A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

Átírás

1 A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Prof. Dr. Rakonczai János Dr. Szilassi Péter SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék március 28. Lajosmizse

2 Alapkérdés: van-e globális klímaváltozás? A válasznak külön aktualitást ad az USA elnökválasztása. Ha van, akkor kis országként kimaradhatunk-e belőle? Nagyon fontos, hogy ne érzelmi alapon, hanem a tények tudományos értékelése alapján válaszoljunk a kérdésekre!

3 A globális nagy politikában újra megkérdőjelezik a klímaváltozás tényét (az USA ismét 180 fokos változása a kérdésben). Pedig a Föld története folyamatos klímaváltozások sorozata, annak csupán mértéke és változási sebessége különböző. Amin vitatkozni lehet, hogy mekkora a jelenlegi változásokban az ember szerepe. A Föld átlaghőmérsékletének alakulása az elmúlt 65 millió évben A mai klímánkhoz vezető mérföldkövek: millió éve eocén csúcs millió éve kezd. az Antarktisz eljegesed. 3. 4,5 millió éve az északi sarkvidék eljeg. 4. Az utolsó bő 1 millió évben hideg glaciálisok és meleg intergalciálisok 5. Holocén viszonylag stabil klíma, kisebb ingadozásokkal

4 Szűkítsük vizsgálatainkat hazánkra és a Duna-Tisza közére Magyarország évi középhőmérséklete (OMSZ) Magyarország évi átlagos csapadéka (OMSZ)

5 Hová jutottunk el negyedszázad alatt? A probléma felismeréstől a sokszínű válaszig.

6 A Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés az első átfogó hazai jelzés a változásokról, de bizonytalan a megítélése a feltételezett okoknak: - Időjárás (50%) - Rétegvíz-kitermelés (25%), - Talajvíz-kitermelés (6%) - Földhasználati változások, pl. erdősítés (10%), - Vízrendezés (7%) - Egyéb, pl. szénhidrogén-termelés (2%) Itt tartottunk 25 éve.

7 1. Mit mutatnak a talajvízváltozások? Hagyományos értékelések A 2003-as év átlagos talajvízszintjének eltérése az tól Az közötti időszak átlagos és a évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása A decemberi talajvízállások eltérése a közötti időszak decemberi átlagától hazánkban

8 A talajvízváltozások új szempontú megközelítése Bócsa és Öregcserő talajvízváltozásai Vízkészlet változások 4 tájegységen A vízkészletek mennyisége elemzése megmutatta mi a fő ok! (A DTK-én a vízkitermelések hatása 40 év alatt összesen kisebb, mint az éves csapadéké)

9 Pontos vízkészlet változások (magassági szintekre bontva) A talajvízállások klimatikus hatásokkal kapcsolatos érzékenysége Duna-Tisza köze Nyírség Újabban más kedvezőtlen hatások is látszanak! Dél-Tiszántúl Északi-khg. előtere A Duna-Tisza közi talajvíz környezeti érzékenysége

10 2. Talajváltozások Amikor az ember alig hisz a saját szemének Egy szikes talajszelvény néhány jellemző tulajdonságának átalakulása és a évi mérések átlaga alapján a Szabadkígyósi pusztán Vannak olyan területek, ahol a tartós talajvízváltozás jól kimutatható talajváltozást eredményezett! Már negyedszázad alatt is már jelentős változások!

11 3. A növényzet, mint klímaváltozási indikátor 1. EVI Biomassza vizsgálatok vegetációs indexek segítségével Az, hogy melyik időszak csapadékával függ össze a biomassza mennyisége jelzi a klímaérzékenységet!

12 3. A növényzet, mint klímaváltozási indikátor 2. A természetes élőhelyek klímaváltozással kapcsolatos érzékenysége Az érzékenység széles skálán változhat: a változatlanságtól a kipusztulásig. Ez az egyes élőhelyek összetételétől függ. A Dél-Alföld természetes élőhelyeinek klímaváltozás általi veszélyeztetettsége (szerk.: Deák J.Á.) Érzékenységi vizsgálat a 35 hektáros MÉTA hatszögek szintjén és Vegetáció térképezéssel

13 Mit szól ehhez a táj? 4. Tájváltozás és az ember?

14 Hogy mennyire bonyolult az élet: szárazodó Duna-Tisza közi hátság? Az 55-ös út Mórahalomtól K-re június 3. A Duna-Tisza közi hátság Borotától ÉNy-ra

15 Hogyan nem lehet felkészülni a klímaváltozásra? Egy hibás megyei területi rendezési terv Rendszeresen belvízjárta területek (2005)

16 Rendszeresen belvízjárta területek Rendszeresen belvízjárta területek (2011) A rendszeresen belvízjárta területek ilyen mértékű növelése indokolatlan, hisz a csapadék változékonysága egyre nagyobb, így a 2010-es év már extrémen csapadékos volt, de ez alapján nem lehet tervezni a jövőt!

17 A rossz vízgazdálkodású homoktalajok (sárga) kiterjedése a Dél-Alföldi régió területén A gyenge vízgazdálkodási adottságú terüle Belvíz érzékeny területek (Pálfai I 2004 fokozottan belvízveszélyes terület alapjá

18 A szántó-parlag átalakulás a legnagyobb arányban gyenge vízgazdálkodású homoktalajokra a volt jellemző ( között)

19 A selyemkóróval fertőzött LUCAS pontok a Dél-alföldi régió területén

20 Selyemkóróval (Asclepias syriaca) fertőzött LUCAS pontok közötti CLC felszínborítás változás foltoktól mért átlagos távolsága k (m) az egyes változás típusok szerint 2009

21

22 Ne kenjünk mindent a klímaváltozásra! Pl. az árvízi események kevésbé a klímaváltozás következményei! Fontos megjegyeznünk: - klímaváltozás a múltban is volt, vélhetően a jövőben is lesz, - a változások nagyon differenciáltan érintik/érintették a hazai tájainkat

23 A változásoknak igen fontos gyakorlati következmények is vannak! Az agráriumban: megváltozó feltételekhez alkalmazkodó technológiák, a légköri aszály szerepe, stb., A természetvédelemben: létükben veszélyeztetett élőhelyek (melyek később akár a gazdálkodásnak is átadhatóak). A vízgazdálkodásban: vízvisszatartás ( 0 lefolyás, szennyvizek felhasználása, vízpótlás a Dunából, stb.) De mielőtt azt hinnénk, hogy minden világos

24 De ÖNÖK döntsék el kinek hisznek! Egy kutatás eléggé félrecsúszott eredményei bemutatta a modellezés folyamatát, majd a modell korlátait is megemlítve jelentette ki, hogy a regionális léptékben érvényes eredményeket szolgáltatott módszertan bármely léptékben alkalmazhatónak bizonyul. Önök is így látják? Erre akarják-e a klímastratégiát alapozni?

25 A kutatásokban szorosan együttműködő kollégák nevében is Köszönjük a megtiszteltető figyelmet!