ÉVGYŰRŰK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR VÁLASZTHATÓ PORTFÓLIÓS RENDSZER SZABÁLYZATA Jóváhagyta a 2007. október 31-i Közgyűlés Hatályos: 2008. január 1-jétől Módosította: 43./2007.12.13. számú IT határozat, hatályos 2008. január 1-től 1./2008.01.10. számú IT határozat, hatályos 2008. január 1-től 5./2008.02.14. számú IT határozat hatályos 2008. március 1-től 16./2008.05.08. számú IT határozat, hatályos 2008. május 15-től 21/2008.06.12. számú IT határozat, hatályos 2008.június 13.-tól 44./2008.11.20. számú IT határozat, hatályos 2008. december 1-től 50./2008.12.18. számú IT határozat, hatályos 2009. január 1-től 5./2009.02.12. számú IT határozat, hatályos 2009. március 1-től 18./2009.03.12. számú IT határozat, hatályos 2009. április 1-től 22./2009.05.08. számú IT határozat, hatályos 2009. május 15-től 30./2009.05.22. számú IT határozat, hatályos 2009. június 1-től 40./2009.06.30. számú IT határozat, hatályos 2009. július 10-től 5./2010.02.19. számú IT határozat, hatályos 2010. március 1-től 1/41
1 BEVEZETÉS... 4 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 2.1 Jogszabályi háttér... 4 2.2 A szabályzat tárgya... 5 2.3 A szabályzat személyi és szervezeti hatálya... 5 3 ÉVGYŰRŰK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEI... 6 3.1. Általános irányelvek és célok... 6 3.1.1. Befektetési cél, alapelvek, az érvényesítendő tagi és pénztári érdekek... 6 3.1.2. Befektetési politika meghatározása, módosítása ill. értékelése... 6 3.1.3. A befektetési politika végrehajtása... 7 3.1.4. Vagyonkezelő kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának irányelvei 8 3.1.4.1. Vagyonkezelő kiválasztásának irányelvei... 8 3.1.4.2. Vagyonkezelői tevékenység értékelése... 8 3.1.5. Letétkezelő kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának irányelvei 8 3.1.5.1. Letétkezelő kiválasztásának irányelvei... 8 3.1.5.2. Letétkezelő tevékenységének értékelése... 8 3.1.6. Vagyonkezelési irányelvek... 9 3.1.7. A vagyonkezelő teljesítményének mérése... 9 3.2. Befektetési eszközök... 9 3.3. Stratégiai eszközösszetétel... 11 3.3.1 Referencia indexek... 11 3.3.2 Befektetési korlátok... 14 3.3.2.1 Általános befektetési előírások... 14 3.3.2.2 Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások... 15 3.3.2.3 Megengedett eszközök és arányaik a vagyonkezelő által kezelt portfolió aktuális eszközértékére vetítve 16 3.3.2.4 Az egyes választható portfoliók hozama és kockázati jellemzői... 23 3.3.3 Kockázatok... 25 3.3.4 Rendkívüli események esetén követendő eljárás... 27 3.4 Ingatlanokkal kapcsolatos stratégia... 27 3.4.1. Az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári célok... 27 3.4.3. A közvetett ingatlanportfólió megcélzott mérete, referenciaindexe... 28 3.4.4. Az ingatlanportfólió referenciaindexének hozama és kockázati jellemzői... 28 4 A RENDSZER MŰKÖDTETÉSI KÖLTSÉGEI... 31 4.1. A rendszer általános működtetésének költségei... 31 4.2. Portfolióváltáshoz kapcsolódó költségek... 31 5 A VÁLASZTHATÓ PORTFOLIÓS RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK, ILLETVE A PORTFOLIÓVÁLTÁSNAK A TAGOKRA ÉS A PÉNZTÁRRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI... 32 5.1. A pénztártagok automatikus besorolása... 32 5.2. A pénztártagok egyéni portfolió választásának szabályai... 33 2/41
5.3. Felelősségi szabályok... 34 5.4. A Választható portfoliós rendszer működtetésének eljárási szabályai... 35 6. A PÉNZTÁRTAGOK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK TARTALMA ÉS SZABÁLYAI 36 7. A RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZÁMVITELI, NYILVÁNTARTÁSI ÉS INFORMATIKAI HÁTÉR... 37 7.1. Számviteli nyilvántartásra vonatkozó szabályok... 37 7.2. Informatikai háttér... 37 8. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK... 38 8.1. A Válaszható portfoliós rendszer bevezetésének szabályai... 38 8.2. Pénztártagok portfolióválasztásának lebonyolítása... 38 8.3. Informatikai, nyilvántartási és számviteli feladatok... 39 8.4. Vagyonkezelői feladatok... 39 9. A PÉNZTÁR PORTFÓLIÓI KÖZÖTTI ÉRTÉKPAPÍR ÁTVEZETÉSEK SZABÁLYAI... 40 9.1. Az átvezetésre kerülő értékpapírok kiválasztásának elvei és módszerei... 40 9.2. Az átvezetés elszámolásának folyamata és az átvezetésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség... 40 9.3. A döntésre jogosultak köre... 41 3/41
1 BEVEZETÉS Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár ( a továbbiakban Pénztár ) a választható portfoliós rendszer bevezetésével lehetőséget nyújt felhalmozási időszakban lévő tagjai számára, hogy egyéni számlákon elhelyezett megtakarításaik a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján történő besorolással, vagy a pénztártagok egyéni döntése szerinti választással eltérő kockázatú és hozamú befektetési portfoliókban kerülhessenek elhelyezésre. A Pénztár a választható portfoliós rendszer bevezetése révén a hosszú távú, nyugdíj célú megtakarítások reálértékének megőrzését, illetve növekedését kívánja újabb eszközzel elősegíteni, az öngondoskodás elvének szem előtt tartásával, valamint összhangban a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 2006. júliusi módosításával, mely e rendszer bevezetését valamennyi magánnyugdíjpénztár számára 2007. január 1-jei hatállyal lehetővé, 2009. január 1-jei hatállyal pedig kötelezővé teszi. 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1 Jogszabályi háttér A Pénztár a választható portfoliós rendszert a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény ( Mpt.) alapján működteti, összhangban egyéb hatályos jogszabályokkal, így A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. kormányrendelettel ( Mbr.), A magánnyugdíjpénztárak beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 222/2000. kormányrendelettel (Mrsz.), valamint egyéb belső pénztári szabályzatokkal, különös tekintettel az alábbiakra: Szervezeti és Működési Szabályzat. Számviteli Politika, Pénzkezelési Szabályzat, Hozamfelosztási Szabályzat. 4/41
