100 2012 A 100 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei székhelyű vállalkozás TOP Értékesítés nettó árbevétele Vállalkozási eredmények Foglalkoztatottak száma TOP 1 100
Professzor Dr. Nagy János A Debreceni Egyetem AGTC Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet az élelmiszer-termelés területén lehetőséget nyújt aktív fejlesztési tevékenységre. Ennek megfelelően az alapanyag termelés, az élelmiszergyártás területén jelentős tervek megvalósításán dolgozunk. Az alapanyag-termelés során a minőség, a minőségbiztosítás, az eredetvédelem a munka fő elemei, amelyhez élettani, genetikai, takarmányozási, molekuláris biológiai és proteomikai műszerpark is rendelkezésre áll. Az élelmiszerelőállítás folyamatában a technológia fejlesztés és a termékfejlesztés a két fő elem. Az általunk létrehozott I-Bolttal (Innovációs Bolt) elsősorban saját fejlesztésű, különleges minőséget biztosító, néhány esetben funkcionális élelmiszerek bemutatását, marketingjét és piacfejlesztését is végezzük. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában dolgozó professzorok, orvosok jelentős szerepet vállalnak ezen élelmiszerek fogyasztásának, hatásának kipróbálásában, és ismeretterjesztő tevékenységükkel segítik a fogyasztói szokások megváltoztatását, az életmód és táplálkozás minőség javítását. Professzor Dr. Jávor András becslések alapján 2025-re a A világ lakosságának száma eléri a 8 milliárdot. A lakosság növekedésével párhuzamosan csökken az egy főre jutó erőforrások nagysága, így csak hatékonyabb termeléssel lehet az élelmiszerigényt kielégíteni, újraértékelve a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés szerepét. Az utóbbi évtizedekben jelentősen növekedett az élelmiszer iránti igény. Az élelmiszer, különösen a fejlett országokban nemcsak tápanyagot jelent, hanem olyan többlet funkciókat, amelyek az egészségiparban, a környezet terhelés csökkentésében egyaránt megnyilvánulnak. Az élelmiszer-előállítás mellett megjelent az energia célú mezőgazdasági termelés is. A 145 éves múltra visszatekintő debreceni agrár-felsőoktatás, a Debreceni Egyetem Agrárés Gazdálkodástudományok Centruma alapfeladatának tekinti a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, nemzetközi versenyképességének növelését. A Centrum katalizátora kíván lenni a fenntartható fejlődésnek. Szervezeti egységeit úgy fejleszti, hogy a mezőgazdasági termelés az élelmiszer-feldolgozás és -előállítás fejlesztésében aktívan és hatékonyan tudjon közreműködni. Meggyőződésünk, hogy a magyar agrárium mindig is alappillére lesz a magyar gazdaságnak, és ebben különösen kiemelt szerepe van a minőségi élelmiszer-termelésnek és -előállításnak. A minőségi termelés csak a termékpályákban való gondolkodáson keresztül lehetséges. Az agrárágazatok sajátossága a minőség és a környezet szoros kölcsönhatása, ezért a minőség és a környezettudatos gazdálkodás feltételezik egymás. A minőségi elvárások megkövetelik a mezőgazdasági termék előállítási folyamat (termékpálya) dokumentálhatóságát és ellenőrizhetőségét. Ahhoz, hogy ebben a sokszereplős láncban a terménytételek szállítása, feldolgozása, tárolása és piacra kerülése során ne vesszenek el azok az információk, melyek a termékek azonosításához, és a minőségük meghatározásához nélkülözhetetlenek, magas színvonalú multidiszciplináris K+F+I tevékenységre van szükség. A minőségi és egészséges termékek előállításánál nemcsak az összetevők arányának ismerete a cél, hanem a teljes termelési folyamat (növénytermesztéstakarmány-állattenyésztés-feldolgozás) átláthatóságának biztosítása. Az új piaci igényeknek csak úgy lehet megfelelni, ha a termékek előállítását, jelölését, minőségbiztosítását, forgalomba hozatalát, funkcionális működésének garanciáit szabályrendszer biztosítja. A Debreceni Egyetem és annak alkotóegységei: az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, valamint a Tudományegyetemi Karok egyes intézetei együttműködnek a fejlesztésekben, a tesztelésekben és a különleges értéket képviselő tápláló anyagok elismertetésében, elfogadtatásában, segítve a magyarországi szakhatósági szabályozásban a teljes termékpálya nyomon követési rendszerét. Biztonságos és nyomon követhető precíziós termékpályák A kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) programjaink célja, hogy a fogyasztó részére a legjobb minőségű, a legbiztonságosabb, továbbá nyomon követhető állati eredetű élelmiszer alapanyagot (pl. sertés- és baromfihús) tudjunk előállítani. Ezekben a K+F+I programokban egy integrált egységet (termékpályát) alkot az ún. precíziós növénytermesztés, a precíziós állattenyésztés, valamint a precíziós takarmányozás koncepciója. Céljaink elérése érdekében a növénytermesztés, a takarmányipar, az állattenyésztés szakemberei mellett a takarmányozással, a humán táplálkozással, a táplálkozásimmunológiával, a molekuláris táplálkozással, a molekuláris genetikával foglalkozó kutatóknak, az informatikusoknak, továbbá az élelmiszeripar és a kereskedelem szakembereinek nagyon szoros kooperációban kell dolgozniuk. Integrált programjaink megvalósítása esetén van csak lehetőség a jó minőségű, biztonságos, a humán táplálkozási elvárásoknak is megfelelő, állati eredetű élelmiszerek előállítására. TOP 1 100 TOP 2 100 Professzor Dr. Babinszky László DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁS- TUDOMÁNYOK CENTRUMA Élelmiszer-biztonság, átláthatóság és nyomon követés NÖVÉNYTERMESZTÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS A ÉLELMISZERIPAR fejlett nyugati országokban a szív-érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek a vezető halálokok. Kialakulásukban jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás. A táplálékfelvétel mennyisége, minősége, módja nagyban meghatározza az illető egyén súlyát, anyagcsere folyamatait és lokálisan hatással van a tápcsatorna egyes részeire. A növényi táplálék összetétele függ attól, hogy milyen nyersanyagokból készült, milyen volt az adott talaj kezelése, megfelelő mennyiségben tartalmazott-e tápanyagokat, nyomelemeket, milyen rágcsáló-, vagy növényirtó kezelést folytattak, illetve ezek felhalmozódtak-e a növényben. Fontos az is, hogy a betakarítást követően megfelelően kezelték-e a növényt, nem szenvedett-e el olyan gombás, vagy egyéb fertőzést, mely a későbbiek során a tápanyagban károsító ágensként jelen lehet. Az állati eredetű táplálékoknál nagy jelentősége van annak, hogy milyen takarmánnyal etették az állatokat és hogy megfelelően tartósították-e az adott állati terméket. A konyhatechnikai folyamatok során ronthatjuk, de javíthatjuk is az élelmiszerek élvezeti és tápanyag értékét. A fentiekből is látható az, hogy hosszú folyamat eredménye egy adott növényi, vagy állati termék táplálékká alakulása. Az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetünk a tápanyag mennyiségi és minőségi összetételére. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén arra törekszünk, hogy az adott egyén kalóriaszükségletének megfelelő szénhidrát-, zsír- és fehérjearányt betartva megfelelő mennyiségben vigyük be a vízben és zsírban oldódó vitaminokat, nyomelemeket és a napi rostmennyiséget is. Önmagában a megfelelő táplálkozással a betegségek jelentős része megelőzhető lenne. Egyes vélemények szerint a civilizált országokban a lakosság jelentős része a saját fogával ássa meg a sírját. Ha ezt el akarjuk kerülni, törekedni kell a kiegyensúlyozott táplálékbevitelre és olyan tápanyagforrásokat kell választani, melyeket megbízható technológiával állítottak elő és elkerülhető egyéb addicionális károsító tényező jelenléte. Megfelelő életmóddal, táplálkozással a civilizációs betegségek jelentős része megelőzhető, vagy szövődményeik csökkenthetők. Ez gazdasági szempontból is fontos, hiszen a fejlett nyugati országok egészségügyi kiadásainak jelentős részét a civilizációs betegségek megelőzésére vagy szövődményeinek elkerülésére fordítják. Ezért elengedhetetlen a tápanyagok minőségét meghatározó szoros agrárgazdasági, élelmiszeripari és egészségügyi együttműködés. Remélem, ezen együttműködés eredményeként hazánkban közös erővel hatékonyan tudjuk javítani a lakosság egészségi állapotát és csökkenteni tudjuk a halálozást. Ezt tartja szem előtt Thomas Edison is, aki szerint a jövő orvosa nem orvosságot fog felírni a betegeinek, hanem érdekeltté fogja őket tenni abban, hogy étrendjük segítségével jó karban tartsák magukat, hogy megelőzzék a betegségeket. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2012. évi kiemelt támogatója M agyarországon számolni kell az aszály, az időnkénti vízborítások, valamint a korai-kései fagyok és a heves időjárási események okozta stresszhatásokkal. A változó klíma új, precíziós termesztéstechnológiák fejlesztését követeli meg, melyek alapja a széleskörű, nagy mennyiségű és közel valós idejű háttérinformációk integrálása a vállalati döntéstámogató rendszerekbe. A Professzor Dr. Paragh György specifikus információk értékét növeli a nyomon követhetőség, az átláthatóság, a fenntarthatóság, valamint a környezetvédelmi előírások szigorodása. Dr. Dobos Attila, tudományos főmunkatárs A DE AGTC stratégiai partnereivel együttműködve olyan komplex mezőgazdasági döntéstámogató és szaktanácsadási rendszer kiépítését tűzte ki célul, mely elősegíti a károk megelőzését, mérséklését, illetve megbízható háttérinformációt szolgáltat adott stresszhatás környezeti körülményeire. A Centrum rendelkezésére állnak a legkorszerűbb technológiák agrometeorológiai mérőhálózat, felszínközeli és légi távérzékelés, biztosítva nagyfelbontású meteorológiai prognózisok integrálását, a gyakorlat számára nélkülözhetetlen információszolgáltatást. Az agrár-információs döntéstámogató rendszerünk, az eagro kialakításával elsősorban a termelés elvárásait, kihívásait tartottuk és tartjuk szem előtt.
Tisztelt Olvasó! 2012. évben hatodik alkalommal veheti kezébe a Hajdú-Bihar megyei TOP 100 kiadványt, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen, az Inform Média Lapkiadó Kft. közreműködésével ad ki. Célunk továbbra is Hajdú-Bihar megye gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 100 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása, a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be, megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk a 100 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 100 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket a 100 meghatározó vállalkozás között 2011. évben! Fazekas Jánosné dr. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága főigazgatója Kiss László Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője Miklóssy Ferenc Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke TOP 3 100
HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2011. ÉVBEN, betűrendben A.K.S.D. KFT. * DEBRECEN AGRIFIRM ZRT. * KABA ALFÖLDI NYOMDA ZRT. * DEBRECEN ALFÖLDI SERTÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET * NÁDUDVAR BAROMFI-COOP KFT. * DEBRECEN BAROMFIUDVAR 2002 KFT. * DEBRECEN BÉKE AGRÁRSZÖVETKEZET * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY BOLD AGRO KFT. * DERECSKE BUZAFOOD 97 KFT. * HAJDÚNÁNÁS CHEMICAL-SEED KFT. * DEBRECEN CÍVISBUSZ KFT. * DEBRECEN DEBRECENI HŐSZOLGÁLTATÓ ZRT. * DEBRECEN DEBRECENI VÍZMŰ ZRT. * DEBRECEN DEKA-HYB KFT. * DEBRECEN DEXIUM KFT. * DEBRECEN DH-SZERVIZ KFT. * DEBRECEN DISPOMEDICOR ZRT. * DEBRECEN DKV ZRT. * DEBRECEN E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMHÁLÓZATI ZRT. * DEBRECEN EPACK KFT. * BERETTYÓÚJFALU ÉSZAK-ALFÖLDI SZÖVETKEZET * DEBRECEN EURINGS ZRT. * DEBRECEN EVONIK AGROFERM ZRT. * KABA FAG MAGYARORSZÁG KFT. * DEBRECEN FLEXI FORCE HUNGARY KFT. * HAJDÚBÖSZÖRMÉNY FRIESLANDCAMPINA HUNGÁRIA ZRT. * DEBRECEN GIF HUNGARY KFT. * BIHARKERESZTES GSV KFT. * DEBRECEN HAGE ZRT. * NÁDUDVAR HAJDU AUTOTECHNIKA ZRT. * TÉGLÁS HAJDÚ GABONA ZRT. * DEBRECEN HAJDÚ VOLÁN ZRT. * DEBRECEN HAJDU ZRT. * TÉGLÁS HÉLIKER ZRT. * DEBRECEN TOP 4 100
HAJDÚ-BIHAR MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI 2011. ÉVBEN, betűrendben HUNÉP UNIVERSAL ZRT. * DEBRECEN HUNGAROSPA HAJDÚSZOBOSZLÓI ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ INFORM MÉDIA KFT. * DEBRECEN KELETI RÉGIÓ TEJÉRTÉKESÍTŐ KFT. * HAJDÚNÁNÁS-TEDEJ KELETMAGYARORSZÁGI BAROMFI SZÖVETKEZET * DEBRECEN KEVIÉP KFT. * DEBRECEN KITE ZRT. * NÁDUDVAR KÖNIG-TRADE KFT. * BALMAZÚJVÁROS MITOR KFT. * DEBRECEN NÁDUDVARI AGROKÉMIAI KFT. * NÁDUDVAR NÁDUDVARI ÉLELMISZER KFT. * NÁDUDVAR NAGISZ ZRT. * NÁDUDVAR NAGYHEGYESI TAKARMÁNY KFT. * NAGYHEGYES NI HUNGARY KFT. * DEBRECEN PARTIUM 70 ZRT. * DEBRECEN PENTAFROST KFT. * DEBRECEN PIPELIFE HUNGÁRIA KFT. * DEBRECEN POSTAAUTÓ DUNA ZRT. * DEBRECEN SELEX-M KFT. * DEBRECEN STEELWORK-TRADE KFT. * TÉGLÁS TEDEJ ZRT. * TEDEJ TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. * DEBRECEN TIGÁZ ZRT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TIGÁZ-DSO KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TONAVAR KFT. * HAJDÚSZOBOSZLÓ TRANS-SPED KFT. * DEBRECEN TRANZIT FOOD KFT. * DEBRECEN TRANZIT-KER ZRT. * DEBRECEN UD STAHL RECYCLING KFT. * HAJDÚHADHÁZ VWR INTERNATIONAL KFT. * DEBRECEN 36 TÁRSAS VÁLLAKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ TOP 5 100
Tartalomjegyzék TOP 100 Gazdasági Díj 7 9. oldal I. Az adóalanyi kör bemutatása 11. oldal 1. Észak-Alföldi régió 11. oldal 2. Hajdú-bihar megye 11. oldal II. Adóbevételek alakulása 12 13. oldal 1. az észak-alföldi régió adóbevétele 12. oldal 2. Hajdú-bihar megye adóbevételének alakulása 13. oldal III. A hajdú-bihar megyei társas vállalkozások teljesítményei 14 22. oldal 1. értékesítés nettó árbevétele 14. oldal 2. vállalkozási eredmények 17. oldal 3. a foglalkoztatottak száma és jövedelme 19. oldal 4. mérlegadatok 21. oldal IV. a top 100 vállalkozás adatai 22 32. oldal 1. módszertan 22. oldal 2. kistérségenkénti megoszlás 23. oldal 3. cserélődések a top 100-ban 25. oldal 4. gazdasági mutatók elemzése 26. oldal 5. a top 100 vállalkozás adatai 33. oldal a 100 legnagyobb vállalkozás a top 10-ből Top 100 Klub tények és adatok a Hajdú-bihari megyei kereskedelmi és iparkamara tevékenységéről 34 37. oldal 41 45. oldal 46 68. oldal TOP 6 100
TOP 100 Gazdasági Díj Otthonról hozott emberi értékek A 2010-ben alapított TOP 100 Gazdasági Díjat idén dr. Hegedűs Lajosnak, a Teva Gyógyszergyár Zrt. nyugalmazott vezérigazgatójának ítélte oda a TOP 100 díj zsűrije. Szakmai elismerések sokasága sorakozik már a vitrinben, azonban van kettő, ami különleges Igen, az egyik a Debrecen Város Díszpolgára elismerés, amely azért jelent számomra sokat, mert úgymond gyüttment -ként kaptam meg. A másik óriási megtiszteltetés számomra, hogy bár ebben a városban dolgoztam 11 évet, de mégsem debreceniként idén én kaptam meg a TOP 100 Gazdasági Díjat mondta Hegedűs Lajos, akivel sokszor beszélgettünk már keveset arról a vezérigazgatóról, aki elsősorban ember, s keveset azokról az értékekről, amelyek szerint él és dolgozik. Azt vallom, hogy az embert a gyökerei határozzák meg. A családból én a munka szeretetét hoztam. Édesanyám egy dobozkába gyűjtötte a megtakarításra szánt pénzt, és semmilyen körülmények között nem nyúlt ahhoz célja volt vele, s ezt a céltudatosságot is otthonról hoztam. Budapesten a negyedik kerületben nőttem fel, akkoriban még a grundon töltöttük a gyermekkorunkat, engem a sport és a zene vitt ki onnan. Évekig versenyszerűen kajakoztam, gitároztam, gimnáziumban és az egyetem alatt is és még jó tanuló is voltam. Boldog gyermekkorom volt tette hozzá mosolyogva. Erőt, útravalót pedig abból merített, hogy sosem felejtette el, honnan jött. Szülei hétköznapi emberek voltak, édesapja szerszámkészítő, édesanyja bérszámfejtő, akik azt szerették volna, ha gyerekeikből diplomások lesznek. Engem orvosnak szántak. Első generációs diplomás voltam a családban. Nem vettek fel az orvosira, fél ponttal elmaradtam a ponthatártól, így felajánlották a gyógyszerészi pályát. Közben megkaptam a katonai behívómat, választanom kellett, hogy katona leszek, vagy egyetemista. Életem legszerencsésebb döntése volt, hogy a gyógyszerészetet választottam utalt az egyetemi évek kezdetére. Szerencsés embernek vallja magát: azt tette egész életében, amit szeret, s közben minden célját sikerült megvalósítania. Annak idején arról álmodtam, hogy külföldön fogok dolgozni, tapasztalatokat szerezni. Az élet úgy hozta, hogy öt évet töltöttem Nigériában és másik ötöt Máltán, hogy aztán Gödöllőn folytathassam. Nigériában még a hetvenes évek végén találkoztam a Biogal akkori igazgatójával, Kéri úrral, aki hívott Debrecenbe. Akkor nem jöttem. A sors fintora, hogy innen mentem nyugdíjba mondta mosolyogva. A család pedig mellette állt. Felesége, aki szintén gyógyszerész mindenben támogatta. Öt gyerekről gondoskodtak. Mára mindannyian felnőttek, s az unokákkal gyakran megjelennek a családi házban, ahol évente többször szerveznek Hegedűs-napot, ahol az egész család összegyűlik. Érett fejjel nézi, hogyan boldogulnak a gyerekei, és