A Mátészalkai Móricz Zsigmond Magyar- Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Mátészalka Móricz Zsigmond út 96-98. OM: 033393 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mátészalka, 2014. szeptember 01. Módosítva: 2015. szeptember 01. Mintha csakugyan tűz kellene, olvasztó kemence a jellemnek és tehetségnek, hogy az igazi arany kitermelődjön. (Móricz Zsigmond)
TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSFILOZÓFIÁNK MOTTÓJA... 4. KÖSZÖNTŐ GONDOLATOK... 4. JÖVŐKÉPÜNK... 5. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 6. I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS... 6. 1. Az iskola földrajzi környezete... 6. 2. Iskolatörténet... 10. 3. Az iskola objektív feltételei... 10. 4. A feltételrendszer fejlesztése... 10. 5. Gazdálkodás... 11. 6. Személyi feltételek... 11. II. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 12. 1.Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 12. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23. a, Gyermekközpontúság... 25. b, Képzési specialitások kéttannyelvű oktatás, tehetségfejlesztés... 26. c, Esélyegyenlőség... 75. d, A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek... 75. e, A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 78. f, Gyermek és ifjúságvédelem... 78. 3. Az iskolai egészségneveléssel összefüggő feladatok... 82. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 87. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 90. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 93. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 98. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái... 99. 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 102. 10. Felvétel, átvétel helyi szabályai... 104. 11. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 104. III. HELYI TANTERV... 110. 1. A választott kerettanterv megnevezése... 110. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma... 112. 3. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei a tankönyv térítésmentes
igénybevételének biztosításával... 115. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 118. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 120. 6. A választható tárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 121. 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése..... 122. 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.... 129. 9. A tanulók fizikai állapotának mérése... 133. 10. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei... 133. 11. A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységek... 135. 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek.... 136. 13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további alapelvek... 141. 14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 142. 15. Az iskola írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje... 142. 16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 143. 17. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja... 144. MELLÉKLETEK 1. Helyi tanterv 1-4. osztály... 169. 2. Helyi tanterv 5-8. osztály... 518. 3. Kéttannyelvű helyi tanterv 1-8. osztály... 1114. 4. Könyvtári pedagógiai program... 1689. 5. Záradék... 1703.
Iskolánk emblémája: NEVELÉSFILOZÓFIÁNK MOTTÓJA: Minden márványtömbben benne rejlik a dávidi tökéletesség. Minden gyermekben ott rejtőzhet a nagy tehetség magva, de nagy gonddal kell ápolni faragni, hogy előtűnjék a belső ragyogás. Ez a feltétele annak, hogy a legnagyobb természeti kincsünket az eddiginél jobban kiaknázhassuk. Nem pusztán a tehetségesek, hanem elsősorban a nemzet érdekében. (Dr. Czeizel Endre) KÖSZÖNTŐ GONDOLATOK Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkától azt reméljük, hogy tanulóink számára olyan általános műveltséget ad, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanulók munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan bizonyítvány birtokába jutnak, amely " útlevél a továbbtanuláshoz. Tantestületünk egységesen vallja: a nevelőknek az iskolában tudniuk kell, hogy fejlődő virágokat gondoznak, és azt is, amit Comenius mondott -, hogy a növény attól fejlődik szépen, ha öntözik. (Dr. Czeizel Endre) A gyermek nemcsak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét. Célunk a szó nemes értelmében vett ún. elit iskola megteremtése, amelyben nagy gondot fordítunk a tehetségek felkutatására, gondozására, intellektuális és speciális képességének fejlesztésére. Úgy véljük, a boldogságcentrikus iskolai élet összeegyeztethető a modern gondolatok és technika iránt fogékony, jövőorientált gyermek nevelődésével.
Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazzák meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő célkitűzéseket. Szent-Györgyi Albert szavaival élve: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amelyet szeretni fog. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Nevelőtestületünk emellett feladatának tekinti az egész életen át tartó nevelés önnevelés igényének a megalapozását is. Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves, kiérlelt értékeinek a felmutatását. Egyik oldalon a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek a felmutatását, s a másik oldalon a szabadság, egyenlőség, szolidaritás, valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a türelem felvilágosult értékrendjét. Törekszünk az értékek bemutatására is. Az értékválasztást a gyerekekre és szüleikre bízzuk. A sokféle értéket és értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermek szuverén módon bármilyen világképet, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE A Pedagógiai program felülvizsgálatát a 2011. CXC. köznevelési törvény 21. pontjának 26. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. pontjának 7. szabályozza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-től kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamikon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről JÖVŐKÉPÜNK Olyan intézmény vagyunk, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, tudatos része annak a társadalmi mikrokörnyezetnek, amelyben működik. Szűkebb társadalmi környezethez igazodik, azok adottságait, igényeit lehetőségeit figyelembe
veszi. Iskolánk fő nevelőereje, elfogadó légköre a gyerekek és felnőttek személyes kapcsolatában, az osztályközösségek integráló hatásában van. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú nevelés áll: olyan odafigyelő, optimális környezet megteremtésére törekszik, ahol Mindenki jó, mindenki fontos, mindenki nélkülözhetetlen valamiben. Tehetséggondozó, értékközvetítő, személyiségfejlesztő iskola vagyunk. Kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni törekvésekhez. Kéttannyelvűség lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az anyanyelv és az idegen nyelv egyidejű fejlesztésére. Esélyegyelőségre törekszünk, a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújtunk a képességek kibontakoztatására, s a képességek szerinti továbbtanulásra. Demokratikus - mindenkit a valós szükségletei szerint fejlesztünk. Közösségünk a környezetére nyitott, megosztott felelősségérzet jellemzi, s erre nevel. Autonóm iskola-ként szakmai önállóság jellemzi, tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét és biztosítja az egyéni jogokat. Tanulni tanítunk: Én azt hiszem, nincs annál nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 1. Az iskola földrajzi környezete Mátészalka Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a homokdombos nyíri és a mély fekvésű lápi tájegység találkozásánál. A kora középkorban két faluból, Mátéból és Szalkából állt. A gyorsabb urbanizációs korszak a XIX. század utolsó negyedére tehető. Korszerű mezőgazdasági gyártelep létesült, vasútvonalak épültek, fejlődött kereskedelme, mezőgazdasága. 1969-ben várossá nyilvánították. 1981-ben Hild János - emlékéremmel országosan is elismerték. Városunkat Szatmár fővárosaként emlegetik, a hozzávetőleg 85 ezer lakost számláló térség gazdasági és kulturális központja. Erre azért is alkalmas, mert közlekedési csomópont (5 vasútvonal, 2 főközlekedési közút találkozása). A megye második legnagyobb városa. Közel 18. 000 lakosa van, bel- és külterülete: 960 ha + 3200 ha. Mátészalka Szabolcs Szatmár Bereg megye legjobb infrastrukturális mutatóival rendelkezik a megyeszékhely mellett. A városban még mindig számottevő a munkanélküliség. Magas a pályakezdők, szakmával rendelkezők aránya közöttük, de természetesen az alacsonyabban képzettek alkotják a többséget. A lakosság heterogén összetételű. A családok anyagi viszonyai nagyon változóak. A város 4 általános iskolájában, 2 középiskolájában tanulnak a diákok széles képzési kínálati lehetőséggel. 2. Iskolatörténet Iskolánk nagy múltú, hiszen 25 éves, hagyományokat teremtő, innovatív eredményeket hozó, tapasztalatokból profitáló.
Iskolánk (a volt 6. Sz. Általános Iskola) 1987-ben létesült. A szomszédságban működő Gyermekvároshoz tartozott volna, de átszervezés miatt a város önálló általános iskolája lett. Az ebből származó hátrány a mai napig fennáll (csak melegítő konyhánk van), Az iskola közoktatási feladatát az alapfokú nevelési-oktatási területre vonatkozó jogszabályok szerint látja el. Kiemelt feladatnak tekintettük: - a személyiség sokoldalú fejlesztését, - a tehetségfejlesztést, - a tanulók kreativitásának előtérbe helyezését, - az önálló tanulási technikák elsajátítását, - a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. Programjainkat: a felzárkóztató szakköröket, tantárgyi előkészítő foglakozásokat, korrepetálásokat ezek szellemében indítottuk. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó gyerekek intenzív fejlesztésének biztosítására indult a matematika képességfejlesztést szolgáló speciális osztály, s a különböző tehetségfejlesztő szakkörök: - biológia, - fizika, - matematika, - idegen nyelv (orosz, angol, német), - magyar nyelv- és irodalom, - énekkar, - rajz-esztétika, - sport (kosárlabda, asztalitenisz, sakk, futball, judo) A szabadidő hasznos eltöltésére személyiségfejlesztő programokat szerveztünk: - bábozás, - dramatikus játékok, - szavaló és mesemondó versenyek, - gyermekjátékok stb. Ezek a keretek mind lehetővé tették a tehetségesek fejlesztését, de csak egy-egy speciális területet érintve, vagyis mozaikszerűek voltak az iskola tevékenység-rendszerében. 1991-től a tantestület elérkezettnek látta az időt egy új kísérleti program bevezetésére. A kísérlet a komplexitásában adott új információt számunkra. Így került bevezetésre a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézet vezetőjének irányításával a Komplex tehetség- és képességfejlesztő program 5-8. osztályban. A programon túl, a tantestület innovációs törekvései az alábbi területeken bontakoztak ki: 1989-ben bekapcsolódott a szegedi JATE által meghirdetett diagnosztikus vizsgarendszer kipróbálásába, 1992-től az MPI által szervezett vizsgamodellbe, melyet a mai napig is alkalmazunk, 1996/97-es tanévben a METIR rendszer egyik bázisiskolájaként körzeti tehetséggondozó képzést is felvállaltuk az alábbi tárgyakból: - biológia, - magyar, - német, - matematika. 1998-tól a DE felkérésére részt vettünk a SOCRATES COMENIUS programban (3 évre szóló angol, holland, német tehetséggondozó intézményekkel való fejlesztő munka) 2001-től BEGA PROJEKT (6 ország, 6-6 iskola, 6 tehetségterület kutató munkája, melyből intézményünk a Tehetség - tanácsadás, egyéni fejlesztés témakörben munkálkodik. 2003/ 2004 - es tanévtől tehetséggondozó programunk átalakult KOMPLEX INTEGRÁLT
TEHETSÉGFEJLESZTŐ programmá. Kapcsolatrendszerünk hazai és nemzetközi viszonylatokban széleskörű. A kísérleti iskolákkal karöltve tagjai vagyunk a Kelet-Magyarországi Tehetséggondozó Társaságnak, a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, és az Európai Tehetségtanácsnak (ECHA). Rendszeres résztvevői vagyunk a hazai és nemzetközi konferenciáknak, programoknak (Debrecen, Szerencs, Törökszentmiklós, Kecskemét, Nijmegen, Bécs, Oxford, Rhodes, Birmingham, Jasi, Sárospatak, Mád, Taktaharkány, a szatmárnémeti Mircea Eliade és a nagykárolyi Vasile Lucaciu Általános Iskola). 1996 áprilisában a racionalizálás következtében tagiskolaként hozzánk csatolták a Kossuth Lajos Általános Iskolát, mely a központi iskolától kb. 2 km-re található. Ez a kétszintes épület 1976-ban épült. Az akkori helyi adottságokat figyelembe véve az intézmény beindítása a városrész szempontjából rendkívül jelentős volt, mert a vasút e városrészt szinte elzárta a település többi részétől. Az intézmény 1987-ig dinamikusan fejlődött. Tanulólétszáma elérte a 826 főt. 1978-tól sporttagozat működött 1-8. osztályig. 1987 szeptemberében (amikor átadták a 6. Sz. Általános Iskolát, a (későbbi Móricz Zsigmond Általános Iskolát, majd a Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskolát) tanulólétszám 292 főre csökkent. Ez indokolta a két iskola integrációját. A két intézmény egy igazgatás alatt működött. A földrajzi távolság miatt a munka összehangolása nehéz feladatot ró a pedagógusra és iskolavezetésre egyaránt. A 2008-2009-es tanévtől a gyermeklétszám csökkenése indokolttá tette a tagiskola teljes beintegrálódását az anyaintézménybe. 2009-2010-es tanévtől intézményünk csatlakozott az országos Integrált Pedagógiai Programhoz, lehetővé téve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésének optimális körülményeit. 2009/2010-es tanévtől Intézményünk Alapító Okirata is tartalmazza a Sajátos Nevelési Igényű tanulók ellátási kötelezettségét a pervazív fejlesztésre vonatkozóan. 2011-es tanévtől legfőbb törekvésünk a magyar-angol két tanítási nyelvű program elindítása. Ennek megfelelően változott iskolánk neve: Móricz Zsigmond Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola lettünk. A nemzetközi és hazai két tanítási nyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva a program lehetősége/bevezetése nemcsak a saját intézményünknek színes oktatási színfoltja, hanem a város oktatásának palettáját is színesíti. Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal a nyelvoktatás iránti igény tovább emelkedik - társadalmilag is hasznos lépés a profilváltás. A szülők véleménye szerint is a hatékony, színvonalas nyelvoktatás elsődleges igény, amelyre a két tanítási nyelvű oktatás a legalkalmasabb. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés oktatási-nevelési programja ráépül és kiegészíti a jelen pedagógiai programot és helyi tantervet. 3. Az iskola objektív feltételei Az iskola modern, tágas, kétszintes épület 22 tanteremmel. 1500-2000 főt befogadó aulája alkalmas színvonalas ünnepségek, kiállítások megrendezésére. Az épületben 1 tornaterem, 1 edző terem, 1 könyvtár, 1 számítástechnika terem, 2 előadóterem és 2 fejlesztő szoba egészíti ki az oktatási helyiségeket. Megfelelő számú irodák, tanári szobák segítik az oktató-nevelő munkát. A meglévő szertárak kicsik, raktározási lehetőség nincs (padlás, pince hiánya). Az intézményben melegítő konyha működik. Az ebédlő 100 fő befogadására alkalmas. Az épület komfortos, a világítás a szabványnak megfelelő, a fűtés gázzal történik. A külső- és belső környezet kellemes, virágos, ízlésesen díszített.
