Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Átírás

1 Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl szóló szabályozást és intézkedett az azt megsértık szankcionálásáról is, hogy szmogriadó elrendelésekor az önkormányzatok könnyebben tudjanak érvényt szerezni a korlátozásoknak a lakosság egészségének védelmében. A kormányrendelet részletesen szabályozza a szmogriadó kötelezı és lehetséges elemeit, ennek nyomán a fıváros már módosította is a szmogriadó tervét. A kormányrendelet a korábbiakkal megegyezıen leszögezi, hogy rendkívüli intézkedést kell tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmogriadó esetében - mérlegelve, hogy mi járul hozzá a szennyezettséghez - a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez kötött üzemek és mozgó légyszennyezı források gépjármővek - mőködését. A rendelet szerint az önkormányzatoknak minden 200 ezer fıt elérı népességszámú városban kötelezı szmogriadó tervet készíteniük és végrehajtaniuk azt. Riasztási fokozat esetén légszennyezı anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni. A szabálysértésekrıl rendelkezı kormányrendelet is módosult: ha helyhez kötött szennyezı forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelıség vagy a települési jegyzı 500 ezer forintig terjedı bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyezı forrásokkal azaz jármővel megsértı személyekre a rendırség 100 ezer forintig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. A riasztási küszöbérték elérése estén bevezetendı közlekedési korlátozó intézkedés nem csak a páros-páratlan rendszám szerinti forgalomszabályozás lehet.. A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek elrendelhetıek. Ide tartozik az átmenı forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülı útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjármőforgalom korlátozása a jármővek környezetvédelmi besorolása alapján szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjármővek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezıbb gépjármővek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjármőhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó idıszak kivételével, a tömegközlekedés használatának elınyben részesítése, a parkolási lehetıségek idıleges bıvítése, valamint a jármővezetık felszólítása a gépjármővek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére. A riasztási fokozat elrendelésérıl és a várható korlátozásokról elızı nap 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket. A szmogriadó elrendelésével egyidejőleg készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentıket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az alapvetı szolgáltatásokat. Mint ismeretes, a zöldtárca tavaly októberben vezetett be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelıs szálló porra (PM10). A zöldtárca az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. Az új határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegıminıség javításáért. Budapest, január 30.

