Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter XXII-4/153- (2011) Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. április 19-én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény felülvizsgálatáról szóló koncepció tervezetéről készítette: látta: jóváhagyta: dr. Davidovics Krisztina krisztina.davidovics@kim.gov.hu 06-1-795-5813 Budapest, 2011. április dr. Csonka Ernő helyettes államtitkár dr. Szabó Erika államtitkár dr. Gál András Levente közigazgatási államtitkár
E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: 2011. április 20. közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2011. április 20. közigazgatási egyeztetés lezárása: 2011. május 28. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet NFM BM HM KüM NGM NEFMI VM KSH MEH SZTNH OAH nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet LB LÜ MNB GVH PSZÁF KBT NMHH nem adott véleményt észrevétele maradt fenn
3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, ezzel összhangban elsősorban az elhivatottság és a szaktudás bázisán alapozva javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához. Ezzel összhangban a hatósági eljárások általános szabályai felülvizsgálatának célja az adminisztratív terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hatóságok oldaláról, az ügyfelek választási lehetőségeinek bővítése, a magas színvonalú hatósági feladatellátás kereteinek biztosítása, megerősítése. Ennek érdekében elengedhetetlen a felülvizsgálat céljait, irányait meghatározni, amelyet az 1. melléklet szerinti koncepció (a továbbiakban: koncepció) mutat be. A felülvizsgálat konkrét céljai és megvalósításuk eszközei: a) a hatósági eljárások túlszabályozottságának érdemi mérséklése az ügyféli jogok és a szolgáltató közigazgatás szemléletének csorbítása nélkül: - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatályára vonatkozó szabályozás áttekintése, - a szabálysértési jog felülvizsgálata; b) az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek további mérséklése úgy, hogy megmaradjon az ellenérdekű ügyfelek jóhiszemű érdekérvényesítésének, valamint a biztosítani kívánt közérdekek érvényesítésének az eszközrendszere: - e-mailen, telefaxon történő kapcsolattartás áttekintése, - az anyagi jogi bírságolás keretszabályainak megteremtése; c) a hatóságok terheinek lehetőség szerinti mérséklése akkor, ha az biztosítható az ügyféli adminisztratív terhek növelése és a garanciális ügyféli jogok csorbítása nélkül: - a nyilvántartási szabályozás felülvizsgálata (például a nyilvántartásba történő bejegyzés, az ügyfél erről való értesítése vonatkozásában),
4 - végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezése, - a jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés készítésére vonatkozó szabályok áttekintése; d) a hatóságok és az ügyfelek kapcsolatában az eljárás gyors, jogszerű, valamennyi jogosultságot és jogos érdeket, valamint védendő közérdeket megfelelően mérlegelő, költséghatékony szabályozása, továbbá az eljárás jóhiszemű lefolytatásáért való felelősség megerősítése: - a jogvitás eljárás szabályainak megteremtése, - az anyagi jogi bírságolás eljárási keretszabályainak kialakítása, - a hivatalból indult és folytatott eljárásra vonatkozó szabályozás áttekintése, - a hatósági ellenőrzés szabályainak rendszerezése, szükség szerint kiegészítése, - az eljárási költségre vonatkozó szabályrendszer teljes áttekintése, a hézagok pótlása, a szabályozás lehetőség szerinti egyszerűsítése; e) az ügyfél választási lehetőségeinek kibővítése annak érdekében, hogy a jóhiszeműség keretei között maga választhassa meg a számára legkényelmesebb, legkisebb teherrel járó ügyintézési formát: - a jogvitás eljárás szabályainak megteremtése, - az e-mail, telefax alkalmazására vonatkozó szabályozás bővítése, - hiteles és nem hiteles másolat, kivonat nyilvántartás alapján; f) az engedélyezéstől az ellenőrzésen és a bírságoláson keresztül a végrehajtásig a hatósági tevékenység magas színvonalú ellátása fenntarthatóságának biztosítása: - miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálata, - a végrehajtási eljárás szabályozásának módosítása, - belföldi jogsegély szabályainak kiegészítése; g) az időközben elvégzett és a tervezett (folyamatban lévő) informatikai fejlesztések alapján indokolt a Ket. 36. (2) bekezdéses szerinti, a hatóság általi adatbeszerzésre vonatkozó szabályozás érvényesülését gátló körülmények megvizsgálása, annak felmérése, hogy milyen intézkedés szükséges a rendelkezés problémamentes végrehajtásához.