Az iskola szépen parkosított, folyamatosan gondozott. Bejárata előtt 1997 májusában avattuk fel Móricz Zsigmond mellszobrát, Bíró Lajos szobrászművész alkotását. A 6-os Iskoláért Oktatási- Nevelési Alapítvány jóvoltából a szabadidő hasznos eltöltése céljából udvarunk komplett játszótéri fajátékokkal gazdagodott (hinta, mászókák, mérleghinta, mókuskerék, babaház, mely szabadtéri oktatásra is alkalmas). A tantermek és az egyéb kiszolgáló helyiségek berendezései a szükségleteknek megfelelőek. A beruházás során minden szükséges audiovizuális eszközzel felszereltük a helyiségeket. 8 tantermünkben interaktív tábla is található, amit előszeretettel használnak a kollégák az oktató nevelő munkájuk során. Könyvtárállományunkban 8000 kötetnyi szépirodalmi mű, tudományos munkák, lexikonok segítik a gyerekek munkáját. Számos oktató CD-vel, DVD-vel, idegen nyelvi anyaggal (szótárak, nyelvi könyvek, folyóiratok, hanganyagok) rendelkezünk. A tornaterem világítása további korszerűsítésre szorul. Az oktatáshoz a szükséges tornaszerekkel rendelkezünk. A szaktárgyi oktatást segítő szemléltető eszközök megújultak, rendelkezünk már interaktív taneszközökkel is. A megjelent korszerű, új eszközök beszerzése mindenkor a költségvetés és a taneszköz pályázat függvénye. A számítástechnika oktatáshoz, ügyvitelhez, a könyvtárban megfelelő tárgyi, technikai eszközökkel rendelkezünk. 4. A feltételrendszer fejlesztése Iskolánkban az integrációs pályázatok kiírása értelmében alkalom nyílik iskolai felújításra, rekonstrukcióra és bővítésre. A mindenkori OKM Támogatáskezelő szakmai informatikai pályázatok, valamint a 2009-2010-es tanévtől az Integrált Pedagógiai Program adta finanszírozási lehetőségek kihasználása esetén további tantermek, csoporttermek korszerűsítése történik. 5. Gazdálkodás Az intézményünk központilag irányított költségvetési szerv. 2013. január 1-től a szakmai irányítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fennhatósága alatt van, a technikai és infrastrukturális működtetés Mátészalka Város Önkormányzatának kezében maradt. 6. Személyi feltételek A nevelőtestület összetétele, képzettsége Az iskola alkalmazotti közössége biztosítja a zavartalan működés személyi feltételeit. A dolgozói létszám az oktatási törvénynek megfelelő. Iskolánk tantestülete jól képzett, szakmailag igényes. Többségük nyitott, fogékony az újra, törekszik a korszerű és hatékony módszertani eljárások alkalmazására, Többségük szakvizsgázott, több diplomás pedagógus. Végzettségi palettánkat színesítik: - a tehetségfejlesztő szakértő szak, - fejlesztő (diff.) tanító szak. - Angol műveltségterület. Szakos ellátottságunk 100%-os, ennek alapján biztosítani tudjuk a kéttannyelvű oktatás személyi feltételeit is. Tantestületünk tagjai fontosnak tartják a szakmai ismeretek megújítását. Ezt igazolja a rövidés hosszú távú képzési tervünk. Az oktató-nevelő munkát segítő egyéb, technikai dolgozók: iskolatitkárok, pedagógiai
asszisztens, takarítók látják el. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelőoktató munka humánerőforrás szükségletéről. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés törvény által meghatározott személyi feltételei A pedagógusok alkalmazása: az Emberi Erőforrások Minisztere 4/2013 (I.11.) EMMI rendelete a következőképpen határozza meg a személyi feltételeket: Az angol két tanítási nyelvű osztályokban az oktathat, aki rendelkezik: nyelvtanári végzettséggel, angol nyelv tanítására jogosító tanítói végzettséggel (angol műveltségi szakterület), vagy a tanított tantárgynak megfelelő végzettséggel és felsőfokú nyelvvizsgával. Jelenleg az angol nyelv oktatását: megfelelő számú és képzettségű pedagógus végzi. Angol anyanyelvi tanár alkalmazása A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve. Az anyanyelvi tanár alkalmazása megoldható a kétnyelvű iskolák egyesületén keresztül, pályázati úton. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. II. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a, Pedagógiai alapelveink Kiemelt figyelmet fordítunk: Az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át. Fontos, hogy a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vegyen részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, a matematika, az ember és társadalom, ember a természetben, földünk környezetünk, a művészetek, az informatika, az életviteli és gyakorlati ismeretek, a testnevelés és sport. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kiművelésének. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. Megteremtjük az alapokat az élethosszig tartó tanuláshoz, valamint, a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpályaépítési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kommunikációs - valamint viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. b. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok A mai tudásalapú társadalomban nem csak a tudás megszerzése, hanem annak megfelelő felhasználása a cél. Ehhez azonban szükség van a megfelelő technikai környezet/feltétel megteremtésére. Fejlesztési céljaink Sikerkritériumok Feladatok XXI. századi oktatási környezet megteremtése Az IKT minél szélesebb körű alkalmazása Eszközök beszerzése: - alapítványi - pályázati forrásokból. A munkaerő piaci környezet elvárja, hogy a munkavállalók az eléjük tárt problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek, így például az informatikai eszközök használata, az idegennyelvtudás vagy szociális helyzetek kezelésének készségével. Pedagógiai célkitűzéseink Sikerkritériumok Feladatok Fejlett diákközösségi támogatása. élet Jó iskolaközösség Megvalósított éves osztályfőnöki munkatervek. A diákönkormányzat munkájának támogatása. Az osztálytitkárok
Hagyományaink ápolása Tanulóink alkalmazható tudást szerezzenek tanulmányaik során. Hatékonyan működő DÖK Hazánk, népünk kultúrájának minél szélesebb ismerete. Különböző kultúrák iránti nyitottság kiépítése Tanulóink a külső méréseken az országos átlag feletti eredményt érjenek el. Valamennyi nyolcadikos tanuló beiskolázása sikeres legyen, nagyrészük középiskolába folytassa tanulmányait. rendszeres beszámolója az osztályfőnöki órákon. A tanulók, osztályok által szervezett programok támogatása a vezetés és a nevelőtestület részéről. A diákközgyűlésen elhangzott javaslatok lehetőség szerinti megvalósítása. Tantárgyakat, műveltségi területeket összekapcsolva hagyományápoló iskolai programok, projektek szervezése: - kulturális és multikultúrális értékek ápolása: - magyar és angol nyelvterületek megismerése Éves munkatervben rögzítetten. A mérések eredményeinek elemzése munkaközösségi és intézményi szinten. - belső mérések, - külső mérés Szükség esetén intézkedési terv készítése A mérések tapasztalatainak beépítése az éves munkatervbe, felhasználva a minőségirányítási programban meghatározottakat.
