ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER XXII-3/291 / /2014 A évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült május -én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az európai területi társulásról Budapest, május

2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja május május május május

3 2. Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a közigazgatási értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási értekezlet után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet Miniszterelnökség Belügyminisztérium Honvédelmi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv Fővárosi Törvényszék Országos Bírósági Hivatal Legfőbb Ügyészség egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

4 Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérséges Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

5 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1302/2013/EU Rendelete (a továbbiakban módosított Rendelet) december 20-án lépett hatályba. A módosított Rendelet 16. (1) pontja, illetve az Átmeneti rendelkezések (5) bekezdésének értelmében a tagállamoknak jogi és közigazgatási szabályaikkal összhangban június 22-ig kell meghozniuk a rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseiket. Ezek alapján szükséges az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény felülvizsgálata. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló december 17-i 1302/2013/EU Rendelet jelentősen módosította az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006/ EK Rendeletét. Az 1302/2013/EU Rendelet rendelkezései alapján a szükséges módosítások után elfogadott nemzeti rendelkezéseket a tagállamoknak legkésőbb június 22-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak. A módosított Rendelet jelentősen kihat a 1082/2006 EK Rendelet hazai jogrendszerben történő átültetését követően létrehozott, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény rendelkezéseire. Ezen felül, felhasználva az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat és nemzetközi trendeket, egyéb módosítások bevezetése is szükségesnek mutatkozott. Ugyanígy, figyelembe véve, hogy az európai területi együttműködési csoportosulás elnevezést a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXXVI. törvény európai területi társulássá változtatta, szükséges az e terminológiára történő teljes áttérés az új szabályozásban. Tekintettel az átfogó szerkezeti és tartalmi módosításokra, javasolt a évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezése és új törvény elfogadása. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Új közfeladat nem keletkezik.

6 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. jogalkotás A mellékletben foglalt törvénytervezet elfogadása egyéb intézkedés Egyéb intézkedést nem igényel alternatívák Nem merült fel alternatíva. 3. Kormányprogramhoz való viszony Nem releváns. 4. Előzmények, kapcsolódások Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006 EK Rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1302/2013/EU Rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai december 20-án, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéssel hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 1302/2013/EU Rendelete az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló rendelet. A módosított Rendelet rendelkezései alapján a szükséges módosítások után elfogadott nemzeti rendelkezéseket a tagállamoknak legkésőbb június 22-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak.

7 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség nem áll fenn az Európai Unió joga alapján. 5.3.A tervezet az EUMSz cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Nincsen. 7. Társadalmi egyeztetés Nincsen. 8. Vitás kérdések Vitás kérdés nem maradt fenn. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! igen/nem igen/nem igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztő részéről nyilatkozó: [név], [beosztás];tel.: [+36- x-xxx], [xxx@yyy.hu]; 4. Részletes kommunikációs terv:

8 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához szükséges az előterjesztés mellékletében szereplő törvénytervezet elfogadása, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény, és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 4. k) pontjának hatályon kívül helyezése II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Magyarország Európai Uniós kötelessége az Unió jogának való megfelelés, és a hatályos Uniós jog magyar jogrendszerbe történő átültetése. 2. Másodlagos hatások Az Uniós rendelet olyan mértékű változást eredményezett a törvényben, hogy az egyszerűsítés és átláthatóság jegyében szükséges új jogszabály létrehozása és a régi hatályon kívül helyezése. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem jár pénzügyi teherrel a vállalkozások vonatkozásában. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem jár pénzügyi teherrel a háztartások vonatkozásában. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem jár teherrel társadalmi csoport vonatkozásában. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztésnek nincs hatékonysági és versenyképességi költséghatása. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztésnek nincsenek adminisztratív terhei. IV. Költségvetési hatások

9 Az előterjesztésben foglalt jelentésnek közvetlen költségvetési hatása nincs. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztés e tekintetben nem releváns. VI. Környezeti hatások Az előterjesztés e tekintetben nem releváns. Kérem a Kormányt az előterjesztés elfogadására. Budapest, május közigazgatási és igazságügyi miniszter

10 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az európai területi társulásról szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletében szereplő tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el.

