Félidei értékelés SH/8/1 Projekt

SH/8/1 regisztrációs számú Svájci Hozzájárulás keretében támogatott Az egészségügy forrásainak felhasználásával népegészségügyi fókuszú alapellátás szervezési modellprogram Virtuális Ellátó Központ támogatásával című program Félidei értékelés 2014. november SH/8/1 Projekt

2 TARTALOMJEGYZÉK A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 A.1. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB IRÁNYVONALAI AZ ELSŐ KÉT ÉVBEN... 5 A.2. AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK... 6 A.3. A MEGVALÓSÍTÁS FŐBB IRÁNYVONALAI A PROJEKT HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN... 7 A.4. AJÁNLÁSOK... 8 B. A FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZERTANA... 11 B.1. CÉLKITŰZÉSEK... 11 B.2. MÓDSZERTAN... 12 B.2.1. Minőségi adatok elemzése: a program belső jelentései, és az egészségügyi adatok... 12 B.2.2. Minőségi adatok elemzése: Helyszíni interjúzás, félig struktúrált interjúk és dolgozói jelentések... 13 C. A PROJEKT CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK... 15 C.1. A PRAXISKÖZÖSSÉGEK BEMUTATÁSA, A HUMÁN ERŐFORRÁS ÉS A KOMPETENCIÁK ÁTTEKINTÉSE... 15 C.1.1. Jászapáti Praxisközösség... 15 C.1.2. Berettyóújfalu Praxisközösség... 16 C.1.3. Borsodnádasd Praxisközösség... 16 C.1.4. Heves Praxisközösség... 17 C.2. A FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE... 20 C.2.1. Egészségállapot Felmérés... 20 C.2.1.1. Áttekintés... 20 C.2.1.2. Tervezés és behívás... 21 C.2.1.3. Az egészségálapot felmérések időpontja és helyszíne... 22 C.2.1.4. Részvétel... 22 C.2.1.5. Az egészségi állapot felmérés dokumentálása... 23 C.2.1.6. Eredmények... 24 C.2.2. Életmód Tanácsadás... 28 C.2.2.1. Áttekintés... 28 C.2.2.2. Az Életmód Tanácsadások értékelésének módszertana... 28 C.2.2.3. Az Életmód Tanácsadások általános jellemzői... 28 C.2.2.4. A Dietetikai tanácsadás értékelése... 32 C.2.2.5. Az egészségpszichológiai tanácsadás értékelése... 33 C.2.2.6. A gyógytorna tanácsadások értékelése... 34 C.2.3. Egészségfejlesztési programok közösségi színtereken... 35 C.2.3.1. A praxisközösségek által szervezett programok és tevékenységek... 35 C.2.3.2. A praxisközösségek által szervezett tevékenységek és események száma, valamint a résztvevők száma. 36 C.2.3.3. Más szervezetekkel együttműködésben megrendezett programok és tevékenységek... 37 C.2.3.4. Érdekelt szervezetek és romák bevonása a tevékenységekbe a célterületeken... 38 C.2.4. A praxisközösségi menedzsment... 40 C.2.4.1. Áttekintés... 40 C.2.4.2. Belső kommunikáció és vezetői szerepek... 41 C.2.4.3. Gazdálkodás, pénzügyi erőforrások... 42 C.2.5. A praxisközösségek informatikai támogatása... 42 C.2.5.1. Áttekintés... 42 C.2.5.2. Nehézségek az informatikai fejlesztésekben... 43 C.2.5.3. Összegző teljesítményi áttekintés... 44 Vezetői összefoglaló

3 C.2.5.4. Phase 2 és Phase 3 funkcionalitása... 46 D. AJÁNLÁSOK... 50 D.1.1. Az egészségi állapot felmérésre vonatkozó ajánlások... 50 D.1.2. Az új szolgáltatásokra és kompetenciákra vonatkozó ajánlások... 51 D.1.3. Ajánlások a Pilot program pénzügyi, jogi, szervezési és IT keretrendszerére vonatkozóan... 51 D.2. AJÁNLÁSOK A PILOT PROGRAM FŐBB FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAIRA... 52 D.3. ELŐZETES EGÉSZSÉGPOLITIKAI AJÁNLÁSOK... 53 D.3.1. Recommendations regarding the content of the Pilot... 53 D.3.2. Ajánlások a Modellprogram fenntarthatóságára és kierjesztésére vonatkozóan... 56 D.3.3. Politikai megvalósíthatósággal kapcsolatos megfontolások, ajánlások... 59 ÁBRAJEGYZÉK F1. A praxisközösségi dolgozók kompetenciái (önértékelés 1-től 5-ig terjedő skálán, átlagértékek)... 18 F2. A praxisközösségi dolgozók kompetenciái (egymás kompetenciáinak értékelése 1-től 5-ig terjedő skálán, átlagértékek)... 19 F3. Egészség9 állapotfelméréseken való részvétel... 23 F4. Egészségi állapot felmérés részvételi adatai... 25 F5. Orvos-beteg találkozások számának változása... 26 F6. A háziovosok által nyújtott definitív ellátás változása... 27 F7. Labor igénybevételének változása... 27 F8. Dietetikus: résztvevők és foglalkozások száma... 30 F9. Egészségpszichológus: résztvevők és foglalkozások száma... 31 F10. Gyógytornász: résztvevők és foglalkozások száma... 31 F11. A szolgáltatásokon résztvettek száma 2014. augusztus, szeptember és októberben... 32 F12. A praxisközösségek működésébe való befolyás mértéke a praxisközösség dolgozói szerint, 1-től 5- ig terjedő skálán (átlagértékek)... 41 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE T1. A félig struktúrált interjúk szakmacsoportonkénti megoszlása... 13 T2. A Jászapáti Praxisközösség dolgozói létszámadatai 2013. július és 2014. november között... 15 T3. A Berettyóújfalui Praxisközösség dolgozói létszámadatai 2013. július és 2014. november között... 16 T4. A Borsodnádasdi Praxisközösség dolgozói létszámadatai 2013. július és 2014. november között... 17 T5. A Hevesi Praxisközösség dolgozói létszámadatai 2013. július és 2014. november között... 17 T6. A praxisközösségek által szervezett közösségi egészségfejlesztési tevékenységek áttekintő táblázata... 35 T7. Praxisközösségek által szervezett közösségi tevékenységek adatai... 36 T8. Közösségi egészségfejlesztési tevékenységek áttekintő táblázata, amelyeket a praxisközösségek másokkal együttműködésben valósítottak meg... 37 T9. A praxisközösségek, egyéb szervezetek együttműködésében megvalósult közösségi tevékenységek adatai 38 T10. A praxisközösségek részére beszerzett informatikai eszközök... 43 Vezetői összefoglaló

T11. A praxisközösségek és dolgozóik részére beszerzett informatikai eszközök... 45 T12. A különböző modellek összehasonlító táblázata... 58 T13. A K, a T, valamint az R modell várható éves működési kiadásai országos szinten (milliárd Ft)... 59 4 Vezetői összefoglaló

