Gulyás Éva egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Az IAS 17 és a vezetői számvitel A hazai pénzügyi intézmények között az elmúlt években jelentős szerepet foglaltak el a lízingszolgáltatást pénzügyi vagy operatív lízinget nyújtó vállalkozások. E vállalati kör jellemző tulajdonsága az, hogy tevékenységét általában nem önállóan, hanem valamely hazánkban működő bankcsoport tagjaként végzi, s mint ilyenek jellemzően ha önállóan nem is, de az szerinti konszolidált beszámoló elkészítéséhez az IAS 17 alapján szolgáltatnak adatokat, információkat. 1. táblázat: A gazdasági-, az ügyfél- és az szerinti kalkuláció összefüggései A legfontosabb lízingtársaságok a tőkekintlévőség alapján Külföldi anyavállalati beszámoló szabályrendszere CIB Lízing Csoport Erste Leasing Cégcsoport UniCredit Leasing csoport Merkantil csoport Lombard Lízing Csoport Budapest Autófinanszírozási Zrt., Budapest Lízing Zrt. US GAAP MKB Euroleasing Csoport K&H Lízingcsoport Forrás: Lízingszövetség publikált adatai, 2012., valamint a cégcsoportok honlapja Ennek következtében a lízingtársaságok általában olyan módon vezetik nyilvántartásaikat, hogy abból mind a hazai szabályok, mind pedig a nemzetközi előírások alapján előállítható legyen a jelentésben szerepeltetendő adat. A nemzetközi jelentés adatai azonban jellemzően nem önálló könyvvezetés alapján készül, hanem a magyar számviteli szabályok szerint könyvelt gazdasági események, tételek más szemléletű besorolása, korrekciója segítségével. Ilyen fontosabb eltérést jelentenek az ügyindítás kezdeti költségei, melyeket a magyar szabályoknak megfelelően elhatárolnak a társaságok, majd a futamidő alatt, jellemzően a realizált kamatbevétel arányában oldanak fel. Ilyen ügyindítási költséget jelentenek a futamidő elején felmerült és a válság előtti években szinte kizárólagosan alkalmazott szerzési ok. Az eltérés másik körét a futamidő során felmerült, a lízingtársaság által megfinanszírozott rendszeres tőkeemelésként kezelt díjak jelentik, melyek fedezetét szintén a futamidő alatt realizált kamatbevételek képezik. A hazai elszámolás és az ezen alapuló jelentés - a fentiek alapján tehát még ha limitált hatókörrel is, de képes arra, hogy mind a hazai, mind pedig az eredményt
elemeire bontsa, és az egyes tényezők eredményhez való hozzájárulását ami a vezetés számára fontos információt jelent számszerűsítse. Az IAS 17 előírásainak tényleges alkalmazása esetén azonban ez az információ elvész, így külön eszközökkel, technikákkal kell biztosítani ezen információk iránti igény kielégítését. Tanulmányomban ezen információk előállításának lehetséges módját mutatom be, s egyben felhívom a figyelmet a módszer előnyeire a magyar eredmény korrekciója útján levezetett eredménytényezők számszerűsítéséhez képest, s bemutatom a módszer hátrányait, alkalmazásának buktatóit is. Az elemzés alapja: egy pénzügyi lízingügylet kalkulációja Egy lízingügyletnek elméletben háromféle kalkulációja létezhetne. Az első egy gazdasági kalkuláció, amely a számviteli szabályoktól teljesen függetlenül megbecsüli az adott ügylet valamennyi jövőbeni pénzáramát, s ez alapján határozza meg a belső kamatlábat, amely az ügylet elfogadásának jövedelmezőségi feltételének ellenőrzésére szolgál. A számviteli környezetet, az ügylet számviteli minősítését e kalkulációban ugyan nem kell figyelembe venni, ám az ügylet adóvonzatát bizonyos esetekben mégis vizsgálni kell, ez ugyanis az alkalmazott üzleti modelltől függően befolyásolhatja a jövőbeni pénzáramlásokat. Zártvégű pénzügyi lízingként való kezelés esetén a lízingtárgy beszerzését terhelő áfa levonható, ám az értékesítését áfa-fizetési kötelezettség terheli, nyíltvégű lízing esetén az állítás első része továbbra is igaz, ám a tőkerész áfája