elméleti adat adat g/m 2 *30nap perc. perc. perc. g/m 2 *30nap % % % db db % db % 2,89 6,9 2,4 6,35 6, ,289

Átírás

1 Mórahalom város környezeti állapotát bemutató dokumentum 2010 november A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46. -a (1) bekezdése e.) pontja, valamint az 51. (3) bekezdése szerint: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot Fentiek alapján a városkörnyezet állapotáról a rendelkezésre álló adatok alapján a január 1-jén rendelkezésre álló statisztikai adatok birtokában a következı tájékoztatást adom 1 : (A lényegesebb környezeti elemek állapotát külön pontban tartalmazza a tájékoztatás) I. LEVEGİ A térségben a légszennyezı anyagok kibocsátása az utóbbi két évtizedben folyamatosan és tartósan csökkent. A csökkenés oka elsısorban a lakosság energiafelhasználásának változása, a katalizátoros gépjármővek és az ólommentes benzin használatának elterjedése. A csökkenı légszennyezés ellenére a nagy és növekvı forgalmú utak környezetében többféle szennyezı anyag koncentrációja -pl. nitrogéndioxid, ózon- megemelkedett. Mórahalom nem rendelkezik a légszennyezettség mérését szolgáló mintavételi hellyel, a legközelebbi mintavételi pont 8 km-re, Ásotthalom területén található. A település légszennyezettségi adatai alapján a következı megállapítások tehetık: Ülepedı por: Az ülepedı por statisztikai mutatói Ásotthalom településre az alábbiak: 1. táblázat: Ülepedı por mintavételi eredmények, Ásotthalom Éves átlag 30 napos átlagok alapján Irányszám ,9 h.é. h.é. maximum elméleti adat adat g/m 2 *30nap perc. perc. perc. átl. átl. l/l n g/m 2 *30nap % % % db db % db % 2,89 6,9 2,4 6,35 6, ,289 Ásotthalmon 2004 tavaszától csak egy mintavételi hely aktív (Polgármesteri Hivatal) ülepedı por komponens tekintetében. A többi mintavételi hely és a hozzájuk tartozó komponenskör az OLM döntése értelmében a tartósan határérték alatti mérési eredmények következtében megszőnt. Pollen: Az allergén pollenek a településen az országos helyzethez hasonlóan- komoly környezetegészségügyi problémát okoznak. A legjelentısebb a parlagfő (Ambrosia elatior) mennyisége, amely július-szeptember hónapban a légköri pollen mennyiségének több mint 90%-át adja. Füst: A tarló- és más növényi maradványok égetése tavasszal és ısszel idıszakos szennyezettséget eredményez, noha a növényi maradványok égetését jogszabály tiltja. Az ipari szennyezés egyrészt az ágazat kialakulatlanságának, másrészt a meglévı ipari létesítmények levegıtisztaság-védelmi szempontból kedvezı szerkezetének (a feldolgozó-, könnyő- és szolgáltatóipar dominál) köszönhetıen alig ismert fogalom a településen. Megnyugtató az a tény, hogy a betelepülı ipari létesítmények a település déli részén található ipari parkban települhetnek meg, ami az uralkodó szélirányok figyelembe vételével jelentısen mérsékli az esetleges légszennyezések káros egészségügyi hatásait. 2. táblázat: A város ipari létesítményeinek légszennyezı-anyag kibocsátása a benyújtott önbevallások alapján (kg/év) - Településre vonatkozó összesítés több légszennyezı anyagra 1 Forrás: Mórahalom város Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálati anyaga (ENV-INFO Kft.)