5 A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A jelenlegi családorvosi rendszer 1990 es évek közepén történt bevezetése óta az alapellátás alapjai gyakorlatilag érintetlenül maradtak. A szervező elv amely alapján a háziorvosok a megszerzett praxisjog alapján egymástól független vállalkozási formában gyakorolják hivatásukat mára nem csak idejét múlta, hanem még bizonyos mértékig gátat is szab a jobb teljesítményre képes egészségügyi rendszernek. Ezért kulcsfontosságú volt a Svájci Kormány azon döntése, amellyel a magyarországi alapellátás újraszervezését célzó Modellprogram finanszírozása és nem a jelenlegi alapellátási rendszer támogatása mellett döntött. A Pilot program az alapellátás újraszervezésében betöltött szerepével az előző kormányzati ciklusban vízióként és stratégiai irányként is szolgált. 1 Egészségségpolitikai tekintetben az újonnan választott kormány folyamatos érdeklődést tanúsít az alapellátás iránt, ezért a Svájci Hozzájárulás révén a Modellprogramra a hazai egészségügyi reform sarokpontjaként lehetne tekinteni, amennyiben az elmúlt két év fejlesztéseinek konszolidációja megvalósulásra kerül és a program a többi fejlesztési projekt szinergiáit képes lesz kihasználni, amelyek közül a leghangsúlyosabb a járóbeteg közösségi egészségszervezési program eredményeinek integrálása. A félidei értékelés legfontosabb megállapításait és következtetéseit a Népegészségügyi fókuszú Alapellátás fejlesztési Modellprogramra vonatkozóan négy részben fogalmazzuk meg. Az első részben a Projekt első két éves megvalósításának főbb irányvonalait tekintjük át, a második részben az eddig elért eredményeket, a harmadik részben a projekt második felében megvalósítani javasolt irányvonalakat mutatjuk be. Végül a negyedik részben a megvalósításhoz szükséges legfontosabb ajánlásokat és további fejlesztési irányokat foglaljuk össze. A.1. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB IRÁNYVONALAI AZ ELSŐ KÉT ÉVBEN 1. Megalakult négy praxisközösség egyenként hat független praxisból; 2. A helyi lakosság számára prevenciós fókuszú többletszolgáltatások biztosítottak magasan kvalifikált és elkötelezett egészségügyi szakemberek révén, ezáltal az alapellátás kompetenciabővülése, a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésének javulása és a társadalmi befogadottság növelése várható; 1 Hasonlóan ehhez a zászlóshajó projekthez, egy másik projekt (TÁMOP 6.2.5/B) is a közösségi egészségszervezés összehangolását tűzte ki célul, azonban ez a projekt 2014. év második felében jutott el a működési fázisig Vezetői összefoglaló

3. Eljárásrendek kerültek kidolgozása a többletszolgáltatások ellenőrízhetősége és az új szolgáltatások szupervíziója érdekében; 4. A praxisközösségi dolgozók részére oktatási programok és képzések kerültek bevezetésre a motiváció erősítése, a kompetenciák bővítése és csapatépítés előmozdítása érdekében, ezáltal növelve a hatékonyságot; 5. Az alapellátásban korábban ismeretlennek számító infokommunikációs (ICT) fejlesztések valósultak meg a praxisközösségek, mint új működési egységek és innovációs területek működtetése érdekében; 6. Az új szolgáltatások biztosítása érdekében infrastruktúrális fejlesztések valósultak meg; 7. A kifejtett hatások mérésére szolgáló monitoring és értékelési rendszer megalapozásra került, ideértve a programon belüli indikátorfejlesztési munkát; 8. A Modellprogram erősítette a helyi lakosság motiváltságát az új szolgáltatások igénybevétele érdekében; 9. Az összehasonlíthatóság alapjául szolgáló, a helyi lakosság igényeinek megfelelő, teljeskörű egészségi állapotfelmérés elméleti és gyakorlati rendszere megalapozásra került, ezáltal a fokozott egészségügyi kockázatok kiszűrése, és / vagy eddig fel nem fedezett betegségek felismerésére teszi képessé a rendszert; 10. A helyi lakosság körében az egészségfejlesztés, az egészségtudatos életmód és magatartás fontosságára nagyobb hangsúly került a Modellprogram által, valamint a stakeholderekben növelte az egészség minden körülmény közepette érték mozgalom iránt való tudatosságot. A.2. AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A tervek szerint megalakult és működik a négy praxisközösség és új szolgáltatásokat nyújtanak a helyi lakosság részére, ideértve a roma populációt is. A többletszolgáltatások eljárásrendjei körvonalazódtak és új betegutak váltak elérhetővé. Az egészségi állapot felméréseknek köszönhetően korábban fel nem fedezett betegségek kerültek tömegesen kiszűrésre, növekedett az orvos beteg találkozások száma, és stabil érdeklődés alakult ki a program szolgáltatásai iránt az érintett lakosság körében. 1. Az egészségügyben tapasztalható általános humánerőforráshiány ellenére négy új praxisközösség került kialakításra. Új egészségügyi szakemberek álltak munkába, úgymint népegészségügyi koordinátorok, népegészségügyi szakemberek, egészségpszichológusok, gyógytornászok és dietetikusok. A hátrányos helyzetű populáció könnyebb elérése érdekében a helyi közösségekből részmunkaidőben foglalkoztatott segéd egészségőrök kerültek alkalmazásra. A praxisközösségek összes dolgozója képzéseken vett részt és a tervek szerint működnek a többletszolgáltatások is. 6 Vezetői összefoglaló

2. A helyi lakosság kezd hozzászokni a praxisközösségi struktúrához. A program ismerettsége a lakosság körében egyre emelkedik és növekszik a helyi közösségek motiváltsága a többletszolgáltatásokon való részvételben. 3. A praxisközösségi dolgozók közösségformálása elkezdődött. A szakemberek csoportjainak konszolidációja a jövőbeni szervezetfejlesztés alapjául szolgál és a szolgáltatások továbbfejlesztését segíti elő. 4. Mérhető egészségnyereség már tapasztalható az egészségi állapot felméréseken (EÁF) kiszűrt rizikó vagy betegstátuszok korai felismerései révén. 5. Módszertani anyagok sokasága készült el és került bevezetésre, ideértve számos eljárásrendet és indikátort a Modellkísérlet monitoringjára, értékelésére, felülvizsgálatára és szervezeti felépítésére vonatkozóan. 6. A szükséges infrastruktúrális fejlesztésekkel együtt a Phase 1 szoftverfejlesztés bevezetésre került. 7 A.3. A MEGVALÓSÍTÁS FŐBB IRÁNYVONALAI A PROJEKT HÁTRALÉVŐ RÉSZÉBEN A program a következő két év alatt a megvalósításra szánt célok közül főként arra koncentrál majd, hogy: 1. A már bevezetett szolgáltatásokat és eljárásrendeket továbbfejlessze, 2. A praxisközösségek által nyújtott szolgáltatások finomhangolásra kerüljenek beleértve, a helyi lakosság igényeihez való még jobb alkalmazkodást, 3. A járóbeteg szakellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások körét kibővítse, és a krónikus betegellátás menedzsmentjét előmozdítsa, 4. A praxisközösségek szervezetfejlesztését véghez vigye, beleértve a TÁMOP 6.2.5/b projekt szinergiáinak kiaknázását és a szociális ellátórendszerrel való kapcsolódást, 5. A Phase 2 informatikai fejlesztés megvalósuljon, 6. Új ösztönző elemek kerüljenek bevezetésre a praxisközösségekben, 7. Tovább növelje a helyi lakosság részvételét a programban, 8. A helyi lakosság hozzáállását növelje az egészségfejlesztés, az egészségtudatos életmód és magatartás terén a lakosság felelősségtudatának a saját egészségében vállalt szerepe iránt történő erősítése érdekében. A helyi lakosság saját egészsége iránt vállalt felelősségében betöltött szerepének növelését is célozza a Modellprogram hátralevő része. 9. A helyi populációra gyakorolt egészséghatások mérésével és egészségpolitikai modellszámításokkal a projekt monitoringja és értékelése megvalósításra kerüljön, Vezetői összefoglaló