a tőketörlesztő részletek esedékességekor fizetendő, míg bérlet esetén a teljes lízingdíjra áfát kell fizetni. Amennyiben az üzleti modell az áfát elkülönítetten kezeli, akkor ezen tételek nem befolyásolják a kalkulációt és a belső kamatot, ám ha a lízingbeadó ezen tételeket az ügylet szerves részeként kezeli, akkor a számviteli besorolás annak adóügyi következményei miatt befolyásolja az effektív kamatot is. Egy másik adónem amit szintén befolyásol az ügylet minősítése az iparűzési adó. Pénzügyi lízing esetén ugyanis ezen adó alapja a kamatkülönbözet, míg operatív lízing esetén a teljes árbevétel amely adott esetben nemcsak kamatot, hanem a tőketörlesztést is magában foglalja. Ez az adó nem a lízingbeadó hanem a lízingbevevő által fizetendő, annak explicit áthárítására nincs mód, így ezt a lízingbeadó csak a kamatban tudja megtéríttetni. A lízingügyletből származó árbevétel azonban alig csökkenthető más költség-elemekkel, ezért az éves lízingdíjra számított, éves gyakorisággal fizetendő iparűzési adó részét képezi a lízingdíjak kalkulációjának.
Láthatjuk tehát, hogy a gazdasági kalkuláció szerepe a menedzsment tisztánlátásának biztosítása: csak azon pénzáramok vehetők itt figyelembe, amelyek az üzleti modell alapján gazdasági értelemben a lízingügylet közvetlen költségének minősülnek, függetlenül számviteli besorolásuktól, azokat azonban mindenképp figyelembe kell itt venni. Ezen tételek megtérülése ugyanis nem elkülönített díjtételek, hanem a lízingbevevő által megfizetett kamatok alapján történik. 2. táblázat: A gazdasági kalkuláció alapján meghatározott eredmény 10,02% 6,38% 6,38% Gazdasági kalkuláció 260 000-50 000-40 000-170 000 170 000 1 050 000 Időpont Gépérték Szerzési Fenntartási Tőkerész ÁFÁ-ja CF - összesen CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 2001.01.01-1 000 000-50 000-1 050 000-1 050 000 1 050 000 2001.07.01-10 000-10 000-10 000 1 092 680 32 680-42 680 2002.01.01 322 484 60 023 382 507 382 507 744 755 34 581 347 926 2002.02.20-60 023-60 023-60 023 811 110 6 332-66 356 2002.07.01-10 000-10 000-10 000 839 304 18 194-28 194 2003.01.01 317 749 64 757 382 506 382 506 483 361 26 562 355 944 2003.02.20-64 757-64 757-64 757 552 228 4 110-68 867 2003.07.01-10 000-10 000-10 000 574 615 12 387-22 387 2004.01.01 312 640-69 865 382 505 382 505 210 295 18 186 364 320 2004.02.20-69 865-69 865-69 865 281 949 1 788-71 653 2004.07.01-10 000-10 000-10 000 298 322 6 373-16 373 2005.01.01 307 128-75 354 382 482 382 482-74 719 9 441 373 041 2005.02.20-75 354-75 354-75 354 0-635 - 74 719 A fenti táblában szereplő nyílt végű pénzügyi lízing ügyletben egy 1 millió forintos nettó értékű eszközt adott lízingbe a lízingbeadó, aki minden évben, fél évvel a törlesztés esedékessége előtt kifizet 10 ezer forintnyi fenntartási ot, valamint üzleti modellje szerint az ügyfél által megfizetett áfa összeget is az ügyfél törlesztéseként ismeri el. Az ügyletet 5% szerzési is terheli. A gazdasági kalkuláció minden egyes cash flow-elemet tartalmaz, melynek következtében a lízingbeadó belső megtérülési rátája 6,38%, mely elfogadható számára, így megköti az ügyletet. A másik kalkuláció az ügyfelekkel való kommunikáció, a számukra kiállított bizonylatok generálásának alapját képezi. Ebben a kalkulációban csak azok a pénzáramok szerepelnek, amelyek az ügyfél számára is ismertek így elsősorban a lízingtárgy beszerzési ára, a lízingbevevő által fizetendő önerő, a rendszeres lízingdíjak összege, valamint a maradványérték összege. Nyilvánvaló, hogy a cash flow elemek redukált köre miatt ezen kalkuláció ügyleti kamatlába magasabb lesz, mint a gazdasági kalkulációnál számított kamatláb. A gyakorlatban ez a kalkuláció képezi a magyar számviteli szabályok szerinti elszámolás alapját.
