Munkaügyi Együttműködési Fórum

Átírás

1 Munkaügyi Együttműködési Fórum OSZTRÁK-MAGYAR INTEGRÁCIÓS MONITOR 2012

2 L&R TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Lechner, Reiter und Riesenfelder Sozialforschung OEG A-1060 Bécs, Liniengasse 2A/1 TEL: +43 (1) IMPRESSZUM Ezt a jelentést az L&R Társadalomkutató Intézet készítette. Médiatulajdonos: L&R Társadalomkutató Intézet, Liniengasse 2A, 1060 Wien Minden jog fenntartva, utánnyomás akár kivonatban is csak forrás megnevezésével engedélyezett. Bécs, április

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról 2 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben 8 FACTBOX: Központi mutatószámok 2011* 15 3 A vállalati felmérés eredményei Általános hangulatkép 2012-ben A munkaerőpiaci nyitás és annak megfigyelt hatásai A foglalkoztatás helyzete 2011-ben és 2012-re várható alakulása A munkaerő-igény alakulása 2012-ben: munkaerő-felvétel és létszámleépítés szakképesítés és szakmák szerint A következő hónapok kihívásai 26 4 Összefoglaló 28 MELLÉKLET: Statisztikai adatok a évi vállalati felméréshez 29 1

4 1 Bevezetés az osztrák-magyar integrációs monitorról Az osztrák-magyar integrációs monitor az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia (EXPAK AT.HU) ETE projekt keretében készül. Az EXPAK AT.HU a munkaerőpiac regionális szereplőinek azon fóruma, amely az információk és ismeretek, koncepciók cseréjét és a közös projektek megvalósítását, valamint a határon átnyúló munkaerőpiaci együttműködést hivatott szolgálni. Ezen projekt egyik munkacsomagja az osztrák-magyar integrációs monitor elkészítésére irányul. Tartalmi és módszertani szempontból ez az alábbi munkalépéseket foglalja magában: a határmenti térség jelenlegi munkaerőpiaci helyzetéről készült tanulmányok összegzése 1, a régió vonatkozásában releváns munkaerőpiaci adatok felkutatása, összegyűjtése és elemzése, a vállalatok (100 magyarországi vállalat és 100 osztrák vállalat) körében évente végzett felmérések. A cél az, hogy a felmérés segítségével a rendelkezésre álló statisztikai adatokon túlmenően olyan adatokat gyűjtsenek össze a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekre alapozva célzott intézkedéseket, valamint a vállalatokra vonatkozóan előrejelzéseket lehet kidolgozni, ill. elkészíteni. Minden évben elvégzik az elemzés fenti lépéseit, annak érdekében, hogy így évente elkészülhessen egy Integrációs monitor című jelentés, amely a közös munkaerőpiac és a gazdasági övezet alakulását hivatott dokumentálni a projekt teljes futamideje alatt. Az Integrációs monitor 2012 jelentés már a negyedik olyan beszámoló, amely az EXPAK AT.HU keretében készült el. A 2009., 2010 és évi beszámolók, éppúgy, mint az aktuális jelentés elérhető a projekt honlapján Jelen beszámoló súlypontilag két fejezetre tagolódik: Az osztrák-magyar határtérség munkaerőpiaca aktuális fejlődésének, alakulásának bemutatása az adatok és a szakirodalom elemzéséből nyert eredmények segítésével. A határmenti régióban működő vállalatok helyzetének elemzése az elvégzett osztrák-magyar vállalati felmérés eredményeinek mentén ben a felmérés során a kérdések súlypontilag a munkaerőigény aktuális alakulására, valamint a munkaerőpiac megnyitásának megfigyelt kihatásaira helyeződtek. 1 Az összefoglalók az EXPAK AT.HU honlapján ( érhetők el. 2

