Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén."

Edit Halász
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vizes élőhely változása a klímaváltozás ismeretében térinformatikai esettanulmány a Felső-Kiskunsági tavak területén Kovács Ferenc SZTE TTIK, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A kutatást az OTKA támogatja (PD 78349)

2 A KÖZELMÚLTBAN TÖRTÉNT: Vízrendezések előtt, a XVIII. Században még 75 %-ban természetközeli az Alföld. A vizes-vizenyős terek aránya területünkön, a Solti-Lapályon ekkor még 50 %. A Duna-i forrás a XIX. század végétől elapadt, majd a XX. század második felére a belvízrendezés fokozta az amúgy is kevesebb víz gyors levezetését. A szikesek egyre gyakrabban maradhattak tartós vízborítás nélkül. Az 1980-as években felerősödő aridifikáció tovább rontotta a csapadék mennyiségétől függő területek állapotát; a XX. század végére az ex lege védett szikes tavak 80 %-a kiszáradt a Duna-Tisza közén. A tómedreket jelentős mennyiségű növényzet foglalta el, a vegetációs zonáció felborult. Az elmúlt év vízhiánya elsősorban a klímaváltozás földrajzi hatásainak köszönhető. A Duna-Tisza köze-i talajvízszint süllyedésnél az emberi tényező szerepe 33 %. TEENDŐK: A vizes élőhelyek értékes, produktív ökoszisztémák, de érzékenyen reagálnak környezetváltozásra. A tér- és időbeli elemzések nélkülözhetetlen részei a döntéshozásnak. Pl. biomonitoring-rendszer, nemzetközi vizes élőhely leltár. A vízkészlet változásai indokolják a tájátalakulás értékelését, folyamatos és objektív megfigyeléssel. Uralkodó szerepű tájalkotó tényező a vízborítottság, amelynek dinamikája kulcsfontosságú a táji degradációs folyamatokban. Fontos a térben megadott információ és a változás intenzitásának a meghatározása, a táji dinamika megértése.

3 Felső-Kiskunsági tavak: ~ ha; A vizes foltok 50 m-es övezetének 1/3-a nem természetközeli felszín! 2/3-a magterület, ½-e nemzeti park, 85 %-a az ökológiai hálózat része

4 NEHÉZ ÉRTÉKELÉS: A mély fekvésű tavak, mocsarak szezonálisan rendkívül változékonyak hosszú időtartamú vizsgálatok nagy időfelbontású vizsgálatok Kelemen-szék Böddi-szék 2005

VESZÉLYEZTETŐ FOLYAMATOK: Országos tények: 2000 2009 a legmelegebb 10 éves időszak. 80 év rendkívüli aszályainak fele az utóbbi 20 évben (9 db).

5 VESZÉLYEZTETŐ FOLYAMATOK: Országos tények: a legmelegebb 10 éves időszak. 80 év rendkívüli aszályainak fele az utóbbi 20 évben (9 db). Izsák, Kecskemét, Kalocsa: adatok a mintaterülethez az 1870-es évektől. Éves, féléves csapadékösszegek csökkenők. Sokéves havi átlagokhoz képest az utóbbi 30 évben 1999, 2010! januárban, áprilisban, augusztusban, szeptemberben, októberben, novemberben és decemberben is lényegesen kevesebb a csapadék. A tavaszi csapadékcsökkenés a legnagyobb. A vízutánpótló téli félév négy hónapjában jelentős a csökkenés. A mintaterületen között a megszokottnál 10 %-al, a negyedében 20 %-al is kevesebb a csapadék.

VESZÉLYEZTETŐ FOLYAMATOK: 1999 2011: Rossz: * 2001.10 2004.02., 2006.09 2008.05. Jó: 2004.03 2006.09., 2009.11 2011.01. DE egy-egy kedvező állapot azonban nem tudja megállítani a kedvezőtlen folyamatokat.

