MÓRAHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék MÓRAHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készült: A Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztı Kht. megbízásából Szeged 2003. május 1

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TERMÉSZETI FÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK Szeged, Egyetem u. 2. Telefon/fax: 62/544-156 E-mail: tft@earth.geo.u-szeged.hu Home page: http://www.geo.u-szeged Témavezetı: Dr. Rakonczai János Munkatársak: Fábián Tamás Kozák Péter Rácz Péter Savanya Tímea 2

TARTALOM Bevezetı 1 I. MÓRAHALOM VÁROS BEMUTATÁSA 2 II. A TERMÉSZETI ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 4 1. LEVEGİ 4 2. FÖLDTAN, TALAJ, TERÜLETHASZNÁLAT 8 3. VIZ 12 4. TÁJ, ÉLİVILÁG 18 5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET 19 6. ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS 19 7. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, TELEPÜLÉSTISZTASÁG 21 8. ENERGIAGAZDÁLKODÁS 23 9. HELYIKÖZLEKEDÉS 24 10. ZAJ- ÉS REZGÉS 24 11. KÖRNYEZETBIZTONSÁG 26 12. AZ EMBERI EGÉSZSÉG ALAKULÁSÁNAK KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 27 13. TÁRSADALMI TUDATFORMÁLÁS 27 III. PROBLÉMAKATASZTER 28 IV. MÓRAHALOM KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ SWOT-ANALÍZISE 29 IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK 31 I. Rövid távon megvalósítani javasolt programok 31 1. program:. Települési hulladékgazdálkodás korszerősítése 31 1.a alprogram: Illegális felszámolása, újraképzıdésük megakadályozása 33 2. program: Helyi értékek védelme, erre alapozott rekreáció 34 2.a alprogram: Kerékpárút építése az 55-ös út mentén Szeged és Ásotthalom irányába 35 2.b alprogram: Külterületi kerékpárút kiépítés folytatása 35 3. program: Allergén gyomok terjedésének csökkentése 36 4. program: Defláció elleni védekezés, erdısítés 37 II. Közép- és hosszú távon javasolt programok 38 5. program: A felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme 38 5.a alprogram: A talajvíz-készletek mennyiségi védelme 38 5.b alprogram: A talajvíz-készletek minıségi védelme 39 6. program: Egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára 40 7. program: Környezetbarát gazdálkodás elterjesztése 41 Mellékletek 42 3

Bevezetı Az 1995. évi LIII. törvény elıírja a települési és megyei környezetvédelmi programok készítését, azonban határidı és pénzügyi forrás hiányában ezen programok elkészítése hosszabb idın át igen lassan haladt. A megyei programok általában 2002-re elkészültek (a Csongrád megyei 2001-ben került elfogadásra). Ez, valamint az a tény, hogy a települési pályázatok jelentıs részénél feltétel a környezetvédelmi programok megléte, felgyorsította ezen programok elkészítésének folyamatát. Mindezen túl a környezetvédelem ügye egyre nagyobb figyelmet kap a politikában, a gazdaságban és a társadalmi közgondolkodásban egyaránt. Mórahalom város Képviselı-testülete 1999-ben már alkotott rendeletet a helyi környezet és természet védelmérıl 14/1999. (IX. 16.) Kt., melynek fı célja a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek biztosítása. Ezzel egyidejőleg a Képviselı-testület elfogadott egy környezetvédelmi programot, amely azonban inkább csak a fı stratégiai irányokat határozta meg, de sem tartalmilag, sem formailag nem felelt meg a valós igényeknek, követelményeknek (csak vázlatosan és általánosságban sorolta fel a környezeti problémákat és feladatokat). Mórahalom fejlesztési tervei környezetvédelmi szempontból is több területen igényli olyan környezetvédelmi program létét, mely már konkrét állapotértékelést és feladatmeghatározást fogalmaz meg. Miután a település a KAC pályázati rendszerébıl támogatást nyert a környezetvédelmi programjának elkészítésére, 2003. elején kérte fel a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékét a program kidolgozására, illetve ezzel párhuzamosan a települési tájérték kataszter elkészítésére. A program megírásánál szem elıtt kellett tartanunk, hogy az igazodjon a Nemzeti Környezetvédelmi Program aktuális feladataihoz, a Csongrád Megyei Környezetvédelmi Programhoz, illetve a város területfejlesztési elképzeléseihez egyaránt. Már a munka kezdeti stádiumában is nyilvánvaló volt, hogy Mórahalom város két területen is lényegesen különbözik a hasonló adottságú települések zömétıl. Egyrészt a dinamikus városi vezetésnek köszönhetıen szemmel is jól látható a településen a minıségi átalakulás (rendezett, tiszta városkép, infrastruktúra fejlesztése: kerékpár utak, szelektív hulladékgyőjtés, buszváró stb.), másrészt a város környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályalkotása (helyi rendeletek) gyakorlatilag naprakésznek mondható. 8

I. Mórahalom város bemutatása Mórahalom Szegedtıl 22 km-re délnyugatra, az 55-ös fıközlekedési út mentén fekvı mintegy 5500 fıs település. A Zákányszék, Domaszék, Röszke, Ásotthalom, Ruzsa településekkel és Jugoszláviával határos város a Homokháti kistérség központja. Területe 8314 ha, melynek jelentıs része (8003 ha) külterület, sőrőn lakott tanyás térség. Mórahalom a Szegedhez tartozó tanyavilágból nıtt ki, lett önálló tanyaközpont, településközpont, majd kisváros. Önálló községgé alakulásáig Szeged határának részét képezte, nevét a Szegeden élı közhivatalt is betöltı Móra családtól kapta, melynek tagjai a Móra-domb elsı tulajdonosai voltak. Benépesülése a törökök kiőzése után vett lendületet. A 19. század elejére mintegy 210, többnyire szılımőveléssel foglalkozó család élt a mai Mórahalom területén. A nagy szegedi árvizet követı években otthontalanná vált szegediek százai özönlöttek a környezı tanyavilágba, így Mórahalom területére is, ahol 1892-ben közigazgatási központot hoztak létre, Szeged-Alsóközpont néven. A települést 1970-ben nagyközséggé, 1984-ben városi jogú nagyközséggé nyilvánították, majd 1989-ben városi rangot kapott. A település környékének természeti és éghajlati sajátosságai megegyeznek az Alföldre általánosan jellemzı adottságokkal. A területen kontinentális éghajlati jelleg uralkodik. Mórahalom az ország egyik legmelegebb (évi középhımérséklet 11 C körül) és legnapfényesebb (napsütéses órák száma 2100 körül) tája, ugyanakkor szélsıséges csapadékeloszlás jellemzi (a sokévi átlag 550 mm körül alakul), ami igen nagy szélsıségeket takar. Jól mutatja ezt az ásotthalmi adatsor is (1. ábra). Ebbıl csak az utóbbi néhány év adatát emeljük ki: 1999-ben 840 mm, 2000-ben 244 mm, 2001-ben 734 mm csapadékot mértek, de a sorhoz jól kapcsolódik a szomszédos Ruzsán 2002-ben mért 347 mm-es érték, amivel ebben az évben az ország legszárazabb területének bizonyult. 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1. ábra: A Mórahalom környezetére jellemzı csapadékellátottság az ásotthalmi mérıállomás alapján (1950-2001) (mm) 0 Mórahalom és környezetének talaja többnyire alacsony tápanyagellátottságú, laza, erısen deflációveszélyes, meszes homoktalaj, melyet ÉNY-DK irányba húzódó erısen szódás szikterületek tarkítanak. A kettı között találhatók a semlyékek, valamint az idıszakos és állandó vízállások, tavak. E területek élıvilága (elsısorban növényvilága) egészen különleges, ezért több helyen természetvédelmi védettséget is kapott. Kontinentális flóraelemek mellett mediterrán növényfajok és több száz madárfaj található a homoki pusztagyepek, mocsár- és 9