5 2 Az osztrák-magyar határmenti régió munkaerőpiaca 2.1 Nemzetközi és nemzeti kontextusban Az Európai Unió tagországai évek óta követik azt a stratégiát, amely nagyobb mértékű növekedésre és foglalkoztatásra irányul annak érdekében, hogy Európa a legversenyképesebb és legdinamikusabb nemzetgazdasággá váljon. Ebből a célból fogadták el 2000-ben a Lisszaboni Stratégiát. 2 Viszont már ezen évtized első felének végén megállapították, hogy a stratégia megvalósítása csak nehézkesen halad, ami a stratégia újbóli elindításához vezetett, melynek során nagyobb hangsúlyt fektettek a gazdasági növekedésre, valamint a foglalkoztatás területére. A Lisszaboni Stratégiával összefüggésben készített mérlegében az Európai Bizottság ezért le is leszögezi, hogy annak céljait nem lehetett elérni. 3 Egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság okozta gazdasági összeomlás nehezítette meg a célok elérését, másrészt maguk a célok is túl ambiciózusak voltak. A Bizottság rámutat arra is, hogy a tagállamok túl kevés energiát fektettek a lisszaboni célok megvalósításába. Ezen okból kifolyólag dolgozták ki az Európa 2020 stratégiát, mely arra tesz kísérletet, hogy integrált vezérelvek segítségével jobban összeegyeztesse a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási stratégiáját, hatásukat erősítse és így sikeresebb legyen, mint a Lisszaboni Stratégia. Az Európa 2020 stratégia három átfogó növekedési célt fogalmaz meg: Az intelligens növekedés egy a tudáson és innováción alapuló gazdasági növekedést céloz meg. A fenntartható növekedést az erőforrások megóvását lehetővé tevő potenciálok kiaknázásával, az ökológiai elemek hangsúlyozásával, valamint a versenyképesség növelésével érjék el. az integratív növekedés a magas foglalkoztatási szint és egy kiforrottabb szociális és regionális összefüggés megteremtés elősegítését jelenti. Az új stratégia a foglalkoztatásra vonatkozóan az alábbi mennyiségi célokat fogalmazza meg: a 20 és 64 év közötti nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra történő növelése 2020-ig a fiatalok, az idősebb korosztályhoz tartozók, a szakképesítés nélküliek, valamint a migráns munkavállalók foglalkoztatási esélyének javításával. Itt a Bizottság ről re módosította az életkoralapot a Lisszaboni Stratégiához képest, a célként kitűzött foglalkoztatási rátát pedig 70%-ról összesen 75%-ra. Hogyan alakul ezen kitűzött célszámok elérése? A évi eredmények bizonyítják, hogy a Lisszaboni Stratégia céljának, nevezetesen a 70%-os foglalkoztatási ráta elérése számos tagállamot így Magyarországot is nagy kihívások elé állította, különös tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra. Nemzetközi számítások 4 alapján Ausztriában 2010-ben 71,7% volt a foglalkoztatási ráta és ezzel valamivel felülmúlja a 2 Lásd bővebben: Fischer, Severin/Gran, Stefan/Hacker, Björn/Jakobi, Anja P./Petzold, Sebastian/Pusch, Toralf/Steinberg, Philipp. EU 2020 Impulzusok a poszt-lisszaboni stratégia számára. FES. Nemzetközi politikai elemzés, 2010, 499. oldal 3 Európai Bizottság: Europa 2020; valamint Európai Bizottság: A Lisszaboni Stratégia értékelése; 4 Eurostat, EU Labour Force Survey, sh. European Commission - Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities (2011): Employment in Europe Brussels 3

