A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt

Átírás

1 Tiszasziget A Szegedtıl mintegy 15 km-re fekvı, közúti határátkelıvel rendelkezı település számottevı és folyamatos népességnövekedést mutat (2003 és 2008 között is több mint száz fıvel nıtt a népesség). Területe mély fekvéső, itt található Magyarország legmélyebb pontja (75,8 m tszf.) is, ami országos védettségő. A falu gazdaságában a mezıgazdaság a meghatározó. A kedvezı talajadottságok miatt a termelési szerkezetben a szántóföldi gazdálkodás dominál, azonban az egykori nagytáblás szerkezetet sok helyen felváltották a magángazdaságok kisebb táblái. A szövetkezet jelentısebb állattartó telepet üzemeltet. A környezetvédelmi szempontból kiemelkedı változás, hogy a korábbi kistérségi környezetvédelmi program elkészülte óta elkészült a szennyvízhálózat, így most már infrastrukturális mutatói kimondottan kedvezınek minısíthetık. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 2689 Lakó népesség (fı): 1767 Külterületi lakosság (fı): 93* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 123*** Vándorlási különbözet ( ) (fı): 582 Lakások száma (db): 616** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 18,2 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,7 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 19,8 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,7 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): ,9 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): ,7 Összes belterületi közút hossza (km): 12,3 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 8,6 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 6414 Játszóterek száma (db): 1 Személygépkocsi állomány (db): 490 Teherszállító gépjármővek (db): 63 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 268 * 2001 **2009 ***

2 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. A településen érdemi légszennyezı nincs. Mint az egész Dél-Alföldön, itt is az allergén pollenek jelentenek gondot, de a leginkább veszélyes parlagfő irtását az elmúlt évben térségi program segítségével támogatták Hulladék. A kommunális hulladék szállítását 1999 óta a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi heti egy alkalommal, az ártalmatlanítás az ISPA program keretében megvalósuló fejlesztéssel Szegeden megoldott. A kukás hulladékgyőjtéshez sárgazsákos szelektív győjtés is kapcsolódik. A településen győjtısziget (Szabadság tér) és hulladékudvar (a határ felé vezetı út mellett) is létesült, így biztosított a valamennyi lakossági hulladék megfelelı elhelyezése. A település a szerves hulladékok hasznosítása érdekében komposztáló ládák juttatásával, kihelyezésével segíti a lakosságot és a közintézményeket. Az illegális lerakókat felszámolták, s veszélyes hulladék nem keletkezik. Folyékony kommunális hulladék. A szennyvízhálózat kiépítése gyakorlatilag teljes körően megvalósult. Ivóvízellátás. Újszentiván és Tiszasziget községeket közös vízmő látja el ivóvízzel, amelynek két kútja a településen található. A kutak vize a m közötti homokrétegekbıl jut a felszínre (3-6. számú vízadó szintek). Maximális kezdeti vízhozamuk l/p, fajlagos vízadó képességük l/p/m. A víz minısége ivóvízellátásra a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. Jelenleg a regionális ivóvízjavító program keretében, a szegedi rendszerhez való csatlakozásban látszódik a megoldást. Csapadékvíz-elvezetés. Komoly problémát jelent, hogy a mély fekvés miatt a település területe belvízveszélyes. A felesleges vizek elvezetése korábban csak részben volt megoldott. Egy sikeres DAOP pályázattal sikerült az elvezetı csatornákat megfelelı minıségben kialakítani (I. és II. ütem). Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A települési zöldterület állapota megnyugtató, a lakosság nagyobb része gondozza a telkek elıtti területeket. Egyik legújabb fejlesztés a temetı környezetének méltó és színvonalas kialakítása. Természetvédelem. A Tisza közelében egy üdülıterület található. A szegedi szennyvíztisztító mőködése nyomán a település menti folyószakasz vízminısége javult, ma már rekreációs célokra is alkalmas. Legismertebb nevezetessége az ország legmélyebb pontján kialakított védett terület. Talajok. A település környékén kötött réti talajok és a fiatal nyers öntéstalajok dominálnak. A jellemzı területhasználat a szántó, elsısorban gabona, kukoricatermesztés jellemzı. A terület mély fekvése miatt nagy a belvízi kockázat. A településtıl D-re mőködı hígtrágyás sertéstelep engedélyezetten (de nem problémamentesen) mőködik. A hígtrágya tárolása jelentıs környezeti problémát vet fel. A telepen hasznosított termálkút csatornán elvezetett használt vize régóta elszivárog abból, s a közelben tapasztalható terméscsökkenést az érintett gazdák ennek (szikesítı) hatásának tartják. Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra. Helyi közlekedés. A szennyvízcsatornázást követıen az utcahálózat is szilárd burkolatot kapott. Szeged irányába az autóbuszos kapcsolat jó. A buszmegállók korszerősítése pályázati forrásból megoldódott. Szıregtıl az országhatárig kerékpárút létesül. A település 92

3 határában levı határátkelı fejlesztése várható (Röszke kisegítıjének tekinthetı), bár ennek mértéke a hármas-határon esetlegesen tervezett átkelı sorsától is függ. Zaj. Jelentısebb zajszennyezés nincs. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A komolyabb ipari tevékenység, illetve a tranzitforgalom hiánya miatt kockázata csekély. 93

4 Újszentiván Szeged (Szıreg) belterületétıl alig 1 km-re fekvı község dinamikus népességnövekedést mutat, hiszen a régióközpont jellegzetes szuburbán településének tekinthetı. Jól mutatják ezt az épülı új házak, a település növekedése. Gazdaságában a mezıgazdaság dominál. A magángazdálkodás elterjedését jól mutatják a kisebb táblaméretek. A környezetvédelmi szempontból fontos infrastrukturális mutatói kimondottan kedvezıek az után, hogy megvalósult a településen a teljes szennyvíz-csatornázottság. A település önálló környezetvédelmi programot 2005-ben készített. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 1549 Lakó népesség (fı): 1657 Külterületi lakosság (fı): 0* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 86*** Vándorlási különbözet ( ) (fı): 356 Lakások száma (db): 549** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 14,5 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,7 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 17,5 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,7 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): ,8 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): ,2 Összes belterületi közút hossza (km): 11,5 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 7,2 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 3754 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 421 Teherszállító gépjármővek (db): 112 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 377 * 2001 **2009 ***

5 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. Gazdasági tevékenységbıl származó légszennyezés minimális. Az utak nagyobb része burkolt, ami a porszennyezés miatt kedvezı. A parlagfő irtását korábban térségi program segítségével támogatták, aminek folytatása indokolt lenne. Hulladék. Az egykori hulladéklerakót bezárták és rekultiválták. A település részese a térségi ISPA-projektnek, így a hulladékgazdálkodás hosszú távon megoldott. A hulladékgyőjtést a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. végzi heti egy alkalommal. A szilárd győjtıedényekben (kuka) történı győjtést kiegészíti a sárgazsákos szelektív győjtés is. A további kommunális hulladékok elhelyezésére hulladékgyőjtı szigetet (Kossuth u. 19.) és hulladékudvart (Újvilág u. vége) is kialakítottak. A település mérete, illetve a külterületi lakosság hiánya miatt, a belterületen kívüli győjtés nem indokolt, s az illegális hulladéklerakás sem jelent gondot. Folyékony kommunális hulladék végére megvalósult a szennyvízcsatornázás teljes kiépítése (szennyvizes ISPA program részeként), és a szegedi rendszerbe valósul meg a szennyvíz tisztítása. Ivóvízellátás. A községet Tiszaszigettel közös vízmő látja el ivóvízzel, amelynek két kútja a szomszédos településen található. A víz minısége ivóvízellátásra jelenleg csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb arzén, ammónium és vastartalma miatt. A végsı megoldás a jelenleg átdolgozás alatt álló regionális vízellátó rendszer jelenti majd. A lakosság fúrt kutakkal fıként a locsolási igényeket elégíti ki. Csapadékvíz-elvezetés. A terület mély fekvése miatt gyakoriak a belvízgondok. Belterületen a csapadékvizet jelenleg rossz állapotú nyíltárkos rendszerrel vezetik el (ami inkább szikkasztásra mint elvezetésre alkalmas) az Újszentiváni-, és Ószentivánifıcsatornába. Bıvítették a Felszabadulás útján a csapadékelvezetı árkot. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A települési zöldterületet többnyire közmunkásokkal tartják karban. Természetvédelem. A település szinte teljes egészében beépített illetve mezıgazdasági mővelés alatt áll, s a megye egyetlen települése, ahol védendı természeti értéket jelenleg nem találunk. Talajok. A területre a nehéz agyag fizikai féleségő, kötött talajok ill. öntés talajok a jellemzıek. A településhez közelebb dísznövény kertészet, távolabb szántóföldi mővelés a jellemzı. Talajvédelmi szempontból jelentıs degradáló tevékenység nem jellemzı. A belvíz elleni védekezés szempontjából a szántókon fontos lenne az idınkénti mélyforgatás. Energiagazdálkodás. A lakások nagyobb része rá van kötve a vezetékes gázhálózatra. Több közintézmény főtési korszerősítése megtörtént. Helyi közlekedés. Szeged irányába a megfelelı sőrőségő autóbuszjárat biztosított. Egy sikeres pályázat nyomán a buszmegállók korszerősítése megtörtént. A biztonságos közlekedés érdekében járdaépítések történtek. Megvalósításra vár a Szıreg és Tiszasziget (országhatár) közötti kerékpárút. Zaj, légszennyezés. Jelentısebb zajszennyezés nincs. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés a komolyabb ipari tevékenység, illetve a számottevı tranzitforgalom hiánya miatt kockázata csekély. 95

6 Zsombó A Szegedtıl 20 km-re, a Szeged Kiskunmajsa út mentén, teljes területével a homokhátságon fekvı település a kistérség legjelentısebb arányú település- és népességnövekedését mutatja, s a távolság ellenére Szeged egyik szuburbanizációs területének tekinthetı. Jelenleg is tipikus tanyás község, ami a hagyományosan mezıgazdasági tevékenységhez kötıdik (kiemelkedı a fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, a zöldség-, gyümölcs- és szılıtermesztés). Környezetvédelmi szempontból megemlíthetı a szennyvízhálózat hiánya ellenére jó infrastruktúra, s a nagy természeti értéket jelentı zsombói ısláp. A település 2004-ben önálló (részleges) környezetvédelmi programot készíttetett. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók 2008 Terület (ha): 2690 Lakó népesség (fı): 3475 Külterületi lakosság (fı): 1195* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 156*** Vándorlási különbözet ( ) (fı): 970 Lakások száma (db): 1352** Közüzemi vízhálózat hossza (km): 36,6 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya (db, %): ,5 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 0 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma és aránya (db, %): 0 0 Vezetékes gázzal főtött lakások száma és aránya (db, %): ,6 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma és aránya (db, %): ,9 Összes belterületi közút hossza (km): 16,2 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 12,4 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 5912 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 1174 Teherszállító gépjármővek (db): 303 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 377 * 2001 **2009 ***

7 A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások Légszennyezés. Gazdasági tevékenységhez kapcsolódó jelentısebb légszennyezés a településen nincs. A defláció miatt a szálló por jelenti a legnagyobb problémát. Védıerdısávok kialakítását tervezik (a rendezési tervben is szerepel majd), azonban ezt várhatóan lakossági érdekellentétek kísérik majd. Az allergén gyomok közül jelentıs parlagfő irtását korábban térségi program segítségével támogatták. Hulladék. A hulladékot győjtését a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vette át, ezzel párhuzamosan a hulladékgyőjtésbe bevont lakások száma több mint öt és félszeresére (!) nıtt az elmúlt fél évtized során. A hulladékot a szegedi lerakóban helyezik el. Az elmúlt évek során bevezették a sárgazsákos szelektív győjtést, kialakítottak egy hulladékszigetet (Móra F. u ) és egy hulladékudvar (Bordányi út mellett), így az egyik fontos környezeti probléma a korábbi kistérségi környezetvédelmi program elkészítése óta megoldódott. A bezárt régi hulladéklerakó rekultivációja pályázati forrásból belátható idın belül megoldódik. Folyékony kommunális hulladék. Jelenleg az elıtt épült ingatlanoknál a szennyvizet szikkasztják, a késıbb épültek esetében zárt ülepítıben győjtik, s egy helyi vállalkozó a szegedi tisztítóba szállítja. A jelenlegi tervek szerint 4 teleülés (Zsombó, Bordány, Forráskút és Üllés) összefogva oldja meg a szennyvízkezelést. A települések sikeresen pályáztak, így remélhetı, hogy 2011-tıl kezdıdıen megvalósulhat a szennyvízcsatornázás kiépítése a településeken a szennyvíztisztító megépítése. Ivóvízellátás. A korábbi kistérségi környezetvédelmi program óta (öt év alatt) jelentıs elırelépés történt a vízellátásban: a hálózat hossza másfélszeresére nıtt, és több mint 200 új lakást kapcsoltak be a vezetékes vízellátásba. Zsombó község három vízmőkútja a m közötti vízadó rétegeket veszi igénybe (5-11. számú vízadó szintek). A m között szőrızött kutakból l/p, a m között megnyitottakból l/p maximális vízhozam kapható, l/p/m fajlagos vízhozam mellett. A víz minısége ivóvízellátásra a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szerint csak kezelés után válik megfelelıvé, a határértéknél nagyobb ammónium és vastartalom miatt. A jelenlegi ivóvízjavító program elképzelései szerint Zsombó egészséges vízellátását Bordánnyal, Forráskúttal és Ülléssel közösen tervezik megoldani (a szennyvizes együttmőködéshez hasonlóan). Öntözési céllal engedélyezett vízkitermelések is vannak. Csapadékvíz-elvezetés. A visszatérı belvizek a település régi problémája. A kedvezıtlen helyzet megoldására 2009-ben a település sikeres pályázatot nyújtott be. Így közel 80 millió Ft-os költséggel I. ütemként megvalósult egy mintegy 2,8 km hosszú csatorna (nagyobb részben nyitott és burkolt), majd a második ütem építése (a 2010-es tavaszi-nyári belvizek miatt kisebb csúszással) folytatódott. További folytatása mindenképpen indokolt. Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A község belterülete az utóbbi évtizedekben jelentıs növekedésen ment át, de a fejlesztés során gondot fordítottak a zöldterületekre, így például 7 hektáros fenyıerdıt is kialakítottak. A parlagfő ellen rendszeresen kaszálással védekeznek. Természetvédelem. A község mozaikos felszíne természetvédelmi szempontból érték. A település oldaláról nagy gond, hogy sok a gazdálkodási korlát (természetvédelem, örökségvédelem), amit az önkormányzatnak kellene (?) kezelni a gazdálkodók felé, de ehhez nem rendelkeznek megfelelı tájékozottsággal és háttértámogatással. Talajok. A település környékére a futóhomok és humuszos homoktalajok a jellemzıek, de a községtıl D-re foltokban szikes talajokat (szolonyeces réti talaj) is találunk. A homok 97

8 területek igen defláció érzékenyek, mely ellen melioratív öntözés ajánlott a kora tavaszi idıszakban. A településtıl ÉNY-ra található alacsonyabb semlyékes területeket legelıként hasznosítják. A homoktalajokon sok a tanya, melyek elsısorban fóliás, üvegházas gazdálkodást folytatnak, intenzív virág- és zöldségkertészkedés jellemzı. Sok a gyümölcstelepítés. Talaj- és talajvízvédelmi kockázatot a település hulladék lerakója jelent, mely gyep ill. nádas földhasználatú területen került kijelölésre. Energiagazdálkodás. A belterületen a lakások nagyobb része be van kötve a vezetékes gázhálózatra, de a külterületen jelentıs fejlesztések történtek (pl. új gázátadó), így a kb. 180 km hosszúságú vezetékrendszer tanya kivételével az egész települést ellátja. Az elektromos hálózat a külterületen is kiépített (csupán 1 tanya nem villamosított), viszont a külterületi vezetékrendszer cserére/felújításra szorul. Egy KEOP pályázattal a közintézmények energetikai korszerősítését 2007-ben elvégezték. Helyi közlekedés. A közlekedés feltételeinek javítása érdekében a külterületen is jelentıs fejlesztéseket végeztek (az utóbbi két évben 5 km burkolt út). A buszközlekedést úgy alakították ki, hogy egyes járatok a külterület egy részét is érintik (pl. a Szatymaz felé kialakított kapcsolat, s ehhez hasonlót szeretnének Bordány irányába is). A korábban átadásra került a Bordány irányába kialakított kerékpárút egy szakasza, 2010-ben pedig egy sikeres DAOP pályázat nyomán a belterületi kerékpárút 3 km-es szakaszának elkészülése is megvalósul. Egy nagyobb, országos rendszer részeként Kiskunmajsa, illetve Szeged irányába is szeretnék a kerékpárutat fejleszteni, ennek érdekében a Bács-Kiskun megyei településekkel már egyeztetések folytak. Zaj. Jelentısebb zajszennyezés nincs. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A település jellege miatt számottevı kockázattal nem kell számolni. 98