6 VESZÉLYEZTETŐ FOLYAMATOK: : Rossz: * , Jó: , DE egy-egy kedvező állapot azonban nem tudja megállítani a kedvezőtlen folyamatokat. A klímaváltozás igazi veszélye nem a jósolt melegedés, hanem, hogy a pozitív visszacsatolások miatt a folyamat nem áll meg és tovább gyorsul. A vízutánpótlásban másodlagos szerepet játszó talajvízszint csökkenése a Duna-Tisza köze magasabb területein jellemző, itt nem. * a felvételezési- és azt megelőző két hónap csapadék összegének, ill. az között azonos hónapokra mért csapadékátlag összegének az aránya.

7 HOSSZÚ IDŐTARTAMÚ ELEMZÉS Az időnként rendelkezésre álló térbeli adatokat együttesen dolgozzuk fel. A különbségek mértéke és az így kirajzolódó folyamat sebessége dönthet a változásról. 230 év változása 13 állapot alapján. térképek felmérés éve (méretarány) műholdképek felvételezés ideje (szenzor) 1882 (1:25.000) Kritikus a helyzet, ha az optimális időszakokban is 1960 (1:10.000) kevés vizet találunk: júniusi felvételek összehasonlítása (1:10.000) 1986 június (LANDSAT TM) 1994 június (LANDSAT TM) 1999 július (LANDSAT ETM+) 2000 június (LANDSAT TM) 2001 június (LANDSAT ETM+) 2002 június (LANDSAT ETM+) 2006 június (LANDSAT TM) 2007 június (LANDSAT TM) 2010 június (LANDSAT TM) 2011 július (LANDSAT TM)

Wetness index: víz mennyisége NDVI: vegetáció

8 Térképek: digitalizálás. Műholdképek: - automatikus osztályozás. 30 osztály vizuális reklasszifikációja. - másodlagos szerepben spektrális indexek: Wetness index: víz mennyisége NDVI: vegetáció mennyisége Eredmény: 1 nyilt víz és nagy víztartalmú terület 2 vizenyős terület 3 száraz felszin

- A vizes élőhelyek több, mint 84 %-a eltűnt 1882-1986 között. Csapadékcsökkenés nem indokolja, inkább az ármentesítés.

9 - A vizes élőhelyek több, mint 84 %-a eltűnt között. Csapadékcsökkenés nem indokolja, inkább az ármentesítés. Változékonyság: egy rövidebb kedvező időszak és a kedvezőtlen folyamatban a semmiből visszaállhat a régi rend. -A 90-es évek második felétől kedvező állapotok, A nyílt vízfelületek aránya 1999-ben, 2010-ben meghaladja az összes elöntés felét. A kevesebb csapadék rögtön feltűnik (2000 vs. 2001) (2006 vs. 2007)! Vizes élőhelyek aránya a mintaterületen: 1885: 32%; 1986: 4%; 2007: 5%; 2010:35 % Egy kedvezőbb év nem elég a kedvezőtlen, trendszerű folyamat megszűntetésére.

10 Csapadékosabb időben időszakosan aktivizálódó, de egyébként kiszáradó terület prognosztizálható.

1882. és 1962. adják a referenciaállapotot.

11 1882. és adják a referenciaállapotot. 33,5 % szárazodik 6,5 % szárazodik optimista: kérdéses foltoknál (átfedések osztályok között) a kedvezőbb meghatározás szerint.

12 VÁLTOZÉKONYSÁG NAGY IDŐFELBONTÁSÚ VIZSGÁLAT A változékonyság mértéke pontosítja a változásról kialakított véleményünket. Minél nagyobb a foltra vonatkozó változékonyság, annál kérdésesebbé válik a változás. 5 éves időszak részletezése ( ) - szélsőséges helyzet térbeli-statisztikai megfigyelése; vízforgalom. - szélsőséges vízellátottság referencia a közeljövőre: belvíz után aszály 1999.júl.17. (LANDSAT ETM) aug. 09. (LANDSAT ETM) okt. 28. (LANDSAT ETM) ápr. 14. (LANDSAT TM) jún. 08. (LANDSAT ETM) júl. 10. (LANDSAT ETM) aug. 11. (LANDSAT ETM) aug. 20. (LANDSAT ETM) okt. 14. (LANDSAT ETM) márc. 07. (LANDSAT ETM) 2001.máj.03. (LANDSAT ETM) jún. 27. (LANDSAT ETM) aug. 30. (LANDSAT ETM) febr. 22. (LANDSAT ETM) jún. 23. (LANDSAT ETM) 2002.aug.26. (LANDSAT ETM) 2003.márc.22. (LANDSAT ETM) 2003.ápr.14. (LANDSAT ETM) 2003.máj.16. (LANDSAT ETM) 2003.júl.20. (LANDSAT TM) 2003.szept.06. (LANDSAT TM) 2003.okt.15. (LANDSAT TM)

