S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 91 99. BÁRDI ÁRPÁD A JÁTÉKSZOKÁSOK VÁLTOZÁSÁRÓL SZABADON A tanulmány a mai gyermekek szabadidős szokásait igyekszik feltárni, összehasonlítva a szüleik gyermekkori tapasztalatával. A Karácsony Sándor Református Általános Iskola tanulóinak szüleivel végzett kérdőíves felmérés során a szülők gyermekkori és gyermekeik kinti játékszokásait, szabad levegőn töltött játékélményeit hasonlítja össze. 1 Bevezető A gyermekekkel napi kapcsolatban lévő foglalkozást űzők és a szülők egyaránt fontosnak tartják a kinti szabad játékot. Az egészségügyi és az oktatási szakemberek közösen hangsúlyozzák, hogy mennyire hasznosak a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésében a természetben szerezett tapasztalatok, a jó levegőn való felhőtlen játék. A természetes környezetben való szabad játék során felfedezik közvetlen környezetüket, megtanulják használni sokszor nagy élvezettel kísérve érzékszerveiket; s ez testük, izmaik egészséges fejlődését is segíti. 2 A rendszeres kinti játék például hozzájárul a jó étvágyhoz és segíti az agy azon alapvető idegrendszeri központjainak a fejlődését, amik a gondolkodási és a tanulási képességek fejlődéséért felelősek. 3 Egy jó kirándulás, egy közös szalonnasütés, egy jó kis botozás, a bunkizás, gátépítés, a fára mászás, az ugróiskola az utcán, a bújócska a szomszéd gyerekekkel mind-mind a mai szülők gyermekkorának jellemző tevékenysége volt, s méltán gondolhatnák, hogy gyermekeiknek hasonló élményekben van részük. De valóban hasonlóan szereznek a mai gyermekek természetélményt, mint szüleik tették? Valóban annyi lehetőségük van a kinti szabad játékra, mint az őket megelőző generációknak? S ha van lehetőségük kinti játékra valóban kihasználják ezt, mint szüleik tették? Azt bizonyosan megállapíthatjuk, hogy a gyermek és természet kapcsolatában jelentős változás ment-megy végbe az elmúlt 20-30 évben. Megváltozott a szabadban játékkal töltött idő hossza, hiszen egyre kevesebb időt töltenek kint a szabadban a gyermekek. Külföldi felmérések alapján ez a 9-12 éves korosztályban hetente 9 órával kevesebb szabadban játékkal eltöltött időt jelent a 25 évvel ezelőtti kisgyermekekhez 1 A felmérés elkészítéséhez az Amerikai Egyesült Államokbeli Children and Nature Network (C&NN) gyermekek természetkapcsolatával, kinti játéktevékenységével foglalkozó tanulmányait vettem alapul. http://www.childrenandnature.org/ 2 HANNAFORD, C. (1995) Smart Moves: why learning is not all in your head. Arlington: Great Ocean Publishers utal rá CLEMENTS, R. i.m. p. 69. 3 JENSON, E. (2000) Learning with the Body in Mind. Alexandria: Association for Supervision and Curriculum Development utal rá CLEMENTS, R. i.m. p. 69. Studia Caroliensia 2009. 2-3. 91
B ÁRDI Á RPÁD képest. 50%-al kevesebben töltik kint szabadidejüket olyan tevékenységet végezve, mint a túrázás, horgászat, kertészkedés, tengerparti játék. 4 A természetben való szabad játéknál sokkal népszerűbb a mai gyermekek körében a géppel való játék, az elektronikus eszközök használata. A fél év és 6 év közötti gyermekek naponta átlagban 1,5 órát töltenek el az elektronikus média előtt. 5 Ez a 8-18 évesek tekintetében napi 6,5 órát jelent (heti 45 óra). 