láprétek, zsombékosok és semlyékek területén. A környék legismertebb látványossága a város külterületén fekvı Madarász-tó és a Csipak-semlyék. Mórahalom lakó népessége a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 5472 fı, amely 1970 óta közel négyszáz fıs csökkenést mutat. A változás az öregedı népesség miatti negatív természetes szaporodás és jelenıs bevándorlási folyamat eredményeként alakult. (1990 és 2001 között a születés szám 573, a halálozás 1190, a vándorlási különbözet +557 volt.) A külterületi népesség száma 1502 fı, ami a népesség 27,4%-a. A település jelenleg legfontosabb népességi problémája a lakosság elöregedése, illetve a környezı nagyvárosok, elsısorban Szeged munkaerı- és népességelszívó hatása. A terület természeti sajátosságaiból adódóan az aktív keresık nagy része a mezıgazdaságból él. Az iparban foglalkoztatottak zöme mezıgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari tevékenységet folytat, de örvendetesen nı a település központi, városi jellegébıl adódó szolgáltatói, kereskedelmi szférában dolgozók száma. Mórahalmon a Mórakert Beszerzı, Értékesítı és Szolgáltató Szövetkezet tagjai elsısorban burgonyát, TV paprikát, paradicsomot, sárgarépát, saláta- és káposztaféléket termelnek. Az állattenyésztés sose vált fı mezıgazdasági ágazattá a településen, ennek ellenére nem elhanyagolható a szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és lótenyésztés. Az ipari tevékenység felzárkózása, jelentıségének növelése érdekében a város a közelmúltban ipari parkot épített ki, mely 1997-ben elnyerte az államilag elismert Ipari Park címet. A park Mórahalom város belterületén, annak déli részén fekszik, a röszkei határátkelıhöz vezetı 5512. számú út mentén. A jelenleg 12 ha-os területen 2001-ben a PHARE és a Gazdasági Minisztérium támogatásával Inkubációs Centrum kezdte meg mőködését, mely a betelepülı vállalkozások számára a piacinál kedvezıbb áron irodai infrastruktúrát, illetve igény esetén üzemcsarnokában helyet biztosít. Az elızıeken túl még további elınyökkel: jelentıs helyi adókedvezményekkel, közös fejlesztési programokkal is segíti a vállalkozások betelepülését. A település infrastrukturális ellátottsága összességében jónak mondható. Mórahalom legjelentısebb turisztikai vonzereje a termálfürdı, melynek vize 1999-ben gyógyvízminısítést kapott. Vendégkörében egyelıre a helyi illetve környékbeli lakosok dominálnak, de a tervezett bıvítésekkel (elektroterápiás kezelés, szénsavfürdı, iszappakolás, szauna) és a 2002-ben megnyitott Thermál Panzió segítségével remélhetı, hogy a fürdı idegenforgalmi szerepe növekedni fog a jövıben. A város jövıjének alakulásában fontos szerepet kap a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Társulása. Ebben a 15 települést magába foglaló szervezetben meghatározó szerepe van Mórahalomnak, illetve a Társulás jó lehetıséget nyújt a város térségformáló tevékenységéhez. 10

1. Levegı II. A TERMÉSZETI ÉS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 1.1. A levegı minısége Miután Mórahalmon a levegı szennyezettségét mérı észlelés nem történik a város levegıminıségére vonatkozóan viszonylagos közelsége és levegıtisztaság-védelmi szempontból hasonló adottságai miatt mértékadónak tekinthetjük a szomszédos településeken, Ásotthalmon, illetve Zákányszéken végzett immisziós mérések eredményeit. A mért eredmények és a légszennyezettség egészségügyi határértékeit szabályozó 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tükrében megállapítható, hogy levegıtisztaságvédelmi szempontból említést a levegı NO 2, illetve szálló- és ülepedı por tartalma érdemel. A NO 2 szennyezettség a főtési félévben magasabb, értéke azonban még ekkor is jelentısen a határérték alatt marad, és az utóbbi években kisebb ingadozást mutat (2-3.ábra). 2.ábra. Nitrogén-dioxid értékek Ásotthalom mérıpontjain 1998-1999. (ÁNTSZ) 90 80 Nitrogén-dioxid (µg/m 3 ) 70 60 50 40 30 20 10 0 Ásotthalom - 18 Ásotthalom - 19 Ásotthalom - 20 határérték 1998.01. 1998.03. 1998.05. 1998.07. 1998.09. 1998.11. 1999.01. 1999.03. 1999.05. 1999.07. 1999.09. 1999.11. 3. ábra. A levegı nitrogén-dioxid tartalma Ásotthalom mérıpontjain 2001-2002-ben (µg/m 3 ) (ÁNTSZ, ATIKÖFE) 90 80 70 Nitrogén-dioxid 60 50 40 30 20 10 Ásotthalom09567662 Ásotthalom09497065 Ásotthalom09527067 Határérték 0 2001.jan. 2001.márc. 2001.máj. 2001.júl. 2001.szept. 2001.nov. 2002.jan. 2002.márc. 2002.máj. 2002.júl. 2002.szept. 2002.nov. 11