11 1. sz. melléklet az előterjesztéshez évi... törvény az európai területi társulásról Az Országgyűlés a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése érdekében, és a határokon átnyúló, transznacionális, illetve régiók közötti együttműködés előmozdítása érdekében - összhangban az Európai Unió jogszabályaival - a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. (1) A magyarországi székhelyű európai területi társulás alapítására, szervezetére, működésére és megszűnésére az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban és az e törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni. (2) A european grouping for territorial cooperation (EGTC, európai területi együttműködési csoportosulás) magyar elnevezése európai területi társulás (rövidítve: ETT). (3) E törvény szabályait kell alkalmazni a külföldi székhelyű európai területi társulásban magyar jog szerinti tag részvételének jóváhagyására irányuló eljárásban. 2. Tagság 2. Európai területi társulásban tagként vehet részt: a) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdés a)- f) pontja szerinti szervezetek, amennyiben jogi személyiséggel rendelkeznek; b) harmadik országok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai, vagy a harmadik országoknak a b) pontban említettekkel egyenértékű intézményei vagy közvállalkozásai, a Rendelet 3a. cikkében meghatározott feltételek mellett. 3. Tevékenység 3. (1) Az európai területi társulás célja, hogy tagjai között elősegítse és előmozdítsa különösen a területi együttműködést, ideértve a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést, és ezen keresztül a gazdasági, társadalmi és terület kohézió megerősítését. (2) Európai területi társulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet.

12 (3) Az európai területi társulás az alapszabályban meghatározottak szerint a térség versenyképességét előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az európai területi társulás célját nem veszélyezteti. (4) Ha az európai területi társulás tevékenysége, működése megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben előírt, a közhasznúság megállapítására vonatkozó feltételeknek, az európai területi társulás közhasznú jogállást szerezhet. (5) Az európai területi társulásban a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása és a helyi önkormányzat költségvetési szerve felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét (korlátolt felelősség). II. Fejezet AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS ALAPÍTÁSA 4. Alapítás 4. Az európai területi társulás neve az európai területi társulás elnevezést tartalmazza. Ha az európai területi társulás tagjainak felelőssége korlátolt, az európai területi társulás neve a korlátolt felelősségű európai területi társulás elnevezést tartalmazza. 5. Jóváhagyás 5. (1) A Rendelet 4. cikkében meghatározott jóváhagyásról és nyilvántartásáról a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hatóság) dönt. (2) A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha a) a leendő tag részvétele vagy az egyezmény nem felel meg: aa) a Rendeletnek; ab) a társulás aktusaira és tevékenységeire vonatkozó egyéb uniós jognak; ac) a magyar tag jogaira és hatáskörére vonatkozó hazai jogszabályoknak; b) a részvétel az adott tagállam közérdeke vagy közrendje alapján nem indokolt; c) az alapszabály nincs összhangban az egyezménnyel; vagy d) a Kbt. 6. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező ide nem értve az államot és az e) és f) pontban meghatározott kérelmezőt - nem rendelkezik felettes szervi hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet, vagy e) az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi önkormányzati költségvetési szerv,a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kérelmező nem rendelkezik a képviselő-testület vagy közgyűlés hozzájárulásával arra vonatkozóan, hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet, vagy f) a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat kérelmező nem rendelkezik az egyezménytervezet szerinti európai területi társulásban való részvételről szóló képviselőtestületi, közgyűlési döntéssel. (3) Az e) és f) pontokban meghatározott hozzájárulás a képviselő-testület, illetve a közgyűlés át nem ruházható hatásköre.

