Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.



Hasonló dokumentumok
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

4. előadás Idegrendszer motoros működése

A mozgások supraspinalis szervezıdése

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

A szomatomotoros rendszer élettana (III)

Idegrendszer motoros működése

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgató működés. Propriocepció és mozgás

Szomatomotoros működés

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

Sántha Péter

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás. A pszichológia biológiai alapjai II. 7. előadás

Mozgás, mozgásszabályozás

A mozgatórendszer élettana 3. A motoros cortex

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

Neuroanatómiai szemelvények

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

A vázizmok működése, mozgás, mozgásszabályozás

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Autonóm idegrendszer

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az idegrendszer érzı mőködése

KISAGYI NEUROANATÓMIA okt. 25.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

II./2.4. A mozgató rendszer vizsgálata

MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Az idegrendszer szomatomotoros működései. Élettan_Biol BSc, PTE 2016, Hernádi I.

VARÁZS LÉPCSŐ STROKE BETEGEK REHABILITÁCIÓJA DR CSIZMADIÁNÉ WENHARD MÓNIKA PAMOK NEUROLÓGIA

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

A mozgatórendszer élettana 1. Bevezetés. A gerincvelő

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Semmelweis Kiadó ; 5: ORVOSKÉPZÉS

A mozgásszervi fogyatékosok

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Szabályozás - összefoglalás

Idegszövet gyakorlat

A gyermekkori kényszerbetegség. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Kolin-acetiltranszferáz

SZABÁLYOZÁS visszajelzések

A KISAGY NEUROANATÓMIÁJA

A Parkinson betegség diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Dr. Hernádi Gabriella Pécsi Diagnosztikai Központ

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

Az idegrendszer anatómiája, szövet- és fejlődéstana. I. Általános tudnivalók, központi és környéki idegrendszer, Zachar Gergely

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

Idegrendszer 3. Agyvelő

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

VACCINUM FEBRIS FLAVAE VIVUM. Sárgaláz vakcina (élő)

Molekuláris neurobiológia

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

7. Általános Neurológia. Dr Bánfi András Kisállatgyógyász szakállatorvos

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Pákáski Magdolna SZTE, ÁOK Pszichiátriai Klinika

FORMATIO RETICULARIS. Figyelem, vitális funkciók, fájdalomérzet modulálása Monoaminerg rendszerek. Dr. Székely Andrea Dorottya

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Sejtek közötti kommunikáció:

2, A hátsó koponyagödörből kivezető nyílás/csatorna: a, canalis pterygoideus b, canalis nervi hypoglossi c, foramen rotundum d, canalis condylaris

KISAGYI NEUROANATÓMIA szeptember 18.

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

AZ EXTRAPYRAMIDALIS RENDSZER KÁROSODÁSA MOZGÁSZAVAROKKAL JÁRÓ BETEGSÉGEK

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

Parkinson szindrómával. (rigor, tremor, bradykinesisi) (is) járó betegségek

PARKINSON-KÓR. A korai felismerés és kezelés nagymértékben megkönnyítheti a beteg és környezete életét

Szerkesztette Vizkievicz András

MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)

TRUNCUS ENCEPHALI. Az agytörzs funkcionális szeptember 11.

III./3.1. Akinetikus rigid tünetekkel járó mozgászavarok

Agyi régiók finomszerkezete, neuronhálózatok. A pszichológia biológiai alapjai II. 4. előadás

Az idegrendszer (systema nervosum)

idegrendszer idegrendszer Központi idegrendszer Az idegrendszer anatómiai felosztása riás s idegrendszer Periféri Agyvelő Gerincvelő

2006 biológia verseny feladatsor FPI

Molekuláris és celluláris neurobiológia MTA KOKI előadó

EEG, alvás és ébrenlét

Az izomszövet. A harántcsíkolt izom

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Eredmény: 0/199 azaz 0%

Neurobiológia 2015/16. tanév II. félév I. blokk

1. A függőséget okozó szerekre jellemző:

Lebeny syndromák. Dr. Fekete István május 22.

A vizeletürítés zavarai: diagnózis, kezelés, rehabilitáció

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

A központi idegrendszer szerkezete és kapcsolatrendszere

dc_95_10 A mozgatórendszer élettani és kóros működésének klinikai neurofiziológiai vizsgálata Dr. Kamondi Anita MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció a Kolář-módszer

Parkinson kór és Parkinson. differenciál l diagnosztikája. lete. Pécs, 2005.november 18. Dr. Aschermann Zsuzsanna. PTE Neurológiai Klinika

TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA

EFOP

A SZEM MOZGÁSAI Dr. Székely Andrea Dorottya

Átírás:

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul ki. A sérülést követően azonnal a sérüléstől lefelé (kaudálisan) az érzőműködés megszűnik a vázizmok bénulnak (izomtónus megszűnik) a gerincvelői reflexek nem válthatók ki a vegetatív reflexek nem válthatók ki artériák konstriktor tónusa megszűnik (vérnyomásesés) A sérülést követően változó időtartamú (8-10 hónap) helyreállási folyamat, amelyiknek a végén kaudálisan az érzőműködés megszűnik kaudálisan a bénulás megmarad, az extenzor izmok tónusa megnőhet (rigiditás) gerincvelői flexor reflexek fokozódhatnak feszítési reflex kiváltható vegetatív reflexek visszatérhetnek szimpatikus tónus visszatér, esetleg fokozott tömegreflexek alakulhatnak ki kóros reflexek jelenhetnek meg (release)

