Az oktatás az egyes tantárgyak esetében a következő óraszámok alapján történik:

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Nyíregyháza, Árok út 53. sz. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM HELYI TANTERVE 2007.

Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása lehetővé teszi gimnáziumok és szakközépiskolák számára nyelvi előkészítő évfolyam beindítását. A törvény 28. (4) pontja kimondja: nyelvi előkészítő évfolyamon tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás akkor, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, és a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell használni. Az Inczédy György Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium élni kíván ezzel a lehetőséggel, hiszen a nyelvi előkészítő évfolyam beindítása új távlatokat nyithat iskolánk számára. Nemcsak azért, mert az idegen nyelv és az informatika oktatására és elsajátítására rendelkezésre álló időkeret lényegesen növekedett, hanem azért is, mert az első évben rendelkezésünkre álló további időben olyan képességek és készségek elsajátítására is jut idő, amire eddig nem volt, vagy csak igen kevés. A nyelvi előkészítő évfolyamon a helyi tantervet önállóan készítettük el az Oktatási Minisztérium ajánlásai és a következő szempontok figyelembe vételével: egy-egy idegen nyelvet legalább két tanár tanítson minden csoportnak; az idegen nyelv és az informatika tantárgyakon kívül középiskolai tananyagot csak minimális mennyiségben tanítsunk; nem szabad hagyni, hogy az első évben a tanulók elfelejtsék az általános iskolában tanultakat, ezért a kötelező érettségi tantárgyakból (magyar, matematika) szintentartó órákat is be kell iktatni a tantervbe; az idegen nyelv és a számítógép használata jelenjen meg más tantárgyak tanulása során is; a tanulók ismerjenek meg különböző önismereti, tanulásmódszertani eljárásokat; a testnevelés órákon az erő- és állóképesség fejlesztése mellett hangsúlyozottan szerepeljenek a mozgás megszerettetését célzó játékok, gyakorlatok. A nyelvi előkészítő évfolyamon tehát a következő célokat tűztük ki magunk elé: a) használható nyelvtudás minden tanulónál egy idegen nyelvből, b) felkészítés emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára, c) a mindennapok során használható, biztos informatikai ismeretek elsajátítása, d) az általános iskolában tanultak elmélyítése, e) szakközépiskolai tanulmányok előkészítése, f) team munka. 2

Az oktatás az egyes tantárgyak esetében a következő óraszámok alapján történik: Tantárgy évi óraszám heti óraszám Magyar nyelv és irodalom 144 4 Angol nyelv 432 12 Matematika 144 4 Informatika 144 4 Testnevelés 90 2,5 Osztályfőnöki 36 1 Összesen 990 27,5 3

Magyar nyelv és irodalom Bevezetés: A magyar nyelv és irodalom tantárgy a nyelvi előkészítő évfolyamon a szóbeli kommunikáció fejlesztését, tudatosítását, az általános iskolai tananyag főbb elemeinek átismétlését, a gimnáziumi tanulmányok előkészítését, valamint a szövegekkel való foglalkozást tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok megismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli és írásbeli sajátosságaival, a formális vita szabályrendszerével, és az irodalmi szövegek sajátosságaival. A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Általános célok: A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat, és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget. Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerő piacon kell gyermekeinknek versenyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést. A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell valamit. A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet, és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat. Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa képviselt álláspont között. Az irodalmon belüli és kívüli szövegfajtákban valónagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a kommunikációt állítja középpontba. Konkrét célok: A tanulók: legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas kommunikáció szabályait ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gyakorlására is szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot legyenek képesek véleményük és álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különböző stílusokban ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.) legyenek képesek a számukra szükséges információk összegyűjtésére, értékelésére és rendszerezésére legyenek képesek szövegek értő olvasására, önálló értelmezésére 4

a szövegekkel való foglalkozás során, s az általános iskolai tananyag főbb elemeinek átismétlésével készüljenek fel a középiskolai tanulmányokra Követelmények: Szövegek önálló értelmezése. A tanuló számára szükséges információ összegyűjtésének, értékelésének, rendszerezésének képessége. Önálló vélemény, álláspont kialakításának és pontos, árnyalt tolmácsolásának képessége. A kommunikáció különböző műfajainak biztos felismerése és használata. A különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási szempontból megfelelő szövegek alkotásának képessége. A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata. Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség a kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése. Az irodalmi és nem irodalmi szövegek elkülönítésének képessége, a különböző műfajok műfaji sajátosságainak biztos ismerete. Időkeret: Óraszám: évi 144 óra heti 4 óra Eszközök: Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció a nyelvi előkészítő évfolyam számára Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Feladatgyűjtemény. Szövegértés és szövegalkotás Az értékelés: A tanulók félévenként legalább négy érdemjegyet kapnak, amely főleg szóbeli teljesítményüket értékeli, hiszen a nyelvi előkészítő évfolyam fő célja a kommunikációs képesség fejlesztése. 5