8 továbbá, hogy a projekt országos kiterjesztésében támogassa a döntéshozatali mechanizmusokat. A.4. AJÁNLÁSOK A Projekt napi szintű működésével kapcsolatos ajánlások 1. Újragondolást igényel az EÁF végzésének időpontjai, jelentősebb munkaidőn kívüli idősáv biztosításával, hogy a dolgozó lakosság nagyobb arányban részt tudjon venni az alkalmakon. 2. Az EÁF végén nagyobb idősávot lenne célszerű kialakítani, ahol a háziorvossal meg lehet beszélni a kapott eredményeket. 3. A többletszolgáltatások szerveződésének időpontjait szükséges lenne felülvizsgálni, hogy a helyi igényekhez jobban igazodjanak. 4. Az EÁF nagyobb eredményessége érdekében érdemesnek látszik a bevont egészségügyi dolgozókkal egy workshopot szervezni. 5. Az újonnan bevont egészségügyi szakemberek által nyújtott többletszolgáltatások eltérő módon működnek, amelyek standardizálására szükség van a helyi igények figyelembe vételével. 6. Szükséges a szakdolgozók részére szóló szakmai szupervízió és oktatási programok továbbfejlesztése. 7. Javasolt a krónikus betegek részére szóló többletszolgáltatások körének bővítése, új szolgáltatások indításával. 8. A fenntarthatóság tükrében a Modellprogram második felében a praxisközösségek működésének jogi és szervezeti formáját ki kell alakítani és szükséges a fenntartható finanszírozás biztosítása is. 9. A praxisközösségek részére szervezetfejlesztés végrehajtását javasoljuk a félidei értékelést követő fél évben. 10. A praxisközösségek gazdálkodásával kapcsolatban, működési (és nem szervezeti) integrációra van szükség, és a jelenleginél nagyobb gazdálkodási hatáskört javasolunk a praxisközösségi szintnek a Modellprogramon belül. 11. A szoftverfejlesztés tekintetében javasoljuk, hogy a Phase 3 ne kerüljön megvalósításra, e helyett a fejlesztés legfontosabb elemei kerüljenek át a Phase 2 be. 12. Javasoljuk az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, és Gyermekjogi Dokumentációs Központ (OBDK) részéről jogi képviselő bevonását az adatvédelmi problémák minél szélesebb körű körbejárása érdekében. Vezetői összefoglaló

13. Fontosnak tartjuk a helyi médiumok bevonását az egészségkommunikációs ismeretbővítésbe, szemléletformálásba, amelyeknek társadalmi célú hirdetésekkel nagyobb hangsúllyal kellene az egészségtudatos magatartás fontosságának közvetítését szorgalmazniuk a helyi lakosság részére. A Projekt főbb fejlesztési irányvonalaival kapcsolatos ajánlások 14. Javasoljuk, hogy a program első felében elért fejlesztések az egyes helyszíneken egyenszilárdsággal kerüljenek bevezetésre. 15. Megfontolásra javasoljuk a többletszolgáltatások kiterjeszthetőségét egyes járóbeteg szakellátást nyújtó szolgáltatóknál. 16. A program szervezeti fejlesztését javasoljuk kiterjeszteni a szociális alapellátással való szorosabb együttműködés érdekében. 17. A fejlesztési irányvonalaknak a többletszolgáltatásokban elérhető krónikus betegellátást is érinteniük kellene. 18. Javasoljuk az esetmenedzsment működési mechanizmusának körültekintő kidolgozását. Előzetes egészségpolitikai ajánlások 19. A program előzetes monitoring és értékelési eredményei alapján kijelenthető, hogy a program hatásai a megvalósítás korai fázisában már érezhetővé váltak, indokolttá téve ezzel a program további folytatását. 20. A hazai egészségpolitikának az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek közti együttműködési mechanizmusát kellene támogatnia, a jelenleg domináns egymástól független praxisgyakorlattal szemben. 21. A tervezett változtatásoknak nem célja, hogy hátrányosan érintsék az alapellátásban dolgozó orvosok gazdasági helyzetét. Célunk finanszírozási ösztönzők beépítésével a praxisjog átalakítására való törekvés, mert ennek elmaradása esetén súlyosbodik a praxisváltások problémája és a tovább nehezedik a fiatal orvosok elhelyezkedési lehetősége az alapellátásban. 22. Külön díjazásban részesítendőek az alapellátás azon dolgozói, akik többletkompetenciákat szereznek meg. A praxisközösségi szinten, minőségi mutatók alapján többletforrás biztosítását javasoljuk bevezetni a praxisok közötti munkamegosztás és az együttműködések előmozdítása érdekében. 23. Az alapellátásban máig használt minőségi mutatóknak számos módszertani korlátai vannak, ezért indokolt ezeknek a felülvizsgálata. 24. Az alapellátás újraszervezésében a háziorvosi részvételt önkéntes alapon javasoljuk megvalósítani. 9 Vezetői összefoglaló

10 25. Az alapellátás jogi és pénzügyi keretrendszerének tisztázását indokoltnak tartjuk. A helyi önkormányzatok finanszírozói szerepvállalását szükségesnek látjuk. 26. Az Alapellátás fejlesztési Modellprogram jól illeszkedik az egészségügyi rendszerek fejlődésével, kihívásaival kapcsolatos nemzetközi trendekhez, a hazai előzményekhez és a folyamatban lévő fejlesztési projektekhez is. A praxisközösségi modell egy speciális, innovatív formája a csoportpraxisnak. 27. Az egészségügyben jelenleg futó fejlesztési projektekkel történő harmonizáció és koordináció megvalósulása érdekében indokolt a közösségi egészségszervezési projektben (TÁMOP 6.2.5/B) kidolgozott releváns módszertanok átvétele a Modellprogramban. Szükségesnek tartjuk a program megvalósulásának területén a többi projektekkel való együttműködés alapos kidolgozását. 28. Az országos szintű ehealth fejlesztések sikeres megvalósulása esetén mindenképpen célszerű a technológiai elemek beillesztése a programba. 29. A Modellprogram hosszútávú működőképessége elképzelhetetlen megfelelő finanszírozási ösztönzők nélkül. A program második felében indokolt a jelenlegi kifizetési rendszerrel való összhang megteremtése. 30. A megvalósításra különböző modellek léteznek amely alapján a Modellprogram kiterjesztése megvalósítható a kormányzati költségvetés aktuális helyzete mentén. 31. A program második felében javasoljuk mind a program költséghatékonyságelemzésének, mind pedig az egészségügyi kiadásokra gyakorolt hatások elemzésének körültekintő elvégzését. Vezetői összefoglaló