13 (4) A Hatóság a (2) bekezdés szerinti jóváhagyással rendelkező szervezetek adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban az alábbi adatok szerepelnek: a) a jóváhagyással rendelkező kérelmező neve, székhelye, b) az európai területi társulás neve, székhelye, c) az európai területi társulás célkitűzése és feladatai, d) a jóváhagyás megadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének időpontja. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak, azokat a Hatóság a honlapján bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi. 6. Nyilvántartásba vétel 6. (1) Amennyiben az európai területi társulás székhelye Magyarországon van és a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek rendelkezésre állnak, az európai területi társulás nyilvántartásba vételéről a Hatóság kérelemre intézkedik. (2) Az európai területi társulás a nyilvántartásba vétellel jön létre, tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése után kezdheti meg. (3) A Hatóság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyésznek is kézbesíti. (4) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását - a változástól számított harminc napon belül - a Hatóságnak be kell jelenteni, a bejelentésre és a változásnak a nyilvántartásban történő átvezetésére a nyilvántartásba vételei eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 7. (1) A Hatóság a magyarországi székhelyű európai területi társulás adatairól elektronikus nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásban az európai területi társulás alábbi adatai szerepelnek: a) az európai területi társulás neve, székhelye, b) az európai területi társulásban tagként részt vevők neve, székhelye, c) az európai területi társulás célkitűzése és feladatai, d) az európai területi társulás működésének időtartama, e) az európai területi társulás adószáma f) az európai területi társulás igazgatójának neve, lakóhelye, a képviseleti jog gyakorlásának módja (önálló vagy együttes), g) az alapszabály, egyezmény kelte, h) az európai területi társulás nyilvántartásba vételének időpontja, i) az európai területi társulás nyilvántartási száma, j) az európai területi társulás végelszámolásának kezdete, k) az európai területi társulás megszűnésének időpontja. (3) A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint az alapszabály és az egyezmény nyilvánosak, azokat a Hatóság a honlapján bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon közzéteszi. III. Fejezet AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS GAZDÁLKODÁSA

14 8. Az európai területi társulás az egyezményben meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. 9. (1) Az európai területi társulás - mint külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet - beszámoló készítési, könyvvezetési és számviteli kötelezettségeire a számvitelről szóló törvényt, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni. (2) Az európai területi társulás beszámolóját a honlapján, valamint az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban meghatározott módon az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 60 napon belül közzéteszi és erről értesíti a Hatóságot is. IV. Fejezet FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS 10. (1) Az európai területi társulás működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha az európai területi társulás működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a Hatósághoz fordulhat. (2) A Hatóság az ügyész megkeresése alapján, megfelelő határidő kitűzésével felhívja az európai területi társulást a működés törvényességének helyreállítására. (3) Amennyiben az európai területi társulás a kitűzött határidőn belül nem állítja helyre a működés törvényességét, a Hatóság hivatalból intézkedik az európai területi társulás megszüntetése iránt és erről értesíti az ügyészséget is. 11. (1) A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság - amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék. (2) Az európai területi társulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. 12. Az Állami Számvevőszék ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű európai területi társulásban magyar jog szerinti tag vesz részt. 13. Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy az európai területi társulás gazdálkodása körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az európai területi társulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az európai területi társulás megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a Hatóság előtt. 14. (1) A Rendelet 13. cikke alkalmazásában az európai területi társulás tevékenységének megtiltására az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv jogosult. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti hatósági tiltás ellenére az európai területi társulás nem hagy fel a jogellenes tevékenységével, a Hatóság - az (1) bekezdés szerinti hatóság, az ügyész vagy az európai területi társulás tag felettes szerve kérelmére - elrendeli a magyar jog szerinti tag kilépését az európai területi társulásból. (3) A Magyarországon nyilvántartott európai területi társulás esetén a Hatóság (2) bekezdés szerinti határozatának jogerőre emelkedésével a tag tagsági jogviszonya megszűnik. (4) Amennyiben az európai területi társulást nem Magyarországon vették nyilvántartásba, a Hatóság a (2) bekezdés szerinti határozatának megküldésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül értesíti a nyilvántartásba vételre jogosult szervet.

