Munkaügyi Együttműködési Fórum

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2013

2 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) IMPRESSZUM Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Médiatulajdonos: L&R Társadalomkutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien Minden jog fenntartva, utánnyomás akár kivonatban is csak forrás megnevezésével engedélyezett. Bécs, április

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról 2 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben 7 FACTBOX: Központi mutatószámok 2012* 12 3 A vállalati felmérés eredményei Hangulatkép: visszatekintés 2012-re és kitekintés 2013-ra A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai Gazdasági kapcsolatok Ausztria és Magyarország között A foglalkoztatás helyzete 2012-ben és 2013-ra várható alakulása A munkaerő-igény alakulása 2013-ban: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint A következő hónapok kihívásai 26 4 Összefoglaló 28 MELLÉKLET: Statisztikai adatok a évi vállalati felméréshez 29 1

4 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában: a határmenti térség jelenlegi munkaerőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése 1, a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése, a vállalatok (mintegy 100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérés elkészítése. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti lépéseit, annak érdekében, hogy évente elkészülhessen egy Integrációs monitor című jelentés, amely a közös munkaerőpiac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az Integrációs monitor 2013 jelentés már az ötödik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében készült el. A 2009., 2010., 2011., valamint a évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik: Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével. A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén, ami az idei évben már ötödik alkalommal készült el panelfelmérésként. 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca 2.1 Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból 1 Az összefoglalók az EXPAK AT.HU honlapján ( érhetők el. 2

5 fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát. 2 Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. A Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni. 3 Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az Európa 2020 stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az Európa 2020 stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést célozzon meg. A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai elemek hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el. az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy kiforrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti. Az Európa 2020 stratégia a foglalkoztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság ről re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70%-ról összesen 75%-ra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? Ausztriában 2012-ben 72,5%-os foglalkoztatási rátát sikerült elérni a 15 és 64 év közöttiek körében, ezzel az ország valamivel a kitűzött cél tehát a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése felett helyezkedik el ben a 20 és 64 év közöttiek tekintetében is teljesült az Európai Unió által kitűzött 75%-os foglalkoztatási rátára vonatkozó cél (75,6%). 4 Magyarország a 15 és 64 év közöttiek 57,2%-os és a 20 és 64 év közöttiek 62,1%-os foglalkoztatási rátájával lényegesen alulmúlja ezen célokat. Viszont a 15 és 64 év közöttiek esetében a évvel összehasonlítva 1,8%-kal sikerült növelnie a foglalkoztatási rátát. Magyarország és Ausztria munkanélküliségi rátájának összehasonlítása is lényeges eltérésekre derít fényt a munkaerőpiaci helyzetet illetően: 2 Lásd bővebben: Fischer, Severin/Gran, Stefan/Hacker, Björn/Jakobi, Anja P./Petzold, Sebastian/Pusch, Toralf/Steinberg, Philipp. EU 2020 Impulzusok a poszt-lisszaboni stratégia számára. FES. Nemzetközi politikai elemzés, 2010, 499. oldal 3 Európai Bizottság: Europa 2020; valamint Európai Bizottság: A Lisszaboni Stratégia értékelése; 4 Eurostat 3

6 Magyarországon 2012-ben 10,9% volt a munkanélküliségi ráta és az azt megelőző években is hasonló szinten mozgott, habár 2009-hez képest 0,9%-os növekedés állapítható meg. Ezzel szemben Ausztriában 2012-ben viszonylag alacsony szinten, azaz 4,3%-on volt a munkanélküliségi ráta, ami 2009-hez képest 0,5 százalékpontos csökkenést jelent. 2.2 Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete A kelet-ausztriai/nyugat-dunántúli régió 5 foglalkoztatási helyzete a viszonylagos kistérségi jellegtől függetlenül is lényeges eltéréseket mutat. Ez éppúgy érvényes összességében véve az ausztriai és a magyarországi régióra vonatkozó összehasonlításra, mint az adott országok térségein belüli összevetésre 6. A (15 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 2012-ben Alsó-Ausztriában 73,2%, Burgenlandban 69,9% és Bécsben 67,5% volt. A évvel történő összehasonlítás azt mutatja, hogy ez a ráta Burgenlandban (-0,2 százalékpont) és ugyanúgy Bécsben (-0,3 százalékpont) enyhén csökkent, míg Alsó-Ausztriában (+0,2 százalékpont) enyhén nőtt. Mindegyik tartományban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája a férfiakéhoz képest óta a magyarországi megyék szintén készítenek kimutatást a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájáról; így most már lehetővé válik az összehasonlítás az ausztriai tartományok adataival ben mindegyik megye esetében a foglalkoztatási ráta növekedése figyelhető meg. Zala megyében a foglalkoztatási ráta 60,1% (+1,0 százalékpont az előző évhez képest), Vas megyében 62,0% (+1,1 százalékpont) Győr-Moson-Sopron megyében pedig 62,5% ami éves összehasonlításban 2 százalékpontos növekedést jelent. A magyarországi megyék foglalkoztatási rátái ennek megfelelően továbbra is lényegesen alacsonyabbak, mint az ausztriai tartományoké. A foglalkoztatási ráták korcsoport szerinti bontásban történő összehasonlítása ettől valamelyest eltérő képet mutat a regionális különbségeket illetően (lásd 1. ábra). Ennek megfelelően a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatási rátája Győr-Moson-Sopron és Vas megyében majdnem megegyezik a Bécsben mért szinttel. A három ausztriai tartományban és a három magyarországi megyében végig megfigyelhető az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való alacsonyabb részvételét illetően megmutatkozó nagyfokú hasonlóság, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is folyamatos kritikát fogalmaz meg: 55 éves kortól jelentősen csökken a foglalkoztatásban való részvétel, ami a bemutatott térségek alacsony foglalkoztatási rátáiból is kiolvasható. Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 44,4%-kal Alsó-Ausztriában és 44,3%-kal Bécsben a legmagasabb. Az összehasonlított magyar megyék közül Zala megyében a Kelet-Ausztria: Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Itt szeretnénk arra utalni, hogy az egyes régiókra vonatkozó különböző adatok csak korlátozottan összehasonlítható formában vagy részben egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Forrás: évi munkaerőpiaci statisztika eredményei. Statisztika Ausztria A 2009-es évi integrációs monitorban a 2008-as évre vonatkozóan a év közötti korcsoport tekintetében a nyugat-magyarországi megyékre megadott foglalkoztatási ráta szerepel. Időközben utólag rendelkezésre állnak a 2008-as év megfelelő számadatai a év közöttiek tekintetében is; az összehasonlításhoz ezeket vettük alapul. 4

