A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola

Átírás

1 A Móricz Zsigmond Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Mátészalka Móricz Zsigmond út OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Mátészalka, április 5. Módosítva március 28. Mintha csakugyan tűz kellene, olvasztó kemence a jellemnek és tehetségnek, hogy az igazi arany kitermelődjön. (Móricz Zsigmond)

2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSFILOZÓFIÁNK MOTTÓJA 4. old. KÖSZÖNTŐ GONDOLATOK 4. old. JÖVŐKÉPÜNK 5. old. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK 6. old. I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 6. old. 1. Az iskola földrajzi környezete 6. old. 2. Iskolatörténet 7. old. 3. Az iskola objektív feltételei 9. old. 4. A feltételrendszer fejlesztése 10. old. 5. Gazdálkodás 10. old. 6. Személyi feltételek 11. old. II. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 12. old. 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 12. old. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 23. old. a, Gyermekközpontúság 25. old. b, Képzési specialitások kéttannyelvű oktatás, tehetségfejlesztés 25. old. c, Esélyegyenlőség 74. old. d, A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 74. old. e, A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 78. old. f, Gyermek és ifjúságvédelem 78. old. 3. Az iskolai egészségneveléssel összefüggő feladatok 82. old. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 87. old. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 90.old. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 93. old. 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 98. old. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 99. old. 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 102. old. 10. Felvétel, átvétel helyi szabályai 104. old. 11. Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 104. old. III. HELYI TANTERV 110. old.

3 1. A választott kerettanterv megnevezése 110. old. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 112. old. 3. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei a tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosításával 115. old. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 118.old. 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 120. old. 6. A választható tárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 121. old. 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése 122. old. 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 129. old. 9. A tanulók fizikai állapotának mérése 133. old. 10. Egészségnevelés és környezeti nevelés elvei 133. old. 11. A szociális hátrányok enyhítését, az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységek 135. old. 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 136. old. 13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további alapelvek 141. old. 14. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 142. old. 15. Az iskola írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 142. old. 16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 143. old. 17. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja 144. old. MELLÉKLETEK 1. Helyi tanterv 1-4. osztály 169.old. 2. Helyi tanterv 5-8. osztály 518.old. 3. Kéttannyelvű helyi tanterv 1-8. osztály 1114.old. 4. Könyvtári pedagógiai program 1689.old. 5. Záradék 1703.old.

4 Iskolánk emblémája: NEVELÉSFILOZÓFIÁNK MOTTÓJA: Minden márványtömbben benne rejlik a dávidi tökéletesség. Minden gyermekben ott rejtőzhet a nagy tehetség magva, de nagy gonddal kell ápolni faragni, hogy előtűnjék a belső ragyogás. Ez a feltétele annak, hogy a legnagyobb természeti kincsünket az eddiginél jobban kiaknázhassuk. Nem pusztán a tehetségesek, hanem elsősorban a nemzet érdekében. (Dr. Czeizel Endre) KÖSZÖNTŐ GONDOLATOK Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkától azt reméljük, hogy tanulóink számára olyan általános műveltséget ad, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanulók munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan bizonyítvány birtokába jutnak, amely " útlevél a továbbtanuláshoz. Tantestületünk egységesen vallja: a nevelőknek az iskolában tudniuk kell, hogy fejlődő virágokat gondoznak, és azt is, amit Comenius mondott -, hogy a növény attól fejlődik szépen, ha öntözik. (Dr. Czeizel Endre) A gyermek nemcsak nevelődik, jogában áll tanulóként is megélni a gyermekkor ezernyi csodáját, az élet teljességét.

5 Célunk a szó nemes értelmében vett ún. elit iskola megteremtése, amelyben nagy gondot fordítunk a tehetségek felkutatására, gondozására, intellektuális és speciális képességének fejlesztésére. Úgy véljük, a boldogságcentrikus iskolai élet összeegyeztethető a modern gondolatok és technika iránt fogékony, jövőorientált gyermek nevelődésével. Az iskola használói és fenntartója természetes igényként fogalmazzák meg az intézménnyel szemben a gyermeknevelésben történő célkitűzéseket. Szent-Györgyi Albert szavaival élve: Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amelyet szeretni fog. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Nevelőtestületünk emellett feladatának tekinti az egész életen át tartó nevelés önnevelés igényének a megalapozását is. Alapvető kötelességnek érezzük az emberiség egyetemes, sok ezer éves, kiérlelt értékeinek a felmutatását. Egyik oldalon a rend, a nyugalom, a biztonság, a hagyományok, a család és a közösség értékeinek a felmutatását, s a másik oldalon a szabadság, egyenlőség, szolidaritás, valamint az igazságosság, a másság, a tudás és a türelem felvilágosult értékrendjét. Törekszünk az értékek bemutatására is. Az értékválasztást a gyerekekre és szüleikre bízzuk. A sokféle értéket és értékrendet úgy jelenítjük meg, hogy azokra a fejlődő gyermek szuverén módon bármilyen világképet, világnézetet vagy emberképet ráépíthessen. A Pedagógiai program felülvizsgálatát a CXC. köznevelési törvény 21. pontjának 26. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 6. pontjának 7. szabályozza. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán szeptember 1-től kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamikon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. JÖVŐKÉPÜNK Olyan intézmény vagyunk, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, tudatos része annak a társadalmi mikrokörnyezetnek, amelyben működik. Szűkebb társadalmi környezethez igazodik, azok adottságait, igényeit lehetőségeit figyelembe veszi.