Témakörök: I. Bevezetés (időkeret: 7 óra) A tanulási módszerek A megértés A jegyzetelés A vázlatírás szabályai A felelet, a kiselőadás, a hozzászólás, a felszólalás Fogalmazási ismeretek felelevenítése Könyv- és könyvtárhasználat II. Anyanyelv (időkeret: 5 óra) Beszéd és nyelv Nyelv és társadalom Az anyanyelv fontossága A magyar nyelv helye A magyar nyelv történeti áttekintése III. Kommunikáció (időkeret: 15 óra) A kommunikáció fogalmának értelmezése A kommunikációs folyamat tényezői - formái - funkciói A kommunikációs kapcsolat A nem nyelvi kommunikáció - írásban - szóban Az egyirányú és kétirányú kommunikáció (gyakorlatok) IV. Hangtan (az általános iskolában tanultak ismétlése) (időkeret: 8 óra) A beszéd hangjai A hangok csoportosítása A magánhangzó illeszkedés A mássalhangzótörvények V. Helyesírás (időkeret: 10 óra) A magyar abc 6

A betűrendbe sorolás szabályai Az elválasztás A különírás és az egybeírás Az idegen szavak helyesírása A kezdőbetűk Az írásjelek A helyesírási alapelvek VI. Szótan (az általános iskolai anyag ismétlése) (időkeret: 8 óra) Szóalak és jelentés Egyjelentésű és többjelentésű szavak Azonos alakú szavak A rokonértelműség Szólás, szóláshasonlat Közmondás, szállóige A szavak szerkezete VII. Szófajtan (időkeret: 8 óra) Önálló alapszófajok Helyettesítő alapszófajok Igenévi alapszófajok Viszonyszók Mondatszók VIII: Mondattani ismeretek (időkeret: 8 óra) A mondat fogalma - csoportosítása - logika - modalitás szerint - szerkezet IX. Szövegértés (időkeret: 35 óra) A szövegértés típusfeladatai - cím és szöveg kapcsolata - a globális és lineáris szövegkohézió - a tételmondat 7

- kérdésszerkesztés - szövegtagolás - vázlatírás - érvelés - ajánlás - hirdetés Szövegértési gyakorlatok feladatlapok. X. A szöveg (időkeret: 40 óra) Epikai alkotások: Mitől lesz valami történet? Kosztolányi Dezső: Fürdés Örkény István: Egypercesek Az aranyszőrű bárány Isten kardja Petőfi Sándor: A helység kalapácsa Arany János: Szondi két apródja Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője - értelmezési modellek - az elbeszélői nézőpont - szövegértelmezés - összehasonlítás, párhuzamok, különbözőségek - szereplők és kapcsolataik Drámai alkotások: A drámai műnem sajátosságai Moliére: A fösvény Shakespeare: Hamlet Csehov: Cseresznyéskert Örkény István: Tóték - értelmezési modellek - a drámai műfajok változatossága - szövegértelmezés - összehasonlítás, párhuzamok, különbözőségek - szerkezet, konfliktusrendszer - szereplők és kapcsolataik Lírai alkotások: A lírai műfajok változatossága Epigramma (Szimonidész, Janus Pannonius, Petőfi Sándor) Dal (Anakreón, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor) 8

Elégia (Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Tóth Árpád) Óda (Berzsenyi Dániel, Shelley, József Attila) Himnusz (Kölcsey Ferenc) Rapszódia (Petőfi Sándor, Illyés Gyula) - szövegértelmezés - a különböző korokban keletkezett műfajú művek összehasonlítása - szerkezet, felépítés - ismétlődő motívumok 9

A nyelvi előkészítő évfolyam célrendszere: ANGOL NYELV Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: (1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai: a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást, a nyelvtanulásra szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának öszszehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír, megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók megnövekedett esélyekkel indulhassanak a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai: a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát, a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt, a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. A 9.-13. évfolyamok céljai és fejlesztési követelményei Iskolánk helyi tanterve az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően készült. Célunk, hogy a 9. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2 szintre, melyen 10

megértik a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és szabadidő stb. terén; elboldogulnak a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik; egyszerű, összefüggő szövegeket tudnak alkotni ismert vagy az érdeklődési körükbe tartozó témákban, le tudják írni az élményeiket, a különböző eseményeket; megérti rövid egyszerű szövegek lényegét, a kért információt ki tudja keresni. A 10.-13. évfolyamok célja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés és ezzel összhangban a B2 szintű nyelvtudás elsajátítása, melyen az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük; folyamatos és természetes interakciót tudnak kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely az egyik félnek sem megterhelő; képesek világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben és változatos műfajban. A 13. évfolyamon folyó nyelvtanításnak az is célja, hogy az elért nyelvtudási szintet megtartsák és elmélyítsék a tanulók, hogy ezáltal magabiztos nyelvhasználókká váljanak. A nyelvi szintek leírása a Nemzeti Alaptanterv és az Európa Tanács Közös európai referencia keretének (KER) alapján. Európa Tanács NAT 2003 Érettségi vizsga B1-B2 Önálló nyelvhasználó A1-A2 Alapszintű nyelvhasználó B2 Európai középszint B1 Európai küszöbszint A2 Európai alapszint A1 Európai minimumszint Emelt szint Középszint 11

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata Önálló B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, nyelvhasználó beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. Alapszintű A2 Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül nyelvhasználó érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. A1 Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Az A1, A2, B1 és B2 szintek, KER-re alapuló meghatározása a NAT 2003-ban Szintek A1 Európai minimum-szint Beszédértés Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni. Olvasásértés Írás Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokon, katalógusban. Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözleteket megírni. A2 Európai alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek 12

lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Írás Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. B1 Európai küszöb-szint Beszédértés Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Írás Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. B2 Európai középszint Beszédértés Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Írás Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen. 13