2 Szennyezıanyag [kg/év] Összesen (kg) Kén-oxidok ( SO 2 és SO 3 ) mint SO 2 3 <0, Szén-monoxid (CO) Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 8 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 8 Nitrogén oxidok ( NO és NO 2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / <0,5 640 <0,5 <0,5 <0,5 640 Formaldehid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 1 Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / <0,5 3 <0,5 <0,5 <0,5 3 Szilárd anyag <0,5 <0, SZÉN-DIOXID Forrás: Levegıtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR), Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Megjegyzés: A határértékkel nem szabályozott anyagok neve NAGYBETŐVEL jelenik meg. II. ZAJ-ÉS REZGÉSTERHELÉS A településen a burkolt utak hossza 26,345 km, a külterületi, nem burkolt utak hossza pedig 189,286 km. A város zajterhelése a 21/2001. (II. 14.) számú Kormányrendelet szerint vizsgálandó. Mórahalom esetében az alábbi utakra végeztük el a zajterhelési számításokat: 55. számú út (Szeged-Baja összekötı út) sz. út (Kissori összekötı út) sz. út (Röszkei összekötı út) sz. út (Zákányszéki összekötı út) 55. számú út (Szeged-Baja): Mórahalom átmenı úthálózata

3 Az 55. számú út évi átlagos napi forgalma az AMKI adatai alapján a következı: 1. táblázat ÁNF jármő/nap Forgalmi jármőkategória 55. számú út (7-28 km szelvény) Személygépkocsi 5173 Kistehergépkocsi 534 Autóbusz Egyes 115 Csuklós 5 Tehergépkocsi Közepesen nehéz 252 Nehéz 160 Pótkocsis 157 Nyerges 213 Speciális 1 Motorkerékpár 71 Kerékpár 116 Lassú jármő 14 Forrás: Állami Közúti Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság (AKMI): Az országos közutak évre vonatkozó átlagos keresztmetszeti forgalma A forgalmi adatok alapján az útra az ÚT Útügyi Mőszaki Elıírás szerint kell elvégezni a közúti közlekedési zaj számítását. Az elıírás peremfeltételei teljesülnek, azaz: A számítási útszakasz végtelen hosszú egyenes vonalforrásnak tekinthetı, és A számítási útszakaszra érvényes, hogy a Q/v (évi átlagos óraforgalom/ jármősebesség km/h) hányados kisebb, mint 43, mindhárom akusztikai jármőkategória esetén. A mértékadó távolság 12, 15 és 20 méter, az út 2 x 1 sávos, belterületi, burkolt út, az akusztikai érdességi kategóriája C, azaz K= 4,9. Az úton a megengedett jármősebesség 50 km/h. Az ÁNF adatai alapján elvégzett számítások alapján a referencia egyenértékő A-hangnyomásszint meghatározása a következıképpen történt: L Aeq (7,5) i = (K t,korrigált + K D ) i K ti és G i (az egyes akusztikai jármőkategóriák esetén az adott jármősebesség hatására fellépı zajterhelés) csak a megengedett jármősebességtıl függ. Az útburkolat minıségét a K t korrigált,i korrekciós tényezı veszi figyelembe. K D értékét a következı képlettel határoztuk meg: K D = 10 log(q/v) 16,3 2. táblázat Akusztikai Átlagos napi K jármőkategória forgalom D,n K D,é K t K t, korrigált G i I ,176-15,21 73,4 76, II ,18-26,22 77,8 80, III ,49-25,02 81,8 83,886 76,5 Mivel az 55. számú út mentén hangelnyelı tulajdonságú terület (füves park) van, C értéke 15. A távolságtól függı korrekció számítása a K d = c x log (7,5/d) képlettel történt: d=12 m Kd=-3,06 d=15 m Kd=-4,51 d=20 m Kd=-6,38

4 3. táblázat Jármőkategória L Aeq (7,5) i db(a) LAeq(7,5) db(a) LAeq(12) db(a) LAeq(15) db(a) LAeq(20) db(a) Nappal I. 68,136 II. 61,332 70,54 67,48 66,02 64,15 III. 65,389 Éjjel I. 61,098 II. 54,294 63,66 60,60 59,14 57,27 III. 58,857 M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket. Az 55. számú útra vonatkozó zajkibocsátási határérték a 27/2008. (XII.3.) A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint nappal 60 db(a), éjjel 50 db(a). Látható, hogy a számolt zajterhelés mindhárom megfigyelési távolságban meghaladja az elıírt határértéket. Az úthálózat fejlesztésekor a burkolat felület módosításával, illetve az út menti növényzet telepítésével várhatóan az alábbi továbbra is határérték feletti - csökkenés érhetı el: 4. táblázat Idıszak Határérték [db]* LAeq db(a) Jelenlegi állapot Útfejlesztést követı állapot** 12 m 15 m 20 m 12 m 15 m 20 m Nappal 60 67,48 66,02 64,15 64,85 63,40 61,53 Éjjel 50 60,60 59,14 57,27 58,00 56,54 54,67 *27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerint **A-akusztikai érdességő felület kialakítása M.j.: A pirossal jelzett értékek túllépik a megengedett határértéket. A fent nevezett rendelet 8. a szerint a jelenlegi terhelési határérték nappali túllépése nem tekinthetı jelentısnek (a határérték túllépés jelentıs, ha az >10dB(A) értéknél), az éjszakai zajterhelés azonban mérésekre alapozva pontosításra szorul. Tovább csökkenti a zaj-és rezgésterhelés mértékét a Guczi sor és Akácos út aszfaltozásával kialakuló, a teherforgalom számára a városközpont elkerülését lehetıvé tevı útvonal kialakulása. A szolgáltató és szórakoztató tevékenységek zajhatása minimális. A mezıgazdasági tevékenységek csúcsidejében nı az erıgépek és a tehergépjármővek forgalma, mely idıszakosan határérték túllépést okozhat, azonban ezen hatások rövid ideig tartanak, valamint döntıen a nappali órákra korlátozódik a zajterhelés növekedése sz., sz. és sz. összekötı utak: A zajterhelés szempontjából a város területén kialakított Agrár-ipari Park terhelését is vizsgálni kell. A Park területére települt vállalkozások kötelesek biztosítani a számukra elıírt zajkibocsátási határértékek teljesülését, ezért a város lakossága szempontjából az Ipari Park által megnövekedett fıként teher forgalom zajterhelése a meghatározó. A Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park területét az számú Kissori összekötı út, valamint az sz. Röszkei összekötı út határolja. Szintén Mórahalom belterületén halad át az sz. Zákányszéki összekötı út, ezért a számításokat az ÚT Útügyi Mőszaki Elıírás szerint mindhárom nevezett összekötı útra elvégeztük. Az sz., az sz. és az sz. utakon 50 km/h a megengedett maximális sebesség.

5 4. táblázat: Forgalmi adatok az összekötı utakra Jármő típusa sz. út sz. út sz. út [jármő / nap] Személygépkocsi Kisteher gk Autóbusz egyes Autóbusz csuklós Középnehéz tgk Nehéz tgk Pótkocsis tgk Nyerges tgk Speciális tgk Motorkerékpár Lassú Forrás: Állami Közúti Mőszaki és Információs Közhasznú Társaság (AKMI): Az országos közutak évre vonatkozó átlagos keresztmetszeti forgalma sz. út (Kissori út): Mivel a Kissori út belterületen fut, a megengedett maximális sebesség 50 km/h. A számítások során figyelembe vettük a két forgalmi sávos út útburkolatának állapotát; az út a C érdességi kategóriába sorolható, így K= 4,9. 5. táblázat JÁRMŐKATEGÓRIÁK FORGALMI ADATOK [JÁRMŐ/NAP] I II. 182 III. 93 Az alábbi táblázatokban pirossal jelzett értékek túllépik, a zölddel jelzettek alatta maradnak a megengedett határértéknek. 6. táblázat Mértékadó távolság [m] Nappal [dba] Éjjel [dba] D= 20 m 59,33 52,40 A fenti számítást elvégezve a meglévı burkolat A-érdességő felületre történı cseréje esetén (K=0): 7. táblázat Mértékadó távolság [m] Nappal [dba] Éjjel [dba] D= 20 m 55,64 49,72 A távolságtól függı korrekciót a K d = c* log(7,5/d) képlet alapján végeztük el, ahol d a védendı területtıl való távolság (itt d=20 m). A c értéke átlagos hangvisszaverı tulajdonságú terület (pl. szilárd burkolatú felület) esetén 12,5. A Kissori út zajterhelését a számítások szerint egy esetleges burkolatcsere határérték alá csökkentené sz. út (Röszkei út): A Mórahalmot Röszkével összekötı úton fellépı jármőforgalom zajterhelésének számítását az sz. útéval egyezı módon végeztük el. Az útburkolat szintén a C érdességi kategóriába sorolható, így K=4,9. Mivel az Ipari Park bıvítési területe is két részterületre bomlik, ezért a megfigyelési távolságok sem azonosak a két területre.