6 Iskolánk fő nevelőereje, elfogadó légköre a gyerekek és felnőttek személyes kapcsolatában, az osztályközösségek integráló hatásában van. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú nevelés áll: olyan odafigyelő, optimális környezet megteremtésére törekszik, ahol Mindenki jó, mindenki fontos, mindenki nélkülözhetetlen valamiben. Tehetséggondozó, értékközvetítő, személyiségfejlesztő iskola vagyunk. Kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni törekvésekhez. Kéttannyelvűség lehetőséget biztosítunk tanulóinknak az anyanyelv és az idegen nyelv egyidejű fejlesztésére. Esélyegyelőségre törekszünk, a hátrányok kompenzálásával esélyt nyújtunk a képességek kibontakoztatására, s a képességek szerinti továbbtanulásra. Demokratikus - mindenkit a valós szükségletei szerint fejlesztünk. Közösségünk a környezetére nyitott, megosztott felelősségérzet jellemzi, s erre nevel. Autonóm iskola-ként szakmai önállóság jellemzi, tiszteletben tartja a gyermekek személyiségét és biztosítja az egyéni jogokat. Tanulni tanítunk: Én azt hiszem, nincs annál nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud. (Móricz Zsigmond) I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 1. Az iskola földrajzi környezete Mátészalka Magyarország északkeleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a homokdombos nyíri és a mély fekvésű lápi tájegység találkozásánál. A kora középkorban két faluból, Mátéból és Szalkából állt. A gyorsabb urbanizációs korszak a XIX. század utolsó negyedére tehető. Korszerű mezőgazdasági gyártelep létesült, vasútvonalak épültek, fejlődött kereskedelme, mezőgazdasága ben várossá nyilvánították ben Hild János - emlékéremmel országosan is elismerték. Városunkat Szatmár fővárosaként emlegetik, a hozzávetőleg 85 ezer lakost számláló térség gazdasági és kulturális központja. Erre azért is alkalmas, mert közlekedési csomópont (5 vasútvonal, 2 fő-közlekedési közút találkozása). A megye második legnagyobb városa.

7 Közel lakosa van, bel- és külterülete: 960 ha ha. Mátészalka Szabolcs Szatmár Bereg megye legjobb infrastrukturális mutatóival rendelkezik a megyeszékhely mellett. A városban még mindig számottevő a munkanélküliség. Magas a pályakezdők, szakmával rendelkezők aránya közöttük, de természetesen az alacsonyabban képzettek alkotják a többséget. A lakosság heterogén összetételű. A családok anyagi viszonyai nagyon változóak. A város 4 általános iskolájában, 2 középiskolájában tanulnak a diákok széles képzési kínálati lehetőséggel. 2. Iskolatörténet Iskolánk nagy múltú, hiszen 25 éves, hagyományokat teremtő, innovatív eredményeket hozó, tapasztalatokból profitáló. Iskolánk (a volt 6. Sz. Általános Iskola) 1987-ben létesült. A szomszédságban működő Gyermekvároshoz tartozott volna, de átszervezés miatt a város önálló általános iskolája lett. Az ebből származó hátrány a mai napig fennáll (csak melegítő konyhánk van), Az iskola közoktatási feladatát az alapfokú nevelési-oktatási területre vonatkozó jogszabályok szerint látja el. Kiemelt feladatnak tekintettük: - a személyiség sokoldalú fejlesztését, - a tehetségfejlesztést, - a tanulók kreativitásának előtérbe helyezését, - az önálló tanulási technikák elsajátítását, - a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. Programjainkat: a felzárkóztató szakköröket, tantárgyi előkészítő foglakozásokat, korrepetálásokat ezek szellemében indítottuk. A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó gyerekek intenzív fejlesztésének biztosítására indult a matematika képességfejlesztést szolgáló speciális osztály, s a különböző tehetségfejlesztő szakkörök: - biológia, - fizika, - matematika, - idegen nyelv (orosz, angol, német), - magyar nyelv- és irodalom, - énekkar, - rajz-esztétika, - sport (kosárlabda, asztalitenisz, sakk, futball, judo) A szabadidő hasznos eltöltésére személyiségfejlesztő programokat szerveztünk: - bábozás, - dramatikus játékok,

8 - szavaló és mesemondó versenyek, - gyermekjátékok stb. Ezek a keretek mind lehetővé tették a tehetségesek fejlesztését, de csak egy-egy speciális területet érintve, vagyis mozaikszerűek voltak az iskola tevékenységrendszerében től a tantestület elérkezettnek látta az időt egy új kísérleti program bevezetésére. A kísérlet a komplexitásában adott új információt számunkra. Így került bevezetésre a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Pszichológiai Intézet vezetőjének irányításával a Komplex tehetség- és képességfejlesztő program 5-8. osztályban. A programon túl, a tantestület innovációs törekvései az alábbi területeken bontakoztak ki: 1989-ben bekapcsolódott a szegedi JATE által meghirdetett diagnosztikus vizsgarendszer kipróbálásába, 1992-től az MPI által szervezett vizsgamodellbe, melyet a mai napig is alkalmazunk, 1996/97-es tanévben a METIR rendszer egyik bázisiskolájaként körzeti tehetséggondozó képzést is felvállaltuk az alábbi tárgyakból: - biológia, - magyar, - német, - matematika tól a DE felkérésére részt vettünk a SOCRATES COMENIUS programban (3 évre szóló angol, holland, német tehetséggondozó intézményekkel való fejlesztő munka) 2001-től BEGA PROJEKT (6 ország, 6-6 iskola, 6 tehetségterület kutató munkája, melyből intézményünk a Tehetség - tanácsadás, egyéni fejlesztés témakörben munkálkodik. 2003/ es tanévtől tehetséggondozó programunk átalakult KOMPLEX INTEGRÁLT TEHETSÉGFEJLESZTŐ programmá. Kapcsolatrendszerünk hazai és nemzetközi viszonylatokban széleskörű. A kísérleti iskolákkal karöltve tagjai vagyunk a Kelet-Magyarországi Tehetséggondozó Társaságnak, a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, és az Európai Tehetségtanácsnak (ECHA). Rendszeres résztvevői vagyunk a hazai és nemzetközi konferenciáknak, programoknak (Debrecen, Szerencs, Törökszentmiklós, Kecskemét, Nijmegen, Bécs, Oxford, Rhodes, Birmingham, Jasi, Sárospatak, Mád, Taktaharkány, a szatmárnémeti Mircea Eliade és a nagykárolyi Vasile Lucaciu Általános Iskola).

