LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai
A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának és tárolásának hatékony irányítása Szűkített értelmezés: Termelési lánc: Termelési hálózat:
Életciklus szemlélet: A termék, vagy a rendszer teljes életét figyelembe veszi. Informatikai szemlélet A virtuális vállalat Szállító P M S Termékek Szerződések Beszerzés Termelés Értékesítés/ Disztribúció Termékek Szerződések Vevő P M S Igény Intranet Igény Treasury Pl. Internet Termékek Szerződések Bank Igény VÉRTES Edit-2007
Logisztika feladatrendszere Divizionális felosztás Logisztikai folyamatok mentén: o Beszerzési logisztika o Termelési logisztika o Értékesítési, elosztási log. o Hulladékkezelési, inverz log. Funkcionális felosztás Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Anyagmozgatás Tárolás Rakodás Informatika, adatfeldolgozás Csomagolás, egységrakomány képzés
Stratégiai és operatív feladatok: Logisztikai alrendszerek kapcsolatai
FELADATA: BESZERZÉSI (ELLÁTÁSI) LOGISZTIKA A vállalat, szervezet működéséhez szükséges erőforrások biztosítása az M elveknek megfelelően. Erőforrások: Alap-, segédanyag, energia Termelő berendezés, beruházási javak Humán erőforrás, munkaerő Információ Szolgáltatások Beszerzési logisztika helye a vállalati struktúrában
A beszerzés stratégiai döntései Centralizáció vagy decentralizáció Beszállítói kör megválasztása, exkluzív szerződések köre Make or buy Készletezési mechanizmusok, push vagy pull rendszerek A decentralizált beszerzés jellemzése
Beszállítói kör megválasztásának szempontjai Egy vagy több beszállító (Krajlic-mátrix) A beszerzés főbb feladatai Beszerzés tervezés (tervek készítése) Ár és költségelemzés Beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, értékelése Beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötések, az ügyvitel lebonyolítása Közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában
Beszerzéstervezés és végrehajtás A beszerzési logisztika operatív folyamatai
JIT elv az anyagellátásban Beszerzendő anyagok kvantitatív elemzése ABC elemzés (Pareto elv) XYZ elemzés
TERMELÉSI (GYÁRTÁSI) LOGISZTIKA FELADATA: A termelésirányítás azon műszaki, gazdasági és szervezési tevékenységek összessége és szervezett kapcsolata, amely biztosítja a meglévő műszaki-gazdasági adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő termelés biztosítását, a szerzett tapasztalatok hasznosítását. EREDMÉNYE: A termelési logisztika feladatrendszere
A termelés irányítás jelentősége Szoros kapcsolat a technológiával. (a technológia közvetlen környezetében működik) Gyors bevezetés. (versenyalapú piacgazdaság, fejlesztések) Rugalmasság. (megrendelések, gyors szállítások) Hatékonyság. (jobb gépkihasználás, alacsony költségek) Versenyképes termék előállítása, mely jellemzői: költség (ár) minőség rugalmasság megbízhatóság A termelés irányítás feladatai Termelés előkészítés Termelés feltételeinek biztosítása Operatív tervezés (programozás) A termelés operatív irányítása Gyártási folyamat (és önmaga) fejlesztése
Termelés irányítási rendszerek TIR MRP, MRP II. (push) JIT, CANBAN (pull) OPT (vegyes) Q-kontroll (passzív kapacitások csökkentése) Lean management (vezetői, vállalati karcsúsítás) Agilis gyártás, Virtuális gyár, Összpontosított (GT) gyártás ELOSZTÁSI (ÉRTÉKESÍTÉSI, DISZTRIBÚCIÓS) LOGISZTIKA FELADATA: A termékek eljuttatása a létrehozási helytől a felhasználóig, disztribúciós csatornák segítségével. CSATORNA TÍPUSOK:
Az értékesítési logisztika feladatrendszere Disztribúciós struktúrák
Elosztó hálózat kialakításának szempontjai 1. Vertikális tagoltság: 1. Hány lépcsős legyen? 2. Egyes lépcsők depóinak szerepe? (gyűjtő, elosztó stb.) 2. Horizontális tagoltság: 1. Egyes lépcsőkben hány depó? 2. Depók helye? 3. Depók mérete? 4. Depók körzethatárai? 3. Elosztási stratégiához alkalmazottan: 1. Tiszta, vagy vegyes rendszer legyen? 2. Ha vegyes rendszer: merev vagy rugalmas? 3. Ha rugalmas rendszer, milyen elvek alapján működjön? 4. Egyes lépcsők közti szállítási módok megválasztása. Optimális depószám kialakítása
Járattervezés Depóstruktúrák
HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI (RECYCLING) LOGISZTIKA Fenntartható fejlődés-környezetvédelem Közvetlen gazdasági érdek FELADATA: A termék (gyártási hulladék) minél nagyobb arányban kerüljön vissza a logisztikai láncba és több kevesebb megmunkálás révén értékesíthető késztermékké váljon. Újrahasznosítási körfolyamatok
Hulladékkezelési logisztika helye és hatása az anyagok természeti korforgásában INVERZ (REVERSE) LOGISZTIKA Déry András: Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a termék előállítók szolgáltatásainak bővítéséért és a környezetvédelmi előírások betartásáért.
Reverse Logistics Executive Council A reverse logisztika nyers-anyagok, félkész és késztermékek, valamint kapcsolódó információk hatékony és költségkímélő áramlásának tervezési, végrehajtási és kontroll-ing folyamata a fogyasztótól a gyártóhoz, a termékben lévő értékek kinyerése, vagy a megfelelő feldolgozás, kezelés érdekében. A reverse logisztika egy olyan folyamat mely során termékeket mozgatunk azok jellemző végfelhasználójától értékkinyerés vagy megfelelő (hulladék)kezelés érdekében. Feldolgozás, felújítás is részét képezheti a reverse logisztikai folyamatnak.
A rendszer egészének működése fontosabb, mint a részeké külön-külön!