boldog a sikereiktől. Hegedűs Lajos ebben az évben már nyugdíjasként élte a mindennapjait. Már tíz évvel ezelőtt bejelentette, hogy 60 évesen nyugdíjba megy. Imádom a zenét, szeretek színházba, operába járni, szeretek utazni, szeretem a finom ételeket, a jó borokat, gyűjtöm is őket, akárcsak a festményeket. És persze az örök szerelem a horgászat, amire eddig csak szabadságom idején, no és egy-két cégen belüli versenyen tudtam időt szánni. Most úgy érzem, van néhány évre annyi programom, ami elfoglal, aztán majd meglátjuk. Végül is 35 évig nem értem rá semmire. Most, hogy kicsit több időm van, rájöttem: van élet a munkahelyen kívül is, és ezt szeretném kiélvezni egy kicsit mesélt a terveiről Hegedűs Lajos. Névjegy Dr. He g e d ű s La j o s nyugalmazott vezérigazgató, igazgatósági tag v é g z e t t s é g : Okleveles gyógyszerész (SOTE GYTK) Mu n k a h e l y e k, m u n k a k ö r ö k : 1975 1978 Chinoin Gyógyszergyár, tablettázóüzem-gyakornok, majd művezető 1978 1982 Imarsel Chem. Co. Nigéria, termelésvezető 1982 1991 Human Gyógyszergyár, Gödöllő, kereskedelmi igazgató 1991 1996 Pharmamed Gyógyszergyár, Málta, vezérigazgató 1996 2000 Human Gyógyszergyár, Gödöllő, vezérigazgató-helyettes 2000-től Human Gyógyszergyár, vezérigazgató 2001-től Biogal Gyógyszergyár, vezérigazgató 2004-től mint TEVA Gyógyszergyár, vezérigazgató TOP 7 100
TOP 100 Gazdasági Díj MegaPack csomagolóüzem Munkavégzés az alapanyaggyártóban Teva a világ élvonalában A történések szerencsés egybeesése, hogy a TOP 100 Gazdasági Díjat annak a cégnek a nyugalmazott vezérigazgatója kapta meg, amely a 2011-es éve eredményei alapján az idei TOP 100 gálán négy kategóriában is átvette a legjobbnak járó elismeréseket. Hogyan épül fel ma a Teva magyarországi vállalatcsoportja? Az izraeli Teva Pharmaceutical Industries Ltd. ma három gyártó telephellyel rendelkezik Magyarországon, amelyeket Teva Gyógyszergyár Zrt. néven ismerünk. Emellett a Tevának van egy kereskedelmi és marketingcége is, ez a Teva Magyarország Zrt., amely budapesti székhellyel, külön társaságként működik. A termelést folytató gyárak Debrecenben, Gödöllőn és Sajóbábonyban működnek. A debreceni Biogalt 17 évvel ezelőtt vásárolta meg a Teva, míg a gödöllői Human Oltóanyag Termelő Zrt. úgy került a birtokába, hogy 2000- ben megvette a kanadai Novopharm-ot, amely már korábban megvásárolta a Humant. Így lett a Human is része a Teva-csoportnak. Ön 2000-ben lett a Human Rt. vezérigazgatója Valóban, 2000. január 1-től én vezettem a Human Rt.-t és óriási terveink voltak. Az akkori menedzsmenttel terveztük, hogy hogyan lesz a jövő aztán másképpen alakult. A Teva már korábban megvásárolta a Biogalt. S talán szerencsés véletlen volt, hogy Arany doktor a Biogal Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni, így azután 2001. szeptember elejétől teljes joggal vezettem a két, akkor még különálló vállalatot. Mivel a Tevának már voltak magyarországi érdekeltségei, azonnal megkezdődött a cégek egymáshoz történő közelítése". A két telephely egyesítése 2004 decemberére ért véget, a folyamat lezárásaként a társaság neve akkor változott Teva Gyógyszergyár Zrt.-re. A profiltisztítás eredményeképpen 2002-ben értékesítettük a Vakcina üzletágat, majd 2007-ben a vérplazma-feldolgozást is. Megszűntek ezek a hagyományos termékcsoportok, de elindult a növekedés a steril gyártás területén. A fejlesztés fő irányvonala a steril gyártás lett, az injekciók, infúziók, szemcseppek gyártása. Mára pedig ott tartunk, hogy mindez világszínvonalon, a Teva Global steril gyártásának egyik zászlóshajójaként történik Gödöllőn. Ha már Gödöllőnél tartunk Az idén adták át hivatalosan talán a világon is a legmodernebbek között emlegetett Gödöllői Steril Centrumot (GSC). Miért éppen Magyarországra hozta a Teva ezt a beruházást? Ennek több oka is van. Egyrészt a Teva filozófiája, hogy az itt megtermelt profitot itt fordítja fejlesztésekre és beruházásokra, másrészt csakúgy, mint a debreceni kollégák a gödöllői munkatársaik is bizonyították szakmai tudásukat, hozzáértésüket. Kétévnyi kemény munka árán elkészült a mintegy 15 ezer négyzetméteres komplexum, amely 260 Ugyanazért az eredményért többet kellett dolgozni..., de növekedett a cég DR. HEGEDŰS LAJOS TOP 8 100
TOP 100 Gazdasági Díj Gödöllői Steril Centrum új kollégának is munkahelyet teremt. A 22 milliárd forintos beruházás eredményeként megépült hat modul gyártósorain, éves szinten akár 200 millió egységnyi steril gyógyszerkészítményt állítanak majd elő. A vadonatúj egységben beinduló termeléssel a gödöllői telephely gyártókapacitása megháromszorozódik. A steril centrumban olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítményeket is gyártanak majd, amelyek korábban Európa-szerte hiánycikkek voltak. Büszkék vagyunk arra, hogy az amerikai hatóság (FDA) auditján, amely feltétele az amerikai piacon való megjelenésnek, kiválóan megfelelt az új üzem. Debrecenben Ön több mint tíz évet töltött. Ez alatt az idő alatt rengeteget fejlődött a gyár, és persze új, modern épületek sora váltotta fel a régieket Melyek voltak a legfontosabb lépések? A Teva Gyógyszergyárban az elmúlt egy évtized alatt szinte minden épületet átalakítottunk, felújítottunk, új berendezésekkel láttunk el. A debreceni telephelyen gyógyszeralapanyag-gyártás és a szilárd gyógyszerkészítmények gyártása folyik. 2009-ben átadtuk a Generikus K+F új európai központját, amelyben magas színvonalú kutató munka folyik. A következő évben felavattuk az úgynevezett High Containment üzemet (erős hatású készítmények gyártására alkalmas, fokozottan zárt üzem), illetve ugyanebben az évben kezdődött meg egy nagymértékű kapacitásbővítés a tablettagyártásban, melynek végeredménye Európa egyik legnagyobb kapacitású tablettázóüzeme lesz. 2010-ben avattuk fel ennek az új létesítménynek a csomagoló részét, amely a maga nemében páratlan a Teván belül is. Közben gőzerővel folyik a bulk-kapacitás bővítése is, mely 2012-2013-ban lesz teljes. Az alapanyaggyártásban folyamatosan bővítettük a meglévő kapacitásokat, újítottuk meg az üzemeket és fejlesztettünk új technológiákat. Számos termékünk világsiker lett. A Teva ebben az évtizedben jelentős összeget fordított a magyarországi beruházásokra annak ellenére, hogy közben tombolt a gazdasági recesszió. A csomagolás is világszínvonalon történik 2001 és 2011 között a Teva mintegy 800 millió dollárt fektetett be Magyarországon, ennek jelentős részét Debrecenben. Megnőttek a termelési számok, növekedtek a mennyiségek. A fejlesztések hozadékaként nőtt a dolgozói létszám, ma már mintegy 1600 kolléga dolgozik Debrecenben Sajóbábonnyal együtt és több mint 800 munkatárs Gödöllőn. Milyen hatással volt a társaságra a gazdasági válság? A pénzügyi válság a Tevát sem kerülte el. Szűkültek a piacok és a világon mindenütt még jobban felerősödtek a gyógyszerár-csökkentési törekvések. Ezt a környezetet csak a leghatékonyabb cégek vészelik át. Ide tartozunk mi is. Beigazolódott, hogy a hosszú évek alatt minden területen folyamatosan és tudatosan erőltetett hatékonyság és magas minőség erőssé tett minket. Igaz, hogy jóval többet kellett dolgozni ugyanazért az eredményért, de végeredményben tovább növekedett a cég. A Teva mindig elismerte a szakmai tudást. Önök pedig következetesen törekszenek arra, hogy minden területen magasan képzett szakembereket alkalmazzanak Ezért működünk együtt több hazai egyetemmel. Jó példa erre a vállalat 2007-ben és 2011-ben alapított két kihelyezett tanszéke, amelyeket a Debreceni Egyetemmel közösen valósítottunk meg, illetve a hallgatóknak meghirdetett ösztöndíjprogram. A felsőoktatási intézmények mellett a középiskolai képzést is támogatjuk, elsősorban a Vegyipari Szakközépiskolát. És a jövő? Az utolsó évek megaberuházásai meghatározzák az elkövetkezendő évek lehetőségeit. Hatékony és következetes munkával értelmesen meg kell töltenünk ezeket a modern üzemeket, és akkor a Teva magyarországi gyárai még hoszszú távon nagyon sok ember egészségét fogják szolgálni az egész világon. TOP 9 100
