A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában
Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza (1999. évi CXXI. törvény) általános szabályok, feladatok, szervezeti felépítés Közjogi feladatokat is ellátnak
A szakképzett munkaerő biztosítható Fiatal pályakezdők alkalmazásával kamarák kiemelt szerepe Munkanélküli felnőttek képzésével, átképzésével munkaügyi központok Saját dolgozók átképzésével cégek
A szakképzett munkaerő biztosítása közös feladatunk, társadalmi felelősségünk!
A kamarák szakképzési feladatainak előzményei Keretmegállapodás a Kormány és az MKIK között (1214/2010. (X. 12.) kormányhatározat) Részletes megállapodás megkötése a Nemzetgazdasági Minisztériummal Következmény: a gazdasági kamarák + érdekképviseletek szerepének növekedése a kiemelt szakképesítések körében
Kiemelt területek Bemenet Képzés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok Pályaorientáció Szakmai fejlesztések Gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése Tanulószerződések gondozása Mesterképzés, versenyek szervezése Kimenet Szakmai vizsgáztatás
Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok Irány-arány döntések meghozatala, hiányszakmák Előzmény: munkaerő-piaci felmérések Fontos! Minél szélesebb körű információ a gazdaság igényeiről kérdőívek, interjúk, egyéb visszajelzések A megyei keretszámok elosztása nem kamarai feladat!
Pályaorientáció Szülők, diákok, pedagógusok tájékoztatása Üzemlátogatások szervezése Szakmák bemutatása, jó gyakorlatok megismertetése Szakmák Színháza Indikátor az idei évben: közel 1000 fő
Szakmai fejlesztések, szakmagondozás Szakmai és vizsgakövetelmények Központi programok Országos Képzési Jegyzék Kerettantervek Vizsgáztatási feladatbankok (vizsgatípusonként)
Gyakorlati képzőhelyek nyilvántartásba vétele, ellenőrzése Szakképzési törvény előírása Nyilvántartásba vétel feltétele: személyi és tárgyi feltételeknek való megfelelés Határozat birtokában végezhető gyakorlati képzés A kamara részéről az ellenőrzés folyamatos 360 képzőhely ellenőrzés az idei évben
Tanulószerződések gondozása A szakképzési tanácsadók feladata Szerződő felek: gazdálkodó és a tanuló Az iskola felelőssége sem elhanyagolható (pontos adatszolgáltatás, tanulók visszatartása)
Mesterképzés és vizsgáztatás Országos és nemzetközi versenyek szervezése Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek Szakma Kiváló Tanulója Verseny EuroSkills WorldSkills
Szakmai vizsgáztatás Szintvizsgák szervezése Szakmai záróvizsgák szervezése Moduláris vizsgák Komplex vizsgák Mestervizsgáztatás
Jövő Fő cél: a képzési szerkezet a gazdaság igényeihez igazodjon Az állam meghatározó szerepe marad, de a gazdaság nagyobb szerephez jut Duális képzés: német minta, de magyar! Duális: a gyakorlati képzés az iskolában és a vállalatnál valósul meg (hangsúlyosabb az utóbbi)
A magyar duális szakmunkásképzés sikere érdekében Növelni kell a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodók számát (magyar 2-3 %; osztrák, svájci arány 25 %) A vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés szakmai-pedagógiai minőségét jelentős mértékben javítani kell Összefogás az elméleti képző, a gyakorlati képző és a kamarák között
Melyek a tanulófoglalkoztatás hátráltató tényezői? (felmérés az elmúlt időszakra vonatkozóan) Bonyolult, időigényes adminisztráció (38 %) Éves visszaigénylés esetén jelentős az előfinanszírozás (30 %) Költségeink nem térülnek meg (25 %) Alacsony a gyakorlati órák száma (24 %) Sok a probléma a munkafegyelemmel (23 %) A tanulók nem rendelkeznek a megfelelő elméleti és gyakorlati kompetenciákkal (21 %) (pl. szövegértés, elemi számolási készség)
Sok a tanulói hiányzás (20 %) Elszámoláshoz kapcsolódó nehézségek, problémák (15 18 %) Nincs elég tanuló (18 %) Egyszerűen nem akarok tanulóképzéssel foglalkozni (8 %) Nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülővel (7 %) Egyéb ok (12 %)
Lesz-e elegendő vállalati képzőhely? Támogatási rendszert kell bevezetni (anyagi érdekeltség javítása) Adminisztrációs terheket csökkenteni Törvényi változások (szakképzési, felnőttképzési, SZAHO) Gondolkodásmód változtatása A feladatok, problémák rendszerszinten történő kezelése
Kiemelt feladatok Aluliskolázott rétegek beemelése a szakképzés rendszerébe A finanszírozás területén meg kell szüntetni az egyenlősdi elvet eltérő finanszírozás szakmacsoportonként és szakmánként Gyakorlati képzés súlyának, idejének, szerepének növelése Tanulószerződés intézményrendszerének erősítése
A feladatok, felelősségi körök egyértelmű meghatározása (gazdálkodó, TISZK, fenntartó, iskola, kamara) irányítás, szakmai ellenőrzés, értékelés
Köszönöm a figyelmet! Bukvai Albertné VMKIK alelnök