5 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A Ket., illetve az ágazati hatósági eljárási szabályok módosítása szakmai megalapozottságának biztosítása és társadalmi támogatásának elnyerése érdekében szükséges a felülvizsgálat irányára, tárgyára vonatkozóan részletes szakmai koncepció előkészítése, egyeztetése. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztés meglévő közfeladat, a hatósági ügyintézés fejlesztésére irányul az ügyfélbarát, professzionális és hatékony közigazgatás kialakítása érdekében. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás A koncepciótervezet a jogalkotási feladatok meghatározására és megvalósításuk ütemezésére tesz javaslatot, tényleges jogalkotásra, jogszabály-módosításra ideértve az ágazati törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek módosítását a koncepció elfogadását követően kerül sor. 2.2. Egyéb intézkedés Nem szükséges. 2.3. Alternatívák Alternatívaként a koncepció előkészítésének, egyeztetésének mellőzése merül fel, ez azonban meghiúsíthatná a Ket. felülvizsgálatának és módosításának kiérlelt, szakszerű lefolytatását. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programjának több pontjához is kapcsolódik. Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programja 1. fejezet 1.2 címének Életszerű, egyszerű, ügyfélbarát szabályozást! című alpontja alapján a nemzeti ügyek kormányának felül kell vizsgálnia minden, a vállalkozások működését korlátozó előírás indokoltságát, életszerűségét, összevetve a betartásukhoz szükséges vállalkozói költségekkel. ( ) A hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezéseket is egyszerűsíteni kell vagy ki kell iktatni. Meg kell szüntetni a vállalkozások működését felügyelő állami szervek büntetésben való érdekeltségét. Csökkenteni kell a
6 vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségét, megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat a vállalkozóktól kéri be újra és újra egy állami intézmény. Az államigazgatás és a vállalkozók közötti kapcsolatban közvetítő nélkül használható, egyszerű, egyértelmű együttműködési módokat és elektronikus platformokat szükséges létrehozni. Az új kormánynak aktív részt kell vállalnia az Európai Unió bürokráciaellenes, a szabályozás egyszerűsítését célzó törekvéseinek megvalósításában. A Nemzeti Együttműködés Program 5. fejezet 5.2. címének Hiteles, őszinte a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás című alpontja szerint [a] Nemzeti Ügyek Kormánya helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja. Újra kell építeni az államot, ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját. Csak így teremthető meg az erős és hatékony állam, amely a társadalom bizalmából képes újra megerősíteni a demokrácia alapintézményeit és a jogállamiság értékrendjét. 4. Előzmények, kapcsolódások A Ket. tárgybeli koncepcionális felülvizsgálatát megelőzően a rövid távon megvalósítható célok teljesítése és a területi integráció feltételeinek megteremtése érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 2010. évi CXXVI. törvény keretében már sor került a Ket. kisebb méretű felülvizsgálatára, módosítására. 4.1. Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627. számú törvényjavaslat tartalma, országgyűlési tárgyalásának ütemezése értelemszerűen befolyásolja valamennyi folyamatban lévő ügyet, emellett természetesen hatósági eljárási szabályozást érintő rendelkezéseire is kiemelt figyelem fordítandó. A koncepció tartalmát például a hatósági döntések indokolására vonatkozó kötelezettség alkotmányi megjelenítése befolyásolhatja, valamint az, hogy a törvényjavaslat a hatályos Alkotmánytól eltérően nem írja elő a Kormány aktus-felülvizsgálati jogát. 4.2. A Széll Kálmán Terv végrehajtása érdekében létrejött bürokráciacsökkentési munkacsoport tevékenysége keretében előkészített stratégiai lépések a koncepciót érinteni fogják, így az ütemezés és tartalmi keretek összehangolása szükséges a következő szabályozási kérdésekben: vállalkozói adminisztratív terhek csökkentése keretében a közhiteles nyilvántartások közötti adattovábbítás és adategyeztetés egyszerűsítése, a nyilvántartások adattartalma közötti párhuzamosságok
7 megszüntetése, a hatóságok bírságolási gyakorlatának fejlesztése és hatósági ellenőrzési szabályok módosítása, a hatósági határozatok nyilvánosságának biztosítása, a természetes személyek adminisztratív terheinek csökkentése, a elektronikus ügyintézés és elektronikus kézbesítés szabályozásának felülvizsgálata a kormányablakok tevékenysége kapcsán felmerülő adattovábbítási szabályok módosítása. 4.3. A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról szóló kormányhatározat tervezetét tartalmazó előterjesztés: a feladatot a Ket. felülvizsgálatával együtt kívánja a KIM az érintett tárcák bevonása mellett elvégezni, erre figyelemmel ennek a felülvizsgálatnak a főbb elemeit is tartalmazza a koncepció. 4.4. A BM szintén megkezdte a szabálysértési szabályozás felülvizsgálatát, szükséges tehát ennek és a koncepciónak a szabálysértési terület, valamint az anyagi jogi bírságolási rendszer felülvizsgálatának összeegyeztetése mind tartalmi, mind ütemezési szempontból. Erre vonatkozóan folyik az egyeztetés a KIM és a BM között. Ez a felülvizsgálat volumenére tekintettel túlmutat a Ket. e koncepció szerint tervezett módosításán, így indokolt azt 2012 folyamán, lehetőség szerint az anyagi jogi bírságolási rendszer felülvizsgálatával is összehangolva elvégezni. 4.5. A BM 2011. március végén megküldte a katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztéséről szóló törvényről szóló kormány-előterjesztés tervezetét a KIM részére annak közigazgatási egyeztetésre bocsátásáról való döntés érdekében. Egyetértve azzal, hogy a meglévő katasztrófavédelmi szabályok minél teljesebb de az eljárási garanciákat nem nélkülöző érvényesülése érdekében vizsgálandóak a Ket. hatálya, az ideiglenes intézkedés, a végrehajtás és a soron kívüli eljárás szabályainak a módosítási lehetőségei, specialitásuk miatt ezt nem a koncepció tárgyalja, a KIM a BM által előkészített tervezet további fejlesztésében működik közre. 4.6. A koncepcióban foglalt jogvitás eljárás, illetve annak a szomszédjogi vitákra vonatkozó vetülete kapcsolódik az új Polgári Törvénykönyv előkészítéséhez, ezzel kapcsolatban tárcán belüli egyeztetés szükséges. 4.7. A helyi közigazgatás átszervezése, a járások kialakítása magával vonhatja a koncepció, illetve a Ket. módosítását, ennek 2013-ban tervezett hatálybalépése miatt azonban esetlegesen szükséges módosítási igényei még nem tervezhetők a koncepció szempontjából. 4.8. A Ket. több jogintézményére, kiemelten pedig a közreműködő hatóságra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata a kormányhivatalok és a kormányablakok tapasztalatai alapján
8 végezhető el, ezekre alapozható. Erre figyelemmel a koncepció kiegészítése, adott esetben a következő év során a Ket. újabb módosítása várható. 4.9. A felülvizsgálat figyelembe veszi a feladat sürgőssége miatt párhuzamosan folyó elektronikus ügyintézés jogszabályi háttere felülvizsgálatának eredményét, szükség szerint segítve a Ket. elektronikus ügyintézést érintő részeinek a teljes körű felülvizsgálatot megelőzően esetleg szükségessé váló módosítását. 5. Európai uniós kapcsolódások Nincsen, a társadalmi szervezetek ügyféli jogállásának felülvizsgálatát illetően azonban az uniós jog szigorú kereteket ad. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk A koncepciót nem tárgyalja az Országgyűlés. 7. Társadalmi egyeztetés A tárcaközi egyeztetés során a következő szervezetek bevonását tervezzük: 7.1. Szakmai kamarák Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Országos Közjegyzői Kamara Magyar Orvosi Kamara Magyar Ügyvédi Kamara 7.2. Szakmai érdekképviseleti, civil szervezetek Fővárosi Jegyzők Egyesülete Jegyzők Országos Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Közigazgatási Bírák Egyesülete Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Levegő Munkacsoport Magyar Faluszövetség Magyar Közigazgatási Társaság Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége
9 7.3. Szakszervezetek 7.4. Egyetemek 8. Vitás kérdések Országos Környezetvédelmi Tanács Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Városi Jegyzők Egyesülete Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató nem igen nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A Kormány a Nemzeti Együttműködés Programjában vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, ezzel összhangban
10 elsősorban az elhivatottság és szaktudás bázisán alapozva javítja a közszolgáltatások színvonalát annak érdekében, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához. A hatósági eljárásokra vonatkozó szabályozás szakmai megalapozottságának biztosítása és társadalmi támogatásának elnyerése érdekében szükséges a felülvizsgálat irányára, tárgyára vonatkozóan részletes szakmai koncepció előkészítése, egyeztetése. A tárgybeli koncepció az alábbi konkrét célokat kívánja megvalósítani a) a hatósági eljárások túlszabályozottságának érdemi mérséklése az ügyféli jogok és a szolgáltató közigazgatás szemléletének csorbítása nélkül, b) az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek további mérséklése úgy, hogy megmaradjon az ellenérdekű ügyfelek jóhiszemű érdekérvényesítésének, valamint a biztosítani kívánt közérdekek érvényesítésének az eszközrendszere, c) a hatóságok terheinek lehetőség szerinti mérséklése akkor, ha az biztosítható az ügyféli adminisztratív terhek növelése és a garanciális ügyféli jogok csorbítása nélkül, d) a hatóságok és az ügyfelek kapcsolatában az eljárás gyors, jogszerű, valamennyi jogosultságot és jogos érdeket, valamint védendő közérdeket megfelelően mérlegelő, költséghatékony szabályozása, továbbá az eljárás jóhiszemű lefolytatásáért való felelősség megerősítése, e) az ügyfél választási lehetőségeinek kibővítése annak érdekében, hogy a jóhiszeműség keretei között maga választhassa meg a számára legkényelmesebb, legkisebb teherrel járó ügyintézési formát, f) az engedélyezéstől az ellenőrzésen és a bírságoláson keresztül a végrehajtásig a hatósági tevékenység magas színvonalú ellátása fenntarthatóságának biztosítása. A fenti célok megvalósításának főbb eszközei, a koncepció főbb elemei: - a jogvitás eljárás kereteinek megteremtése, - az anyagi jogi bírságolás keretszabályainak kialakítása, - a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítése, megerősítése, - a szabálysértési jog felülvizsgálata, - a nyilvántartási szabályozás felülvizsgálata (például a nyilvántartásba történő bejegyzés, az ügyfél erről való értesítése vonatkozásában), - a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezése, - a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálata. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Dr. Szabó Erika államtitkár 4. Részletes kommunikációs terv: A nyilatkozásra jogosult államtitkár a vele készített interjúk során (nyomtatott, elektronikus médiában való megjelenések) kitér a javaslatra, beszél az előterjesztés előnyeiről.
11 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához koncepcióban foglalt jogszabály-módosítás szükséges, a koncepció előkészítéséhez, egyeztetéséhez külön anyagi, személyi feltételek biztosítására nincs szükség. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A koncepció szerinti célok megvalósítása hozzájárul az ügyféli érdekek és a hatóságok működőképessége biztosítandóságának figyelembe vétele mellett a hatósági eljárások hatékonyságának növeléséhez, az adminisztratív terhek csökkentéséhez. 2. Másodlagos hatások A koncepció szerint célzott felülvizsgálat növeli az állami feladatellátás színvonalát, az ügyfelek elégedettségérzetét, emellett a hatósági kontroll is hatékonyabb lesz, mindezzel hozzájárulva Magyarország versenyképességének javításához. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A koncepció a vállalkozások pénzügyi terheit közvetlenül nem befolyásolja. b) A háztartások pénzügyi terhei A koncepció a háztartások pénzügyi terheit közvetlenül nem befolyásolja. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A koncepció meghatározott társadalmi csoportok pénzügyi terheit közvetlenül nem befolyásolja. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek A koncepció célja a versenyképesség elősegítése, megvalósítására önmagában a koncepció nem jár költségigénnyel.
12 e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A koncepciónak közvetlen társadalmi adminisztratív terhei nincsenek. IV. Költségvetési hatások A koncepció önmagában nincs hatással a költségvetésre, a koncepció egyeztetése során mérhetők fel koncepcióban foglalt szabályozással járó konkrét költségvetési hatások. V. Egészségügyi hatások A koncepciónak nincsenek egészségügyi hatásai. VI. Környezeti hatások A koncepciónak nincsenek környezeti hatásai. Budapest, 2011. Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter