Az éghajlatváltozás és az aszály

Átírás

1 Az éghajlatváltozás és az aszály Szalai Sándor, Lakatos Mónika 1

2 Definíció Komplex jelenség Nincsen általánosan elfogadott definíciója Relatív jelenség A vízzel kapcsolatban szinte minden területen definiálható Legnagyobb hatása a mezőgazdaságban van Több típusa van 2

3 Az aszály jellemzői lassan fejlődik ki nehezen határozható meg a nagysága nehezen határozható meg a térbeli kiterjedése nehezen határozható meg a kezdete nem mindig egyértelmű a vége a károk lassan fejlődnek ki és általában lassan szűnnek meg 3

4 Az aszály és más jelenségek szárazság elsivatagosodás éhínség vízhiány 4

5 Leggyakrabban használt indexek PAI SPI Relatív evapotranspiráció PDSI 5

6 Standard Precipitation Index csak + csapadékmennyiséget tartalmaz rugalmas összehasonlítható csak - csapadékmennyisé get tartalmaz függ az alapperiódustól lehetnek transzformációs problémák 6

7 Az aszály 2003 májusában Az NDVI május utolsó dekádjában és a 3 hónapos SPI térkép (március-május) 7

8 Az aszály 2003 augusztusában Az NDVI augusztus utolsó dekádjában és a 6 hónapos SPI térkép (márciusaugusztus) 8

9 Különböző aszályindexek összehasonlítása SPI 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 -2, Year SPI 3 months SPI 12 months PDSI PDSI 9

10 Az amerikai aszálymonitoring Több fő és kiegészítő indikátor Az aszályfeltételek széles spektrumát kívánja leírni Feltétel: Egy index nem kielégítő Sok indexet kell integrálnia 10

11 Az SPI index Mosonmagyaróváron ,2 0,41 0,06-0,46-0,75-0,7-0,81-1,3-1, ,23 0,46 0,08-0,16-0,56-0,82-0,75-0,84-1, ,27 0,58 0,92 0,56 0,29-0,11-0,32-0,26-0, ,32 0,94 0,51 0,84 0,54 0,3-0,08-0,27-0, ,3 0,28 0,87 0,49 0,8 0,53 0,31-0,04-0, ,17 0,23 0,26 0,94 0,53 0,9 0,59 0,34-0, ,91-1,27-0,66-0,43 0,4 0,08 0,54 0,25 0, ,49-4,48-2,63-1,47-1,08-0,17-0,37 0,13-0, ,89-2,53-3,52-2,83-1,86-1,61-0,55-0,69-0, ,09-0,56-1,55-2,09-2,32-1,78-1,48-0,58-0, ,22 0,07-0,46-1,29-1,8-1,92-1,53-1,3-0, ,18 0,15 0,04-0,32-0,92-1,43-1,51-1,28-1, ,23-0,1-0,04-0,11-0,45-1,02-1,45-1,57-1,4 11

12 SPI-k augusztusban Mosonmagyaróváron ,28 0,21-1,26-0,95-1,75-1, ,07 0,1 0,56 0,49-0,34-0, ,53 0,17 0,87 0,44 0,63 0, ,63 0,98 1,37 1,12 1,34 1, ,78 0,84 1,19 0,56 1,24 1, ,37 1,86 0,81-0,33 0,48 0, ,18 0,21 0,45 0,86 1,1 0, ,78-0,43-0,95-1,24-0,66-0, ,49-0,27-1,5-2,08-2,19-2, ,2 0,41-0,7-1,16-1,81-2, ,23-0,1 36. Meteorológiai -1,02 Tudományos Napok -0,77-1,05-1,35 12

13 13

14 A Palmer-index éves maximumainak és minimumainak idősora Debrecenben

15 SPI értékek 2 és fölötte extrém nedves 1,5 1,99 nagyon nedves 1,0 1,49 mérsékelten nedves -0,99 0,99 közel átlagos -1,0-1,49 mérsékelten száraz -1,5-1,99 erősen száraz -2 és kisebb extrém száraz SPI1 March, , grid point average covering Hungary SPI SPI3 May, , grid point average covering Hungary SPI SPI6 August, , grid point average covering Hungary SPI 15

16 2003 súlyos aszály Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec Year % 42% 66% 34% 48% 74% 76% 46% 82% 109% 126% 160% 224% 25 % 20 % 15 % 10 % 5 % 0 % 2003 March, proportion of the territory of the country SPI1 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % 2003 May, proportion of the territory of the country SPI3 40 % 30 % 20 % 10 % 0 % 2003 August, proportion of the territory of the country SPI6 16

17 Nairobi program ( ) jobb érthetőség, valamint a hatások, a sérülékenység és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás becslése és megértésének javítása; az éghajlatváltozáshoz való gyakorlati alkalmazkodási lépésekkel és intézkedésekkel megalapozott döntéseket hozni 17

18 Sérülékenység Az a szint, amelynél a rendszer már képtelen megbirkózni az éghajlatváltozás negatív hatásaival, beleértve az éghajlati változékonyságot és szélsőségeket. A sérülékenység a rendszerre ható éghajlati ingadozás jellegétől, nagyságától és sebességétől függ, továbbá a rendszer érzékenységétől és alkalmazkodó képességétől. 18

19 A sérülékenység komponensei A hatás oldaláról: jellege, nagysága és sebessége A hatást elszenvedő rendszer részéről: rendszer érzékenységétől és alkalmazkodó képességétől 19

20 Sérülékenység Potenciális hatás, alkalmazkodóképesség 20

21 A norvég mezőgazdaság éghajlatváltozásnak való kitettsége (közigazgatási körzetenként) Tavaszi és őszi csapadék Tavaszi és őszi fagyos/olvadási napok Vegetációs időszak hossza Átlagos téli hóvastagság A és az közötti időszakok különbsége alapján RegClim modell 21

22 A norvég mezőgazdaság alkalmazkodóképessége közigazgatásonként A meghatározáshoz figyelembe vették: - Társadalmi-gazdasági érzékenység (a lakosság hány százaléka foglalkoztatott a mezőgazdaságban) - Gazdasági tényezők (egy főre jutó bevétel, állami támogatás, foglalkoztatási előrejelzések - Népesedési tényezők (a dolgozók életkorának eloszlása, migráció, eltartottak aránya) 22

23 Sérülékenység Alkalmazkodási képesség és kitettség 23

24 Az aszályérzékenység meghatározásának folyamata 24

25 Aszályérzékenység LEGEND Not vulnerable (1) Slightly (2) Moderate (3) Vulnerable (4) Highly (5) Other (50) 25

26 Az aszályérzékenység megváltozása az és az időszak különbsége alapján 26

27 Az aszályérzékenység megváltozása az és az időszak különbsége alapján 27

28 Komplexebb sérülékenység Geospatial (G): melyek azok a konkrét földrajzi tényezők, amelyek az adott területet érzékennyé teszik? Vízkészletek (Water resources, R): mennyi az elérhető? A vízhez való hozzáférés (Access to water, A): mekkora mértékű? Felhasználás (Use, U): mennyire hatékonyan használják fel a vizet? Vízgazdálkodás (Capacity, C): milyen a terület vízgazdálkodási képessége? Környezet (Environment, E): melyek a környezeti hatások? 28

29 Globális sérülékenység 29

30 Következtetések Hazánk aszályhajlama növekszik Hosszútávon a változásokat jobban leíró indexek használata szükséges Különböző időszakokra eltérőek a változások Bonyolultabb kölcsönhatások vizsgálata is szükségessé válik (például sérülékenység) Összehangolt, nemzeti tevékenységet igénylő hatások 30

31 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 31