6 Mi a mai magyar szülők válasza erre a megváltozott természet-gyermek kapcsolatra? A kisgyermekes családok mintha sejtenék ezt a változást - kertes házba költöznek, vagy szeretnének költözni, ahol van elegendő tér a szabad kinti játékhoz. Jelen felmérés egy ilyen kertvárosi környezetben lévő iskola tanulóinak szülei között készült. A felmérés eredményei, következtetései nem általánosíthatók az egész mai magyar társadalomra vetítve. Azonban bizonyos tendenciákra, jelenségekre felhívhatják a figyelmet; valamint a vizsgált iskola tekintetében reprezentatívak. A felmérés felépítése és vizsgált csoport meghatározása A felmérés Budapest egyik külső kerületében, Kispesten készült 2009 első hónapjaiban. A Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola kertvárosi környezetben található, családias légkör jellemzi, évfolyamonként egy osztállyal. 7 A tanulmány készültekor a hét osztályba összesen 169 tanuló járt. Az iskolába járó gyermekek szüleinek (apa, anya, nevelő) száma 190 fő. A kérdőívet a félévi szülői értekezleten osztották ki az osztálytanítók, a kitöltés önkéntes és névtelen volt. Az ezt követő négy héten az iskola fogadóterében elhelyezett kérdőívgyűjtőbe 108 darab kérdőív érkezett vissza, ami a szülők, nevelők 57%-a. A beérkezett adatokat statisztikai program (SPSS) segítségével digitalizáltuk. A kérdések párban kerültek megfogalmazásra: tizenöt kérdés a szülő gyermekkoráról és tizenöt kérdés az intézménybe járó legidősebb gyermekről. A szülők élményeire, tapasztalatára, véleményére voltunk kíváncsiak. A felmérés főbb témakörei a következők: 8 4 HOFFERTH, S.L. & J.F. Sandberg. Changes in American Children s Time, 1981-1997. In S.L. Hofferth & T.J. Owens (Eds.), Children at the Millennium: Where Have We Come From, Where Are We Going? (pp. 1-7). New York: JAI, 2001. Hofferth, S.L. & S.C. Curtin. Changes in Children s Time, 1997-2002/3: An Update, 2006., 5 RIDEOUT, V. and E. Hamel. The Media Family: Electronic Media in the Lives of Infants, Toddlers, Preschoolers, and Their Parents. Kaiser Family Foundation, 2006. 6 ROBERTS, D. F., Foehr, U., & Rideout, V. Generation M: Media in the Lives of 8 to 18 Year Olds. Kaiser Family Foundation, 2005. 7 Az iskola a környezeti nevelést deklaráltan is a saját Környezeti Nevelési Programjában megfogalmazva fontosnak tartja. Különösen a tapasztalás útján való tanulást, ami az intézmény Erdei Iskola Programjában manifesztálódik legmarkánsabban. Mely szerint évente egyszer, mindegyik évfolyam, egy hétre az iskola helyszínétől különböző lehetőleg természet közeli terepen szervezi oktatási-nevelés tevékenységét. 8 A kérdőív konkrét kérdéseinek összeállításánál a CLEMENTS, R. idézett tanulmányát vettem alapul, s az ottani kérdéseket alakítottam a helyi viszonyokhoz a felmérés célkitűzéseinek megfelelően. 92 Studia Caroliensia 2009. 2-3.
R EFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND 1. demográfiai adatok (kor, nem, foglalkozás, gyermekek száma, neme, kora) 2. lakókörnyezet: 3. szabadban töltött idő gyakorisága és hossza 4. kinti játékok (mit?, kivel?) 5. iskolába járási szokások (mód, kivel?, idő) 6. kirándulási szokások (gyakorisága, kivel?) 7. kirándulási élmények 8. tanösvény-tapasztalat 9. játékszokások 10. szülői vélemény: elég időt tölt kint gyermeke a szabadban játékkal? Most vizsgáljuk meg, hogy melyek voltak a felmérés legérdekesebb eredményei, amely a kérdőív elemzése után jelentkeztek. 9 I. Kinti játékkal töltött idő A kinti játékkal töltött időt három oldalról járta körül a kérdőív: 1. Kint vagy bent játszott/szik többet? 2. Hetente milyen gyakorisággal játszott/szik kint? 3. Alkalmanként mennyi időt tölt/töltött szabadban játékkal? Mindhárom területen változás figyelhető meg a két generáció között. 1. Először is a szülők úgy ítélik meg, hogy 20-30 évvel ezelőtt lényegesen több időt töltöttek a gyermekek kinti játékkal, mint napjainkban. A szülők gyermekkorukban inkább kint játszottak (56%-uk), mint bent a négy fal között (40 %). A gyermekeknél ez az arány megfordul, a mai gyermekeket inkább a benti játék jellemzi: 70 %-uk bent játszik többet. 1. ábra. Gyermekek és szüleik gyermekkori játékhelyszínei 100 50 0 kint bent Szülő gyermekkorában hol játszott többet? Gyermeke hol játszik többet? 2. Másodszor, a heti játékgyakoriság tekintetében is a szülői generációnak volt több ideje a kinti játékra. A szülők zöme (56%) gyermekkorában naponta játszott kint; míg gyermekeik tekintetében mindössze 21%-uk jelezte, hogy ezt napi gyakorisággal teszi. A válaszadók egyharmada szerint gyermekük he- 9 Nem elemezzük, értékeljük az összes témakört, ez további tanulmányok feladata lehet. Studia Caroliensia 2009. 2-3. 93
B ÁRDI Á RPÁD tente mindössze 2-3 alkalommal, vagy kevesebbszer tölti kinti játékkal idejét. 3. Harmadszor, az alkalmanként szabadban töltött idő hossza is kevesebb, mint az egy generációval korábban volt. A legkedveltebb idősáv az alkalmankénti 1-3 óra mind a szülők, mind gyermekeik tekintetében. Csökkent azoknak az aránya, akik egyszerre több, mint 3 órát töltenek kint; míg azoknak az aránya akik alkalmanként 20-60 percet tartózkodnak szabad levegőn, növekedett. Tehát a gyermekek és szüleik kinti játékkal töltött idejét tekintve nagyon erőteljes változás figyelhető meg. A gyermekek kevesebbet játszanak, hetente ritkábban, és alkalmanként kevesebb időt töltenek kint a szabadban, mint szüleik tették gyermekkorukban. II. A kertes ház és a gyermekek jó levegőn való játékának összefüggései Mint láttuk a gyermekek és szüleik játékhelyszínét tekintve nagyon erőteljes változás figyelhető meg. Miközben a vizsgálatban résztvevők s így gyermekeik is ma sokkal nagyobb arányban élnek kertvárosi lakókörnyezetben (65%), mint 20-30 évvel ezelőtt (31%). S így ma több gyermeknek van fizikai lehetősége saját családi kert, udvar a szabad játékra, mégis kevesebben élnek ezzel. A kertes házban lakó gyermekek 62%-a inkább bent játszik. A nagyvárosi emeletes házban lakók 86%-a tesz így. Összehasonlítva szüleikkel: akik közül a kertes lakókörnyezetben felnövők 23%- a; a nagyvárosi emeletes házban élők 57%-a tett így. A kertvárosi környezet a kert, a fák, a füves terület, a szabad tér puszta lehetősége önmagában még nem garancia a több kinti játékra. Ugyanakkor a nagyvárosi emeletes házban felnövő gyermekek közül arányait tekintve sokkal kevesebben választják játékuk helyszínéül a szabad levegőt, mint az egy generációval korábban hasonló környezetben felnövő szüleik tették. Tehát a szabad játék jelentős, de nem egyedüli előfeltétele a kertes ház, a szabad fizikai tér. Valamint az emeletes házi lakókörnyezet önmagában nem akadály a több kinti játékra. III. Kivel játszik a gyermek? A lakókörnyezet mellet más, nem kevésbé jelentős tényezők is befolyásolják a gyermek kinti felhőtlen játékát. Ezért érdemes összehasonlítani, hogy kikkel folyik ez a kinti játék. A szülők gyermekkorukban akár utcán, akár saját kertben, akár játszótéren játszottak javarészt nem egyedül tették ezt, hanem a szomszéd kisfiúval, vagy kislánnyal, vagy saját testvérrel. És ami rendkívül kifejezi a szabad játék tényét, döntő többségük felnőtt felügyelete nélkül tette ezt; mindössze 9%-uk említette, hogy a szabad levegőn való játéknál jelen volt felnőtt személy. Ez az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltozott, hiszen a mai gyermekek kinti szabad játékának meghatáro- 94 Studia Caroliensia 2009. 2-3.
R EFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND zó szereplői a felnőttek. Akár felügyelet biztosító, akár játszótársi, akár rendszabályozó szerepkörben. A mai gyermekek 43%-ának, a kinti játék elmaradhatatlan velejárója egy felnőtt személy. Természetesen a kortárs gyerekek fontos játszótársak ma is, de ebben is megfigyelhető egyfajta szegényedés, miszerint inkább a kéznél (háznál) lévő testvérrel játszanak, mint az egyre kevésbé ismert szomszédságból való társsal. A szülők gyerekkori játékának háromnegyed részben részesei voltak a környékbeli gyerekek; míg a mai gyermekgeneráció számára a szomszéd gyermek, mint játszótárs csupán a válaszadók egyharmadánál jelenik meg. Tehát a szülők gyermekkorára volt inkább jellemző a szabadon felnőtt nélküli a szabadban való játék, több kortársi játszótárssal. Míg a mai gyermekek játékának meghatározó résztvevői a felnőttek. IV. Mit csinálnak szabadidejükben a gyermekek? Mit csinálnak legszívesebben? A mai gyermekek és szüleik kinti játékszokásainak összehasonlításakor markáns és érdekes változás figyelhető meg. Először a kinti tevékenységi formákat vizsgáljuk meg, amelyek a felnövekvő gyermek elengedhetetlen játékszínterei. Itt szerez közvetlen élményeket, tapasztalatokat az őt körülvevő világról, arról az érdekes világról, amely a falakon túl van. A gyermek egészséges kíváncsisága a külvilág, a szabad tér, a természet és a benne lakó élőlények iránt aligha változott az elmúlt években. Miközben a tevékenységi forma, ahogy felfedezi a környező világot, amit csinál eközben, bizony változott. A két generációra nagyjából hasonló mértékben jellemző a fára mászás; a kirándulás, a játszótéri játék, a fogócska. A szülők gyermekkorában sokkal népszerűbb volt az utcai játék (pl. ugróiskola), a bújócska és a sporttevékenység. Ugyanakkor a gyerme- Studia Caroliensia 2009. 2-3. 95
B ÁRDI Á RPÁD keik kinti tevékenységében nagyobb arányban jelenik meg a saját ötlet, kitalált játék lehetősége. Még érdekesebb annak összehasonlítása, hogy mit csináltak/csinálnak szabadidejükben a legszívesebben. A két generáció szabadidőben választható tevékenységi formáiról, és az ehhez való érzelmi viszonyulásairól is egyfajta képet kapunk. A benti és kinti; egyéni és csoportos játékformák egyaránt megjelennek. A szülők és gyermekek legszívesebben egyértelműen a kerékpározást választják. Több mint 60 %-ban mindkét generációra vonatkoztatva ez a legnépszerűbb szabadidő eltöltés. A szülők gyermekkorukban szívesebben olvastak és kirándultak, mint gyermekeik. A mai gyermekek pedig sokkal nagyobb arányban választják a számítógépezést, a televíziózást és a játszótéri játékot, mint szüleik tették. A játékformák legnagyobb nyertesei az elektromos árammal működő eszközök. Ezek a mai gyermekek között a legnépszerűbbek; s az elmúlt években rendkívül gyorsan a gyermeki játék meghatározó és már-már nélkülözhetetlen szereplőivé, eszközeivé váltak. Ez a számítógépezés esetében a legmarkánsabb: a szülők gyerekkori, mindössze 2 százalékával szemben, ma a gyermekek 62 %-a választja szívesen a szabadidő eltöltésére ezt a módot. A nagy vesztes egyértelműen az olvasás, hiszen a szülők legkedveltebb gyermekkori a kerékpározással egyenrangú tevékenységéből, gyermekeik mindössze ötödrangú szabadidő eltöltési szokásává vált. A gyermekek kevésbé szívesen bár nem ilyen drasztikusan csökkenő mértékben választják a kirándulást a természetben, mint szüleik tették. Érdekes, hogy a társasjáték nem vesztett népszerűségéből, hiszen mindkét generációnál előkelő helyen szerepel. 96 Studia Caroliensia 2009. 2-3.
R EFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND A gyermekek szabadidejének tevékenységtípusai megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Szívesebben tévéznek és számítógépeznek; míg kevesebbet olvasnak és kirándulnak a természetben, mint szüleik tették. V. A szülők véleménye gyermekeik szabadban töltött idejéről A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként kezeli a gyermekek testi és lelki egészségét. A nevelők többsége tisztában van vele, hogy a gyermekek számára különösen fontos a rendszeres mozgás, sportolás, szabad levegőn való tartózkodás, s ha elmarad, az sokféle betegség veszélyforrása lehet. 