TISZTELT MUNKAADÓK! DIÁKMUNKA- SZERVEZÉS. Megbízható, minőségi, gyors és költséghatékony szolgáltatások, akár 1-2 napra, vagy több hónapra, kis- és nagyszámú munkaerő esetén is. Év végi készletkisöprő akciók az Újhelyi-Autónál! Raktáron lévő autók árából akár kedvezmény. 20% kedvezmény. 20% Mercedes-benz C 220 CDI 13.430.000 helyett 10.950.000 Mercedes-Benz E Coupe 220 CDI 15.350.000 helyett 11.900.000 Opel Insignia Sport Tourer 2.0 diesel 8.819.000 helyett 5.990.000 Chevrolet Captiva 2.2 diesel 8.870.000 helyett 7.600.000 Több más típus szintén kedvező áron. Kérjen árajánlatot a honlapunkon lévő on-line megrendelőlappal: www.jokerdiak.hu Joker-Diák Munkaerőszervező Iskolaszövetkezet Debrecen, Péterfia u. 1 7. Tel.: 06-52/451-999 Nyitva: hétfő péntek 8 17. E-mail: info@jokerdiak.hu Az ajánlat a készleten lévő és 2012 december 31-éig forgalomba helyezett autókra érvényes. Márkától és típustól függően változhat. Újhelyi-Autó 4027 Debrecen Böszörményi út 66. 52/347-244, 412-287 www.ujhelyiauto.hu KÖNIG-TRADE KFT. ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, FORGALMAZÁSA KIS-NAGYKERESKEDELEMBEN, PÉKSÉG-CUKRÁSZATBAN, GASZTRONÓMIÁBAN. König Keresse Trade Export-Import országszerte Kereskedelmi az Kft. élelmiszerüzletek- 4060 Balmazújváros, Böszörményi út 65. Tel.: +36-52/580-588. Fax: +36-52/370-024 Mobil: +36-30/279-1681. E-mail: konigtrade@konigtrade.hu www.konigtrade.hu, www.hulala.hu TOP 10 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján I. Az adóalanyi kör bemutatása 1. ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Az Észak-alföldi régióban 2011. év végén 254.242 adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adózók száma több mint ötezerrel nőtt. A legnagyobb arányú növekedés az adószámos magánszemélyeknél tapasztalható, számuk közel 3.500 fővel emelkedett. Az egyéni vállalkozók száma kis mértékben nőtt a 2010. év végi adatokhoz képest, a társas vállalkozásoknál több mint 1.300 darabos emelkedés történt. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, a társas vállalkozások aránya 23%-ra, az egyéni vállalkozóké 21%-ra tehető. (1. grafika) 1. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő 150 000 120 000 90 000 60 000 30 000 0 56 859 58 203 53 644 53 854 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó 2010. 2011. 138 689 142 185 Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 2. Hajdú-bihar MEGYE 2011. év végén a megyében 92.802 adószámmal rendelkező működő adózót tartottunk nyilván. 2. grafika Regisztrált adóalanyok száma darab, fő 50 000 40 000 30 000 20 000 24 362 25 170 19 839 19 916 46 123 47 716 Az előző évi adatokhoz képest 2,7%-kal magasabb a számuk, ami 2.478 adózóval többet jelent. (2. grafika) Az egyéni vállalkozóknál kismértékű, 0,4%-os emelkedés történt, a társas vállalkozások száma 3,3%-kal nőtt. Az adószámos magánszemélyeké 3,5%-kal emelkedett 2010. év végéhez viszonyítva, ami a legdinamikusabb növekedést jelenti az Észak-alföldi régióban. Az adózói kör összetételét tekintve annak több mint a felét az adószámos magánszemélyek teszik ki, az egyéni vállalkozók aránya közel 22%, a társas vállalkozásoké 27%. 10 000 0 Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó 2010. 2011. Adószámos magánszemély Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 11 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján II. Adóbevételek alakulása 1. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ADÓBEVÉTELE Az Észak-alföldi régióban működő adózók 2011. évben a kiemelt adó- és járulék nemekben 588,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek, amely 35,5 milliárd Ft-tal több a 2010. évinél. A befizetések jelentős részét, 47%-át a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, melyek együttes összege 277,2 milliárd Ft volt. Általános forgalmi adóból 181,8 milliárd Ft befizetéssel a bevételek közel egyharmada képződött. A személyi jövedelemadó 102,3 milliárd Ft befizetéssel a bruttó bevétel 17,4%-át tette ki. (3. grafika) 3. grafika Bruttó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 300 250 200 150 100 50 0 24,1 162,4 553,4 120,3 246,6 27,6 181,8 588,9 102,3 277,2 2010. 2011. Társasági adó Általános forgalmi adó Személyi jövedelemadó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 2011. évben 180,2 milliárd Ft került kiutalásra az adózók felé, melynek 90%-a általános forgalmi adó, 7%-a személyi jövedelemadó és 3%-a társasági adónemben teljesült. A nettó bevétel összege 408,7 milliárd Ft volt 2011. évben, amely 2,9%-kal haladta meg az előző évit. (4. grafika) A társadalombiztosítási járulékok és egészségügyi hozzájárulás bevétele 12,4%-kal, volt magasabb az előző évitől. Az üzleti körben ettől magasabb, 16,5%-os a költségvetési körben alacsonyabb, 4,2%-os volt a növekedés. A járulékbevételeken belül meghatározó részarányt képviselő nyugdíjbiztosítási járulék növekedésének fő oka, hogy a biztosítottak nagy része megszüntette a magánnyugdíjpénztári tagságát és átlépett az állami nyugdíjrendszerbe. 4. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 300 250 200 150 100 50 0 17,9 27,1 397,3 105,7 246,6 2010. 2011. Társasági adó Személyi jövedelemadó 22,4 19,0 408,7 90,1 277,2 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A társasági adóból származó bevétel 25,1%-kal haladta meg a 2010. évit. A növekedés hátterében az áll, hogy a gazdálkodók az előző évhez képest magasabb adózás előtti eredményt értek el, ami az adóalap növekedéséhez, ezáltal az adófizetési kötelezettség emelkedéséhez is hozzájárult. A 2011. évi adótörvény változások, mint az egykulcsos adó bevezetése, a családi kedvezményt érvényesíthető adózók körének szélesítése, az adójóváírás szabályainak és mértékének változása, valamint 2010. évtől az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények körének szűkítése mely a 2011. évi kiutalások összegét csökkentette együttes hatásaként jelentősen, 14,7%-kal csökkent a személyi jövedelemadóból származó bevétel. Az üzleti körben alacsonyabb, 10,4%-os, a költségvetési körben magasabb, 23,6%-os volt a visszaesés. Az általános forgalmi adónem nettó bevétele 29,9%-kal elmaradt az előző évi 27,1 milliárd Ft-tól. Az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete alapján hatályba léptetett