11 B. A FÉLIDEI ÉRTÉKELÉS CÉLKITŰZÉSEI ÉS MÓDSZERTANA B.1. CÉLKITŰZÉSEK Az Alapellátás fejlesztési Modellprogram két fő célkitűzése, hogy: (1) további népegészségügyi és egészségfejlesztési kompetenciákkal ruházza fel a helyi alapellátási rendszert, és (2) alapvetően átformálja a korábban tipikusan önállóan dolgozó alapellátást nyújtó szolgáltatók működési rendjét (a szolgáltatásnyújtás folyamatainak átszervezése, a betegadat áramlásának befolyásolása, együttműködés kiépítése más egészségügyi szolgáltatókkal, innovatív eszközök alkalmazása, és a hozzáállás megváltoztatása). A Modellprogram eddigi tevékenységeit figyelembe véve végzett elemzések alapján a félidei értékelés két fő célkitűzését az alábbiak mentén határoztuk meg, azzal hogy a dokumentum értékelést nyújtson: A praxisközösségek működéséről az összes releváns szempont alapján: úgymint szervezeti és menedzsement, koordináció, belső és külső kommunikáció, helyi szereplőkkel történő kapcsolattartás, informatikai szolgáltatások és a háziorvosok munkavégzésében bekövetkezett változások, valamint a pénzügyi fenntarthatóság oldaláról. A népegészségügyi és egészségfejlesztési projektekről. Az értékelés által kapott eredmények alapján a projekt megvalósításának második félidejére vonatkozó ajánlások, valamint a Modellprogramnak a hazai alapellátási szektor fejlesztésére kifejtett hatásai összegzésre kerültek. Ezek mentén a félidei értékelés további célkitűzései a következők: Iránymutatásként szolgáljon a projekt második felének megvalósításában. A magyar alapellátási rendszer fejlesztése érdekében előzetes egészségpolitikai ajánlások kerüljenek megfogalmazásra. A félidei értékelés az alábbi projekt mérföldköveknek felel meg, mivel: A háziorvosi körzeteken belüli és az egészségfejlesztés terén összesíti a működés és menedzsmentben elérhető elemzéseket és értékeléseket (WP 8.2, és WP 8.3 feladatok) Első, és előzetes egészségpolitikai ajánlásként szolgál az alapellátás fejlesztésére a köztes eredmények alapján (WP 8.4). A Félidei értékelés célkitűzései és módszertana

12 B.2. MÓDSZERTAN A Modellprogram innovatív természetéből és a praxisközösségek új szerveződési formájából adódóan, minőségi és mennyiségi módszerek alkalmazására egyaránt szükség volt. B.2.1. Mennyiségi adatok elemzése: a program belső jelentései, és az egészségügyi adatok Az értékelés alapjául belső adatok, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nemzeti jelentési rendszeréből gyűjtött adatok szolgáltak. A belső jelentések statisztikai adatokat szolgáltattak a praxisközösségek által nyújtott szolgáltatásokról, így többek között az egészségállapot felmérésre behívott és részt vett kliensek számáról, a konzultációk vagy a gyógytornászok, dietetikusok és egészségpszichológusok által nyújtott foglalkozások számáról, illetve a kliensek által igénybevett szolgáltatásokról. Az OEP által a háziorvosoktól, a járó és fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményektől, és a gyógyszertáraktól a tevékenységekre és a teljesítményre vonatkozó rutinszerűen gyűjtött adatok is felhasználásra kerültek az értékelés során: A tevékenységre, felhasználásra, gazdálkodásra és minőségértékelésre az OEP pel közösen végzett munka során indikátorok kerültek beazonosításra és definiálásra. A legtöbb ilyen indikátor rutinszerűen szolgál az egészségbiztosítási pénztár háziorvosi minőségi indikátorkészletében, vagy belső és külső adatszolgáltatási célra kerülnek felhasználásra. (Az indikátorok meghatározásai és módszertani részletei a szövegben, az eredményeik bemutatásánál kerültek feltüntetésre.) Az adatok a háziorvosi praxisoktól kerültek begyűjtésre, de az értékelés praxisközösségi szinten foglalta össze az eredményeket. Egyéni betegadatok nem kerültek elemzésre. Míg az indikátor értékek praxisközösségenként külön külön kerültek bemutatásra, a jelentés nem tekintendő a négy háziorvosi praxisközösség teljesítményének összehasonlítására. Egy kontrollcsoportból (158 egyéni háziorvosi praxisból) származó adatok is felhasználásra kerültek, a kontrollcsoport bevonása a WP 07 kezdeményezésére valósult meg azzal a céllal, hogy bázisértékeket nyújtson az egészségi állapotfelmérésből származó adatok értékeléséhez. Az eredmények részletes elemzése egy külön jelentésben áll rendelkezésre. A havi vagy negyedéves adatok általánosan hozzáférhetőek voltak 2013. év elejétől 2014. szeptember 30 ig. A havi rendszerességgel gyűjtött adatok esetében, az adatok transzformációja után a jelentés céljainak megfelelően negyedéves adatokként A Félidei értékelés célkitűzései és módszertana

13 folytattuk az elemzéseket. A logikai keretmátrix indikátorokat az összefoglaló táblázatban tekintettük át. Google kérdőívszerkesztő alkalmazással készített, önkitöltős, online kérdőívek kerültek továbbá kitöltésre a praxisközösségi dolgozók által, amelyre a dolgozóknak 2014. november 12 20 között volt lehetőségük válaszolniuk. A válaszadási aránya 100% volt. A kérdések a praxisközösségi működés számos aspektusára vonatkoztak (pl. munkával való elégedettség, megváltozott munkaterhelés, klienselégedettség). B.2.2. Minőségi adatok elemzése: Helyszíni interjúzás, félig struktúrált interjúk és dolgozói jelentések 2014. február és április között az értékelést végző munkacsoport öt tagja félig struktúrált interjúkat készített a négy praxisközösség összesen 64 dolgozójával. A praxisközösségekben dolgozók létszámára való tekintettel mintavételezéssel végeztük az interjúkat. A megkérdezettek között minden esetben szerepelt: praxisközösségi koordinátor, népegészségügyi koordinátor, népegészségügyi szakértő, praxisközösségi nővér, gyógytornász, dietetikus és egészségpszsichológus. A háziorvosok és a praxisnővérek, a körzeti vagy iskolai védőnők, és a segéd egészségőrök egy részével sikerült interjút készítenünk. Az alábbi táblázatban került számszerűsítve összefoglalásra a dolgozókkal készített interjúk. T1. A félig struktúrált interjúk alanyainak szakmacsoportonkénti megoszlása Praxisközösség Praxisközösségi koordinátor Népegészségügyi koordinátor Háziorvos Praxisnővér Dietetikus Gyógytornász Egészségpszichológus * Az interjú készítésének időpontjában a pozíció nem volt betöltve. A félig struktúrált interjúk a következő területekre fókuszáltak: Népegészségügyi szakember Praxisközösségi nővér Segéd egészségőr Heves 1 1 4 2 1 1 1 1 1 4 4 Jászapáti 1 1 2 2 * 1 1 1 1 6 0 Borsodnádasd 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 Berettyóújfalu 1 1 2 2 * 1 1 1 1 2 2 Körzeti/iskola védőnő A praxisközösségi dolgozók munkavégzése ( ténylegesen mit csinálnak ) A praxisközösségen belüli kommunikáció és koordináció feltérképezése (pl. kommunikációs térkép ) Az újonnan bevont szakemberek hogyan alakítják/egészítik ki az alapellátás működését A programban betöltött irányítási és koordinációs szereppel kapcsolatos érzékelés Mit gondolnak a praxisközösségi dolgozók a háziorvosok hazai egészségügyi rendszerben betöltött szerepéről A Félidei értékelés célkitűzései és módszertana

14 A beteg és a szolgáltató közötti kapcsolatról alkotott vélemény feltérképezése (betegbevonás a terápia kiválasztásába, beteg compliance t befolyásoló tényezők) Az IT megoldások használata (a jelenleg elérhető háziorvosi szoftver és a praxisközösségi szoftverfejlesztések) A program keretében nyújtott képzések értékelése Személyes motiváció a Modellprogramban való részvétben Mit gondolnak a praxisközösségi szereplők kulcsfontosságú sikerként a programban A 60 90 perc időtartamú interjúk alatt az értékelést végzők jegyzeteket készítettek, amelyek később digitalizálásra kerültek egy közösen elérhető dokumentumban (az interjúkról hangfelvétel nem készült.) Az interjúkról készült összefoglaló anyagokat az értékelést végző munkacsoport mind az öt tagja áttekintette és jóváhagyta, majd ezt követően a praxisközösségi szinteken készült el a véglegesített dokumentum (ahol indokolt a források anonimitását szem előtt tartva), amely megküldésre került a Modellprogramban résztvevő többi WP részére. A második kvalitatív forrást a praxisközösség minden dolgozója által havi rendszerességgel készített jelentések biztosították. A jelentésekből az OALI által összegzett riportok szintén felhasználásra kerültek a félidei jelentésben. A Félidei értékelés célkitűzései és módszertana

C. A PROJEKT CÉLJAINAK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN TETT LÉPÉSEK 15 C.1. A PRAXISKÖZÖSSÉGEK BEMUTATÁSA, A HUMÁN ERŐFORRÁS ÉS A KOMPETENCIÁK ÁTTEKINTÉSE A félidei értékelés ezen alfejezetében a négy praxisközösséget kívánjuk röviden bemutatni, de itt kerül bemutatásra a praxisközösségek humán erőforrás helyzetéről készített áttekintés is. Az online kérdőíves vizsgálat keretén belül a praxisközösségi dolgozóktól megkérdeztük, hogyan értékelik a saját és kollégáik kompetenciáit. Az eredményekről készült összegzések szintén itt kerülnek bemutatásra (F1 F2 ábrák). C.1.1. Jászapáti Praxisközösség Jászapáti praxisközösségéhez két település, Jászapáti és Jászkisér tartozik. Jászapátiban 3 felnőtt, és egy gyermek praxis tartozik a közösséghez, az egyik felnőtt praxis magába foglalja Jászivány felnőtt lakosságát is. Jászkiséren kettő vegyes praxis vesz részt a programban az összesen 3 praxisból. Az alábbi térképen a Jászapáti praxisközösséghez tartozó települések nevei aláhúzva láthatóak. A Jászapáti praxisközösségben Dr. Völgyi István a koordinátor. A praxisközösség általános humán erőforrás helyzetét a T2. Táblázat mutatja be. Minden álláshely a rezidens álláshelyeken kívül 2013. október 1 óta betöltött. T2. A Jászapáti Praxisközösség dolgozóinak létszámadatai 2013. július és 2014. november között Jászapáti Praxisközösség Létszám (fő) 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 Praxisközösségi koordinátor (praxisorvos) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Praxisorvos 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Praxisnővér 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 Praxisközösségi nővér 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi koordinátor 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi szakdolgozó 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Egészségpszichológus 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gyógytornász 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Dietetikus 1 1 1 1 1 1 1 1h 1h 1h 1h 1h 1h 1h 0 0 0 Védőnő 0 0 0 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Segéd egészségőr 3 4 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 A praxisközösségben a dietetikai szolgáltatás 2014. február és szeptember között helyettesítéssel került megvalósításra (a T2. Táblázatban h jelzéssel) és ezt követően

16 szeptembertől nem megoldott a szolgáltatás. A program vezetése az állást meghirdette, amely várhatóan 2014. december 1 vel betöltésre kerül. C.1.2. Berettyóújfalu Praxisközösség A Berettyóújfalui Praxisközösség három település (Berettyóújfalu, Hencida, Komádi) 6 praxisát foglalja magába. Berettyóújfaluban a meglévő 10 praxisból 3 felnőtt és 1 vegyes (Mezőpeterd településsel együttesen), Hencidán 1 vegyes praxis, Komádiban (Homorog településsel együttesen) 1 felnőtt és 1 vegyes praxis (a 2 felnőtt, 1 vegyes és egy gyerek praxisból) van a közösségben. A Berettyóújfalui praxisközösségben a koordinátor Dr. Cséki János Károly. A praxisközösség humánerőforrás helyzetét tekintve, minden állás 2013. október 1 től betöltött (a rezidens és a dietetikus állások kivételével). Két félállásban foglalkoztatott szakdolgozó által a dietetikai szolgáltatás 2014. szeptembere óta megoldott. A praxisközösség általános humán erőforrás helyzetét a T3. Táblázat mutatja be. T3. A Berettyóújfalui Praxisközösség dolgozóinak létszámadatai 2013. július és 2014. november között Berettyóújfalu Praxisközösség Létszám (fő) 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 Praxisközösségi koordinátor (praxisorvos) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Praxisorvos 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Praxisnővér 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 Praxisközösségi nővér 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi koordinátor 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi szakdolgozó 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Egészségpszichológus 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gyógytornász 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Dietetikus 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2 2 Védőnő 0 0 0 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 7 Segéd egészségőr 2 9 12 11 11 11 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 C.1.3. Borsodnádasd Praxisközösség A Borsodnádasdi Praxisközösség négy település (Borsodnádasd, Arló, Járdánháza, Borsodszentgyörgy) 6 praxisát foglalja magába. Borsodnádasdon a két vegyes praxist, Arlón egy felnőtt és egy gyermek praxist, Járdánházán és Borsodszentgyörgyön 1 1 vegyes praxist. Egy Arlói felnőtt praxist kivéve a többi településen 100 % ban vesznek részt a praxisok a praxisközösség megvalósulásában. A Borsodnádasdi praxisközösség koordinátora Dr. Benkő Gábor. All posts have been successfully filled since 1 st October 2013 with the exception of the GP resident position. Hosszan tartó betegség miatt a gyógytorna szolgáltatás ideiglenes helyettesítés által került megvalósításra (a T4. Táblázatban h jelzéssel) 2014. július és október között, azonban 2014.