A 4. és 5. ábrán jól látható, hogy igazi problémát elsısorban a szálló por rendszeresen magas értéke jelent. Ez különösen a száraz években (és akkor is a növényzettel kevésbé fedett idıszakban) jelenthet jelentıs határérték túllépést, mint ahogyan ez 2002-ben is tapasztalható volt. A NO 2 szennyezettségért elsıdlegesen az emberi tevékenység, míg a porterhelésért a természeti adottságok és az ember egyaránt felelıs. 4. ábra. A levegı szálló por tartalma az Ásotthalmon mért adatok alapján (µg/m 3 ) (ÁNTSZ, ATIKÖFE) 250 200 Szálló por 150 100 50 0 2001.jan. 2001.febr. 2001.ápr. 2001.máj. 2001.jún. 2001.szept. 2002.máj. 2002.jún. 2002.júl. 2002.aug. 2002.szept. 2002.okt. 2002.nov. 2002.dec. 5. ábra. A levegı ülepedı por tartalma Ásotthalom és Zákányszék mérıpontjain (g/m 2 ) (ÁNTSZ, ATIKÖFE 2003.) Ülepedı por 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2001.jan. 2001.márc. 2001.máj. 2001.júl. 2001.szept. 2001.nov. 2002.jan. 2002.márc. 2002.máj. 2002.júl. 2002.szept. 2002.nov. Ásotthalom09527067 Határérték Ásotthalom09567662 Zákányszék10367145 Határérték 12

1.2. A levegı minıségét befolyásoló helyi tényezık A természeti adottságok közül a domborzati, a talajtani és az éghajlati viszonyok játszanak elsıdleges szerepet a szálló- és ülepedı por képzıdésében. A város területe egy felszíni vizekben szegény, gyér növényborítottságú enyhén hullámos síkságon terül el, felszínének átlagos relatív reliefje 2 m/km 2. A felszínt a homokon, mint talajképzı kızeten képzıdött szélhordta homoktalajok (futóhomok, humuszos homok, gyengén humuszos homoktalaj) uralják. A sík, enyhén tagolt, finomszemő, gyenge víztartó képességő, humuszban szegény (1-1,5% alatti) homoktalajokkal borított felszín defláció által fokozottan veszélyeztetett, ami jelentısen fokozza a levegı természetes eredető porterhelését. A város éghajlati adottságai közül a deflációs problémákban az igen szélsıséges csapadékmennyiség (sokéves és éven belüli nagy ingadozás) játszik meghatározó szerepet (lásd 1. és 4. ábrákat). Sorrendben az É-i, ÉNy-i és DK-i a három leggyakoribb szélirány, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot. A mérsékelten meleg-száraz, szeles idıjárás a szálló por képzıdésének optimális közege. A vízrajzi adottságok, vagyis az a tény, hogy a város száraz, gyér lefolyású, erısen vízhiányos területen fekszik, felerısíti a klimatikus adottságok levegıminıségre gyakorolt hatását. Levegıtisztaság-védelmi szempontból meghatározó a mezı-, erdı-, illetve zöldfelületgazdálkodás. A mezıgazdasági területek nagyarányú kiterjedése kedvezıtlen hatással van a levegı minıségére. A szántóföldi kiporlásból származó légszennyezés elsısorban a gyér növényborítottságú idıszakokban jelentıs mértékben növeli a levegı portartalmát. A mezıgazdaságban levegıtisztaság-védelmi szempontból meg kell még említeni az állattartó telepek esetlegesen elıforduló szag- és bőzhatását. Mórahalom külterületének többsége ma is mezıgazdasági hasznosítású, a szántók és legelık között csak ritkán látni fasorokat, erdısávokat és erdı-foltokat. Az erdık és a foltokban elıforduló fás szárú növénytársulások kedvezı klimatikus és levegıtisztaság-védelmi hatása (páratartalom növelése, szárító szelek mérséklése, porterhelés csökkentése) ugyan nem elhanyagolható, jelentıségét tekintve azonban meg sem közelíti a megoldásra váró probléma volumenét. Kevés az uralkodó szélirányok figyelembe vételével telepített erdısáv az utak, a csatornák és a mezıgazdasági táblák mentén, és a meglévık állapota sem kielégítı, levegıminıségre gyakorolt kedvezı hatásuk ezért a kívánatosnál jóval alacsonyabb. Telepítésük egyrészt a lakosság komfortérzetének javítása, másrészt pedig a mezıgazdaságban okozott komoly károk (defláció: elhordás, betemetés, homokverés) mérséklése szempontjából nélkülözhetetlen. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem csupán a város problémája, hiszen a defláció elleni védekezés csak térségi szinten tett átfogó beavatkozással lehet igazán hatékony. További probléma, hogy a privatizációt követıen (illetve az agrártermelés bizonytalan eredményessége nyomán) növekedett a parlagterületek kiterjedése, az utak menti gyomosodás, valamint a gondozatlan telkek által okozott légköri pollenszennyezés. Az allergén gyomok, elsısorban a parlagfő (Ambrosia) felerısítve a szálló por káros egészségügyi hatásait az év egyre hosszabb idıszakában okoz allergiás, légúti megbetegedéseket (asztma, hörghurut, szénanátha). Ugyanakkor a belterület egyedi és esztétikai arculatához jelentıs mértékben hozzájáruló utca- és térfásítások, a gondozott közcélú zöldfelületek (központi park, templomkert, játszótér, temetı, vásártér), az intézmények és lakóházak zöldfelületei jelentıs mértékben javítják a település levegıminıségét, klimatikus adottságait. Az ipari szennyezés, egyrészt az ágazat kialakulatlanságának, másrészt a meglévı ipari létesítmények levegıtisztaság-védelmi szempontból kedvezı szerkezetének (a feldolgozó-, könnyő- és szolgáltatóipar dominál) köszönhetıen alig ismert fogalom a településen. A levegıszennyezés a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelıségen nyilvántartott légszennyezı-telephelyek vonatkozásában a rendszerváltozást követı években csökkent. Köszönhetı ez az ipar, szolgáltatóipar ésszerő energiafelhasználásának, a több mint két 13

évtizedes múltra visszatekintı hatósági ellenırzések következtében megvalósított mőszaki intézkedéseknek, valamint a rendszerváltozást követıen bekövetkezett hagyományos ipari termelések csökkenésének, az ipar szerkezeti váltásának. Az utóbbi egy-két évben megfigyelhetı némi emelkedés, ami a viszonylagos gazdasági növekedés eredménye. A jövı szempontjából megnyugtató az a tény, hogy az esetlegesen betelepülı ipari létesítmények a település déli részén található ipari parkban települhetnek majd meg, ami az uralkodó szélirányok figyelembe vételével jelentısen mérsékli az esetleges légszennyezések káros egészségügyi hatásait. 1. táblázat. A város ipari létesítményeinek légszennyezı-anyag kibocsátása a benyújtott önbevallások alapján (db, kg/év) (ATIKÖFE, 2003.) Év (db) (kg/év) Telep Pontforrás Felületi Épület- SO 2 CO NO X Szilárd Korom Egyéb forrás forrás 1989 7 16 0 0 1756 12246 875 1764 n.a. n.a. 1990 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 5302 453 0 0 n.a. 1991 7 26 n.a. n.a. 5 7931 613 63 14 n.a. 1995 6 24 1 0 0 2124 214 76 57 0 1996 8 28 1 0 0 1695 198 48 42 0 1997 8 28 1 0 0 1710 327 148 47 0 1998 8 28 1 0 0 1791 200 80 52 0 1999 8 27 1 0 0 160 41 27 14 0 2000 7 22 0 1 0 342 135 33 17 0 2001 6 18 1 0 0 134 3 33 16 0 * n.a.: nincs adat A levegı minıségét a fenti tényezıkön túl a közlekedés is jelentıs mértékben befolyásolja. A motorizált városi közlekedés kizárólag a közútra korlátozódik. A város közlekedését alapvetıen a Szeged, Röszke, Ásotthalom, Zákányszék, illetve Baja irányába haladó utak gépjármőforgalma adja. Az átmenı gépjármőforgalom a települést kelet-nyugat irányban átszelı 55-ös számú fıútvonalon a legjelentısebb. A katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin elterjedése, a gépkocsik szén-monoxid kibocsátásának csökkenése az évenkénti környezetvédelmi ellenırzés bevezetésével, a régi gépjármőpark folyamatos lecserélıdése átmeneti javulást eredményez, ugyanakkor a motorizáció rohamos elterjedésével nı a közlekedés okozta légszennyezés (CO, NO x, SO 2, CH-ek, Pb és korom). Nem elhanyagolható a közlekedés porfelverı hatása sem elsı sorban a külterületen. A városban jelentıs a személy- és tehergépkocsik száma (több mint 1600, illetve 300), ez a teljes népességre vonatkoztatva gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden harmadik mórahalmi rendelkezik gépkocsival. A növekvı mértékő gépjármő-közlekedés okozta káros egészségi és környezeti hatások csökkentése érdekében mindenképpen szükséges a tömegközlekedés, illetve a nem motorizált közlekedés preferálása. Ez utóbbi célt jól szolgálják a szaporodó kerékpárutak. A lakossági tüzelés szezonális légszennyezı. A belterületi ingatlanok döntı többsége rácsatlakozott földgáz vezetékre, mely a legkisebb mértékő légszennyezı-anyag (CO, NO x ) kibocsátást eredményezi. Az utóbbi évek energiaár-emelkedése következtében ugyan számos család tért át vezetékes gázfőtésrıl központi főtésre, de ez sem eredményez számottevı levegıminıség romlást. A külterületi ingatlanok főtése a hagyományos fosszilis energiahordozók égetésén alapul, mely kedvezıtlenül befolyásolja a levegı minıségét. Megoldásra vár a mezıgazdasági, valamint kerti hulladékok alkalmankénti és idıszakos égetésébıl keletkezı szennyezı-anyagok (CO, NO x, SO 2, korom és egyéb bőzös anyagok) csökkentése, kiküszöbölése. 14

2. Földtan, talajok, területhasználat 2.1. Földtani adottságok A táj földtanilag a Dunai szerkezeti árok területén helyezkedik el, mélyföldtani felépítését szénhidrogénkutató-fúrások tárták fel. A medenceajzatot kristályos palák képezik, amely kedvezı lehetıséget teremtett a szénhidrogének felhalmozódására a területen. A város közigazgatási területén jelenleg is történik kitermelés. Ezek a készletek azonban belátható idın belül kimerülıben lesznek, illetve kevésbé gazdaságossá válik a kitermelés. Ez, valamint a MOL gazdasági racionalizálása kapcsán lehetıségként felmerülı privatizáció felvetheti a jövıben a területen levı fúrások más típusú hasznosítását (termálvíz felhasználás). Ezt segítheti, hogy a geotermikus adottságai kedvezınek (hazai viszonylatban átlagosnak) mondható: a geotermikus gradiens reciproka 20-23 m/ºc körül alakul A vízfeltárás szempontjából fontos, hogy az İs-Duna és folyórendszere néhányszáz méter vastagságú összletet rakott le a területen, amely az ivóvíz kitermeléséhez jó geológiai lehetıségeket biztosít. A felszínt legnagyobb kiterjedésben változó vastagságú, megkötött futóhomok borítja, ami jó vízvezetı tulajdonsága miatt a területet környezetileg érzékennyé teszi. A szelek által alakított egykori felszín mélyedéseiben szikes területek, illetve kisebb lápfoltok alakultak ki. A földvédelem kiterjed a földfelszínre (a talajra), a felszín alatti rétegekre és az ásványvagyonra (pl. homok). Jelenleg egy homokbánya üzemel (0146/1, 8-9 hrsz.), de felhagyott bányaterületek, illetve illegális kitermelések nyomai találhatók a külterületen. A talaj kiemelkedı jelentıségő megújuló természeti erıforrás, hiszen rajta rendszeres erdı- és mezıgazdasági tevékenység folytatható. Közvetlen gazdasági hasznosítása mellett lényeges a talaj öntisztuló, átmeneti tározó (pufferoló) képessége is, mely hozzájárul az emberi tevékenységek által okozott egyes szennyezések mérsékléséhez. A talaj igen sérülékeny környezeti elem. Minıségének megırzése, sokoldalú funkcióképességének fenntartása, termékenységének megóvása fontos feladat. Ennek érdekében szakmailag megalapozott intézkedések meghozatala, és a földhasználó megkülönbözetett figyelme szükséges. 2.2. Talajviszonyok Mórahalom közigazgatási területén három talajtípus alkotja a talajtakarót (6. ábra). A település belterületén, illetve annak közvetlen közelében a váztalajokhoz tartozó humuszos homok talaj található, amely egyben a környék uralkodó talajtípusa (a közigazgatási területen belül ez a talaj mintegy 4600 ha-t foglal el). A humuszos homok talajt az alacsony humusztartalom (1%-nál kevesebb) jellemzi. A humuszos réteg 40 cm-nél nem nagyobb. Termékenységük jobb, víztartó képességük nagyobb a futóhomokénál, ugyanakkor jó a vízáteresztı képességük. Gyenge kötöttségük (K A < 25) miatt a szél pusztító hatásának kitettek. Tápanyagpótláskor elsısorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. (A belterületen nyilvánvalóan a beépítések miatt csak nagyon ritkán írható le a típusos humuszos homok szelvénye, ezért az itt lévı talajt városi, illetve kevert talajként (antroposol) kezeljük.) Nagy területeket foglalnak el a réti talajok fıtípusába tartozó talajok is (összesen 3370 ha). Két réti talaj típus fordul elı: a) típusos réti talajok (2230 ha), b) szolonyeces réti talajok (1140 ha). Ezek a településtıl távolabb, fıként a területet keresztül szelı csatornák (Külsı-Csorva csatorna, Jámborkai csatorna, Széksóstói fıcsatorna, Madarász-tói csatorna), valamint az állandó és idıszakos tavak (Madarász-tó, Nagy-Széksóstó, Kis- Széksóstó) közelében vannak jelen. A réti talajok kialakulásában az idıszakos túlnedvesedés (felszínhez közeli talajvíztükör, vagy idıszakos felületi vízborítás) nagy szerepet játszik. Ez jól egybevág azzal, hogy hol találjuk ıket. A területen nagyobb arányban elıforduló típusos réti talajok jellemzıje, hogy a reduktív viszonyok között keletkezı szervesanyag szürkésfeketére színezi a humuszos szintet. A mélyebb rétegekben a reduktív viszonyokat mutató másodlagos 15