az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényben foglaltak szerint az általános forgalmi adó alanyai a meg nem fizetett beszerzések korábban vissza nem igényelhető áfa tartalmára vonatkozóan utólagos visszatérítési igényt érvényesíthettek, ami a kiutalások növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárult. Az adónemre teljesített befizetések 2011. évi összege 19,5 milliárd Ft-tal haladta meg az egy évvel korábbit, a kiutalásokban 27,6 milliárd Ft növekedés volt kimutatható. TOP 12 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 2. HAJDÚ-BIHAR MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ALAKULÁSA A megye adózói 2011. évben a kiemelt adónemekben 263,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 58,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek. (5. grafika) A nettó adóbevétel 205,6 milliárd Ft volt, melynek több mint felét a társadalombiztosítási járulék, egyötödét a személyi jövedelemadó valamint az általános forgalmi adó bevételek tették ki. A társasági adó részaránya 3,4%-ot ért el. 5. grafika Nettó adó- és járulékbevételek milliárd Ft 150 120 90 60 30 0 7,7 42,8 247,2 2010. 61,2 135,5 Társasági adó Személyi jövedelemadó 7,1 205,6 41,2 40,9 2011. 116,4 Általános forgalmi adó Társadalombiztosítási járulék Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A megye nettó személyi jövedelemadó bevétele 40,9 milliárd Ft volt 2011. évben, amely az előző évi kétharmadát érte el. A társadalombiztosítási járulékból származó bevétel 19,1 milliárd Ft-tal maradt el a 2010. évitől. A személyi jövedelemadó harminc százalékot meghaladó, valamint a járulék 14,1%-os csökkenése mögött a Magyar Államkincstárnál végbement változások állnak. A MÁK 2010. év végéig régiós szervezetként működött, aminek következtében a Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében foglalkoztatottak egy részének jövedelme után fizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék Hajdú-Bihar megyei bevételként jelent meg. 2011. évtől a MÁK Szabolcs és Jász megyei Igazgatóságai által számfejtett bérek után fizetendő adó- és járulékbevételek már nem Hajdú megyei bevételt képeznek. A szervezeti átalakítás jelentős hatással volt a megyei bevételekre, a személyi jövedelemadó bevételében 14,9 milliárd Ft, a járulék bevételében 32 milliárd Ft csökkenés keletkezett. Az üzleti kört vizsgálva a személyi jövedelemadó bevételben kisebb mértékű, 12,2%-os csökkenés, a járulék bevételben pedig 16,1%-os növekedés következett be a bázisidőszakhoz képest. A megye társasági adó bevétele 7,1 milliárd Ft volt, 0,6 milliárd Ft-tal csökkent. A változás egy nagy gazdálkodóhoz köthető, melynek magas előlegfizetési kötelezettségétől kisebb adókötelezettsége keletkezett adózás előtti eredménye jelentős mértékű csökkenéséből adódóan. Az általános forgalmi adó befizetések 13,5%-kal, a kiutalások 32,6%-kal növekedtek 2010. évhez viszonyítva. Az adónem nettó bevétele 41,2 milliárd Ft volt, a bázisévi 42,8 milliárd Ft-tal szemben. Az egyenleget jelentősen befolyásolta az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete, amely a kiutalások jelentős mértékű növekedését okozta. (6. grafika) 6. grafika Általános forgalmi adó pénzforgalom milliárd Ft 100 80 60 40 20 0 81,2 +10,9 Befizetés 92,1 2010. 2011. 38,4 +12,5 Kiutalás 50,9 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 13 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján III. A hajdú-bihar MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező gazdálkodók adatait összegeztük, beleértve azokat is, akik adóhatósági szempontból a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A non-profit szervezetek (alapítványok, közalapít- ványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakás-szövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk 16.576 darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A megyei társas vállalkozások 2011. évben együttesen 2.415,3 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami az előző évi 2.125,7 milliárd Ft-hoz képest 13,6%-os növekedésnek felelt meg. (7. grafika) A megyei árbevétel 78,6%-a belföldi értékesítésből származott, ami 2011. évben 10,5%-kal, 1.897,3 milliárd Ft-ra nőtt, a 2010. évi 1.716,4 milliárd Ft-ról. Emellett az export is jelentős mértékben, 26,6%-kal növekedett. Az export aránya az összes értékesítésen belül 21,4%-nak felelt meg, ami 2,1 százalékponttal nagyobb az előző évinél. 7. grafika Értékesítés alakulása milliárd Ft 2011. 518,0 1 897,3 2 415,3 2010. 409,3 1 716,4 2 125,7 0 500 1000 1500 2000 2500 Export Belföldi Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A vállalkozási tevékenységből származó árbevétel változása nemzetgazdasági ágazatonként eltérő mértékű és irányú volt. A feldolgozóipari cégek nettó árbevétele egy év alatt 20%- kal, 573,8 milliárd Ft-ról 688,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az ágazat ezzel a teljes megyei értékesítésen belül 27%-ról 28,5%-ra növelte részesedését. A növekedés több mint feléhez egy vegyi-, gumiipari cég 30,8 milliárd Ft, egy gépgyártással foglalkozó vállalkozás pedig 29,8 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A kiemelt két vállalkozás teljesítménye nélkül a feldolgozóipar gazdálkodóinak együttes éves értékesítése 15,5%-kal nőtt. (8. grafika) A szállítási és a szolgáltatási szektor értékesítése is növekedett 2011. évben. A szállítás 12,9%-kal bővült. A szolgáltatási szektor 10,7%-kal, 197,8 milliárd Ft-ról 218,9 milliárd Ft-ra növekedett. Ennek ötödéhez 4,2 milliárd Ft-tal járult hozzá egy gazdálkodó, melynek nettó árbevétele több mint hatszorosára emelkedett egy év alatt. A legnagyobb összegű árbevétel-növekedés a kereskedelemben volt. Az ágazat nettó árbevétele 146,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. TOP 14 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 8. grafika Nettó árbevétel alakulása nemzetgazdasági ágazatonként milliárd Ft Dinamika: 25,6% 20,0% -6,3% -7,2% 23,7% 9,6% 12,9% 10,7% 800 700 600 573,8 688,5 618,7 765,4 500 400 438,4 410,7 300 200 100 0 128,9 161,8 Mezőgazdaság Feldolgozóipar Villamosenergiaipar 97,3 90,3 Építőipar Kereskedelem 17,2 18,8 Vendéglátás 52,3 59,0 Szállítás 197,8 218,9 Szolgáltatás 2010. 2011. Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A szektor 23,7%-os növekedéssel a legjelentősebb forgalmat bonyolította az ágazatok közül 765,4 milliárd Ft nettó árbevételével. A növekedéshez egy gazdálkodó 58,4 milliárd Ft-tal járult hozzá, melynek 2011. évi értékesítése a szektor értékesítésének közel egynegyedét adta. A villamosenergia-ipar árbevétele csökkent a bázisévhez képest, de 17%-os értékesítési részesedésével még így is ez a szektor volt a legmeghatározóbb a kereskedelem és a feldolgozóipar mellett. Az ágazati gazdálkodók együttes árbevétele 2011. évben 410,7 milliárd Ft volt, 27,7 milliárd Ft viszszaesést jelzett. Ebből a legnagyobb részt egy 20,9 milliárd Ft árbevétel-csökkenést realizáló cég adta, melynek forgalma ezt követően is meghaladta a 288 milliárd Ft-ot. További három társaság együttes árbevétele 7 milliárd Ft-tal csökkent. A négy cég együttes csökkenése meghaladta az ágazat visszaesését. Rajtuk kívül 28 gazdálkodó számolt el árbevételt az ágazatban. A mezőgazdaságban 25,6%-os növekedés következett be. A 2010. évi 128,9 milliárd Ft-ról 2011. évben 32,9 milliárd Ft-tal nőtt a szektorban érdekelt cégek nettó árbevétele. Ezzel a mezőgazdasági ágazat 6,7%-os részesedéssel volt jelen a megye nettó árbevételében. A legnagyobb növekedést realizáló gazdálkodó nettó árbevétele 3,6 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit és ezzel 12,9 milliárd Ft-ra nőtt. Az építőipar értékesítése 7 milliárd Ft-tal elmaradt a bázisévitől, a megye árbevételének 3,7%-át adta 90,3 milliárd Ft forgalmával. Értékesítése 7,2%-kal volt kevesebb a 2010. évinél. A vendéglátás árbevétele 9,6%-kal nőtt a 2010. évihez képest, ami 1,6 milliárd Ft növekedést jelent. A szektor továbbra sem érte el a megye teljes árbevételének 1%-át. A megyei belföldi értékesítésből, ahogy a korábbi években, úgy 2011. évben is a kereskedelem és a villamosenergiaipar részesedése volt a legjelentősebb. Az összes megyei belföldi értékesítéshez a kereskedelem vállalkozásai 36%- kal, a villamosenergia-ipar gazdálkodói 21,5%-kal járultak hozzá. A kereskedelmi szektor árbevételének 89%-a, 683,2 milliárd Ft a belföldi piacokon keletkezett, az ágazati export összege 82,3 milliárd Ft volt 2011. évben, ami a megye teljes exportjának 15,9%-át tette ki. A kereskedelem exportja 35,4%-kal, a belföldi értékesítése 22,4%-kal növekedett. A megyei exportból a feldolgozóipar mellett a kereskedelemnek volt kétszámjegyű részesedése. (1. táblázat) A megyei export továbbra is a feldolgozóiparban a legjelentősebb, hiszen ez az ágazat adta az összes kivitel 79%-át. Az ágazaton belül az export előretörése figyelhető meg a belföldi értékesítéssel szemben, részaránya a teljes feldolgozóipari árbevételben 56%-ról 2011. évben 59,4%-ra növekedett. Az ágazati export éves növekedése 27,3%-os volt 2011. évben, ezzel összege 409,3 milliárd Ft-ra emelkedett. A belföldi értékesítés 279,2 milliárd Ft-ot tett ki, 10,7%-kal nőtt a 2010. évihez viszonyítva. TOP 15 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 1. táblázat Belföldi- és külföldi értékesítés alakulása Belföldi Export Ágazat megnevezése 2010. év 2011. év Változás 2010. év 2011. év Változás millió Ft millió Ft % millió Ft millió Ft % Mezőgazdaság 121 730 155 966 34 236 128,1% 7 177 5 880-1 297 81,9% Bányászat 1 330 1 818 488 136,7% 19 22 3 115,8% Feldolgozóipar 252 217 279 244 27 027 110,7% 321 596 409 274 87 678 127,3% Villamosenergia-ipar 438 295 408 828-29 467 93,3% 65 1 838 1 773 2827,7% Építőipar 93 281 87 570-5 711 93,9% 4 034 2 760-1 274 68,4% Kereskedelem 557 985 683 150 125 165 122,4% 60 729 82 257 21 528 135,4% Vendéglátás 16 924 18 415 1 491 108,8% 233 396 163 170,0% Szállítás, raktározás 44 747 50 264 5 517 112,3% 7 518 8 717 1 199 115,9% Szolgáltatás 189 902 212 041 22 139 111,7% 7 905 6 836-1 069 86,5% Összesen 1 716 411 1 897 296 180 885 110,5% 409 276 517 980 108 704 126,6% A szolgáltatásokon belül a belföldi értékesítés 11,7%-os növekedést ért el a külföldi értékesítés 13,5%-os csökkenése mellett az egy évvel korábbi állapothoz képest. Az export 1,1 milliárd Ft-tal csökkent, a belföldi értékesítés 22,1 milliárd Ft-tal nőtt. A hazai árbevétel az előző évekhez hasonlóan továbbra is jelentős, 97%-os részesedésű a szektor teljes árbevételéből. A mezőgazdaságban érdekelt gazdálkodók továbbra is döntően a belföldi piacra értékesítettek, nettó árbevételük 96,4%-a Magyarországról származott. Az építőiparon belül továbbra is a belföldi értékesítés a meghatározó a 96,9%-os részesedésével. A belföldi értékesítés 6,1%-kal, az export 31,6%-kal csökkent az elmúlt évben. A szállításon belül a külföldről származó nettó árbevétel 15,9%- kal, a belföldi árbevétel 12,3%-kal nőtt, ami 1,2 milliárd, illetve 5,5 milliárd Ft emelkedésnek felelt meg. Az ágazati árbevétel 85,2%-a, 50,3 milliárd Ft belföldi értékesítésből származott. A 18,8 milliárd Ft nettó árbevétellel rendelkező vendéglátáson belül a belföldi értékesítés az összes árbevétel 97,9%- át adta. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a vegyi-, gumiipar, illetve a gépgyártás részesedése volt a legjelentősebb. Az ágazat árbevételének 23,9%-át az élelmiszeripari, 30,3%-át a vegyi-, gumiipari, 27,9%-át a gépgyártó cégek állították elő. (9. grafika) 9. grafika Nettó árbevétel alakulása a feldolgozóiparban milliárd Ft 250 200 150 100 50 0 145,9 9,3 166,9 25,2 151,5 75,0 31,3 114,6 Élelmiszeripar Élelmiszeripar 4,8 4,5 Textil-, bőripar 125,5 41,4 Vegyi-, gumiipar 131,2 3,1 22,1 20,3 Fa-, Gépgyártás papíripar 25,7 49,3 Egyéb 164,4 10,2 208,9 26,0 192,3 86,7 122,4 4,7 5,5 Textil-, bőripar Vegyi-, gumiipar Fa-, papíripar 2010. 2011. Belföld Export Belföld Export 42,0 157,6 51,3 168,1 3,4 22,6 24,2 Gépgyártás 33,5 53,2 Egyéb Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 16 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján A feldolgozóipari értékesítés legnagyobb részét adó vegyi-, gumiipar forgalma 25%-kal bővült 2011. évben. A 42 milliárd Ft növekedés háromnegyede a külföldi értékesítés javulásának köszönhető. Az iparág exportja 32,1 milliárd Ft-tal nőtt, ami 25,6%-kal több az előző évinél, a belföldi értékesítés 24,1%- kal nőtt. Az export bővüléséből a legnagyobb gazdálkodó exportnövekedése 23,1 milliárd Ft-ot tett ki. Ugyanennek a gazdálkodónak a belföldi értékesítése 7,6 milliárd Ft-tal nőtt, ami az összes vegyi-, gumiipari cég belföldi árbevétel-növekedésének 76,6%-a. A vegyi-, gumiipar nettó árbevételének 75,5%-a exportból származott, ami a feldolgozóipar teljes exportjának 38,5%- át tette ki. Az élelmiszeripar értékesítése 2011. évben 12,7%-kal, 18,5 milliárd Ft-tal nőtt. A külföldi értékesítés 34,4%-kal, 10,7 milliárd Ft-tal haladta meg az előző évit. Ebben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amelynek 2011. évi exportnövekedése 3,9 milliárd Ft volt. Az iparág belföldi értékesítése 7,8 milliárd Ft-tal nőtt. A gépgyártás értékesítése közel 26,9%-kal, 40,8 milliárd Ft-tal növekedett, amihez mind a belföldi, mind a külföldi értékesítés hozzájárult. Az export 28,2%-kal, 36,9 milliárd Ft-tal, a belföldi árbevétel 19%-kal, 3,9 milliárd Ft-tal emelkedett. Az export bővüléséhez egy gazdálkodó 29,5 milliárd Ft növekedéssel járult hozzá. A cég értékesítésének közel egésze külföldre irányult, és meghaladta a 127 milliárd Ft-ot. Ezzel iparága értékesítésének kétharmadához járult hozzá. Az iparág árbevételének 87,4%-a származott külföldi értékesítésből, ami a teljes feldolgozóipari export 41,1%-át tette ki. A textil-, bőripar 0,9 milliárd Ft, a fa-, papíripar 0,8 milliárd Ft növekedést könyvelt el 2011. évben. A textil-, bőriparban a belföldi értékesítés 1 milliárd Ft-tal nőtt, az export 0,1 milliárd Ft-tal csökkent. A fa-, papíripar esetében a belföldi értékesítés 0,5 milliárd Ft-tal, a külföldi értékesítés 0,3 milliárd Ft-tal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK A megyében működő társas vállalkozások adózás előtti eredménye 2011. évben 143,5 milliárd Ft volt. Ez a 2010. évi 99,3 milliárd Ft-hoz képest 44,5%-os növekedésnek felel meg. Legjelentősebben az üzemi (üzleti) eredmény összege javult, 29,7 milliárd Ft-tal 107,3 milliárd Ft-ra emelkedett, ami 38,3%-os növekedésnek felel meg. A pénzügyi eredmény az előző évi 41%-ára csökkent. A rendkívüli eredmény közel ötszörösére emelkedett, 23,7 milliárd Ft növekedést mutatott. (10. grafika) 10. grafika Adózás előtti eredmény alakulása millió Ft 2011. 