2.2 A szabályzat tárgya Jelen szabályzat tartalmazza: a választható portfoliós rendszer bevezetésére, módosítására vonatkozó döntések hatásköri és eljárási szabályait, a választható portfoliós rendszer működtetésének eljárási szabályait. Az Mpt. 68/B (2) bekezdése értelmében a szabályzat 3. pontja tartalmazza a befektetési politikát, amely a felhalmozási időszakban lévő pénztártagok egyéni számláihoz rendelt választható portfoliók mellett magában foglalja a likviditási és működési tartalékhoz, valamint a nem beazonosított pénztári befizetésekhez (függő állomány) kapcsolódó portfoliókra vonatkozó befektetési politikát is. 2.3 A szabályzat személyi és szervezeti hatálya A választható portfoliós rendszer szabályait tartalmazó jelen szabályzat induláskori elfogadása a Pénztár Küldöttközgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfoliós rendszer megindulása után a szabályzatot a Pénztár igazgatótanácsa módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell. A szabályzat elkészítéséért, aktualizálásáért és betartatásáért a Pénztár ügyvezetője felelős. Jelen szabályzat rendelkezéseket tartalmaz a Pénztár vagyonkezelését, letétkezelését, szoftverfejlesztését ellátó szervezetekre, továbbá a Pénztár munkaszervezetére vonatkozóan. A Pénztár gondoskodik, hogy a választható portfoliós rendszer működtetésére, nyilvántartására vonatkozó a Pénztár Küldöttközgyűlése által jóváhagyott szabályok a szolgáltatókkal kötött szerződésekben átvezetésre és aktualizálásra kerüljenek. 5/41
3 ÉVGYŰRŰK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS VAGYONKEZELÉSI IRÁNYELVEI 3.1. Általános irányelvek és célok 3.1.1. Befektetési cél, alapelvek, az érvényesítendő tagi és pénztári érdekek Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelési stratégiájának alapja a hosszú távú hozamszemlélet, fő célja a portfolió kockázat arányos hozamának maximalizálása. A befektetési politika alapelvei: Biztonság, kockázat mérséklése, és a kockázat arányos hozam maximalizálása Hosszútávon az idősúlyos inflációt meghaladó, és a versenytársakénál magasabb idősúlyos hozam elérése Diverzifikált, több vagyonkezelőt alkalmazó vagyonkezelés folytatása hosszútávon. Pénztártagi érdek: A fedezeti tartalékra jutó befizetések megőrzése és hozammal való gyarapítása Pénztári érdek: A befektetési politikában meghatározott benchmarkot (referenciaindex) meghaladó hozam elérése ill. érvényesítése. 3.1.2. Befektetési politika meghatározása, módosítása ill. értékelése A befektetési politikát a Pénztár Igazgatótanácsának döntése határozza meg. A befektetési politikát az Igazgatótanács évente határozza meg, azonban jogosult a befektetési politikát év közben is megváltoztatni. A befektetési politikát az Igazgatótanácsi ülésen jelenlévő IT tagok legalább 2/3-os szavazati többségével kell elfogadni vagy módosítani. A befektetési politika elfogadása vagy módosítása előtt a Pénztár Igazgatótanácsa kikéri a befektetésekért felelős vezető véleményét. Elfogadása vagy módosítása esetén az IT ülést követő soron következő közgyűlésen a befektetési politikát ismertetni kell. A befektetési politikában szereplő, vagyonkezelőkként meghatározott vagyonkezelési irányelveket a 282/2001. Kormányrendelet és módosításai alapján a vagyonkezelői szerződésekbe át kell vezetni. A vagyonkezelők kötelesek a vonatkozó vagyonkezelési irányelveket, mint konkrét szabályokat végrehajtani. A befektetési politika értékelése a vagyonkezelők tevékenységének értékelése alapján történik. A vagyonkezelői értékelés a referenciaindex alapján történik. A befektetési politika vagyonkezelőnként vagy tartalékonként más referenciaindexet is meghatározhat. 6/41
A Pénztár befektetésekért felelős vezetője havonta összevont kimutatást készít az Igazgatótanács számára a vagyonkezelő(k) által megküldött havi jelentések átvételétől számított 8 napon belül. A kimutatás tartalmazza az egy egységre számított nettó eszközérték változásból megállapított pénztári hozamot és benchmarkot. A kimutatás ezen kívül tartalmazza a többször módosított 282/2001. kormányrendelet 4. sz. mellékletében szereplő képlet szerinti hozamot ill. a kormányrendeletben szereplő módszerrel számolt benchmark hozamot is. 3.1.3. A befektetési politika végrehajtása Az Igazgatótanács köteles a befektetési politika vagyonkezelőkre vonatkozó pontjait átvezettetni a vagyonkezelői szerződésekbe. A vagyonkezelői szerződések módosítását az Igazgatótanács fogadja el legalább 2/3-os szavazati többséggel. A vagyonkezelőkkel és a letétkezelővel közvetlen kapcsolatot tartó személy a Pénztár Ügyvezetője. A vagyonkezelők - az Mpt. és a 282/2001. számú Kormányrendelet a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól, valamint a Pénztár által meghatározott befektetési politika keretein belül és szerint meghatározzák a kezelésükbe átadott vagyon befektetésének összetételét és lejáratát. A befektetési politika lehetőséget ad ill. kötelezi a vagyonkezelőket aktív befektetési gyakorlatra, vagyis a referenciaindextől eltérő portfolió összetétel választására, a hozam maximalizálása vagy a veszteség minimalizálása érdekében. A vagyonkezelők kötelesek betekintést biztosítani a Pénztár által meghatalmazott személyek részére nyilvántartásukba olyan mélységben, amelyből a vagyonkezelés gyakorlata ellenőrizhető. A Vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelésbe átadott összegeket a jogszabályoknak megfelelően befektetni ill. a Pénztár részére az általuk bizományosként megszerzett és ezáltal hozzá került minden értékpapírt, a birtokba kerülés napját követően, a vagyonkezelői szerződésben szereplő szabályoknak megfelelően átadni a Letétkezelőnek. A Letétkezelő köteles ellenőrizni a Vagyonkezelők tevékenységét a nyugdíjpénztári jogszabályoknak és a letétkezelői szerződésnek megfelelően. A Vagyonkezelők kötelesek minden hónap 15. és utolsó napját követően eszközértékelést és tranzakciós listát készíteni és azt a Megbízónak megküldeni. Az értékelés eszközönkénti bontásban tartalmazza az eszközállományt, megjelölve annak bekerülési és aktuális értékét. A letétkezelő köteles ellenőrizni a havi vagyonkezelői jelentésekben szereplő eszközértékelést és az eszközarányokat, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak. Amennyiben a Letétkezelő vagy az Ügyvezető a vagyonkezelők ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy a vagyonkezelő(k) nem tartja(k) be a vagyonkezelési irányelvekben vagy a 282/2001. Kormányrendeletben szereplő befektetési limitek vagy szabályok bármelyikét, haladéktalanul értesíteni kell a Pénztár Igazgatótanácsát. Az IT a vagyonkezelői szerződés és a hatályos jogszabályok alapján intézkedést hoz. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. 7/41