6 8. táblázat JÁRMŐKATEGÓRIÁK FORGALMI ADATOK [JÁRMŐ/NAP] I. 731 II. 87 III. 63 Mivel az ipari park lakóterület melletti területe legalább 150 m távolságban helyezkedik el a Röszkei úttól, így annak a várható zajterhelése az alábbi: 9. táblázat Mértékadó távolság [m] Nappal [dba] Éjjel [dba] D= 20 m 56,44 49,54 D= 150 m 45,50 38,60 A D= 20 m megfigyelési távolság a közvetlenül a Röszkei út melletti terület zajterhelésére vonatkozik, azonban az nem lépi át a megengedett határértéket sz. út (Zákányszéki út): A Mórahalmot Zákányszékkel összekötı úton az útburkolat szintén a C érdességi kategóriába sorolható, így K=4, táblázat JÁRMŐKATEGÓRIÁK FORGALMI ADATOK [JÁRMŐ/NAP] I II. 138 III. 74 Az alábbi táblázatban pirossal jelzett értékek túllépik, a zölddel jelzettek alatta maradnak a megengedett határértéknek. 11. táblázat Mértékadó távolság [m] Nappal [dba] Éjjel [dba] D= 20 m 58,28 51,36 A számítások alapján a Zákányszéki út nappali zajterhelése nem lépi át a megengedett határértéket. A fenti számítást elvégezve a meglévı burkolat A-érdességő felületre történı cseréje esetén (K=0): 12. táblázat Mértékadó távolság [m] Nappal [dba] Éjjel [dba] D= 20 m 55,59 48,68 A távolságtól függı korrekciót a K d = c* log(7,5/d) képlet alapján végeztük el, ahol d a védendı területtıl való távolság (itt d=20 m). A c értéke átlagos hangvisszaverı tulajdonságú terület (pl. szilárd burkolatú felület) esetén 12,5. A Zákányszéki út zajterhelését a számítások szerint egy esetleges burkolatcsere a határérték alá csökkentené. III. FELSZÍNI-ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ, VÍZELLÁTÁS Felszíni víz: Az aszályra hajló éghajlati viszonyok és a felszín földtani adottságai következtében a terület felszíni vizekben szegény, hidrogeológiailag inaktív. Mórahalom területe a fejlıdéstörténeti okok miatt DK felé lejt, így a vízfolyások a Tisza-völgy felé igyekeznek, azonban állandó viző források nem fakadnak. Természetes vízfolyások hiányában, a belvízrendezéskor kialakított csatornarendszer alkotja a felszíni vízhálózatot - leginkább kiszáradt állapotban.

7 Mórahalom közigazgatási területe a 39. számú Gyálai belvízrendszer 39/2. számú Széksósótói belvízöblözetében, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. számú Algyı Tápé Gyála Köröséri belvízvédelmi szakaszának 7. számú Mórahalmi ırjárásában helyezkedik el. A belvízrendszer kiépítettsége közepes. A csatornák szükséges karbantartásával kapcsolatos feladatokról a város 14/1999. (IX.16.) KT rendelete intézkedik, betartását rendszeres ellenırzéssel meg kell oldani. A Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan számos csatorna vezeti le az idıszakos belvizeket. Nevezetesebbek a Fehértó-Majsai-fıcsatorna (40 km, 231 km 2 ), ill. a Dorozsma-Majsaifıcsatorna (43 km, 334 km 2 ), ezen kívül itt található a Dorozsma-Halasi-fıcsatorna, a Domaszékifıcsatorna, az Algyıi-fıcsatorna és a Kisteleki-fıcsatorna. Jelentısebb még a Széksóstói-Paphalmifıcsatorna, amelynek mellékcsatornái a Bogárzói, a Vereskereszt, a Madarásztói, a Külsısori, a Vágói, a Halászka és a Halászka-mellék csatornák. A Madarásztói-fıcsatorna a település D-i részének vízgyőjtıje. Mellékcsatornái a Királyhalmi, a Baloghsori és a Tüsöksori csatornák. Egészében a terület száraz, vízhiányos terület (Lf = 1 l/s.km 2 ; Lt = 5 %; Vh = 130 mm/év). Mórahalom déli részének természetes vízelvezetési rendszere a domborzati viszonyoknak köszönhetıen a Madarász-tóba irányul. A közigazgatási területen három víztározó található. Az idıszakos vízállású, 125,0 ha-os Nagyszéksóstói és a 30,0 ha-os Kisszéksóstói tározó, illetve az állandó vízszinttel rendelkezı 75,0 ha-os Madarász-tó. A rendszer jellemzıje, hogy a területen lehetıség van a belvizek tárolására (2. táblázat), illetve a magyar-szerb államközi egyezmény alapján a Vereskereszt Madarásztói fıcsatornán 4m 3 /s vízátvezetésre nyílik lehetıség a Szerbia területén elhelyezkedı, kapcsolódó belvízrendszerbe. Azonban a évi belvízvédekezés során a szerb fél nem tudta fogadni az Egyezményben