzsébet Vígh Katalin Wagner Péter dr. Balázs Anna Gájerné Balázs Gizella Horvát Krisztina Vzi Tamásné Szaffner Éva 6]HUNHV]W- Konzulens: Vámos Éva 0&V]DNLV]HUNHV]WN Kapitány Éva Komjáthy Zsuzsanna Lektorok: Lányiné Dr. Engelmayer Ágnes Gereben Ferencné dr. PhD. 2

Tartalomjegyzék 1. Koncepció 1. 1. Bevezetés 1. 2. A tanulók szükségletei 1. 3. A családok igényei 1. 4. Nevelési - oktatási célok 1. 5. A nevelés, oktatás feladatai 1. 6. Fejlesztési területek 1. 6. 1. Szociális készségek 1. 6. 2. Kommunikációs készségek 1. 6. 3. Kognitív készségek 1. 6. 4. Szenzomotoros készségek 1. 6. 5. Elemi pszichoszomatikus funkciók 1. 7. A fejlesztés elvei 2. A tanterv szerkezete, tantárgyak 2. 1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a tantervben 2. 2. A tantárgyak rendszere $IHMOHV]WpVLWHU OHWHNPHJMHOHQpVHDWDQWiUJ\DNpVIHMOHV]WSURJUDPRN rendszerében ÏUDWHUYLGNHUHWHNyUDV]iPRN 3. Mérés és értékelés 3. 1. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei 3. 2. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei 4. A taneszközök kiválasztásának elvei 5. Tantárgyi tantervek 5. 1. Játékra nevelés 23. o. 5. 2. 1. Olvasás -tuivhonpv]twpvh 27. o. 5. 2. 2. Olvasás - írás elemei 5. 3. 1. Számolás -PpUpVHONpV]tWpVH 48. o. 5. 3. 2. Számolás - mérés elemei 50. o. 5. 4. Informatika 56. o. 5. 5. 1. Környezetismeret (1.-6.) 71. o. 5. 5. 2. Környezet - és egészségvédelem (7.-8) 81. o. 5. 6. 1. Életviteli és gondozási ismeretek 5. 7. Ábrázolás - alakítás 106. o. 5. 8. Ének - zene 117. o. 5. 9. 1.Mozgásnevelés 120. o. 5. 9. 2. Testnevelés 6. 1. Tér -LGV]HUYH]pV 133. o. 6. 2. Babzsák 138. o. 6. 3. Társas viselkedés 141. o. 1. Koncepció 3

1. 1. Bevezetés $ WDQWHUY WDUWDOPiEDQ V]HUNH]HWpEHQ DONDOPD]NRGLN D] DXWL]PXVVDO po WDQXOyN IRJ\DWpNRVViJEyO HUHG VSHFLiOLV V] NVpJOHWHLKH].LGROJR]iVDNRU D V]HU]N D 1$7 követelményrendszere és a Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára kiadott tanterv mellett a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveire támaszkodtak. A tanterv az Autizmus Kutatócsoportban folyó kísérlet jelenlegi fázisát tükrözi, folyamatos fejlesztés alatt áll. Az autisztikus állapotok lényege a szociális, NRPPXQLNiFLyVpVVSHFLiOLVNRJQLWtYNpSHVVpJHNPLQVpJLNiURVRGiVDPHO\MHOOHJ]HWHV YLVHONHGpVL W QHWHNEHQ Q\LOYiQXO PHJ $] DXWLV]WLNXV WDQXOyUD OHJMHOOHP]EE D N OFV Q VVpJHW LJpQ\O V]RFLiOLV NpV]VpJHN LOOHWYH D UXJDOPDV JRQGRONRGiV ps kreativitás területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes V]WHUHRWtSYLVHONHGpVpUGHNOGpVDNWLYLWiV$GHILFLWHNRNR]WDHOVGOHJHVés másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem W QHWPHQWHVLJ YiOWR]KDWQDN pv D] pohw N O QE ] V]DNDV]DLEDQ N O QE ] IRUPiEDQ jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására IHOHUV GKHWQHk a típusos tünetek. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, PHO\HNDN YHWNH]NpSSHQFVRSRUWRVtWKDWyN -puwhoplirj\dwpnrvvijplqwdohjj\dnudeedqwiuvxoyihmogpvl]dydu - beszéd-, érzékszervi-, mozgás-, egyéb fogyatékosság, femogpvl]dydu - viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió. A tanterv kialakításakor figyelembe kell venni azokat a speciális szükségleteket, amelyek minden érintettnél jelen vannak, valamint a családok igényeit. A helyi tantervek elkészítéséhez szükséges a helyi igényeket felmérni. A tanterv alapján egyéni fejlesztési programot kell készíteni, amely a tanuló életkora mellett figyelembe veszi autizmusa súlyosságát, a mentális korát, egyenetlen képességprofilját. Az, hogy a tantervben foglaltak milyen keretek között valósulnak meg, számos WpQ\H]WO I JJ 0HJKDWiUR]y HEEO D V]HPSRQWEyO KRJ\ D WDQXOyN PLO\HQ képességekkel rendelkeznek: $NpSHVVpJHNWOI JJHQD]DXWL]PXVVDOpOWDQXOyNEHLVNROi]KDWyDNW EEVpJLiOWDOiQRV iskolába, speciális autista cvrsruwed D WiUVXOy IRJ\DWpNRVViJQDN PHJIHOHO LQWp]PpQ\EH LOOHWYH HOKHO\H]KHWHN NpS]pVL N WHOH]HWW J\HUPHNHNHW HOOiWy intézménybe. A tanulók bizonyos hányada otthon részesül fejlesztésben. (]DWDQWHUYHOVVRUEDQDVSHFLiOLVDXWLVWDFVRSRUWRNEDQLQWp]ményekben tanulók számára készült. Az egyes fejlesztési területekre vonatkozó elvek és módszerek, IHMOHV]W SURJUDPRN IHOKDV]QiOKDWyN D WiUVXOy IRJ\DWpNRVViJXNQDN PHJIHOHOHQ beiskolázott tanulóknál. A felsorolt fejezetek képzési kötelezett gyermekek fejlhv]wpvpehq LV DONDOPD]KDWyN GH V]iPXNUD D %DE]ViN IHMOHV]W SURJUDP QHP DMiQORWW$W EEVpJLLVNROiEDMiUyJ\HUPHNHNUpV]pUHD1$7P&YHOWVpJLWHU OHWHLKH]D] általános fejlesztési követelmények szintjén Tantervi és módszertani útmutató, valamint Óvodai program is készült. $] DXWLVWD WDQXOyN VSHFLiOLV V] NVpJOHWHLQHN PHJIHOHO WHOMHV N U& HOOiWiV UHQGNtY O N OWVpJHV HOVVRUEDQ D] HJ\pQL IHMOHV]WpV V] NVpJHVVpJH PLDWW pv PHUW FVDN NLV OpWV]iP~FVRSRUWRNV]HUYH]KHWHNPHO\HNEHQHJ\LGEHQPLQLPiOLVDQNpW szakképzett IHOQWW MHOHQOpWH V] NVpJHV 7DSDV]WDODWXQN V]HULQW IRQWRV KRJ\ HJ\LN N YDODPLO\HQ SHGDJyJLDL OHKHWOHJ J\yJ\SHGDJyJLDL DODSNpS]HWWVpJJHO pv DXWL]PXV-specifikus képzettséggel is rendelkezzen, másikuk legyen az autizmus terén képzett asszisztens, YDJ\ J\HUPHNIHO J\HO (]HNQHN D] LJpQ\HNQHN WHOMHV N U& NLHOpJtWpVH YLOiJV]HUWH problémát okoz, és hazánkban sem lehetséges kizárólag a Közoktatásról szóló Törvény 4