* Nagyon változékony, csapadékfüggő vízkiterjedésű évek 2000: áprilistól októberig több, mint 22 ha/nap-os csökkenés, ez 30 cm-es átlagmélységgel 0,12 km^3 víz elpárolgását, elszivárgását feltételezi!

13 * Nagyon változékony, csapadékfüggő vízkiterjedésű évek 2000: áprilistól októberig több, mint 22 ha/nap-os csökkenés, ez 30 cm-es átlagmélységgel 0,12 km^3 víz elpárolgását, elszivárgását feltételezi! Ez az eddig ismert legnagyobb, egy évre vonatkozó vízcsökkenés. Alátámasztja az alapvetően csökkenő trendet: , 2003 tavaszi sok vize 1,5 hónap alatt ¼-ére csökken : kedvező csapadékú első félév mellett is csak a elöntés negyede! ban is csak az ideiglenes mocsarak nagyobbak.

Változáselemzés esetén fontosak a- zok a területek, amelyek a változékonyság-értékelés szempontjából stabilak. Veszélyesebb lehet egy folyamat, ha az állandóbb jelenségeket is veszélyezteti.

14 Változáselemzés esetén fontosak a- zok a területek, amelyek a változékonyság-értékelés szempontjából stabilak. Veszélyesebb lehet egy folyamat, ha az állandóbb jelenségeket is veszélyezteti. A terület 23 %-a víztartalom szempontjából változékony. A hosszú időtartamú elemzésben lehatárolt optimista, illetve pesszimista szemléletű eredményeket pontosítottuk a változékonyság térbeli eredményeivel. Csak a kis változékonysággal bíró foltokon előforduló eredményeket figyeltük meg.

15 6,5 % helyett valószínűleg 5,6 % szárazodik 33,5 % helyett valószínűleg 24,7 % szárazodik Melyik a valós? a környezetben tapasztalt földrajzi folyamatok miatt a pesszimista vélemény a valószínűbb.

16 ÖSSZEGZŐ GONDOLATOK - Kiszáradás, szárazodás jól értékelhető a vizes élőhelyek területi vizsgálatával. - A rendkívül változékony élőhelyek, szikes tavak nagy területű folyamatos térképezése a terepi viszonyok miatt csak távérzékelési módszerekkel oldható meg. - Hiba lenne ha a rendkívül változékony mintaterületen csak egy álláspontot fogadnánk el. Egyfajta keretet adhatunk a tájváltozást illetően. - A szárazodó Alföldön az időnkénti változékonysági térképezéssel határozhatjuk meg a változáselemzésben is fontos vízszintváltozásra vonatkozó értéktartomány esetleges eltolódását. - A szárazabb 1980-as évek után a 90-es évek végétől jelentkező csapadékosabb évek hatása kedvező, de pozitív hatása nem általános. Az egykori vizes területek nagy része a csapadék hatására is csak részben és rövid időre képes újraéledni. - A jelenlegi változással emberi lépték alatt, az egykori tartós vízborítás helyett a jövőben egy a csapadékosabb időben, időszakosan aktivizálódó terület prognosztizálható a Felső-Kiskunsági tavaknál.

17 Köszönöm a figyelmet! kovacsf@geo.u-szeged.hu

Hasonló dokumentumok

VI. Magyar Földrajzi Konferencia A KLÍMAVÁLTOZÁS FÖLDRAJZI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL 2

VI. Magyar Földrajzi Konferencia A KLÍMAVÁLTOZÁS FÖLDRAJZI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL 2 Kovács Ferenc 1 A KLÍMAVÁLTOZÁS FÖLDRAJZI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL 2 BEVEZETÉS Az elmúlt 30-35 évben a Duna-Tisza közén az emberi tevékenység és a klíma változásának hatására jelentős