15 V. Fejezet AZ EURÓPAI TERÜLETI TÁRSULÁS MEGSZŰNÉSE 15. (1) Az európai területi társulás csak jogutód nélkül szűnhet meg. 16. Megszűnik az európai területi társulás, ha az egyezményben meghatározott időtartam eltelt, vagy más, az egyezményben meghatározott megszűnési feltétel bekövetkezett, ideértve azt is, ha az európai területi társulás a jogutód nélküli megszűnésről dönt. 17. (1) A Hatóság kezdeményezheti a nyilvántartásba vett európai területi társulás megszüntetését a) a Rendelet 14. cikke szerinti esetben, b) ha a 6. szerinti jóváhagyás feltételei egyébként már nem állnak fenn, vagy c) ha a más hatóság által kezdeményezett eljárásban megállapítja, hogy a megszüntetés feltételei fennállnak, vagy d) ha az európai területi társulás nem tett eleget beszámolói kötelezettségének. (2) A Hatóság tájékoztatja az európai területi társulás megszüntetésére irányuló eljárásról valamennyi tagállamot, amelynek joga alapján a tagok létrejöttek. 18. (1) Az európai területi társulás megszűnése és megszüntetése esetén - a felszámolási eljárást kivéve - végelszámolásnak van helye. (2) Az európai területi társulás fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárásnak van helye. (3) A végelszámolás és a felszámolási eljárás lefolytatására az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az eljárással összefüggő valamennyi közzétételi kötelezettség a Hatóság honlapján teljesítendő. (4) A Fővárosi Törvényszék döntését 15 napon belül megküldi a Hatóságnak. (5) A Hatóság a bíróság megszűnést, illetve megszüntetést elrendelő határozatának jogerőre emelkedése után törli az európai területi társulást a nyilvántartásból. 19. Az európai területi társulás a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. VI. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 7. Felhatalmazás 20. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárás, valamint az európai területi társulások megszüntetésével kapcsolatos kérdések részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. 8. Hatálybalépés, módosító és átmeneti rendelkezések

16 21. (1) Ez a törvény szeptember 1-jén lép hatályba. 22. A már nyilvántartásba vett társulások és tagjaik nyilvántartásba történő bejegyzését az új szabályozás nem érinti. 23. A Fővárosi Törvényszék e törvény hatályba lépéséig köteles a már nyilvántartásba vett európai területi társulásokkal kapcsolatos adat- és okiratállományát az iratok eredeti példányaival együtt átadni a Hatóságnak. 24. A jóváhagyási és nyilvántartási vételi eljárásban a kérelem benyújtásakor hatályos hatásköri és eljárási szabályokat kell alkalmazni A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló évi XX. törvény ában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 24. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdésének 36. pontjában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 25. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 31. (5) bekezdésében az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 26. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 5. (2) bekezdésében az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 27. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. (2) bekezdés i) pontjában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 28. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló évi XLII. törvény 1 (5a) bekezdés c) pontjában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 29. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 3. (1) bekezdés a) pontjában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 30. A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény ában az európai területi együttműködési csoportosulás szövegrész helyébe az európai területi társulás szöveg lép. 31. Hatályát veszti az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény. 32. Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 4. k) pontja. 9. Az Európai Unió jogának való megfelelés 33. Ez a törvény a) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

17 b) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, december 17-i 1302/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