6 70%-os célt, míg Magyarországon 55,4%-kal jóval alacsonyabb a foglalkoztatási szint. A nők foglalkoztatását illetően mind a két országban van még mit pótolni: Ausztriában 66,4%, Magyarországon pedig 50,6% körül van a foglalkoztatási ráta a nők körében ben csak kis mértékben változtak ezek a számok: Magyarországon a év közöttiek foglalkoztatási rátája 55,8%, Ausztriában pedig 72,1% körül van, ami azt jelenti, hogy mindkét országban enyhe növekedést sikerült elérni. Az viszont tény, hogy Magyarországon még nem sikerült elérni a válság előtti foglalkoztatási szintet. A két ország Magyarország és Ausztria összehasonlítása a munkaerőpiacon végbement különböző fejleményekre derít fényt: míg az osztrák munkaerőpiac végéig lényegében kiheverte a válságot és a munkanélküliek száma csökkent, addig Magyarországon továbbra is magas munkanélküliség figyelhető meg. Az EUROSTAT meghatározása szerint 2010-ben 11,2% volt Magyarországon a munkanélküliségi ráta és ez 2011-ben csak enyhén csökkent éspedig 10,9%-ra. Ezzel szemben Ausztriában viszonylag alacsony szinten, azaz 4,4%-on van a munkanélküliségi ráta, amit 2011-ben ha kis mértékben is de sikerült tovább csökkenteni 4,2%-ra. A 2012-es évre tulajdonképpen a munkanélküliek számának csökkenését prognosztizálták, a jelenlegi gazdasági fejlemények viszont a munkanélküliségi ráta növekedésére engednek következtetni. Ennek megfelelően az Európai Bizottság Magyarország számára bizonytalan gazdasági fejlődést prognosztizál és a foglalkoztatás alakulása is negatív tendenciát mutat. Magyarország azon tagállamok közé tartózik, ahol a legnagyobb számban szűntek meg munkahelyek. Ugyanígy Ausztriában is csak rendkívül gyenge gazdasági növekedéssel számolnak és a munkanélküliség ennek megfelelő növekedésével. Az Európai Unió valamennyi tagállamában a munkanélküliség folyamatos növekedése figyelhető meg, mindenek előtt a fiatalok körében nőtt meg ugrásszerűen a munkanélküliség. 2.2 Az osztrák-magyar határmenti régió foglalkoztatási helyzete A kelet-ausztriai/nyugat-dunántúli régió foglalkoztatási helyzete 5 a viszonylagos kistérségi jellegtől függetlenül is lényeges eltéréseket mutat. Ez éppúgy érvényes összességében véve az ausztriai és a magyarországi régióra vonatkozó összehasonlításra, mint az adott országok térségein belüli összevetésre 6. A (15 és 64 év közöttiek) foglalkoztatási rátája 2011-ben Alsó-Ausztriában 73,0%, Burgenlandban 71,0% és Bécsben 67,8% volt. Érdekes, hogy a ráta Burgenlandban enyhén csökkent (-0,3 százalékpont), Bécsben stagnált és Alsó-Ausztriában enyhén nőtt (+0,7 százalékpont). Mindegyik tartományban alacsonyabb a nők foglalkoztatási rátája a férfiakéhoz képest óta a magyarországi megyék szintén készítenek kimutatást a 15 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátájáról; így most már lehetővé válik az összehasonlítás az Kelet-Ausztria: Bécs, Alsó-Ausztria, Burgenland Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Itt szeretnénk arra utalni, hogy az egyes régiókra vonatkozó különböző adatok csak korlátozottan összehasonlítható formában vagy részben egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Forrás: évi munkaerőpiaci statisztika eredményei. Statisztika Ausztria 4

7 ausztriai tartományok adataival 8. A 2010 és 2011 közötti összevetés azt mutatja, hogy Zala megyében először figyelhető meg újra a foglalkoztatási ráta növekedése, mégpedig a évi 56%-ról a évi 59,1%-ra. Vas megyében is az előző évhez hasonlóan 2,8 százalékpontos növekedés tapasztalható, a foglakoztatási ráta ben 60,9% volt. Győr-Moson-Sopron megyében a évi stagnálást követően éves összehasonlításban 0,9 százalékpontos csökkenés figyelhető meg, mely következtében 2011-ben 60,5% volt a foglalkoztatási ráta. A magyarországi megyék foglalkoztatási rátái ennek megfelelően lényegesen alacsonyabbak, mint az ausztriai tartományoké. A foglalkoztatási ráták korcsoport szerinti bontásban történő összehasonlítása ettől valamelyest eltérő képet mutat a regionális különbségeket illetően. Ennek megfelelően a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatási rátája Győr-Moson-Sopron megyében majdnem megegyezik a Bécsben mért szinttel. A három ausztriai tartományban és a három magyarországi megyében végig megfigyelhető az idősebb munkavállalók foglalkoztatásban való alacsonyabb részvételét illetően megmutatkozó nagyfokú hasonlóság, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság is folyamatos kritikát fogalmaz meg: 55 éves kortól jelentősen csökken a foglalkoztatásban való részvétel. Habár az ausztriai tartományok a magyarországi megyékhez képest valamelyest jobb adatokkal rendelkeznek, a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban általánosságban véve alacsony szintű. Az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 43%-kal Bécsben és 42%-kal Alsó-Ausztriában a legmagasabb. Burgenlandban, valamint a magyar megyékben 37%, ill. 36% körüli alacsony szinten van a ráta. Ausztria és Magyarország között a legnagyobb különbség a 15 és 24 év közöttiek foglalkoztatásban való részvétele tekintetében figyelhető meg: ezen a téren a három tartomány 43% és 53% közötti rátákkal rendelkezik, míg a nyugat-magyarországi megyékben ez az arány 21%. Ausztriában éppúgy, mint Magyarországon is mindenekelőtt a fiatalok és az alacsony végzettségűek voltak azon első a csoportok, akiket a munkanélküliség a gazdasági válság miatt fokozott mértékben érintett. Ausztriában ezen a területen már régebb óta érzékelhető javulás, de 2010-hez képest most első ízben Magyarországon is ismét nőtt a foglalkoztatási ráta ezen korosztályon belül. Ettől függetlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen korosztályon belül magas a munkanélküliség. 8 A 2009-es évi integrációs monitorban a 2008-as évre vonatkozóan a év közötti korcsoport tekintetében a nyugat-magyarországi megyékre megadott foglalkoztatási ráta szerepel. Időközben utólag rendelkezésre állnak a 2008-as év megfelelő számadatai a év közöttiek tekintetében is; az összehasonlításhoz ezeket vettük alapul. 5