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agytörzs Legfontosabb szerep a testtartás szabályozása Különféle afferens információk integrálása és összehasonlítása -látási -vestibuláris -szomatoszenzoros

Az agytörzs mozgáskoordinációban játszott szerepének tanulmányozása: átmetszéses kísérletek Alacsonyan decerebrált állat (átmetszés a n. ruber alatt); decerebrációs rigiditás = a feszítő izmok fokozott tónusa, gátló hatások nem tudnak érvényesülni, az állat nem képes helyváltoztatásra Sir Charles Scott Sherrington 1857-1952 Magasan decerebrált állat (átmetszés a középagy fölött); a decerebrációs rigiditás kialakul, de néhány nap után megszűnik, az állat képes normális testhelyzetet változtatni, felállni és járni is Dekortikált állatnál nem észlelhető decerebrácios rigiditás, a köztiagyi struktúrák serkentik a középagyi testtartást szabályozó központok működését Dekortikáció embernél is megfigyelhető, a kép a decerebrációra emlékeztet, de ebben az esetben a flexor és extenzor izmok tónusa különféle mintázatoknak megfelelően fokozódik

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: kisagy Legfontosabb szerep a mozgások összerendezettségének biztosítása Szerepet játszik a testtartás, az izomtónus és az egyensúlyozás szabályozásában A koordináció alapjai: - a kiadott mozgási parancs - a végrehajtásról érkezett visszajelzés - összehasonlítás után szükség esetén a motoros parancs módosítása

A kisagy sérülésének következményei Alapvető probléma az egyes izmok, izomcsoportok összerendezettségének megszűnése Ataxiak: az izomtónus nem megfelelő eloszlása következtében jönnek létre, testtartási és mozgási zavarok (pl. részegségre emlékeztet) Beszédzavar: skandáló jelleg Dysmetria: a mozgások méretezésének zavara (túlnyúlás) Intentios tremor: a mozgások kivitelezése során jelentkező remegés, amelyik nyugalomban nincs jelen Adiadochokinesis: gyorsan váltakozó ellentétes irányú mozgások kivitelezésének képtelensége

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: törzsdúcok Nucleus caudatus, nucleus lentiformis (globus pallidus, putamen, striatum), substantia nigra Legfontosabb szerepük a mozgások tervezésében és indításában van, esetleg mozgási programok tárolása is itt történik A funkció alapját a kéreg, törzsdúcok, thalamus részvételével kialakuló körök képezik

A törzsdúcok sérülésének következményei Pozitív jelek (mozgástöbblet) nyugalmi tremor, mozgás közben csökken izmok, izomcsoportok koordinált, de céltalan mozgásai fokozott izomtónus (rigiditás) Negatív jelek (mozgáscsökkenés) mozgásszegénység, kifejezéstelen arc monoton beszéd mozgásindítás nehézsége James Parkinson 1755-1824 A negatív és pozitív tünetek együtt vannak jelen a kórképekben Parkinson-kór nigrostriatalis pálya dopaminerg neuronjainak pusztulása Huntington-kór choreiform hyperkinesis autoszomális domináns öröklődés George Huntington 1850-1916

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Elsődleges mozgatókéreg (praecentralis gyrus) Feladata a mozgások végrehajtásának koordinációja Az egyes izmoknak, izomcsoportoknak megfelelő kérgi terület nagysága nem az izmok tömegével, hanem működésük finomságával arányos

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Másodlagos mozgatókéreg posterior parietal cortex kiegészítő motoros terület premotor cortex Feladatuk képi információk mozgatási parancsokká történő átalakítása összetett mozgások tervezése távolabbi, illetve a törzsben található izmok koordinálása

A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája: agykéreg Leszálló pályák Pyramis pálya (tractus corticospinalis) a gyrus praecentralisból közvetlenül a gerincvelő mellső szarvi mozgatóneuronokhoz kereszteződik (nyúltvelőben vagy szegmentálisan) akaratlagos finom mozgások Extrapyramidális rendszer (pályák) elsődleges és másodlagos mozgatókéregből (törzsdúcok), nucleus ruber, subtantia nigra, nucleus subthalamicus, formatio reticularis útvonalon a gerincvelő mellső szarvi motoneuronjaihoz, átkapcsolódás valamely szinten félig vagy teljesen automatizált mozgások

Leszálló pályák sérüléseinek következényei Leggyakoribb okok gerincvelő harántsérülése (lásd korábban) agyvérzés daganatok Pyramis pálya kiesése izoláltan ritka petyhüdt bénulás pyramis-jelek (Babinski) Extrapyramidális sérülések a különféle mozgáskoordonációs központok kiesésének kevert tünetei izomtónus zavarai bénulások (spasztikus)