talajképzıdményeket találunk (vasborsók, glejfoltok stb.). Az agyagosabb réti talajok esetében elıfordulhat (szárazság idején) felszíni repedezettség, itt azonban a fı fizikai féleség homok, tehát ez kevésbé fordul elı. Vízgazdálkodása, a tavaszi túlnedvesedést leszámítva, kedvezınek mondható. Tápanyag gazdálkodásuk közepes, tavasszal a felvehetı nitrogén kevés. A szolonyeces réti talajok esetében a rétiesedés folyamatához kismértékő szikesedés kapcsolódik. Talajszelvényük réties karakterő, csupán az oszlopos elválású, tömöttebb B szint jelzi az altípust, amely egyben a kicserélhetı Na-tartalom felhalmozódásának a helye is. Vízgazdálkodása kedvezıtlen, a hasznos víz mennyisége kevés. Tápanyag-gazdálkodásukra mint a réti talajokra általában nagy tápanyagtıke, de kis hasznosítható tápanyagkészlet jellemzı. Talajjavítási eljárásokkal (meszezés, sárgaföld-terítés) mind vízgazdálkodásuk, mind tápanyag-szolgáltató képességük javítható. 6. ábra. Mórahalom város talajtérképe 16

A területen elvégzett talajminıségi vizsgálatok (telepítési szakvélemények, vízügyi engedélyek) alapján elmondható, hogy az itt elıforduló talajok foszforral és káliummal gyengén ellátottak, humusztartalmuk alacsony (0,2-0,7 % között változik), ph-juk a gyengén lúgos kategóriába tartozik (többnyire 7-7,5 ph közötti, de elıfordulnak 8pH körüli értékek is), termıképességük közepesnek mondható. Másodlagos szikesedés a területen nem fordul elı. Tisztított, illetve nem tisztított szennyvíz öntözés nincs. Bár a 49/2001. sz. Korm. rend. Mórahalom közigazgatási területét nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé, a felszínen található homokos képzıdmények miatt azonban a trágyázás különös körültekintést igényel. Jelentıs talajszennyezésrıl 2001. június 25.-én érkezett bejelentés az ATIKÖFE-hez. Az Algyı Ásotthalom nyerskondenzátum vezetéken történt vezetékmegfúrás. Az így elszennyezett talajfelület kb. 750 m 2 volt. A szennyezés mind a talajt, mind a talajvizet szennyezte. A talaj esetében nem érte el a 33/2001. sz. Korm. rendeletben meghatározott C2 szintet (3000mg/l szennyezı anyag és a feletti szennyezés bekövetkezésekor minden esetben hatóság kötelezi a szennyezıt a kármentesítésre), a C1 (100 mg/l sz. a.) szintet azonban meghaladó CH koncentrációkat állapítottak meg a mintavételi pontokon. Ettıl függetlenül (a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat fellebbezéseinek helyt adva) a KÖFE kármentesítésre kötelezte a szennyezıt (MOL Rt.). A talajvízben, egy mintavételi pont kivételével, mindenhol a kármentesítési határérték (1 mg/l) feletti koncentrációkat találtak. A talajvízszennyezés nem terjedt tovább (ez a terület pangóvizes jellegébıl adódik). A kármentesítési terv szerint a talajvíz szennyezését egy hazánkban eddig nem gyakran alkalmazott in situ sztrippeléssel szüntetik meg, míg a talajt ún. landfarming biodegradációs talajkezeléssel tisztítják. A szennyezés területén a talajlevegı is szennyezett (Austrian Standard 50 mg/m 3 határértéke feletti sz. a.) Bár a városban mőködik homokbánya, mégis esetenként érkeznek lakossági bejelentések illegális talajletermelésrıl. A talajok fizikai félesége homok, azok építıipari hasznosításra alkalmasak. A tevékenység engedéllyel folytatható. Az illegális talajletermelés bírságot von maga után. Az ilyen jellegő letermelés veszélye, hogy nem csak a letermelt felsı réteg helyén akadályozza a mezıgazdasági mővelés folytatását, hanem elıidézheti a környezı talajok kiszáradását, és ezáltal szerkezetromlását. 2.3. Területhasználat A város területének 3/4-e termıterület, ennek területhasznosítása azonban kedvezıtlen szerkezető: közel 2/3-a szántó és alig 1,5%-a erdı (7. és 8. ábrák). Ez utóbbi érték még ha figyelembe vesszük a tanyák körüli facsoportokat is kirívóan alacsony, különösen egy deflációval veszélyeztetett tájon. A rendszerváltás után a helyi szakszövetkezet megszőnésével a földeket továbbra is kis parcellákon mővelték. A tulajdonosok azonban nagyobb lendülettel fogtak hozzá a hasznosításához, talajvizsgálatokat végeztek, odafigyeltek, hogy megalapozottan pótolják a talaj tápanyagerıit. A térségben fellépı legnagyobb probléma a deflációveszély. Régen szılı és gyümölcsösök telepítésével védekeztek ellene, de napjainkban ezt a problémát szinte teljes mértékben elhanyagolják (mindenki csak a saját gazdálkodására figyel, a térségi problémát kevésbé érzi magáénak). Ennek nyomán a mezıgazdaságban jelentıs károk keletkeznek (a defláció elveri a növényeket, kitakarja azokat, így kora tavasszal elfagynak, illetve betakarja azokat, így elpusztulnak). Növénytermesztés. A gyepek egy részét feltörték, szántóföldi mővelés alá vonták. A tulajdonosoknak egyre kevésbé éri meg bevetni, így inkább évente kétszer tárcsával átdolgozzák, és nem vetik be. (A területhasználatban az utóbbi években tapasztalható lényeges elmozdulás ennek a gyakorlatnak következménye, mivel így nem parlagként jelenik meg a hasznosítatlan terület.) A vetett növényeket (fıleg kalászos növényeket és a takarmánykukoricát) többnyire saját célra hasznosítják, azaz kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A szılıterületek többsége elöregedett (felszámolásra vár), illetve végleg felhagytak a mővelésével. A 447 ha szılıbıl jelenleg mindössze 300 ha-t mővelnek. A gyümölcsösökben az ıszi- és sárgabarack mellett megjelent az alma, meggy, szilva termesztése. Mindezek mellett még mindig az ıszibarack termesztése dominál. A zöldségtermesztés terén a paprika, paradicsom, káposztafélék (fejes kel, karfiol, brokkoli, karalábé), gyökérzöldségek, tökfélék jellemzıek. Emellett kiemelkedı a burgonyatermesztés. Erdıgazdálkodás, halászat. Erdıterületek foltokban találhatók, fıleg akác és nyár. Jellemzı, hogy a felhagyott szántóterületeket beerdısítik. Mórahalom területén található, halgazdálkodás szempontjából jelentıs vízfelület a 80 hektáros Madarász-tó, ahol bérhorgászat is folyik. A tó egy magánvállalkozó tulajdonában van, aki a vízi turizmus fejlesztését tervezi. A tavon található nádat nádaratók segítségével szintén hasznosítják. 7. ábra. Mórahalom termıterületének hasznosítása az 1990-es évek közepén 17