vállalt vízmennyiséget, emiatt a magyar területeken az elöntött területek mentesítését csak lassan lehetett biztosítani. Éppen ezen tapasztalatok alapján igényként fogalmazódott meg a Vereskereszt Madarásztói fıcsatorna és a Pap halmi fıcsatorna összekötése. A tervezett munkálatok során elkészült a fıcsatornák összekötése, megvalósultak a szükséges mőtárgyrekonstrukciók a Pap halmi fıcsatornán, illetve új vízkormányzó mőtárgyak is épültek. A tervezett beruházás eredményeként közvetlen vízelvezetési lehetıség valósult meg a Gyálai-Holt Tisza felé, mely kedvezı hatással van a térség belvíz-elvezetési viszonyaira. A Dorozsma-Majsai-Homokhátnak 14, többé-kevésbé állandó viző tava van, együtt 310 ha felszínnel. Köztük a mórahalmi Nagyszéksós-tó 99 ha, a Madarász-tó 37 ha területő. Települési szinten a katasztrófákra való felkészülés és a védekezés koordinálása az évi LXXIV. katasztrófa törvény értelmében a létrehozott helyi védelmi bizottság, illetve a polgármester kötelessége. Felszín alatti víz: A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mélysége átlagosan 1-3 m között alakul, mennyisége azonban nem számottevı. A talajvíz kémhatása közömbös vagy gyengén lúgos, kémiai jellege fıleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A kistáj északi felén a keménység nk, de délen 25 nk felett van. A szulfáttartalom mg/l között ingadozik. A talajvíz áramlási iránya ÉK-i. Mórahalmon KEOP pályázathoz kapcsolódóan - a talaj és talajvíz viszonyainak pontosabb megismeréséhez július hónapban. illetve június hónapban végzett feltáró fúrások alapján geotechnikai szakvélemény készült. Mórahalom belterületén 7 db feltáró fúrás eredményeinek ismeretében a megütött talajvízszint a terepszint alatt -1,0 - -1,5 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0, ,22 m-en (91,19 94,80 mb.f.) jelentkezett VI én. A talajvízszintek én ismételten meghatározásra kerültek. A talajvízszint ellenırzések szerint a megütött talajvízszint a terepszint alatt -0,5 - -1,1 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0, ,81 m volt. A évi talajvízszint átlag alattinak tekinthetı az elızı évek csapadékszegény idıjárásának következményeként. A terepszinthez viszonyított talajvíz szinteket jelentısen befolyásolja a furatokhoz m távolságra levı Mórahalom Belsıségi csatorna (azaz a tisztított szennyvíz közvetlen befogadója), valamint a

8 terepszintek közötti jelentıs (91,30 92,72 mb.f.) szintkülönbség. A szemeloszlási vizsgálatok alapján Mórahalmon a kiemelésre kerülı talaj fejtés szempontjából II. o.-ba, tömöríthetıség szempontjából közepesen tömöríthetı K talajosztályba sorolható. A talajvíz kémiai összetevıi közül meghatározásra került a szulfit-, szulfát- és klorid-ion koncentráció, illetve a ph: 13. táblázat: a talaj kémiai összetevıi Mórahalom ph 7,0-7,5 szulfit mg/l szulfát mg/l klorid mg/l alosztály* gyengén agresszív II/1 alosztály * MI 17215/2-86 C elıírása típusú korrózió szerint Mórahalmon probléma a felszín alatti víz természetes eredető elszennyezıdése is, mely elsısorban a külterületen jelent problémát. A rétegvíz mennyisége meghaladja az 1 l/s.km 2 -t. A nagyszámú artézi kút mélysége szélsıségesen változó, de általában nagyobb mélységbıl jelentıs vízhozamokat nyernek. Mórahalom hévize 39 C meleg. A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet a Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területen lévı települések listája szerint Mórahalom közigazgatási területe az érzékeny területek közé tartozik. A 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet módosításáról szerint Mórahalom nem tartozik a nitrátérzékeny területek besorolása alá. A Víz Keretirányelv 60/2000 Európa Tanácsi Irányelv szerint Magyarország teljes területe a Dunamedencébe esik, így hazánk csak egy vízgyőjtıkerület vízgyőjtı gazdálkodásában érdekelt. A hazai vízgyőjtı-gazdálkodási terv az ország egész területére, ezen belül a Duna-közvetlen, a Dráva, a Tisza és a Balaton részvízgyőjtıkre készült el. A részvízgyőjtıket gyakorlati okokból, továbbá a társadalom hatékonyabb bevonása érdekében a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok javaslata alapján 42 tervezési alegységre osztották fel. Ezek alapján Mórahalom a 2-5-2: Alsó-Tisza jobb part részvízgyőjtı területhez tartozik. A város a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet elıírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelı vízbázist nem érint. Vízellátás: Mórahalom számára a vezetékes ivóvizet a Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény biztosítja. A cég tizenkét alapító önkormányzat társulása következtében 1993-ban jött létre, az Intézményt 17 tagú Társulati Tanács felügyeli. A meglévı csatornahálózat és a szennyvíztisztító üzemeltetıje szintén a mórahalmi Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény. Mórahalmon a vízellátást jelenleg 3 db mélyfúrású kút biztosítja, melyek a város három különbözı pontján találhatók. A kutak különbözı helyeken közvetlenül termelnek a vízellátó hálózatra, és ezzel az ellennyomó rendszerő magastározóra. Kutak jellemzı adatai KÚT kataszteri száma B 23 (I.) B 26 (III). B -29 (IV.) Vízjogi Üzemeltetési engedély száma /2010., javítva /2010. Vízjogi Üzemeltetési engedély Létesítés éve Talpmélység [m]

9 Szőrızés (mm) 220,3-234,3 250,8-265,0 194,0-215,0 235,0-255,0 Engedélyezett vízkivétel [m 3 /d] Napi átlagos termelés [m 3 /d] 900 Napi csúcstermelés [m 3 /d] Távlati napi csúcstermelés [m 3 /d] Vízbázis minısége II. osztályú rétegvíz Jelenlegi funkció (Tartalék/üzemelı) Folyamatosan Csúcsidıszakban üzemel. üzemel. Forrás: Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény, ,7-222,8 228,6-235,9 252,5-260,6 265,0-268,1 II. osztályú rétegvíz II. osztályú rétegvíz Folyamatosan üzemel. Része a rendszernek egy 150 m 3 -es, 19 m csıszár magasságú, 26 m nyomómagasságú, az I. számú kút mellett álló víztorony, azonban annak magassága nem elégséges. A település vízelosztó gerincvezeték teljes hossza fm. A hálózat vegyes rendszerő, azbesztcement, és KM-PVC anyagú csövekbıl került kiépítésre, NA 50 NA 150 mérettartományban. A településen beüzemelés alatt áll egy ipari vízellátó rendszer a Kissori út mellett létesült AK típ. Víztoronnyal és a mellette fúrt V. számú kúttal. A két vízrendszer (települési és ipari) nincs összekötve. Valamennyi kút vizének gáztartalma B kategóriába tartozik. A vízilétesítmények biztonságos üzemeltetéséhez és a vízbázis védelméhez szükséges a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerinti védıterület, illetve védıidom kijelölése még nem történt meg. A vízmő kutak vizsgálati eredményei szerint a Trícium koncentráció mindegyiknél kisebb 0,12 Bq/l-nél, tehát sehol sem haladja meg a 0,2 Bq/l (1,6 Tu) értéket, azaz a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet 2. k. pontja szerint védett vízkivételi mőnek minısül. táblázat: Termelt víz minısége, fı komponensek 2 KÚT neve I. III. IV. V. Arzén [µg/l] Bór [mg/l] <0,05 0,13 <0,1 0,06 Fluorid [mg/l] <0,15 0,25 <0,15 <0,15 Nitrit [mg/l] <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 Nitrát [mg/l] <1 <1 <1 <1 Ammónium [mg/l] 0,76 0,75 0,75 0,70 ph 7,8 7,8 7,8 7,84 Vas [µg/l] Mangán [µg/l] Permanganát index (KOI ps) [mg/ l O 2 ] 1 0,9 1 1,1 Nátrium [mg/l] 28,25 31,0 30,8 31,8 Cisz 1,2 diklóretilén [µg/l] - - <1 - Keménység mg/l CaO Összes metán Nl/m 3 4,12 2,74 3,12 5,00 2 Forrás: Mórahalom vízellátó rendszerének önálló fejlesztése T _02-005, elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció

10 Szolgáltatott víz minısége, fı komponensek 1 Kémiai paraméterek, Eltérés a Mért érték Határérték mértékegység határértéktıl Arzén [µg/l] Bór [mg/l] 0,06 1 0,94 Fluorid [mg/l] <0,15 1,5 1,35 Nitrit [mg/l] <0,02 0,5 0,48 Nitrát [mg/l] < ,0 Ammónium [mg/l] 0,75 0,5 0,25 ph 7,8 6,5-9,5 jó Vas [µg/l] Mangán [µg/l] Permanganát index (KOI ps) [mg/ l O 2 ] 0,8 5,0 4,2 Nátrium [mg/l] 28, ,15 Cisz 1,2 diklóretilén [µg/l] < ,0 Keménység mg/l CaO jó Összes metán l/m Megjegyzés: az utolsó oszlop színjelölései a határértéktıl való eltérés pozitív (piros) és negatív (zöld) irányát jelzik. Mórahalom város területén évben az ivóvízhálózatra vonatkozó lakossági rákötések száma 1857 db volt, ez a lakossági fogyasztóhelyek 99 %-a. A években a szolgáltatott ivóvíz mennyisége az alábbiak szerint alakult: 14. táblázat: Összesen szolgáltatott ivóvíz (m 3 /év) Év Lakossági Intézményi Ipar és egyéb gazdálkodó Forrás: Térségi Vízmő-üzemeltetési Intézmény, Mórahalom belterületén az egy fıre jutó fajlagos lakossági ivóvízfogyasztás mennyisége 42,04 m 3 /fı/év. IV. TÁJ-ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. Az összterülethez viszonyított arányuk 2,3 %. A város területén az alábbi természeti területek találhatók: Országos jelentıségő természetvédelmi területek A fıként botanikai szempontból különleges területek (Madarász-tó, Csipak-semlyék, Tanaszi-semlyék) már korábban helyi védettség alá kerültek, további területek a Természetvédelmi Törvény alapján ex

11 lege védettséget kaptak. Eszerint Mórahalmon 135 hektárnyi ex lege védettségő láp és mintegy 458 hektárnyi összterülető szikes tó található. o Tanaszi semlyék (ex lege védett terület) A Tanaszi semlyék mai állapotában hasonlít legjobban a Duna-Tisza köze természetes növénytakarójához. Jellemzıje a mozaikosság, változatosság. A védett növényfajok közül kiemelkedı a fokozottan védett pókbangó 5-10 ezres állománya, de jelentıs a tarka sáfrány és a mocsári kosbor elıfordulása is. o Csipak semlyék (ex lege védett terület) A Csipak-semlyék rendeltetése a Duna-Tisza köze kiszáradó, szikesedı, mély fekvéső rétjei egyik maradványfajának megırzése. A Duna-Tisza köze déli részén a semlyékek /szikesedı, vizenyıs területek/, még a század elején is összefüggı láncolatot alkottak. Fontos szerepük volt a tanyasi állattartásban. Itt ugyanis az év szárazabb periódusaiban is legeltetni lehetett. A csatornázás után megmaradt területek izolátumként ırzik a hajdan volt társulásokat és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. E fajok közül itt jelentıs számban fordul elı a kornis tárnics, mocsári kosbor és a szibériai nıszirom. Jelentıs a mocsári kardvirág és a pókbangóelıfordulása. Állatvilágából a terület fı értékét az adja, hogy a közeli tóvidékek költımadarainak fontos táplálkozó területe. o Madarász tó (ex lege védett terület) A Madarász-tó, mint természetes öblözet, közel 75 hektáron terül el Mórahalom központjától 4 km távolságra. Jelenleg halastóként hasznosított természetvédelmi terület. A Duna-Tisza közti homokvidék hajdani szikes tóláncolata egy értékes, természetes elemét ırzi meg növény- és állatvilágával. Változó vízszintje segítette elı a víznövényzet térhódítását és ezzel együtt a vízimadarak fészkelését, mint a gémfélék, gulipánok és a gólyatöcs. A mélyebb viző tóegységekben gyakori látogatók a vöcsökfélék is. o Nagyszéksóstó Az ıshonos magyar igavonók elsıdleges feladata a Nagyszéksós-tó eredeti állapotának visszaállítása, melyet közös program keretében végez a Kiskunsági Nemzeti Park és a mórahalmi önkormányzat. o Kisszéksóstó o Frank semlyék o Bérói semlyék o Röszkei út -kisvasúti közötti semlyék Természeti területek o Kissori csatorna melletti terület o Tüsöksori csatornától D-re esı terület o Királyhalmi csatorna és a tanaszi semlyék közötti terület o Királyhalmi csatorna melletti semlyék o Balogsori csatornától D-re esı terület o Balogsori csatornától É-ra esı o Tüsöksori semlyék o Madarásztóhoz ÉNy-ról kapcsolódó rét o Madarásztó K-i semlyék o Kisszéksóstó K-i semlyék o Röszkei út alatti semlyék o Kisszéksóstó melletti sáv o Nagyszéksós és Széksóstói fıcsatorna melletti területek o Nagyszéksós Szegedi út feletti része o Jámborka csatorna Ny-i partja o Belsıségi, Vereskereszt, Széksóstói csatornák melletti semlyékek o Széksóstói fıcsatorna melletti semlyék