2 Részletes információ a jelenlegi szabályozásról A szmoghelyzetrıl A rendelet szerint kötelezı rendkívüli intézkedést tenni, ha szmoghelyzet alakul ki. Szmoghelyzetnek az tekinthetı, ha kedvezıtlen meteorológiai viszonyok között több forrásból például közlekedésbıl, főtésbıl származó egy vagy több légszennyezı anyag tartósan és nagy területen meghaladja a tájékoztatási vagy a riasztási küszöbértéket. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani beleértve a tájékoztatást és riasztást - a veszélyhelyzet elkerüléséhez és tartósságának csökkentéhez. A szmoghelyzet kialakulásának megelızésére illetve a kialakult szmoghelyzet megszüntetésére a lakosság tájékoztatása mellett korlátozni kell vagy meg kell tiltani a helyhez között (pl. üzem) és mozgó (pl. jármő) légyszennyezı források mőködését. Riasztási fokozat esetén légszennyezı anyagonként más-más intézkedést lehet elrendelni. Szankciók a szmogriadó megsértése esetén A kormány a szabálysértésrıl rendelkezı kormányrendelet szankcionáláshoz szükséges rendelkezéseit is módosította: ha helyhez kötött szennyezı forrás esetében gazdálkodó szervezet nem, késve vagy csak részben hajtja végre a szmogriadó rendelkezéseit, a környezetvédelmi felügyelıség vagy a települési fıvárosban a kerületi jegyzı 500 ezer forintig terjedı bírságot szabhat ki, magánszemély esetében ez az összeg maximum 100 ezer forint lehet. A szmogriadó szabályait mozgó légszennyezı forrásokkal azaz jármővel megsértı személyekre a rendırség 100 ezer forintig terjedı helyszíni bírságot szabhat ki. Mikor és hogyan kell szmogriadót elrendelni A kormányrendelet szerint minden 200 ezer fıt elérı népességszámú városban kötelezı szmogriadó tervet készíteni, továbbá valamennyi településen abban az esetben, ha a légszennyezı anyag koncentrációja meghaladja az. ún. hosszú idıtartamú egészségügyi határértéket vagy legalább két mérıponton meghaladja az ún. rövid idıtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket, illetve ha fennáll a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye. A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelızését szolgáló intézkedéseket, valamint többek között a figyelıszolgálat és az értesítés rendjét, a szmogriadó elrendelésének módját, a település vagy térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, valamint a bevezetendı, megelızı és korlátozó intézkedéseket és ezek végrehajtásának ellenırzési módját. Tájékoztatási küszöbérték esetén gondoskodni kell a lakosság és a légszennyezık tájékoztatásáról és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérni ıket. A riasztási küszöbérték elérése estén a szmogriadó tervben rögzített korlátozó intézkedéseket kell bevezetni, ami lehet például a magángépjármővek forgalmának részleges korlátozása vagy megtiltása, illetve lehetıség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelıanyag használatának elıírása. A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két a fıváros esetében három, amely településen csak egy van, ott egy mérıállomás adatai alapján kell bejelenteni. Szmogriadó esetén el kell rendelni a szükséges mértékő levegıtisztaságvédelmi korlátozásokat, fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket, illetve a mentıket, miközben biztosítani kell a lakosságnak az

3 alapvetı szolgáltatásokat. A tájékoztatási küszöbérték túllépését követıen egy órán belül, szálló por esetében öt órán belül van tájékoztatási kötelezettség, míg a riasztási küszöbérték túllépését követıen két órán belül szálló por esetében öt órán belül be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. Szálló por esetében a bejelentés lehetıségérıl elızı nap legkésıbb 18 óráig kell tájékoztatni a lakosságot és az intézményeket, a várható korlátozások és azok bevezetésének várható idıpontjának megjelölésével, a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos módon. A riasztási fokozatot és az intézkedéseket akkor lehet megszüntetni, ha légszennyezı anyag kivéve az ózon - koncentrációja valamennyi mérıállomáson 3 egymást követı egyórás átlagában, illetve szálló por esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai elırejelzések szerint a következı napon nem várható a levegıminıség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozatot akkor lehet megszüntetni, ha a megszüntetés elıtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik mérıállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket. A szmogriadó tervek lehetséges közlekedési intézkedései A rendelet felsorolja azokat a lehetséges közlekedési intézkedéseket, melyek a szmogriadó terv riasztási fokozatában elrendelhetıek. Ide tartozik az átmenı forgalom korlátozása illetve kitiltása, az elkerülı útvonalak kijelölése, sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése, gépjármőforgalom korlátozása a jármővek környezetvédelmi besorolása alapján szálló por esetén a dízel, ózon esetén a benzines gépjármővek korlátozása indokolt -, illetve a legszennyezıbb gépjármővek használatának megtiltása. Lehetséges továbbá a gépjármőhasználat további korlátozása például páros-páratlan rendszám szerint, a 22 órától 6 óráig tartó idıszak kivételével, a tömegközlekedés használatának elınyben részesítése, a parkolási lehetıségek idıleges bıvítése, valamint a jármővezetık felszólítása a gépjármővek alapjáraton való indokolatlan üzemeltetésének mérséklésére. Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por vagy ózon A rendelet szennyezıanyagonként eltérı intézkedéseket ír elı szmogriadó esetére. Közös elem, hogy a szennyezıanyagot kibocsátó források üzemeltetıit a szennyezettséghez hozzájáruló tevékenység korlátozására vagy felfüggesztésére kell kötelezni, a lakosságot és a közintézményeket nitrogén-dioxid vagy szén-monoxid szennyezés esetében a fosszilis tüzelıanyagú, kén-dioxid és szálló por esetében pedig a szilárd és olajtüzeléső főtıberendezések használatának mérséklésére kell felszólítani, a szmoghelyzet súlyosságától függıen a helyiségek hımérsékletének adott hıfokra való maximálásával. Közlekedést érintı intézkedéseket kell bevezetni valamennyi típusú szennyezés esetén a kén-dioxid kivételével -, és el lehet rendelni az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetésének tilalmát is. Szálló por esetében a porkibocsátással járó tevékenységeket építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása fel kell függeszteni, és megfelelı helyzetben javasolható a közterületek vízzel történı tisztítása is. Ózonszennyezés esetében fel kell szólítani a lakosságot és a közintézményeket a fıként a szerves oldószerek használata miatt - szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek, például festés, mázolás, bitumenolvasztás megszüntetésére, ózonszennyezés esetében közlekedési intézkedések is bevezethetıek, fıleg a 10 és 18 óra közötti idıszakban.

