Mit nevezünk nehézségi erőnek?



Hasonló dokumentumok
Elméleti kérdések és válaszok

Komplex természettudomány 3.

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Elméleti kérdések és válaszok

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Newton törvények, erők

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Mechanika. Kinematika

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

Erők (rug., grav., súly, súrl., közegell., centripet.,), forgatónyomaték, egyensúly Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

1. Feladatok a dinamika tárgyköréből

3. fizika előadás-dinamika. A tömeg nem azonos a súllyal!!! A súlytalanság állapotában is van tömegünk!

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Newton törvények, erők

Körmozgás és forgómozgás (Vázlat)

A testek tehetetlensége

Newton törvények, lendület, sűrűség

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Tehetetlenség, tömeg, sűrűség, erők fajtái

1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa

Speciális mozgásfajták

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Mérnöki alapok 2. előadás

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Fizika alapok. Az előadás témája

Newton törvények, erők

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Erők fajtái, lendület Példák

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Irányításelmélet és technika I.

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

Rezgések és hullámok

Dinamika, Newton törvények, erők

Erők fajtái. Fajtái: Irányuk, funkciójuk alapján: húzóerő, tolóerő, tartóerő, nyomóerő

Mérnöki alapok 1. előadás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

Tömegvonzás, bolygómozgás

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

GYIK mechanikából. (sűrűségmérés: - tömeg+térfogatmérés (akár Arkhimédész-törvény segítségével 5)

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

Erők fajtái, lendület, bolygómozgás Példák

Mozgástan (kinematika)

Folyadékok és gázok mechanikája

A klasszikus mechanika alapjai

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

A gravitációról és a nehézségi erőről, a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságáról

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

Fizika 1i, 2018 őszi félév, 4. gyakorlat

A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

38. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló március óra A verseny hivatalos támogatói

28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály

Folyadékok és gázok áramlása

Termodinamika (Hőtan)

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK január 30.

Bevezető fizika (VBK) zh1 tesztkérdések Mi az erő mértékegysége? NY) kg m 2 s 1 GY) Js LY) kg m 2 s 2 TY) kg m s 2

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

36. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló március óra A verseny hivatalos támogatói

Az úszás biomechanikája

Gravitációs mező (Vázlat)

DÖNTŐ április évfolyam

29. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február osztály

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Kinematika. A mozgás matematikai leírása, a mozgást kiváltó ok feltárása nélkül.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Mérnöki alapok 2. előadás

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

Átírás:

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g

Mi a súly? Azt az erőt, amellyel a test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést a test súlyerőnek (röviden súlynak) nevezzük. jele: G A nyugalomban lévő vagy egyenletesen mozgó test súlyának kiszámítása: G = m g

Hogyan határozhatjuk meg a gyorsuló testek súlyát? Ha a test felfelé gyorsul, akkor a test súlya: G = m (g+a) ha 0<a (gyorsul) G nő ha a<0 (lassul) G csökken Ha a test lefelé gyorsul, akkor a test súlya: G = m (g-a) ha 0<a (gyorsul) G csökken ha a<0 (lassul) G nő

Mit nevezünk súlytalanságnak és hogyan valósul meg? Ha egy testre a gravitációs erőn kívül nem hat más erő, tehát a test szabadon esik, akkor nincs súlya (tehát nem nyomja az alátámasztást és nem húzza a felfüggesztést) vagyis a súlytalanság állapotában van. Ilyenkor a = g G = m (g-a)= m (g-g)= 0

Rugóállandó A rugóra ható erő (F) és az annak hatására történő hosszúságváltozás ( l) hányadosaként értelmezett fizikai mennyiséget nevezzük rugóállandónak (direkciós erőnek). D = F l A rugóállandó mértékegysége: D = N m A rugóállandó megmutatja, hogy mekkora erő hatására változik meg a rugó hossza 1 m-rel.

Lineáris erőtörvény vagy Hooke törvény A rugó által kifejtett rugalmas erő (F r ) egyenesen arányos a rugó hosszúságának megváltozásával, iránya pedig mindig azzal ellentétes. F r = D l

A test tehetetlen ill. súlyos tömege Egy test gyorsítása során fellépő tehetetlenség mértékét tehetetlen tömeggel (m t ) szokás jellemezni. A kis tehetetlen tömegű test sokkal gyorsabban változtatja mozgásállapotát, mint a nagy tehetetlen tömegű. A gravitációs kölcsönhatásban egy testet jellemző tömeget súlyos tömegnek (m s ) nevezzük. Azonos gravitációs térben a kisebb súlyos tömegű testre kisebb erő hat, mint a nagyobbra.

Tömegmérési módszerek dinamikai módszer: (a tehetetlen tömeget méri) Két test kölcsönhatása közben bekövetkező sebességváltozások nagysága fordítottan arányos a testek tömegével. (Gravitációs mezőtől függetlenül mérhető. Pl.: súlytalanságban)

Tömegmérési módszerek sztatikai módszer 1. (kétkarú mérleggel) A súlyos tömeget méri. Egyik serpenyőbe (bal) az ismeretlen tömegű (m 1 ) testet helyezzük, a másikba (jobb) az ismert tömegű testeket (m 2 ) teszünk úgy, hogy a mérleg az eredeti egyensúlyba visszaálljon. Egyensúly esetén: m 1 = m 2 (Gravitációs mezőtől függetlenül mérhető. Pl.: súlytalanságban)

Tömegmérési módszerek sztatikai módszer 2. (rugós erőmérővel) A súlyos tömeget méri. Ha a rugó függőleges tengelyű és egy testet akasztunk rá, akkor minden tömegnek megfeleltethető egy bizonyos mértékű rugómegnyúlás, amely a tömeggel egyenes arányosságban van. Így lehet tömeget összehasonlítani a rugós erőmérővel, tömegmérésre pedig az után használható, hogy egy etalonnal kalibráltuk. Eötvös Lóránd mérései nagy pontossággal igazolták a kétféle tömeg egyenértékűségét.