7 legmagasabb a foglalkoztatási ráta (41,8%). Burgenlandban, valamint a magyar megyékben alacsony az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája, ami 34,3%, és 38,2% között alakul. (1. ábra) Ausztria és Magyarország között a legnagyobb különbség a 15 és 24 év közöttiek foglalkoztatásban való részvételének tekintetében figyelhető meg: ezen a téren a három osztrák tartomány 40% és 53% közötti rátákkal rendelkezik, míg a nyugatmagyarországi megyékben ez az arány 19 és 27% között van. Ausztriában éppúgy, mint Magyarországon is mindenekelőtt a fiatalok és az alacsony végzettségűek voltak azon első csoportok, akiket a gazdasági válság miatt fokozott mértékben érintett a munkanélküliség. Ezen a területen mindenek előtt Burgenlandban (-3,2%) és Bécsben (-3,3%) nem tudott folytatódni a javulás irányába vezető trend, hiszen 2011-hez képest a foglalkoztatási ráta újbóli csökkenése figyelhető meg a 15 és 25 év közöttiek körében. Ezen korosztályon belül csak Alsó-Ausztriában tapasztalható a foglalkoztatási ráta kisfokú (0,4%-os) növekedése. Magyarországon 2011-hez képest Győr-Moson- Sopron megyében tovább nőtt a foglalkoztatási ráta a 15 és 25 év közöttieknél, míg Zala megyében csökkenés figyelhető meg. 1. ábra: Foglalkoztatási ráták (%-ban) korcsoport szerinti bontásban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiókban, ,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% Jahre Jahre Jahre Burgenland 48,2% 85,6% 38,2% Niederösterreich 53,4% 87,0% 44,4% Wien 40,1% 80,4% 44,3% Gy-M-S 27,0% 80,1% 36,1% Vas 25,0% 82,1% 34,3% Zala 19,3% 77,4% 41,8% Forrás: Statisztika Ausztria 2013; KSH Központi Statisztikai Hivatal (ILO számítás alapján) Az elmúlt évek sokat vitatott kérdésfelvetése volt a nem osztrák állampolgársággal rendelkező, különösen a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Ausztria május 1-én megnyitotta munkaerőpiacát az ezekből az államokból érkező munkavállalók számára ben a kereső tevékenységre vonatkozó ILO koncepció 9 szerint Burgenlandban 6,1% (8.200), Alsó-Ausztriában 7,4% (59.200) és Bécsben 22,9% ( ) külföldi 9 Az ILO értelmében az a 15 év feletti személy végez kereső tevékenységet, aki egy egyhetes beszámolási időszakon belül legalább egy órát dolgozott önálló vagy segítő tevékenység keretében 5

8 munkavállalót tartottak nyilván. Már ez a kimutatás is igazolja, hogy mindenek előtt Bécsben fontos szerepet játszanak a nem osztrák állampolgárságú munkavállalók. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) a 2011 május 1-i munkaerőpiaci nyitás óta nyilvánosságra hozza a 2004-ben csatlakozott tagállamokból, azaz Észtországból, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából és Magyarországból érkező munkavállalókról szóló adatokat is. Itt folyamatos növekedés figyelhető meg; az országos adat 2013 márciusában , közülük a legtöbben Bécsben dolgoznak (36.137), mely térséget Alsó- Ausztria (25.070) és Burgenland (12.912) követi. Ezzel összefüggésben a BMSAK nyilvánosságra hozta a május és április közötti úgy nevezett liberalizációs hatást is. A liberalizációs hatást úgy számolják ki, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók adott hónap végén mért növekményéből levonják azon létszámállomány átlagát, akik január és április között tehát már a munkaerőpiaci nyitást megelőzően az osztrák munkaerőpiacon munkaviszonyban álltak. 10 (1. táblázat) Összességében véve a 2004-ben csatlakozott 10 tagállamból érkezett munkavállalók állománya május és április között fővel haladta meg az egy evvel korábbi azonos időszakban, tehát a május és április között mért szintet. Amennyiben hozzáadjuk a csekély mértékben foglalkoztatottakat, a vállalkozókat, a regisztrált munkanélkülieket és a képzésben résztvevőket, akkor az átlagállomány növekménye főt tesz ki a május és április közötti időszakhoz képest táblázat: A 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalók száma január február március április ebből ebből ebből ebből összesen liberalizációs hatás 12 összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás Bécs Alsó- Ausztria Burgenland Ausztria forrás: BMASK fizetés ellenében. Az a személy is, aki olyan formális munkaviszonyban van, amit a beszámolási időszakban csak átmenetileg nem gyakorolt, kereső tevékenységet folytatónak számít. A közvetlenül a munkaerőpiaci nyitás előtti foglalkoztatás növekedését ezen számítási módszer esetében tehát olyan átlagos növekményként értelmezik, ami a munkaerőpiaci nyitás nélkül is megvalósult volna. BMASK (Eva Auer, Jürgen Kneissl): Munkaerőpiaci nyitás májusában: Az osztrák munkaerőpiac alakulása. mindig az előző évi értékkel összehasonlítva 6