A letétkezelőnek vissza kell utasítania minden olyan rendelkezést, amely a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírásokkal ellentétes. 3.1.4. Vagyonkezelő kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának irányelvei A vagyonkezelést a Pénztár vagyonkezelőkkel valósítja meg, de közvetlen ingatlanbefektetési céllal maga is végezhet vagyonkelést. A Pénztár három vagyonkezelőt és egy letétkezelőt alkalmaz. A vagyon- és letétkezelő kiválasztása nyílt pályázaton történik kivéve a Pénztár saját tulajdonában lévő vagyonkezelőt. A pályázat feltételeit az Igazgatótanács határozza meg. 3.1.4.1. Vagyonkezelő kiválasztásának irányelvei Biztonság: A pályázó jegyzett és saját tőkéjének, adózott eredményének nagysága, tulajdonosi háttere Díjak: Az alaptevékenységért, illetve a sikeres tevékenységért járó díj mértéke Referenciák: A kezelt vagyon nagysága, eddig elért hozamok, személyi feltételek Operatív kapcsolatok: A szolgáltatók közötti kapcsolat biztosítása, jelentések, kimutatások készítése, minősége 3.1.4.2. Vagyonkezelői tevékenység értékelése A vagyonkezelői tevékenység értékelése az adott vagyonkezelőre vonatkozó referenciaindex alapján negyedévente történik. A Pénztár átlagvagyon arányos díjazást alkalmaz. 3.1.5. Letétkezelő kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának irányelvei 3.1.5.1. Letétkezelő kiválasztásának irányelvei Biztonság: A pályázó jegyzett és saját tőkéje, adózott eredménye, tulajdonosi háttere, informatikai rendszerének fejlettsége, biztonsága. Díjak: A tevékenységért járó díj mértéke, díjplafon alkalmazása Referenciák: Az ügyfélszámlák száma, értékpapír állományának nagysága, személyi feltételek Pontosság: Rendszeres jelentések minősége, gyakorisága, tartalma. 3.1.5.2. Letétkezelő tevékenységének értékelése A letétkezelői tevékenység értékelése negyedévente történik, a jelentések szakszerűsége, tartalma, illetve a kormányrendeletben meghatározott befektetési keretszabályok kontrollja ellátásának figyelembevételével. 8/41
3.1.6. Vagyonkezelési irányelvek A Pénztár három vagyonkezelőt alkalmaz: ERSTE Alapkezelő Zrt. Generali Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Alapkezelő Zrt. A Pénztár befektetendő vagyonának vagyonkezelési szabályait a jelen szabályzat és a Vagyonkezelési Szerződések határozzák meg. 3.1.7. A vagyonkezelő teljesítményének mérése A vagyonkezelők teljesítményét a portfolió eszközértékének változásából kell megállapítani. A vagyonkezelők kötelesek az általuk kezelt vagyonra a befektetési alapoknál használt módszerrel egy egységre jutó eszközértéket számítani. A számítást minden munkanapon el kell végezni. A vagyonkezelő teljesítményének pontos megítélését az egy egységre jutó eszközérték és a benchmark-adatok normalizált értékének összehasonlításával kell végrehajtani. Ezen összehasonlítás eredményét kell felhasználni a vagyonkezelők díjainak számításához is. A vagyonkezelők ezen számításon túl kötelesek az általuk kezelt portfolió teljesítményét a mindenkori érvényes törvényeknek megfelelően is bemutatni. Ehhez mellékelni kötelesek a 282/2001. korm. rend. 4.sz. mellékletében szereplő képlettel számolt benchmark hozamot is. 3.2. Befektetési eszközök A vagyonkezelő a jogszabályban meghatározott eszközcsoportok teljes körébe jogosult befektetni a kezelésbe vett vagyont. A legfontosabb eszköz fajták az alábbiak: a.) Hitelviszonyt megtestesítő eszközök A hitelviszonyt megtestesítő eszközök folyamatos kamatjövedelmük révén csökkentik a kockázatosabb eszközök árfolyamának változásából eredő hozamingadozásokat. A Pénztár a felhalmozott pénztári vagyon értékének megőrzése és biztonsága érdekében a Magyar Állam vagy az MNB által kibocsátott és/vagy garantált értékpapírokat részesíti előnyben. A portfolióban azonban - hozamnövelési céllal - az állampapírok mellett megfelelő bonitású vállalatok ill. egyéb szervezetek által kibocsátott - vagy ilyen szervezet által garantált - kötvények, jelzáloglevelek, egyéb kamatozó eszközök is szerepelhetnek, a hatályos jogszabályban meghatározott kereteken belül. A hosszú távú szemléletnek megfelelően a fedezeti tartalék esetében a Pénztár elsősorban egy évnél hosszabb futamidejű eszközökbe fektet be. A Pénztár automatikusan megfelelő bonitásúnak fogadja el azt a szervezetet, amelyet nemzetközi hitelminősítő intézet legalább A ill. annak megfelelő (ún. befektetésre ajánlott) kategóriába sorolja. A fenti hitelminősítéssel nem rendelkező szervezeteket a vagyonkezelő minősíti. b.) Részvények 9/41
A hosszabb távú hozamok növelése érdekében a fedezeti tartalék egy részét a Pénztár részvényekbe fekteti be. A külföldi részvények a befektetési lehetőségek széles tárházát kínálják, belőlük - mind földrajzilag, mind szektorálisan - jól diverzifikált portfolió alakítható ki. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok részvénypiacán az árfolyamok kisebb kilengéseket mutattak, mint a hazai piacon. A fejlett országok blue chip papírjai a részvénypiacok legkevésbé kockázatos részét alkotják. A feltörekvő országok részvénypiacain a gazdasági növekedés magasabb üteme, illetve a piacok fokozódó integrálódása miatt az elkövetkezendő években magasabb hozamra lehet számítani, mint a fejlett piacokon, ezért a részvényportfoliót a Pénztár megosztja a fejlett külföldi, a hazai és egyéb feltörekvő piacok között, mindegyik piacon elsősorban a legnagyobb forgalmú papírok közül válogatva. A Pénztár a kívánt részvényportfoliót közvetetten befektetési jegyek vásárlásával - is kialakíthatja. c.) Befektetési jegyek, egyéb kollektív befektetési értékpapírok A Pénztár befektetési jegyeket elsősorban olyan célok elérése érdekében vásárol, amelyek más úton nem, vagy csak kevésbé hatékonyan érhetőek el, így elsősorban - ingatlan befektetési jegyek - részvény befektetési alapok befektetési jegyei - származtatott alap befektetési jegyek - strukturált termékek (certficate, kötvény, stb.) - indexált kötvény (abszolút hozam jellegű eszköz célja, hogy a piaci tendenciáktól függetlenül folyamatosan pozitív hozamot biztosítson.) - abszolút hozam mandátum (befektetési rendelet szabályai alapján) kerülhetnek a portfolióba az alábbi feltételek figyelembevételével ; Amennyiben a közvetett portfoliókialakítás költségei meghaladják a közvetlen portfoliókialakítás költségeit, akkor csak olyan esetekben alkalmazható a közvetett instrumentum, ha a közvetett portfoliókialakítás mellett szóló érvek összességében a pénztártagnak (a magasabb költségek ellenére) előnyösebb megoldást jelentenek. Ellenkező esetben nem érvényesülne azon jogszabályi előírás, miszerint a közvetlen és közvetett befektetési költségeknek összhangban (egymáshoz képest indokoltnak) kell lenniük. Közvetett befektetési mód alkalmazása melletti érvek lehetnek az alábbiak: A portfolió, illetve a tőkebefizetések csekély mérete miatt annak megfelelő diverzifikáltsága közvetlenül nem alakítható ki. Ebben az esetben a portfolió olyan kis mértékű, hogy az értékpapírok, ingatlanok, egyéb instrumentumok oszthatatlansága, illetve a szokatlanul kis mértékű tranzakciók miatt a portfolió közvetlenül nem alakítható ki. A portfolió, illetve a tőkebefizetések csekély mérete miatt annak megfelelő diverzifikáltsága közvetlenül, költséghatékonyan nem alakítható ki. Ebben az esetben a kis méretű tranzakciók - részben fix jellegű - ügyletkötési, elszámolási költségei a közvetlen portfoliókialakítást drágábbá teszik a közvetett befektetési eszközök vásárlásánál. Nincs meg a megfelelő szakértelem, illetve nem költséghatékony a szakértelmet megvásárolni. Így abban az esetben, ha a pénztárnál/vagyonkezelőnél az adott befektetési területen (pl. nemzetközi részvénybefektetések) nincs megfelelő szakértelem, illetve gyakorlat, akkor professzionális befektetők által már megfelelően összeállított közvetett befektetési eszközök vásárlására kerülhet sor. Technikailag a közvetlen portfoliókialakítás nem oldható meg, illetve indokolatlan nehézséggel jár. Így sor kerülhet közvetett befektetési instrumentumok alkalmazására akkor 10/41
is, amennyiben az adott piac jellege, esetleg földrajzi távolságai miatt a közvetlen portfoliókialakítás indokolatlanul nagy ügyletkötési/elszámolástechnikai nehézségekkel járna. A jogszabályi előírásokból következően a közvetett befektetési instrumentumok alkalmazásáról szóló döntés elsődleges célja nem lehet, hogy valamely konkrét instrumentumot, illetve az instrumentum kibocsátóját üzleti előnyhöz juttassa. d.) Származékos ügyletek Származékos ügyletnek tekintjük az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló tőzsdei szabványosított származékos termékekre, kamatlábra, devizára kötött határidős, opciós és swap ügyleteket. A nem tőzsdei adás-vételi ügyletek közül az minősül határidősnek, amely esetében a kötés napja és a szerződés szerinti teljesítési határidő között több mint 8 nap, deviza ügylet esetében több mint 2 banki nap telik el. Az elszámolási idő hosszától függetlenül nem minősülnek határidős ügyletnek a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. A Pénztár határidős és opciós ügyletet csak fedezeti, illetve arbitrázs célból köthet. Fedezeti célú az az ügylet, amelyet a Pénztár a portfoliójában már meglévő eszköz(ök)re köt és amely csökkenti az adott eszköz(ök) tartásával esetlegesen bekövetkező veszteséget. Arbitrázs célú az egyazon időpontban kötött több ügylet, amelyek - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint - egymással szemben nettósíthatók és amelyek eredményeként nem keletkezik sem nettó hosszú, sem nettó rövid pozíció. Csak szabványosított származékos ügylet köthető, kivéve a devizaárfolyam fedezeti ügyleteket és a swap ügyleteket. e.) Közvetett ingatlanbefektetések Ennek a befektetési eszköznek a szabályozását a 3.4. fejezet tartalmazza. 3.3. Stratégiai eszközösszetétel 3.3.1 Referencia indexek Fedezeti tartalék A választható portfoliós rendszer bevezetésével a Pénztár fedezeti tartalékán belül három portfolió kerül kialakításra, melyek - lejárati szerkezethez és kockázatvállaló képességhez igazodó - stratégiai eszközösszetételét tükröző referencia indexek portfoliónként az alábbi tőkepiaci indexek kosarában lévő értékpapírokból állnak: A) Klasszikus Portfolió Súly Index Forrás Értéknap 100% ZMAX Magyar Tőkepiac T B) Kiegyensúlyozott Portfolió 11/41
Súly Index Forrás Értéknap 15,0 % MAXC Magyar Tőkepiac T 70,0 % ZMAX Magyar Tőkepiac T 8,0 % BIX BAMOSZ T 7,0 % RMAX Magyar Tőkepiac T C) Növekedési Portfolió (C1 és C2 együttesen) Súly Index Forrás Értéknap 27,00 % MAX Composite Magyar Tőkepiac T 18,00 % RMAX Magyar Tőkepiac T 0,90 % CECEEUR Bloomberg (CECEEUR) T 2,70 % MSCI BRIC Bloomberg T (NDUEBRIC 2008. március 1-től) 2,70 % Euro Stoxx 50 index Bloomberg (SX5E) T 2,70 % Standard & Poor s 100 index Bloomberg (OEX) T 18,00 % ZMAX + 1% Magyar Tőkepiac T 18,00 % 3M Euribor Bloomberg (EUR003M INDEX ) T 10,00 % BIX Bamosz T HUF/USD MNB T HUF/EUR MNB T (Értelmezés: mivel a 3M Euribor nem értékindex, hanem önmagában már a hozamot mutatja, a havi illetve a napi hozamokat a következőképpen kell számítani: Havi hozam: az adott hónap első napján érvényes 3M Euribor*a hónap napszáma/365; Napi hozam: az adott hónap első napján érvényes 3M Euribor/365 Ezt a hozamot is a többi külföldi index hasonlóan forintban kell számítani. 12/41
A Növekedési Portfolió vagyonkezelők által kezelt része három felé oszlik technikailag a következők szerint C1) Növekedési Portfolió benchmark követő stratégiájú mandátuma Részarány a Növekedési Portfolió belül: 64 % Súly Index Forrás Értéknap 42,2 % MAX Composite Magyar Tőkepiac T 28,1 % RMAX Magyar Tőkepiac T 1,5 % CECEEUR Bloomberg (CECEEUR) T 4,2 % MSCI BRIC Bloomberg T (NDUEBRIC 2008. március 1-től) 4,2 % Euro Stoxx 50 index Bloomberg (SX5E) T 4,2 % Standard & Poor s 100 index Bloomberg (OEX) T 15,6 % BIX BAMOSZ T HUF/USD MNB T HUF/EUR MNB T C2) Növekedési Portfolió abszolút hozam mandátuma Részarány a Növekedési Portfolió belül: 36 % Súly Index Forrás Értéknap 50,00 % ZMAX + 1% Magyar Tőkepiac T 50,00 % 3M Euribor Bloomberg (EUR003M INDEX) T HUF/USD MNB T HUF/EUR MNB T D) Függő Portfolió Súly Index Forrás Értéknap 100% ZMAX Magyar Tőkepiac T Likviditási és a működési tartalék A likviditási tartalék esetében: 100% RMAX A működési tartalék esetében: 100% RMAX A Pénztár igazgatótanácsa jogosult befektetési politikája változása esetén a benchmarkot és a Vagyonkezelési irányelveket önállóan, együttes hatállyal bármikor megváltoztatni. A kezelt portfolió a Pénztár igazgatótanácsa döntése szerinti időponttól felel meg a módosított benchmarknak és portfolió összetételnek. 13/41