8 1. ábra: Foglalkoztatási ráták (%-ban) korcsoport szerinti bontásban a kelet-ausztriai és nyugat-magyarországi régiókban, ,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% év év év Burgenland 51,4% 86,2% 37,5% Alsó-Ausztria 53,0% 87,3% 41,0% Bécs 43,4% 80,6% 41,1% Gy-M-S 21,1% 79,3% 34,1% Vas 20,8% 80,1% 38,0% Zala 21,9% 76,9% 38,3% Forrás: Statisztika Ausztria 2012; KSH Központi Statisztikai Hivatal (ILO számítás alapján) A határmenti térség foglalkoztatási struktúráját a szolgáltatási szektor magas szintű jelentősége jellemzi. Valamennyi vizsgált régióban a foglalkoztatottak többsége a harmadik szektorban dolgozik. Bécsben különösen fontos a szolgáltatás területe a 83%-os foglalkoztatáson belüli részesedéssel. Az osztrák oldalon összességében véve nagyobb súllyal bír a szolgáltatási szektor, még akkor is, ha a magyar oldalon az elmúlt években nőtt ennek a területnek a jelentősége. A magyar és az osztrák térségek összehasonlítása azt támasztja alá, hogy a magyar oldalon még mindig sokkal nagyobb jelentőséggel bír a termelés: míg Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megyében a munkavállalók mintegy 39%-a, Vas megyében pedig 42%-a dolgozik a termelés területén, addig az osztrák régiókban ez az arány a munkavállalók mintegy negyedét, Bécsben pedig alig 18%-ot tesz ez ki. Az elsődleges szektor alapvetően csekélyebb szerepet játszik és az osztrák oldalon egyre inkább veszít jelentőségéből, míg Magyarországon enyhe növekedés könyvelhető el. 6

9 2. ábra: Munkavállalók aránya gazdasági ágazatok és régiók szerinti bontásban, 2011 Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% primer szektor szekunder szektor szolgáltatási szektor Forrás: Ausztria: Statisztika Ausztria Munkaerőpiaci statisztika 2011, ÖNACE 2008 szerint; Magyarország: ILO Az elmúlt évek sokat vitatott kérdésfelvetése volt a nem osztrák állampolgársággal rendelkező, különösen a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamokból érkező munkavállalók foglalkoztatása. Ausztria május 1-én megnyitotta munkaerőpiacát az ezekből az államokból érkező munkavállalók számára ben az ILO koncepció szerint Burgenlandban 5,9% (8.100), Alsó-Ausztriában 6,7% (53.400) és Bécsben 22,5% ( ) külföldi munkavállalót tartottak nyilván. Már ez a kimutatás igazolja, hogy mindenek előtt Bécsben jelent hangsúlyos témát a migráns munkavállalók munkaerőpiacon való jelenléte. A Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMASK) nyilvánosságra hozza a munkaerőpiaci nyitás óta 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkező munkavállalókról szóló adatokat is. Az alábbi táblázatban látható, hogy a hónapok során folyamatos növekedés volt megfigyelhető és 2012 márciusában az országos adat már kevéssel a főt is meghaladja. Közülük a legtöbben Bécsben és környékén dolgoznak (31.304), mely térséget Alsó-Ausztria (22.161) és Burgenland (12.116) követi. 1. táblázat: A 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók száma december január február március ebből ebből ebből ebből összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás összesen liberalizációs hatás Bécs Alsó- Ausztria Burgenland Ausztria Forrás: BMASK 7