9 Az adatokat állampolgárság szerint is gyűjtik és látható, hogy a magyar munkavállalók aránya a december és március közötti időszakban 41% és 42% között mozgott. Érdekes még, hogy az említett időszakban a szezonális ingadozások ellenére folyamatosan nőtt az EU-tagállamokból érkező munkavállalók száma; ezen belül a magyar munkavállalók aránya nagyobb ütemben nőtt a más államokból érkezőkéhez képest. Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy itt vajon a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, valamint a szociális segélyben való részesüléshez szükséges közhasznú munkára való kötelezés késztet-e egyre több magyar állampolgárt az osztrák munkaerőpiacra. Az Európai Unió tagállamainak (és az EGT államainak) állampolgárai 2009 óta munkavállalási engedély nélkül, korlátlanul vállalhatnak munkát Magyarországon. Előtte a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak munkavállalási engedélyre volt szükségük. Az EU-állampolgárok foglalkoztatása esetében fennáll ugyan a bejelentési kötelezettség, azonban az azonosítás lehetősége nem adott. Az osztrák munkavállalók száma rendkívül alacsony. 2.3 Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben Míg 2010 és 2011 között az egész határtérségben a munkanélküliségi ráta csökkenését lehetett megfigyelni, ez a trend 2011 és 2012 között csak a magyar megyékben folytatódott, az osztrák tartományokban a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedése volt tapasztalható. A régióban Győr-Moson-Sopron megye (5%) és Vas megye (6,7%) rendelkezik a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával, őket Alsó-Ausztria (7,1%) és Burgenland (7,8%) követi. Ezzel szemben Bécsben (9,5%) és Zala megyében (11,7%) a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (lásd 2. táblázat). A évvel történő összehasonlítás tehát azt mutatja, hogy a program magyarországi területén ugyanúgy, mint az azt megelőző évben a munkanélküliségi ráta lényegesen erősebb csökkenése figyelhető meg a program ausztriai területéhez képest. Így például Vas megyében egy százalékpontos, Győr- Moson-Sopron megyében pedig 0,7 százalékpontos csökkenés tapasztalható. Ezen adatok értelmezésénél viszont figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon szeptemberétől nagymértékben csökkentették úgy a munkanélküli segély folyósításának idejét, mint annak mértékét. Jelenleg már csak legfeljebb három hónapig folyósítható a munkanélküli segély, ennek elteltét követően szociális segély iránti kérelmet kell benyújtani, melynek odaítélése közhasznú munka végzésének kötelezettségével jár együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen töröltetik magukat a munkanélküli személyek nyilvántartásából. A munkanélküliek ellátási rendszerében végbement ezen változások tekinthetők a magyarországi munkanélküliség nagymértékű csökkenésének egyik lényeges okának. 7

10 2. táblázat: Munkanélküliségi ráta (regisztrált adatok) tartományok ill. megyék szerinti bontásban, éves átlag és változás a évhez képest 2012 Nők Férfiak Összesen Változás Változás Változás hez 2011-hez 2012 hez képest % képest %- képest %- pontban pontban pontban Burgenland 7,3% +0,3 8,2% +0,2 7,8% +0,3 Alsó-Ausztria 6,8% +0,3 7,4% +0,4 7,1% +0,3 Bécs 8,1% +0,2 10,9% +0,3 9,5% +0,3 Győr-Moson-Sopron ---* ---* 5% -0,7 Vas ---* ---* 6,7% -1,0 Zala ---* ---* 11,6% -0,1 Források: AMS Ausztria, Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége (=HV), munkaerőpiaci kutatás/statisztika (nemzeti számítás); Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) (nemzeti számítás). *= a három megye adatai nem állnak rendelkezésre nemek szerinti bontásban. A legfrissebb rendelkezésre álló (2013. januári) adatok a legtöbb határmenti térségben a munkanélküliségi ráták enyhe emelkedését mutatják az előző évvel (2012. januárral) történő közvetlen összehasonlítás során, habár a növekedés valamennyi térségben egy százalékpont alatt maradt. Csupán Győr-Moson-Sopron megyében nem történt változás az előző évhez képest (lásd 2. ábra). 2. ábra: Munkanélküliségi ráta 2010., 2011., és januárjában Komitat Vas Komitat Győr-Moson- Sopron Komitat Zala Niederösterreich Wien Burgenland 8,4% 8,2% 10,1% 12,2% 6,3% 6,3% 7,5% 8,1% 14,5% 13,6% 15,0% 15,0% 9,8% 9,4% 9,3% 9,8% 11,2% 10,6% 10,4% 9,9% 12,3% 11,7% 11,8% 12,7% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 20% Jän.10 Jän.11 Jän.12 Jän.13 Forrás: AMS Ausztria, nemzeti számítás; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás. 8

11 Hogyan néz ki a helyzet az osztrák-magyar határmenti térségben? Kelet-Ausztria álláskeresőinek összetételéről az alábbi részletes kép ad tájékoztatást (az értékek a évi átlagadatokat, ill. a évhez képest végbement változásokat mutatják; lásd a 3. táblázatban bemutatott áttekintést): A kor szerinti összetételnél az alábbi változások tapasztalhatók: Az álláskereső fiatalok (15 és 25 éves kor közötti személyek) aránya Burgenlandban 13,7% volt, Bécsben 13,8% Alsó-Ausztriában pedig 15,3%. A évvel összehasonlítva látható, hogy mind a három tartományban nőtt az álláskereső fiatalok száma (lásd 3. táblázat). Az idősebb álláskeresők, tehát a 45 év fölötti személyek aránya a három tartományban mindenekelőtt Burgenlandban jelentős: az álláskeresők 42,1%-a volt 45 évnél idősebb; Alsó-Ausztriában 39,1% Bécsben pedig 34,6% volt ez az érték. Összehasonlítva a évvel úgy abszolút értékben kifejezve, mint részarányát tekintve mind a három tartományban tovább nőtt az idősebb álláskeresők száma, ennél fogva a válság utóhatásaként elsősorban az idősebb emberek számára jelent nehézséget a munkaerőpiacra való visszatérés. A végzettséget illetően az az egyértelmű kép körvonalazódik, mely szerint különösen azokat a személyeket érinti a munkanélküliség, akik a kötelező (általános) iskolai tanulmányokon túl más végzettséggel nem rendelkeznek. Ezen a téren tartományonként összességében véve nagy különbségek tapasztalhatók a munkavállalók képzési szintjének szempontjából. Míg például Bécsben a szakmunkásképzőt végzők aránya az álláskeresők között csak 23,4%, Burgenlandban ez az arány 41,8%-ot, Alsó-Ausztriában pedig 36,6%-ot tesz ki. Kevésbé jellemző az eltérés a legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőknél, akiknek az aránya Burgenlandban 36%, Alsó-Ausztriában 39,4% és Bécsben 41,6% volt. A többi tartományhoz képest Bécsben valamivel magasabb a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (7,4% ill. 10,7%); viszont 12,8%-os értékkel a végzettséggel nem rendelkező személyek aránya is átlagon felül magas az osztrák fővárosban. Ha megvizsgáljuk a 2011 és 2012 közötti változásokat, akkor az látható, hogy minden vizsgált csoportban nőtt az álláskeresők aránya. Burgenlandban és Alsó-Ausztriában kiugróan magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (Burgenlandban +11,5%; Alsó- Ausztriában +12%), valamint az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya (Burgenlandban +11,3%; Alsó-Ausztriában +10,6%). Az abszolút számokat nézve viszont ezek a csoportok a szakmunkásokkal, az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkkel (Bécsben az általános iskolai végzettség nélküliekkel is) szemben inkább kisebb arányt képviselnek. A szakmával rendelkező személyeket, valamint a (kötelező) általános iskolai végzettséggel rendelkező, ill. azzal nem rendelkező személyeket az abszolút számokat elemezve különösen nagy mértékben érinti a munkanélküliség; az ő esetükben szintén további növekedés volt tapasztalható 2011-hez képest. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező álláskeresők aránya Bécsben 30,3%-ot, Alsó-Ausztriában 15,6%-ot, Burgenlandban pedig mintegy 11,5%-ot tesz ki. A évhez képest feltűnő, hogy a nem osztrák állampolgárságú személyeket átlagon felüli mértékben érinti a munkanélküliség növekedése; Alsó-Ausztriában és Burgenlandban, mindkét tartományban +13%, Bécsben pedig 10% volt a növekedés mértéke ezen csoport körében. 9

12 3. táblázat: Munkanélküliség 2011-ben és 2012-ben tartományok, nemek, életkor, végzettség szerinti bontásban, valamint a 2011 és 2012 között történt változás %-ban kifejezve Burgenland Bécs Alsó-Ausztria Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változás %- ban Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változ ás %- ban Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változ ás %- ban Összesen , , ,6 Nemek szerint Férfiak , , ,6 Nők , , ,3 Életkor Fiatalok < 25 év , , ,2 Felnőttek év , , ,2 Idősebbek >= 45 év , , ,8 Végzettség szerint Felsőfokú végzettség , , ,1 Felsőfokú szakmai , , ,2 végzettség Középfokú végzettség , , ,5 Szakmunkásképző , , ,1 Általános iskola , , ,2 Iskolai végzettség , , ,6 nélkül Tisztázatlan , ,4 Állampolgárság szerint osztrák ,5% ,7% ,5% nem osztrák ,1 % ,2% ,1% Forrás: AMS Ausztria és évi munkaerőpiaci online adatok (BALIweb) A gazdasági válságnak a munkaerőpiacot is érintő kitörése óta tehát az alábbi lényeges változások tapasztalhatók az egyes csoportok körében: Összességében véve a férfiakat továbbra is nagyobb mértékben érinti a munkanélküliség, mint a nőket, habár a évi adatok azt támasztják alá, hogy mind a három tartományban a munkanélküli férfiak és nők számának növekedése állapítható meg. A munkanélküliség növekedése leginkább az alsó-ausztriai férfiakat érinti (+7,6%). A korcsoport szerinti értékelés azt mutatja, hogy mind a három tartományban mindenek előtt Alsó-Ausztriában, különösen az idősebb korúak esetében tovább nőtt a munkanélküliek száma. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező személyeket is átlagon felüli mértékben érinti a munkanélküliség növekedése. Az nyugat-magyarországi álláskeresők összetételét ábrázoló áttekintés az alábbi képet mutatja (az ebben szereplő értékek a évi átlagadatokra ill. a 2011-es évhez viszonyított változásokra vonatkoznak; az áttekintést a 4. táblázat tartalmazza): Míg 2008-ban Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség általi abszolút érintettség a nők és a férfiak körében körülbelül azonos volt, addig 2012-ben az figyelhető meg, hogy a nőket valamivel gyakrabban érinti a munkanélküliség a férfiakkal szemben, habár Zala megyében ismét közeledett a munkanélküli nők és férfiak száma. Éves 10

13 összehasonlításban arra utalnak a munkanélküliség alakulására vonatkozó adatok, hogy a munkanélküliség nagyobb mértékben csökken a férfiak, mint a nők körében. Összességében véve valamennyi megyében a munkanélküliek számának további visszaesése figyelhető meg. A csökkenés -13,8%-kal Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb, ezt Vas megye követte -10%-kal és Zala megye -4,3%-kal. Amennyiben az álláskeresők korát vesszük alapul, úgy megfigyelhető, hogy Nyugat- Magyarországon más korosztályokkal összehasonlítva a fiatal álláskeresők arányának (25 éves korig) csökkenése volt a legalacsonyabb, ill. Zala megyében 7,3%-kal nőtt az álláskereső fiatalok száma. Ezzel összefüggésben viszont minden esetre meg kell jegyezni azt, hogy 2010 és 2011 között erősen csökkent a fiatal álláskeresők száma, arányuk pedig valamennyi munkanélküli 16,8%-át teszik ki Zala megyében, 16,9%-át Győr-Moson-Sopron megyében és 18,4%-át Vas megyében. A korábbi adatokkal összehasonlítva a legnagyobb mértékű csökkenés a 26 és 45 év közötti korosztálynál és a 45 évnél idősebbek körében figyelhető meg Győr-Moson- Sopron megyében és Vas megyében (lásd 4. táblázat). A végzettséget figyelembe véve ugyan dominál a közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők aránya, viszont nem olyan mértékben, mint a kelet-ausztriai tartományokban. Így a nyugat-dunántúli álláskeresők mintegy 30%-ának legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettsége van, 29%-a szakképző iskolát végzett, csupán 2,4%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, viszont 27%-a felsőfokú szakmai végzettséggel. Az álláskeresők mintegy 7%-ának van felsőfokú végzettsége. 4. táblázat: Munkanélküliség 2011-ben és 2012-ben megyék, nemek, életkor és végzettség szerinti bontásban, valamint a 2011 és 2012 között történt változás %-ban kifejezve Győr-Moson-Sopron Vas Zala Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változás %- ban Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változás %- ban Abszolút számban 2011 Abszolút számban 2012 Változás %- ban Összesen ,8% ,0% ,3% Nemek szerint Férfiak ,8% ,9% ,2% Nők ,0% ,9% ,1% Életkor szerint Fiatalok < 26 év ,1% ,8% ,3% Felnőttek év ,2% ,6% ,1% Idősebbek >= 46 év ,5% ,2% ,8% Végzettség szerint Felsőfokú végzettség ,1% ,4% ,2% Felsőfokú szakmai végzettség ,9% ,4% ,9% Középfokú végzettség (szakiskola) ,7% ,3% ,7% Szakmunkásképző ,7% ,9% ,4% Általános iskola ,1% ,1% ,0% Iskolai végzettség nélkül ,0% , ,8% Tisztázatlan Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás. Általánosságban véve a gazdasági válság hatásai Magyarországot súlyosabban érintették, mint Ausztriát, azonban az utóbbi években a munkanélküliség csökkenése 11