1 2 3 4 5 6 7 8 Jelmagyarázat: 1: szántó 2: parlag 3: gyümölcsös 4: szılı 5: rét, legelı 6: erdı 7: nádas 8: halastó 8. ábra. Mórahalom termıterületének hasznosítása az 2003-ban 1 2 3 4 5 6 7 Jelmagyarázat: 1: szántó 2: legelı 3: gyümölcsös 4: szılı 5: rét, gyep 6: erdı 7: nádas, halastó 18

A termesztett növények feldolgozása. A gazdák által termesztett zöldségeket, gyümölcsöket a helyi Mórakert Szövetkezet felvásárolja, ahol szortírozzák, csomagolják, majd értékesítik azokat. A termékek 95 %-át belföldön értékesítik nagy kereskedelmi cégeknek. Naponta akár hat kamion is megfordul a városban, így a forgalom jelentısnek mondható. A Mórakert Szövetkezett mellett egyéb vállalkozók is felvásárolják a gazdák által termesztett növényeket, majd tisztítva, gyorsfagyasztva, vagy konyhakészen értékesítik azokat. Egy malom is mőködik a városban, ahol a mórahalmi és a környezı települések gabonáját ırlik, illetve keverik (mind emberi fogyasztásra, mind takarmányozásra). Állattenyésztés. Az állattenyésztés másodlagos ágazat a településen. Foglalkoznak itt sertés-, marha-, baromfitartással egyaránt, de inkább csak háztáji jelleggel, önellátás céljából. A város külterületén 1-2 termelı 200-300 sertést tart. Az élıállat felvásárlást a Pick Rt. végzi. A belterületen tartott sertésállomány problémát okoz, már több ízben érkezett panasz az állatok kellemetlen szaga miatt. Esetenként a csatornák közvetlen környezetében lerakott trágya okoz környezeti veszélyt. 3. Víz 3.1 Felszíni vizek A település területén számottevı felszíni vízfolyás nincs, a vízhálózatot a felesleges vizek elvezetésére szolgáló csatornák alkotják. Állandó felszíni vize a 75 hektárnyi területő Madarász-tó, míg nedvesebb idıszakokban a mélyebb fekvéső semlyékek, szikes tavak (Csipak-semlyék, Nagy-Széksós-tó, Kis-Széksós-tó) is vízborítás alá kerül. A város a Tisza mértékadó árvízszintje fölött helyezkedik el, így árvízveszély nem fenyegeti. Idıszakosan problémát jelentenek viszont a belvizek. A vizsgálati terület kapcsolódása a térségi vízrendezési egységeihez Mórahalom közigazgatási területe a 39. számú Gyálai belvízrendszer 39/2. számú Széksósótói belvízöblözetében, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. számú Algyı Tápé Gyála Köröséri belvízvédelmi szakaszának 7. számú Mórahalmi ırjárásában helyezkedik el. A területen az alábbi ATIVIZIG kezelésében lévı csatornák találhatók: Széksóstói fıcsatorna, Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna. A fentieken kívül a területen az alábbi Szeged és Környéke VGT kezelésében lévı csatornák találhatók: Bogárzói csatorna, Masakanyari csatorna, Balogsori csatorna, Külsı-Csorva csatorna, Vágói csatorna, Halászka csatorna, Mórahalom belsıségi csatorna, Balogsori csatorna, Tüsöksori csatorna, Királyhalmi csatorna, Kis sori csatorna, Madarásztói csatorna. 3.1.1. Belvíz A rendszer jellemzıje, hogy a területen lehetıség van a belvizek tárolására (2. táblázat), illetve a magyarjugoszláv államközi egyezmény alapján a Vereskereszt Madarásztói fıcsatornán 4m 3 /s vízátvezetésre nyílik lehetıség a Jugoszlávia területén elhelyezkedı, kapcsolódó belvízrendszerbe. A város közigazgatási területének mintegy nyolcada erısen, vagy közepesen veszélyeztetett a belvíz által, míg a terület jelentıs része mérsékelten veszélyeztetett (3. táblázat).