12 o Halászka mellékcsatorna melletti terület o Felsımórahalmi iskolától D-re esı semlyék o Zákányszéki úttól K-re esı Vágó csatorna melletti semlyék o Zákányszék határában Külsı Csornai csatorna melletti semlyék o Széksóstói fıcsatornát ÉNy-DK-i irányban keresztezı semlyék o Nagyistván erdı alatti semlyék Helyi jelentıségő védett természeti értékek Helyi védettségő fák o Szent László (hrsz:1) Quercus robur 11 db o Platanus hybrida 1 db o Idısek Otthona (Szegedi út 1.): Acer saccharinum 2 db o Aesculus hippocastanum 2 db o Catalpa bignonioides 3 db o Platanus hybrida 4 db o Sophora japonica 6 db o Quercus robur 1 db o Tilia sp. 5 db o Fraxinus sp. 2 db o Millenniumi sétány 4-6. (hrsz 5/1) :Sophora japonica 1 db o Szegedi út (hrsz:2/2) Platanus hybrida 1 db Védett fa o Röszkei út melletti tölgyfa Helyi védelemre javasolt fák o Külterületen 0256/5 hrsz.-ú ingatlanon lévı 100 cm A kırisfa o Belterületen: o Millenniumi sétány 13. Platánfa o Templomkert Japánakácok o Szent László park Tölgyfák Értékes növényállományt tartalmazó intézménykertek o Csongrád Megyei Önkormányzat Idısek Otthona kertje o Volt Gazdasági Iskola kertje Érzékeny természeti terület (ÉTT) Az évi LIII., a természet védelmérıl szóló törvény vezeti be az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fogalmát. A törvény 53/3/c pontja szerint érzékeny természeti terület az olyan extenzív mővelés alatt álló terület, amely a természetkímélı gazdálkodási módok megırzését, fenntartását, ezáltal az élıhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet szerint meghatározott Érzékeny Természeti Területek nem érintik Mórahalom területét. A Mórahalom területén mőködı jelentısebb környezetvédelmi szervezetek az alábbiak: táblázat: Környezetvédelmi civil szervezetek Szervezet neve Elérhetısége SZÉP-KÖR Környezetvédelmi és 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Városszépészeti Közhasznú Egyesület Zöld Levelecske Környezetvédelmi szakkör 6782 Mórahalom, Barmocs György tér 2. Mórahalmi Zöld Közösségi Ház és Erdei 6782 Mórahalom, IV. kerület 65.

13 Iskola Egészséges Mórahalomért Közalapítvány 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 16. Forrás: Önkormányzati adatok, V. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A települési szilárd hulladék győjtése Mórahalom területén önkormányzati rendelettel bevezetésre került. Belterületen a lakosságnál és az intézményeknél keletkezı települési szilárd hulladékot zsákokba, a tömblakásos városrészen pedig kukákba győjtik. Külterületen a lakók a hulladékot egyénileg szállítják el az átrakó állomásra. A szolgáltató adatai szerint a évben Mórahalom területérıl 829,8 t hulladék került begyőjtésre. A háztartásokban képzıdı mőanyag, papír és fém hulladékok elkülönített győjtése zsákokban történik. A szolgáltató Móraép Nkft a hét meghatározott napján összegyőjti a kommunális hulladékot, majd a hét másik napján külön járat győjti a zsákos szelektíven győjtött hulladékot, amely utóválogatásra a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. válogatómővébe kerül. A 081/17 hrsz.-on mőködı hulladékudvar átrakó állomássá történı átminısítése 2007-ben megtörtént (hulladékkezelési engedély száma: /2007), tulajdonosa az Önkormányzat, üzemeltetıje a Móraép Nkft Az átrakó állomáson 2006-ban a (05-AH-001 számon regisztrált) állati hulladékgyőjtı/gyepmesteri telep kezdte meg mőködését. Ugyanitt lehetıség van a papír és karton, üveg, textíliák, mőanyagok, fémek, egyéb települési hulladékok (ideértve a kevert települési hulladékot is), illetve a lom hulladék elkülönített győjtésére is 24 m 3 -es tömörítı konténerekben. A begyőjtött hulladékokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a sándorfalvi úti telepére szállítja el. Mórahalmon a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésre került, jelenleg 3 mőködı sziget van, a begyőjtött üveg, papír és mőanyag hulladékokat a Móraép Kft. szállítja el az átrakóra. A településen összesen 68 db utcai szemétgyőjtı van, ezek mennyisége elegendı. Az ürítésérıl a Móraép Kft. gondoskodik. A településen az önkormányzatnál és intézményeinél nincs felhalmozott hulladék, illegális hulladéklerakók azonban az elmúlt években megtalálhatók voltak, melyeket részben lakossági közremőködéssel, részben pályázati forrás igénybevételével igyekeztünk felszámolni.