által biztosított kereteken belül megszervezni a tanulók ellátását, ezért nagyon fontos további forrásokat is bevonni. Ezek a többletek származhatnak a fenntartótól, SiO\i]DWRNEyOV] OLKR]]iMiUXOiVEyOYDODPLQWD]LOOHWpNHVSHGDJyJLDLpVHJpV]VpJ J\L LQWp]PpQ\HNNHO YDOy HJ\ WWP&N GpVEO SO 1HYHOpVL 7DQiFVDGyN *\HUPHNideggondozók kihjpv]twwhuislivvhjtwvpjhwq\~mwkdwqdn Az ellátás kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezésre áll-e PHJIHOHOHQNpS]HWWV]DNHPEHU(EEHQV~O\RVKLiQ\RVViJRNWDSDV]WDOKDWyNDIHOVIRN~ oktatás az autizmus területén ma még alig nyújt képzést. A hiányt nem pótolják, de a tanterv felhasználásához segítséget nyújthatnak az Autizmus Kutatócsoport által szervezett tanfolyamok. A tanterv adaptálásához IHOWpWOHQ OV] NVpJHVDSHGDJyJXVRNNLHJpV]tWNpS]pVH 1.2. A tanulók szükségletei A tanulynv] NVpJOHWHLWWtSXVRVHUVVpJHLNpVQHKp]VpJHLNKDWiUR]]iNPHJ A tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása V]HPSRQWMiEyONLHPHONHGMHOHQWVpJ&VSHFLiOLVWXODMGRQViJRN - a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának (pl. az információ átadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat a tárgyaktól megkülönböztesse, -DV]RFLiOLVPHJHUVtWpVMXWDORPpUWpNpQHNLOOHWYHDEHOVPRWLYiOWViJQDNJ\DNUDQWHOMHV hiánya, és hogy a tanulóknak nagyon kevés, vagy szokatlan dolog okoz örömöt, - a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd emocionális, szociális sajátosságai, mint pl. a hanghordozás, - az egyenetlen képesség-profil: pl. ismeretek és önellátás, vagy mechanikus és V]HPpO\HVPHPyULDN ] WWLV]DNDGpNV]HU&N O QEVpJHN - belátás hiánya vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban. 7tSXVRVHUVVpJHNDPHO\HNUHHJ\HVDXWLV]WLNXVWDQXOyNQiOpStWHQLOHKHW -DPHJIHOHOV]LQW&YL]XiOLVLQIRUPiFLyiOWDOiEDQLQIRUPDtív, - tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, - jó mechanikus memória -PHJIHOHON UQ\H]HWEHQpUGHNOGpVpQHNPHJIHOHOWpPiQiONLHPHONHGNRQFHQWUiFLy kitartás, - egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, nem szöveges számtan, zene). Típusos nehézségek, és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás- tanulás során: - szenzoros információfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.), - figyelemzavar, - utánzási képesség zavara, - percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák, -DQDOt]LVV]LQWp]LVP&YHOHWHLQHNSUREOpPiMD - lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése, - általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése, - emlékezet-felidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél), 5

- nehézség ismert tananyagban szociális elem bevezetésével, vagy új körülmények közötti alkalmazással, - a feladat céljának nem-puwpvhuhiolvm YUHLUiQ\XOWViJKLiQ\D - szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága, - énkép, én-wxgdwihmogpvpqhk zavara, - a valóság téves értelmezése, felfogása, - realitás és fantázia összetévesztése, -V]yEHOLXWDVtWiVRNIpOUHpUWpVHN O Q VHQDW EEpUWHOP&HOYRQWNLIHMH]pVHNW EEUpV]HV utasítások esetén, - képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya, - J\HUPHNN ] VVpJEHQ iogr]dwwi LOOHWYH E&QEDNNi YiOiV PiV HVHWEHQ V]RFLiOLVDQ inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, -VWUXNWXUiODWODQLGEHQSDVV]LYLWiVUHDNWtYYLVHONHGpVSUREOpPiN - félelmek, fóbiák, szorongás. A fenti problémák következménye, hogy a szociális-kommunikációs kontextusban zajló WDQXOiVDNDGiO\R]RWWH]pUWDSHUYD]tYIHMOGpVL]DYDUEDQV]HQYHGJ\HUPHNHNV]iPiUD D YLOiJUyO YDOy PHJpUWpV NHUHWp O HOVVRUEDQ QHP D V]HPpO\HN N ] WWL NDSFVRODWRN szolgálnak. 1. 3. A családok igényei $ WDQiURN pu]pnhq\hq YHJ\pN WHNLQWHWEH D] DXWL]PXVVDO po J\HUPHNHW QHYHO FVDOiG V]HPSRQWMDLWOHKHWVpJHWDGYDD]HJ\ WWP&N GpVUH Az egyéni szükségletekhez szabott fejlesztési terv kidolgozásakor maximálisan vegyék figyelembe a család rövid és hosszú-távú elképzeléseit. 0LQGHQV] OV]iPiUDIRQWRVKRJ\NRQNUpWVHJtWVpJHWNDSMRQRO\DQRWWKRQLpVFVDOiGRQ kívüli nevelési helyzetek megoldására, mint az önálló tevékenykedésre való szoktatás, önkiszolgálással kapcsolatos készségek kialakítása, változások elfogadtatása, a társas viselkedés szabályainak tanítása, súlyos viselkedésproblémák (agresszió, autoagresszió) kezelése. Az iskolai képzés során alakuljanak ki olyan készségek, képességek, melyek VHJtWLN D IHOQWWNRUL WiUVDGDOPL EHLOOHV]NHGpVW $ V] ON VHJtWVpJHW YiUKDWQDN DEEDQ KRJ\ PHJIHOHO WHUiSLiV LOOHWYH QHYHOpVL-oktatási módszert válasszanak gyermekük számára. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok szakmailag felkészültek legyenek. 1.4. Nevelési-oktatási célok A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg. D $ OHJiOWDOiQRVDEE WiYODWL FpO D] HJ\pQL NpSHVVpJHN IHMOHWWVpJ PHOOHWW HOpUKHW OHJMREEIHOQWWNRULV]RFLiOLVDGDSWiFLypV QiOOyViJIHOWpWHOHLQHNPHJWHUHPWpVH 6

b.) Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának VSHFLILNXV PyGV]HUHNNHO YDOy NRPSHQ]iOiVD D IHMOGpVEHQ HOPDUDGW NpV]VpJHN habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. c.) A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a család életébe való beilleszkedésre. G $ WHVWL HJpV]VpJ PHJyYiVD D] HUQOpW iooynpshvvpj J\HVVpJ HJ\pQUH V]DERWW fejlesztése. H ÈOWDOiQRV HPEHUL puwpnhn WiUVDGDOPL HOYiUiVRN V] OI OG QN NXOW~UiMD KDJ\RPiQ\DL NpSHVVpJV]LQWQHN PHJIHOHO LVPHUWHWpVpYHO D IHOQWWNRUL V]RFLiOLV adaptáció segítése. I)RQWRVKRJ\DWDQXOypOYH]]HD]LVNROiEDQW OW WWLGWpUH]]HMyOPDJiW 1.5. A nevelés és oktatás feladatai a.) A nevelés-rnwdwiv IHODGDWD D VpU OpVEO N YHWNH] IHMOGpVL KLiQ\RN HOPDUDGiVRN NRPSHQ]iOiVDDN YHWNH]WHU OHWHNHn: Elemi pszichoszomatikus funkciók Szenzomotoros készségek Szociális készségek Kommunikáció Kognitív készségek E$VpU OpVEODGyGyV] NVpJOHWHNKH]DGDSWiOWN UQ\H]HWPHJWHUHPWpVH F $ EL]WRQViJpU]HW NLDODNtWiVD D IHMOHV]WKHWVpJ pv D] QiOOy Wevékenykedés feltételeként. G (J\pQL IHMOHV]WpVL WHUYHN NLDODNtWiVD D J\HUPHN V] NVpJOHWHLQHN PHJIHOHOHQ pv D FVDOiGLJpQ\HLQHNPHVV]HPHQILJ\HOHPEHYpWHOpYHO H $ GHYLiQV IHMOGpVPHQHWEO N YHWNH] ]DYDUy YDJ\ YHV]pO\HV YLVHONHGpVIRUPiN PHJHO]pVHés kezelése. I$J\HUPHNDONDOPD]NRGiViWVHJtWYLVHONHGpVIRUPiNNLDODNtWiVDDFVDOiGLLVNRODL és iskolán kívüli környezetben. J$]HOVDMiWtWRWWLVPHUHWHNNpV]VpJHNEYtWpVHV]LQWHQWDUWiVDiOWDOiQRVtWiVD K$IHOQWWNRULDGDSWiFLyUpV]HNpQWPXQNiUDYDOyHONpV]tWpV 1.6. Fejlesztési területek 7

1.6.1. A szociális készségek fejlesztése Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban fedezhetjük fel - D] DXWL]PXV PLQW V]RFLiOLV IRJ\DWpNRVViJ D OHJV]HPEHW&QEE 7HUPpV]HWHVHQ HJ\PiVWyO HOYiODV]WKDWDWODQ D] HOV NpW WHU OHW KLV]HQ D YDOyGL NRPPXQLNiFLyPLQGLJYDODPLO\HQV]RFLiOLVLQWHUDNFLyWLVMHOHQW(OVGOHJHVIRQWRVViJ~ speciális phgdjyjldl FpO WHKiW D J\HUPHN NpSHVVpJV]LQWMpQHN PHJIHOHO V]RFLiOLV viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása. $V]RFLiOLVIHMOHV]WpVLIHODGDWRNN ] WWDEHLOOHV]NHGpVWN ]YHWOHQ OHOVHJtWNpV]VpJHN tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás, kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt. A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre alapozva. Ezért a fejles]wpvphwrgroyjlimiedqhovgohjhvirqwrvvij~v]huhshwndsqdnd kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és NpSHVVpJV]LQWMpQHNPHJIHOHOHQYHJ\tWKHWHNPiVIHMOHV]WpVLPyGV]HUHNNHOLVSO]HQHL interakció). A fejlev]wpviwhu OHWHL I. A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek A taníthatóságot megalapozó szociális készségek; a.) A pedagógus segítségének elfogadása. b.) Más személyek jelenlétének elviselése. c.) Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása. d.) Az utánzás tanítása. Önmagáról való tudás; a.) Személyi adatok megtanítása. E6DMiWN OVWXODMGRQViJRNLVPHUHWH c.) A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének tanítása. d.) Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni, mi az, amit egyáltalán nem tud. e.) A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása. f.) Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása. g.) Saját élmények felidézése. h.) SajátWHOMHVtWPpQ\pUWpNHOpVHPHJDGRWWV]HPSRQWRNDODSMiQ QHOOHQU]pV i.) Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása. j.) A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása. Kapcsolatteremtés, fenntartás: a.) A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése. 8