9 1996 áprilisában a racionalizálás következtében tagiskolaként hozzánk csatolták a Kossuth Lajos Általános Iskolát, mely a központi iskolától kb. 2 km-re található. Ez a kétszintes épület 1976-ban épült. Az akkori helyi adottságokat figyelembe véve az intézmény beindítása a városrész szempontjából rendkívül jelentős volt, mert a vasút e városrészt szinte elzárta a település többi részétől. Az intézmény 1987-ig dinamikusan fejlődött. Tanulólétszáma elérte a 826 főt tól sporttagozat működött 1-8. osztályig szeptemberében (amikor átadták a 6. Sz. Általános Iskolát, a (későbbi Móricz Zsigmond Általános Iskolát, majd a Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztő és Általános Iskolát) tanulólétszám 292 főre csökkent. Ez indokolta a két iskola integrációját. A két intézmény egy igazgatás alatt működött. A földrajzi távolság miatt a munka összehangolása nehéz feladatot ró a pedagógusra és iskolavezetésre egyaránt. A es tanévtől a gyermeklétszám csökkenése indokolttá tette a tagiskola teljes beintegrálódását az anyaintézménybe es tanévtől intézményünk csatlakozott az országos Integrált Pedagógiai Programhoz, lehetővé téve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésének optimális körülményeit. 2009/2010-es tanévtől Intézményünk Alapító Okirata is tartalmazza a Sajátos Nevelési Igényű tanulók ellátási kötelezettségét a pervazív fejlesztésre vonatkozóan es tanévtől legfőbb törekvésünk a magyar-angol két tanítási nyelvű program elindítása. Ennek megfelelően változott iskolánk neve: Móricz Zsigmond Magyar - Angol Kéttannyelvű Általános Iskola lettünk. A nemzetközi és hazai két tanítási nyelvű programokat megismerve, eredményeiket látva a program lehetősége/bevezetése nemcsak a saját intézményünknek színes oktatási színfoltja, hanem a város oktatásának palettáját is színesíti. Az Európai Unióba való csatlakozásunkkal a nyelvoktatás iránti igény tovább emelkedik - társadalmilag is hasznos lépés a profilváltás. A szülők véleménye szerint is a hatékony, színvonalas nyelvoktatás elsődleges igény, amelyre a két tanítási nyelvű oktatás a legalkalmasabb. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés oktatási-nevelési programja ráépül és kiegészíti a jelen pedagógiai programot és helyi tantervet. 3. Az iskola objektív feltételei Az iskola modern, tágas, kétszintes épület 22 tanteremmel főt befogadó aulája alkalmas színvonalas ünnepségek, kiállítások megrendezésére.

10 Az épületben 1 tornaterem, 1 kondi terem, 1 könyvtár, 1 számítástechnika terem, 2 előadóterem és 2 fejlesztő szoba egészíti ki az oktatási helyiségeket. Megfelelő számú irodák, tanári szobák segítik az oktató-nevelő munkát. A meglévő szertárak kicsik, raktározási lehetőség nincs (padlás, pince hiánya). Az intézményben melegítő konyha működik. Az ebédlő 100 fő befogadására alkalmas. Az épület komfortos, a világítás a szabványnak megfelelő, a fűtés gázzal történik. A külső- és belső környezet kellemes, virágos, ízlésesen díszített. Az iskola szépen parkosított, folyamatosan gondozott. Bejárata előtt 1997 májusában avattuk fel Móricz Zsigmond mellszobrát, Bíró Lajos szobrászművész alkotását. A 6-os Iskoláért Oktatási- Nevelési Alapítvány jóvoltából a szabadidő hasznos eltöltése céljából udvarunk komplett játszótéri fajátékokkal gazdagodott (hinta, mászókák, mérleghinta, mókuskerék, babaház, mely szabadtéri oktatásra is alkalmas). A tantermek és az egyéb kiszolgáló helyiségek berendezései a szükségleteknek megfelelőek. A beruházás során minden szükséges audiovizuális eszközzel felszereltük a helyiségeket. Könyvtárállományunkban 8000 kötetnyi szépirodalmi mű, tudományos munkák, lexikonok segítik a gyerekek munkáját. Számos oktató CD-vel, DVDvel, idegen nyelvi anyaggal (szótárak, nyelvi könyvek, folyóiratok, hanganyagok) rendelkezünk. A tornaterem világítása további korszerűsítésre szorul. Az oktatáshoz a szükséges tornaszerekkel rendelkezünk. A szaktárgyi oktatást segítő szemléltető eszközök megújultak, rendelkezünk már interaktív taneszközökkel is. A megjelent korszerű, új eszközök beszerzése mindenkor a költségvetés és a taneszköz pályázat függvénye. A számítástechnika oktatáshoz, ügyvitelhez, a könyvtárban megfelelő tárgyi, technikai eszközökkel rendelkezünk. 4. A feltételrendszer fejlesztése Iskolánkban az integrációs pályázatok kiírása értelmében alkalom nyílik iskolai felújításra, rekonstrukcióra és bővítésre. A mindenkori OKM Támogatáskezelő szakmai informatikai pályázatok, valamint a es tanévtől az Integrált Pedagógiai Program adta finanszírozási lehetőségek kihasználása esetén további tantermek, csoporttermek korszerűsítése történik. 5. Gazdálkodás Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Az

11 alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy a pénzügyi, gazdasági és számviteli feladatait a Városi Intézmények Gazdasági Szervezete látja el az alapító szerv által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján. Az iskola rendelkezésére álló vagyontárgyakat a pedagógus oktató-nevelő munkájához szabadon használhatja. Az igazgató az épület helyiségeit bérbe adhatja, vagyontárgyaival szolgáltatást végezhet törekedve arra, hogy az a mindennapi zavartalan oktatást-nevelést ne gátolja. Az intézmény vezetőjének feladata az iskola működéséhez szükséges személyiés tárgyi feltételek biztosítása, a rendelkezésre álló költségvetés keretei között felelős a takarékos gazdálkodásért. 6. Személyi feltételek A nevelőtestület összetétele, képzettsége Az iskola alkalmazotti közössége biztosítja a zavartalan működés személyi feltételeit. A dolgozói létszám az oktatási törvénynek megfelelő. Iskolánk tantestülete jól képzett, szakmailag igényes. Többségük nyitott, fogékony az újra, törekszik a korszerű és hatékony módszertani eljárások alkalmazására, Többségük szakvizsgázott, több diplomás pedagógus. Végzettségi palettánkat színesítik: - a tehetségfejlesztő szakértő szak, - fejlesztő (diff.) tanító szak. - Angol műveltségterület. Szakos ellátottságunk 100%-os, ennek alapján biztosítani tudjuk a kéttannyelvű oktatás személyi feltételeit is. Tantestületünk tagjai fontosnak tartják a szakmai ismeretek megújítását. Ezt igazolja a rövid- és hosszú távú képzési tervünk. Az oktató-nevelő munkát segítő egyéb, technikai dolgozók: iskolatitkárok, pedagógiai asszisztens, takarítók látják el. A magyar-angol két tanítási nyelvű képzés törvény által meghatározott személyi feltételei A pedagógusok alkalmazása: a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 16. és 17. -a szerint történik meg. Az angol két tanítási nyelvű osztályokban az oktathat, aki rendelkezik: nyelvtanári végzettséggel, angol nyelv tanítására jogosító tanítói végzettséggel (angol műveltségi szakterület), vagy a tanított tantárgynak megfelelő végzettséggel és felsőfokú nyelvvizsgával. Jelenleg az angol nyelv oktatását: megfelelő számú pedagógus végzi.

12 Angol anyanyelvi tanár alkalmazása 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 2. (1): A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak között kell, hogy legyen legalább egy olyan pedagógus, akinek a célnyelv az anyanyelve. Az anyanyelvi tanár alkalmazása megoldható a kétnyelvű iskolák egyesületén keresztül, pályázati úton. II. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a, Pedagógiai alapelveink Kiemelt figyelmet fordítunk: Az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra, A szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át. Fontos, hogy a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vegyen részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes emberléptékű követelményeket támasztunk. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, a matematika, az ember és társadalom, ember a természetben, földünk környezetünk, a művészetek, az informatika, az életviteli és gyakorlati ismeretek, a testnevelés és sport. Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási képességek kiművelésének. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük.

13 A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez. Megteremtjük az alapokat az élethosszig tartó tanuláshoz, valamint, a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési szövegalkotási, matematikai logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez szeptember 1-vel lépett életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolákban 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett foglalkozásokon részt venni. Indokolt esetben szülői kérésre az igazgató felmentést adhat a tanórán kívüli foglalkozások alól. Az igazgató a következő indokok alapján mentesítheti a tanulókat a délutáni foglalkozások látogatása alól: családi okok, a tanuló délutáni iskolán kívüli foglalkozásai (sportfoglalkozások, edzések, magán napközi, művészeti iskolai tevékenységek, stb.), egészségügyi problémák, a szülő biztosítani tudja a gyermek délutáni felügyeletét és felkészülését a másnapi órákra és egyéb megalapozott indokok. Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kommunikációs - valamint viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. b. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok

14 A mai tudásalapú társadalomban nem csak a tudás megszerzése, hanem annak megfelelő felhasználása a cél. Ehhez azonban szükség van a megfelelő technikai környezet/feltétel megteremtésére. Fejlesztési céljaink Sikerkritériumok Feladatok XXI. századi oktatási környezet megteremtése Az IKT minél szélesebb körű alkalmazása Eszközök beszerzése: - saját költségvetésből, - alapítványi - pályázati forrásokból. A munkaerő piaci környezet elvárja, hogy a munkavállalók az eléjük tárt problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek, így például az informatikai eszközök használata, az idegennyelvtudás vagy szociális helyzetek kezelésének készségével. Pedagógiai célkitűzéseink Sikerkritériumok Feladatok Fejlett diákközösségi támogatása. élet Jó iskolaközösség Megvalósított éves osztályfőnöki munkatervek. Hatékonyan működő DÖK A diákönkormányzat munkájának támogatása. Az osztálytitkárok rendszeres beszámolója az osztályfőnöki órákon. A tanulók, osztályok által szervezett programok támogatása a vezetés és a nevelőtestület részéről. A diákközgyűlésen elhangzott javaslatok lehetőség szerinti megvalósítása.