3.3.2 Befektetési korlátok 3.3.2.1 Általános befektetési előírások 1.) A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. 2.) A Felügyelet a Pénztár kérelmére - a limitek betartását akadályozó rendkívüli piaci körülmények fennállása esetén - maximum 6 hónap időtartamig engedélyezheti a rögzített eszközkategóriáktól, valamint a befektetési előírásoktól történő legfeljebb 10 százalékos eltérést. 3.) Az állampapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírba az egyes választható portfoliókba befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10 százaléka helyezhető el. Az egy bankcsoporthoz tartozó hitelintézetnél elhelyezett betétek - a pénzforgalmi számla kivételével -, valamint az ugyanazon bankcsoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg az egyes választható portfoliókba befektetett pénztári eszközök 20 százalékát. 4.) Fedezeti és arbitrázs célú származtatott ügylet mindhárom választható portfolióban köthető. Fedezeti célú az olyan - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. (8) bekezdése 10. pontjának megfelelő - ügylet, amelyet a Pénztár portfoliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötnek. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy fedezendő kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés. Arbitrázs célú az az ügylet, amely esetében az időben vagy térben meglévő árfolyam-, illetve kamatkülönbözet kihasználására kerül sor oly módon, hogy az ügylet eredményeképpen nem keletkezik nyitott pozíció, és az ügylet a portfolió kockázati szintjét nem növeli. Nyitott származtatott pozíciót - az ügylet kockázata miatt - csak fokozott körültekintéssel, a származtatott piacra vonatkozó megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal lehet felvenni. 5.) A Pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft értékű készpénz tartható. Ha a Pénztárnak több telephelye van, akkor ennek az előírásnak az egyes telephelyekre külön-külön kell érvényesülnie. 6.) A Pénztár a járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani. 7.) A nem OECD, illetve EU-tagállam, vagy az EGT-megállapodásban részes állambeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya - választható portfoliónként - nem haladhatja meg a külföldi befektetések 20 százalékát. 8.) 9.) Az egyéb, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapírban történő befektetések aránya az egyes portfoliók értékének 10 százalékát nem haladhatja meg. 14/41
10.) A pénztári befizetések azonosításáig azokat egy elkülönült portfolióban (függő portfolió) kell elhelyezni. A függő portfoliót a Klasszikus Portfolió befektetési szabályai szerint kell befektetni. 3.3.2.2 Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások A.) A Klasszikus Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: - A Klasszikus Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövidtávon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A Klasszikus Portfolió esetében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kötelezettségállomány és a befektetések devizakitettsége összhangban legyen. -A Klasszikus Portfolióban közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. -A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. -A Portfolióban a fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. B.) A Kiegyensúlyozott Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: - A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfoliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfoliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. -A Kiegyensúlyozott Portfolióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfolióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. -A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát legkésőbb a választható portfolió rendszer indulásától számított 12 hónap leteltét követő napig el kell érnie. 2011. június 30-át megelőzően a részvényekre, és a részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumokra előírt minimumarányoknak a Kiegyensúlyozott Portfolióban nem kell eleget tenni. C.) A Növekedési Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások: -A Növekedési Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a Pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió 15/41
kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. -A Növekedési Portfolióban az ingatlanbefektetések (ingatlanok és ingatlanalapok) aránya a befektetett eszközök 20 százalékát, míg a kockázati tőkealapjegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. -A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia legkésőbb 2011. június 30- ra, figyelembe véve a struktúrált terméken, az abszolút hozam származtatott alapon és az abszolút hozam mandátumon keresztül tartott részvényeket is. 3.3.2.3 Megengedett eszközök és arányaik a vagyonkezelő által kezelt portfolió aktuális eszközértékére vetítve Értékpapír tranzakciókra vonatkozó limitek mindegyik portfólióra vonatkozólag (a vagyonkezelő által kezelt portfolió aktuális eszközértékére vetítve) A Pénztár engedélyezi, hogy külön keretszerződés alapján a törvényi limitnek megfelelő mértékig a Vagyonkezelő értékpapír kölcsönzési tevékenységet végezzen a Pénztár hozamának növelése céljából. A vagyonkezelőknek a befektetési alapokat a bennük lévő eszközcsoportok ismert arányaiban kell eszközértéken számítva az egyes benchmarkolt eszközcsoportokba besorolni. A struktúrált termékeket a PSZÁF 2007 április 24-i állásfoglalásának megfelelően a "befektetési célnak" megfelelően kell benchmarkolni. Az abszolút hozamszemléletű befektetési alapok esetében a 282/2001. kormányrendelet R. 10. 6. pontja szerint "referenciaindexként a megcélzott hozamszintet tükröző mutató is alkalmazható". A vagyonkezelők az általuk kezelt portfolió esetében kötelesek figyelembe venni a Nyugdíjpénztárra vonatkozó törvény által előírt befektetési szabályokat is. 16/41
Klasszikus portfólió Eszközcsoport Magyar állampapírok, MNB kötvények, államilag garantált kötvények Egyéb (nem állam-) Min. arány Max. arány 45% 100% 0% 20% - kötvények Külföldi kötvények 0% 5% - Jelzáloglevelek 0% 10% Magyar részvények 0% 10% - Magyarországon kibocsátott befektetési jegyek Külföldi befektetési jegy 0% 0% Megjegyzés Fedezeti tartalék részportfolió durationje - legfeljebb az RMAX index átlagdurationje + 2 év - a vagyonkezelő (mint befektetési alapkezelő társaság) saját ill. nem saját kezelésében lévő alapok esetén az IT engedélye alapján 10% - külföldi részvényekbe, illetve külföldi kötvényekbe fektető befektetési alapok, az IT-vel engedélyeztetve. - ETF-ekhez nem kell az IT engedélye, - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvények - egy benchmarkelemhez tartozó papírok portfoliója nem lépheti túl a benchmarkelem súlyának kétszeresét (kivéve a magyar részvényeket) Külföldi részvények 0% 10% - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvényeken kívül azon tőzsdéken forgó részvények, amelyek a fenti indexekben lévő részvények kibocsátó országát reprezentálják.. - ezen részvények súlya, nem lehet magasabb az adott részvényhez tartozó index benchmark súlyának 20%-nál. 17/41
Eszközcsoport Min. arány Max. arány Megjegyzés Fedezeti tartalék Szabványosított, illetve nem szabványosított határidős és opciós ügyletek Bankszámlapénz és bankbetét - - 0% 35% Ilyen eszköz csak fedezeti vagy arbitrázs céljából köthető, a spekulációs kötés nem megengedett (282/2001. Korm. rendelet 2/A. sz. melléklet II. 4. szerinti szabályok szerint). Nem szabványosított határidős és opciós ügylet csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthető. A magyar és külföldi részvények vonatkozásában külön-külön megadott maximum arány egy időben nem állhat fenn. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok maximum aránya legfeljebb 10 %. A fenti első négy eszközcsoportban illetve bankszámlapénzben és bankbetétben együttesen minimum 90% arányt kell tartani. 18/41
Kiegyensúlyozott portfólió Eszközcsoport Magyar állampapírok, MNB kötvények, államilag garantált kötvények Egyéb (nem állam-) Min. arány Max. arány 15% 100% 0% 20% - Megjegyzés Fedezeti tartalék részportfolió durationje: - legalább 0,4 év - legfeljebb 0,9 év kötvények Külföldi kötvények 0% 5% - Jelzáloglevelek 0% 10% Indexált kötvény 0% 5% - abszolút hozam jellegű eszköz; IT döntése alapján Magyar részvények 0% 10% - Magyarországon kibocsátott befektetési jegyek Külföldi befektetési jegy 0% 0% - a vagyonkezelő (mint befektetési alapkezelő társaság) saját ill. nem saját kezelésében lévő alapok esetén az IT engedélye alapján 10% - külföldi részvényekbe, illetve külföldi kötvényekbe fektető befektetési alapok, az IT-vel engedélyeztetve. - ETF-ekhez nem kell az IT engedélye. - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvények - egy benchmarkelemhez tartozó papírok portfoliója nem lépheti túl a benchmarkelem súlyának kétszeresét (kivéve a magyar részvényeket) Külföldi részvények 0% 30% - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvényeken kívül azon tőzsdéken forgó részvények, amelyek a fenti indexekben lévő részvények kibocsátó országát reprezentálják.. - ezen részvények súlya, nem lehet magasabb az adott részvényhez tartozó index benchmark súlyának 20%-nál. Ingatlan befektetések 8% 10% - IT engedélye alapján és kizárólag már engedélyezett Abszolút hozam alap (nem származtatott) 7% 10% zártkörű, nyiltvégű ingatlan alap befektetési jegyei - IT engedélye alapján és kizárólag már engedélyezett zártkörű, nyiltvégű abszolút hozam alap befektetési jegyei 19/41
Eszközcsoport Min. arány Max. arány Megjegyzés Fedezeti tartalék Szabványosított, illetve nem szabványosított határidős és opciós ügyletek Bankszámlapénz és bankbetét - - 0% 35% Ilyen eszköz csak fedezeti vagy arbitrázs céljából köthető, a spekulációs kötés nem megengedett (282/2001. Korm. rendelet 2/A. sz. melléklet II. 4. szerinti szabályok szerint). Nem szabványosított határidős és opciós ügylet csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthető. A magyar és külföldi részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok vonatkozásában külön-külön megadott minimum arány egy időben nem állhat fenn. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok minimum aránya legalább 10 % és maximum aránya legfeljebb 40%. A minimumkorlát alól kivétel a 3.3.2.2 pont B) bekezdésében említett átmeneti időszak. A fenti első öt eszközcsoportban illetve bankszámlapénzben és bankbetétben együttesen minimum 60% és maximum 90 % arányt kell tartani. A maximumkorlát alól kivétel a 3.3.2.2 pont B) bekezdésében említett átmeneti időszak. A befektetési jegyekre vonatkozó maximum limithatár az ETF-ekre nem vonatkozik, ezek esetében a külföldi részvényekre vonatkozó korlátot kell figyelembe venni. 20/41
Növekedési portfólió benchmark követő mandátuma (C1) Eszközcsoport Magyar állampapírok, MNB kötvények, államilag garantált kötvények Egyéb (nem állam-) Min. arány Max. arány 0% 100% 0% 33% - Megjegyzés Fedezeti tartalék részportfolió durationje: - legalább 1 év - legfeljebb a MAX Comp index átlagdurationje kötvények Külföldi kötvények 0% 8% - Jelzáloglevelek 0% 15% Indexált kötvény 0% 8% - abszolút hozam jellegű eszköz; IT döntése alapján Magyar részvények 0% 50% - Magyarországon kibocsátott egyéb befektetési jegyek Magyarországon kibocsátott zárkörű, nyíltvégű befektetési jegyek Külföldi befektetési jegy 0% 1,5% 0% 33% - a vagyonkezelő (mint befektetési alapkezelő társaság) saját ill. nem saját kezelésében lévő alapok esetén az IT engedélye alapján - ebbe a befektetési eszközcsoportba csak azok a zárkörű, nyíltvégű befektetési jegyek tartoznak, amelyeket az IT már engedélyezett és 2010. március 1-én már a portfolió elemei (a minimum arány a már engedélyezett termékenként értendő) - külföldi részvényekbe, illetve külföldi kötvényekbe