17 novemberében nem volt elérhető a szolgáltatás. A program vezetősége meghirdette az állást, amely várhatóan 2014. december 1 vel betöltésre kerül. A praxisközösség általános humán erőforrás helyzetét a T4. Táblázat mutatja be. T4. A Borsodnádasdi Praxisközösség dolgozóinak létszámadatai 2013. július és 2014. november között Borsodnádasd Praxisközösség Létszám (fő) 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 Praxisközösségi koordinátor (praxisorvos) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Praxisorvos 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 75 5 5 Praxisnővér 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 Praxisközösségi nővér 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi koordinátor 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi szakdolgozó 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Egészségpszichológus 0 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gyógytornász 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1h 1h 1h 1h 0 Dietetikus 0 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Védőnő 0 0 0 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Segéd egészségőr 8 12 12 12 11 11 11 11 12 12 12 12 12 12 12 12 12 C.1.4. Heves Praxisközösség A Hevesi Praxisközösség négy település (Heves, Átány, Kömlő, Tiszanána) 6 praxisát foglalja magába. Hevesen a meglévő 7 praxisból 1 felnőtt és 1 gyerek, Tiszanánán mind a 2 vegyes praxis, Átányon (helyettes háziorvos) és Kömlőn pedig az 1 1 vegyes praxis van benne a praxisközösségben. A Hevesi praxisközösségben a koordinátor Dr. Szabó János. Speciális helyzetet eredményezett, hogy a programban egyedüliként a praxisközösségi nővér közalkalmazott, ezért itt egy külön szerződés megkötésére volt szükség. Minden álláshely a rezidens álláshelyeken kívül 2013. október 1 óta betöltött. A praxisközösség általános humán erőforrás helyzetét a T5. Táblázat mutatja be. T5. A Hevesi Praxisközösség dolgozóinak létszámadatai 2013. július és 2014. november között Heves Praxisközösség Létszám (fő) 2013.07 2013.08 2013.09 2013.10 2013.11 2013.12 2014.01 2014.02 2014.03 2014.04 2014.05 2014.06 2014.07 2014.08 2014.09 2014.10 2014.11 Praxisközösségi koordinátor (praxisorvos) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Praxisorvos 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Praxisnővér 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 Praxisközösségi nővér 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi koordinátor 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Népegészségügyi szakdolgozó 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Egészségpszichológus 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gyógytornász 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 Dietetikus 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 Védőnő 0 0 0 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 9 9 Segéd egészségőr 3 9 12 11 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12

18 A praxisközösségi dietetikai szolgáltatás 2014. szeptember 1 e óta nem érhető el, gyógytornász 2014. október 1 től hiányzik. A program vezetősége meghirdette a dietetikus állást, amely várhatóan 2014. december 1 vel betöltésre kerül és hirdeti a gyógytornász álláshelyet. Az online kérdőíves vizsgálat keretében kapott eredmények közül az F1. Ábra mutatja be a praxisközösségi dolgozók saját kompetenciáinak értékelését (átlagértékek). A praxisközösségi dolgozók 1 től 5 ig terjedő skálán értékelhettek (5: minden releváns kompetencia birtokában vannak, 1: az összes releváns kompetencia hiányzik). F1. A praxisközösségi dolgozók kompetenciái (önértékelés 1 től 5 ig terjedő skálán, átlagértékek) Az F1. Ábra a praxisközösségi dolgozók önértékeléséről készült eredmények összesítését (átlagértékeket) mutatja be, amely szerint a dietetikusok, a gyógytornászok és a praxisközösségi nővérek ítélték meg saját kompetenciájukat a legmagasabbra (5), míg az egészségpszichológusok másodikként (4,75), a védőnők (4,65) értéklését megelőzve. A praxisközösségi és a népegészségügyi koordinátorok átlagos kompetenciája egyaránt 4,5 ös értéket mutat, a háziorvoské pedig alig marad ettől el (4,4), míg a praxisnővéreké 4,26 os értéket mutat. Mivel az önértékelés során a legkisebb átlagérték 4 volt, amely

19 népegészségügyi szakdolgozók részéről érkezett, összességében elmondható, hogy a dolgozók saját kompetenciájukat jónak ítélik meg. F2. A praxisközösségi dolgozók kompetenciái (egymás kompetenciáinak értékelése 1 től 5 ig terjedő skálán, átlagértékek) 5 4,69 4,57 4,5 4,34 4,54 4,69 4,41 4,57 4,59 4,35 4,08 4 3 2 1 A praxisközösségi dolgozók kompetenciái (egymás kompetenciáinak értékelése, átlagértékek) Az F2. Ábrán látható grafikonból látszik, hogy amikor a praxisközösségi dolgozókat a többi dolgozó kompetenciáiról kérdeztük, a praxisközösségi koordinátorok és a gyógytornászok kompetenciái kapták a legmagasabb értéket (mindkét szakma esetében: 4,69). Magasabb értékeket mint az önértékelésnél saját kompetenciájukra adtak a népegészségügyi koordinátorok (4,59), a háziorvosok (4,57), a praxisnővérek (4,5), és a népegészségügyi szakdolgozók (4,35) kaptak. Másrészt megfigyelhető, hogy a gyógytornászok és a praxisközösségi nővérek (mindkét szakma esetében 4,57 érték), valamint az egészségpszichológusok (4,41) és a védőnők (4,08) felülértékelték saját kompetenciájukat az F1. Ábrán bemutatott értékekkel szemben. Tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb átlagérték 4,08 volt, összességében elmondható, hogy a praxisközösségi dolgozók egymás kompetenciáit is jónak értékelik.