3. táblázat: Az ügyfélkalkuláció és a magyar kamateredmény alakulása 10,02% 6,38% 10,0176% Magyar kalkuláció 260 000-50 000-40 000-170 000 260 000 260 000 1 000 000 50 000 40 000 170 000 Időpont Gépérték Szerzési Fenntartási Tőkerész ÁFÁ-ja CF - összesen CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés Szerzési Fenntartási Eredmény 2001.01.01-1 000 000-50 000-1 050 000-1 000 000 1 000 000-2001.07.01-10 000-10 000 1 000 000 0-10 000-10 000 2002.01.01 322 484 60 023 382 507 322 484 777 692 100 176 222 308 19 265 80 911 2002.02.20-60 023-60 023-2002.07.01-10 000-10 000 777 692 0-10 000-10 000 2003.01.01 317 749 64 757 382 506 317 749 537 850 77 906 239 843 14 982 62 924 2003.02.20-64 757-64 757-2003.07.01-10 000-10 000 537 850 0-10 000-10 000 2004.01.01 312 640-69 865 382 505 312 640 279 089 53 880 258 760 10 361 43 518 2004.02.20-69 865-69 865-2004.07.01-10 000-10 000 279 089 0-10 000-10 000 2005.01.01 307 128-75 354 382 482 307 128 0 28 038 279 089 5 392 22 646 2005.02.20-75 354-75 354 Az ügyféllel kötött szerződésben sem az áfa, sem a szerzési, sem a fenntartási nem jelenik meg tőkeelemként, azokra a befizetett törlesztőrészlet nyújt fedezetet. Az évente érkező 382.500 Ft-ból az annuitás miatt időszakonként eltérő a tőke és a kamat összege, s mivel az áfa alapja a tőke, ezért annak összege is változó. Az ügyfélkalkulációban figyelembe vehető cash flow elemek csak az ügyfél által ismert tételeket (vételár és fizetendő lízingdíjak) tartalmazzák, így a 260 ezer forint cash flow többlet jelenti a kamatot, amit a kalkuláció is visszaigazol. Ez a kamat nyújt fedezetet a futamidő elején felmerülő 50 ezer forintos szerzési ra, és a futamidő során összesen kifizetendő 40 ezer forintnyi fenntartási ra. E két költségtétel levonása után az ügyfélszerződés alapján kimutatott eredmény megegyezik a gazdasági kalkuláció alapján számított cash flow többlettel. Végezetül szükség van, illetve szükség lehet egy harmadik kalkulációra, amely lehetőséget ad a lízingbeadó számára, hogy beszámolóját az előírásai szerint is elkészítse, valamint ezen pénzügyi kimutatás adatait egyeztethesse a magyar szabályok szerint készített beszámoló adataival. 4. táblázat: Az szerinti kalkuláció bemutatása
10,02% 6,38% 6,29% kalkuláció 260 000-50 000-40 000-170 000 170 000 170 000 1 050 000 Időpont Gépérték Szerzési Fenntartási Tőkerész ÁFÁ-ja CF - összesen CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 2001.01.01-1 000 000-50 000-1 050 000-1 050 000 1 050 000 2001.07.01-10 000-10 000-10 000 1 092 269 32 269-42 269 2002.01.01 322 484 60 023 382 507 322 484 803 919 34 134 288 350 2002.02.20-60 023-60 023 803 919 2002.07.01-10 000-10 000-10 000 838 626 24 707-34 707 2003.01.01 317 749 64 757 382 506 317 749 547 084 26 207 291 541 2003.02.20-64 757-64 757 547 084 2003.07.01-10 000-10 000-10 000 573 898 16 813-26 813 2004.01.01 312 640-69 865 382 505 312 640 279 192 17 934 294 705 2004.02.20-69 865-69 865 279 192 2004.07.01-10 000-10 000-10 000 297 821 8 629-18 629 2005.01.01 307 128-75 354 382 482 307 128 0 9 307 297 821 2005.02.20-75 354-75 354-0 - Az szabályainak megfelelő kalkuláció az előző két módszer között helyezkedik el az áfát nem, a szerzési ot és a fenntartási ot azonban tartalmazza. Az ügyfélkamat (10,02%) és az (6,38%) kalkuláció közötti nagy eltérés oka az utóbbiban tőkeelemként kezelt üzletszerzési és a biztosítási díj, míg az kalkuláció alapján meghatározott effektív kamat éppen