A nevelési, oktatási intézm zmények alapdokumentumai Budapest, 2008. október Csillag Ferenc MFFPPTI pedagógiai giai szakért rtő
Alapdokumentumok: Magyar Közt K ztársas rsaság g Alkotmánya Önkorm nkormányzati nyzati törv t rvény (1990. évi LXV. törv rvény) Közoktat zoktatási törv t rvény (1993. évi LXXIX. törv rvény) több módos m dosítás Közalkalmazottak jogáll llásáról l szóló törv rvény, melynek alapja a Munkatörv rvényk nykönyv. nyv.
Az alapító okirat 1. A közoktat k zoktatási intézm zményt fenntartó önkorm nkormányzat nyzat vagy alapító által kiadott, a működés m s kereteit szabályoz lyozó dokumentum, amely a finanszíroz rozási lehetőségeket, a működési köröket k ket határozza meg. A Közoktat zoktatási törv t rvény értelm rtelmében: 38. (1)A közoktat k zoktatási intézm zménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szüks kséges feltételekkel. telekkel. A közoktat zoktatási intézm zmény az alapító, illetõleg a fenntartó szerv által biztosított tott pénzeszk p nzeszköz, z, valamint egyéb bevételei alapján n gondoskodik feladatainak ellátásáról. l. A közoktat zoktatási intézm zmények fenntartási és mûködési költs ltségeit az évente össze sszeáll llított és s a fenntartó által jóváhagyott költs k ltségvet gvetésben kell elõirányozni nyozni.
Az alapító okirat 2. (2) A közoktat k zoktatási intézm zmény ha nem sérti s az alapfeladatainak ellátását,, anyagi haszonszerzésre sre irányul nyuló tevékenys kenységet is folytathat. Az ebbõl a tevékenys kenységbõl származ rmazó nyereséget ha azt a közoktat zoktatási intézm zmény alapfeladatainak ellátásához, vagy a tevékenys kenységben részt r vevõ tanulók k díjaz d jazására használj lják k fel a közoktat k zoktatási intézm zmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költs ltségvet gvetés megállap llapításánál l figyelmen kívül k l kell hagyni, és s azt az intézm zménytõl nem lehet elvonni.
Az alapító okirat 3. 39. (1) A nevelési si oktat oktatási intézm zmények szakmai tekintetben önáll llóak. Szervezetükkel és mûködésükkel kkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, d amelyet jogszabály nem utal más m s hatásk skörébe. (2) A nevelési si oktat oktatási intézm zmény mûködésével kapcsolatos dönt d ntések elõkész szítésében ben,, végrehajt v grehajtásában és ellenõrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, gusok, a tanulók és s a szülõk lõk, illetõleg képviselõik pviselõik.
ÖMIP IMIP 1. A közoktat k zoktatási intézm zményt fenntartó önkorm nkormányzatok nyzatok esetében nagyjából l azonos települési változ v ltozókkal, a népess n pességsz gszámmal és s az oktatás s irány nyítását t végz v gző adminisztráci ció jellemzőivel függ össze elsődlegesen mind az intézm zmény nyért rtékel kelési, mind pedig a minőségbiztos gbiztosítási si tevékenys kenység. Ezek egymást stól l sem függetlenek, az önkorm nkormányzatok nyzatok ért rtékel kelési si min minőségbiztos gbiztosítási si hajlama, alapvetően en oktatásügyi aktivitása határozza meg, hogy milyen irány nyú lépéseket tettek e két k t kiemelt területen. Az intézm zmények pedagógiai giai munkájának nak fenntartói ért rtékel kelése (az ért rtékel kelés s megtört rténte csakúgy, mint a gyakorisága) ga) szoros kapcsolatban áll a településm smérettel azzal, hogy milyen az adott önkorm nkormányzat nyzat ért rtékel kelési aktivitása,, illetve az önkorm nkormányzati nyzati adminisztráci ció meglétével. Ez utóbbi tényez t nyező azonban olyan szorosan összef sszefügg az első kettővel, hogy önmag nmagában már m r kevés s a magyarázó ereje. Nem igazolódik az a kézenfekv k zenfekvő feltevés, hogy a gazdagabb vagy a nagyobb iskolahálózatot fenntartó önkorm nkormányzatok nyzatok inkább végezn v geznének nek intézm zmény nyért rtékel kelést, ebben a tevékenys kenységben nem jelennek meg a települések közötti k gazdasági gi egyenlőtlens tlenségek.