C.2. A FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE 20 Ebben az alfejezetben részletes értékelést kívántunk nyújtani az egészségi állapot felmérésről, az életmódtanácsadásról és a közösségi egészségszervezési tevékenységről. Továbbá, itt kerül bemutatásra a praxisközösségi menedzsment és az IT támogatás értékelése. A prevenciós rendelés és a krónikus gondozás keretében nyújtott többletszolgáltatások értékelése nem volt kivitelezhető, mert az eddigi fejlesztések ezekre a területekre nem kerültek mindeddig összpontosításra. C.2.1. Egészségi Állapot Felmérés C.2.1.1. Áttekintés Az egészségi állapot felmérés célja, hogy a praxisközösségekhez tartozó felnőtt lakosság egészségi állapotáról átfogó képet adjon. Ennek következtében a kliensek a számukra megfelelő prevenciós szolgáltatásra, illetve amennyiben szükséges kezelés felé kerülnek irányításra. Az egészségi állapot felmérés rendszere az alapellátásban korábbiakban nem volt gyakorlatban, ennek kivitelezése a praxisközösségek többletkapacitása által vált lehetségessé, különös tekintettel mindegyik praxisközösségben a praxisközösségi nővérre és a népegészségügyi szakemberre. Ezen felül Roma segéd egészségőrök vesznek részt a toborzásban, és személyesen hívják be a klienseket az egészségi állapot felmérésben való részvételre. Az egészségi állapot felmérés egy a kliens saját egészségére vonatkozó kérdőíves felmérésből és egy rövid vizsgálatból áll, amelyet a praxisközösségi nővér és a népegészségügyi szakember végeznek. Az előzetesen meghatározott behívási ütemtervnek megfelelően, a praxisközösséghez tartozó összes felnőtt behívásra kerül. Köszönhetően annak, hogy az egészségi állapot felmérés került első többlettevékenységként bevezetésre, a praxisközösségi dolgozók fókuszpontjában áll ez a szolgáltatás. Amikor a dolgozókat arról kérdeztük, hogy vajon a praxisközösségben megvalósított tevékenységek sikeresen kerülneke megvalósításra, többen az egészségállapot felmérésben tapasztalt magas részvételi arányt említették meg. A praxisközösségek számára az egészségi állapot felmérés szervezése, kivitelezése és monitoringja terén követendő protokollokat a felnőtt lakosság egészségi állapot felmérésének az eljárásrendje foglalja össze. Az eljárásrendről részletesebb tájékoztatást a Működési Kézikönyv nyújt.

21 C.2.1.2. Tervezés és behívás A praxisközösségi értekezletek fő témái között szerepel az egészségi állapot felmérés szervezése és a behívások gyakorlatának megbeszélése. A Modellprogram vezetése által havi célértékek kerülnek meghatározásra (egészségi állapot felmérésen résztvett kliensek száma), amelyeknek az elérése a praxisközösségek feladata. A megkérdezettek közül többen jelezték, hogy a rendszeres összejöveteleken fő téma az elvárt havi részvételi szám elérése érdekében teendő lépések megvitatása. Egészségi állapot felmérésre az első időszakban (2014. tavasz előtt) azok kerültek behívásra, akiknek az előző 6 hónap / 1 év során volt laborvizsgálati eredményük. A fenti gyakorlattól érdemi eltérést egy praxisközösségben tapasztalatunk, ahol a háziorvosi rendelésen megjelent betegek kerültek bevonásra a szűrésbe. Ez a kiválasztási stratégia a helyi laborokkal azóta már megkötött de akkor még hiányzó kétoldalú egyezményekre vezethetőek vissza, azonban a későbbiek során a további megegyezések hatására a kliensek nagyobb számban kerülnek behívásra véletlenszerű kiválasztás alapján. A kiválasztásra került kliensek listájának előállítását havi rendszerességgel jellemzően a praxisnővérek végzik. A kliens számára készült behívólevelek a kliens háziorvosának aláírása után a segéd egészségőrök által kerülnek kézbesítésre és amennyiben első alkalommal ők nem tudják kézbesíteni, akkor másodszorra (vagy harmadszorra) is megkísérlik. Az interjúzások idején még nem volt szabályozva, hogy a behívást követően meg nem jelenő lakosok esetében hányszori újrahívást kell/lehet/van értelme végezni. A segéd egészségőrök eljárásrendjének körültekintő kidolgozása tekintettel a tevékenységek monitorozására is folyamatban van. A behívások eredményességében fontosnak látszik a háziorvos aktív szerepe: szükséges, hogy a háziorvos ráerősítsen a szűrésen való megjelenés fontosságára. A háziorvosok által aláírt behívólevél és a praxisnővérek támogatása fontos momentumai a behívásnak. Néhány praxisban olyan gyakorlattal is találkoztunk, ahol a háziorvos vállalta, hogy az előzetes lista alapján egyesével beszél a listára került potenciális behívandókkal, rábeszéli őket, és a véglegesített listára már csak azok kerülnek fel, akik az előzetes beszélgetés alapján vállalják a részvételt. Természetesen, ez a gyakorlat az első időszakban nagyon nagy mértékben megnövelné a megjelenési arányt, azonban az ismert betegek behívását követően már túl bonyolult volna a folytatás ebben a formában. Hevesen és Borsodnádasdban korábban, a populáció egy részét célzó egészségi állapot felmérést célzó programok már voltak (a Máltai Szeretetszolgálat szűrési programja, kistérségi EFI k szűrési tevékenysége). A későbbiekben igen fontos lenne a helyi párhuzamos programok keretében végzett tevékenységekkel való összhang megteremtése. Gyakorlatilag minden praxisközösségben jelezték a munkatársak, hogy a jelenlegi eredmények nem biztos, hogy tarthatóak lesznek, ha elfogynak azok az ismert, rendszeresen

22 háziorvoshoz járó betegek, akik a mostani behívandó lista nagy részét adják. A nagyobb eredményesség érdekében érdemesnek látszik a folyamatértékelés, a jó gyakorlatok és a lehetséges kommunikációs csatornák közkinccsé tétele a Modellprogramban. C.2.1.3. Az egészségi állapot felmérések időpontja és helyszíne Az EÁF ek jellemzően munkaidőben történnek. 2014. tavaszán egy praxisközösségben havi egy napon hosszabbított nyitvatartást biztosítottak 18 óráig, hogy a munkába járók is el tudjanak jönni, de a részvételi arány a kezdetekben így is alacsony maradt. Az EÁF aktív korúak (és dolgozók) által történő elérhetőségét szükséges lenne felülvizsgálni a jövőben. Az időpontok meghatározása rendszerint a behívólevelek kézbesítése előtt történik, de a kliensek részére a rugalmasság fent van tartva, hiszen telefonon keresztül új időpont egyeztetésére is van lehetőségük. Az EÁF ek lebonyolítására minden településen kialakításra kerültek a feltételek, azonban a szolgáltatások a kezdeti időszakban szinte kivétel nélkül mindenhol a háziorvosi rendelőkben zajlottak. A kis településeken továbbra is a helyi háziorvosi rendelőben zajlanak a szűrések. A modellprogram keretében a legtöbb esetben a praxisközösségek központjában az önkormányzat által felújított, kialakított épületek, helyiségek szolgálnak az EÁF helyszínéül. A szolgáltatáshoz való hozzáférés kulcsfontosságú pl. Hevesen az EÁF helyszíne a városközpontban található ugyan, de a résztvevő praxisok által ellátott városrészektől távol esik. C.2.1.4. Részvétel Az EÁF eket alapvetően a praxisközösségi nővér és a népegészségügyi szakember végzi. Munkamegosztásuk alapján általánosságban a praxisközösségi nővér végzi a fizikális vizsgálatokat, míg a népegészségi szakember a kérdőívek lekérdezését. Hevesen és Borsodnádasdon a népegészségügyi koordinátor, amennyiben ideje engedi, részt vesz a szűréseken. A lelki egészségre vonatkozó kérdőívek kitöltését általában a kliensek saját maguk végzik, de a helyi sajátosságokra is volt példa: Hevesen az egészségpszichológus, Jászapátiban a segédegészségőrök segítettek a kitöltésben. Berettyóújfalu praxisközösségben 2014. márciusáig a gyógytornász és az egészségpszichológus is állandó résztvevője volt az EÁF eknek. Az új szakemberek megjelenésével nagy mennyiségű új kapacitás jelent meg a praxisközösségekben. Összesítettünk a 2014. októberig megvalósult, egészségi állapot felmérésen való részvételi adatokat és a praxisközösségi havi jelentések alapján ennek a kapacitásnak az egészségi állapot felmérésben történő kihasználtságáról is visszajelzést kaptunk. Mivel az állapot felméréshez hasonló kapacitások állnak rendelkezésre az egyes

23 praxisközösségekben, az abszolút számok összevetése is értelmezhető: az elvégzett felmérések száma 1674 és 2246 között mozog. Minél nagyobb az átszűrtségi arány, annál inkább lesz jelentősége a praxisközösségek nagyságának, így a praxisközösségi háziorvosokhoz bejelentkezett biztosítottak arányát is kiszámítottuk: az értékek 14,9% és 23% között mozognak (F3. Ábra) (A bejelentkezettek számát a 2014. június 30 i létszámmal mértük.) F3. Egészségi állapot felméréseken való részvétel C.2.1.5. Az egészségi állapot felmérés dokumentálása A vizsgálatokat annak a szakembernek kell dokumentálnia, aki ténylegesen elvégezte azt. A szakellátók által elvégzett, de az alapállapot felmérésen dokumentálásra nem került szűrési adatok begyűjtése a klienstől, és annak rögzítése praxisonként a praxisnővér feladata, aki a szakellátást nyújtó intézményben végzett szűrővizsgálat megtörténtéről külön listát vezet, amit havonta továbbít a népegészségügyi koordinátor számára. A szűrővizsgálatok eredményéhez beleértve a javasolt életmódtanácsadást és a krónikus betegellátás menedzsmentet a praxis nővérnek és a háziorvosnak van hozzáférési jogosultsága. Amíg a Jászapáti praxisközösségben az EPI INFO rendszert használják, addig a többi praxisközösség inkább Excel, vagy papír alapon rögzíti az eredményeket. A praxisközösségi szoftverfejlesztés Phase 1 szakaszában a standardizált szoftver 2014. októberben került

24 bevezetésre minden praxisközösségben. A korábban elvégzett EÁF adatainak migrációja folyamatban van. C.2.1.6. Eredmények A szűrés négyféle eredménnyel zárulhat, ez alapján a kliens: 1) egészséges, 2) életmód rizikófaktora van, betegség gyanúja nélkül, 3) betegség gyanúja áll fenn, 4) beteg, akut ellátásra van szükség. A háziorvosnak át kell néznie és ellenőriznie kell EÁF eredményeit. Az azonosított szükségleteknek megfelelően alakul a további kliensút is: életmódtanácsadásra történő továbbküldés és/vagy háziorvos által történő további vizsgálatok következnek. Jelenleg nem áll teljeskörű standard jelentési rendszer rendelkezésre az EÁF ben résztvevők betegútjára vonatkozóan, azonban ez a probléma a praxisközösségi szoftver nemrég bevezetett Phase 1 fejlesztése által megoldottá vált. A praxisközösségek által havonként az OALI felé elküldött jelentések alapján a 2014. októberre vonatkozó részvételi arányt, az EÁF hatékonyságát a következő ábrán kívántuk szemléltetni; tekintettel azon emberek kiszűrésére akik részére további szolgáltatások szükségesek, és a továbbküldési arányra. Mivel az F4. Ábrához használt indikátorok meghatározása általánosan még nem elfogadott, a teljesítményértékelés lehetősége is korlátozott. A behívás gyakorlatában tapasztalható különbségek miatt a praxisközösségekben eltérő részvételi arány tapasztalható (43% tól 81% ig) és a háziorvos felé, illetve az életmódtanácsadásra való továbbküldéseknek praxisonként többféle gyakorlata is ismert. Amint a korábbi egészségi állapot felmérésekből származó adatok migrációja megtörténik a Phase 1 szoftverben, már az egész program időszakára vonatkozóan a következőhöz hasonló ábrák elkészítésére lesz lehetőség.

25 F4. Egészségi állapot felmérés részvételi adatai

26 Az OEP részére küldött háziorvosi (B300 as) jelentések alapján összesítettük, hogy a 2013. I. félévhez képest hogyan változott az orvos beteg találkozások száma a 2014 es év hasonló időszakában. A kontrollpraxisokhoz képest két esetben nagyobb, két esetben kisebb változást (de minden esetben növekedést) mértünk (F5. Ábra). F5. Orvos beteg találkozások számának változása Az egészségügyi ellátórendszerbe való illeszkedés keretében megvizsgáltuk az OEP adatai alapján, hogyan változott az érintett háziorvosi praxisok definitív ellátására vonatkozó mutató (a mutató értéke azt fejezi ki, hogy a háziorvos beteg találkozások mekkora százalékában nem történik továbbküldés más egészségügyi szolgáltatóhoz, ide nem értve a labor és képalkotó diagnosztikai szolgáltatások igénybevételét). A 2013. és 2014. évek első félévi adatait hasonlítottuk össze a kontroll praxisokéival. A kontroll praxisok 1,08 százalékpontos növekedéséhez képest valamennyi praxisközösség esetében ennél nagyobb mértékben nőtt a definitív ellátás aránya: 2,83 és 7,09 százalékpont közötti értékekkel (F6. Ábra). A labor igénybevételi arányszám 2013. és 2014. első három negyedévében egyrészt mind a négy praxisközösségben, másrészt az idősoros összehasonlításban és a kontrol csoporthoz képest is emelkedett (F7. Ábra). Az értékek 2013. és 2014. első három negyedévére és 100 háziorvosnál regisztrált betegre vonatkozóan a teljes esetszámra értendőek. Csak azok az esetek kerültek elemzésre, ahol a továbbküldést a háziorvos végezte, és a laborban a továbbküldés rögzítésre és az OEP felé lejeletésre került. Az elmozdulás nagysága is

27 kiszámításra és feltüntetésre került az ábrán, amelyből jól látszik, hogy minden változás nagyobb mint +7% amelyet a kontrollpraxisok esetében mértünk. Összességében elmondható, hogy a laborigénybevételek száma minden praxisközösségben pozitív elmozdulást mutat, azonban a kontrollpraxisok átlagértékét még nem érik el. F6. A háziovosok által nyújtott definitív ellátás változása Definitív ellátás változása 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% PK1 PK2 PK3 PK4 Kontroll 2013. I. fé. 53,71% 46,38% 46,44% 56,78% 49,07% 2014. I. fé. 56,53% 51,34% 53,53% 60,24% 50,15% 2013. I. fé. 2014. I. fé. F7. Labor igénybevételének változása Labor igénybevételének változása 60,0 50,0 40,0 40,5 44,9 31,8 101% 40,4 39,2 34,6 44,9 49,4 53,1 120% 100% 80% 30,0 60% 20,0 18,8 40% 10,0 19% 22% 20% 0,0 3% GPC1 GPC2 GPC3 GPC4 Control 2013. I. negyedév III. negyedév 2014. I. negyedév III. negyedév százalékos elmozdulás 0%