az áfa figyelmen kívül hagyása miatt alacsonyabb a gazdasági kalkulációban (6,29%) számítottnál. A nettó eredmény alakulására ható tényezők vizsgálata A kapott eredmény tehát mindhárom kalkuláció szerint megegyezik a futamidő során tervezett pénzáramlások egyenlegével, s mivel a lízingbeadó összességében 1.090 ezer forintot fizet ki eszközbeszerzésre és költségekre, a lízinbevevőtől érkező befizetések összege azonban 1.260 ezer forint, az egyenleg 170 ezer forint jelenik meg eredményként. Az általános forgalmi adó összege mivel annak ügyfélre terhelt összegét a lízingbeadó adóként be is fizeti a kimutatott eredményt nem befolyásolja. Az eredmény időbeli realizálása azonban a futamidő alatt eltér a különböző elszámolások szerint.
60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 10.000 0 Gazdasági kamatbevétel kamat-bevétel Magyar kamat-bevétel Magyar eredmény -10.000 1. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása A gazdasági kalkuláció és az kalkuláció kamateredménye szinte teljesen együtt változik, a két ábra (kék és piros) alig különíthető el egymástól, ami tükrözi is a kétféle belső kamatláb igen közeli értékét. Az ábra jól tükrözi, hogy a magyar szabályok szerinti kamatbevétel összege a futamidő alatt végig meghaladja az összes többi eredménykategóriát, ám ez az összefüggés a magyar eredményre amely a kamatbevételt csökkenti a -ráfordítás összegével már nem áll fenn. A magyar eredmény a futamidő első felében meghaladja mind a gazdasági, mind pedig az kamateredményt, míg a második felében alatta marad. Az háromféle kalkuláció közötti kapcsolatot a cash flow-elemek eltérései jelentik, melyet az alábbi ábrában mutatok be:
120.000 100.000 80.000 60.000 40.000 Fenntartási Szerzési Magyar eredmény 20.000 0 1 2 3 4 2. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása Az ábra egyes oszlopai az adott időszak magyar szabályok szerinti kamatbevételét mutatják, míg az oszlopok kék része a realizált eredményt tükrözik. A fenntartási és a szerzési részek az eredményre csökkentően hatottak. A vezetők információ-igényének egyik kulcspontja az elért eredmény tényezőinek számszerűsítése, annak eldöntése, hogy a különböző üzleti konstrukciók, eltérő megoldások hogyan hatnak az eredményre. Kérdés tehát, hogy ezt az igényt vajon a nemzetközi standardok szerinti beszámolók, vagy a hazai előírások alapján készített beszámolók elégítik-e ki jobban. Válaszom némileg meglepő, hiszen a vonatkozó irodalomban mindenütt az ek magasabb színvonalát, nagyobb megbízhatóságát, az általa kimutatott eredmény kisebb volatilitását bizonyítja, a vezetői információ-igényeket tekintve azonban meg kell állapítanom, hogy az ügyfélszerződés alapján összeállított a magyar gyakorlatnak megfelelő beszámoló transzparensebb, elemezhetőbb adatokat nyújt a menedzsment számára. Ennek oka éppen a részletek elkülönítése, a különféle tőkeelemek külön történő kezelése. Míg az -ben nem mutathatók ki az egyes tőkeelemek, azok a tőke változásaként jelennek meg, és a kamat is nettó módon, a tényezők hatásait összevonva kerül megjelenítésre, addig a hazai gyakorlat alapján készült beszámolóból az eredmény összetevői (kamat, szerzési és fenntartási ) egyszerűen kimutathatók. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a magyar kamateredményt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet az ügyfél az implicit finanszírozott összeg (fenntartási és szerzési ) fedezetére fizetett meg.