SZINTTÁBLÁZAT A SAJÁT NYELVTUDÁS ÉRTÉKELÉSÉHEZ A1 A2 B1 B2 S z ö v e g é r t é s B e s z é d Í r á s Hallás utáni értés Olvasás Társalgás Folyamatos beszéd Megértem a személyemre, a családomra, a közvetlen környezetemre vonatkozó, gyakran használt, egyszerű szavakat és szókapcsolatokat, ha lassan és tagoltan beszélnek hozzám. Megértem a nagyon egyszerű mondatokat, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban az ismert nevek vagy szavak segítségével. Képes vagyok egyszerű kapcsolatteremtésre, ha a másik személy kész mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel megismételni illetve segíti a mondanivalóm megformálását. Fel tudok tenni és meg tudok válaszolni olyan kérdéseket, amelyek a mindennapi szükségletek konkrét kifejezésére szolgálnak. Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be tudom mutatni a lakóhelyemet és az ismerőseimet. Tudok képeslapra rövid és egyszerű (például nyaralási) üdvözletet írni. Ki tudom tölteni egyszerű nyomtatványon a személyi adataimra vonatkozó részeket, például a szállodai bejelentőlapon a nevemet, az állampolgárságomat és a címemet. A Közös Európai Referenciakeret (KER) 2004 Európa Tanács Common European Framework (CEF) of Reference for Languages 2004 Council of Europe Megértem a személyemhez közvetlenül kapcsolódó, gyakran használt szavakat és kifejezéseket (pl. személyes adataim, családom, vásárlások, szűk környezet, tanulás, munka). Megértem az egyszerű és világos hirdetések és üzenetek lényegét. El tudok olvasni rövid, nagyon egyszerű szövegeket. Megtalálom a várható, konkrét információt a mindennapi, egyszerű szövegekben (pl. rövid hirdetés, prospektus, menü, menetrend), és megértem a rövid, egyszerű magánleveleket. Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben egyszerű és közvetlen módon cserélek információt mindennapi tevékenységekről vagy témákról. A nagyon rövid információcserére még akkor is képes vagyok, ha egyébként nem értek meg eleget ahhoz, hogy a társalgásban folyamatosan részt vegyek. Egyszerű eszközökkel és mondatokkal tudok beszélni a családomról és más személyekről, életkörülményeimről, tanulmányaimról, jelenlegi vagy előző szakmai tevékenységemről. Tudok rövid, egyszerű jegyzetet, üzenetet, vagy magánjellegű, például köszönőlevelet írni. Megértem a világos, mindennapi beszéd lényegét, ha olyan témákról esik szó, mint a munka, a tanulás, a szabadidő, stb. Ki tudom szűrni a lényeget azokból a rádió- és tévéadásokból, amelyek aktuális eseményekről, szakmai vagy érdeklődési körömnek megfelelő témákról szólnak, ha eléggé lassan és tagoltan beszélnek. Megértem a főként köznyelven, vagy a munkámhoz közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket. Magánlevélben megértem az események, érzelmek vagy kívánságok leírását. Elboldogulok a legtöbb olyan nyelvi helyzetben, amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tudok venni az ismert, az érdeklődési körömnek megfelelő, vagy a mindennapi témákról (pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban. Egyszerű kifejezésekkel tudok beszélni élményekről, eseményekről, álmaimról, reményeimről és céljaimról. Röviden is meg tudom magyarázni, indokolni véleményemet és terveimet. Egyszerű, folyamatos szövegeket tudok alkotni olyan témákban, amelyeket ismerek, vagy érdeklődési körömbe tartoznak. Élményeimről és benyomásaimról magánleveleket tudok írni. Megértem a hosszabb beszédeket és előadásokat, illetve még a bonyolultabb érveléseket is követni tudom, amennyiben a téma számomra elég ismert. Többnyire megértem a híreket és az aktuális eseményekről szóló műsorokat a tévében. Általában értem a filmeket, ha a szereplők köznyelven beszélnek. El tudom olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Megértem a kortárs irodalmi prózát. Az anyanyelvi beszélővel természetes, könynyed és közvetlen kapcsolatteremtésre vagyok képes. Aktívan részt tudok venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejtem a véleményemet. Világosan és kellő részletességgel fejezem ki magam számos, érdeklődési körömbe tartozó témában. Ki tudom fejteni a véleményemet valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezem a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait. Világos és részletes szövegeket tudok alkotni az érdeklődési körömbe tartozó számos témáról. Tudok olyan dolgozatot vagy beszámolót írni, amely tájékoztat, érveket és ellenérveket sorakoztat fel valamiről. Levélben rá tudok világítani arra, hogy milyen jelentőséget tulajdonítok az eseményeknek, élményeknek. SZINTTÁBLÁZAT A SAJÁT NYELVTUDÁS ÉRTÉKELÉSÉHEZ 14