2010. 107 304 77 593 15 653 6 011 6 417 29 740 143 461 99 257 0 30 000 60 000 90 000 120 000 150 000 Üzemi (üzleti) eredmény Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Az üzemi (üzleti) eredményben bekövetkezett változásra jelentős hatással volt két gazdálkodó, melyeknek 5,5 milliárd Ft-tal, illetve 5,1 milliárd Ft-tal nőtt az üzemi (üzleti) eredménye. Ezzel az üzemi (üzleti) eredmény javulásának több mint egyharmadához járultak hozzá. A két cég 1 milliárd Ft, illetve 10 milliárd Ft üzemi (üzleti) nyereséget mutatott ki 2011. évben. (11. grafika) 11. grafika Üzemi (üzleti) eredmény alakulása milliárd Ft 150 120 90 60 30 0 122,1 2010. 2011. Nyereség 147,0 44,5 39,7 Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV Üzemi (üzleti) nyeresége 8.996 vállalkozásnak, vesztesége 6.037 gazdálkodónak volt 2011. évben. Az üzemi (üzleti) nyereség 2011. évi összege 147 milliárd Ft volt, 24,9 milliárd Ft-tal nőtt. A veszteség 4,8 milliárd Ft-tal 39,7 milliárd Ft-ra csökkent. (12. grafika) TOP 17 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 12. grafika Üzemi (üzleti) nyereséget és veszteséget kimutatók száma darab 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 2011. évben a gazdálkodók pénzügyi eredménye 6,4 milliárd Ft-ra csökkent a bázisévi 15,7 milliárd Ft-ról. Pénzügyi nyereséget 4.317 gazdálkodó mutatott ki, veszteséget 4.335 cég könyvelt el. Az eredményromlást a pénzügyi veszteség növekedése okozta, melynek 2011. évi összege 47 milliárd Ft volt, 12,3 milliárd Ft-tal több a bázisévinél. (13. grafika) A pénzügyi nyereség 53,4 milliárd Ft-ot tett ki, összegében 3 milliárd Ft növekedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. A nyereség jelentős részét, 41,6 milliárd Ft-ot egy gazdálkodó realizálta. A pénzügyi eredmény összegét lényegesen befolyásoló kamatbevételek és kamatráfordítások kedvezőtlenül alakultak 2011. évben. A fizetett kamatok a 2010. évi 30,1 milliárd Ft-ról 33,7 milliárd Ft-ra nőttek. A kapott kamatokban 0,7 milliárd Ft csökkenés következett be, összegük a 2010. évi 14,4 milliárd Ft-ról 13,7 milliárd Ft-ra változott. Egyenlegüket tekintve a kamatbevételek és kamatráfordítások 4,3 milliárd Ft-tal rontották a pénzügyi eredményt. A kapott osztalék szintén negatívan hatott a pénzügyi eredményre, 2011. évben 2,5 milliárd Ft-tal maradt el a 2010. évitől, 7,2 milliárd Ft-ról 4,7 milliárd Ft-ra csökkent. A pénzügyi eredmény alakulására három gazdálkodó volt jelentős hatással. Közülük egynek 5,9 milliárd Ft-tal nőtt a pénzügyi eredménye, kettőnél eredménycsökkenés következett be, 3,7 milliárd Ft-tal, illetve 1,7 milliárd Ft-tal értek el kevesebb pénzügyi eredményt a 2010. évinél. 13. grafika Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása milliárd Ft 60 50 40 30 20 10 0 0 50,4 8 590 8 996 34,7 5 684 6 037 2010. 2011. Nyereséges Veszteséges Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 53,4 47,0 2010. 2011. 2010. 2011. Pénzügyi eredmény Rendkívüli eredmény Nyereség 7,7 1,7 33,5 3,8 Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV A rendkívüli eredmény a 2010. évi 6 milliárd Ft-ról 29,7 milliárd Ft-ra növekedett 2011. évben. A megyei gazdálkodók rendkívüli nyeresége 33,5 milliárd Ft, a veszteségük 3,8 milliárd Ft volt. Rendkívüli nyereséget 829, veszteséget 820 megyei gazdálkodó mutatott ki. A nyereségnövekedés 25,8 milliárd Ft-tal járult hozzá az eredmény változásához, a veszteség 2,1 milliárd Ft-tal nőtt. A rendkívüli eredményre jelentős hatással volt egy gazdálkodó, melynek 26,1 milliárd Ft rendkívüli nyeresége keletkezett a 2010. évi 0,1 millió Ft rendkívüli veszteséggel szemben. Nélküle nézve a többi gazdálkodó rendkívüli eredményében 2,3 milliárd Ft csökkenés következett be. 2011. évben a megyei társas vállalkozások 56%-a nyereségesen, 36%-a veszteségesen működött, 8%-a nulla eredményt mutatott ki. A nyereségesen működők aránya csökkent az előző évihez viszonyítva, bár számukban növekedés volt. A veszteséges gazdálkodók aránya nem változott, a nulla eredményt elszámolóké emelkedett a 2010. évihez képest. (14. grafika) 14. grafika Gazdálkodók száma eredményesség szerint darab 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 15 grafika Gazdálkodók eredménye millió Ft 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 8 841 2010. 2011. Nyereséges Veszteséges Nullás 99 257 5 518 149 083 964 49 826 9 326 Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV 143 461 5 932 200 111 2010. 2011. 1 318 A 2011. évi adózás előtti eredmény növekedése a nyereség emelkedésének köszönhető. (15. grafika) A nyereség összege 51 milliárd Ft-tal, 34,2%-kal, 200,1 milliárd Ft-ra nőtt. A veszteség 6,8 milliárd Ft-tal, 13,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 2011. évben 56,7 milliárd Ft-ot tett ki. A nyereség növekedéséhez két gazdálkodó 6,8 milliárd Ft-tal, illetve 4,7 milliárd Ft-tal járult hozzá. Egy további vállalkozásnál 5 milliárd Ft eredményjavulás következett be, 2010. évi 4,3 milliárd Ft veszteséget követően 2011. évben 0,7 milliárd Ft nyereséget könyvelt el. Nagymértékű, 7,8 milliárd Ft adózás előtti eredmény csökkenés egy gazdálkodónál volt, melynek 2010. évi 0,6 milliárd Ft nyereségét 2011. évben 7,2 milliárd Ft veszteség követte. 56 650 Adózás előtti eredmény Nyereség Veszteség Grafika: Kelet-Magyarország, forrás: NAV TOP 18 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME A foglalkoztatottak száma A megyében a társasági adóbevallást benyújtó 16.576 vállalkozás háromnegyede volt foglalkoztató 2011. évben. A 12.585 munkaadó együttesen 94.170 főt alkalmazott, 709 fővel kevesebbet, mint az előző évben. (2. táblázat) A megyei változásra jelentős hatással volt egy gazdálkodó, mely 2010. évi átlagos állományi létszámát 1.079 fővel csökkentette. A társaság átlagos állományi létszáma 2011. évben 2.424 fő volt, 30%-kal kevesebb az előző évinél. Egy gazdálkodó 2011. évben Hajdú-Bihar megyébe helyezte át székhelyét, ezzel 403 fővel nőtt a megyei foglalkoztatottak száma. A két vállalkozástól eltekintve a megyei társas vállalkozások foglalkoztatotti létszáma együttesen nézve csekély mértékben változott, 33 fővel volt kevesebb az előző évinél. A munkáltatók száma a villamosenergia-ipar kivételével minden ágazatban emelkedett 2011. évben. A munkavállalók száma az előző évhez viszonyítva több szektorban csökkent, nagyobb mértékű növekedés a kereskedelemben és a vendéglátásban volt. A legnagyobb foglalkoztató ágazat 2011. évben a feldolgozóipar lett, 2010. évben a szolgáltatási szektorban volt a legtöbb foglalkoztatott. A feldolgozóipar a megyei munkavállalók 27%-ának, 25.550 főnek biztosított munkalehetőséget. Az ágazatban jelentős változás nem következett be, a dolgozók száma 36 fővel csökkent, az átlagos foglalkoztatotti létszám 20,7 főre mérséklődött. Egyes gazdálkodók jelentős, 10%-os vagy a feletti létszámfejlesztést hajtottak végre. Egy társaság 214 fővel bővítette létszámát, melyet követően éves átlagos állományi létszáma 2.304 fő volt. Egy gazdálkodó 169 fővel, egy másik 147 fővel növelte munkahelyei számát. Ezzel átlagos állományi létszámuk 1.264 főre illetve 1.079 főre emelkedett. Egy gazdálkodó erőteljes létszámleépítést hajtott végre, 168 fővel kevesebb munkavállalója volt 2011. évben. 