15 Hagyományaink ápolása Tanulóink alkalmazható tudást szerezzenek tanulmányaik során. Hazánk, népünk kultúrájának minél szélesebb ismerete. Különböző kultúrák iránti nyitottság kiépítése Tanulóink a külső méréseken az országos átlag feletti eredményt érjenek el. Valamennyi nyolcadikos tanuló beiskolázása sikeres legyen, nagyrészük középiskolába folytassa tanulmányait. Tantárgyakat, műveltségi területeket összekapcsolva hagyományápoló iskolai programok, projektek szervezése: - kulturális és multikultúrális értékek ápolása: - magyar és angol nyelvterületek megismerése Éves munkatervben rögzítetten. A mérések eredményeinek elemzése munkaközösségi és intézményi szinten. - belső mérések, - külső mérés: OKÉV Szükség esetén intézkedési terv készítése A mérések tapasztalatainak beépítése az éves munkatervbe, felhasználva a minőségirányítási programban meghatározottakat.

16 Informatikai és nyelvi kompetencák fejlesztése Környezettudatos magatartás és egészséges életvitelre való igény kialakítása. Az iskolánk eszközeinek megóvása. A kompetencia alapú oktatás folyamatos működtetése, és a kooperatív technikák alkalmazása nevelőoktató munkánkban. Esélyegyenlőség hátrányok leküzdése és Kapcsolatrendszerünket érintő célkitűzéseink Az élő idegen nyelvi tudás megléte Informatikai eszközök használata a tudás bővítéséhez. Esztétikusan dekorált, tiszta tantermek. Környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos program megszervezése (pl.: papírgyűjtés, sportnap). Elfogadott módosított pedagógiai program és helyi tanterv. A kollégák aktív részvétele a kompetencia alapú oktatásban. Változatos módszertannal megtartott órák (óralátogatási lapok). Hatékony iskolai gyermekvédelmi rendszer működése Esélyegyenlőségi törvény betartása Sikerkritériumok Használható nyelvtudás megszerzése. A tanulókban kialakítani azt a belső igényt, hogy az informatikai eszközök is hozzásegíthetnek bennünket a tudás megszerzéséhez etikus eszközhasználat igénye. Osztálybontások szolgálják az egyéni fejlesztés és tehetséggondozás biztosítását. Egészségnevelési programunk teljes körű megvalósítása. A folyosók és tantermek esztétikus dekorálása. Matematika és olvasás-szövegértés kompetenciaterületek kiemelt fejlesztése a matematika és a magyar tárgyak esetében. Belső továbbképzések megszervezése. A kooperatív tanulási technikák folyamatos megjelenése helyi tantervek alapján a tanmenetekben, és alkalmazásuk a tanórákon. Gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök, szaktanár és gyerek/szülő kiegyensúlyozott kapcsolatrendszerének működtetése Feladatok

17 Szakmai együttműködésre épülő, stabil kapcsolatrendszer működtetése kiemelt partnerintézményeinkke l. Kapcsolataink erősítése volt tanítványainkkal. Tanévenként legalább 1-1 közös rendezvény, szakmai fórum megszervezése. Öregdiák programok szervezése. A szakmai együttműködések megvalósítása kiemelt partnereinkkel. Kapcsolattartás volt tanítványainkkal ( , honlap, találkozó). c, Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai a kulcskompetenciák fejlesztésének területén Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök segítik a tanulók bevonását a pedagógiai folyamatokba. Az ismeretek hatékony átadása érdekében szükség van a tanulók motiválására mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli tevékenységekben. Az egyéni kutatómunka, a párban, illetve a kooperatív csoportban megoldott feladatok mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulók ne csak passzív befogadók legyenek a pedagógiai folyamatokban. Az órákon nagy hangsúlyt helyezünk diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák: amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához. A kompetenciák nagy része fedik egymást. Hasonló egymásra építettséget jelent a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonya is. A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: - a hasznosítható tudás, - az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés, - az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása. A XXI. sz. emberének kiemelten fontos, hogy rendelkezzen az alábbi kompetencia területekkel: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - információ átadás- átvétel digitális.

18 A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: - kooperatív tanulás - projektmódszer, projekt alapú oktatás - egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka - differenciált oktatás tartalmakban, módszerekben, tanulásszervezésben ban készült el az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról 8 területet határozott meg. Magyarországon a nyolc kulcskompetenciára épülő európai referenciakeret a 2007-es felülvizsgálat eredményeként bekerült a Nemzeti alaptantervbe (NAT), mégpedig lényegében ugyanabban a formában, ahogyan azokat az Európai Referenciakeret tartalmazza. Az egyetlen szemléletbeli eltérés az, hogy a matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciákat a NAT nem egységben kezeli, hanem a matematikai kompetenciát a természettudományostól elválasztja. Így a magyar közoktatási rendszerre a NAT 9 kulcskompetencia fejlesztését deklarálja, amelyek azonban tartalmukban és megközelítésükben (sőt nagyrészt megnevezésükben is) teljesen azonosak az EU-s nyolc kulcskompetenciával. Kulcskompe -tencia Terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 1. Anyanyelvi kommuniká ció A tanuló rendelkezzen az életkori sajátosságának megfelelő anyanyelvi ismerettel (szókincs, szövegalkotás stb) A szóbeli és írásbeli kommunikáció elsajátítása. Megfelelő szókincs kialakítása adott szövegkörnyezeten keresztül: szépirodalom ismeretközlő dokumentum szövegeken keresztül fogalomalkotás szövegértelmezés szövegalkotás véleménynyilvánítás szituációs játékok kooperatív tanulás - tanulási motivációt fokozó tanítási modell - közlés - magyarázat - beszélgetés -felfedezéses tanulás - aktív fogalomalkot ás 2. Idegen nyelvi kommuniká ció A tanuló életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően használja a tanult idegen nyelvet Megfelelő szókincs fejlesztésen keresztül: - fejlesszük a tanuló kommunikációs készségét - más népek kultúrájának A beszéd - szöveges gyakorlatok végzése: - szövegolvasás - szövegértés - szövegalkotás - szituációs játékok - párbeszéd - képességhez igazodó tartalmi differenciálá s, diszlexiás, díszgráfiás