1. Célok és feladatok 9. évfolyam Rendkívül fontos a tananyag felépítésében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele. Ezért sok témakör több évfolyam anyagában is szerepel, természetesen bővebb szókinccsel és magasabb nyelvi fokon. Ugyanakkor a tanulók tudásszintjének különbsége szükségessé teszi a nyelvi alapok tisztázását, ismétlését és a felzárkóztatást is. A nyelvi előkészítő osztályban nagyon sok lehetőségünk van a nyelvtan gyakorlására, szókincs bővítésére, a téma-körök kifejtésére. A nyelvtanulás kezdetén a szóbeli nyelvtanítást, a kommunikációt előnyben kell részesíteni. A fő szempont a folyamatos beszédkészség kialakítása legyen. A nyelvtan kommunikációt szolgáló szerepet töltsön be, kis lépésekben, sokoldalú gyakorlatokkal kell megerősíteni. A helyes mondatalkotás készségének kialakításához több mondatmodellt gyakoroltassunk a diákokkal. A különböző típusú és témájú nyelvi gyakorlatoknak igen jelentős szerepük van egyes részek automatizáló begyakoroltatásában. Különösen hasznos a nyelvi játékok, gondolkodást fejlesztő nyelvi rejtvények alkalmazása. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a nyelvi gondolkodás sajátosságaira, az eltérésekre, amelyek a magyar nyelv kifejezéseiben mutatkoznak. Nagy hangsúlyt kell kapnia az írásbeliségnek, nem elhanyagolva a szóbeli gyakorlást (beszéd-helyzetek) sem. A tanulónak meg kell értenie a más nyelven beszélő országok lakóinak beszédét is. Életkortól, érdeklődéstől függően építsünk a nyelvtanításba memoritereket, pl. verseket, dalokat, esetleg egyeztetve más tantárgyak kötelező anyagával. A szituációk, mondatmodellek életközeliek legyenek, a tanóra menetéhez igazodjanak, de egyidejűleg az iskolán kívüli használatot készítsék elő. A nyelvértést és nyelvi készség kialakítását az angol nyelvű óravezetés elősegíti. A tanulók beszéljenek sokat, még ha szókincsük szerény is. A cél, hogy a tanuló minél teljesebben értse meg a beszélt nyelvet, ezért fontos szerepet kap a hallásértés gyakorlása. Ezen készség fejlesztéséhez a tanár és a tanulók beszédén kívül különböző audio- és audiovizuális anyagokat használjunk a tanítás során. A hallásértési gyakorlatok elsősorban angol anyanyelvű előadótól származó, autentikus beszédet, az életben előforduló szituációt tartalmazzanak. Fontos. hogy már a nyelvtanulás kezdetétől folyamatosan szoktassuk a tanulókat a hallásértés gyakorlására. Ne idegenkedjünk a nem stúdiótiszta, az élet zaját is tartalmazó hanganyagoktól! Ezek az életkornak megfelelően nehezedjenek. Az említett gyakorlatokhoz elengedhetetlenül szükséges minden nyelvtanár számára nyelvi labor mellett is - egy jó minőségű kazettás ill. CD-lejátszós magnó. A gyakorlati, kommunikatív célok előtérbe helyezése mellett nem hanyagolható el az íráskészség fejlesztése sem. A tanuló ne csak értse az angol szöveget, hanem tudja saját mondanivalóját a maga egyszerűbb módján leírni, levelet is megfogalmazni. A legfontosabb kritérium a mondanivaló érthetősége, a mondatalkotás helyessége. A nyelvtani követelmények is ezt a célt szolgálják. A nyelvi jelenségek nem lehetnek öncélúak, hanem csupán eszközök az alapkészségek kialakítása szolgálatában. A tanulóknak meg kell érteni, hogy alapvető nyelvtani jelenségek biztos tudása nélkül nem lehet helyesen beszélni és írni angol nyelven. A nyelvi, nyelvtani struktúrák közvetítése során alapvetően írott és beszélt összefüggő szövegek képezzenek kiinduló pontot, ne egymástól jelentésben különálló mondatok. A szöveggel végzett komplex munkának kell előtérben állni. Kapjanak fontos szerepet a gyakorlásban a feladatlapok: beszédértést vizsgáló, szituációs, valamint nyelvtani tesztek is. Ezek kitöltése alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen szinten sajátították el a nyelvet a tanulók. Ebben többféle módszer áll még rendelkezésünkre, pl. egyéni-, páros és csoportmunka, ami egyúttal a tanulók aktivitását, cselekedtetését, rendszeres munkáját kívánja.

A tanulás későbbi szakaszában fordítási munkákat is végezzenek a tanulók. Bár már nem érettségi követelmény, de a jó nyelvtudáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik. Ugyanúgy gyakorolni kell, mint bármelyik más készséget. Tanulják meg és legyen gyakorlatuk a szótár (egy-és kétnyelvű) használatában. Új anyag tanításakor, gyakorlás közben szükséges a média sokoldalú igénybe vétele. Használjuk fel a rendelkezésre álló korszerű technikai és egyéb szemléltető eszközöket (pl. hangszalag, video, stb.), ezen kívül folyóiratokat, napilapokat, kiegészítő tankönyveket, irodalmat, sőt ha módunkban áll, magunk is készíthetünk ilyeneket az oktatás szemléletesebbé tétele érdekében. A kiegészítő anyagot a szaktanár a csoport érdeklődési körének, életkorának figyelembe vételével állítsa össze. 2. Értékelési és ellenőrzési javaslatok Az ellenőrzés és értékelés szerepe jelentős az oktatás és nevelés folyamatában, mert fontos a visszajelzés nemcsak a tanár, hanem a tanuló szempontjából is. Ösztönöz a rendszeres munkára, segít az ismeretek, a tudás, a kitűzött cél elérésének mérésében. A tanuló is jelzéseket kap munkájáról, tudásáról a tananyag elsajátításának szintjéről, megtudja, milyen hiányosságai vannak, melyeket pótolnia kell. A tanár is jelzést kap, mely területeken kell még gyakoroltatnia a tanulókat. Az értékelés legyen mindenképpen tanulóközpontú, segítő célzatú. Ez a feltétele, hogy a nyelveket tanuló diák nagyobb kedvvel folytassa a munkát, tökéletesítse tudását. Az ellenőrzés sokrétű legyen. Elsődlegesen nagy súlyt kell fektetnünk a szóbeli ellenőrzésre. Lényeges a beszédértés, hallás utáni értés, hiszen a kommunikáció alapvető feltétele, hogy megértsük a másikat. Csak így tudunk kérdésekre válaszolni, partnerünkkel beszélgetést folytatni. Törekedni kell a beszéd, az olvasott szöveg tartalmi megértésére, magyaros, kifejező vissza-adására, fordítására, a nyelvhasználat során ugyanis nincs mindig lehetőség szótározásra. A tanulók feltétlenül értsék a szöveg tartalmát egységében. Jó célt szolgálnak az ellenőrzés során a beszédértést vizsgáló feladatlapok, tesztek. Helyezzünk hangsúlyt az ellenőrzés során a nyelvi, nyelvtani hibák javítására, de az értelmet nem zavaró, apró hibajelenségek különösen a tanulás kezdetén még figyelmen kívül is hagyhatók. Ezeket a későbbiek során sem kell javítani, mert ez sok tanulóban pszichikai gátlást okoz és megakasztja a beszéd folyamatosságát. Tanulóink többségének nem kiemelkedően magas szintű nyelvtudásra van szüksége, hanem a nyelvnek a kommunikáció szintjén való elsajátítására. Az ellenőrzés legyen folyamatos, változatos és tervezett. Az egyes egységek végén összefoglaló jelleggel mérjünk fel és lehetőleg több készség szerepeljen a vizsgálat középpontjában. A szóbeli számonkérés legyen gyakoribb, mint az írásbeli, de nem kell minden esetben osztályzatot is adni. Az írásbeli értékelés javasolt formái: röpdolgozat: lehetõleg egyetlen részteljesítmény mérésére feladatlap: anyagrészek befejezése után iskolai nagydolgozat: heti óraszámnak megfelõ számú, átfogó jellegû házi dolgozatok: írásban, pl. olvasmányok alapján tollbamondás teszt / feleletválasztós, vagy kiegészítõs/ 16

fogalmazás, élménybeszámoló fordítás képes feladatok, szituációk adása és ezzel kapcsolatos feladatok Tanulói tevékenységek: frontális csoportmunka csoportmunka: beszédhelyzetek, szerepjátékok, riport, mûsor st páros munka: beszédszituációk egyéni feladatmegoldások szótárhasználat munkafüzet, hangkazetta nyelvi játék, vetélkedõ Az írásbeli ellenőrzésnél törekedjünk arra, hogy biztosítsuk a feladat megoldásához elegendő időt és csak a már begyakorolt anyagot kérjük vissza. 3. Általános fejlesztési követelmények A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni és ezáltal tudja értékelni más népek kultúráját. Kapjon ízelítõt a célnyelvi ország kultúrájából, civilizációjából, sajátos értékeibõl és ezeket sajátjával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésekben. A nyelvtanulás során kifejlõdõ alapkészségek tegyék lehetõvé számára nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb nyelvek elsajátítását. Szerezzen ismereteket a nyelvek természetérõl, hogy ezáltal saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nõjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára lehessen. Kommunikációs követelmények a tanulókkal szemben: tudjon érthetõen jó mondatdallammal, ritmussal, hangsúllyal beszélni; legyen képes az információs szakadék áthidalására; tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni; tudjon összehasonlításokat végezni; tudja érzéseit, véleményét kifejezni; tudjon kérdezni, válaszolni; tudjon információt kikeresni, kérni és továbbadni; tudjon magyarázatot kérni; értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon utasításokat adni; tudjon szerepjátékokban részt venni; 17

tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani; tudjon saját élményeirõl, tapasztalatairól beszélgetni. 18

4. Az évi óraszám a témakörök és a továbbhaladás feltételei Évi óraszám: 432 óra (12 óra/hét) Év eleji felmérés, ismétlés, felzárkóztatás: 32 óra A diákok 5-8 éve, iskolánként különböző heti óraszámban tanulták a nyelvet. Tudásuk természetesen nem azonos szintű, így az év eleji felmérés után folyama-tosan fel kell zárkóztatni a gyengébb tanulókat. Fontos motivációjuk fenntartása, további fejlesztése és az idegen nyelvi megszólalás okozta gátlások tompítása. Eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, szemelvényeket tartalmazó irodalmi segédanyagok, újságok, folyóiratok, audiovizuális eszközök (tv, rádió, magnó, diavetítő) laborgyakorlat feleletválasztó tesztek, hiányos szövegek, szövegértés-feladatok, íráskészséget fejlesztő és ellenőrző feladatok, képleírás, szituációk, cikkelemzés, szótározási technika fejlesztését segítő feladatok Új anyag feldolgozása és gyakorlása: 364 óra Dolgozatírás, javítás, ellenõrzés: 36 óra Témakörök: 1. Kiejtés Beszédszándékok Hallás utáni megértés Beszéd Óraszám: 120 óra Kiejtés: Fonetikus átírás: magánhangzók, kettőshangzók, hármas hangzók Hanglejtés: mondathangsúlyok, szóhangsúly eldöntendő és kiegészítendő kérdések, hátravetett kérdések rövid válaszok felkiáltó és óhajtó mondatok Rövidített-összetett alakok kiejtése Betűzés A fonetikus jelek felismerése a szótározásnál Beszédszándékok: Utasítások adása Kérés és megerősítés Egyetértés, vélemény nyilvánítás, ellenvélemény Tanácsadás, ajánlás Személyes adatok kérdezése Múltbeli szokások, események elmondása 19

Kötelesség kifejezése Helyek, események, személyek meghatározása, leírása Érzelmek, állapotok leírása, kifejezése Beszámoló közelmúltbeli eseményekről Események elmagyarázása, részletek leírása Reagálás egyéni véleményekre Feltételezések a közeljövőre Érdeklődés-eligazítás Hallás utáni megértés 2-5 perces szöveg háromszori meghallgatása után: Beszéd: Szövegek kiegészítése Téma-cím meghatározása Részletek meghatározása Információk megkeresése Kulcs-információ megtalálása Információ kiegészítése Szövegösszefüggések megkeresése A beszélők szándékának meghatározása Utasítások követése, táblázat kitöltése Telefonüzenet átvétele Kép meghatározása Események sorba állítása Fő gondolatok meghatározása Szöveg-kép összeillesztése Összefoglalás, újra elmondás Vita-véleményalkotás, véleménykérés párbeszédes formában Sportok-játékok Környezetvédelem Utazás Vásárlás Állatok-háziállat, vadállat, kedvtelésből tartott Változások a környezetünkben, az országban Étrend-egészséges életmód Tv-nézés, hírességek Érdeklődés-hobbik Barát-barátság Elbeszélés, összefüggő narratíva: Kulcsszavak segítségével egy történek újra elmondása Rövid, humoros történet, vicc 20

Elkezdett történet folytatása Történet befejezése Fiktív és valóságos történet elmesélése 21

2. Nyelvtan: Óraszám: 80 óra Igeidők (Present Simple, Present Continuous, Present Perfect, Present Perfect Continuous, Past Simple, Past Continuous, Past Perfect, Future Simple Szenvedő szerkezet Függő beszéd Feltételes mód Question tags Segédigék Used to Érzékelést kifejező igék Időhatározói és vonatkozói mellékmondatok Szóképzés 3. Szókincs: Óraszám: 100 óra Környezetvédelem, veszélyeztetett fajok Idiómák Ételek Érzelmek Épületek Hírek, újságok Betegségek Tantárgyak, iskola Foglalkozások Telefonálás 4. Olvasás: Óraszám: 30 óra Témameghatározás Információk megkeresése Szövegek párosítása képekkel Szavak párosítása meghatározásokkal Kérdőívek kitöltése 22

5. Írás: Óraszám: 34 óra Gyors olvasás globális megértés Részletek keresése Szavak jelentésének meghatározása szövegkörnyezet alapján Szövegek kiegészítése Szövegről való előzetes elképzelések képek alapján Szövegek rövid összefoglalása Hirdetések írása Versenyre való felhívás írása Újságcikk írása Fogalmazások írása (sport, autó, kedvenc étel, életstílus, barátság stb.) Levélírás Történetek leírása Prospektusok készítése A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. rádió, tv híranyagának, játékfilmek szövegének értése Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre rendezett válaszokat adni; közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, véleményt nyilvánítani; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes köznyelven megírt szöveget elolvasni; köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; 23

köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; Íráskészség A tanuló legyen képes tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni, érvelni saját álláspontja mellett. 24

Matematika 9. évfolyam Óraszám: 144 Célok: a különböző iskolákból érkezett tanulók tudásszintjének összehangolása, a lemaradások csökkentése, kiküszöbölése a motiváltság megteremtése, biztosítása, önállóságra nevelés igény kialakítása a pontos, fegyelmezett, kitartó munkára szövegértési, szövegértelmezési képességek javítása a gyakorlatorientált, közérthető matematikai kommunikáció kialakítása. az élethossziglan tartó tanulásra való felkészítés: a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása és fejlesztése, a tanulók sikerélményhez juttatása, az együttműködés, a közös és egyéni munka összhangjából adódó értékek bemutatása, a rugalmas, fegyelmezett, ötletes, logikus gondolkodás megalapozása, a matematikai ismeretek megszerzésének és rendszerezésének módszereivel való megismertetés. Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése Követelmények: a matematikai szaknyelv pontos használata. tájékozottság a racionális számkörben. halmazok felismerése, keresése a gyakorlati életben, modellalkotás logikai feladatok megoldási módszereinek megismerése sorbarendezési feladatok az azonosságok ismerete és alkalmazásuk. számok abszolútértéke, normál alakja. a négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel. elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. százalékszámításos feladatok számrendszerek ismerete, alkalmazásának lehetőségei oszthatósági szabályok alkalmazása hozzárendelések fajtái, függvénykapcsolatok felfedezése számtani sorozatok alkotása, felismerése alapszerkesztések végrehajtása síkidomok felismerése, osztályozása, tulajdonságaik szerinti csoportosítása szimmetria felfedezése a környezetünkben a derékszögű háromszöggel kapcsolatos ismeretek alkalmazása 25

