L&R SOZIALFORSCHUNG. A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1

Seite 1 von 14

Tartalom 1 Bevezető 3 2 A munkanélküliség alakulása 4 2.1 Kelet-Ausztria 4 2.2 Nyugat-Dunántúl 5 3 Intézkedések a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére 6 3.1 Kelet-Ausztria 6 3.2 Nyugat-Dunántúl 7 4 A munkaerőpiac megnyitásának következményei 9 4.1 Kelet-Ausztria 9 4.2 Nyugat-Dunántúl 10 5 Problémák tompítása a határon átnyúló együttműködés révén 11 5.1 Kelet-Ausztria 11 5.2 Nyugat-Dunántúl 11 Seite 2 von 14

1 Bevezető Az itt következő elemzések osztrák és magyar foglalkoztatáspolitikai szakemberekkel készült összesen 13 mélyinterjún alapulnak. 2010. februárban és márciusban a szociális partnerek képviselői (Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara, Burgenlandi Iparszövetség, Alsó-Ausztriai Munkavállalói Kamara, Osztrák Szakszervezeti Szövetség Burgenlandi Tartományi Szervezete, nyugat-dunántúli vállalkozások képviselői, az MSZOSZ és az illetékes munkaügyi igazgatási szervek: a burgenlandi valamint alsó-ausztriai munkaerő-piaci szolgálat (AMS) valamint a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ) vettek részt a beszélgetéseken. Az interjúk elsősorban az alábbi kérdésekre irányultak: a munkanélküliség alakulása intézkedések a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére a munkaerő-piaci liberalizáció várható hatásai a problémák tompítása a határon átnyúló együttműködés révén. Az elemzés során figyelembe vettük a regionális sajátosságokat, vagyis nem csak az osztrák és a magyar határtérség közötti különbségeket domborítottuk ki, hanem az egyes megyék, valamint Burgenland és az Industrieviertel közötti eltéréseket is. E helyütt szeretnénk köszönetet mondani valamennyi interjúpartnerünknek a szíves együttműködésért! A tanulmányt az L&R Szociális Kutató Intézet készítette a REVI-PM megbízásából. Médiatulajdonos: L&R Szociális Kutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien L&R SOZIALFORSCHUNG A-1060 Wien, Liniengasse 2A/1 Minden jog fenntartva, az utánnyomás kivonatos formában is csak forrásmegjelöléssel megengedett. Bécs, 2010. április Ezt a projektet tartalmi és stratégiai szempontból az alábbi partnerszervezetek irányítják és támogatják: Seite 3 von 14

2 A munkanélküliség alakulása 2.1 Kelet-Ausztria Általánosságban elmondható, hogy az osztrák programterület minden régióját érintették a gazdaság válság következményei, azonban eltérő mértékben. Így a gazdasági szerkezetbeli eltérések miatt Burgenland kicsit kevésbé érintett Industrieviertelnél. Mindez a szakemberekkel készített interjúkból is kiderül: A foglalkoztatottak száma Burgenlandban ndban 2009. évben átlagban 90.000 volt. Az 2008-as évvel összehasonlítva csak csekély, -0,2% eltérés mutatkozik. Érdekes, hogy a nők még újabb munkavégzési lehetőségeket is találtak, miközben a férfiak foglalkoztatottsága csökkent. Ez arra is visszavezethető, hogy a szolgáltatások területe ahol sok nő dolgozik továbbra is a foglalkoztatás motorjául szolgál, miközben a feldolgozóipar és az árutermelés visszaesőben van. Ezen kívül a közigazgatás/társadalombiztosítás, az egészségügy/szociális terület és a szálloda- és vendéglátóipar számít növekedő ágazatban Burgenlandban. Az építőiparban stabil volt a helyzet, már csak azért is, mert a burgenlandi építőipar alig aktív nemzetközi síkon. A megkérdezett szakértők szerint továbbra is keresettek a szociális jellegű végzettségek, azon belül is elsősorban az ápolói szakirányok. A foglalkoztatás más régiókhoz képesti viszonylag pozitív alakulása ellenére a regisztrált munkanélküliek száma jelentősen megnőtt, ami elsősorban a férfiakat, valamint a 15-25 év közötti fiatalokat érinti. Ezen kívül a képzésen lévők száma is nőtt, ami elsősorban a következő területekkel függ össze: fém- és elektronikai ipar, építőipar, irodai munkakörök, segédmunkák, kereskedelem, idegenforgalom és műszaki szakmák. Különösen nagymértékben nőtt a tartós munkanélküliség, mely az összes munkanélküli közül Burgenlandban 3,9%-ot érint, és így jelentősen a 2,6%-os osztrák átlag felett van. A munkanélküliség növekedése Burgenland valamennyi régióját érintette, de itt is tapasztalhatók bizonyos különbségek. Az átlagnál rosszabb helyzetű járások a következők: Stegersbach, Mattersburg, Oberpullendorf és Oberwart. A szakértők azt is megfigyelték, hogy a cégek részéről mutatkozók kereslet nem változott a várt mértékben, és hogy a szövetségi állam és a tartomány konjunktúracsomagjai hatásosak voltak. Így a munkanélküliség sem nőtt olyan mértékben, mint arra eredetileg számítani lehetett. A bejelentett betöltetlen álláshelyek vonatkozásában Burgenlandban 2009-ben még némi növekedés is mutatkozott (hattal több állás, mint 2008-ban), miközben Ausztria-szerte csökkenés volt jellemző (-30%). A kereslet enyhe növekedése volt tapasztalható a kereskedelem, a segédmunkák és az egészségügyi szakmák esetében, miközben a visszaesés elsősorban a fémiparban és az elektronikai iparban volt jellemző. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a cégek ritkábban veszik igénybe a munkaerő-piaci szolgálat (AMS) szolgáltatásait. Ehelyett nagyszámú közvetlen jelentkezőből válogathatnak. A helyzet hasonlóan alakult Industrieviertelben elben is. 2009-ben Alsó-Ausztriában átlagban összesen 34.000 fő volt munkanélküliként regisztrálva, és átlag további 13.000 fő vett részt képzésen. A regisztrált munkanélküliek száma tehát az előző évhez képest jelentősen nőtt, különösen a férfiak és az alacsony végzettségűek, a fiatalok, a megváltozott munkaképességűek és a nem osztrák állampolgárságú személyek körében. Az Industrieviertelt más térségekkel összehasonlítva sok ipari jellegű vállalkozás jellemzi, s emiatt a válság különösen súlyosan érintette, ami abból is látható, hogy a rövidített munkaidőt fokozottan igénybe vették. Mödling, Baden és Wiener Neudorf járásokban a megkérdezettek a betöltetlen álláshelyek számának jelentős csökkenéséről számoltak be. Ennek ellenére továbbra is vannak keresett szakmák, pl. az építőipar, a kapcsolódó szakágak, valamint a fémfeldolgozó ipar területén (lakatos), de a magasabb szintű műszaki végzettségek iránt is van igény. Ezen túlmenően az egészségügy, a szociális terület és a szolgáltatások körébe tartozó foglalkozások számítanak keresettnek. A médiák híradásaiban arról hallhattunk, hogy újra többeket foglalkoztatnak munkaerőkölcsönző cégeken keresztül, bár ezt az AMS adatai jelenleg még nem tükrözik. Bár aktuálisan a gazdasági helyzet lassú javulásáról hallhatunk, tekintetbe kell venni, hogy ez a hatás a munkaerőpiacon késedelemmel jelentkezik, valamint jelentős mértékben a szövetségi kormányzat és a tartományok intézkedéseinek köszönhető. Néhány megkérdezett szakértő véleménye szerint ezen túlmenően bizonyos munkahelyek megszűnésével kell számolni, miközben egyidejűleg új szakmák is létrejönnek. Említették például, hogy a szakképzettségbeli követelmények, és ezzel a munkavállalókkal szembeni elvárások is egyre Seite 4 von 14

nőnek. A szakmák tartalma folyamatosan változik, pl. ma egy kőművesnek számítógépes ismeretekre is szüksége van. E körben az összes érintett szerv gyors reagálása szükséges a megváltozott keretfeltételek alapján. 2.2 Nyugat-Dunántúl 2009-ben a teljes nyugat-dunántúli régióban az álláskeresők számának drasztikus növekedése volt megfigyelhető. A régió-specifikus elemzés itt is igazolja a megyénkénti eltérő érintettséget. Győr-Moson-Sopron megyében 2009 decemberében 17.000 fő regisztrált álláskereső volt, mely adat legutóbb az 1990-es években volt ilyen magas. 2010. első két hónapjában új rekordértékek születtek. A gazdasági helyzet előre jelzett javulása ellenére eddig még nem érzékelhető a munkaerő-piaci helyzet javulása. Győr-Moson-Sopron megyében más megyéktől eltérően csak kisszámú csoportos leépítésre került sor, miközben azonban a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásoktól sok embert elküldtek, és ez vezetett a munkanélküliség fent vázolt emelkedéséhez. Különösen érintettek a pályakezdők és az alacsony végzettségűek. Ahogy a válság elhúzódott, egyre több jól képzett munkavállaló is nehéz helyzetbe került, miközben más megyékkel összehasonlítva arányuk is magasabb Győr-Moson-Sopron megyében. További rizikócsoportot a megváltozott munkaképességűek képeznek. A helyzet Vas megyében sem jobb. Itt is nagymértékben emelkedett az álláskeresők száma, különösen 2010. februárjában volt kiugró a növekedés, amikor 14.000 munkanélküliről is szóltak a hírek. Akárcsak a többi megyében, kezdetben itt is az alacsony végzettségűek, a fiatalok és az idősebbek kerültek terítékre, majd a válság elhúzódásával egyre több jól képzett munkavállaló is. Ehhez még hozzájön, hogy a végzősöknek jelenleg alig van esélyük a munkaerőpiacon való sikeres integrációra. Problémát jelent a 45 évnél idősebb munkanélküliek csoportja is, mivel őket nehéz motiválni a tanfolyamokon való részvételre, miközben a munkaerőpiacon a magasabb bérigényük miatt kevéssé keresettek, és a szakértők feltételezik, hogy részükről jelentősebb mértékű a feketemunka (amit Ausztriában