ÖMIP IMIP 2. Minőségbiztos gbiztosítás s terület letén n a Comenius program és s az önkorm nkormányzatok nyzatok viszonylatában a polgármesteri hivatal adminisztráci ciós s bázisa b nemcsak azzal függ f össze, hogy tudnak e egyáltal ltalán n a fenntartók k lehetőségeir geiről, hanem azzal is, hogy terveznek e e pály p lyázni. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a szakmai hátt ttér r megléte vagy hiánya határozza meg az önkorm nkormányzat nyzat minőségbiztos gbiztosítási si lépéseit. l Másr M srészt szt viszont azt, hogy az informáci cióknak, illetve az informáci ciókhoz való hozzájut jutásnak fontos szerepük k van, ugyanis ez elvi gátja g lehet a cselekvésnek. snek. A kutatási eredmények annak megállap llapítására mindenképpen alkalmasak, hogy az országban az intézm zmények pedagógiai giai munkájának nak fenntartói ért rtékel kelését t tekintve nagyok a különbs k nbségek, és s ezek erőteljesen kötődnek k az elaprózott irány nyítási rendszerből fakadó adottságokhoz.
IMIP 1. A minőség g megközel zelíthet thetősége azon múlik, m hogy a szakma képes k pes e közvet zvetíteni teni a laikus közeg k számára, hogy mi is az oktatás s minősége. Ebben pedig kulcsszerepe van annak, hogy mit közvetít az iskola magáról. A pedagógiai giai program arról l szól, hogy egy intézm zmény meghatározza önmag nmagát. Ha versenyhelyzetbe kerülnek,, akkor az iskoláknak knak érdek rdekük, k, hogy megmutassák k magukat, és s ha a szülőknek választ v lasztási si lehetőségük k van, akkor igénylik is ezt. A kényelmes nyelmes iskola, ami a publicitásra, a nyilvánoss nosságra nem fordít kellő figyelmet, óhatatlanul alulmarad az intézm zmények közötti k versenyben. A kérd k rdés s másik m oldala az, hogy akik elvárásokat támaszthatnak t az intézm zménnyel szemben, vagyis partneri elégedetts gedettségükkel vagy éppen elégedetlens gedetlenségükkel a minőséget kialakíthatj thatják, mennyire képesek artikulálni lni vélem v lemény nyüket, igényeiket. Az állam elég g jól, j ennek dokumentumaival találkozunk, lkozunk, a munkaadóknak knak azonban már r csak egy rész r szére igaz ez, és s a szülőkr kről, diákokr kokról l sem mondhatunk mást. m
IMIP 2. Mind a tanári munkának, nak, mind pedig által ltalában véve v ve az oktatásnak a minőségét t hagyományosan a tanulók teljesítm tmény nyén n mért m rték k le. Minőség g az, ami a diákok oldaláról l eredménynek tűnik, t az iskola aszerint határozza meg a minőségét t (vagy mások m aszerint határozz rozzák k meg egy adott iskola minőségét), amit a tanulók k eredményei mutatnak. A tanulói i teljesítm tmény kiindulópontja maga a tanuló, nagyon fontos szerep jut neki az oktatás s minőségében, ugyanakkor ez az, ami a legkevésb sbé befolyásolhat solható.. A diák k ugyanis adott, hozzá nem társ t rsíthatunk minőségi kritériumot. riumot. A minőséget máshol m kell megragadnunk, valósz színűleg az iskola és s a tanár által befektetett munkában, ismert kategóri riával a hozzáadott ért rtékben.
IMIP 3. Ahová a hozzáadott ért rték k kapcsán n eljuthatunk, az nem más, mint a tantermi gyakorlat, a minőség egy újabb értelmezési területe.. Kutatási eredmények tanúsága szerint, míg m g az oktatásügy irány nyításában szinte minden megváltozott, addig az osztálytermi szinten mintha minden megmaradna. A gyerekek a tantermi gyakorlat és s a tananyag közvet k zvetítésével vel élik meg a minőséget, miközben az változik v a legkevésb sbé,, ami a diákkal közvetlen kapcsolatban van. Ez már m önmag nmagában is gátja g lehet a minőségnek.
IMIP 4. Napjainkban a sikermin sikerminőség az elit sikere, és nyilvánval nvaló az is, hogy a leszakadók, k, a gyenge eredményt nyújt jtók k ill. a kiválóak között k növekszik n a távols volság. Tudásalapú társadalomról beszélni csak úgy lehetséges, ha az emberek motiváltak erre. Élethosszig tartó tanulásra nehéz úgy rávenni r valakit, hogy csak a kudarcokat mutogatjuk neki. Az kellene, hogy megszeressék, és s ehhez jól j l kell eladni eladni az élethosszig tartó tanulást.