A súrlódási erő A súrlódás oka a felületek egyenetlensége. A felületek egymáson való elmozdulásakor a recék egymásba akadnak, és így akadályozzák a mozgást. A súrlódás gyakran hasznos, pl. járáskor, járművek gyorsításakor, vagy amikor krétával írunk a táblára.

De tapasztaljuk a súrlódás káros hatását is, pl. a fék kopása, gumiabroncs kopása, forgó alkatrészek egymáson való csúszása. Az utóbbi esetben a súrlódás csökkentésére kenőanyagot használnak. Fajtái: tapadási súrlódási erő jele F t csúszási súrlódási erő jele F s gördülési súrlódási erő jele F g

Tapadási súrlódási erő A tapadási súrlódási erő maximális értéke (F t ) egyenesen arányos a felületeket merőlegesen összenyomó erővel (F ny ), az arányossági tényező az érintkező felületek minőségére jellemző tapadási súrlódási együttható (µ t ). A tapadási súrlódási erő maximális értéke megegyezik annak a húzóerőnek az ellenerejével, amelynél a test még éppen nyugalomban van. F t = µ t F ny

Csúszási súrlódási erő A csúszási súrlódási erő (F s ) egyenesen arányos a felületeket merőlegesen összenyomó erővel (F ny ), az arányossági tényező az érintkező felületek minőségére jellemző csúszási súrlódási együttható (µ s ). F s = µ s F ny

Gördülési súrlódási erő A gördülési súrlódási erő (F g ) egyenesen arányos a felületeket merőlegesen összenyomó erővel (F ny ), az arányossági tényező az érintkező felületek minőségére jellemző gördülési súrlódási együttható (µ g ). F g = µ g F ny Mivel µ g < µ s < µ t, ezért F g < F s < F t

Közegellenállási erő Ha a közegben egy test mozog, akkor a közeg egy olyan erőt fejt ki rá, ami csökkenti a testnek a közeghez viszonyított sebességét. Ez a hatás a közegellenállás, amelyet a közegellenállási (F k ) erővel jellemzünk.

A közegellenállási erő egyenesen arányos a közeg sűrűségével (ρ), a homlokfelület nagyságával (A) és a közeg és a test egymáshoz viszonyított sebességének négyzetével (v 2 ), és függ a test alakjától, melyet a közegellenállási tényezővel jellemzünk ( c ). A közegellenállási erő kiszámítása: F k = 1 2 c ρ A v2

A pontrendszerekben ható erők Egymással kölcsönhatásban lévő pontszerű testekből álló rendszert pontrendszernek nevezünk. Ilyen pl.: két biliárdgolyó ütközése egymással kapcsolatban lévő vasúti kocsik A pontrendszer tagjaira ható erők lehetnek: Külső erők (F 1, F 2 ) Belső erők (F 21, F 12 ) a rendszer tagjai között működő erők. A belső erők eredője Newton III. törvényéből adódóan mindig nulla.

Általában a körmozgásról A körmozgás az időben ismétlődő periodikus mozgások közé tartozik. A mozgás pályája egy kör. A mozgás egy periódusa az a pályaszakasz, amelyet a test akkor fut be, ha a körkerület egy pontjából elindul, megtesz egy teljes körívet, és visszatér a kiindulási pontba. fajtái: egyenletes körmozgás (a sebesség nagysága állandó, iránya változó) egyenletesen változó körmozgás (a sebesség nagysága és iránya is változik)

A körmozgás jellemzői Periódusidő: Egy periódus megtételéhez szükséges idő. Jele: T, mértékegysége [T] = s Fordulatszám: Egy másodperc alatt megtett periódusok száma. Jele: n, mértékegysége [n] = 1 s Kapcsolat a két mennyiség között: n = 1 T

Kerületi sebesség: Jele v k, mértékegysége [v k ] = m s Iránya minden pillanatban érintőirányú. Nagyságát megkapjuk, ha az ívet osztjuk az ív megtételéhez szükséges idővel. v k = s t = 2 r π T = 2 r π n

A síkszög mértékegységei Fok - szögperc - szögmásodperc teljesszög = 360 1 = 60' ; 1' = 60". Radián: Síkszögek mérésére használt SI-mértékegység. Jele rad 1 radián annak a szögnek a nagysága, amely egy olyan körcikk középpontjában van, amelynek kerülete azonos hosszúságú a kör sugarával (ívmérték). α rad = i r

Átváltás a szög mértékegységei között Mivel: α = 180 0 α rad = π α 180 = α rad π α = α rad π 180 α rad = α 180 π

Szögsebesség: jele ω Megkapjuk, ha a radiánban kifejezett szögelfordulást osztjuk a szögelforduláshoz szükséges idővel. ω = α rad t = 2π T = 2 π n mértékegysége: [ω] = 1 s Kapcsolat a kerületi sebesség és a szögsebesség között: v k = ω r

centripetális gyorsulás: jele a cp (a sebesség irányának változásából adódik) (film) a cp = v k 2 r = ω2 r = v k ω

centripetális erő: jele F cp A centripetális erő iránya a kör középpontja felé mutat. Az egyenletes körmozgást tehát akkor végez egy test, ha a rá ható erők eredője egy pont felé mutat és egyenlő a centripetális erővel. F cp = m a cp = m v k 2 r = m ω 2 r = m v k ω