fektető befektetési alapok, az IT-vel engedélyeztetve. - ETF-ekhez nem kell az IT engedélye. - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvények - egy benchmarkelemhez tartozó papírok portfoliója nem lépheti túl a benchmarkelem súlyának kétszeresét (kivéve a magyar részvényeket) Külföldi részvények 0% 45% - a Standard&Poor s 100, a Euro Stoxx 50, a CECE (EUR), az MSCI BRIC kosarában szereplő részvényeken kívül azon tőzsdéken forgó részvények, amelyek a fenti indexekben lévő részvények kibocsátó országát reprezentálják.. - ezen részvények súlya, nem lehet magasabb az adott részvényhez tartozó index benchmark súlyának 20%-nál. Abszolút hozam származtatott alap 7% 8% Ingatlan befektetések 15% 25% - IT engedélye alapján és kizárólag már engedélyezett zártkörű, nyiltvégű abszolút hozam származtatott alap befektetési jegyei - IT engedélye alapján és kizárólag már engedélyezett zártkörű, nyiltvégű ingatlan alap befektetési jegyei 21/41
Eszközcsoport Min. arány Max. arány Megjegyzés Fedezeti tartalék Strukturált termékek 0% 25% - IT döntése alapján Szabványosított, illetve nem szabványosított határidős és opciós ügyletek Bankszámlapénz és bankbetét - - 0% 35% Ilyen eszköz csak fedezeti vagy arbitrázs céljából köthető, a spekulációs kötés nem megengedett (282/2001. Korm. rendelet 2/A. sz. melléklet II. 4. szerinti szabályok szerint). Nem szabványosított határidős és opciós ügylet csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthető. Növekedési portfólió abszolút hozam mandátuma (C2) A közvetlen abszolút hozam mandátum abszolút hozam jellegű eszköz, melyekre a Befektetési Korm. rendelet (2001/282) előírásait kell betartani és aránya a teljes Növekedési portfolión belül 30% és 50% közé eshet. A magyar és külföldi részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok vonatkozásában külön-külön megadott minimum arány egy időben nem állhat fenn, csak akkor, ha strukturált termékeken, az abszolút hozam származtatott alapon és az abszolút hozam mandátumon keresztül van megfelelő mennyiségű plusz részvényállomány. Összességében a részvények, részvénybefektetéseken alapuló instrumentumok minimum aránya legalább 40 % és maximum aránya legfeljebb 75 % figyelembe véve a strukturált termékeken, az abszolút hozam származtatott alapon és az abszolút hozam mandátumon keresztül tartott részvényállományt is. A minimumkorlát alól kivétel a 3.3.2.2 pont C) bekezdésében említett átmeneti időszak. A fenti első öt eszközcsoportban illetve bankszámlapénzben és bankbetétben együttesen minimum 25 % és maximum 60 % arányt kell tartani. A maximumkorlát alól kivétel a 3.3.2.2 pont C) bekezdésében említett átmeneti időszak. A közvetlen abszolút hozam mandátumra vonatkozólag 40 %-os részarány a megcélzott arány a Növekedési Portfolió vagyonkezelők által kezelt részén belül. A min. max. arányként megadott arányszámok csak a benchmark követő stratégia és a közvetlen abszolút hozam mandátum eltérő teljesítménye miatt értelmezhető és használható. A befektetési jegyekre vonatkozó maximum limithatár az ETF-ekre nem vonatkozik, ezek esetében a külföldi részvényekre vonatkozó korlátot kell figyelembe venni. 22/41
Likviditási és a működési tartalék Eszközcsoport Magyar állampapírok és MNB kötvények Bankszámlapénz és bankbetét Magyar állampapírok és MNB kötvények Bankszámlapénz és bankbetét Min. arány Max. arány 0% 100% 0% 35% 0% 100% - 0% 35% Megjegyzés Likviditási tartalék - átmenetileg (legfeljebb 10 egymást követő munkanapon) az eszközök 100%-a is lehet Működési tartalék - átmenetileg (legfeljebb 10 egymást követő munkanapon) az eszközök 100%-a is lehet Függő portfólió A függő portfoliót a Klasszikus Portfolió befektetési szabályai szerint kell befektetni. 3.3.2.4 Az egyes választható portfoliók hozama és kockázati jellemzői 1. Múltbeli hozamok és kockázati jellemzők bemutatása: A 3.3.1 pontban választható portfoliónként meghatározott referencia indexek múltbeli teljesítményét és reálhozamát, valamint éves átlagos szórását bemutatva érzékeltethetők az egyes portfoliók múltbeli adatok alapján megfigyelhető hipotetikus hozamai és kockázati jellemzői. Klasszikus Portfolió Klasszikus portfólió Év éves referencia Infláció, év/év Reálhozam hozama 1997 21,20% 18,40% 2,80% 1998 20,96% 10,30% 10,66% 1999 17,26% 11,20% 6,06% 2000 11,50% 10,60% 0,90% 2001 11,43% 6,80% 4,63% 2002 10,06% 4,80% 5,26% 2003 3,49% 5,70% -2,21% 2004 12,90% 5,50% 7,40% 2005 8,52% 3,30% 5,22% 2006 6,79% 6,40% 0,39% Éves átlag 1997-2006 12,28% 8,22% 3,75% Éves átlagos szórás 1997-2006 2,78% 23/41
Kiegyensúlyozott Portfolió Kiegyensúlyozott portfólió Év éves referencia Infláció, év/év Reálhozam hozama 1997 21,23% 18,40% 2,83% 1998 16,28% 10,30% 5,98% 1999 25,15% 11,20% 13,95% 2000 8,31% 10,60% -2,29% 2001 5,51% 6,80% -1,29% 2002 3,39% 4,80% -1,41% 2003 6,85% 5,70% 1,15% 2004 14,66% 5,50% 9,16% 2005 14,54% 3,30% 11,24% 2006 9,48% 6,40% 3,08% Éves átlag 1997-2006 12,34% 8,22% 3,81% Éves átlagos szórás 1997-2006 5,94% Növekedési Portfolió Növekedési portfólió Év éves referencia Infláció, év/év Reálhozam hozama 1997 35,87% 18,40% 17,47% 1998 8,07% 10,30% -2,23% 1999 36,87% 11,20% 25,67% 2000 3,45% 10,60% -7,15% 2001-3,41% 6,80% -10,21% 2002-6,35% 4,80% -11,15% 2003 15,41% 5,70% 9,71% 2004 16,67% 5,50% 11,17% 2005 23,57% 3,30% 20,27% 2006 13,65% 6,40% 7,25% Éves átlag 1997-2006 13,53% 8,22% 4,90% Éves átlagos szórás 1997-2006 11,17% 24/41