E,VPHUVpVLVPHUHWOHQV]HPpO\HNN OVpVQHPOiWKDWyWXODMGRQViJDLQDNWDQtWiVD F(J\V]HU&V]RFLiOLVUXWLQRNPHJWDQtWiVDSON V] QpV d.) Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés fenntartása, befejezése stb. e.) Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai. f.) Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása N O QE ]V]tQWHUHNHQSOXV]RGiEDQ ]OHWHNEHQMiUP&veken, könyvtárban) J $ OHJQ\LOYiQYDOyEE pu]hopl UHDNFLyN IHOLVPHUpVH pv D] D]RNKR] LOO PHJIHOHO viselkedés szabályai. K(OHPLNRRSHUiFLyWDQtWiVDIHOQWWHOJ\HUPHNNHO,,6]DEDGLGVNpV]VpJHN $V]DEDGLGVNpV]VpJHNWDQtWiViQDNN ] VIHODGDWDL: a.) A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt PHJIHOHOV]DEDGLGVDNWLYLWiVRNNLYiODV]WiVD b.) A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása. c.) A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása. d.) A tárgyakon való megosztozás tanítása. H$PHJIHOHOYLVHONHGpVLV]DEiO\RNHOVDMiWtWWDWiVD $V]DEDGLG QiOOyHOW OWpVpQHNWDQtWiVLV]HPSRQWMDL D$V]DEDGLGVDNWLYLWiVRNOHKHWVpJHVKHO\HLGHMH EgQiOOyDQYpJH]KHWV]DEDGLGVDNWLYLWiVRN c.) Eszközök, anyagok kiválasztása. $V]DEDGLGWiUVDVHOW OWpVpQHNWDQtWiVLV]HPSRQWMDL a.)a sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása. E(J\V]HU&WiUVDVMiWpNRNV]DEiO\DLQDNWDQtWiVD c.) A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása 1.6.2. A kommunikációs készségek fejlesztése $ IHMOHV]WpV HJ\LN I FpOWHU OHWH D NRPPXQLNiFLy PLQW D NDSFVRODWWHUHPWpV pv IHQQWDUWiV YDODPLQW D] LQIRUPiFLyFVHUH HV]N ]H $] DODSYHW SUREOpPD QHP D EHV]pG KLiQ\D YDJ\ IHMOGpVi zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a NRPPXQLNiFLyVIXQNFLyPHJpUWpVpQHNVpU OpVH0LQGHQDXWL]PXVVDOpOJ\HUPHNQpOfüggetlenül verbális képességeik színvonalától - HOVGOHJHV IRQWRVViJ~ FpO WHKiW D] HJ\pQ NpSHVVpJV]LQWMpQHN PHJIHOHO NRPPXnikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs készségek tanításának PHWRGROyJLiMiEDQ LV HOVGOHJHV IRQWRVViJ~ V]HUHSHW NDSQDN D NRJQLWtY pv viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és NpSHVVpJV]LQWMpQHNPHJIHOHOHQYHJ\tWKHWHNPiVIHMOHV]WpVLPyGV]HUHNNHOLVSO]HQHL interakció). A fejlesztés területei: 9

Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használat szempontjából. A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond vagy csinál. Tágan értelmezve ide tartoznak azok a viselkedésbeli megnyilvánulások is, amelyekkel D J\HUPHN YiODV]RO D] W puw LQJHUHNUH DQpON O KRJ\ D]RNDW WXGDWRVDQ KDV]QiOQi D környezet befolyásolására. (pl. dührohamok). A kommunikáció eszközei lehetnek tárgyak, képek, természetes gesztusok, jelek, beszéd. Szókincs, jelentés WiUJ\DN V]HPpO\HN FVHOHNYpVHN KHO\V]tQHN PLQVpJHN EHOV állapotok stb. megnevezése). A felmérésnél számítanunk kell a szó szerinti értelmezésre pvduudkrj\d]puwpvpvkdv]qiodwnrqwh[wxvwyoi JJ Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlás, tréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, NRPPXQLNiFLy D] pu]hophnuo $ IXQNFLyN IHOPpUpVHNRU NpSHW NDSXQN DUUyO KRJ\ D gyermek mire használja kommunikációs készségeit, illetve arról, hogy milyen funkciókat ért meg. KontextusDN O QE ]KHO\]HWHNDPHO\HNEHQNRPPXQLNiOXQN+RO".LYHO"0LO\HQ körülmények között? $IHOPpUpVDVSRQWiQPHJOpYNpV]VpJHNUHLUiQ\XO A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. $IHMOHV]WpVOHJIRQWRVDEEIHODGDWDLDIHOPpUpVHUHGPpQ\pWOI JJHQDN YHWNH]N - A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben. - Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb. - A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése. - A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése. - A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket. -$IHMOHV]WpVVRUiQDPHJOpYIXQNFLRQiOLVDQKDV]QiOWNRPPXQLNiFLyVHV]N ]WDOHKHW OHJW EE WHUPpV]HWHV KHO\]HWEHQ DONDOPD]WDWQL NHOO PHUW D PHJOpY NpV]VpJHNHW D gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák. 1.6.3. Kognitív készségek fejlesztése $] DXWL]PXVVDO po J\HUPHNHN N ]HO -D YDODPLO\HQ V]LQW& puwhopl VpU OpVEHQ LV szenved. Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képesség-vwuxnw~uiqdn PHJIHOHO NRJQLWtY IHMOHV]WpVL FpORN LV V]HUHSHW NDSQDN D] RNWDWiV pv QHYHOpV VRUiQ $ N YHWNH]NEHQ D]RQ VpU OW NRJQLWtY készségekkel foglalkozunk, amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként. $] DXWL]PXVVDO po J\HUPHNHN NRJQLWtY VWtOXViW D UXJDOPDV JRQGolkodás, valamint az információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi. 10

Jellegzetes nehézségek tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében pv D EHOV IRUJDWyN Q\YHN NLDODNtWiViQDN pv alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes YLVHONHGpVHV NpS ËJ\ WHUPpV]HWHVHQ D NRJQLWtY IHMOHV]WpVL FpORN HUWHOMHVHQ befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is. A fejlesztés legfontosabb feladatai: 1.) Jelentés-WHOLLQIRUPiFLyNNLHPHOpVpQHNHOVHJtWpVH - a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire -OpQ\HJNLHPHOpVNpSHVVpJpQHNHOVHJtWpVH $ILJ\HOHPWHUMHGHOPpQHNEYtWpVHLGWDUWDPiQDNQ YHOpVH 3.) Cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása. $OWHUQDWtY SUREOpPDPHJROGy VWUDWpJLiN WDQtWiVD OHKHWOHJ DEEDQ D NRQWH[WXVEDQ ahol azt alkalmazni kell. $ PHJWDQXOW NpV]VpJHN iowdoiqrvtwivd DONDOPD]WDWiVD D OHKHW OHJW EE WHUPpV]HWHV élethelyzetben. 6 (OYRQW IRJDOPDN VV]HI JJpVHN SO LGL RN-okozati relációk) megértésének HOVHJtWpVH 1.6.4. A szenzomotoros készségek fejlesztése A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és különösen nagy szerepet kap az Életvitel és gondozási ismeretek, az Ábrázolás-alakítás és a Mozgásfejlesztés tantárgyakban, valamint a "Tér- LG V]HUYH]pVH IHMOHV]W SURJUDPEDQ $] DOiEELDNEDQ D] DXWL]PXVVDO po J\HUPHNHNQpO OHJJ\DNUDEEDQPHJMHOHQIHMOHV]WpVLIHODGDWRNDWHPHOM NNL $OHJIRQWRVDEEIHMOHV]WpVLIHODGDWRNDN YHWNH]N 1.) A testséma ismeretének kialakítása, tudatosítása, a testélmény fejlesztése. $ WHVWPR]JiVRN FpOV]HU& VV]HKDQJROiViQDN WDQtWiVD N O QIpOH WHUHNEHQ pv aktivitásokban. $V]RFLiOLVNRQWH[WXVRNEDQYDOyPHJIHOHOPR]JiVIRUPiNNLDODNtWiVD 4.) Módszerek tanítása, amelyekkel a gyermek kontroll alatt tudja tartani mozgásos és egyéb, pl. verbális sztereotípiáit. 1.6.5. Elemi pszichoszomatikus funkciók Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos SUREOpPiN(]HNUpV]EHQD]iOWDOiQRVIHMOGpVLHOPDUDGiVVDOPDJyarázhatók, részben az autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely területén jelen lehet. Az alvással kapcsolatos gyakori problémák: - A nappal és éjszaka felcserélése. - Csökkent alvásigény. - A gyermek csak bizonyos körülmények, feltételek megléte esetén képes aludni. A szobatisztasággal kapcsolatos problémák: 11