18 I N D O K O L Á S Az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006 EK Rendelettel létrehozta az európai területi társulások jogintézményét azzal a céllal, hogy lehetővé tegye két vagy több tagállam régiói és helyi hatóságai között a hatékony határokon átnyúló, transznacionális és/vagy interregionális együttműködést és ezen keresztül a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítését az érintett területeken. Az Európai Területi Társulás (ETT) legfőbb előnye, hogy a határ mindkét oldalán jogi személyiséggel és teljes jogképességgel rendelkezik. Az ETT a tagok által meghatározott célkiűzéseket és feladatokat hajtja végre, hatásköre származtatott, azaz nem terjeszkedhet túl a tagok hatáskörén, ugyanakkor nem láthat el hatósági hatásköröket. Az ETT nonprofit gazdálkodó szervezet. Magyarország az uniós jogot az európai területi együttműködési csoportosulásokról szóló évi XCIX. törvénnyel ültette át nemzeti joganyagába. A közötti időszakban az EU-n belül Magyarországon alakult a legtöbb európai területi társulás (jelenleg 18 ETT működik magyar részvétellel, ebből 14 ETT-nek található a székhelye Magyarországon). Az alapításoknak nagy lendületet adott az az alapítási és működési támogatás melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011 óta biztosít pályázati úton az ETT-knek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium számos szakmai fórumot is működtet az ETTkkel összefüggésben. Félévente ül össze az ETT munkacsoport, ahol az érintett szaktárcák (KÜM, BM, VM, NFM, ME, NGM) és egyéb szervezetek (CESCI, Budapesti Duna Kontakt Pont) képviselői kapnak tájékoztatást az ETT-ket érintő információkról. Évente kerül sor az ETT Fórum megrendezésére, melyen az érintett szaktárcákon kívül maguk az ETT-k képviselői is részt vesznek, így teret biztosítva a kölcsönös párbeszédnek. Ezen kívül 2012 óta minden évben megrendezésre került (2012 Lovasberény, 2013 és 2014 Budapest) az Európai Területi Társulások Nemzeti Jóváhagyó Hatóságainak Találkozójára, melynek célja a jóváhagyó hatóságok közötti jó kapcsolat és kölcsönös párbeszéd kialakítása, valamint az eltérő szabályozásból adódó adminisztratív akadályok lebontása az eljárások hatékonyabbá tétele érdekében. Az Európai Parlament és Tanács az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló július 5-i 1082/2006 EK Rendelete rögzítette, hogy a Bizottságnak augusztus 1- jéig be kell nyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére a rendelet alkalmazásáról szóló jelentést és adott esetben a módosításra vonatkozó javaslatait is. Ennek a kötelezettségének a Bizottság július 29-én eleget is tett és így megindult a 1082/2006/EK rendelet felülvizsgálati folyamata. A felülvizsgálat eredményeképpen született meg az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2013.

19 december 17-i 1302/2013/EU Rendelete, mely több ponton is jelentős változásokat és könnyítéseket vezetett be felülvizsgált rendelethez képest. A felülvizsgálat célja az egyszerűsítés, átláthatóság és egyértelműsítés volt. A módosított EU Rendelet a tagállamoknak előírta, hogy június 22-ig hozzák összhangba a belső jogi szabályozásukat. Ennek alapján kezdődött meg a magyar ETT jogszabály felülvizsgálata is. A felülvizsgálat során figyelembe vettük a négy év jóváhagyási eljárások tapasztalatait, a nemzetközi trendeket, és jó gyakorlatokat is. A fentiek mentén a jóváhagyási és nyilvántartási eljárás egyszerűsítésre került, megszüntetve a korábbi két lépcsős eljárást, a minisztérium és bírósági szinten is elkülönülő eljárások egységesítésével. Ezáltal az eljárás egyszerűsödik és hatékonysága is javul. Az ETT-k jóváhagyásáért felelős hatóság (KIM) felügyeleti hatásköreit megerősítettük, ezáltal határozottabb fellépést biztosítva az olyan ETT-k működésével szemben, melyen nem fejtenek ki valós tevékenységet. Ezen kívül egyértelműsítésre kerültek az egyéb felügyeleti és ellenőrzési jogkörök, valamint az ETT-k megszüntetésének feltételei is. Az eljárási részlet szabályok miniszteri rendelet formájában kerülnek kidolgozásra. Tekintettel a módosítások jelentőségére, azok hatására a törvény szerkezetére és tartalmára, a hatályos európai területi együttműködési csoportosulásról szól évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezése és új törvény elfogadása javasolt. A Fővárosi Törvényszék hatáskörének módosítása miatt szükséges a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 4. k) pontja hatályon kívül helyezése, miszerint a bíróság tartja nyilván az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulást.