A fenti módszer tehát bár igaz -, nem visz minket közelebb a valódi kérdéshez: a kapott nettó eredmény (példánkban a 170 ezer forint) mekkora része köszönhető az egyes időszakokban az eszköz, a szerzési és a fenntartási finanszírozásának? Az szerinti kalkuláció és az ez alapján kimutatott eredmény tehát nem elégíti ki a vezetői információ-igényeket, szükség van az üzleti logika alapján várt eredmény és a számviteli eredmény egyeztetésére, eltéréseinek levezetésére is, melynek alapját jelentheti az ügyfélszerződés alapján végzett könyvelés. Mint azt a fentiekből láthattuk, az egyes időszakokra azonban ez a levezetés az ügyfélkamat különféle költségtételekkel való korrekciója nem feltétlenül adja ki a pontos szerinti időszaki eredményt, így az eltérések levezetésére teljes biztonsággal csak a futamidő végén van lehetőség 1. Ahhoz, hogy az időszakonkénti szerinti eredmény pontos legyen, elengedhetetlen tehát az szerinti kalkuláció elkészítése, míg a vezetők információ iránti igényének kielégítésére ennek megbontása is a különféle tőkeelemekre. Ennek egy lehetséges megoldási módját mutatom be a következő táblában. 1 Megoldást jelenthet a fordulónapra vonatkozóan bemutatott és HAS beszámolóadatok kiegészítése a kalkulációk alapján a jövőben várható események hatásaival, melyek következtében az egyezőségnek fenn kell állnia.
5. táblázat: A vezetői információs igények kielégítésének lehetséges módszere az szerinti beszámoló adatai alapján #1 6,2943% Gépérték finanszírozása 6,2943% Szerzési finanszírozása 162 200 162 200 1 000 000 8 110 8 110 50 000 Időpont CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés 2001.01.01-1 000 000 1 000 000-50 000 50 000 2002.01.01 290 550 772 393 62 943 227 607 14 528 38 620 3 147 11 380 2003.01.01 290 550 530 460 48 617 241 933 14 528 26 523 2 431 12 097 2004.01.01 290 550 273 299 33 389 257 161 14 528 13 665 1 669 12 858 2005.01.01 290 550 0 17 251 273 299 14 528 0 863 13 665 A számítás lényege, hogy annyi kalkulációt kell készíteni, ahány eltérő tőkeelem kerül figyelembe vételre, jelen esetben a gépérték, a szerzési és a fenntartási miatt 3 számításra van szükség. Az első számítás csak a gépértéket, a második a szerzési ot, a harmadik pedig a szerzési ot tartalmazza. A számítások során mivel az elsődleges célunk az egyes tőkeelemek (finanszírozott összegek) szerint kimutatott kamateredményhez való hozzájárulásának kimutatása az szerinti effektív kamatláb használatára van szükség. Mivel az ügyfél által megfizetett áfa nélküli törlesztőösszeg mindhárom tőkeelemre fedezetet nyújt, így a kalkulációban annak megbontására 2 is szükség van a tőkeelemek szerint. Az egyes számítások közötti kamatkülönbözet mutatja az újonnan bevont tőketípus eredményre gyakorolt hatását 3. 6,2943% Gépérték és szerzési finanszírozása 6,2943% Fenntartási finanszírozása 170 310 170 310 1 050 000-310 - 310 0 Időpont CF Tőketartozás Kamatbevétel Tőketörlesztés CF Tőketartozás Kamatbevét el Tőketörleszt és 2001.01.01-1 050 000 1 050 000-2002.01.01 305 078 811 013 66 090 238 987 7 406-7 094 313 7 094 2003.01.01 305 078 556 983 51 048 254 030 2 671-9 899-134 2 805 2004.01.01 305 078 286 964 35 058 270 019-2 438-7 772-311 -2 127 2005.01.01 305 078 0 18 113 286 964-7 950 0-178 -7 772 6. táblázat: A vezetői információs igények kielégítésének lehetséges módszere az szerinti beszámoló adatai alapján #2 2 Ennek kalkulációjára a finanszírozott összeg, a törlesztési ütemezés és az szerinti effektív kamatláb segítségével került sor. 3 Vegyük észre, hogy a tényezők bevonásának sorrendje befolyásolja az egyes tényezők számszerű hatását, ezért az elemzés során célszerű egy rögzített sorrend felállítása és követése. Bonyolultabb módszer is elképzelhető, csakúgy, mint a költség- és eredményeltérések tényezőkre való felbontásánál, ám a kalkuláció módszertana jelen esetben önmagában annyira számítás-igényes, hogy a parciális módszer alkalmazása gyakorlati szinten kizárt.