--HOHQWVHQNpVLNNLDODNXOiVD - Stresszel járó helyzetekben a gyermek vizeletét, székletét nem tartja. - A gyermek csak meghatározott körülmények között szobatiszta stb. $]HYpVVHOLYiVVDONDSFVRODWRVOHJJ\DNUDEEDQPHJILJ\HOKHWQHKp]VpJHN - Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele. - Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek. -$]RQRVViJKR]YDOyUDJDV]NRGiVSOKHO\LGHYHV]N ]V]HPpO\HNEL]RQ\RVpWHOHN LWDORNWtSXVDiOODJDV]tQHKIRND -ewnh]pvlkho\]hwhnehqmhohqwnh]ylvhonedésproblémák. - Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák. A fejlesztés legfontosabb feladatai: a.) A probléma pontos meghatározása, súlyosságának mérlegelése. b.) A probléma vizsgálata: Az orvosi okok kizárása, más lehetséges okok felkutatása, meghatározása. c.) Megoldási stratégiák kidolgozása, kivitelezése. 1.7. A fejlesztés elvei $IHMOGpVLV]HPOpOHWIRQWRVViJD $] DXWL]PXV N YHWNH]PpQ\H RO\DQ GHYLiQV IHMOGpVPHQHW PHO\EHQ D] HJ\HVIHMOGpVL fokok nem feltétlenül épülnek egymásra (pl. a nyelvet használó tanulónál a beszéd NLDODNXOiViWQHPHO]LPHJDSUHYHUEiOLVNRPPXQLNiFLypUWése és használata). Az egyes IHMOGpVL WHU OHWHN N ] WW OHKHWQHN V]DNDGpNV]HU& N O QEVpJHN GH D IHMOGpVL V]LQWHN N ] WW pv D]RNRQ EHO O LV HJ\HQHWOHQ D IHMOGpV $ GHYLiQV IHMOGpV NRPSHQ]iOiViUD inadaptív kognitív stratégiák, viselkedésproblémák alakuoqdn NL PHO\HN V]DNV]HU& WHUiSLiVpVRNWDWiVLPyGV]HUHNNHOPHJHO]KHWHNLOOHWYHNRUULJiOKDWyDN A tanulók habilitációjának, oktatásának alapja fejlettségük, képességeik részletes ismerete. Az egyes tanulók képességstruktúrája formális (pl. pszichológiai vizsgálatok D]LQWHOOLJHQFLDPpUpVpUHpVLQIRUPiOLVIHOPpUpVHNNHOSOIHMOGpVLNpUGtYpVIHOPpU IHODGDWODSRNLVPHUKHWPHJ $] HJ\pQUH V]DERWW IHOPpUpVHN IXQNFLyL D N YHWNH]N $] ps J\HUPHN IHMOGpVPHQHWpKH]KDVRQOtWMiND]DXWL]PXVVDOpOJ\HUPHNIHMOGpVpWPHO\QHNPHQWpQ NLUDM]ROyGQDNDWDQXOyHUVVpJHLpVJ\HQJpEELOOHWYHKLiQ\]yNpSHVVpJHL5HJLV]WUiOMDD WDQXOy QPDJiKR] PpUW IHMOGpVpW $ PpUpV HUHGPpQ\H LUiQ\DGy D] HJ\pQUH V]DERWW tananyag összeállításában, a habilitációs területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és abban, hogy a tanítási célok fontossági sorrendjét a V] ONNHO HJ\H]WHWYH PHJiOODStWKDVVD D SHGDJyJXV $ PpUpV HUHGPpQ\pWO I JJHQ NRUULJiOKDWy D] HJ\pQL IHMOHV]WpVL WHUY HOOHQUL]KHW D IHMOHVztés eredményessége. A tervezés rövid, közép- és hosszú-távú. A pedagógiai felméréseket tanévenként háromszor szükséges elvégezni. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni tanítási helyzetben történik a szociális és kommunikációs nehézségek miatt, napi rendszerességgel szervezve. $WDQtWiVNXGDUFDHVHWpQQHPIHOWpWHOH]KHWKRJ\DJ\HUPHNV]iQGpNRVDQQHPWHOMHVtW el kell hinni, hogy nem képes elvégezni a feladatot. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran az a látszat, hogy a tanuló dacból nem végez el bizonyos feladatokat, 12

mho\hnhwpivnrupivvdopiuwxgrww(qqhnohjj\dnruleerndkrj\d]dxwl]pxvvdopo J\HUPHNV]iPiUDDN U OPpQ\HNOHJNLVHEEYiOWR]iVDLV~MKHO\]HWQHNPLQV OPHO\EHQ nem képes készségeit, tudását mozgósítani. $WDQtWiVEDQPLQGLJDPHJOpYWXGiVWEYtWM N egyetlen új mozzanattal. (egy új szín, forma, mozdulat, stb.) $] RSWLPiOLV WHUKHOpV pughnpehq D IHODGDWRNDW D J\HUPHN NpSHVVpJHLQHN PHJIHOHO OHKHWOHJQDJ\REEQDJ\ViJ~OpSpVHNUHNHOOERQWDQL A feladatoknak a tanuló szempontjából értelmesnek kell lenniük, ezért az ismereteket OHKHWOHJ DEEDQ D NRQWH[WXVEDQ WDQtWMXN PHO\EHQ D J\HUPHNQHN DONDOPD]QLD NHOO azokat. $] HOVDMiWtWRWW LVPHUHWHNHW D] ~M NpV]VpJHNHW D OHKHW OHJW EE RO\DQ KHO\]HWEHQ gyakoroltatni kell, melyben funkcionálisak. A fejlesztésben való továbblépéskor csak azokra az ismeretekre, készségekre alapozhatunk, melyeket a tanuló folyamatosan gyakorol. A tanultak folyamatos szintentartása szükséges. Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, a tárgyaktól a V]RFLiOLV PHJHUVtWpVLJ 7 UHNHGQL NHOO DUUD KRJ\ D WHYpNHQ\VpJ QPDJiEDQ MXWDORPpUWpN&YpYiOMRQKRJ\IRNR]DWRVDQHOOHKHVVHQKDJ\QLDN OVMXWDOPDNDW Az oktatás nevelés souiq WiPDV]NRGQL NHOO D PHJOpY ps HVHWOHJ NLHPHONHG NpSHVVpJHNUH VSHFLiOLV pughnogpvuh PHO\HN N O Q VHQ IRQWRVDN OHKHWQHN D pályaorientáció szempontjából. $ IHMOGpVL HJ\HQHWOHQVpJ FV NNHQWpVH D]RQEDQ HOVEEVpJHW NDS D V]LJHWV]HU& képességek fokozott fejlesztésével szemben. $ N YHWHOPpQ\HNHW D] REMHNWtY N U OPpQ\HNEO IDNDGy V] NVpJHV GRORJNpQW NHOO megjeleníteni, és nem a pedagógus személyes kívánságaként. Protetikus környezet kialakítása $N UQ\H]HWWpUEHQpVLGEHQVWUXNWXUiOWtJ\LQIRUPiOMDD tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan, miért, mennyi ideig tegyen, tehet. (Ennek részletes leírása a Tér-LGV]HUYH]pVH FtP&IHMH]HWEHQWDOiOKDWy %HV]pG KHO\HWW LOOHWYH PHOOHWW D J\HUPHN V]LPEyOXPV]LQWMpQHN PHJIHOHO YL]XiOLV eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges (valódi tárgyak, kicsinyített tárgyak, fotók, képek, piktogramok, szóképek, stb.). A tárgyi, fizikai környezet csak a szükséges információkat tartalmazza, segítve ezzel a tanulók figyelmének fenntartását és a megértést. (Zavaróak lehetnek a fény-árnyék viszonyok, felületek, mintázatok, színek, szagok, zajok, felesleges dekoráció, kényelmetlen bútorok, váratlan változások, stb.) 13

A pedagógusok tudatosan tervezik kommunikációjuk minden dimenzióját és számolnak D]]DO KRJ\ N LV OHKHWQHN RO\DQ LQJHUIRUUiV DPHO\ D J\HUPHNHW ]DYDUMiN SO VRN hangos beszéd, szemüveg, ékszer, mintás, színes ruha, új frizura, illatok, váratlan változás a viselkedésükben). 14