végeznek). A válság különösen súlyosan érintette Zala megyét: 2010-ben 20%-kal (6.330 fő) többen kerestek állást, mint előző évben. A foglalkoztatási és aktivitási ráta 2009-ben a számos intézkedés ellenére igen alacsony szintű volt. A válság kezdetén elsősorban az alacsony végzettségűekre, a pályakezdőkre, a fiatalokra, a megváltozott munkaképességűekre járt a rúd. Később akárcsak a többi megyében egyre több jól képzett munkavállaló is az utcára került. Elsősorban a tartósan munkanélküliek aránya nőtt meg igen nagy mértékben, mely jelenleg 30%-ot tesz ki. A növekedés különösen a vidéki térségben volt drasztikus. Összességében az egész régióban megmutatkozik, hogy a vállalkozások fokozottan keresik a jól képzett dolgozókat, és egyre tágabb feladatköröket határoznak meg, vagyis sokoldalú munkaerőt igényelnek. Ez a munkanélküliek képzése szempontjából kihívást jelent a jövőben a munkaügyi igazgatás számára is, hiszen annak a cégek szükségletein kell alapulnia. Ezzel összefüggésben a képzések összeállításánál alkalmas eszközül nevesítették a vállalkozói igények felmérését. Az interjúalanyok problémaként említették továbbá, hogy a vállalkozásoknak most már igen jól képzett szakemberek is rendelkezésükre állnak, a feszült munkaerő-piaci helyzet miatt azonban gyakran csak minimálbéren foglalkoztatják őket. Előfordul olyan cég is, amely a munkavállalók egy részének felmond, közben pedig a többieknek túlórákkal kiegészített rövidített munkaidőt vezet be. A fentieken túlmenően egyre gyakrabban vesznek igénybe munkaerő-kölcsönző cégeket. Míg ez a módszer a válság előtt többnyire alacsony végzettségű munkavállalók szerződtetésére szolgált, időközben egyre többször keresnek ebben a formában képzettebbeket is. Ebben az összefüggésben kritikaként merült fel, hogy a munkaszerződéseket gyakran csak hetekre vagy pár hónapra kötik, miközben a munkaügyi központ jelentősége a munkaközvetítésnél egyre csökken. Jelenleg elsősorban műszaki végzettségűeket keresnek a fém- és elektronikai iparba (pl. fémmegmunkálás, hegesztők), továbbá ápolókat, masszőröket, idegenforgalmi szakembereket, asztalosokat, valamint keresettek egyes építőipari szakmák, valamint a középfokú végzettségű mező- és erdőgazdasági dolgozók. Seite 5 von 14

3 Intézkedések a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére 3.1 Kelet-Ausztria A fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló intézkedések vonatkozásában a kelet-ausztriai régiók helyzetének elemzése körében alig találtunk régió-specifikus különbségeket. A megkérdezett szakértők általánosságban az alábbi megoldási lehetőségeket említették: több és gyakorlatorientált pályaorientáció és információszolgáltatás a különféle szakmákról az általános iskolákban reformok az iskolai képzés egyes területein a szakmunkásképzés vonzerejének növelése, az iskolarendszerű szakmunkásképzési lehetőségek bővítése a munkaerő-piaci szolgálat kínálata a fiatalok számára, különösen tanulási nehézségekkel küzdők számára, illetve amikor a fiatalok az első végzettség megszerzését követően a munkaerő-piacra lépnek. Ami az iskolai oktatást illeti, valamennyi megkérdezett szakértő véleménye szerint probléma van a pályaorientációval, ennek ugyanis sokkal nagyobb szerepet kellene kapnia és gyakorlatorientáltabbnak lennie. Arra is szükség lenne, hogy a pályaorientációt tartó pedagógusok intenzívebb képzésen vegyenek részt, valamint a szülők is bevonásra kerüljenek az egész folyamatba. Fontos lenne, hogy a diákok jobb és gyakorlatiasabb tájékoztatást kapjanak a meglévő képzési választékról, mégpedig elsősorban a szakmunkásképzés keretében rendelkezésre álló számtalan lehetőségre való tekintettel. Jelenleg az a helyzet, hogy a fiatalok nagy része továbbra is a tíz legkedveltebb szakmunkás szakma közül választ, miközben pedig 260-féle lehetőség lenne. Ezzel összefüggésben egy bajor modellt említettek, amelynek keretében az iskolás fiataloknak kötelező gyakorlatra menniük annak érdekében, hogy megismerjék a különféle szakmákat. Ez jobb tájékozódást tesz lehetővé számukra és közben megismerik a munka világát. Ausztriában a politechnikai iskolákban van erre mód, azonban önkéntes alapon. Az ilyen jellegű ismerkedési lehetőségek és projektek fontosságát valamennyi szakértő hangsúlyozta. Azonban nem csak a szakmunkásképzésben figyelhető meg a néhány közkedvelt szakmára való koncentrálódás, mindez igaz a felsőoktatásra is. Így például a Burgenlandi Iparszövetség súlyos szakemberhiánnyal számol a műszaki és természettudományi területen, ezért a felsőfokú tanulmányokra készülő diákokkal is többet kell foglalkozni. Ezen kívül kívánatos, hogy a lányok érdeklődését is jobban felkeltsük a műszaki jellegű képzések és szakmák iránt. Az eddigi ilyen jellegű projektek, mint például a FIT, még nem érték el a kívánt hatást és ezért további erőfeszítések szükségesek a cél eléréséhez. Ezzel összefüggésben az is probléma, hogy az elmúlt években az AMS visszavonult a pályaorientáció és a foglalkozásokkal kapcsolatos információ nyújtása területéről és még nem született ennek megváltoztatására irányuló belső stratégiai döntés. E területen az iskolák, a munkaügyi szervezet és a vállalkozások képviselőinek fokozott együttműködése szükséges. A szakszervezet részéről kritikaként hangzott el, hogy az elmúlt években több cég is kivonult a szakmunkásképzésből és ezért szerepüket részben egész Ausztriára kiterjedő támogatási intézkedésekkel kell átvenni. A cégek figyelmét fokozottan fel kell hívni társadalmi felelősségükre és a megfelelő támogatási lehetőségek megléte esetén a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyeket kellene alkalmazniuk. A munkaadói képviseletek egyidejűleg hangsúlyozták, hogy az iskolai területen, de a szociális kompetenciák körében is mutatkozó hiányosságok miatt egyre nehezebb alkalmas szakmunkástanulókat találni. Ráadásul épp ez az a csoport, amely a munkaerőpiacon is egyre problémásabbá válik. Az ő számukra elengedhetetlenek a megfelelő szakképzési intézkedések. A burgenlandi megkérdezettek ezen kívül problémaként jelezték a közgazdasági szakiskolák illetve szakközépiskolák végzőseinek közvetítését, őket ugyanis jelenleg csak nehezen lehet az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezni. Ehhez kapcsolódóan az a kérdés is felmerült, hogy nem kellene-e szélesíteni a szakiskolák kínálatát és bizonyos reformot végrehajtani annak érdekében, hogy a képzés minél inkább a gazdaság igényei szerint történjen. Seite 6 von 14

Általánosságban elmondható, hogy a szakemberek a minél gyakorlatorientáltabb és gazdaság-közelibb képzést a sikeres munkaerő-piaci integráció fontos szempontjának tartják. Újra és újra hangsúlyozták, hogy ebben az összefüggésben a szociális kompetenciák jelentősége egyre nő. E körben az ifjúság képzésének biztosításáról szóló törvény keretébe tartozó intézkedéseket is hasznosnak tekintették. Az elmúlt időszakban bővült azon képzések köre, amelyek keretében szakmunkás végzettséget lehet szerezni és ezek hatását túlnyomórészt hatékonynak értékelték. Itt említendő meg az AMS intenzív szakmunkásképzése is. Csak esetenként hangzott el kritika a tanműhelyek csekély rugalmassága és fenntarthatósági problémái miatt. Ezen kívül a jövőben reagálni kell a munkaerőpiac megváltozott keretfeltételeire, például figyelembe kell venni az újonnan létrejövő szakmákat, vagy a meglévő szakmáknál a megváltozott képzési követelményeket (például zöld munkahelyek, mint kulcsfogalom). Összességében megállapítható, hogy a 15-19 év közötti fiatalok a meglévő választási lehetőségekkel jól el vannak látva, s probléma inkább a 19-25 év közöttieknél mutatkozik, akiknél a munkanélküliség egyre nő. Elsősorban az első szakképzettség megszerzésétől a munkaerőpiacra való jutásig vannak még hézagok a támogatási lehetőségek körében. Sikeres ide kapcsolódó példa az ún. implacement modellek alkalmazása (a cégek a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján munkanélküliek házon belüli szakképzését vállalják, akik utána náluk maradnak dolgozónak), amelyek azonban például Burgenlandban mennyiségi szempontból még nincsenek kellően kiépítve. 3.2 Nyugat-Dunántúl Magyarországon alig tapasztalhatóak régió-specifikus különbségek. A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem fő elemei a következők: az oktatási rendszer reformja fokozott pályaorientáció és szakma-specifikus információszolgáltatás források fiataloknak szóló munkaerőpiac-politikai intézkedésekhez az illetékes szervek közötti egyeztetés. A szakemberek a magyar oktatási rendszer problematikájával kapcsolatban elsősorban azt hangsúlyozták, hogy hiányzik a gazdaság szükségleteire való építkezés. A megkérdezettek közül sokakban az a benyomás alakult ki, hogy a szakmunkásképző iskolák elsősorban azokat a képzéseket kínálják, amelyekhez adott az infrastruktúra. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták, hogy az iskolai képzési lehetőségeknek nagyobb mértékben kellene tekintettel lenniük a gazdasági keretfeltételekre, és jó lenne, ha a munkaadók is közölnék a munkaügyi igazgatás szerveivel igényeiket, hogy ezek alapján megfelelő tanfolyami kínálatot lehessen összeállítani. Általánosságban elmondható, hogy még a jó végzettséggel rendelkezők számára sincs már arra garancia, hogy hosszú távon sikerrel bent tudnak maradni a munkaerőpiacon. Egyre fontosabbak az olyan kompetenciák, mint az alkalmazkodóképesség, a rugalmasság, illetve a nyelvtudás. A képzéseket is ezeken a területeken kellene megfelelően átalakítani. A magyar munkaerőpiac további problémája, hogy túl sokan szereznek felsőfokú végzettséget, miközben az ilyen munkavállalók iránt a kereslet csekély. Tény, hogy a szülők a magasabb szintű oktatási intézmények felé terelik a fiatalokat, annak ellenére, hogy az elhelyezkedési esélyeik ilyen végzettséggel rosszak. Ehhez kapcsolódóan központi jelentőségű az alapos pályaorientáció az iskolákban. A megkérdezettek javasolták, hogy legyen külön pályaorientációs óra a középiskola első osztályában, vagyis 14-15 éves korban. Ennek keretében gyakorlat-közeli információkat kell közvetíteni, többek között úgy, hogy cégek vagy szociális partnerintézmények képviselőit hívják meg. Vannak továbbá olyan foglalkozások, amelyek imázsa a szülők és a fiatalok szemében rossz, és ezért nem választják ezeket. Ide tartozik például az ács, a szakács, a hentes. Ehhez kapcsolódóan Győrben kísérleti projekt Seite 7 von 14

indult, amelynek keretében ösztöndíjak biztosításával tették vonzóbbá ezeket a szakmákat. Az interjúalanyok elmondása szerint jó eredményeket tudtak elérni és ezt a projektet más városokra is kiterjesztették. Megemlítendő továbbá, hogy a magyar munkaügyi igazgatás cselekvési lehetőségei az osztrák AMS-hez képest lényegesen szűkebbek. Így például a magyar munkaügyi központoknak 2009-ben kétszer annyi személyt kellett ellátnia, mint 2008-ban, miközben a költségvetés megfeleződött. Ez volt az oka, hogy a munkaügyi központok szolgáltatási kínálata megreformálásra került. Elfogynak továbbá a TÁMOP-források, ami azt jelenti, hogy épp a munkanélküli fiatalok segítését célzó projektek anyagi alapja hiányzik. Jelenleg gyakorlat a magyar munkaügyi igazgatásban, hogy minden álláskereső csak egy tanfolyamon vehet részt, ami természetesen feltételezi az igen precíz kiválasztást. A munkavállalói érdekképviseletek azonban épp ezzel kapcsolatban jelezték, hogy a munkaügyi központ két diplomával rendelkező, jól képzett fiatalokat igen alacsony szintű képzésekbe közvetít, például eladónak, és emiatt elégedetlenség lép fel. Egyidejűleg azonban pozitívumként említették, hogy a regisztrált munkanélküli fiatalok számára nyújtott tanácsadás igen hasznos és jó, és hogy például számítógépes ismeretekkel rendelkező fiatalok számára igen jó lehetőségek vannak. A győri munkaügyi központ egyik projektje is pozitív példa, melynek keretében tanulási nehézséggel küzdő szakmunkás fiatalok számára délutánonként felzárkóztató oktatás folyt. Ez a projekt igen sikeres volt, a takarékossági intézkedések miatt azonban további finanszírozására nem volt mód. Az ilyen tanulást segítő intézkedések mellett olyan projekteket is támogatni kellene, amelyek a munkával kapcsolatos első tapasztalatok megszerzését szolgálják. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a fiatalok képzésüket követően végezzenek közhasznú munkát, amit már csak azért is szükségesnek tartanak, mert egyes megkérdezettek szerint fennáll annak veszélye, hogy sok fiatal inaktív marad. Minél hosszabb ez az inaktív fázis, annál nehezebbé válik a munkaerő-piaci integráció. Problémát jelent továbbá, hogy bár az illetékes szerveknek vannak különféle kezdeményezéseik, közöttük egyeztetésre nem kerül sor. Célszerű lenne, ha a munkaügyi központok, a képző intézmények, a kamarák és az önkormányzatok e körben jobban együttműködnének. Az iskolák és a gazdaság képviselői közötti egyeztetésen pedig mindenképpen javítani kellene. Seite 8 von 14

4 A munkaerőpiac megnyitásának kihatásai 4.1 Kelet-Ausztria Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezett szakemberek a munkaerőpiac 2011 májusában sorra kerülő megnyitásával nem számítanak magyar munkavállalói rohamra. Ennek megítélésében regionális különbségek sem tapasztalhatók, inkább csak a munkaadói, ill. a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a munkaerő-piaci szolgálatok alábbiakban is olvasható véleménye tér el némileg egymástól: A munkavállalói érdekképviseletek részéről a nyitás utáni első hónapokban nem számítanak nagy tömegben jelentkező munkavállalókra, idővel azonban kialakult majd egy fokozatos kiszorítási verseny. Egyes területeken és ágazatokban már most megfigyelhető a kiszorítás, pl. a burgenlandi vendéglátóiparban, ahol sok magyar dolgozik, vagy az ipari termelésben az Industrieviertelben. Az, hogy mennyivel több magyar munkavállaló igyekszik majd Ausztriába, természetesen attól is függ majd, hogy hogyan alakul a gazdasági fejlődés a továbbiakban. Feltételezik, hogy inkább az alacsonyan képzett munkavállalók fognak Ausztriában próbálkozni, mivel a munkaerőpiac a szakképzett munkavállalók számára az elmúlt években gyakorlatilag nyitva állt. A továbbiakban azzal számolnak, hogy nőni fog a magyarok száma az építőiparban, egyes szolgáltatásoknál, valamint a vendéglátóiparban és a kézműiparban. Ami a feketemunkát illeti, a munkavállalói érdekképviseletek nem számolnak annak növekedésével a foglalkoztatottaknál, a szolgáltatások szabadsága körében azonban igen. Feltételezik, hogy a magyar vállalkozások nagyobb mértékben fogják kínálni szolgáltatásaikat Ausztriában, miközben nehéz a magyarországi legális státuszuk ellenőrzése. Ezzel összefüggésben fontos szempont a munkavállalók tájékoztatása, hogy így el lehessen kerülni a bérdömpinget és a feketemunkát. Problémát jelenthet, hogy bár a magyar munkavállalók tudják, hogy van a kollektív szerződés szerinti bér, azzal nincsenek tisztában, hogy milyen speciális kifizetések, például 13. és 14. havi bér vagy túlórapótlék jár nekik, ami miatt bércsökkentő hatás keletkezik. E körben fontos felvilágosító munkát végez az IGR projekt, de további intézkedések is szükségesek még. A munkaadói képviseletek megkérdezett szakértői szintén nem számítanak a magyar munkavállalók rohamára. Ennek oka véleményük szerint az, hogy a magyar dolgozók mobilitási hajlandósága csekély, nyelvi akadályok állnak fenn, valamint hogy szakmunkáshiány tapasztalható Magyarországon. Amire viszont számítanak, az a magyar segédmunkások, például takarítósegédek, háztartási alkalmazottak és vendéglátó-ipari dolgozók számának növekedése. Ezek azonban olyan területek, ahol már ma is sok magyar dolgozik. A feketemunka és a bérdömping fokozódásának elkerülése szempontjából elsősorban a törvényen alapuló ellenőrzések játszanak döntő szerepet. E körben a társadalombiztosító intézetek, a munkavállalói kamara, az üzemi tanácsok és a munkaügyi felügyeletek tehetnek lépéseket. A munkaerőpiac megnyitását előnyösnek is látják, hiszen a szakképzett munkavállalók elvándorlásának veszélye miatt bérnyomás keletkezik a magyar vállalkozásoknál, ami fokozatosan a magyarországi bérszínvonal emelkedéséhez fog vezetni, még ha ez hosszú folyamat is. A burgenlandi és alsó ausztriai munkaerő-piaci szolgálatok megkérdezett szakemberei hasonló véleményen vannak. Mivel a fennálló szabályozás az utóbbi években már lehetővé tette magyar szakmunkások foglalkoztatását, aligha lesz jelentős változás. A munkaerőpiac megnyitása azonban az eddig védett területeket, elsősorban a segédmunkaköröket erőteljesen érinteni fogja, mégpedig elsősorban az idegenforgalom, az építőipar és a kapcsolódó iparágak, valamint az ápolási (segéd) személyzet körében. Ezeken a területen előfordulhat, hogy az eddig itt foglalkoztatott nem osztrák állampolgárságú személyek, például a törökök kiszorulnak. Az egészségügy és a wellness területén is számítanak a magyar munkavállalók nagyobb mértékű megjelenésére, mivel ezek a végzettségek kint elismertek, a bér pedig Ausztriában magasabb. A feketemunka jelentősebb növekedése sem várható az AMS munkatársainak véleménye szerint, azonban növekedhet az atipikus foglalkoztatás valamint a részmunkaidő aránya, mivel eddig a munkavállalási engedélyek nagy részénél kifejezett követelmény volt a teljes munkaidős foglalkoztatás. A munkaerő-piaci szolgálat képviselői is hangsúlyozzák a feketemunka elkerülését célzó ellenőrzések fontosságát, valamint a munkavállalók megfelelő tájékoztatását. Seite 9 von 14

A megkérdezett szakemberek egyike sem számít a magyar szakmunkástanulók számának növekedésére Ausztriában, mivel a két képzési rendszer túlságosan különböző és a nyelvi akadály sem elhanyagolható. Várhatóan csak kivételes esetek fordulnak majd elő, például olyan szakmákban, amelyeket Magyarországon nem lehet elsajátítani. Általánosságban elmondható, hogy a szakemberek esélyként értékelik a munkaerőpiacok megnyitását. Hibának tartják, hogy a médiában megjelenő híradások félelmet keltenek, elsősorban a munkahely lehetséges elvesztése vonatkozásában. Ezzel összefüggésben azonban a régió összenövéséből fakadó előnyöket is ki kell munkálni, például a kulturális szempontokat, vagy a bevásárló-turizmust. Azt is szükségesnek tartják, hogy az iskolai oktatás keretében több lehetőség legyen a nyelvi akadályok megszüntetésére, továbbá vonzóbbá kell tenni a magyar munkaerőpiacot az osztrák munkavállalók számára, még akkor is, hogy ez az eltérő bérszínvonal miatt hosszadalmas folyamat lesz. 4.2 Nyugat-Dunántúl Akárcsak az osztrákok, a magyar szakemberek is úgy gondolják, hogy nem lesz túl nagy a magyar munkavállalók tülekedése az osztrák munkaerőpiacon. Akadályként a nyelvi korlátokat, valamint a magyar dolgozók csekély mobilitási hajlandóságát említik. A lehetséges forgatókönyvek az alábbi csoportokra vonatkoznak: Munkavállalók átköltözése Magyarország észak-keleti megyéiből Nyugat-Dunántúlra vagy Burgenlandba, mezőgazdasági tevékenység végzése céljából. A magyar kis- és középvállalkozások számának növekedése Ausztriában, amelyek esetleg lenyomják az árat, mivel illegálisan magyar munkavállalókat foglalkoztatnak. Jól képzett valamint alacsony végzettségű munkavállalók elvándorlása várható, még ha csak csekély mértékben is. A magyar szakemberek általánosságban véve csak csekély fluktuációval számolnak, ezzel szemben sokkal nagyobb problémának látják a szakmunkáshiányt a magyar oldalon. Így más országok profitálhatnak a jól képzett szakmunkásokból. Példa erre többek között a magyar hentesek esete. A magyar oldal arról számolt be, hogy vannak, akik tudatosan választják ezt a szakmát, hogy e végzettségükkel majd Ausztriában dolgozzanak. Általánosságban elmondható, hogy a magyarok Ausztriában elsősorban a vendéglátóiparban, valamint a mezőgazdaságban helyezkednek el, már csak azért is, mert ide nehéz osztrák munkavállalókat találni. A munkaerőpiacok megnyitása következményeként a megkérdezettek szerint nem várható a feketemunka fokozódására, mivel az osztrák ellenőrzéseket sokkal szigorúbbnak érzik, mint a magyarokat. Úgy látják, hogy a munkavállalói kamara, az osztrák szakszervezet, illetve a gazdasági kamara által végzett ellenőrzések igen hatékonyak, hangsúlyozták továbbá, hogy milyen színvonalas tanácsadást nyújtanak e szervezetek a dolgozóknak. Elsősorban a bérdömping elkerülése érdekében látják szükségesnek a fokozott ellenőrzéseket az osztrák oldalon, esetleg civil kontrollok formájában is. Foglalkozástól függően Ausztriában jelenleg akár tízszer annyit is lehet keresni, mint Magyarországon. Ezért a magyar munkavállalók megfelelő tájékoztatása szükséges a bérdömping elkerülése érdekében. A megkérdezett szakemberek egyike sem számít a magyar szakmunkástanulók számának növekedésével Ausztriában, mivel a két képzési rendszer túlzottan eltérő és ezért nem kompatibilis. Ezen kívül ott van a nyelvi akadály is, és a magyar fiatalok mobilitási hajlandósága sem áll fenn kellő mértékben. Az osztrák szakmunkásképzést pedig indirekt módon a jól bevált támogatási rendszer is védi, mivel így a magyar tanulóknak alig lesz esélye. A magyar munkaerőpiac az osztrák munkavállalók számára már megnyílt szemben a fordított esettel. A lényegesen alacsonyabb bérszínvonal miatt azonban az érdeklődés igen csekély. Amíg a bérszínvonal nem nő, addig a magyar munkaerőpiac nem lesz vonzó az osztrák munkavállalók számára. Összefoglalóan elmondható, hogy az Ausztriában való foglalkoztatás lehetőségét pozitívan látják, mert ezáltal nő a vásárlóerő, illetve tapasztalatokat lehet szerezni a munkavégzésben. Egyidejűleg azonban fennáll a szakmunkáshiány lehetősége is, aminek elkerülése érdekében a vállalkozások kénytelenek lesznek magasabb Seite 10 von 14

béreket fizetni. Ez azonban nem egy rövid folyamat, amely alighanem egyes kis- és közepes vállalkozások bezárásával is együtt fog járni. Seite 11 von 14

5 Problémák tompítása a határon átnyúló együttműködés révén 5.1 Kelet-Ausztria A határon átnyúló hálózatok felépítésének fontosságát valamennyi interjúalany hangsúlyozta. Munkaerőpiacpolitikai hálózatok esetén a következő intézményeket kell bevonni: a munkaügyi igazgatás szervei, munkaadói érdekképviseletek, munkavállalói érdekképviseletek, területi betegbiztosítók, adóhivatalok, stb. A cél az kell legyen, hogy a tájékoztatás és a határon átnyúló eszmecsere működjön és a fellépő problémákat közvetlenül lehessen megbeszélni és megoldani. A szakértők véleménye szerint a közös határon átnyúló tevékenységek egyik szóba jöhető területe lenne az illegális foglalkoztatás határon átnyúló ellenőrzése. Ilyen lenne például azon magyar KKV-k ellenőrzése, akik Ausztriában kínálják szolgáltatásaikat, miközben illegálisan foglalkoztatnak magyar munkavállalókat. Ezzel összefüggésben már léteznek