2. táblázat Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának ágazatonkénti alakulása Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám 2010. év 2011. év Változás 2010. év 2011. év Változás 2010. év 2011. év Változás fő fő fő Mezőgazdaság 7 842 7 629 97,3% 548 550 100,4% 14,3 13,9 96,9% Bányászat 150 156 104,0% 12 14 116,7% 12,5 11,1 89,1% Feldolgozóipar 25 586 25 550 99,9% 1 221 1 232 100,9% 21,0 20,7 99,0% Villamosenergia-ipar 3 576 3 372 94,3% 43 37 86,0% 83,2 91,1 109,6% Építőipar 6 825 6 835 100,1% 1 346 1 358 100,9% 5,1 5,0 99,3% Kereskedelem 17 219 17 883 103,9% 3 377 3 453 102,3% 5,1 5,2 101,6% Vendéglátás 3 449 3 670 106,4% 605 642 106,1% 5,7 5,7 100,3% Szállítás, raktározás 4 509 4 033 89,4% 437 442 101,1% 10,3 9,1 88,4% Szolgáltatás 25 723 25 042 97,4% 4 704 4 857 103,3% 5,5 5,2 94,3% Összesen 94 879 94 170 99,3% 12 293 12 585 102,4% 7,7 7,5 96,9% A munkaadók száma a szolgáltatásban a legmagasabb, 4.857 vállalkozás alkalmazásában a megyei munkavállalók több, mint egynegyede, 25.042 fő állt. Az ágazatban dolgozók száma 681 fővel csökkent 2011. évben, mely azzal függ össze, hogy az 1.079 főt elbocsátó gazdálkodó szolgáltatási tevékenységet végez. Tőle elvonatkoztatva az ágazatban 398 új munkahely keletkezett 2011. évben. Ehhez 219 fő többlet-foglalkoztatásával egy társaság járult hozzá. A megyei alkalmazottak közel egyötöde, 17.883 fő a kereskedelemben dolgozott. Az ágazatban a munkahelyek száma 664-gyel emelkedett, melynek több mint 60%-át a székhelyét a megyébe áthelyező társaság állományi létszáma tette ki. A növekedéshez egy másik kereskedelmi vállalkozás 169 fős létszámbővítéssel járult hozzá. A mezőgazdasági szektorban a munkavállalók 8%-a dolgozott. Az előző évivel közel azonos számú vállalkozás együttesen 7.629 főt alkalmazott, 213 fővel kevesebbet, mint 2010. évben. Az agrárágazatban az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma 13,9 fő. Az építőipar a megyei munkavállalók 7%-ának biztosított munkalehetőséget. Az előző évhez viszonyítva az ágazatban dolgozók száma alig változott. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2011. évben is az építőiparban volt a legkevesebb az egy vállalkozásra jutó alkalmazott, 5 fő. TOP 19 100
A NAV elemzése a bevallott adatok alapján Az átlaglétszám a villamosenergia-iparban a legmagasabb, 91,1 fő. A vállalkozások kis száma miatt a megyei munkavállalók 4%-át alkalmazták. A dolgozók száma 204 fővel kevesebb az előző évitől. A létszámcsökkenés 2 vállalkozáshoz köthető, melyek 123 fős és 108 fős állományi létszámmal 2011. évtől más ágazatban folytatják tevékenységüket. Tőlük elvonatkoztatva a 37 villamosenergia-ipari cég együttesen 27 fővel növelte a munkahelyek számát. A szállítás, raktározás ágazatban következett be a legnagyobb mértékű csökkenés. A munkahelyek száma 10,6%-kal, 476 fővel csökkent, melynek oka, hogy egy 423 főt foglalkoztató vállalkozás 2011. évtől a szolgáltató ágazatban működik. Nélküle a szállítási ágazatban 53 fős, 1,3%-os létszámcsökkenés volt. A vendéglátásban a munkavállalók 4%-a dolgozott, 221 fővel több, mint egy évvel korábban. A feldolgozóiparon belül a legtöbb munkahelyet továbbra is az élelmiszeripar biztosította, az iparág vállalkozásai 5.665 főt foglalkoztattak. Az éves átlagos létszámban 1,3%-os csökkenés következett be 2010. évhez viszonyítva. (3. táblázat) 3. táblázat A feldolgozóiparban foglalkoztatottak és foglalkoztatók számának alakulása Ágazat megnevezése Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók száma Átlaglétszám 2010. év 2011. év Változás 2010. év 2011. év Változás 2010. év 2011. év Változás fő fő fő Élelmiszeripar 5 740 5 665 98,7% 180 191 106,1% 31,9 29,7 93,0% Textil-, bőripar 2 267 2 110 93,1% 134 143 106,7% 16,9 14,8 87,2% Vegyi-, gumiipar 3 790 4 071 107,4% 95 103 108,4% 39,9 39,5 99,1% Fa-, papíripar 4 146 4 024 97,1% 200 195 97,5% 20,7 20,6 99,5% Gépgyártás 4 471 4 693 105,0% 144 137 95,1% 31,0 34,3 110,3% Egyéb iparágak 5 172 4 987 96,4% 468 463 98,9% 11,1 10,8 97,5% Feldolgozóipar összesen 25 586 25 550 99,9% 1 221 1 232 100,9% 21,0 20,7 99,0% Legnagyobb ütemű, 7,4%-os létszámfejlesztés a vegyi-, gumiiparban volt. Az alkalmazotti létszám 281 fős növekedésének több mint háromnegyedéhez a 214 fős létszámbővítést végző társaság járult hozzá. Tőle elvonatkoztatva 3,9%-os létszámnövekedés volt az iparágban, ahol a legmagasabb az egy vállalkozásra jutó létszám, 39,5 fő. A gépgyártásban a 137 foglalkoztató együttesen 4.693 főt alkalmazott, 222 fővel többet, mint egy évvel korábban. Az 5%-os növekedéshez két 169 fős illetve 147 fős létszámemelést végrehajtó gazdálkodó nagyban hozzájárult, nélkülük nézve az iparágban 3,8%-os létszámcsökkenés következett be. A fa-, papíriparban 2,9%-os, a textil-, bőriparban 6,9%-os létszámcsökkenés volt 2011. évben. Bérköltség, átlagbér A megyei vállalkozások által 2011. évben elszámolt bérköltség együttesen 160,6 milliárd Ft volt, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma elmaradt az előző évitől, az átlagbérek 8,5%-kal emelkedtek, a bázis évi 1.571 ezer Ft-ról 1.705 ezer Ft-ra. Az éves átlagbér minden ágazatban meghaladta a 2010. évit. Megyei átlagot meghaladó ütemben a villamosenergia-iparban, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók bére emelkedett 2011. évben. (16. grafika) Legnagyobb mértékű, 13%-os bérfejlesztés a legmagasabb éves bérjövedelemmel rendelkező villamosenergia-ipari dolgozók körében volt. Az egy főre jutó éves bér 3.365 ezer Ft-ra emelkedett a bázis évi 2.979 ezer Ft-ról az ágazatban. A feldolgozóipari társaságok által foglalkoztatottak éves átlagbére 2.071 ezer Ft volt. A bérek emelkedése 7,3%-os mértékű volt az ágazatban. A mezőgazdaságban bekövetkezett létszámcsökkentés ellenére a bérek 8,1%-kal emelkedtek. A szektor dolgozói átlagosan 1.712 ezer Ft-ot kerestek 2011. évben. A szállítás, raktározás ágazatban dolgozók átlagos bére kevéssel maradt el a mezőgazdaságban foglalkoztatottakétól, azonban a bérfejlesztés mértéke lényegesen alacsonyabb, 5%-os volt. Mindkét szektorban a megyei átlagot meghaladó éves bére volt a dolgozóknak. Az építőipar, kereskedelem, vendéglátás és szolgáltatás alkalmazottai a megyei átlag alatt kerestek. A kereskedelemben 11,8%-kal 1.521 ezer Ft-ra emelkedtek az éves átlagos bérek. A szolgáltató szektorban 9,7%-os béremelés volt, a dolgozók átlagos bérjövedelme 1.448 ezer Ft volt 2011. évben. Az építőiparban az egy főre jutó éves bér 7%-kal 1.305 ezer Ft-ra emelkedett. Legalacsonyabb és legkisebb ütemben növekvő bére továbbra is a vendéglátásban foglalkoztatottaknak volt. Egy dolgozó éves bére átlagosan 4,5%-kal, 981 ezer Ft-ról 1.025 ezer Ft-ra emelkedett. TOP 20 100