2.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a tantervben A tanulók csoportja rendkívül heterogén, többségüknél nem alkalmazható a NAT követelményrendszere. A fejlesztés rendszerében és a csoportok kialakításánál a hagyományos életkoulhoywohowpu QN$UHQGH]HOYD]HJ\HVWDQXOyNIHMOHWWVpJLV]LQWMH mentális kora. A tanulók speciális szükségleteihez igazodó tanterv alapvizsgára nem készít fel. A NAT-EDQ pv D NHUHWWDQWHUYEHQ PHJMHOHQ WDUWDOPDNDW PLQVpJL pv PHQQ\LVpJL szempontból PyGRVtWDQL pv UHGXNiOQL V] NVpJHV $] HJ\HV P&YHOWVpJL WHU OHWHNUH pv tantárgyakra vonatkozó sajátos eltéréseket az egyéni fejlesztési tervekben kell kimunkálni. A tanterv "A" és "B" változata 8 évfolyamra készült, egységes követelményrendszert tartalmaz, amelyhez az egyes tanulók teljesítményei viszonyíthatóak. Az "A" változat a nyelvet használó, az ismeretelsajátításban gyorsabban haladó tanulók számára készült, a % YiOWR]DW D ODVVDQ IHMOG V~O\RV WiUVXOy IRJ\DWpNRVViJJDO N ]G WDQN WHOHV gyermekek részére jelöli ki a tanítás tartalmát. A követelményrendszer csak azt a minimumot határozza meg, amely a továbblépéshez feltétlenül szükséges. Természetesen az egyenetlen képességprofil következményeként a tanuló egyes tantárgyakban tarthat sokkal magasabb szinten, mint ami az adott évfolyamon elvárt. A többlettartalmak az egyéni fejlesztési tervben jelennek meg. $] HOV PHJLVPHUpVL pv IHO]iUNy]WDWiVL pyiro\dp D] $ pv % YiOWR]DWEDQ D]RQRV HOYpJ]pVpUH V] NVpJ HVHWpQ NpW WDQpY DGKDWy $WWyO I JJHQ KRJ\ D J\HUPHN KRJ\DQ WHOMHVtWHWWHDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNHWKiURPOHKHWVpJYDQ+DD gyermek nem képes teljesíteni azokat, akkor javasolni kell a képzési kötelezettség megállapítását. $PHQQ\LEHQLJHQDNNRUD0LQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNWHOMHVtWpVpQHNV]LQWMpWOI JJHQ haladhat az "A" illetve a "B" változat szerint. A "B" változatban a tantárgyak és a tananyag alkalmazkodik ahhoz, hogy az autizmus PHOOHWW V~O\RV WiUVXOy IRJ\DWpNRVViJRN LV PHJMHOHQQHN $ IHMOHV]WpV VRUiQ V]HP HOWW NHOO WDUWDQL D] DXWL]PXV V~O\RVViJiW pv D MiUXOpNRV SUREOpPiNDW ( WpQ\H]N HJ\pQL kombinációja határozza meg a szükségleteket és D] HQQHN PHJIHOHO VSHFLiOLV módszereket. A halmozottan sérült tanulók esetében a fejlesztés céljainak és PyGV]HUWDQiQDN PHJKDWiUR]yMD iowdoiedq D] DXWL]PXVEyO HUHG KiWUiQ\RN kompenzálása. A társuló sérülésekre specifikus módszerek alkalmazásának keretei a PHJIHOHOHQPHJYiODV]WRWWDXWL]PXVVSHFLILNXVPyGV]HUHNDONDOPD]iViYDOWHUHPWKHWHN PHJ $ pyiro\dp YpJpQ D PLQLPiOLV WHOMHVtWPpQ\HNQHN YDOy PHJIHOHOpVWO I JJHQ HJ\DUiQW OHKHWVpJ Q\tOLN D] $ pv D % YiOWR]DW N ] WWL iwmiuivud YDJ\ kezdempq\h]khw D WDQXOy LQWHJUiFLyMD $ pyiro\dp YpJpQ D YiOWR]DWRN N ] WWL iwmiuivohkhwvpjhj\dnruodwlodjphjv]&qlnghhoylohkhwvpjpwihqqnhoowduwdqlklv]hq D WDQXOyN EL]RQ\RV KiQ\DGiQiO D IHMOGpV LUiQ\D WHPH PHJYiOWR]KDW (]HN D változások nagyon rosszul prognosztizálhatóak. 15

2.2. A tantárgyak rendszere és óraszámok a.. WHOH]WDQWiUJ\DN Tantárgyak Az egyes évfolyamok óraszámai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Olvasás-írás HONpV]tWpVH 3 3 0 0 0 0 0 0 Olvasás-írás elemei 0 0 4 4 4 4 4 4 Környezetismeret 3 3 3 4 4 4 0 0 Környezet - és egészségvédel 0 0 0 0 0 0 3 3 em Számolásmérés 2 2 0 0 0 0 0 0 HONpV]tWpVH Számolásmérés elemei 0 0 2 4 4 4 3 3 Önkiszolgálás 3 3 3 0 0 0 0 0 Életviteli és gondozási 0 0 0 3 4 5 7 7 ismeretek Ábrázolásalakítás 2 2 2 2 2 2 3 3 Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 Játékra nevelés 2 2 2 0 0 0 0 0 Mozgásnevelés 3 3 3 3 3 3 0 0 Testnevelés 0 0 0 0 0 0 3 3 Informatika 0 0 1 1 1 1 2 2. WHOH] óraszám 20 20 22 23 24 25 27 27 b.) Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció A pedagógiai célú habilitációra való törekvés beépül valamennyi tantárgy tananyagába és átszövi az egész napos pedagógiai tevékenységet. $]DXWL]PXVVDOpOJ\HUPHNHNWtSXVRVQHKp]VpJHLVD]H]HNEOIDNDGyVDMiWRVRNWDWiVLnevelési feladatok szükségessp WHV]LN D]RQEDQ KRJ\ D KDELOLWiFLy QiOOy IHMOHV]W programokban is megjelenjen az "A" és "B" változat szerint tanulók esetében egyaránt, az alábbi elnevezéssel: Tér-LGV]HUYH]pVH Társas viselkedés fejlesztése "Babzsák" 16

c.) Tanórán kívüli tevékenységek A tanulók számára csak a strukturált foglalkozások jelenthetnek szükségleteiknek PHJIHOHO HOOiWiVW,O\HQ V]HUYH]HWW IRUPiEDQ MHOHQKHWQHN PHJ D V] ON LJpQ\HLQHN PHJIHOHOHQDIHQQWDUWyiOWDOEL]WRVtWRWWQDSN ]LVHOOiWiVyUiL$V]HUYH]pVLIRUmák közül D V]HPpO\L IHOWpWHOHNWO I JJHQ D] HJ\pQL IRJODONR]iVRN OHKHW OHJQDJ\REE arányára kell törekedni. Az egyéni tervek összeállításakor a pedagógusok döntenek arról, hogy mely tanórán kívüli tevékenységekben vesznek a tanulók részt. Valamennyi tanuló számára ajánlott foglalkozás: 6]HUYH]HWWV]DEDGLG 'LIIHUHQFLiOWDQWHUYH]KHW Zene 0&KHO\PXQNDSOUDM]IHVWpVIRWyEDWLNROiV Számítógépes ismeretek Gyógytestnevelés, sport 2.3. A fejlesztési területek megjelenése a tantárgyak és fejlhv]w programok rendszerében szociális készségek kommunikációs készségek kognitív készségek Olvasás-írás X X X X HONpV]tWpVH Olvasás-írás X X X X elemei Környezetismeret X X X X Társadalmi ismeretek és gyakorlatok X X X X Számolás-mérés HONpV]tWpVH Számolás-mérés elemei X X X X X X X X szenzomotoros készségek Önkiszolgálás X X X X X Ábrázolás-alakítás X X X X Ének-zene X X X X Játékra nevelés X X X X Mozgásnevelés x x x x X Testnevelés x x x x Informatika X X X X Életvitel X X X X X pszichoszomatikus funkciók 17