10 Ezzel összefüggésben a BMSAK nyilvánosságra hozza az úgy nevezett liberalizációs hatást is, melyet úgy számolnak ki, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamokból származó munkavállalók adott hónap végén mért növekményből levonják azon létszámállomány átlagát, akik január és április között tehát már a munkaerőpiaci nyitást megelőzően az osztrák munkaerőpiacon addicionálisan munkaviszonyban álltak. Mint ahogyan azt a táblázat is mutatja, Bécsben és Alsó- Ausztriában a növekedés mintegy egynegyedét tulajdonítják a liberalizációs hatásnak, míg Burgenlandban ez az arány 16%, tehát lényegesen alacsonyabb. Az adatokat állampolgárság szerint is gyűjtik és látható, hogy a magyar munkavállalók aránya a december és március közötti időszakban 41% és 42% között alakul. Érdekesnek mutatkozik még, hogy az említett időszakban az EU-tagállamokból érkező munkavállalók száma a szezonális ingadozások ellenére folyamatosan nőtt; ezen belül a magyar munkavállalók aránya nagyobb ütemben nőtt a más államokból érkezőkéhez képest. Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy vajon nem a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, valamint a szociális segélyben való részesüléshez szükséges közhasznú munkára való kötelezés kényszerít-e egyre több magyar állampolgárt az osztrák munkaerőpiacra. Az Európai Unió tagállamainak (és az EGT államainak) állampolgárai 2009 óta munkavállalási engedély nélkül, korlátlanul vállalhatnak munkát Magyarországon. Előtte a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak munkavállalási engedélyre volt szükségük. Az EU-állampolgárok foglalkoztatása esetében fennáll ugyan a bejelentési kötelezettség, azonban az azonosítás lehetősége nem adott. Az osztrák munkavállalók száma rendkívül alacsony. 2.3 Munkanélküliség az osztrák-magyar határmenti térségben Mint ahogyan arra a jelentés elején már utaltunk, a határ mindkét oldalán javulás tapasztalható a munkaerőpiacon: éves átlagban 2011-ben Győr-Moson-Sopron megyében (5,7%) valamint Alsó-Ausztria tartományban (6,8%) volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta (a regisztrált adatok alapján) a határmenti térségben. Már itt látszik, hogy a munkanélküliségi ráta a nemzeti számítás szerint 2011-ben magyar oldalon első ízben alacsonyabb volt, mint az osztrák oldalon. A ráta Alsó-Ausztriában 7,5%, sőt Bécsben 9,2%. Ezzel szemben Vas megyében 7,7% a munkanélküliek aránya, és csupán Zala megyében volt továbbra is magas (11,7%) a munkanélküliségi ráta (lásd 2. táblázat). A évvel történő összehasonlítás (szintén a 2. táblázat) azt mutatja, hogy a program magyarországi területén lényegesen erősebb javulás figyelhető meg az osztrákhoz képest. Így például Vas megyében 1,9 százalékpontos csökkenés tapasztalható, míg ezen értékek Burgenlandban és Alsó-Ausztriában 0,3%-ot tesznek ki, sőt Bécsben 0,4%-os növekedés figyelhető meg. Ezen adatok értelmezésénél viszont figyelembe kell venni azt, hogy Magyarországon 2011 szeptemberétől nagymértékben csökkentették úgy a munkanélküli segély folyósításának idejét, mint annak mértékét. Jelenleg már csak legfeljebb három hónapig folyósítható a munkanélküli segély, ennek elteltét követően szociális segély iránti kérelmet kell benyújtani, melynek odaítélése közhasznú munka végzésének kötelezettségével jár együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen töröltetik magukat a munkanélküli személyek 8