20 R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S A törvényjavaslat az az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX törvény (továbbiakban ETT törvény) hatályon kívül helyezésére és egy új európai területi társulásokról szóló évi. törvény (továbbiakban Új ETT tv.) elfogadására tesz javaslatot. 1. -hoz Az 1 (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 1082/2006 EK rendelet felülvizsgálatát követően az Európai Unió elfogadta az Európai Parlament és a Tanács a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló december 17-i 1302/2013/EU Rendeletet, amely szükségessé tette a nemzeti végrehajtási szabályoknak a módosított Rendelethez történő hozzáigazítását, és így új ETT törvény elfogadását. Az 1 (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy az european grouping for territorial cooperation (EGTC, európai területi együttműködési csoportosulás) magyar elnevezése európai területi társulás (rövidítve: ETT). 2. -hoz A 2. rendelkezik az európai területi társulás tagjairól, összhangban a Rendelet előírásaival. 2. Európai területi társulásban tagként vehet részt: a) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) bekezdés a)- f) pontja szerinti szervezetek, amennyiben jogi személyiséggel rendelkeznek; b) harmadik országok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai, vagy a harmadik országoknak a b) pontban említettekkel egyenértékű intézményei vagy közvállalkozásai, a Rendelet 3a. cikkében meghatározott feltételek mellett. 3. -hoz A 3. a következő (1) bekezdéssel egészül ki, ami egyben meghatározza az európai területi társulás célját: 3. (1) Az európai területi társulás célja, hogy tagjai között elősegítse és előmozdítsa különösen a területi együttműködést, ideértve a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést, és ezen keresztül a gazdasági, társadalmi és terület kohézió megerősítését. Az ETT törvényben szereplő 4. (2) bekezdés a) és b) pontja helyett az új ETT törvény a következő két ponttal egészül ki:

21 (2) Európai területi társulás elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható, közhatalmi tevékenységet nem végezhet. (3) Az európai területi társulás az alapszabályban meghatározottak szerint a térség versenyképességét előmozdító vállalkozási tevékenységet végezhet, amennyiben az az európai területi társulás célját nem veszélyezteti. A kiegészítés célja, hogy tisztázza a ETT-k tevékenységére vonatkozó szabályokat, valamint az alapszabálynak való megfelelést és nyomatékosítsa azt, hogy az ETT-k nonprofit szervezetek, melyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatóak. 4. -hoz Ez a szakasz rendelkezik az európai területi társulás elnevezéséről. Az ETT törvényben még európai területi együttműködési csoportosulás kifejezést tartalmaz, az új ETT az 1. -nak megfelelően már így rendelkezik: Az európai területi társulás neve az európai területi társulás elnevezést tartalmazza. Ha az európai területi társulás tagjainak felelőssége korlátolt, az európai területi társulás neve a korlátolt felelősségű európai területi társulás elnevezést tartalmazza az átláthatóság biztosítása érdekében hoz Az ETT törvény 4. (Jóváhagyás) és 5. (Nyilvántartásba vétel) szakaszait az új ETT törvény a 6. -ba vonja egybe, összhangban azzal, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást a kormány által kijelölt Hatóság az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a saját hatáskörébe helyezi át. Az eddigi két lépcsős eljárás egységesítése egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az ETT-k alapítását, illetve működésük nyomon követését. Az ETT törvény 6. -a alapján az európai területi társulásokról a nyilvántartást a Fővárosi Bíróság vezeti, és azt mindenki számára nyilvánossá teszi. Az új ETT törvény a nyilvántartást és az adatokban történő változások vezetését a Kormány által kijelölt hatóság feladatkörébe rendeli. A nyilvántartás vezetését a Hatóság a honlapon tudja megvalósítani hoz Az ETT törvény 11. -a alapján Az európai területi társulás működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha az európai területi társulás működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. Az Új ETT törvény alapján az ügyész a Fővárosi Törvényszék helyett a Kormány által kijelölt Hatósághoz fordulhat a törvényesség orvoslása érdekében. A Hatóság szólítja fel az európai területi társulást a törvényesség helyreállítására. A rendelkezés célja, hogy az európai