19 megismerését - szerepgyakorlat - egyéni előadások tanulóknál elsősorban auditív megközelítés sel A várt eredmények 1. Anyanyelvi kommunikáció : A tanuló az adott helyzetben az életkori sajátosságának megfelelő módon tudja megfogalmazni és kifejezni a mondanivalóját. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: A hallott és olvasott idegen nyelvű szöveg értése. Írás és beszédkészség mérhető fejlődése. Kulcskompetencia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 3. Matematikai Matematikai gondolkodás fejlesztése az összefüggések megláttatása Szaknyelv használata, fejlesztése Logikus gondolkodásra való - alapműveletek gyakoroltatása - összefüggések keresése-elemzése - eszközhasználat - cselekedtetés - szemléltetés egyszerű, átlátható ábrákkal

20 törekvés Matematikai ismeretek és a mindennapi problémák összekapcsolása - modellalkotás - grafikon készítése, olvasása - táblázat készítése, olvasás - algoritmuskövetés, megjegyzés, alkalmazás - analógia felismerésalkalmazás -interiorizációs stratégia kondicionálás, gyakorlás -probléma felvető módszer A várt eredmények: Követni és értékelni tudja: - matematikai problémákat - alkalmazza az ismerős eljárásokat - tudja jelölni az adatokat - a grafikonok ábrázolása és olvasása során elemezze a kapott adatokat Kulcskompe tencia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 4. Természettudományos 5. Digitális A környezetünkb en lévő, jelenségek, változások, törvényszerűsé gek megismerése és megértése. Az információs társadalom technológiáina k biztos és kritikus használata. A magyarázatokon, tapasztalatokon, előrejelzéseken keresztül tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá a tanulók számára a környezeti változások okokozati összefüggéseit. Komplex információ előállításán keresztül segítsük az eszközök használatát és a felkészülésben, kutatásban való szerepüket. - környezettudatos magatartás kialakítása - kísérletezés - - új technológiák berendezések megismerése, működtetése - kritikai állásfoglalás az áltudomány és technika ellenes megnyilvánulások kal szemben. Információ: - felismerés - visszakeresés - értékelés - tárolás - előállítás - bemutatás - csere Hálózati kommunikáció használata - aktív fogalomalkotás - szemléltetés - asszociációs stratégia - deduktív tanulási stratégia - információ átadás- átvétel - lényeglátás képességének tanulása szókincsbővítés, szövegértés, szövegalkotás - a megértést szolgáló technikák ismerete, alkalmazása

21 A várt eredmények 4. Természettudományos: A természettudományos és a műszaki ismeretek összekapcsolása a hétköznapi életben felmerülő problémák során. 5. Digitális: Felismerje az adott problémán keresztül az információ hitelességet és megbízhatóságát. Kulcskomp etencia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 6. Hatékony, önálló tanulás A folyamatosan kialakuló élettapasztalat valamint a szerzett tudás segítse elő az eredményes tanulást. A tanulás iránti igény felkeltése. A tanuló hozzásegítése az egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az önismeret tudatában képes legyen megtalálni a számára megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket. Képzési lehetőségek ismertetése: - útmutatás - támogatás Tanulási technikák elsajátíttatása. Informális tanulás Tanulási motivációt fokozó tanítási modell Kondicionálás, gyakorlás - az értő olvasás fejlesztése - számítógépen való írás eszközzé tétele Önismeretet elősegítő programcsomagok A várt eredmények 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulás iránti motiváció megléte. Az ismeretek hatékony felhasználásán keresztül aktívan részt vesz a közös munkában, és tudását megosztja másokkal. Kulcskompete ncia terület1 CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 7. Szociális és állampolgári Alkotó módon, aktívan és felelősségteljesen vegyen részt szűkebb és tágabb környezete életében valamint A társadalmi és kulturális normák kialakításán keresztül valósuljon meg az egyén és a közösség kritikus és kreatív együttműködése. Együttélési technikák alkalmazása: - közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása - demokratikus értékek -megbeszélés, beszélgetés - közlés, magyarázat - szituációs játékok - kooperatív módszer