Informatikai és nyelvi kompetencák fejlesztése Környezettudatos magatartás és egészséges életvitelre való igény kialakítása. Az iskolánk eszközeinek megóvása. A kompetencia alapú oktatás folyamatos működtetése, és a kooperatív technikák alkalmazása nevelőoktató munkánkban. Az élő idegen nyelvi tudás megléte Informatikai eszközök használata a tudás bővítéséhez. Esztétikusan dekorált, tiszta tantermek. Környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos program megszervezése (pl.: papírgyűjtés, sportnap). Elfogadott módosított pedagógiai program és helyi tanterv. A kollégák aktív részvétele a kompetencia alapú oktatásban. Változatos módszertannal megtartott órák (óralátogatási lapok). Használható nyelvtudás megszerzése. A tanulókban kialakítani azt a belső igényt, hogy az informatikai eszközök is hozzásegíthetnek bennünket a tudás megszerzéséhez etikus eszközhasználat igénye. Osztálybontások szolgálják az egyéni fejlesztés és tehetséggondozás biztosítását. Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Egészségnevelési programunk teljes körű megvalósítása. A folyosók és tantermek esztétikus dekorálása. Matematika és olvasás-szövegértés kompetenciaterületek kiemelt fejlesztése a matematika és a magyar tárgyak esetében. Belső továbbképzések megszervezése. A kooperatív tanulási technikák folyamatos megjelenése helyi tantervek alapján a tanmenetekben, és alkalmazásuk a tanórákon.
Esélyegyenlőség hátrányok leküzdése és Hatékony iskolai gyermekvédelmi rendszer működése Esélyegyenlőségi törvény betartása Gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, szaktanár és gyerek/szülő kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerének működtetése Kapcsolatrendszerünket érintő célkitűzéseink Szakmai együttműködésre épülő, stabil kapcsolatrendszer működtetése kiemelt partnerintézményeinkke l. Sikerkritériumok Tanévenként legalább 1-1 közös rendezvény, szakmai fórum megszervezése. Feladatok A szakmai együttműködések megvalósítása kiemelt partnereinkkel. Kapcsolataink erősítése volt tanítványainkkal. Öregdiák programok szervezése. Kapcsolattartás volt tanítványainkkal (email, honlap, találkozó). c, Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai a kulcskompetenciák fejlesztésének területén Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök segítik a tanulók bevonását a pedagógiai folyamatokba. Az ismeretek hatékony átadása érdekében szükség van a tanulók motiválására mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli tevékenységekben. Az egyéni kutatómunka, a párban, illetve a kooperatív csoportban megoldott feladatok mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulók ne csak passzív befogadók legyenek a pedagógiai folyamatokban. Az órákon nagy hangsúlyt helyezünk diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák: amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához. A kompetenciák nagy része fedik egymást. Hasonló egymásra építettséget jelent a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonya is. A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: - a hasznosítható tudás, - az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, - az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A XXI. sz. emberének kiemelten fontos, hogy rendelkezzen az alábbi kompetencia területekkel:
- anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - információ átadás- átvétel digitális. A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: - kooperatív tanulás - projektmódszer, projekt alapú oktatás - egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka - differenciált oktatás tartalmakban, módszerekben, tanulásszervezésben. 2006-ban készült el az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról 8 területet határozott meg. Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára épülő európai referenciakeret a 2007-es felülvizsgálat eredményeként bekerült a Nemzeti alaptantervbe (NAT), mégpedig lényegében ugyanabban a formában, ahogyan azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza. Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT nem egységben kezeli, hanem a matematikai kompetenciát a természettudományostól elválasztja. Így a magyar közoktatási rendszerre a NAT 9 kulcskompetencia fejlesztését deklarálja, amelyek azonban tartalmukban és megközelítésükben (sőt nagyrészt megnevezésükben is) teljesen azonosak az EU-s nyolc kulcskompetenciával. Kulcskompe -tencia Terület 1. Anyanyelvi kommuniká ció CÉL A tanuló rendelkezzen az életkori sajátosságának megfelelő anyanyelvi ismerettel (szókincs, szövegalkotás stb) A szóbeli és írásbeli kommunikáció elsajátítása. Feladat Megfelelő szókincs kialakítása adott szövegkörnyezeten keresztül: szépirodalom ismeretközlő dokumentum szövegeken keresztül Módszer Általános tantervű fogalomalkotás szövegértelmezés szövegalkotás véleménynyilvánítás szituációs játékok kooperatív tanulás SNI - tanulási motivációt fokozó tanítási modell - közlés - magyarázat - beszélgetés -felfedezéses tanulás - aktív fogalomalkot ás 2. Idegen nyelvi kommuniká ció A tanuló életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően használja a tanult idegen nyelvet Megfelelő szókincs fejlesztésen keresztül: - fejlesszük a tanuló kommunikációs készségét - más népek kultúrájának megismerését A beszéd - szöveges gyakorlatok végzése: - szövegolvasás - szövegértés - szövegalkotás - szituációs játékok - párbeszéd - szerepgyakorlat - egyéni előadások - képességhez igazodó tartalmi differenciálá s, diszlexiás, díszgráfiás tanulóknál elsősorban auditív megközelítés sel
A várt eredmények 1. Anyanyelvi kommunikáció : A tanuló az adott helyzetben az életkori sajátosságának megfelelő módon tudja megfogalmazni és kifejezni a mondanivalóját. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: A hallott és olvasott idegen nyelvű szöveg értése. Írás és beszédkészség mérhető fejlődése. Kulcskompetencia terület 3. Matematikai CÉL Matematikai gondolkodás fejlesztése az összefüggések megláttatása Feladat Szaknyelv használata, fejlesztése Logikus gondolkodásra való törekvés Matematikai ismeretek és a mindennapi problémák összekapcsolása Módszer Általános tantervű - alapműveletek gyakoroltatása - összefüggések keresése-elemzése - eszközhasználat - modellalkotás - grafikon készítése, olvasása - táblázat készítése, olvasás SNI - cselekedtetés - szemléltetés egyszerű, átlátható ábrákkal - algoritmuskövetés, megjegyzés, alkalmazás - analógia felismerésalkalmazás -interiorizációs stratégia kondicionálás, gyakorlás -probléma felvető módszer 3. A várt eredmények: Követni és értékelni tudja: - matematikai problémákat - alkalmazza az ismerős eljárásokat - tudja jelölni az adatokat - a grafikonok ábrázolása és olvasása során elemezze a kapott adatokat Kulcskompe tencia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 4. Természettudományos 5. Digitális A környezetünkb en lévő, jelenségek, változások, törvényszerűsé gek megismerése és megértése. Az információs társadalom technológiáina A magyarázatokon, tapasztalatokon, előrejelzéseken keresztül tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá a tanulók számára a környezeti változások okokozati összefüggéseit. Komplex információ előállításán keresztül segítsük - környezettudatos magatartás kialakítása - kísérletezés - - új technológiák berendezések megismerése, működtetése - kritikai állásfoglalás az áltudomány és technika ellenes megnyilvánulásokkal szemben. Információ: - felismerés - visszakeresés - értékelés - aktív fogalomalko tás - szemléltetés - asszociációs stratégia - deduktív tanulási stratégia - információ átadásátvétel - lényeglátás
k biztos és kritikus használata. az eszközök használatát és a felkészülésben, kutatásban való szerepüket. - tárolás - előállítás - bemutatás - csere Hálózati kommunikáció használata képességéne k tanulása szókincsbőví tés, szövegértés, szövegalkotá s - a megértést szolgáló technikák ismerete, alkalmazása A várt eredmények 4. Természettudományos: A természettudományos és a műszaki ismeretek összekapcsolása a hétköznapi életben felmerülő problémák során. 5. Digitális: Felismerje az adott problémán keresztül az információ hitelességet és megbízhatóságát. Kulcskomp etencia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 6. Hatékony, önálló tanulás A folyamatosan kialakuló élettapasztalat valamint a szerzett tudás segítse elő az eredményes tanulást. A tanulás iránti igény felkeltése. A tanuló hozzásegítése az egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az önismeret tudatában képes legyen megtalálni a számára megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket. Képzési lehetőségek ismertetése: - útmutatás - támogatás Tanulási technikák elsajátíttatása. Informális tanulás Tanulási motivációt fokozó tanítási modell Kondicionálás, gyakorlás - az értő olvasás fejlesztése - számítógépen való írás eszközzé tétele Önismeretet elősegítő programcsoma gok A várt eredmények 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulás iránti motiváció megléte. Az ismeretek hatékony felhasználásán keresztül aktívan részt vesz a közös munkában, és tudását megosztja másokkal. Kulcskompete ncia terület1 CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI
7. Szociális és állampolgári Alkotó módon, aktívan és felelősségteljesen vegyen részt szűkebb és tágabb környezete életében valamint pozitív irányú alakításában. A társadalmi és kulturális normák kialakításán keresztül valósuljon meg az egyén és a közösség kritikus és kreatív együttműködése. Együttélési technikák alkalmazása: - közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása - demokratikus értékek kinyilvánítása - tolerencia megléte - felelősségérzet kialakítása - alkotó részvétel - megbeszélé s, beszélgetés - közlés, magyarázat - szituációs játékok - kooperatív módszer A várt eredmények 7. Szociális és állampolgári A tanuló magatartásában megnyilvánul: - közügyekben való hatékony részvétel - tolerencia a különböző vallási, etnikai és kulturális csoportok iránt - kötődés a szűkebb közösségéhez, lakóhelyéhez, hazájához, és az EU-hoz. Kulcskompeten cia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 8. Kezdeményező -képesség és vállalkozói kompetencia A közeli és távoli célok érdekében a tanuló képes legyen a kínálkozó lehetőségek érdekében egyéni terveket készíteni és végre hajtani. A tanuló az iskolai mikró és makroközösségei nek kihívásán keresztűl tapasztalhassa meg: - kezdeményezés - a vállalkozás - a kinálkozó lehetőségek megragadását. Feladatokon keresztül valósuljon meg: - tervezés, elemzés - kockázatfelmérés - szervezés (egyéni, csoport) - irányítás - vezetés - értékelés Célirányosan szervezett szabadidős tevékenységek ben és természetes élethelyzetekb enfoglalkozások megismerése - felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok - személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán A várt eredmények 8. Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia: A tanuló tudjon a céljainak megfelelően egyéni terveket készíteni és azt végrehajtani. Kulcsko mpetenc ia terület 9. Esztétik CÉL A tanuló váljon Feladat A széleskörű A várt eredmények Általános tantervű Kialakuljon: - a kulturális és SNI Nyitottság, fogékonyság Módszer Általános tantervű - Műalkotások elemzése SNI - bemutatás,