3.3.2.5 Kockázati mérőszámok A befektetésekért felelős vezető negyedévente kiszámítja a szórás és a Sharpe hányados gördített éves adatait a Pénztár benchmarkjára vonatkozólag. A vagyonkezelők számítják az általuk kezelt portfólió gördített éves Tracking Error (TE) és Information Ratio (IR) mutatószámát. Képletek: Havi szórás= Havi hozamok átlagától vett átlagos eltérés (Definicó szerint a variancia gyöke) Éves szórás= Havi szórás*gyök(12) Kockázatmentes havi hozam =A ZMAX index havi hozama Kockázatmentes éves hozam= Kockázatmenetes havi hozam mértanilag láncolva Kockázatmenetes hozam feletti éves aktív hozam = Portfolió havi hozama mértanilag láncolva Kockázatmenetes havi hozam mértanilag láncolva Éves Sharpe hányados = Kockázatmentes hozam feletti éves aktív hozam/ Portfólió éves szórása Havi aktív hozam = Portfolió havi hozama Benchmark havi hozama Éves aktív hozam= Portfolió havi hozama mértanilag láncolva Benchmark havi hozama mértanilag láncolva Havi TE = Havi aktív hozam szórása Éves TE= Havi TE*Gyök(12) Éves IR = Éves aktív hozam/ Éves TE 3.3.3 Kockázatok A befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat A gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására a befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását a vagyonkezelő a portfoliók diverzifikálásával, az egyes eszközcsoportok (kötvények és részvények) közötti átcsoportosítással, illetve határidős ügyletkötésekkel csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy a portfoliók értéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek a portfoliókra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. Hitelkockázat Az egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje a portfoliókban szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely a portfoliók értékének csökkenéséhez vezethet. Likviditási kockázat 25/41
Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfoliókban lévő egyes értékpapírok értékesítése, illetve adott esetben bizonyos értékpapírok beszerzése nehézségekbe ütközhet. Devizaárfolyam kockázat A portfoliók befektetéseinek egy része külföldi devizában kibocsátott eszköz is lehet. A vagyonkezelő a portfoliók devizapozícióiból eredő devizaárfolyam-kockázatot nem kívánja folyamatosan teljes mértékben kiküszöbölni (fedezni), emiatt a kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változások mérsékelhetik a portfoliók értékét. A nyugdíjpénztárakat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása A jövőben a pénztárakat, illetve a pénztártagokat érintő adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése illetve eltörlése), ami miatt a portfoliókat, illetve a pénztártagokat a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy a portfoliók a befektetésekből származó jövedelmek után - olyan adók megfizetésére kényszerülnek, amelyekre a vagyonkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat A portfoliókban lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség portfolióknak történő kifizetését. A fenti kockázatok az egyes választható portfoliókat eltérő mértékben érintik. A Klasszikus Portfolió esetében meghatározóak a gazdasági és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában bekövetkező változások, melyek a piaci kamatlábakra gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamának alakulását. Kisebb jelentőségűek a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok, illetve a devizapozíciókból eredő kockázatok és a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázatok. A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében a magasabb részvényhányaddal párhuzamosan nő a tőzsdei kibocsátókhoz köthető kockázatok szerepe, emellett jelen vannak a fix kamatozású állampapírokhoz köthető kockázati tényezők, valamint a nyitott devizapozíciókhoz és a származtatott ügyletekhez köthető nemteljesítési kockázatok is. A Növekedési Portfolió esetében meghatározóak a tőzsdei kibocsátók üzleti tevékenységéhez köthető kockázati faktorok, valamint a részvényárfolyamok alakulását befolyásoló makrogazdasági folyamatokban rejlő kockázatok. Emellett felmerülhet a nyitott devizapozíciók miatti árfolyamkockázat, illetve a származtatott ügyletek nemteljesítési kockázata is. 26/41
3.3.4 Rendkívüli események esetén követendő eljárás Amennyiben a kezelt vagyon nagysága bármelyik vagyonkezelőnél az átadott tőkerész 95%-a alá csökken, a vagyonkezelő köteles azt az értékelési napot követő 3 munkanapon belül a pénztár részére írásban bejelenteni. A Pénztár rendkívüli felmondással 30 napos határidő mellett felmondhatja vagyonkezelői szerződést, ha a vagyonkezelőnek átadott tőkerész 95%-a alatti csökkenése esetén a vagyonkezelő elmulasztja bejelentési kötelezettségét. (Az átadott tőkerész egyenlő a tárgyévi - piaci értéken számított - nyitó vagyonnal, az időszaki be- és kifizetésekkel korrigálva.) Valamely vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén a Pénztár rendkívüli felmondással megszüntetheti a vagyonkezelői szerződést 30 napos felmondási idő betartása mellett. A Pénztár jogosult továbbá a vagyonkezelői szerződést a rendkívüli felmondás egyéb vonatkozó jogszabályokban, illetve vagyonkezelői szerződésekben meghatározott eseteiben is 30 napos felmondási idő betartása mellett felmondani.. A vagyonkezelői szerződés megszüntetése kezdeményezhető abban az esetben is, ha A vagyonkezelő megszűntetésre kerül. A vagyonkezelő magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó PSZÁF engedélyét visszavonják. A vagyonkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményeznek. A vagyonkezelő önmaga ellen csődeljárást kezdeményez. 3.4 Ingatlanokkal kapcsolatos stratégia 3.4.1. Az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári célok A VPR Szabályzat 3.1.1. pontjában meghatározott befektetési célok és alapelvek az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári célokra is kiterjed, külön nevesített befektetési célokat az ingatlan szegmensre vonatkozólag a Pénztár nem fogalmaz meg, és nem alkalmaz. A múltbeli hozamok és kockázati jellemzők bemutatása alapján kiemelt cél a növekedési portfólió diverzifikáltságának növelése. Az ingatlanbefektetés alacsony korrelációs együtthatói más befektetésekkel összemérve azt támasztják alá, hogy a csak részvényt és kötvényt tartalmazó portfoliókkal szemben diverzifikációs előnyt kínál a mindhárom elemet tartalmazó portfolió. Mivel a Pénztár számára fontos szempont a negatív hozamú időszakok kisebb valószínűsége, ezért az ingatlanbefektetés tekinti annak a befektetési eszköznek, amellyel ezt el kívánja érni. Az ingatlanbefektetések terén mind a negatív hozamú évek száma historikusan jóval kevesebb volt, mind a negatív hozamok mértéke mérsékeltebb volt, mint a részvények és a kötvények esetében. A Pénztár megalapította az Évgyűrűk Ingatlan Alapkezelő Zrt.-t, mely 2009. május 25-én megkapta a PSZÁF-tól a portfoliókezelésre és a befektetési alapkezelésre vonatkozó 27/41