Környezetgazdálkodás 4. előadás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetgazdálkodás 4. előadás"

Júlia Balog
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

2 Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD közötti időszakra) Jelentős javulás 1998 óta CO 2 EU átlag alatt Mérőhálózat bővült Környezetterhelési díj bevezetése ( pl. LTD[Ft/év] = M i [kg/év] * P i [Ft/kg]) Üzemanyagdíj, útdíj,gépjárműadó Jogszabályok változása pl. szállópor szigorítás Levegőminőségi helyzet : SO 2, NO x, CO, CO 2, és a szilárd légszennyezők alapján hat. meg Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 31 település 52 hely automata mérőállomás + 4 mobil település manuális (RIV) (

3 SO 2 kilotonna technológiai mező, erdő, vízgazd. ipar hőközpontok erőművek közlekedés szolgáltatás lakosság év

5 Összesen 2005-ben 129,3 kt/év 1. Hőerőművek 20,7 kt/év (462,7) 2. Ipar fűtés 40,4 (68,9) 3. Lakosság 56,3 (48,7) 4. Ipar technológia 10,0 (8) 5. Mozgó források 1,9 (3,5) (1998-ban 591,8 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -78,1 %) Göteborgi jegyzőkönyv (1999) 2010-re 500 kt/év előirányzott kibocsátás

6 Az ország SO2 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)

7 Keletkezik: széntüzelés papírgyártás kénsavgyártás kőolajipar HELSINKI JEGYZŐKÖNYV 1985 (SO 2-30% vállalás között, teljesítve 54 %) OSLÓI JEGYZŐKÖNYV 1994 II. SO 2 Egyezmény % teljesítve 70%, % teljesítve 92 %, % GÖTEBORGI JEGYZŐKÖNYV %, 2010-ben 500 kt/ év

8 Esők savassága Forrás: termtud.akg.hu/okt/8/4/ken_elemei/image001.gif

9 A világ kén-dioxid kibocsátása Forrás:

10 NO x kilotonna egyéb mező, erdő,vízgazd. ipar hőközpontok erőművek közlekedés szolgáltatás lakosság

11 NO 2 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)

12 Budapest NO 2 szennyezettsége éves átlagok alapján ( ) (forrás: OMSZ) Éves határérték 40 μg/m 3

13 Összesen 2005-ben 202,8 kt/év 1. Hőerőművek 27,9 kt/év (49,9) 2. Ipar fűtés 11,6 (11,4) 3. Lakosság 23,4 (18,3) 4. Ipar technológia 4,9 (9,0) 5. Mozgó források 135,0 (114,0) (1998-ban 202,6 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke 0,1 %) SZÓFIAI JEGYZŐKÖNYV befagyasztás 1994-ig (1987.: 265 kt/év, 1994.: 183 kt/év) Göteborgi jegyzőkönyv 1999: 2010-re az előirányzott kibocsátás 198 kt/év

14 Származik: közlekedés Műtrágyagyártás Műanyaggyártás Égési folyamatok Felelős: savasodás (S:N 2:1) másodlagos szennyezés Ózon képződés PAN (peroxi-acetil-nitrát) fotokémiai szmog N 2 O: üvegházhatású gáz, ok: műtrágya, hígtrágya, fosszilis tüzelőanyag égetése

17 CO

18 Összesen 2005-ben 587,0 kt/év 1. Hőerőművek 15,7 kt/év (15,4) 2. Ipar fűtés 5,7 (5,6) 3. Lakosság 36,6 (30,6) 4. Ipar technológia 98,2 (220,0) 5. Mozgó források 419,9 (465,3) 6. Egyéb 10,9 (0) (1998-ban 736,9 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -20,3 %)

19 CO2

20 Összesen 2005-ben kt/év 1. Hőerőművek kt/év (23 970) 2. Ipar fűtés (11 268) 3. Lakosság (13 796) 4. Ipar technológia (3 201) 5. Mozgó források (8 193) 6. Oldószerek 65 (95) 7. Egyéb 382 (267) (1998-ban kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke 1,7 %)

21 77 % CO 2 10 % CH 4 12 % N 2 O 1 % CFC

22 ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZ!!!! Kyotó(1997) 6% vállalás 2012-ig az 1990 évhez viszonyítva Európai Parlament 2002/358/EK határozat Európai Éghajlatváltozási Program (ECCP) június

23 Kibocsátási egység kereskedelem okt /87/EK irányelv ELADÓ A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS JOGA Magyarország között 93,8 millió tonna szén-dioxidot bocsáthatott ki között 26,9 millió tonna/év outside.mfor.hu/mfor/images/co060328_460.jpg

24 CO 2 kibocsátás Japánban és az Egyesült Államokban

25 Szilárd légszennyező anyagok

26 Összesen 2005-ben 90,7kt/év 1. Hőerőművek 8,3kt/év (19,2) 2. Ipar fűtés 9,8 (10,5) 3. Lakosság 38,1 (29,2) 4. Ipar technológia 9,7 (45,0) 5. Mozgó források 21,4 (19,6) 6. Oldószerek - (-) 7. Egyéb 3,4 (3,9) (1998-ban 127,4 kt/év az összes kibocsátás, növekedés mértéke -28,8 %)

27 Az ország PM 10 szennyezettsége az éves átlagok alapján (2008) (forrás: OMSZ)

28 A PM porterhelés legrosszabb Budapesten az éves határérték 40 μg/m 3 napi határérték 50 μg/m 3, egy évben max. 35-szor léphető túl

29 APM 10 egészségügyi határérték 24 órás átlagokra vonatkozóan 2004-ben: 55 μg/m 3

30 LEVEGŐMINŐSÉG KOMPLEX ELEMZÉSE 1. kategória MEGFELELŐ LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS 2. kategória MÉRSÉKELTEN SZENNYEZETT LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS 3. kategória SZENNYEZETT LEVEGŐJŰ TELEPÜLÉS Bp., Debrecen, Miskolc, Győr, Szeged, Pécs, Kecskemét, Szolnok, Nyíregyháza és Székesfehérvár, Tatabánya, Dunaújváros és Szombathely és Zalaegerszeg és Sopron, Hódmezővásárhely, Kaposvár és Békéscsaba, Baja és Veszprém és Eger, Salgótarján

31 Célkitűzések Határértékek felülvizsgálata, jogharmonizáció, Kibocsátási bírságok Monitoring-rendszer Energiahatékonyság Távfűtés modernizálás Megújuló energiaforrások Tömegközlekedés Bp. fenntartható közlekedési terv

32 Hulladékgazdálkodás A keletkező hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint (ezer tonna) (Forrás: KvVM-HIR)

33 A hulladékkezelés alakulása (szennyvíziszap nélkül) (Forrás: KvVM-HIR)

34 A települési szilárd hulladék kezelése, ezer tonna, (Forrás: KvVM)

35 A szennyvíziszap keletkezése és hasznosítása, tonna szárazanyag

36 A keletkező veszélyes hulladék mennyisége, (Forrás: KSH, KvVM-HIR, HAWIS, Vituki)

37 A veszélyes hulladékok kezelése (ezer tonna) (Forrás: KvVM-HIR)

Hasonló dokumentumok

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,