aiművésze ti tudatoss ág és kifejező képesség nyitott, érdeklődő, fogékony és kreatív személyiség gé a művészetek iránt. oktatónevelő munkán keresztül mutassunk rá a hazai az emberjogi, és az egyetemes kulturális örökség fontosságá ra. nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény - a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése a kreatív művészi kifejezések sokfélesége iránt. A reális önértékelés kialakulásáv al az egyéni stílus kialakulása, vélemény alkotás a különböző művészi ágak érzelmeket megmozgató hatásáról. - Nézőpontok összevetése Következtetések levonása - Kulturális intézmények látogatása - Alkotó részvétel szemléltet és, - filmvetítés - divat stílusok, műalkotás ok hatáselem zése lakberende ző programok A várt eredmények 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Kialakuljon a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése. A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek: - tanárok külső továbbképzéseken való részvétele - belső továbbképzések, önképzés - mentorálási program - szaktanácsadás igénybe vétele A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: - a személyiség komplex megismerése - tehetségazonosítás - tanulási problémák felismerése észlelése nehézség (SNI) zavar (NT) - részképesség-zavarok kiszűrése - tanulási stratégiák és módszerek megismerése Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere: - mérések: diagnosztikus (bemeneti) mérések formatív (visszajelző, szabályozó) szummatív (lezáró minősítő) mérés-értékelés - mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése Módszertani elemek: - tanulásszervezési technikák alkalmazása - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - egyéni és csoportos projektmunka - prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása. A tanulni-tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe:
- a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése - kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, - az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával - küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség teljes körű kibontakoztatásának segítése (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés). Iskolánk tanítási gyakorlatában az értékek egyensúlyára törekedve az állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek öt csoportját határozhatjuk meg: A biológiai lét értékei: az élet tisztelete, az egészség értéke Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önművelés A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség A humanizált társadalom- és világkép értékei: hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei, stb. Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testi, értelmi, mentális fejlődésének, rövidebb hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői. 6 8 éves kor A gyerekek iskolaéretten kerülnek az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza számára fontos személyekhez szülőkhöz, pedagógusokhoz való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része tanulási nehézségekben és magatartási problémákban fejeződik ki. Az első osztályba lépő gyereknél az 1. félév során szakszerű szűrővizsgálatot végeztetünk, és a problémás tanulókkal szakemberek is foglalkoznak. 9 11 éves kor Ezen korú gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt kapcsolatok helyét a társas kapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok. S már ekkor megfigyelhető az érzelmi hangulati
labilitás, mint a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, amelyek kezelése fontos feladat. Részképesség zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra. 12 16 éves kor Főleg az önmegismerés igénye jut kifejezésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartás problémát. A céljaink között szereplő esetmegbeszélő csoportokban (pszichológus vezetésével a pedagógusok körében) nagy hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése is. Tervünk, a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban való segítése, melyek vezetését pszichológus végzi 8. évfolyamon 30 órás önismereti tréning keretében. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás. Ezt évek óta kiemelten kezeljük. Külön pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a 7 8. évfolyamon. Bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban az osztályfőnök feladata. Ennek érdekében megismeri a gyerekek személyiségvonásait, családi körülményeit, társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan követi mindezek alakulását. Nevelési partnerként működik együtt a szülőkkel, és az osztályban tanító pedagógusokkal. Segíti a tanulót mindennapi tapasztalatainak értelmezésében, eligazodni az ellentmondásos, változó valóságban. Hozzájárul a társadalom és az egyén perspektivikus értékeit egyaránt kifejező értékrendjük kialakításához. Fejleszti erkölcsi fogalom- és normarendszerüket, tulajdonságaikat, az erkölcsi ítéletalkotáshoz, önálló döntéshez szükséges képességeiket, gazdagítja érzelemvilágukat. a, Gyermekközpontúság Gyerekeinknél törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére is. Minden tanuló érezze magát jól az iskolában, vegye körül kellemes környezet, érezze azt magáénak. A gyerekek egyéniségéhez empátiával közeledünk. A velük szemben támasztott követelmények ne okozzanak túlterhelést, szorongást. A fejlesztésükhöz igénybe vett időt optimálisan hasznosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában példaértékű rend és fegyelem uralkodjon. A gyermek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez kedvező és ingerdús környezetet teremtünk. Segítjük őket eligazodni az információk világában. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyességnek. Nagyra értékeljük a pedagógus személyes hitelességét és példaadását. A rászoruló vagy hátrányos helyzetbe kerülő gyerekeket átsegítjük a nehézségeken. A gyermekközpontúság a képzési programban is megjelenik. b, Képzési specialitások kéttannyelvű oktatás, tehetségfejlesztés Tehetségfejlesztő, személyiségfejlesztő, értékközvetítő iskola vagyunk. A kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni karriertörekvésekhez. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Tanulni tanítunk, személyiséget formálunk. A tanár tanít, az atmoszféra nevel. Iskolánk stratégiája Magas szintű pedagógiai tevékenység törekszünk, hogy a legjobb minőségű oktatást nyújtsuk a tanulók számára. Megteremtsük az optimális lehetőségeket, hogy a gyerekek képességeinek
megfelelő, lehető legjobb eredményt érjék el a kötelező oktatás végére. A komplex integrált tehetségfejlesztő program eredményeként olyan személyiségjellemzőket alakítunk ki, amelyek a tanulókban elősegítik széleskörű továbbhaladási lehetőségeiket. Fejlesztjük tanítványainkban a saját út követésének igényét, és a tudásszerzés szükségletét. Célkitűzéseink között szerepel az angol nyelv magas szintű oktatása, ahol a tanulók ezt a nyelvet az anyanyelv mellett második nyelvként használják, és képessé váljanak idegen nyelven nemcsak magabiztosan kommunikálni, de gondolkodni is. Feladata: - 5. évfolyamtól többirányú, - intenzív képzés, - fakultatív tanórai foglalkozások szervezése az önálló ismeretszerzési képességek megalapozásához (tanulásmódszertan, önismeret). - Az 1. évfolyamtól felmenő rendszerben kéttannyelvű osztályok beindítása. Szervezeti forma Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Az integrált komplex tehetségfejlesztő programba a 4. évfolyam elvégzése után kerülnek a tanulók a tantárgyi és pszichológiai tesztek eredményei alapján ebben az esetben az első osztályba sorolásnak nincsenek feltételei. A kéttannyelvű órák létszámtól függően kiscsoportos formákban is történnek. A magyar angol két tanítási nyelvű képzés esetén a program jellege és specialitása indokolttá teszi e képességmérés megszervezését. A köznevelési törvény a következőkben határozza meg a célnyelvi mérések szintjeit: 1. (1) Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában szervezhető, ahol három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a nevelésben-oktatásban résztvevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel a hivatal által szervezett A2, továbbá a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésnek. (2) Az A2, továbbá a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló rendeletben a tanév második félévében meghatározott időpontban szervezi meg azzal, hogy az A2 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés az ötödik évfolyamos, a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés a nyolcadik évfolyamos tanulók bevonásával kerül lebonyolításra az érintett iskolákban. (3) A mérések eredményét az érintett iskolák a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítják meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként a honlapjukon kötelesek közzétenni, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldik a hivatal részére. A tanítás-tanulás folyamatának irányítása A folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amely a gyermekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásában jelen vannak. Minden fajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulók aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre.
Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos. A MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI I. HELYZETELEMZÉS 1. A nyelvoktatás jelentősége az Európai Unióban Az Európai Unió alapelve: az egység megteremtése a kultúrák, a szokások, valamint a nyelvek sokféleségében, ahol a többnyelvűség fontos előnyt jelent. A kilencvenes évektől jelennek meg a nyelvgazdagítási célú angol célnyelvű általános iskolai programok. Célja: Minden európai polgár legyen jártas saját anyanyelvén kívül két másik európai nyelvben is. Az esélyegyenlőség biztosítása jegyében mind több gyermek számára biztosítani kell a magas szintű nyelvi képzést. Az angol nyelv egyre szélesebb körű elterjedésével amely már világjelenség magyarázható az angol oktatás előtérbe kerülése. A nyelvoktatásnak a lehető legkorábbi szakaszban célszerű kezdődnie, és folytatódnia kell az iskolai évek alatt végig, a felsőoktatás során, majd felnőtt korban is. Egy nyelv korai intenzív tanulása hamarabb és megalapozottabban ad lehetőséget egy másik (vagy több) idegen nyelv későbbi elsajátítására a további iskolafokokon. A nyelvtanárok rendkívül fontos szerepet játszanak a soknyelvű Európa felépítésének folyamatában. Különösen fontos a kicsikkel foglalkozó pedagógusok módszertani képzettsége. Az ezzel nem rendelkező tanároknak speciális felkészítést kell kapniuk arra vonatkozóan is, hogyan lehet kisgyerekeknek nyelvet tanítani. 2. Hazai elvárások és igények a nyelvoktatás területén A mai tudás alapú társadalomban nem a tudás a nyelvről való tudás megszerzése, hanem a tudás megfelelő felhasználása, azaz az alkalmazni képes nyelvtudás megszerzése a cél. A munkaerő-piaci környezet elvárja, hogy a munkavállalók az eléjük tárt problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek, így lett például egyre fontosabb az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök vagy szociális helyzetek kezelésének készsége. A felmérések igazolják, hogy a két tannyelvű oktatás biztosítja a legmegfelelőbben intézményes formában az általános iskolai korosztály számára az idegen nyelv elsajátítását. Ennek oka az, hogy nem elkülönült nyelvi formákat, hanem nyelvi tartalmakat közvetít tantárgyi kontextusban. 3. Motivációnk a magyar-angol két tanítási nyelvű program elindításában