22 területi társulások működése felett minél több szerv lásson el törvényességi felügyelet, ezáltal is biztosítva jogszerű működésüket. Mivel fontos, hogy a Hatóság folyamatosan értesüljön az ETT-k működésével kapcsolatos esetleges szabálytalanságáról, ezért fontos, hogy előbb az ügyészség a Hatóságot értesítse a törvénysértés észleléséről, hogy az meg tudja tenni a szükséges lépéseket, majd ezek eredménytelensége esetén az ETT megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményezzen a Fővárosi Törvényszéknél hoz Az európai területi társulások gazdálkodásának törvényességét az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Amennyiben ennek során jogellenességet tapasztal, felhívja a társulást annak megszüntetésére, illetve legvégső esetben kezdeményezheti a megszüntetési eljárás megindítását is a Hatóságnál. 14..hoz A Rendelet 13. cikke megengedi, hogy amennyiben egy társulás megsérti egy tagállam közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre vagy közerkölcsre vonatkozó rendelkezéseit, illetve tevékenysége sérti egy tagállam közérdekét, a tagállam illetékes szerve megtilthatja a területén folyó ilyen tevékenységet, legvégső esetben pedig elrendelheti a joga alapján létrehozott tagok kilépését a társulásból. Az (1) bekezdés értelmében Magyarországon az illetékes szerv az adott tevékenység hatósági ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerve. Amennyiben a hatósági tiltás ellenére az ETT nem hagy fel a jogellenes tevékenységével, akkor az illetékes szerv a Hatósághoz fordulhat a tag ETT-ből való kiléptetése érdekében. A (4) bekezdés értelmében, annak érdekében a Hatóságnak hivatalból értesítenie kell a nem magyarországi székhelyű ETT-k nyilvántartásáért felelős szervet a magyar tag kiléptetéséről hoz A törvény különbséget tesz az európai területi társulások megszűnése és megszüntetése között. A megszűnés eseteit és módját az ETT egyezménye rögzíti. Az ETT megszüntetésének kezdeményezésére a jóváhagyásért és nyilvántartásért felelős Hatóság jogosult hivatalból, illetve kérelemre. Az európai területi társulások csak jogutód nélkül szűnhetnek meg. A végelszámolás, illetve az ETT fizetésképtelensége esetén a felszámolási eljárás lefolytatására a törvény a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki, mivel a Hatóság nem tud a Pp. szabályai alapján eljárni. A Fővárosi Törvényszék az eljárásokat a Civil tv. szabályai alapján folytatja le és döntéséről köteles értesíteni a Hatóságot, hogy az a megszüntetés esetén gondoskodni tudjon az ETT nyilvántartásból való törlése iránt. A végelszámolási eljárás tényét a Hatóság a nyilvántartásban köteles feltüntetni. A törvény megerősíti a Hatóság ETT-k feletti ellenőrzési jogkörét, garanciát nyújtva arra, hogy az ETT-k a törvényi előírásoknak megfelelően működjenek, illetve annak elmaradása esetén a Hatóságnak megfelelő eszközei legyenek a törvénysértő állapot megszüntetésére.

23 20. -hoz Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az európai területi társulások jóváhagyásáért és nyilvántartásáért felelős hatóságot. A kijelölt Hatóság pedig felhatalmazást kap, hogy a részletes jóváhagyási, nyilvántartási és megszüntetéssel összefüggő eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg. 21. A 21. hatályba lépés napját alkotmányossági szempontok miatt szeptember 1-ben állapítja meg. A határidő biztosítja, hogy a törvény végrehajtásához kapcsolódó végrehajtási rendeletmódosítás is párhuzamosan hatályba tudjon lépni, illetve, hogy a Fővárosi Törvényszék és a Hatóság között az eddig bejegyzett ETT-k iratállományának átadás-átvétele a hatálybalépésig meg tudjon történni hoz Mivel a tervezet 1. (2) bekezdése a european grouping for territorial cooperation magyar elnevezéseként az európai területi társulás megnevezést vezeti be, ezért mindazokban a jogszabályokban, ahol erre az intézményre európai területi együttműködési csoportosulás - ként történik hivatkozás, szükségessé válik a terminológia cseréje. A törvényi szintű jogszabályok felülvizsgálatát és az érintett jogszabályi rendelkezések szövegcserés módosítását így jelen tervezet részeként indokolt elvégezni. 31. Rendelkezik az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló évi XCIX. törvény hatályon kívül helyezéséről. 32. Rendelkezik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény 4. k) pontjának hatályon kívül helyezéséről. 4. A bíróság tartja nyilván,. k) az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulást,. Ezen rendelkezés összhangban áll az új ETT rendelet 6. -ával, amely szerint az európai területi társulások nyilvántartását a Hatóság végzi, és nem a bíróság (Fővárosi Törvényszék). közigazgatási és igazságügyi miniszter