14 tapasztalható, miközben Ausztriában a és évet összehasonlítva minden csoportban a munkanélküliség növekedése figyelhető meg. Magyarországon viszont a munkanélküliségre vonatkozó számok csökkenése első sorban a törvényi változtatásokra, mint például a munkanélküli segély folyósítási idejének csökkenésére vezethető vissza. Az értékelések alátámasztják, hogy a munkanélküliség legfőként az idősebb álláskeresőket, valamint a szakmai és a kötelező (általános) iskolai végzettséggel, de ugyanúgy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket is érintette. Továbbá a fogyatékkal élők és a romák is a kockázatos csoportok közé tartóznak a magyar munkaerőpiacon. FACTBOX: Központi mutatószámok 2012* Kelet-Ausztria NUTS 2 szintek Nyugat-Dunántúl Burgenland Alsó-Ausztria Bécs Győr- Moson- Sopron Vas Zala Lakosság , , GDP / fő 2011 (vásárlóerő paritáson (EU27=100) Inflációs ráta Ø 2012 (harmonizált fogyasztói árindex) 129 (AUT) 66 (HU) 2,6 (AUT) 5,7 (HU) Aktivitási ráta 73,0% 76,4% 73,4% 66,0%** 66,0%** 68,2%** Nők 68,0% 71,2% 68,8% 61,0% 59,9% 64,1% Férfiak 77,9% 81,6% 78,3% 71,1% 72,2% 72,3% Foglalkoztatási ráta 69,9% 73,2% 67,5% 62,5%** 62,0%** 60,1%** Nők 64,9% 68,3% 63,9% 57,7% 56,7% 56,5% Férfiak 74,6% 78,2% 71,3% 67,4% 67,3% 63,7% Munkanélküliségi ráta (Labour-forcekoncepció) 3,2% 3,2% 5,9% 5,3%** 6,1%** 11,9%** Nők 3,2% 3,0% 4,9% 5,5%** 5,4%** 11,9%** Férfiak 3,3% 3,4% 7,0% 5,2%** 6,8%** 11,9%** *= Az aktivitási, valamint a foglalkoztatási ráta a évesek korcsoportján alapul. Az osztrák térségek munkanélküliségi rátája a 15 éven felülieket foglalja magában, a magyar megyék esetében a év közöttieket. Az egyes térségek adatai (Burgenland, Alsó- Ausztria, stb.) a Statisztika Ausztria adatain alapulnak. ** = a magyar megyékre vonatkozó ráták az ILO nemzeti számításon alapulnak. (15-64 év) Forrás: EUROSTAT, KSH Központi Statisztikai Hivatal; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF); Statisztika Ausztria 12

15 3 A vállalati felmérés eredményei A évi EXPAK AT.HU integrációs monitor számára készült telefoninterjús felmérésen 100 osztrák, valamint 110 határmenti magyar vállalat vett részt. A telefonos felmérés elkészítésére 2013 februárjában és márciusában került sor, a kérdések pedig a év gazdasági helyzetére, a 2013-ra prognosztizált fejlődésre, valamint az osztrák munkaerőpiac május 01-i megnyitását követően megfigyelt hatásokra vonatkoztak. A mintában valamennyi gazdasági ágazathoz, vállalati struktúrához és méretcsoporthoz tartozóan képviseltették magukat a cégek, és az általuk megfogalmazott vélemények a határmenti térség aktuális gazdasági helyzetéről adnak hangulatképet. A évi felmérés során döntőrészt ugyanazokat a vállalatokat kérdezték meg, mint a megelőző években, ennek megfelelően nyomon lehet követni a hangulatkép időbeli alakulását is. Az idei évi felmérés összességében véve már az ötödik, ami ezen panelfelmérés keretében készült. 3.1 Hangulatkép: visszatekintés 2012-re és kitekintés 2013-ra Az adott vállalat jelenlegi helyzetének megítélésére irányuló kérdés eddig mindig jelentős különbségekre világított rá az osztrák, valamint a magyar vállalatok között. Ez az idei, év elején végzett felmérés esetében is folytatódik: általánosságban elmondható, hogy az osztrák oldalon működő cégek optimistábban ítélik meg a helyzetet, mint magyar oldalon: míg az osztrák oldalon megkérdezett vállalatok 86%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon jó vagy jó a jelenlegi helyzete, magyar oldalon ez az arány 68% (lásd 3. ábra). 3. ábra: A vállalatok jelenlegi helyzetének megítélése (2013. év elején) HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon jó inkább jó inkább rossz nagyon rossz Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 Mindkét határmenti térség esetében hasonló változások figyelhetők meg: között a hangulat javulását lehetett megfigyelni, 2012-ben mindkét oldalon enyhe csökkenés következett be, a 2013-ra vonatkozó becslések pedig ismét valamivel optimistábbak. Magyar oldalon viszont lényegesen erősebbek az ingadozások

16 ben a megkérdezett magyar vállalatok csupán 40%-a ítélte meg nagyon jónak vagy jónak a jelenlegi helyzetét, 2011-ig 75%-ra emelkedett ezen érték, 2012-ben pedig ismételten csökkenés (64%-ra) volt megfigyelhető, jelenleg ez az arány valamivel magasabb (68%-ra). Az osztrák határmenti térségben 2009-ben a megkérdezett vállalatok 75%-a ítélte meg nagyon jónak vagy jónak a jelenlegi helyzetét, 2011-ig 89%-ra emelkedett ez az arány, 2012-ben a gazdasági változások miatt első ízben lehettet csökkenést megfigyelni (82%-ra), 2013-ban pedig a fentiekben említett emelkedést (86%-ra). Az osztrák vállalatok tehát a saját gazdasági fejlődésüket túlnyomórészt továbbra is stabilnak ítélik meg és gyakran számolnak be jó megrendelési állományról, valamint megfelelő keresletről. Néhányan ezt különösen motivált munkatársakra, pontos piacmegfigyelésre, ill. sajátságos hiánytermékekre összpontosító pozíciójukra vezetik vissza. Egyes esetekben problémákat fogalmaztak meg, mint például bizonyos, nem feltétlenül szükséges termékek iránti kereslet csökkenését, vagy pedig az online kereskedelem által okozott konkurencia növekedését. Nagyobb problémákat magyar oldalon észleltek a cégek: első sorban továbbra is feszült gazdasági helyzetről számolnak be, mely probléma csökkenő vagy legalábbis ingadozó keresletet, valamint a vendégek számának csökkenését eredményezi. Mindenek előtt azok a cégek számolnak be a vásárlóerő és a kereslet csökkenéséről, amelyek magyarországi ügyfelek megrendeléseire összpontosítanak. Különösen kritikusnak az építőipar területén tevékenykedő vállalatok ítélik meg helyzetüket. Ezen felül nagyobb versenyről és a piac szűküléséről számolnak be a megkérdezettek. Az említett problémák mellett sokan azt is hangsúlyozzák, hogy már túl vannak a mélyponton és azok a vállalatok, amelyek exportra, beszállítói tevékenységre, vagy nem-magyar vállaltokkal folytatott együttműködésekre fektetik a hangsúlyt, a kereslet bizonyos fokú javulásáról számolnak be, így például a járműiparban, vagy a gépiparban. Főleg az egészségügy területén tevékenykedő cégek nyilatkoztak úgy, hogy viszonylag függetlenek az általános gazdasági helyzettől. Magasabb minimálbér által okozott terhelésről mely téma az elmúlt évben gyakran szóba került egyik megkérdezett cég sem tett említést. A évre vonatkozó további megítélés (lásd 4. ábra) az elmúlt évvel ellentétben az osztrák vállalatok részéről még optimistább, míg a magyar vállalatok körében alig van változás 2012-höz képest. Mint a megelőző években is lényegesen több magyar vállalat borúlátóbb a jövőbeni változásokat illetően. Míg az osztrák vállalatok 27%-a 2013-re vonatkozóan abból indul ki, hogy nagyon jól fog alakulni a gazdasági helyzet, addig a megkérdezett magyar vállalkozóknak mindösszesen 5%-a vélekedik így. A határmenti térség mindkét oldalán a vállalatok 60%-a abban bízik, hogy a gazdasági helyzet inkább jól fog alakulni. Viszont a magyar vállalatok 34%-a attól tart, hogy inkább romlani fog a gazdasági helyzetük; Ausztriában a vállalatok 10%-a vélekedik így. Megemlítendő, hogy egyetlen vállalat sem indul ki abból, hogy sokkal rosszabb lesz a helyzete. 14

17 4. ábra: A vállalatok gazdasági helyzetének megítélése 2013-ban (az egész évre vonatkozóan) HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon jó inkább jó inkább rossz Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 Általában véve a legtöbb vállalat mindenek előtt osztrák oldalon optimistán tekint a közeljövőbe. Számos megkérdezett cég azonos szintű vagy akár enyhén növekvő keresletből indul ki, néhányan speciális beruházásokról vagy felújításokról tesznek említést, amelyek alapján pozitív hatásokat várnak a közölt válaszok tehát osztrák oldalon a vállalatok derűlátására engednek következtetni. Problémák a nemzetközi helyzet alakulásával, a bankok csődjével, a csökkenő kamatbevételekkel, valamint az állami megrendelések csökkenésével összefüggésben merülnek fel. A magyar vállalatok nagyobb pesszimizmusát mindenek előtt az okozza, hogy a gazdasági helyzet tekintetében nem látnak változást a korábbi évekhez képest. Nem számolunk különös gazdasági fellendüléssel, vélik sokan közülük. Főleg azon cégek kevésbé optimisták a közeljövőt illetően, amelyek állami megrendelésektől vagy pedig a belföldi kereslettől függenek. 3.2 A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai Közel két éve, május 1-jén nyílt meg az osztrák munkaerőpiac. Mint a év elején végzett felmérés esetében, a jelenlegi felmérésben is azt vizsgálták, hogy milyen változásokat tapasztaltak a vállalatok az elmúlt időszakban. Mint egy évvel korábban a megkérdezettek szemszögéből nézve a vállalatok számára alig okozott konkrét változásokat a munkaerőpiaci nyitás. Ezt mindenek előtt osztrák oldalon látják így, hiszen a megkérdezett osztrák vállalkozások 77%-a nem tudott olyan konkrét következményt megnevezni, amit a munkaerőpiaci nyitás okozott a saját vállalkozásának. Magyar oldalon 60% volt ez az arány, további 32% csak kis változásokat figyelt meg ezen a területen (Ausztriában a vállalkozások 6%-a látta ezt így). Az osztrák vállalkozások képviselőinek összesen 17%-a és a magyar cégek 9%-a tapasztalt inkább nagy vagy nagyon nagy változásokat a saját vállalkozására nézve (lásd 5. ábra). Az előző évhez képest nem állapíthatók meg lényeges eltérések az adott válaszok tekintetében. 15

18 5. ábra: A májusi munkaerőpiaci nyitás által okozott változások (összesen) HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs változás inkább nagy változás inkább kismértékű változás nagymértékű változás Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 A konkrét változásokra irányuló kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy az osztrák vállalatok mindenekelőtt a Magyarországról érkező álláspályázatok számában figyeltek meg változásokat. Egyesek arról számoltak be, hogy főleg az első időszakban több megkeresés érkezett, az érdeklődés azonban idővel ismét enyhült, mások viszont azt nyilatkozták, hogy sokkal, sokkal több pályázat érkezik Magyarországról. Pozitívumként említik az engedélyhez kötés és a bürokratikus akadályok megszűntetését magyar munkaerő alkalmazása esetében. Ugyanakkor néhány magyar cég a szakképzett munkaerő elvándorlását említette meg és kihangsúlyozta, hogy néhány szakmában már most nehéz munkaerőt találni, így pl. a fémipari szakmákban. Mindenekelőtt jól képzett személyek szeretnének Ausztriában munkát vállalni. Így a megkérdezett magyar cégek 20%-a nyilatkozott úgy, hogy az Ausztriába történő elvándorlás miatt bizonyos feszültség tapasztalható az adott vállalaton belül. A bérek és fizetések terén főleg osztrák oldalon nem tapasztaltak változásokat. A megkérdezettek csupán 4%-a figyelt meg (inkább) nagy változást ezen a téren, 94%-a pedig semmiféle változást nem észlelt. Magyar oldalon a megkérdezett cégek 60%-a egyáltalán nem érzékelt változást, 34%-a inkább nem és csupán 6%-a számolt be kismértékű változásokról, ami tehát inkább elhanyagolható arányt jelent (lásd 6. ábra). A magyar megkérdezettek által észlelt változások a bérszínvonal emelkedésére vonatkoznak, ami viszont pozitívan is értékelhető, hiszen így meg lehet tartani a szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat. 16

19 6. ábra: A bérek és fizetések májusi munkaerőpiaci nyitás által okozott változása HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs változás inkább nagy változás inkább kismértékű változás nagymértékű változás A felmérés során konkrétan azt is megkérdezték a cégektől, hogy tapasztaltak-e változásokat a foglalkoztatási formák területén vagy a munkaerő-kölcsönzés szerepét illetően, hiszen mindkettő gyakran vitatott téma az osztrák munkaerőpiaci nyitással összefüggésben. Hasonlóan mint 2012 elején a megkérdezett osztrák cégek képviselőinek közel 15%-a és a magyar vállalatok 7%-a figyelt meg 2013 elején valamilyen változást a foglalkoztatási formák tekintetében. Majdnem minden esetben azt jelezték, hogy nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, valamint hogy a dolgozók részéről is nőtt a részmunkaidőben történő munkavégzés iránti igény. Néhány esetben úgy nyilatkoztak, hogy nő a munkaerő-kölcsönzés, ill. a megbízások kihelyezése, valamint a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás aránya. Az észlelt változásokat viszont a munkaerőpiaci nyitásnál nagyobb összefüggésben kell értelmezni egyrészt a részmunkaidőben történő foglalkoztatás általános növekedő tendenciája, másrész pedig az általános gazdasági változások tükrében. Az akár határon átnyúló módon megvalósuló munkaerő-kölcsönzés szerepének észlelése, vagy a szerep lehetséges változása tekintetében a közölt válaszok világosan rámutatnak arra, hogy csak kevés vállalat az osztrák megkérdezettek mindösszesen 4%-a és a magyar válaszadók 8%-a tapasztalt valamilyen változást ezen a területen. Magyar oldalon mindenek előtt az figyelhető meg, hogy erősödött a kínálati oldal, valamint az, hogy többet reklámozzák ezt a tevékenységet. Az, hogy alig észlelnek változásokat, azzal is összefüggésben állhat, hogy a megkérdezett vállalatok csak elenyésző mértékben vettek igénybe határon átnyúló munkaerő kölcsönzést, ill. nem terveznek hasonló lépéseket: az osztrák megkérdezettek csupán 3%-a, ill. egyetlen egy magyar vállalati képviselő nem nyilatkozta azt, hogy a közeljövőben határon átnyúló munkaerő-kölcsönzést biztosító szolgáltatást akarna igénybe venni. A munkaerőpiaci nyitással összefüggésben álló lényeges törvényi változások egyike volt a Bér- és szociális dömping elleni törvény ausztriai bevezetése, ami azt hivatott biztosítani, hogy valamennyi Ausztriában foglalkoztatott munkavállaló mindenképpen megkapja az őt kollektív szerződés szerint megillető alapbért. A törvény megszegését akár euróig terjedő birsággal büntetik. A törvény 17

20 védelmet nyújt mind az osztrák és az Ausztriában kiküldetésben dolgozók, mind pedig az Ausztriába kölcsönzött munkavállalók számára. A év elején készített felméréssel szemben nagyon lényeges változások figyelhetők meg abban a kérdésben, hogy tájékoztatva érzik-e magukat a vállalatok a törvénnyel összefüggésben és ha igen, akkor milyen mértékben: míg az egy évvel korábban végzett felmérés esetében a megkérdezett magyar vállalkozások mindösszesen 8%-a ismerte egyáltalán a törvényt és közülük 40%-a érezte úgy, hogy nem tájékozott ezzel összefüggésben, a évi felmérés alapján készült kép teljes mértékben megváltozott: az összes megkérdezett elvileg ismerte a törvényt és csak valamivel több, mint egy negyede érezte úgy, hogy nem jól tájékozott a törvénnyel összefüggésben; viszont 18%-a úgy érzi, hogy nagyon jól, 55% pedig úgy, hogy inkább jól tájékozott a Bér- és szociális dömping elleni törvénnyel kapcsolatban (lásd 7. ábra). 7. ábra: Tájékozottság foka a Bér- és szociális dömping elleni törvénnyel kapcsolatosan HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon jó inkább jó inkább rossz nagyon rossz Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 Osztrák oldalon már 2012-ben is viszonylag magas volt a törvénnyel kapcsolatos tájékozottság (a megkérdezettek 70%-a ismerte a törvényt); időközben Ausztriában sincs olyan megkérdezett személy, aki nem ismerné azt. A tájékozottság minőségét illetően viszont a magyar kollégákkal összehasonlítva jóval többen érzik úgy, hogy kevésbé jól tájékozottak: csak 12%-a érzi azt, hogy nagyon jól tájékozott, 32%-a jól, 37%-a inkább rosszul és 20%-a pedig úgy, hogy nagyon rosszul tájékozott. Míg tehát általánosságban véve pozitívumként említhető meg, hogy a határ mindkét oldalán nőtt a törvény ismertsége, a vállalatok szemszögéből nézve főleg osztrák oldalon a törvénnyel összefüggő további tájékoztatás igénye figyelhető meg. 18

21 3.3 Gazdasági kapcsolatok Ausztria és Magyarország között Míg a magyar vállalatok mintegy 45%-a úgy nyilatkozott, hogy ápol gazdasági kapcsolatokat Ausztriával, az osztrák vállalatok esetében ez mintegy harmadánál van így (lásd 8. ábra). Az előző évi felméréshez képest nem történt lényeges változás. A magyar vállalatok a gazdasági kapcsolatok ápolása részeként említik meg az Ausztriába irányuló exporttevékenységet, egy adott speciális területre történő beszállítást, valamint azt, hogy kapcsolatokat ápolnak osztrák vállalatokkal, ill. azt, hogy a megkérdezett magyar vállalat egy osztrák cég leányvállalataként működik. Osztrák oldalról a legtöbb esetben partnerségeket, leányvállalatokat, telephelyeket, vagy beszállító cégeket, további magyarországi ügyfeleket, vagy Magyarországról érkező megrendeléseket neveznek meg a gazdasági kapcsolatok témakörével összefüggésben. Az utolsó két válasz esetében feltűnő a évvel szemben végbement növekedés. 8. ábra: A szomszédos országgal ápolt gazdasági kapcsolatok HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% vannak gazdasági kapcsolatai nincsenek gazdasági kapcsolatai Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 Mindösszesen hat olyan együttműködés létezik, ami csak 2011 óta áll fenn, a többiek már korábban elkezdődtek, tehát az osztrák munkaerőpiaci nyitás nem gyakorolt lényeges hatást erre a területre. Mint a megelőző években, a megkérdezett osztrák vállalatok mintegy harmada foglalkoztatott magyar munkavállalókat, legnagyobb részük 1-5 Magyarországról érkezett munkavállalónak adott munkát (lásd 9. ábra). Ez főleg a burgenlandi cégekre vonatkozik, amelyeknek mintegy fele foglalkoztat magyar munkavállalókat. Az alsóausztriai cégeknél ez az arány mintegy 30%, a bécsi vállalatok esetében pedig 20%. Azon vállalatok közül, amelyek magyar állampolgárokat foglalkoztatnak, csupán 6%-a számolt be arról, hogy rossz tapasztalatokat szerzett. Ezzel szemben 58%-a nagyon jó, 36%-a pedig jó tapasztalatokra tett szert a magyar munkavállalókkal összefüggésben. Pozitívumként külön kiemelték a megbízhatóságot, az elkötelezettséget, a motiváltságot, valamint a jó szakképesítést, ill. azt hangsúlyozták, hogy egyszerűen nincsenek különbségek az osztrák és a magyar munkavállalók között. Esetleges rossz tapasztalok esetében mindenek előtt a nyelvi akadályokat 19

22 említették meg a megkérdezettek. Viszonylag kevés vállalat nyilatkozott úgy a kommunikációs és nyelvi nehézségekre irányuló konkrét kérdésre, hogy problémák merültek volna fel e téren: mindösszesen 5 osztrák cég képviselője tett erre irányuló említést válaszadása során. 9. ábra: A szomszédos országból érkezett foglalkoztatottak száma HU AT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nincs öt, vagy annál kevesebb több, mint öt Forrás: Integrációs monitor EXPAK AT.HU 2013: AT n 100, HU n 110 Annak ellenére, hogy a határ mindkét oldalán téma a szakképzett munkaerő hiánya, a megkérdezett vállalatok csupán nagyon kis része jelezte azt, hogy a jövőben a szomszédos országban kíván aktívan, ill. nagyobb intenzitással munkaerőt keresni: mindösszesen három osztrák vállalkozás képviselője nyilatkozott úgy, hogy nagyobb erővel tervezi magyar munkavállalók toborzását (ami nem jelenti azt, hogy a többi cég nem alkalmaz a határtérségekből érkező munkavállalókat, hanem csupán azt, hogy ők nem keresnek kifejezetten és hangsúlyosan magyar munkavállalókat). A célirányos keresés okaként a szakképesítést, a mobilitást, valamint a már meglévő jó tapasztalatokat nevezték meg. Azok a vállalatok, amelyek nem terveznek erőteljesebb toborzási tevékenységet, okként mindenek előtt a nyelvi akadályokat említették meg. A megkérdezettek nagy része viszont azt nyilatkozta, hogy jelenleg vagy nem keres munkaerőt, vagy pedig amúgy is elegendő számú helybéli pályázó áll rendelkezésére, vagy pedig azt, hogy számára mindegy a munkavállaló nemzetisége, tehát nem kifejezetten magyar munkaerőt keres, adott esetben viszont magyarokat is alkalmaz. 3.4 A foglalkoztatás helyzete 2012-ben és 2013-ra várható alakulása A 3.1-es fejezetben a vállalatok gazdasági változásokkal kapcsolatos általános becslésére irányult a felmérés az előző évre (2012-re), valamint a évi várakozásokra vonatkozóan. A helyzet megítélése szempontjából nagyon lényeges szerepet játszik a foglalkoztatottak állományának alakulása is, ami időközben már öt éve a vállalati felmérés központi részét képezi. A lekérdezett különböző mutatók alapján látszik, hogy a foglalkoztatás helyzetének eddigi alakulása ambivalens képet fest. Viszonylag pozitív változás körvonalazódik az új munkaerő felvételének területén: 20

23 2008-ban és 2009-ben a megkérdezett vállalatok 55%-ánál volt létszámbővítést, ben ez az osztrák vállalatok 66%-áról, a magyar cégék esetében pedig 97%-ukról volt ez elmondható és 2011-ben az osztrák vállalatok 64%-a, a magyar cégek 91%-a hajtott végre létszámbővítést ben hasonlóan néz ki a helyzet. A megkérdezett osztrák vállalatok 65%-a és a magyar cégék 91%-a nyilatkozott úgy, hogy új munkaerőt vett fel 2012-ben. A magyar és az osztrák határmenti térségeinek foglalkoztatási helyzetének megítélésekor nem csak az adott évben felvett új munkaerő alkalmazása számít jellemző indikátornak, hanem az úgy nevezett foglalkoztatási egyenleg alakulása is érdekes kérdés, tehát az adott év új felvételeinek és elbocsátásának aránya. A 10. ábra azt mutatja, hogy a vállalatok megfelelő felmérése óta világos eltolódások tapasztalhatók a vállalatok válaszadási magatartásában ben, tehát közvetlenül a gazdasági válság kitörését követően visszafogott válaszadási magatartás volt tapasztalható: a megkérdezett magyar cégek mintegy 60%-a, valamint az osztrák vállalatok 50%-a jelezte azt, hogy több személyt alkalmazott, mint amennyit elbocsátott. A magyar vállaltok 25%-a és az osztrák cégek 15% viszont több elbocsátásról számol be ben és 2011 lényegesen több vállalat, főleg magyar oldalon nyilatkozott úgy, hogy több munkavállalót vett fel, mint amennyit elbocsátott; így az elbocsátások aránya fokozatosan csökkent. Úgy tűnik, hogy a évet bizonyos stabilizáció fémjelzi: mindenek előtt azon vállalatok száma emelkedett nagy mértékben, amelyeknél hasonló az elbocsátások és a felvételek aránya, valamint sem elbocsátást, sem pedig felvételt nem hajtottak végre. Az osztrák vállalatok közel 45%-a és a magyar cégek mintegy 30%-a sorolható ebbe a kategóriába. Azon vállalatok aránya, amelyek túlnyomórészt elbocsátásokat hajtottak végre, a határ mindkét oldalán a legalacsonyabb értékre esett vissza (Magyarországon 8%, Ausztriában pedig 4%). Azon vállalkozások aránya, amelyek túlnyomórészt új munkaerőt vettek fel, 2010 és 2011-hez képest szintén visszaesett a évi szintre. Míg egyrészt az állandó létszámmal rendelkező vállalatok számának emelkedése és a főleg elbocsátásokat végrehajtó cégek csökkenése nagyon pozitív változásnak tekintendő, a túlnyomórészt új munkaerőt alkalmazó vállalatok számának csökkenése arra világít rá, hogy megfigyelhető ugyan egy bizonyos újbóli gazdasági fellendülés, viszont ennek mértéke messze nem éri el a 2009-ben bekövetkezett növekedési intenzitást. A vállalatok méretét figyelembe véve, a magyar oldalon főleg a közepes és a nagy cégek voltak azok, amelyek létszámbővítést ill. létszámleépítést hajtottak végre. Osztrák oldalon inkább a közepes és nagyvállalatoknál történt létszámbővítés, míg a kisebb cégek változatlan helyzetből indultak ki. 21