10 Mégis a szülők többségének véleménye szerint gyermekeikre a benti játékhelyszín jellemzőbb, szemben saját gyermekkorukkal, amikor is inkább a kinti játék volt a meghatározó. (ld. I./1.) Még érdekesebb, ha megvizsgáljuk, hogy a szülők ezt a kevesebb kinti játékot elegendőnek tartják-e. A megkérdezett szülők 68%-ának véleménye szerint gyermekeik szabadban töltött ideje nem elegendő. Azaz a szülők tudják, hogy csemetéjük kevés időt tölt kint, és egyáltalán nem tartják ezt kielégítőnek. Magyarázatként elsősorban a túlzsúfolt időbeosztást, a túlterheltséget (akár szülő, akár gyermek) és fáradságot említik. De a más vonzóbb alternatívák, mint a számítógép, televízió is megjelennek okként. Érdekes összevetni ezt az Amerikai Egyesült Államokban végzett felméréssel 11, ahol hasonló mértékben növekedett az elektronikus eszközökkel eltöltött idő a szabadban való játék rovására. Az amerikai szülők elsődleges okként a számítógépes játékokat nevezték meg, ugyanakkor 82%-uk említette a biztonsági és bűncselekményi tényezőket, ami miatt óvják utódaikat a kinti játéktól. A vonzóbb elektronikus benti alternatívák, vagy a szülői féltés a jelen felmérésben résztvevő magyar szülőknél megjelennek ugyan okként, de messze nem a legjellemzőbbek. Szerintük egyértelműen a túlzsúfolt időbeosztás ( rohanó világ, túlterheltség, fáradt a szülő és a gyermek, amikorra hazaér ) az elsődleges magyarázata, annak, hogy gyermekeik kevesebb időt töltenek kinti szabad játékkal. Így gondolja a megkérdezett szülők 41,7 %-a. 10 BÁRDI, Á.: Természetesen a fejlesztési feladatokról Avagy a környezetismeret tantárgy hogyan járulhat hozzá a NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokhoz, In: Kompetencia-Fejlesztés- Érték (SZERK. GYÖRGYINÉ KONCZ JUDIT), Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008, p. 55. 11 CLEMENTS, R. An Investigation of the State of Outdoor Play. Contemporary Issues in Early Childhood, Vol. 5(1):68-80,- p. 74. Elérhető: www.wwwords.co.uk/pdf/validate.asp?j=ciec&vol=5&issue=1&year=2004&article=7_clements_ciec_5_1_ web Studia Caroliensia 2009. 2-3. 97
B ÁRDI Á RPÁD A szülők fontosnak tartják, hogy gyermekeik kint játszanak, azonban önmaguk és családtagjaik túlzsúfolt, felgyorsult időbeosztása miatt erre csökkenő esélyt látnak. Összefoglalva A vizsgált iskolába járó gyermekek szabadidős szokásai, és szüleik gyermekkori játékszokásai a szülők bevallása szerint nagymértékben különböznek. A szabad levegőn töltött játékélmények helyszíne, tevékenységtípusa, időhossza markáns változást mutat, miszerint a mai gyermekek: kevesebbet játszanak, hetente ritkábban, és alkalmanként kevesebb időt töltenek kint a szabadban, mint szüleik tették gyermekkorukban; lakóhelytípustól függetlenül sokkal kevesebbet játszanak kint, mint szüleik tették. játékának egyre inkább meghatározó résztvevői a felnőttek; kevesebbet olvasnak és kirándulnak, miközben sokkal több időt töltenek a televízió és a számítógép előtt. A szülők tisztában vannak gyermekeik kinti játékának jelentőségével, mégis ennek megvalósulására egyre kisebb esélyt látnak. Véleményük szerint ennek oka elsősorban a család minden tagját elérő felgyorsult életmód, túlzsúfolt időbeosztás. Irodalom A Karácsony Sándor Rózsatéri Református Általános Iskola és Óvoda Környezeti Nevelési Programja, Budapest, 2004. 98 Studia Caroliensia 2009. 2-3.
R EFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND BÁRDI, Á.: Természetesen a fejlesztési feladatokról Avagy a környezetismeret tantárgy hogyan járulhat hozzá a NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokhoz, In: Kompetencia Fejlesztés Érték (SZERK. GYÖRGYINÉ KONCZ JUDIT), Károli Egyetemi Kiadó, Budapest, 2008, p. 55. CLEMENTS, R.: An Investigation of the State of Outdoor Play. Contemporary Issues in Early Childhood, Vol. 5(1):68-80, 2004. p.74. Elérhető: www.wwwords.co.uk/pdf/validate.asp?j=ciec&vol=5&issue=1&year=2004&arti cle=7_clements_ciec_5_1_web HANNAFORD, C. (1995): Smart Moves: why learning is not all in your head. Arlington: Great Ocean Publishers HOFFERTH, S.L. & J. F. Sandberg.: Changes in American Children s Time, 1981-1997. In S.L. Hofferth & T.J. Owens (Eds.), Children at the Millennium: Where Have We Come From, Where Are We Going? (pp. 1-7). New York: JAI, 2001. Hofferth, S. L. & S.C. Curtin. Changes in Children s Time, 1997-2002/3: An Update, 2006. JENSON, E. (2000): Learning with the Body in Mind. Alexandria: Association for Supervision and Curriculum Development RIDEOUT, V. and E. Hamel. The Media Family: Electronic Media in the Lives of Infants, Toddlers, Preschoolers, and Their Parents. Kaiser Family Foundation, 2006. ROBERTS, D. F., Foehr, U., & Rideout, V. Generation M: Media in the Lives of 8 to 18 Year Olds. Kaiser Family Foundation, 2005. Studia Caroliensia 2009. 2-3. 99