együttműködési projektek. Elsősorban az IGR (Interregionális Szakszervezeti Tanács) került említésre pozitív példaként. E projekt keretében Ausztriában dolgozó magyar munkavállalóknak szóló jogi tanácsadás, információk terjesztése, megkeresések feldolgozása folyik és ezáltal a munkaadókra is nyomást tudnak gyakorolni. A projekt elsősorban Magyarországon ismert sokak számára, és széles körű hatással bír. A fentiekkel összefüggésben további munkaerőpiac-politikai projekteket is említettek: ilyenek a NetLab, az EURES-T Pannónia, az EXPAK AT.HU vagy a Recom. A szakemberek e projektek fontosságát is hangsúlyozták, miközben ezek súlypontja a munkaügyi igazgatási szervek belső egyeztetésén van és emiatt hiányzik a népesség széles köreire gyakorolt hatás. A NetLab projekt kapcsán a magyar és osztrák partnerek közötti jó és konkrét együttműködést emelték ki. A honlapokat, információs rendezvényeket, brosúrákat és hasonló eszközöket hasznosnak értékelték. A megkérdezettek azt is említésre méltónak találták, hogy a fenti projektek között megfelelő egyeztetés zajlik annak elkerülésére, hogy párhuzamosságok alakuljanak ki, ami eddig jól működött. Jó lenne azonban, ha a szociális partnereket is erősebben bevonnák tevékenységükbe. Az interjúalanyok az alábbi területeken láttak hiányosságokat a projektek megvalósításával kapcsolatban: társadalompolitikai projektek, amelyek segítik egymás kölcsönös megértését és az összenövést infrastrukturális projektek, ezek azonban a hiányzó finanszírozási lehetőségek miatt meghiúsulnak mobilitást fokozó projektek határon átnyúló munkaerő-közvetítés mindenki számára nyitott képzési lehetőségek a szabad képzési piacon, pl. német-tanfolyamok képzési projektek, üzemi gyakorlatok, régiók feletti képzési kezdeményezések, képzési szövetségek Bár a megkérdezett szakemberek célszerűnek tartják a határon átnyúló szakképzési intézkedéseket, a potenciális résztvevők száma azonban a meglévő nyelvi akadály és a hiányzó mobilitási hajlandóság miatt alacsony. A határon átnyúló képzésekre irányuló eddigi kísérletek az eltérő szabványok miatt kudarcot vallottak. Ami fontos, az az, hogy a képzési tartalmak és ajánlatok összeállítása során reagálás történjen a munkaerő-piaci szükségletekre. 5.2 Nyugat-Dunántúl A futó projektek, mint az IGR, az EURES, a Netlab vagy az EXPAK AT.HU megítélése jó, és elsősorban az IGR projekt tevékenységét a magyar szakértők is kiemelik. A tájékoztatás és a tanácsadás lehetővé teszi a viszonylag zökkenőmentes munkavégzést Ausztriában illetve Magyarországon, és az aktuális problémákban is segítséget Seite 12 von 14

kaphatunk. Fontos a munkavállalók előkészítése a szomszédos országbeli munkaerőpiac kihívásaira, továbbá az információszolgáltatás és tanácsadás révén megelőző tevékenységet folytatni. Az említett projektek e pontokat részben lefedik, még hiányoznak azonban a kellően széleskörű hatású projektek, valamint a munkaadói oldal projektjei. Több kísérleti projektre is szükség lenne, pl. a határon átnyúló szakképzéssel összefüggésben. Itt az ápolóképzést említették, illetve kertépítő illetve mezőgazdasági szakember képzést. Újfent problémaként jöttek elő a nyelvi akadályok. Javaslatként az hangzott el, hogy az oktatás adott esetben angol nyelven folyjon. Ezen kívül a magyar oldalon igen alacsony a résztvevők támogatása (keresetpótló juttatás és utazási költség), osztrák részről pedig motivációs gond áll fenn a résztvevőknél, akik alig látnak előnyt a közös szakképzésen való részvételben. A szakemberek hiányolták a tudástranszferre irányuló projekteket is, pl. a technológiai területen, illetve a szakmák elismerésére irányuló közös erőfeszítéseket, a szakképzési rendszerek harmonizálását. Általános figyelemfelhívó projekteket is szükségesnek tartanának, hogy sikerüljön hozzájárulni a közös öntudat kialakításához illetve az előítéletek leépítéséhez. További érdekes javaslat a munkaerő-közvetítésre vonatkozó közös platform kiépítése, ily módon ugyanis jobb képet lehetne kapni a határon átnyúló foglalkoztatás, a kereslet és a hiányszakmák tényadatairól. A munkaerőkölcsönzőknek is határon átnyúlóan, projektek keretében kellene együttműködni, és egyidejűleg a munkaügyi igazgatás és a szociális partnerek szervezeteit is be kellene vonni ebbe az együttműködésbe. A megkérdezettek az osztrák munkavállalók magyarországi foglalkoztatására a bérkülönbségek miatt alig látnak lehetőséget. A helyzet javítására szolgáló javaslat szerint az osztrák munkavállalóknak bértámogatást lehetne nyújtani. Seite 13 von 14

Seite 14 von 14