11 nyilvántartásából, és ez lehet a magyarországi munkanélküliség nagymértékű csökkenésének az egyik alapvető oka. 2. táblázat: Munkanélküliségi ráta (regisztrált adatok) tartományok ill. megyék szerinti bontásban, éves átlag és változás a évhez képest 2011 Nők Férfiak Összesen Változás Változás Változás hez 2011 hez képest % hez képest %- képest %- pontban pontban pontban Burgenland 7,0% 0,0 7,9% -0,5 7,5% -0,3 Alsó-Ausztria 6,5% -0,1 7,0% -0,5 6,8% -0,3 Bécs 7,9% +0,5 10,6% +0,3 9,2% +0,4 Győr-Moson-Sopron ---* ---* 5,7% -1,1 Vas ---* ---* 7,7% -1,9 Zala ---* ---* 11,7% -1,2 Forrás: AMS Ausztria, Osztrák Társadalombiztosítási Teherviselők Országos Szövetsége (=HV), munkaerőpiaci kutatás/statisztika (nemzeti számítás); Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) (nemzeti számítás). *= a három megye adatai nem állnak rendelkezésre nemek szerinti bontásban. A legfrissebb rendelkezésre álló (2012. januári) adatok is javulást mutatnak az előző évvel (2011. januárral) történő közvetlen összehasonlítás során, habár itt érzékelhető a vonatkozó törvényi változtatások hatása is, úgymint a munkanélküli segély rövidebb folyósítási ideje, vagy szociális segély esetén a közhasznú munkára való kötelezettség. Ennek ellenére mind a három megyében a nyilvántartásba vett munkanélküliek számának csökkenése tapasztalható. Ezzel szemben Ausztriában a januári munkanélküliségre vonatkozó számadatok Alsó-Ausztriában és Bécsben enyhe növekedést mutatnak 2011-hez képest és csupán Burgenlandban figyelhető meg egy enyhe, 0,1%-os csökkenés. (lásd 3. ábra) 9

12 3. ábra: Munkanélküliségi ráta 2009., 2010., és januárjában Vas megye Győr-Moson-Sopron megye Zala megye 8,20% 8,1% 6,30% 7,5% 8,1% 6,0% 10,1% 11,6% 12,2% 13,60% 15,0% 15,0% Alsó-Ausztria Bécs Burgenland 0,0% 09.jan. 10.jan. 11.jan. Jän.12 9,40% 9,3% 9,8% 8,9% 10,60% 10,4% 9,9% 9,3% 11,70% 11,8% 12,7% 12,5% Forrás: AMS Ausztria, nemzeti számítás; Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁSZF), nemzeti számítás. Hogyan néz ki a helyzet az osztrák-magyar határmenti térségben? Kelet-Ausztria álláskeresőinek összetételéről az alábbi részletes kép ad tájékoztatást (az értékek a évi átlagadatokat, ill. a évhez képest végbement változásokat mutatják; lásd a 3. táblázatban bemutatott áttekintést): Az álláskereső fiatalok (15 és 25 éves kor közötti személyek) aránya Burgenlandban 14,3%, Bécsben 14,1% és Alsó-Ausztriában 16,2% volt. A évvel összehasonlítva látható, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent az álláskereső fiatalok száma (-5,8% ill. -4,9%), míg Bécsben 7,9%-os növekedés volt tapasztalható. Az idősebb álláskeresők, tehát a 45 év fölötti személyek aránya a három tartományban mindenekelőtt Burgenlandban jelentős: az álláskeresők 41,4%-a volt 45 évnél idősebb, Alsó-Ausztriában ez az érték 37,6% és Bécsben 34,1% volt. Összehasonlítva a évvel úgy abszolút értékben kifejezve, mint részarányát illetően mind a három tartományban nőtt az idősebb álláskeresők száma, ennél fogva a válság utóhatásaként elsősorban az idősebb emberek számára jelent nehézséget a munkaerőpiacra való visszatérés. A végzettséget illetően az a világos kép körvonalazódik, mely szerint különösen azokat a személyeket érinti a munkanélküliség, akik a kötelező (általános) iskolai tanulmányokon túl más végzettséggel nem rendelkeznek. Ezen a téren tartományonként összességében véve nagy különbségek tapasztalhatók a munkavállalók képzési szintjének szempontjából. Míg például Bécsben a szakmunkásképzőt végzők aránya az álláskeresők között csak 23,2%, Burgenlandban ez az arány 41,3%-ot, Alsó-Ausztriában pedig 36,5%-ot tesz ki. Az is megfigyelhető, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkennek, míg Bécsben nőnek ezen arányszámok. Kevésbé jellemző az eltérés a legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezőknél, akiknek az aránya Burgenlandban 36%, Alsó-Ausztriában 39% és Bécsben 41% volt. A többi tartományhoz képest Bécsben valamivel magasabb a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (7,2% ill. 10,8%); viszont a 10

13 végzettséggel nem rendelkező személyek aránya is átlagon felül magas 13,1%-os értékkel az osztrák fővárosban. Ha megfigyeljük a 2010 és 2011 közötti változásokat, akkor azt látjuk, hogy elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében nőtt az álláskeresők aránya; így például a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Bécsben 10,4%-kal, Burgenlandban 10,7%-kal és Alsó-Ausztriában 6,4%-kal nőtt. Az előző évhez képest Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökkent a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma, míg Bécsben növekedés figyelhető meg. Az abszolút számokat nézve ezek a csoportok a szakmunkásokkal, az általános iskolai végzettséggel rendelkezőkkel (Bécsben az általános iskolai végzettséggel nélküliekkel is) szemben viszont inkább kisebb arányt képviselnek. Habár Bécs tartomány kivételével a szakmával rendelkező személyek, valamint a (kötelező) általános iskolai végzettséggel rendelkező, ill. azzal nem rendelkező személyek körében a munkanélküliség abszolút értelemben véve csökkent, mégis ezek azok a csoportok, akiket abszolút számokban kifejezve a munkanélküliség leginkább érint. Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező álláskeresők aránya Bécsben 28,8%-ot, Alsó-Ausztriában 14,7%-ot és Burgenlandban mintegy 10,8%-ot tesz ki. A évhez képest feltűnő, hogy különösen Bécsben átlagon felüli mértékben (+13%) nőtt a nem osztrák állampolgárságú álláskeresők száma, míg Burgenlandban 2,1%-os enyhe emelkedés tapasztalható, Alsó-Ausztriában pedig stagnál ez a szám. 11

14 3. táblázat: Munkanélküliség 2010-ben és 2011-ben tartományok, nemek, életkor, végzettség szerinti bontásban, valamint a 2010 és 2011 között történt változás %-ban kifejezve Burgenland Bécs Alsó-Ausztria Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Abszolút számban 2010 Abszolút számban 2011 Változ ás %- ban Összesen ,9% ,7% ,3% Nemek szerint Férfiak ,8% ,0% ,6% Nők ,2% ,2% ,0% Életkor szerint Fiatalok < 25 év ,8% ,9% ,9% Felnőttek év ,6% ,5% ,5% Idősebbek >= 45 év ,5% ,0% ,3% Végzettség szerint Felsőfokú végzettség ,7% ,4% ,4% Felsőfokú szakmai ,3% ,3% ,7% végzettség Középfokú végzettség ,5% ,0% ,1% (szakiskola) Szakmunkásképz ő ,7% ,7% ,5% Általános iskola ,5% ,3% ,1% Iskolai végzettség ,8% ,2% ,8% nélkül Tisztázatlan Állampolgárság szerint osztrák ,3% ,4% ,8% nem osztrák ,1% ,0% ,1% Forrás: AMS Ausztria és évi munkaerőpiaci online adatok A gazdasági válságnak a munkaerőpiacot is érintő kitörése óta tehát különböző változások tapasztalhatók az egyes csoportok körében: Összességében véve a férfiakat továbbra is nagyobb mértékben érinti a munkanélküliség, mint a nőket, habár a évi adatok azt támasztják alá, hogy Burgenlandban és Alsó-Ausztriában csökken a munkanélküli férfiak száma, míg a nők körében nő, ill. stagnál ez a szám. Bécsben mindkét nem esetében a munkanélküliség növekedése figyelhető meg, a nőket viszont jobban érinti, mint a férfiakat. Az is megfigyelhető, hogy hasonlóképpen, mint 2010-ben Burgenlandban és Alsó- Ausztriában csökkent a munkanélküliek száma a fiatalok körében, míg Bécsben egyértelmű növekedés tapasztalható. Ezzel szemben az idősebbek körében mind a három tartományban növekedés figyelhető meg és mindenek előtt Bécsben nőtt lényegesen az idősebb munkanélküliek száma. A migráns munkavállalók körében is a munkanélküliek számának növekedése figyelhető meg. Szakmacsoportok szerinti bontásban a három tartomány viszonylatában megmutatkozik, hogy a munkahelyek elvesztése a válság során mennyiségileg leginkább a kis- és nagyipart érintette ben azonban a tartományok között nagyobb eltérések figyelhetők meg: míg Alsó-Ausztriában és Burgenlandban a munkanélküliek száma a kis- és nagyiparban igencsak jelentősen csökkent, addig 12

15 Bécsben ez a szám emelkedett. Általánosságban elmondható, hogy Bécsben éppúgy, mint a másik két tartományban is csak a műszaki szakmák esetében volt egy enyhe visszaesés tapasztalható a bejelentett munkanélküli személyek számát illetően, míg az összes többi szakmaterületen emelkedés történt, amely a kereskedelem és a közlekedés, a szolgáltatási szektor szakmáiban, valamint az egészségügyben és az oktatásban volt a legjelentősebb. Az utolsó két szakmaterületen Alsó-Ausztriában és Burgenlandban is újra enyhe növekedés figyelhető meg. Az álláskeresők összetételét Nyugat-Magyarországon ábrázoló áttekintés az alábbi képet mutatja (az ebben szereplő értékek a évi éves átlagadatokra ill. a 2010-es évhez viszonyított változásokra vonatkoznak; az áttekintést a 4. táblázat tartalmazza): Míg 2008-ban Nyugat-Dunántúlon a munkanélküliség általi abszolút érintettség a nők és a férfiak körében körülbelül azonos volt, addig 2009-ben ez az arány a férfiak javára tolódott el pozitív irányba ben és 2011-ben az tapasztalható, hogy ezekben a megyékben a munkanélküliség mindenekelőtt a férfiakat érinti ismét valamivel nagyobb gyakorisággal. Ugyanakkor a kiértékelések azt is alátámasztják, hogy a munkanélküliség lényegesen nagyobb mértékben csökken a férfiak, mint a nők körében. Összességében véve a munkanélküliek számának viszonylagosan erőteljes visszaesése figyelhető meg valamennyi megyében, a csökkenés Vas megyében volt - 22,3%-kal a legnagyobb, ezt követte Győr-Moson-Sopron megye -13,3%-kal és Zala megye -9,9%-kal. Amennyiben az álláskeresők korát vesszük alapul, úgy megfigyelhető, hogy Nyugat- Magyarországon a fiatal álláskeresők aránya (25 éves korig) 2011-ben csak kismértékben volt magasabb, mint Kelet-Ausztriában. Vas megyében az álláskeresőknek 16,1%-a, Győr-Moson-Sopron megyében 15,4%-a, Zala megyében pedig 15,3 %-a volt 26 évnél fiatalabb. Az idősebb álláskeresők (46 éves kor felettiek) tekintetében is kismértékű különbség mutatkozik az osztrák és a magyar régiók között, ez az arány Zala megyében 38,6%, Vas megyében 35,7% és Győr-Moson-Sopron megyében 34,0% volt. A évhez képest látható, hogy mindegyik magyar megyében a fiatalok profitáltak leginkább a munkanélküliség csökkenéséből: Vas megyében különösen nagymértékben csökkent a munkanélküli fiatalok száma, éspedig 24,3%-kal, viszont Győr-Moson-Sopron megyében 16,5%-os, Zala megyében pedig 11,9%-os csökkenés figyelhető meg. Összehasonlításképpen a 45 év felettiek körében volt legalacsonyabb a csökkenés, de itt is Zala megyében 7,7%-kal, Győr-Moson-Sopron megyében 10,2%- kal Vas megyében pedig kiemelkedő 21,5%-kal csökkentek a számok. A végzettséget figyelembe véve ugyan dominál a közép- ill. felsőfokú szakmai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők aránya, viszont nem olyan mértékben, mint a kelet-ausztriai tartományokban. Így a nyugat-dunántúli álláskeresők mintegy 30%-ának legfeljebb kötelező (általános) iskolai végzettsége van, 31%-a szakképző iskolát végzett, csupán 2%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, viszont 26%-a felsőfokú szakmai végzettséggel. Az álláskeresők 7%-ának van felsőfokú végzettsége. A felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező személyek, a szakmunkások, valamint a kötelező (általános) iskolai végzettséggel rendelkezők tartoznak számszakilag a leginkább érintett csoportok közé, viszont éppen ezekben a csoportokban mutatkozott a legnagyobb csökkenés a munkanélküliséget illetően. 13