2. táblázat. Belvíztározási lehetıségek Mórahalom területén (ATIVIZIG) Tározási lehetıség Tározási lehetıség helye neve Madarász-tó Vereskereszt-Madarász-tói fıcsatorna 0+165 km Tározási lehetıség területe (ha) Tározási lehetıség teljes térfogat (mill m 3 ) 25 0,15 Kis-Széksós-tó Széksós-tói fıcsatorna 1+412 km 30 0,15 Nagy-Széksós-tó Széksós-tói fıcsatorna 3+869 km 125 1,20 3. táblázat: Mórahalom belvíz-veszélyeztetettségi besorolás a Pálfai-féle besorolás alapján Kategória megnevezése Érintett terület (ha) Érintett terület (%) Belvízzel erısen veszélyeztetett terület 311 4 Belvízzel közepesen veszélyeztetett terület 780 9 Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület 6903 83 Belvízzel alig veszélyeztetett terület 311 4 Belvíz védekezési tapasztalatok A városban az alábbi jelentısebb belvizes idıszakok okoztak számottevı elöntéseket: 1956-ban télvégi tavaszi keletkezéső belvíz, 1966-ban télvégi tavaszi keletkezéső belvíz, 1987-ben nyári keletkezéső belvíz, 1999-2000-ben télvégi tavaszi keletkezéső belvíz. A 2000. évi belvízvédekezés során a jugoszláv fél nem tudta fogadni az Egyezményben vállalt vízmennyiséget, emiatt a magyar területeken az elöntött területek mentesítését csak lassan lehetett biztosítani. Éppen ezen tapasztalatok alapján igényként fogalmazódott meg a Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna és a Pap halmi fıcsatorna összekötése. A tervezett munkálatok során több éves ütemezésben elkészül a fıcsatornák összekötése, megvalósulnak a szükséges mőtárgy-rekonstrukciók a Pap halmi fıcsatornán, illetve új vízkormányzó mőtárgyak is épülnek. A tervezett beruházás eredményeként közvetlen vízelvezetési lehetıség fog megvalósulni a Gyálai-Holt Tisza felé, mely kedvezı hatással lesz térség belvíz-elvezetési viszonyaira. A beruházás 2003. évben az I. ütemmel megkezdıdik. 3.1.2. Csapadékvízelvezetés A homokos felszíni képzıdmények következtében a csapadék jelentıs része elszivárog. A felesleges mennyiséget a két fı utca (Szegedi út, Millenniumi sétány - Röszkei út), valamint a Tömörkény, a Sarló, a Liszt Ferenc utcák és az Ipari Park utca esetében zárt, a többi részen nyílt csatornák vezetik el gravitációsan. A zárt csapadékelvezetı csatornák hossza 3,08 km, a földmedrő csatornák 2,1 km, a szikkasztó árkok pedig 3,8 km hosszúságúak. A felesleges vizek befogadója a Széksóstói- és a Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna. A régebbi építéső zárt szelvényő csatornák állapota rossz. A nyíltak csatornák esetében azonban a homoktalaj miatti gyenge állékonyság problémát jelent, éppen ezért burkolásukat célszerő lenne megoldani. A csatornák szükséges karbantartásával kapcsolatos feladatokról a város 14/1999. (IX.16.) KT rendelete intézkedik, betartását rendszeres ellenırzéssel meg kell oldani.

3.2 Felszín alatti vizek A felszínalatti vizek védelme szempontjából fontos megemlíteni, hogy Mórahalom területe a 33/2000 Kormányrendelet alapján a terület geológiai adottságai miatt érzékeny ( B ) területi kategóriába tartozik, melyre az intézkedési határérték C i =C 2. 3.2.1 Talajvíz A Duna Tisza közi hátság az elmúlt két évtizedben a talajvízkészletek csökkenése következtében jelentıs környezeti problémával került szembe. A kutatások (közöttük a Tanszékünkön végzett elemzések) feltárták, hogy egy komplex, természeti és társadalmi okokra egyaránt visszavezethetı problémával állunk szemben. Egy igen tartós száraz idıszak (az 1980-as évek elejétıl az 1990-es évek közepéig) és felszíni vizek hiánya miatt a talajvizekbıl történı öntözés (kiegészülve a rétegvizek nagyarányú kitermelésével) jelentıs talajvízszint-süllyedést eredményezett. Vizsgálataink szerint ennek mértéke a legkritikusabb helyzetben levı területeken már a 6 métert is meghaladta 2000 elejére. Azt is megállapítottuk, hogy a talajvíz csökkenése szoros kapcsolatban van az érintett területek magassági viszonyaival. Miután Mórahalom város közigazgatási területe a jelentısebb változásokkal érintett területek határán helyezkedik el, részletesebb vizsgálatokat is végeztünk a területen. Ennek megvalósításához a hosszabb idısorral rendelkezı talajvíz-észlelı kutak adatait használtuk. Ezek közül csak egy található a város területén. A korábbi részletes talajvíz-térképezések adatai szerint Mórahalom környezetében a jellemzı talajvíz-mélység 1-2 méter, a legmélyebb 2-3 méter volt. A város területén levı észlelıkút az utóbbi 15 év során ehhez a mélyebb állapotnak megfelelıen helyezkedett el, és az 1990-es évek vége felé kb. fél-egy métert emelkedett a 80-as évek második feléhez viszonyítva (9. ábra). 9. ábra. A talajvízszint alakulása Mórahalmon a 2422. sz. észlelı kút alapján (1985-1998) 0-50 -100-150 -200-250 -300 8503 8507 8511 8603 8607 8611 8703 8707 8711 8803 8807 8811 8903 8907 8911 9003 9007 9011 9103 9107 9111 9203 9207 9211 9303 9307 9311 9403 9407 9411 9503 9507 9511 9603 9607 9611 9703 9707 9711 Ha csak ez az adatsor állna rendelkezésünkre, akkor azt hihetnénk, hogy normalizálódni látszik a korábbi száraz idıszak hatása. Megvizsgálva azonban a környék adatait, már nem ennyire egyszerő a helyzet. Az ásotthalmi kutak mind tartós talajvízszint csökkenést mutatnak, melynek mértéke topográfiai helyzetüktıl függıen 1,5-2 méter, s egyes kutak alig mutattak kedvezı változást a nedvesebb idıszakokban sem (10. ábra). A Mórahalomtól északra elhelyezkedı Zákányszéken levı kút változása kevésbé egyértelmő, de érzékelhetı rajta a szárazabb idıszak hatása (lásd az 1. mellékletet)..

0-50 8001-100 -150-200 -250-300 -350 10. ábra. A talajvízszint alakulása Ásotthalmon a 2421. sz. észlelı kút alapján (1980-1998) 8009 8105 8201 8209 8305 8401 8409 8505 8601 8609 8705 8801 8809 8905 9001 9009 9105 9201 9209 9305 9401 9409 9505 9601 9609 9705-400 -450 Ezek a változó körülmények indokolttá tették, hogy a változásokat valamivel tágabb környezetben is elvégezzük. Ez a vizsgálat viszont már jól mutatja Mórahalom területének átmenti jellegét az elmúlt idıszak talajvízváltozásaiban (11. ábra). Jól megfigyelhetı, hogy a település DNy-i területei inkább az ásotthalmi, csökkenı tendenciájú kutakhoz hasonlítanak, míg az ÉK-iek esetében már kevésbé tapasztalható a látványos csökkenés. Ez utóbbi területen inkább a természeteshez közeli talajvízjárás tapasztalható. 11. ábra. A talajvízváltozás jellege az 1980-as és 1990-es évek során (az alaptérkép színárnyalatai a relatív talajvízmélységet mutatják a Duna-Tisza közén) a) tartós csökkenést nem mutató kutak b) határozott csökkenést mutató kutak

A rendelkezésünkre álló adatok alapján elkészített térképek is a területen tapasztalható talajvíz-változások határozott tendenciáját mutatják, ezek közül jelenleg egyet mutatunk be (12. ábra). Ez Mórahalom területén kb. másfél méter körüli csökkenést mutat ÉK-en valamivel kevesebbet, a nyugati részeken pedig azt meghaladót. Mórahalom területének átmenetei jellege indokolttá tenné további talajvízészlelı kút telepítését is a város külterületén. 12. ábra. A talajvízállások változása 1980 november és 1995 november között -260 - -210-210 - -170-170 - -130-130 - -80-80 - -40-40 - 0 0-30 30-80 80-120 120-160 160-200 A talajvizek minısége a Duna Tisza közére általánosan jellemzıen Ca/Mg hidrogén-karbonátos, azonban elıfordulnak kloridos és szulfátos jellegő vizek is. Összes sótartalma általában nem túl magas, de a szikes területekre jellemzı magasabb sómennyiség is elıfordulhat, ph-ja enyhén lúgos (4. táblázat). 4. táblázat: A víz minısége a Mórahalom környéki talajvíz-kutakban (ATIKÖFE alapján) Fe oldott Na + Ca ++ Mg ++ + NH 4 Cl - -- SO 4 - HCO 3 - NO 3 Idıpont ph KOI mg/l Zákányszék 2000.06.07. 7,5 1,8 2,5 8,6 99 29 2,6 25 62 392 <0,8 2001.03.26. 7,6 1,3 2,1 9,2 96 30,9 2,4 23 60 406 <0,8 2001.12.17. 7,4 1,5 1,6 8,4 94 26,5 2,2 19 27 395 1,4 Ásotthalom (vaditató, régi) 2000.09.18. 7,4 1,5 1,3 3,6 69 23,6 0,9 2 10 324 <0,8 2001.03.27. 7,6 1,1 1,5 4,8 67 19,3 0,8 1,9 7 331 <0,8 Ásotthalom (Kelebiai út) 2000.09.18. 7,2 6,5 0,1 85 390 145 0,2 472 685 442 8,8 2001.03.26. 7,5 4,2 <0,02 86 331 131 0,1 496 536 417 10,5

3.2.2 Rétegvíz-készlet, ivóvízellátás A város vízellátásának biztosítására az Önkormányzat tulajdonát képezı és a Térségi Vízmő kezelésében lévı három szolgál. Ezek az İs-Duna által lerakott durvább szemcsenagyságú üledékbıl, termelik a vizet 170-270 méter közötti mélységbıl. 2002 során az I. és a IV. kút szolgáltatta a mennyiség zömét (110,6 illetve 122,7 ezer m 3 ), a III. számú inkább csak kiegészítı szerepet kapott (8,6 ezer m 3 ). Jellemzı, beszőrızött vízadó rétegek kutanként: I. kút (220,3-234,3, 250,8-265,0), III. kút (194-215, 235-255), IV. kút (208,7-222,8, 228,6-235,9, 252,5-260,6, 265,0-268,1). Az átlagos napi vízkitermelés 663 m 3. A kutak nyugalmi vízszintje a területre jellemzı negatív nyomásállapot miatt ebben a mélységben még negatív, azaz nem éri el a felszínt. A lakossági vízbekötések száma 1619, ami a belterületen 99%-os ellátottságot jelent, a külterületi lakásokból viszont csak 40 csatlakozik a hálózatra. A közületi bekötések száma 115. A vízhálózat hossza mintegy 35 km, ebbıl 7177fm AC csı, 14870 fm kékszínő, vékonyfalú KMPVC és KPE. Az AC és a PVC mára elavult, rekonstrukcióra szorul. A kitermelt víz minısége a módosított szabvány miatt két minısítési szempontból (arzén, ammónium) már nem felel meg a követelményeknek. A vizek az arzén esetében a korábbi 50 µg/l határérték esetén megfelelıek voltak, az EU vízminısítési követelmények azonban ezt az értéket 10 µg/l-re csökkentették (a nyugati országok étkezési szokásaiban általános tengeri halak fogyasztása miatt). Ennek az értéknek már a kutakból termelt vizek 2001-es és 2002-es 16-21 µg/l értékei nem felelnek meg. Ez az oka annak, hogy Mórahalom is szerepel a 201/2001. sz. Kormányhatározat települési listáján, amely 2009. december 25-ei határidıt ad a probléma megoldására. Ugyanezen kutak esetében az ammónium is meghaladja a 0,5 mg/l-es határértéket, hiszen 2001 és 2002 során jellemzıen 0,67 és 0,89 mg/l értékeket mértek. 3.2.3. Hévizek A város területén megfelelı mélységő kút kialakítása esetén lehetıség van termálvizek beszerzésére. Egy 1960-ban létesített 660 méter talpmélységő kút (szőrızési szakaszok: 524-534, 568-573, 602-607, 621-642) 39 o C körüli hımérséklető kifolyó vizet termel, amelyet a strandfürdı hasznosít. A fürdı nátrium-hidrogénkarbonátos jellegő vize (összes sótartalma közel 2000 mg/l) 1999-ben gyógyvíz minısítést kapott. Vonzáskörzete egyelıre inkább csak a város környékére terjed ki, a tervezett fejlesztések azonban bıvíthetik szerepét. Jelentısebb fejlesztéséhez a vízföldtani adottságok biztosítottak. (Egy szénhidrogén-termelésbıl kivont fúrás megfelelı átalakításával vélhetıen költségkímélı módon magas hıfokú vizet és nagyobb vízhozamot lehetne biztosítani, nemcsak a strand számára, hanem akár a termikus energia hasznosítására is. Gondot a strandtól való távolság jelent). A gyógyfürdı új kútjának engedélyes tervei elkészültek. 3.3 Öntözés Ahogyan már korábban utaltunk rá a szeszélyes csapadékeloszlás miatt a mezıgazdasági termelés eredményessége megkívánja az öntözést. Hasznosítható felszíni víz hiányában ezt fúrt talajvíz-kutakból oldják meg, melynek vízminısége a különbözı szennyezések következtében nem megfelelı. A településen járva rendszeresen láthatunk víztároló medencéket. Sajnos sok esetben vízjogi engedély nélkül termelik ki a vizet (nem mindig elıírásszerő a medencék kialakítása sem), így nehezen értékelhetı a kitermelt mennyiség. Fontos lenne, hogy ezt a vizet hatékonyan, korszerő öntözési módszereket használva hasznosítsák. A tartós szárazság mellett ez a jelentıs kitermelés is fontos szerepet játszott a Duna-Tisza közén tapasztalt (és korábban bemutatott) regionális mérető talajvíz-vízszintcsökkenésben.