ÏUDWHUYLGNHUHWHNyUDV]iPRN $] DXWL]PXVVDO po J\HUPHNHN LVNRODL FVRSRUWMDL D J\DNRUODWEDQ HOVGOHJHVHQ $ pv % YiOWR]DWRN V]HULQW H]HQ EHO O SHGLJ SHGDJyJLDL V]DNDV]RQNpQW V]HUYH]GQHN $ gyermekek rosszul prognosztizálható haladási tempója miatt a tanulócsoportok évfolyam- VV]HWpWHOH HOUH QHP OiWKDWy $] DGRWW WDQpYUH - csoportjaik számának és évfolyam-összetételének figyelembe vételével - az iskolák maguk készítik el óratervüket. A gyermekek számáravshfliolvv] NVpJOHWHLNQHNPHJIHOHOHQHJ\pQUHV]DERWWQDSLUHQG készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret a tanuló napirendjében jelenik meg.,. WHOH]yUiN A fentebb közölt óraszámok az egyes tantárgyak megjelenésének kívánatos arányát PXWDWMiN $ KHO\L WDQWHUYHNEHQ LOOHWYH D] HJ\pQL QDSLUHQGHN NLGROJR]iVDNRU HWWO D V] NVpJOHWQHNPHJIHOHOHQHOOHKHWWpUQL II. Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció "A" változat )HMOHV]WSURJUDP 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tér-LG- 7 7 7 3 3 3 3 3 szervezés Társas viselkedés 4 4 4 4 4 4 4 4 fejlesztése Babzsák 3 3 3 4 4 4 4 4 Összesen 14 14 14 11 11 11 11 11 "B" változat )HMOHV]WSURJUDP 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Tér-LG- 7 7 7 5 5 5 5 5 szervezés Társas viselkedés 4 4 4 3 3 3 2 2 fejlesztése Babzsák 3 3 3 3 3 3 3 3 Összesen 14 14 14 11 11 11 11 11 A pedagógusok a tanév során a csoportok rendelkezésére álló azonos habilitációs yudnhuhwhwdv] NVpJOHWHNWOI JJHQD]HJ\HVJ\HUPHNHNLOOHWYHDWDQtWiVLKHWHNN ] WW osztják meg. III. Egyéni foglalkozások A gyermekek speciális szükségletei megkövetelik az egy tanár-egy tanuló formában W UWpQ RNWDWiV-fejlesztés magas arányát. Ezért javasoljuk, hogy az iskolák éljenek az iwfvrsruwrvtwiv OHKHWVpJpYHO PiV yudnhuhwhn WHUKpUH 0LYHO D NHOO PpUWpN& 18

differenciálás így is csak részben oldható meg, e szempontok alapján is javasolt a PHJN ]HOtWOHJSHGDJyJXV-gyermek arány, ha ennek biztosítását a fenntartó vállalja. IV. Heti összesített óraterv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.. WHOH]yUiN 20 20 22 23 24 25 27 27 Habilitáció 14 14 14 11 11 11 11 11 Összes 34 34 36 34 35 36 38 38 Tanórán 6 6 4 6 5 4 2 2 kívüli ("napközis") tevékenységek Összes 40 40 40 40 40 40 40 40 Az óraterv a törvényesen rendelkezésre álló órák számát, ajánlott átcsoportosítását mutatja. Egyes intézmények számára a fenntartó magasabb óraszámot is biztosíthat. E többlet órákat egyéni foglalnr]ivrnudfpov]hu&hovvruedqihokdv]qioql 19

3. Mérés és értékelés 3.1. A mérés és értékelés formái, a magasabb évfolyamba lépés feltételei $PpUpVpUWpNHOpVpVPLQVtWpVDODSIXQNFLyMDD]DXWL]PXVVDOpOWDQXOyNQiOHOWpUDWWyO amely az oktatásban megszokott. $ PpUpVHN HOVVRUEDQ GLDJQRV]WLNXV MHOOHJ&HN 7iMpNR]WDWQDN D J\HUPHN ioodsrwiuyo mérik a fejlesztés eredményességét, meghatározzák annak további irányát. $] puwpnhopv pv PLQVtWpV D WDQDQ\DJEDQ YDOy HOUHKDODGiVUyO V]ROJiO WiMpNR]WDWiVXO elsvruedqdv] ONV]iPiUD$WDQXOyNpQNpS NpV QLVPHUHW NIHMOHV]WpVHpUGHNpEHQ V]HPEHVtWKHWN HOpUW NRQNUpW HUHGPpQ\HLNNHO (] N O Q VHQ DNNRU KDV]QRV KD nincsenek tudatában annak, hogy milyen készségeik és ismereteik vannak. Ugyanakkor a gyermekek elért teljesítménye ritkán tudatos törekvés eredménye, megjelenésük VRNV]RU D WHUPpV]HWHV pupvqhn D MyO V]HUYH]HWW N UQ\H]HWQHN WXGDWRVDQ pv OpSpVUO OpSpVUH PHJWHUYH]HWW SHGDJyJLDL EHDYDWNR]iVQDN D MyO P&N G PRWLYiFLyV Ei]LVQDN N V] QKHW 6pU OpV-specifikus probléma, hogy az értékelés-plqvtwpv N ] VVpJL megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem PRWLYiOypVLQIRUPiFLypUWpN&$NRQNUpWD]RQQDOLpVIRO\DPDWRVYLVV]DMHO]pVYLV]RQWMyO puwkhwlqirupdwtyh]puwd]hj\pqlnpshvvpjhnqhnphjihohov]lqw&puwpnhopvluhqgv]hu KDWpNRQ\ D] QpUWpNHOpV QNRQWUROO NLDODNtWiViEDQ $ YLVV]DMHO]pV OHKHWOHJ SR]LWtY tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. (QQHNPpUpVpUHD]LQIRUPiOLVSHGDJyJLDLIHOPpUpVHNN O QE ]WtSXVDLV]ROJiOQDNSO )HMOGpVL.pUGtYPHJILJ\HOpV Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók WHOMHVtWPpQ\pQHNPLQVtWpVpUHIpOpYNRUpVDWDQpYYpJpQPLQGDpYIRO\DPRQ$] évfolyamon az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény DODSMiQ G QWKHW HO KRJ\ D J\HUPHN melyik változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé. $PLQVtWpVOHKHWVpJHVIRNR]DWDLD]HOVKDWpYIRO\DPRQ sokat IHMOG WW IHMOG WW UpV]WHU OHWHQIHMOG WW változatlan hanyatlott $ IRNR]DWRN D OHJXWROVy PLQVtWpVKH] YLV]RQ\tWRWW ioodsrwrw YDODPLQW D WDQWiUJ\L tantervekben meghatározott tartalmak elsajátításának mértékét tükrözik. A szöveges értékelés mellett D pyiro\dpwyo NH]GGHQ PHJMHOHQLN D W UYpQ\ iowdo HOtUWpUGHPMHJJ\HOW UWpQPLQVtWpVLVDN YHWNH]PyGRQ 20

JelesD]DNLVRNDWIHMOG WWDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNQpOVRNNDOW EEHWWHOMHVtWHWW JóD]DNLIHMOG WWDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNQpl többet teljesített KözepesD]DNLUpV]WHU OHWHQIHMOG WWDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNWHOMHVtWpVpYHO ElégségesD]DNLQHPIHMOG WWGHDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNHWWHOMHVtWHWWH ElégtelenD]DNLQHPIHMOG WWYDJ\KDQ\DWORWWDPLQLPiOLVWHOMHVttményeket nem teljesítette $ WDQXOy D] LVNROD PDJDVDEE pyiro\dpied DNNRU OpSKHW KD D] DGRWW pyiro\dpud HOtUW PLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNHWHOpUWHgQiOOyQDNWHNLQWHQGDJ\HUPHNWHOMHVtWPpQ\HDNNRU is, ha valamely vizuális segédeszköz alkalmazásával éri azt el. A bizonyítványban PHJIHOHO V] YHJHV puwpnhopv PHOOHWW PLQGHQ HVHWEHQ D J\HUPHN DGRWW IpOpYL HOPHQHWHOpWWDUWDOPD]yUpV]OHWHVSHGDJyJLDLMHOOHP]pVEHQNHOO VV]HIRJODOQLDIHMOHV]WpV tartalmát és eredményeit. 3.2. A magatartás és szorgalom értékelésének formája, minimális teljesítményei $] DXWL]PXVVDO po WDQXOyN V]iPiUD D] LVNRODL QRUPiN HOYiUiVRN IHOLVPHUpVH pv alkalmazása - VpU OpV NEO IDNDGyDQ - akadályozott. A magatartás és a szorgalom értékelésének törvénybeli kötelezettsége csak sajátos tartalommal valósulhat meg. $ PDJDWDUWiV pv V]RUJDORP IpOpYL LOOHWYH py YpJL PLQVtWpVH V] YHJHVHQ W UWpQLN D pyiro\dpwyodw UYpQ\iOWDOHOtUWIRUPiEDQ Magatartás alatt értjük a gyermek adaptív viselkedésének, környezetéhez való alkalmazkodó képességének szintjét, önkontrolljának mértékét. Kiváló az, aki: a megadott, tanult viselkedési szabályokat betartja. JóD]DNLDPHJDGRWWYLVHONHGpVLV]DEiO\RNDWIHOQWWVHJtWVpJpYHONpSHVEHWDUWDQL Változó az, aki: alkalmanként segítséggel sem tartja be a tanult viselkedési szabályokat, ilyenkor inadaptív viselkedést mutat (pl. hipermotilitás, passzivitás, sztereotip viselkedés, esetleg agresszió, autoagresszió). Gyenge az, aki: gyakran autoagresszív, agresszív, vagy egyéb súlyos viselkedésproblémát mutat (pl. szökés). Önmagát, környezetét súlyosan veszélyezteti. 6]RUJDORP IRJDOPiYDO MHOOHPH]] N PLQVtWM N D J\HUPHN PRWLYiOKDWyViJiW aktivitásának, aktivizálhatóságának mértékét. KiválóD]DNLEL]RQ\RVWDQXOWDNWLYLWiVRNDW QNpQWN OVPRWLYiFLyQpON OLVHOYpJH] teljesítménye egyenletes. Jó az, aki: biztos motivációs bázissal rendelkezik, teljesítménye egyenletes. Változó az, aki: csak bizonyos körülmények között aktivizálható. Hanyag az, aki: nem aktív, nem motivált, csak teljes irányítással képes elvégezni aktivitásait.. Mivel az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a PDJDWDUWiV pv V]RUJDORP puwpnhopvh pv PLQVtWpVH VRUiQ ILJ\HOHPEH NHOO YHQQL H]pUW MDYDVROMXN KRJ\ DXWL]PXV GLDJQy]LV HVHWpQ D WDQXOyN NDSMDQDN IHOPHQWpVW D PLQVtWpV alól. 21

4. A taneszközök kiválasztásának elvei $ WDQXOyN V]iPiUD D VSHFLiOLV V] NVpJOHWHNQHN PHJIHOHOHQ HJ\pQUH V]DERWWDQ NHOO megválasztani a tankönyveket és a taneszközöket. Az ép és a fogyatékos tanulók számára készült taneszközök, tankönyvek egyaránt felhasználhatóak. A tankönyvek, munkafüzetek, egyéb segédletek legyenek konkrét tartalmúak, jól variálhatóak, iwwhnlqwkhwhnwduwdopd]]dqdnplqpow EEYDOyViJK&NpSHW6] NVpJHVVpYiOKDWKRJ\D SHGDJyJXVRN VDMiW NH]&OHJ NpV]tWVpN HO D WDQHV]N ] NHW $] HJ\HV WDQWiUJ\DN WDQtWiVD során a mindenqdsl pohwehq HOIRUGXOy YDOyViJRV WiUJ\DNDW NHOO KDV]QiOQL )RQWRV szempont, hogy az alkalmazott eszközök biztonságosak legyenek. 22

5. Tantárgyi tantervek 5. 1. Játékra nevelés A tantárgy tanításának célja: A gyermek alkalmazkodó képességének, kommunikációs készségének fejlesztése. A játék folyamán egyre jobban ismerjék meg környezetüket, a tárgyakat, jelenségeket, DODNXOMRQ NDSFVRODWXN WiUVDLNNDO pv D IHOQWWHNNHO 7DQXOMiN PHJ D MiWpNWiUJ\DNDW adekvát módon használni, vigyázzanak rájuk, és tartsák rendbhq D]RNDW (UVtWVH pv mélyítse a többi tantárgy során kialakított készségeket és képességeket. A tantárgy tanításának feladatai: Változatos foglalkozásokkal fejlessze a tanulók alkalmazkodó képességét. Biztosítson OHKHWVpJHWDUUDKRJ\HOVDMiWtWViNDMátéktevékenységek szabályait, és gyakorolják azok EHWDUWiViW -iuxomrq KR]]i D V]DEDGLG DGHNYiW PyGRQ YDOy HOW OWpVpKH] 1\~MWVRQ segítséget a többi tantárgy és fejlesztési terület, cél - és feladatrendszerének megvalósításához. E tantárgyban az "A" és % YiOWR]DW WDUWDOPD XJ\DQD] D J\HUPHNHW NpSHVVpJHLWO I JJHQ YRQMXN EH D N O QE ] DNWLYLWiVRNED 0LQLPiOLV WHOMHVtWPpQ\W FVDN D évfolyam végén határozunk meg, mely szintén azonos az "A" és "B" változat esetében. A tantárgy témakörei: - gyakorlójáték - konstrukciós játék - didaktikus játék - szabályjáték - spontán játék - szabadban játszható játékok $NHUHWWDQWHUYEHQV]HUHSOWpPDN U NN ] ODV]HUHSMiWpNRWHOKDJ\WXNPHUWD] DXWL]PXVVDOpOJ\HUPHNHNVSHFLiOLVVpU OpVHN YHWNH]WpEHQVSRQWiQV]HUHpjáték nem jelenik meg, és tanítás során ezek pótlására az esetek többségében nincs remény. A többi WpPDN UWDUWDOPiEDQPLQLPiOLVYiOWR]WDWiVWKDMWRWWXQNYpJUHD]DXWL]PXVVDOpO gyermekek speciális szükségleteit figyelembe véve. 1. évfolyam Gyakorló játék =DMNHOWMiWpNRNLUiQ\tWiVQpON OMiWV]DQDNPDMGVHJtWVpJJHOXWiQ]iVVDOYpJH]QHN N O QE ]FVHOHNYpVHNHWFVHQJHWW\&PHJV]yODOWDWiVDIDUXGDN VV]H W JHWpVH 7iUJ\DNNDSFVRODWEDKR]iVDHJ\PiVVDOHJ\ WWP&N GpVVHODGRER]RNY GU N megtöltése, kiürítése. 6HJtWVpJJHOWiUJ\DNU J]tWHWWU~GUDJ\&MWpVHV]DEDGRQ 6HJtWVpJJHOJ\ QJ\I&]pVV]DEDGRQQDJ\PpUHW&J\ QJ\ NNHO Húzós játékok használata, autók tologatása segítséggel. 6]DSSDQEXERUpNI~YiVDHJ\ WWP&N GpVVHO Labdázás segítséggel: ismerkedés a labdával (gurigázás, eldobás) 23

Játék babákkal, segítséggel, irányítással. Konstrukciós játék Építés fakockával, duplóval, legóval segítséggel. Didaktikus játék Tárgyak válogatása egy szempont szerint segítséggel (forma, szín, nagyság). Zenehallgatás irányítással. )LJ\HOHPIHMOHV]WMiWpNRNVHJtWVpJJHONpSHVORWWyNpSHVGRPLQyIRUPDSX]]OHNpWIHOp vágott képek összerakása, memória, stb.).rqwdnwxvihmohv]wmiwpnrnhj\ WWP&N GpVVHOWpUGHQORYDJROWDWiV VV]HWDSVROiV "kerekecske-gombocska") Képeskönyvek nézegetése segítséggel (lapozgatás, személyek, tárgyak felismerése, megnevezéssel). Szabályjáték 0R]JiVRVMiWpNRNHJ\ WWP&N GpVVHO(OHPLV]DEiO\MiWpNVHJtWVpJJHO (sorra kerülés) Spontán játék Szabadon választott játék tárgyakkal segítségnyújtás mellett. Szabadon játszható játékok Szabadtéri foglalkozási eszközök kipróbálása. 2. évfolyam Gyakorló játék Tárgyak kapcsolatba hozása egymással segítséggel: Montessori-WRURQ\IHOI&]pVH Montessori- kockák, - hordók felrakása. *\ QJ\I&]pVLUiQ\tWiVVDONpWV]HPSRQWV]HULQW Labdázás: dobálás, gurigázás. Konstrukciós játék 6HJtWVpJJHOPDMGLUiQ\tWiVVDOpStWpVIDNRFNiYDOOHJyYDOI JJOHJHVpVYt]V]LQWHV irányban (torony, vonat). Didaktikus játék Tárgyak válogatása segítséggel 2 szempont szerint. Zenehallgatás segítséggel. )LJ\HOHPIHMOHV]WMiWpNRNNpSHNHJ\H]WHWpVHNpSHVORWWyNpSHVGRPLQyVWE-3 részre vágott képek összerakása. 24

Hiány felismerése segítséggel. eu]pnhomiwpnrnvhjtwvpjjho Szabályjáték Segítséggel karikadobáló, kugli - játékszabályok betartásával. (J\V]HU&WiUVDVMiWpN /DEGi]iVFpOEDGREiOiVHJ\V]HU&YHUVHQ\MiWpNVHJtWVpJJHO Spontán játék Irányítással, a kirakott játékok közül szabadon választva. Szabadban játszható játékok Játszótéri játékok (mászóka, hinta, homokozó, stb.) irányítással. Minden játék, ami szabadban játszható. 3. évfolyam Gyakorló játék Montessori -MHOOHJ&MiWpNRNLUiQ\tWiVVDO Segítséggel labdázás: falhoz ütögetés, elkapás. Segítséggel autók húzogatása, tologatása, ismerkedés a lendkerekes autóval. Konstrukciós játék Építés kockával, legóval (ház, vár, alagút) irányítással. Segítséggel, irányítással mozaikkirakás (sorritmusok balról jobbra). Didaktikus játék Tárgyak válogatása több szempont szerint. Többfelé (3-4-be) vágott képek összerakása segítséggel. Segítséggel képes lottó, képes dominó, puzzle kirakására. Szabályjáték Az eddig tanult össze szabályjáték ismétlése irányítással. Társasjátékok. Spontán játék Az eddig tanult játékok közül (irányítással, önállóan). Szabadban játszható játékok 25

Irányítással, a játszótéri játékokkal, a természet kínálta játékokkal. Télen: hógolyózás, szánkózás. Minimális teljesítmény, 1.-3. évfolyamon: Vegyen részt a játékfoglalkozásokon, próbálkozzon meg a tartalomban megjelölt aktivitásokkal, ismerjen meg néhány játéktárgyat és segítséggel tudja azokat használni. (J\WHYpNHQ\VpJEHQPXWDVVRQIHMOGpVW $GLGDNWLNXVMiWpNRNEDQP&N GM QHJ\ WW A tanult játékokat kevés segítséggel tudja használni, a játék során a szabályokat irányítással tartsa be. )LJ\HOPHNpSHVVpJHLWOI JJHQPLQpOKRVV]DEELGUHOHJ\HQOHN WKHW játéktevékenységgel. Váljon szokásává, vagy igyekezzen a játék végeztével az eredeti állapotot helyreállítani. A megismert játékokat a szabadidejében is tudja a tanult módon játszani. 26

5. 2. 1. Olvasás-tUiVHONpV]tWpVH 5. 2. 2. Olvasás-írás elemei $WDQXOyNQiOD]DODSVpU OpVPLDWWD]iWODJRVIHMOGpVPHQHW&J\HUPHNHNNHOHOOHQWpWEHQ nem alakulnak ki a spontán és rugalmas kommunikációs készségek, nem tanulnak önállóan a nyelvileg gazdag környezetben. $ V]iPXNUD NpV]tWHWW WDQWHUY HJ\LN I területe a kommunikáció tanítása, mely átszövi a nevelési-oktatási folyamat egészét. A kommunikáció tanításának cél-és feladatrendszere tantervünk erre vonatkozó IHMH]HWpEHQWDOiOKDWyEYHEEHQNLIHMWYH A tantárgy tanításának célja a kommunikáció fejlesztéséhez szükséges nyelvi alapok megteremtése. A tantárgy tanításának feladata a hiányzó nyelvi készségek specifikus módszerekkel való kompenzálása és kialakítása. Minden nyelvtanítási helyzetben cél a nyelvtani szerkezetek kommunikációs célú használata, nem ezek elszigetelt produkciója. $] ROYDViV WDQtWiViQDN HOVGOHJHV IHODGDWD D N UQ\H] YLOiJEDQ HOIRUGXOy turww LQIRUPiFLyNDODSMiQYDOyWiMpNR]yGiVNLDODNtWiVD$]ROYDVPiQ\RNWDUWDOPDOHKHWVpJHW Q\~MWDODSYHWLVPHUHWHNV]HU]pVpUHHOHP]pV NIHMOHV]WLDQ\HOYLNLIHMH]pVW Az írás tanításának feladata a tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási LVPHUHWHNQHNPHJIHOHOV] YHJDONRWiVpVDV]HPpO\HVHQiWpOWHVHPpQ\HNIHOLGp]pVpQHN segítése. Az olvasás-írás technikájának kialakítása Tekintettel a tanulók kommunikációs nehézségeire, olyan olvasástanítási módszert DMiQOXQNPHO\NH]GHWWOIRJYDOHKHWYpWHV]LD]ROYDVRWWDNPHJpUWpVpW$WDQXOyHJ\pQL IHMOGpVLWHPSyMDKDWiUR]]DPHJKRJ\PiUQpKiQ\V]yNpSIHOLVPHUpVHXWiQWDQtWMXN-e a EHW&NHW V]LQWHWLNXV PyGV]HU JOREiOLV HO-programmal), vagy a teljes szókép-készlet megtanítása után (globális módszer). A szókép-készlet javasolt tartalma: 1. melléknevek: színek IQHYHNQDSLUHQGLNiUW\iNMiWpNRNKDV]QiODWLWiUJ\DNVDMiWQHYHQpKiQ\FVDOiGWDJ és tanárok neve 3. igék: mindennapos tevékenységek $ WDQXOyNNDO QHP ROYDVWDWXQN V]yWDJRNDW D EHW& VV]HYRQiVW FVDN V]DYDNRQ gyakoroltatjuk. $] DXWLVWD WDQXOyNDW MHOOHP] NRPPXQLNiFLyV VpU OpV PLDWW QHP N YHWHOM N PHJ D J\HUPHNWOKRJ\LQWHUSUHWiOyIXQNFLyYDO-DWHPSyDKDQJHUDKDQJV~O\DKanglejtés pvd]puwhoplv] QHWWDUWiVPHJIHOHODONDOPD]iViYDO- olvassa hangosan a szöveget. Az írást késleltetve tanítjuk. A tanuló szem-kéz koordinációját, finommotorikai és kognitív fejlettségét figyelembe véve a pedagógus dönti el egyéni elbírálás alapján, KRJ\ PHO\LN tuivwhfkqlniw WDQtWMD +D D Np]tUiV WHFKQLNDLODJ QHKH]HQ NLYLWHOH]KHW D számítógép (3. évfolyamtól), esetleg írógép használata marad az írásban való kommunikáció eszköze a tanuló számára. $V] YHJpUWROYDViVNLDODNtWiVD Az autista tanulókat a beszédhasználat és beszédértés alacsony foka jellemzi. Olvasási készségük viszont gyakran meghaladja megértési szintjüket (hyperlexia), ezért fokozott 27

ILJ\HOPHW NHOO IRUGtWDQL D V] YHJpUW ROYDViV NLDODNtWiViUD D Tartalom PHJIHOHO kiválasztásávalpvdphjpuwpviro\dpdwrvhoohqu]pvpyho Kezdetben csak olyan szövegek megértésére képes a gyermek, amelyek új információt nem hordoznak, közvetlenül kapcsolódnak a gyermek személyes világához. Az olvasmányok típusai ezen a szinten: - róla és a közvetlen N UQ\H]HWpEHQOpYV]HPpO\HNUOV]yOyROYDVPiQ\RN -V]HPpO\HVHQiWpOWHVHPpQ\HNUOV]yOyROYDVPiQ\RN (J\ NpVEEL Ii]LVEDQ PiU RO\DQ ROYDVPiQ\RN PHJpUWpVpUH LV NpSHV D WDQXOy PHO\HN még mindig szorosan kapcsolódnak személyes világához, de a szöveg már nem róla V]yO EiU YHOH LV PHJW UWpQKHWHWW YROQD PDMG IRNR]DWRVDQ NLWHUMHG D] W N U OYHY világra. Az olvasmányok típusa ezen a szinten: - "igaz történetek" -WDQN Q\YLLVPHUHWWHUMHV]WROYDVPiQ\RNpOOpQ\HNUOWiUJ\DNUyO -~MViJRNHJ\HVUpV]OHWHLSOLGjárás-jelentés) - szociális történetek $ WDQXOyN W EEVpJH QHP MXW HO DUUD D V]LQWUH KRJ\ LURGDOPL MHOOHJ& ROYDVPiQ\RNDW megértsen. Számítani kell arra, hogy a megértés színvonala sokkal alacsonyabb, mint EHV]pGSURGXNFLyMXN (]puw D PHJpUWpV HOOHQU]pVpUH az olvasottak megbeszélésére fokozott figyelmet kell fordítani. A javasolt irodalom: valós tartalmú, jelenkorban MiWV]yGyHJ\V]HU&V]HUNH]HW&LIM~ViJLUHJpQ\HNQRYHOOiN $V] YHJpUWpVHOOHQU]pVpQHNOHKHWVpJHL -DV] YHJWDUWDOPiQDNPHJIHOHOHQNpSHN, mondatok sorba rendezésével - a szöveg lényegére vonatkozó kérdésekre való szóbeli, írásbeli válaszadás - a szövegre vonatkozó állítások valóságtartalmának megítélése: igaz-hamis állítások -KLiQ\RVPRQGDWRNNLHJpV]tWpVHtUiVVDOPHJIHOHOV]yNpSNLYálasztásával - hiányos mondat befejezésével - az olvasmány tartalmának elmondásával, leírásával Témakörök: $WpPDN U NWDUWDOPLODJpVHOQHYH]pV NEHQD]DXWL]PXVVDOpOJ\HUPHNHN ismeretelsajátítási és alkalmazási nehézségeihez igazodnak, azaz redukáltak és módosítottak 1. évfolyam: - nyelvi értés - nyelvi kifejezés - olvasás megalapozása - vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása "A." változat: - nyelvi értés (2.-8. évfolyamig) - nyelvi kifejezés (2.-8. évfolyamig) - olvasás megalapozása (2. évfolyam) - olvasás, szövegértés (2.-8. évfolyam) - helyesírás (3.-8. évfolyamig) - vonalvezetési gyakorlat, iránymozgás, íráskészség megalapozása (2. évfolyam) - íráselemek tanítása (3. évfolyam) - írás, íráshasználat, írásbeli szövegalkotás (3.-8. évfolyam) 28