Nevelési si,, pedagógiai giai és s szakmai program 1. 44. (1)A nevelési si oktat oktatási intézm zményben a nevelõ és s oktató munka foglalkozási, illetve pedagógiai giai program szerint folyik. (2)A foglalkozási, illetve pedagógiai giai programot nyilvánoss nosságra kell hozni. A szülõket a megelõzõ tanév v végén v n tájékoztatni t kell azokról l a tankönyvekrõl nyvekrõl,, tanulmányi nyi segédletekr dletekről, l, taneszközökrõl krõl,, ruházati és s más m s segédletekr dletekről, l, amelyekre a következ k vetkező tanévben a nevelõ és oktató munkához szüks kség g lesz. 45. (1)Az óvoda az Országos óvodai nevelési program alapján pedagógiai giai programot kész k szít, vagy az Országos óvodai nevelési program alapján n kész k szített pedagógiai giai programok közül k l választ. v A mûvelõd velõdési és s közoktat k zoktatási miniszter ajánlott pedagógiai giai programokat tesz közz k zzé. (2) Az iskola pedagógiai giai programot, annak részek r szeként ha a törv t rvény másk sképpen nem rendelkezik a Nemzeti alaptanterv alapján n helyi tantervet kész k szít, vagy az ilyen módon m kész k szített helyi tervek közül k választ, és s azt építi be helyi tantervként a pedagógiai giai programjába.
Nevelési si,, pedagógiai giai és s szakmai program 2. (5) A pedagógiai giai program a tananyagot vagy annak egy rész r szét feldolgozhatja olyan témaegys t maegységekre, gekre, amelyeknek középpontj k ppontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és s kivitelezhető feladata áll. A témaegys t maegységek gek feldolgozása, a feladat megoldása, a tanulók érdekl rdeklődésére, re, együttm ttműködésére épül, a probléma megoldása és s az összef sszefügg ggések feltárása útj tján n (a továbbiakban: projektoktatás). A projekoktatás megszervezésekor sekor a tanulói i foglalkozások megszervezésére re vonatkozó rendelkezésekt sektől az iskolai időkeretek meghatároz rozására ra vonatkozó előírások megtartásával el lehet térni. t (6)Az iskolában folyó szakképz pzés s szakmai programjának elkész szítésére a szakképz pzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (7)Ha a tanuló az iskola és s a gyakorlati képz k pzés szervezõje által kötött k tt megállapod llapodás s alapján n vesz részt r iskolán n kívül k l gyakorlati képz k pzésben, az iskola és s a gyakorlati képz k pzés szervezõje egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti leti és s a gyakorlati képz k pzés s programját. A 48. az iskolák pedagógiai programjának kötelező elemeit határozza meg.
A továbbk bbképz pzési program alapelvei 1. A pedagógusok gusok továbbk bbképz pzésére irányul nyuló hazai politikának hat,, egymást kiegész szítő és s egymást erősítő stratégiai eleme van (lásd: Közoktat K zoktatási törv rvény!), amelyek mind nélk n lkülözhetetlenek, és s amelyek nagyon leegyszerűsítve a következ k vetkezőképpen fogalmazhatók k meg: 1. Az állam a központi k oktatási költs k ltségvet gvetésb sből l törv t rvényben garantált módon m és s garantált mért m rtékben jelentős s forrásokat bocsát t a pedagógus gus továbbk bbképz pzés s rendelkezésére (ez a közoktat k zoktatási törv t rvény 1996 os módos dosítása sa értelm rtelmében az állam által az önkorm nkormányzatoknak nyzatoknak juttatott oktatási támogat t mogatás s mindenkori összeg sszegének 2% a). 2. A források dönt d ntő rész szét t maguk a felhasználók, azaz az iskolák k kapják meg másra m nem fordíthat tható támogat mogatás s formájában. 3. Az iskolák k a rendelkezésükre kre bocsátott forrásokat saját t szakmai és intézm zményi fejlesztési si stratégi giájuk függv f ggvény nyében, tervezett módon m kell, hogy felhasználj lják.
A továbbk bbképz pzési program alapelvei 2. 4. A pedagógusoknak gusoknak a képz k pzésben való részv szvétel telét t az állam megfelelő öszt sztönz nzők k alkalmazásával támogatja t (a képz k pzés kötelez telezővé tétele, tele, illetve az egyéni előmenetel és s díjaz d jazás hozzákapcsol kapcsolása sa a képz k pzésben való részv szvételhez). 5. Az állam olyan intézm zményi mechanizmust hoz létre l (a pedagógus gus továbbk bbképz pzés akkreditáci ciója ja), amely garantálja azt, hogy (2.1) a források csak ellenőrz rzött minőségű képz pzési programokra legyenek fordíthat thatók, (2.2.) hogy a képz k pzési kínálat k megteremtésébe minden potenciális szolgáltat ltató beléphessen, valamint (2.3.) hogy a képz k pzés tartalmának az ellenőrz rzésében és s minőségének nek a biztosításában ban meghatároz rozó szerepet kapjanak a felhasználók és s a szakmai és társadalmi partnerek (elsősorban sorban maga a pedagógus gus szakma). 6. Az állam a pedagógus gus továbbk bbképz pzés s fejlesztése, se, szakmai színvonal nvonalának nak az emelése és s minőségének nek a biztosítása sa érdek rdekében modern módszertani m központot k hoz létre l és s támogatja t annak működését.
A házirend h 1. Mit kötelez k telező szabályozni a házirendben? h A közoktat k zoktatásr sról l szóló többsz bbször r módos m dosított 1993. évi LXXIX. Törv rvény és s a nevelési si oktat oktatási intézm zmények működéséről m l szóló többsz bbször r módos m dosított 11/1994. MKM rendelet több t olyan kérd k rdést is meghatároz, amelyet kötelez k telező szabályozni a házirendben. h Az iskola és s a kollégium házirendj h zirendjében kell meghatározni, hogy a tanulmányi nyi kötelezetts k telezettségek teljesítésén n kívül k a jogszabályokban meghatározott tanulói i jogokat és s kötelezetts k telezettségeket milyen módon m lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. v Az iskolai, kollégiumi munkarenddel kapcsolatos szabályok. A tanórai és s a tanórán n kívüli k foglalkozások, kollégiumi foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályok.
A házirend h 2. Az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai giai program végrehajt v grehajtásához hoz kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli k rendezvényeken nyeken tiltott tanulói magatartást. Az iskola és s a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, t eszközei zei és s az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használat latának rendjét. A tanítási órák k közötti k szünetek rendjének nek (idejének) meghatároz rozása. Annak meghatároz rozása, hogy a vélem v leményez nyezési jog gyakorlása szempontjából l a tanulók k milyen közöss k ssége minősül l a tanulók k nagyobb csoportjának, közöss k sségének. A diákk kkörök k létrehoz l trehozásának rendje. Az iskola, kollégium házirendj h zirendjében kell meghatározni azokat a védő, v óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvod vodában, iskolában, kollégiumban való tartózkod zkodás s során n be kell tartaniuk.
A házirend h 3. A gyermek, tanuló távolmarad volmaradásának, mulasztásának, késésének k igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A térítési t díj, d tandíj j befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, tovább bbá a közoktat k zoktatási törv t rvény 12. (4) bekezdésében ben meghatározott a tanuló által előáll llított termék, dolog, alkotás s vagyoni jogára vonatkozó díjaz jazás s szabályait. A napközis, tanulószobai és s az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, k tovább bbá a kollégiumi, externátusi tusi elhelyezés s iránti kérelem k elbírálásának elveit. A szociális öszt sztönd ndíj j illetve a szociális támogat t mogatás s megállap llapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó j tankönyvt nyvtámogat mogatás s elvét, az elosztás s rendjét. A tanulók k vélem v leménynyilv nynyilvánításának, nak, a tanulók k rendszeres tájékoztat t koztatásának rendjét és s formáit.
A házirend h 4. A tanulók k jutalmazásának elveit és s formáit. A fegyelmező intézked zkedések formáit és s alkalmazásának elveit. A tanulók k tantárgyv rgyválaszt lasztásával, annak módos m dosításával kapcsolatos eljárási kérd k rdéseket.
A szervezeti és s működési m szabályzat A közoktat k zoktatási intézm zmény belső élet letét t szabályoz lyozó dokumentum, amely jogszabályi hivatkozásokkal pontos előírásokat, szabályokat tartalmaz a dolgozók k számára. Alapja: Munka Törv T rvényk nykönyve nyve Közalkalmazottak jogáll llásáról l szóló törv rvény (Kjt( Kjt.), Közoktat zoktatási si,, Gyermek és s Ifjúságv gvédelmi törv t rvény, stb. Rendeletek (miniszteri, fenntartói), Helyi szabályzatok, a közoktat k zoktatási intézm zmény sajátos arculatát biztosító szokások, sok, elvárások stb. Felülvizsg lvizsgálata: lata: vezetői i hatásk skörben folyamatosan (évente).(