22 pozitív irányú alakításában. kinyilvánítása - tolerencia megléte - felelősségérzet kialakítása - alkotó részvétel A várt eredmények 7. Szociális és állampolgári A tanuló magatartásában megnyilvánul: - közügyekben való hatékony részvétel - tolerencia a különböző vallási, etnikai és kulturális csoportok iránt - kötődés a szűkebb közösségéhez, lakóhelyéhez, hazájához, és az EU-hoz. Kulcskompeten cia terület CÉL Feladat Módszer Általános tantervű SNI 8. Kezdeményező -képesség és vállalkozói kompetencia A közeli és távoli célok érdekében a tanuló képes legyen a kínálkozó lehetőségek érdekében egyéni terveket készíteni és végre hajtani. A tanuló az iskolai mikró és makroközösségei nek kihívásán keresztűl tapasztalhassa meg: - kezdeményezés - a vállalkozás - a kinálkozó lehetőségek megragadását. Feladatokon keresztül valósuljon meg: - tervezés, elemzés - kockázatfelmérés - szervezés (egyéni, csoport) - irányítás - vezetés - értékelés Célirányosan szervezett szabadidős tevékenységekbe n és természetes élethelyzetekben - foglalkozások megismerése - felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok - személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán A várt eredmények 8. Kezdeményező-képesség és vállalkozói kompetencia: A tanuló tudjon a céljainak megfelelően egyéni terveket készíteni és azt végrehajtani. Kulcsko mpetenc ia terület CÉL Feladat A várt eredmények Általános tantervű SNI Módszer Általános tantervű SNI

23 9. Esztétik aiművésze ti tudatoss ág és kifejező képesség A tanuló váljon nyitott, érdeklődő, fogékony és kreatív személyiség gé a művészetek iránt. A széleskörű oktatónevelő munkán keresztül mutassunk rá a hazai az emberjogi, és az egyetemes kulturális örökség fontosságá ra. Kialakuljon: - a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény - a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése Nyitottság, fogékonyság a kreatív művészi kifejezések sokfélesége iránt. A reális önértékelés kialakulásáv al az egyéni stílus kialakulása, vélemény alkotás a különböző művészi ágak érzelmeket megmozgató hatásáról. - Műalkotások elemzése - Nézőpontok összevetése Következtetések levonása - Kulturális intézmények látogatása - Alkotó részvétel - bemutatás, szemléltetés, - filmvetítés - divat stílusok, műalkotások hatáselemzé se lakberendez ő programok A várt eredmények 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Kialakuljon a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése. A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek: - tanárok külső továbbképzéseken való részvétele - belső továbbképzések, önképzés - mentorálási program - szaktanácsadás igénybe vétele A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: - a személyiség komplex megismerése - tehetségazonosítás - tanulási problémák felismerése észlelése nehézség (SNI) zavar (NT) - részképesség-zavarok kiszűrése - tanulási stratégiák és módszerek megismerése Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere: - mérések: diagnosztikus (bemeneti) mérések formatív (visszajelző, szabályozó) szummatív (lezáró minősítő) mérés-értékelés - mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése

24 Módszertani elemek: - tanulásszervezési technikák alkalmazása - tanórai differenciálás - kooperatív tanulás - egyéni és csoportos projektmunka - prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása. A tanulni-tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe: - a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése - kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, - az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával - küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel. 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség teljes körű kibontakoztatásának segítése (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés). Iskolánk tanítási gyakorlatában az értékek egyensúlyára törekedve az állampolgári eszménykép körvonalait vázolja fel. Ennek megfelelően az értékek öt csoportját határozhatjuk meg: A biológiai lét értékei: az élet tisztelete, az egészség értéke Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önművelés A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség A humanizált társadalom- és világkép értékei: hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei, stb. Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai értékek közvetítése, amelyek a tanulói énkép kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy

25 túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok hatékony elemzését és különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testi, értelmi, mentális fejlődésének, rövidebb hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: élet. Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői. 6 8 éves kor A gyerekek iskolaéretten kerülnek az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza számára fontos személyekhez szülőkhöz, pedagógusokhoz való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része tanulási nehézségekben és magatartási problémákban fejeződik ki. Az első osztályba lépő gyereknél az 1. félév során szakszerű szűrővizsgálatot végeztetünk, és a problémás tanulókkal szakemberek is foglalkoznak éves kor Ezen korú gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt kapcsolatok helyét a társas kapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok. S már ekkor megfigyelhető az érzelmi hangulati labilitás, mint a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, amelyek kezelése fontos feladat. Részképesség zavarokkal ritkábban találkozunk, s a beilleszkedési nehézségek nagy része is megoldódik erre a korra éves kor Főleg az önmegismerés igénye jut kifejezésre, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartás problémát. A céljaink között szereplő esetmegbeszélő csoportokban (pszichológus vezetésével a pedagógusok körében) nagy hangsúlyt kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése is. Tervünk, a korosztály részéről jelentkező nagymértékű önismereti igény csoportfoglalkozásokban való segítése, melyek vezetését pszichológus végzi 8. évfolyamon 30 órás önismereti tréning keretében. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás. Ezt évek óta kiemelten kezeljük. Külön pályaválasztási szülői értekezletet tartunk a 7 8. évfolyamon. Bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók

26 eligazodását a választott pálya, középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban az osztályfőnök feladata. Ennek érdekében megismeri a gyerekek személyiségvonásait, családi körülményeit, társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan követi mindezek alakulását. Nevelési partnerként működik együtt a szülőkkel, és az osztályban tanító pedagógusokkal. Segíti a tanulót mindennapi tapasztalatainak értelmezésében, eligazodni az ellentmondásos, változó valóságban. Hozzájárul a társadalom és az egyén perspektivikus értékeit egyaránt kifejező értékrendjük kialakításához. Fejleszti erkölcsi fogalom- és normarendszerüket, tulajdonságaikat, az erkölcsi ítéletalkotáshoz, önálló döntéshez szükséges képességeiket, gazdagítja érzelemvilágukat. a, Gyermekközpontúság Gyerekeinknél törekszünk a testi biztonság mellett, az érzelmi biztonság megteremtésére is. Minden tanuló érezze magát jól az iskolában, vegye körül kellemes környezet, érezze azt magáénak. A gyerekek egyéniségéhez empátiával közeledünk. A velük szemben támasztott követelmények ne okozzanak túlterhelést, szorongást. A fejlesztésükhöz igénybe vett időt optimálisan hasznosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában példaértékű rend és fegyelem uralkodjon. A gyermek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez kedvező és ingerdús környezetet teremtünk. Segítjük őket eligazodni az információk világában. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a személyességnek. Nagyra értékeljük a pedagógus személyes hitelességét és példaadását. A rászoruló vagy hátrányos helyzetbe kerülő gyerekeket átsegítjük a nehézségeken. A gyermekközpontúság a képzési programban is megjelenik. b, Képzési specialitások kéttannyelvű oktatás, tehetségfejlesztés Tehetségfejlesztő, személyiségfejlesztő, értékközvetítő iskola vagyunk. A kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni karriertörekvésekhez. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Tanulni tanítunk, személyiséget formálunk. A tanár tanít, az atmoszféra nevel. Iskolánk stratégiája Magas szintű pedagógiai tevékenység törekszünk, hogy a legjobb minőségű oktatást nyújtsuk a tanulók számára. Megteremtsük az optimális lehetőségeket, hogy a gyerekek képességeinek megfelelő, lehető legjobb eredményt érjék el a kötelező oktatás végére. A komplex integrált tehetségfejlesztő program

27 eredményeként olyan személyiségjellemzőket alakítunk ki, amelyek a tanulókban elősegítik széleskörű továbbhaladási lehetőségeiket. Fejlesztjük tanítványainkban a saját út követésének igényét, és a tudásszerzés szükségletét. Célkitűzéseink között szerepel az angol nyelv magas szintű oktatása, ahol a tanulók ezt a nyelvet az anyanyelv mellett második nyelvként használják, és képessé váljanak idegen nyelven nemcsak magabiztosan kommunikálni, de gondolkodni is. Feladata: - 5. évfolyamtól többirányú, - intenzív képzés, - fakultatív tanórai foglalkozások szervezése az önálló ismeretszerzési képességek megalapozásához (tanulásmódszertan, önismeret). - Az 1. évfolyamtól felmenő rendszerben kéttannyelvű osztályok beindítása. Szervezeti forma Az iskolai oktatás alapvető szervezeti formája az osztályrendszerű tanítás. Az integrált komplex tehetségfejlesztő programba a 4. évfolyam elvégzése után kerülnek a tanulók a tantárgyi és pszichológiai tesztek eredményei alapján ebben az esetben az első osztályba sorolásnak nincsenek feltételei. A kéttannyelvű órák létszámtól függően kiscsoportos formákban is történnek. A magyar angol két tanítási nyelvű képzés esetén a program jellege és specialitása indokolttá teszi e képességmérés megszervezését. A köznevelési törvény a következőkben határozza meg a célnyelvi mérések szintjeit: 1. (1) Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában szervezhető, ahol három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a nevelésben-oktatásban résztvevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel a hivatal által szervezett A2, továbbá a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérésnek. (2) Az A2, továbbá a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló rendeletben a tanév második félévében meghatározott időpontban szervezi meg azzal, hogy az A2 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés az ötödik évfolyamos, a B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés a nyolcadik évfolyamos tanulók bevonásával kerül lebonyolításra az érintett iskolákban. (3) A mérések eredményét az érintett iskolák a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítják meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként a honlapjukon kötelesek közzétenni, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldik a hivatal részére.

28 A tanítás-tanulás folyamatának irányítása A folyamat megszervezésekor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a belső feltételeket, ösztönző erőket, amely a gyermekben rendkívül bonyolult kölcsönhatásában jelen vannak. Minden fajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció. A tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos a felfedezés örömének a megteremtése. A motívumrendszer kialakításának lehetőségei között első helyen kell említeni a sikerélményt. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az oktatási módszerekben teljes a pedagógusok szabadsága, önállósága, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a tanulók aktív részvételét biztosító módszerek a leghatékonyabbak, ezek vezetnek a legjobb eredményre. Pedagógiai munkánk fontos eleme, hogy visszacsatolást adjon a teljesítményekről. Fontos tehát, hogy az értékelés, ellenőrzés, osztályozás legyen rendszeres és folyamatos. A M A G Y A R A N G O L K É T T A N Í T Á S I N Y E L V Ű O K T A T Á S S A J Á T O S S Á G A I I. HELYZETELEMZÉS 1. A nyelvoktatás jelentősége az Európai Unióban Az Európai Unió alapelve: az egység megteremtése a kultúrák, a szokások, valamint a nyelvek sokféleségében, ahol a többnyelvűség fontos előnyt jelent. A kilencvenes évektől jelennek meg a nyelvgazdagítási célú angol célnyelvű általános iskolai programok. Célja: Minden európai polgár legyen jártas saját anyanyelvén kívül két másik európai nyelvben is. Az esélyegyenlőség biztosítása jegyében mind több gyermek számára biztosítani kell a magas szintű nyelvi képzést. Az angol nyelv egyre szélesebb körű elterjedésével amely már világjelenség magyarázható az angol oktatás előtérbe kerülése. A nyelvoktatásnak a lehető legkorábbi szakaszban célszerű kezdődnie, és folytatódnia kell az iskolai évek alatt végig, a felsőoktatás során, majd felnőtt korban is. Egy nyelv korai intenzív tanulása hamarabb és megalapozottabban ad lehetőséget egy másik (vagy több) idegen nyelv későbbi elsajátítására a további iskolafokokon.