Témakörök: 1. Gondolkodási módszerek Óraszám: 20 óra Halmazok keresése, tulajdonságaik, számosságuk, kapcsolataik Halmazműveletek és tulajdonságaik Számhalmazok, ponthalmazok Ismerkedés egyszerű logikai feladatokkal Feladatmegoldás a kombinatorika módszereivel 2. Számtan, algebra Óraszám: 50 óra Műveletek a racionális számok körében Műveleti tulajdonságok Algebrai kifejezések rendezése, azonos átalakítása A hatvány fogalma, azonosságai, műveletek hatványokkal Műveletek polinomokkal, nevezetes azonosságok Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenlettel, egyenlőtlenséggel megoldható szöveges feladatok Százalékszámítással kapcsolatos gyakorlati jellegű feladatok Számrendszerek lényege, alkalmazása Oszthatósági szabályok 3. Függvények Óraszám: 20 Hozzárendelések felismerése, keresése, csoportosítása Függvénykapcsolatok felismerése, csoportosítása Táblázatok, grafikonok olvasása, készítése Függvények ábrázolása Számtani sorozatok készítése, felismerése Sorozat tagjainak kiszámítása, összegzése 4. Geometria Óraszám: 40 Alapszerkesztések, körző, vonalzó használata Adott tulajdonságokkal rendelkező ponthalmazok szerkesztése Síkidomok felismerése, csoportosítása szögek, oldalak szerint Síkidomok tulajdonságai, szerkesztése Terület, kerület lemérése, számolása Nevezetes vonalak, pontok Szabályos sokszögek A kör és részei Szimmetria, szimmetrikus alakzatok a síkban és a térben A derékszögű háromszög tulajdonságai, Pitagorasz tételének alkalmazása 5. Valószínűség, statisztika Óraszám: 14 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolás oszlopdiagramon, kördiagramon Táblázatok, grafikonok olvasása, értelmezése Statisztikai mutatók, átlagok Kísérletek kimenetelének vizsgálata, gyakorisági táblázat készítése A klasszikus valószínűségi modell alkalmazása 26

Informatika 9. évfolyam Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét Témakörönként javasolt óraszámok: Informatika alapismeretek Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Könyvtári informatika Információs társadalom Grafikai programok 22 óra 22 óra 65 óra 10 óra 10 óra 15 óra Témakörök I. Informatikai alapismeretek II. Operációs rendszerek III. Szövegszerkesztés Tipográfiai alapismeretek Szövegszerkesztési alapok Tananyag Baleset és tűzvédelmi oktatás, a gépterem rendje. A számítástechnika története, számítógépgenerációk, Neumann-elvek. A számítógép fizikai felépítése, főbb részei. Különböző perifériák és azok használata. Adat és információ, kódolás, számrendszerek. A grafikus felhasználói felület, alapbeállítások. Fájl- és mappakezelés. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás. A operációs rendszer segédprogramjai, egy egyszerű rajzoló program. A helyi hálózat fogalma, használata. A dokumentumok fajtái, részei és jellemzői. A szövegszerkesztő program indítása, megjelenése, a munkakörnyezet beállítása. A szövegbevitel lehetőségei. Szövegek kijelölése, másolása, mozgatása, törlése. 27

Témakörök Karakterformázás Bekezdésformázás Objektumok Táblázatok Tabulátorok Felsorolás, és számozás, többszintű felsorolás Keresés és csere Fejléc és lábléc Körlevélkészítés Oldalbeállítás Dokumentumkészítés IV. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom V. Könyvtári informatika Általános könyvtárhasználati ismeretek. Nyomtatott dokumen- Tananyag A karakterek jellemzői, ezek megváltoztatásának lehetőségei. A bekezdések jellemzői, ezek megváltoztatásának lehetőségei. Szimbólumok beszúrása. Képek beszúrása, formázása. Táblázatok létrehozása, cellaformázási, szegélyformázási lehetőségek; automatikus formázások. Felhasználói tabulátorok fajtái, létrehozása, alkalmazási feltételei. A felsorolás és számozás, többszintű felsorolás fogalma, alkalmazásának és beállításainak folyamata. Szövegjavítás a keresés és csere műveletével, speciális karakterek keresése és cseréje. A fejléc és lábléc definíciója, megváltoztatásuk folyamata A körlevél fogalma, elméleti háttere. A megvalósítás lépései elméletben és gyakorlatban. Az oldal tulajdonságainak fogalma, beállítási lehetőségek, ezek jelentősége a dokumentum megjelenésére vonatkozóan. A jellemzők megváltoztatásának gyakorlati tudnivalói. Nagy dokumentumok létrehozása és szerkesztése. Tartalomjegyzék, oldalszámozás. Eltérő szakaszbeállítások, különböző élőfej, tájolás stb. Címsorok használata. A kommunikáció általános modellje. Az információs és kommunikációs technológiák és rendszerek ismerete. Számítógépes információs rendszerek megismerése és alkalmazása, közhasznú információs források felhasználása. Az Internet története, fejlődése, jelentősége. Hálózatok csoportosítása, topológiák, logikai felépítése. A modern információs társadalom jellemzői. Protokollok Az informatika etikai és jogi kérdései. Az Internet fontosabb szolgáltatásai. A tanult ismeretek összefoglalása. 28

Témakörök tumok Nem nyomatatott dokumentumok Direkt tájékoztatási eszközök Indirekt tájékoztatási eszközök VI. Grafikai programok A számítógépes grafika alapjai Képszerkesztés grafika Tananyag Vizuális, auditív, audiovizuális és géppel olvasható dokumentumok. Segédkönyvek: lexikon, szótár, adattárak, atlaszok, kronológiák. Katalógus, bibliográfia, számítógépes adatbázis. A színkezelés elmélete Rasztergrafikus és vektorgrafikus formátum. Képmegjelenítés a számítógépen. A tanítandó professzionális grafikus program képernyőfelépítése, a program részei, alapfogalmak, az eszköztár elemei. Képek betöltése, mentése, új kép létrehozása, további lehetőségek. Képmódok és színcsatornák. Kijelölés és kivágás. A kép módosítása. Rétegek. Maszkok. A kép, réteg és kijelölés transzformálása. Másolatok készítése. Szövegek és szövegmaszkok. Vonalak, nyilak és görbék. Szűrők. Különböző szűrő-eszközök tulajdonságai, hatása. Egyéni problémamegoldás a tanult eszközök segítségével (képjavítás). Követelmények: Az informatikai alapismeretek Ismerje a gépterem szabályait, esetleges veszélyeit, és képes legyen az eszközök és berendezések felelősségteljes felhasználására. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon biztonságosan és otthonosan a számítástechnikai környezetben, különböző feladatok megoldásához körültekintően tudja kiválasztani a megfelelő informatikai eszközöket (hardver- és szoftvereszközöket egyaránt), és legyen képes azokat biztonságosan kezelni, s ezek segítségével pontos, precíz munkavégzést prezentáljon. Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Legyen tisztában a kódolás fogalmával, ismerje a kettes és tizenhatos számrendszerek jelentőségét, valamint az ezek köz- 29

ti, valamint a tízes számrendszerből illetve a tízes számrendszerbe való átváltás folyamatát elméletben és gyakorlatban egyaránt. Fontos, hogy a tanulóban kialakuljon az igény az informatikai ismeretek folyamatos megújítása iránt. Operációs rendszerek A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer (grafikus) felhasználói felületét és felépítését; tudja kezelni a könyvtárszerkezetet valamint az állománykezelés, és mappakezelés lehetőségeit. El tudja látni a lemezkarbantartás feladatait: mágneses és optikai lemez törlése, új lemez használatba vétele, másolás lemezre és beolvasás lemezről, pendrive használata. Ismerje és gyakorlatban is tudja alkalmazni az operációs rendszer segédprogramjait, képes legyen azokkal különböző típusú állományok létrehozására. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok típusait, terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Ismerje a helyi hálózat működési elvét, felhasználási lehetőségeit. Szövegszerkesztés A tanuló tudja kezelni a megismert szövegszerkesztő programot, ismerje felhasználói felületét, használja ki lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat esztétikus formában, helyes és igényes megfogalmazás mellett, az elsajátított beállítási lehetőségek komplex felhasználásával. Részletes feladatleírás esetén képes legyen bármilyen dokumentum előállítására. Ismerje a dokumentum részeit, a szövegek alapelemeit, s azok tulajdonságait. Ismerje a fontosabb dokumentum-típusokat - meghívó, levél stb. tisztában legyen ezek lehetséges tartalmával, szerkezetével, és képes legyen önállóan is létrehozni ezeket. Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit, mint pl. helyesírásellenőrző, szinoníma-szótár. Képes legyen szöveges dokumentumait képpel, táblázattal, illetve akár más programok által készített objektumokkal illusztrálni. Tudjon különféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Képes legyen nagy dokumentumokat rendezett, esztétikus formában létrehozni, és az azokban felmerülő problémákat önállóan megoldani. Ismerje a sablonok szerepét, felhasználási módját, tudjon saját sablont létrehozni. Képes legyen az Interneten fellelhető sablonokat és clipart-bővítményeket munkáiba integrálni, valamint a hétköznapi életben felmerült igények szerint megkeresni azokat. Információs társadalom A tanuló ismerje és gyakorlatban képes legyen használni a telekommunikációs eszközöket és rendszereket, és képes legyen ezek segítségével bekapcsolódni az információs társadalomba. Képes legyen a fenti eszközök használatával különös tekintettel az Internet alkalmazására adott témában információt szerezni, feldolgozni, archiválni és további munkájában felhasználni, illetve ezek segítségével ismereteit gyarapítani. 30