Az egyes időszakokban az kamatbevétel tőkeelemek szerinti megoszlásának alakulása a következő képet mutatja: 70.000 60.000 50.000 40.000 30.000 20.000 Fenntartási kamatbevétele Szerzési kamatbevétele Gépérték kamatbevétele 10.000 - -10.000 2001 2002 2003 2004 3. ábra: A különféle eredménykategóriák alakulása A gyakorlatban a fenti megoldás nem tűnik egyszerűen kivitelezhetőnek, a lízingügyletekben szereplő tőkeelemek sokfélesége, az ügyletek hosszú futamideje, és a módszer számításigényessége miatt. Ezen kívül e módszer azt feltételezné, hogy az effektív kamatláb alapján készül az alapú beszámoló, ami a bankok szerinti beszámolókészítési gyakorlatát ismerve nem állja meg a helyét, a járt út a magyar könyvelt adatok kiegészítése a szükséges módosításokkal. Mint a példából is látszik, a gyakorlatban alkalmazott a megoldás némileg az információ torzulását okozza az egyes időszakok végén, ám a futamidő egésze során az eltérések kiegyenlítődnek. Vezetői oldalról további kérdés a terv-tény összehasonlítása, illetve az eltérések okainak számszerűsítése és értelmezése. A tervet a gazdasági kalkuláció jelenti, s a menedzsment érdeklődése elsősorban arra irányul, hogy a döntés alapjául szolgáló kamatlábhoz képest a ténylegesen elért kamatláb hogyan alakul, s ezt melyik könyvből (beszámolóból) lehet jobban kimutatni. Amennyiben az adott vállalat a gazdasági kalkuláció során az elsődleges számviteli szabályrendszer alapján jár el, ez a probléma nem merül fel. Szembe kell azonban nézni azzal a ténnyel, hogy a tervekben szereplő cash flow-elemek nem
akkor, vagy nem abban az összegben merülnek fel, amikor azt a kalkulációban eredetileg megjelenítették. E téma feldolgozása azonban túlmutat dolgozatom keretein, ám egy fontos kérdést felvet a magyar és az szerinti beszámoló elkészítésének módjával kapcsolatban, melyet a következő fejezetben tárgyalok részletesen. Összegzés Tanulmányomban áttekintettem a hazai lízingügyletek kalkulációjával és eredményszámításával kapcsolatos problémákat, főbb lehetőségeket, majd bemutattam a különféle kalkulációk között tapasztalható összefüggéseket. Ez után kísérletet tettem egy olyan elemzési módszertan bemutatására, amely lehetővé teszi az rendszere által számított kamatbevétel mögött álló finanszírozott tényezők kamatbevételre gyakorolt hatásának elemzését. A módszer gyakorlati alkalmazhatósága a vezetés információk iránti igényének és a rendelkezésre álló információtechnológiai háttér függvényében változhat. Felhasznált irodalmak 1. 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2. 250./2000. kormányrendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 3. 2000. évi C. törvény A számvitelről 4. Lízingpiaci adatok, 2012. teljes év http://lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/leasingyearbook2013.pdf 5. Boros J., Rakó, Á. 2012.a. A pénzügyi kimutatások prezentálásának és az információk közzétételének általános jellemzői a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében. KPMG.hu 6. Boros, J., Rakó, Á. 2008. Az -ek és a tőkeelőírások kölcsönhatásai, Számvitel, adó, könyvvizsgálat, 50 (7-8):308-314. 7. Boros, J., Rakó, Á. 2010. KPMG-felmérés a tőzsdén jegyzett magyar társaságok körében. SZAKma, 52 (6):274-279. 8. Botka, E. 2012c. Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök számviteli elszámolásáról. Számvitel Adó Könyvvizsgálat, (11):476-477.