4 Elızmények önálló küszöbérték szálló porra A zöldtárca tavaly októberben önálló küszöbértéket vezetett be a légszennyezésért leginkább felelıs szálló porra mint önálló légszennyezı anyagra (PM10). Az újonnan bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban teszik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság egészségének védelmében és levegıminıség javításáért. Hazánkban ugyanis korábban csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A főtési rendszer korszerősítésével visszaszorult a szén-tüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket, és mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem lehetett szmogriadót elrendelni. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértıivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követı napon meghaladja a 75 µg/m3 t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követı napon meghaladja a 100 µg/m3 t és a meteorológiai elırejelzések szerint a következı napon javulás nem várható. Az elmúlt években, fıként a téli hónapokban a levegı szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentısen meghaladta az egészségügyi határértéket. A szállópor szennyezettség elsısorban a közlekedésbıl és a lakossági főtésbıl származik. Ennek megfelelıen a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági főtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek. A riasztási kötelezettség célja, hogy a legszennyezettebb idıszakokban felhívja a lakosság figyelmét az egészségügyi kockázatok növekedésére, továbbá amennyiben lehetséges intézkedésekkel csökkentse a kockázati szintet. A környezetvédelmi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a levegı minıségét, és a szmogriadóra vonatkozó, jogszabályban elıírt szennyezettségi szintek elérése esetén tájékoztatják az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A környezetvédelmi törvény elıírása szerint az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi programjukba beépíteni a levegıtisztaság javítását szolgáló intézkedéseket. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt, ennek megelızésére pedig további lépéseket tehetnek a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentı intézkedések bevezetésére is. Küszöbértékek Az EU levegıminıségi szabályozásának definíciója szerint: az egészségügyi határérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely alatt még hosszú idejő behatás esetén sem következik be egészségkárosodás. a tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amely az érzékeny lakossági csoportoknál (gyerekek, idısek, légzıszervi, szív és érrendszeri betegségben szenvedık) okozhat egészségügyi problémákat a riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon mértéke, amelynek rövid idejő túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget.

5 Légszennyezı anyag egészségügyi határérték napi átlag egészségügyi határérték órás Tájékoztatási küszöbérték Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Riasztási küszöbérték Szén-monoxid Ózon* Szálló (PM10) por 50 (egy évben max. 35- ször léphetı túl) *napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma Vonatkozó jogszabály: A légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001. (V.9.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelet. Magyarországon 58, ebbıl Budapesten 11 automata monitorállomás mőszerei mérik folyamatosan a levegı szennyezettségét. Az aktuális adatok az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat honlapján, az Interneten tekinthetık meg ( Budapest, január 30. További információ: KVVM Sajtóiroda Tel: Olt Boglárka sajtófınök tel: