Szénhidrogének 1
Szénhidrogének n 2n+2 n=1, 2, 3... n 2n n=2, 3, 4... n 2n-2 n=2, 3, 4... n 2n-6 n=6, 7, 8... paraffin szénhidrogének vagy nyílt láncú telített szénhidrogének Alkán Alkén (monoolefinek) és cikloparaffinok Alkin (acetilének), diének, ciklomonoolefinek Aromások (benzol és homológjai) 2
Alifás szénhidrogének 3
Paraffin szénhidrogének (Alkánok) n-alkánok izoalkánok NÓMENKLATÚRA 5-től: görög számnév + án IZOMÉRIA Konstitúciós izoméria: más kapcsolódási sorrend OMOLÓG SOROZATOT KÉPEZNEK egyetlen 2 csoporttal különbözik egymástól két analóg szerkezetű szomszédos tag kémiai tulajdonságok nagymértékben hasonlóak fizikai tulajdonságok fokozatosan változnak 4
5
6
Alkánok fizikai tulajdonságai 7
Fp (o) 0 van der Waals erők Fp (n-alkán) > Fp (izo-alkán) gáz 5 n folyadék Op. páros pár atlan transz láncvégi metilcsopor tok cisz láncvégi metilcsopor tok n 8
Alkánok kémiai tulajdonságai 9
Alkánok reakciói Parum affinis kevéssé poláris és polarizálható kötések 1.) Szubsztitúciós reakciók alogénezés (l 2 és Br 2 ) vagy hν 4 l 2 akt. 3 l + l l 4 Nitrálás 3 3 NO 3 3 2 NO 2 + 3 NO 2 10
11
Statisztikus eloszlás 12
13
2.) Oxidáció 2 n 2n+2 + (3n+1) O 2 2nO 2 + (2n+2) 2 O moláris égéshő: 157 kcal ( 2 ) Égéshő: standard állapotú kiindulási vegyület st. O 2 st. végtermék 14
3.) Izomerizáció 3 2 2 3 l 3 3 All 3 3 20% 80% vö. égéshő adatok + 6,5 O 2 2 kcal/mol + 6,5 O 2-687,5 kcal/mol - 685,5 kcal/mol 4 O 2 + 5 2 O 15
Konstitúciós izoméria - Szénatom rendűsége* 1.r. 2.r. 3 2 2 3 n-bután 3 2 2 2 n-butil 3 2 3 szek. butil 3 3.r. 3 2 3 izobutil 3 3 izobután 3 3 * a nem hidrogénatomot kötő kötések száma 3 terc. butil 16
3 3 2 2 O 3 1 2 3 2 1 1 = I. r. 17
Alkánok szintézise Fischer-Tropsch szintézis: exoterm reakció Redukciós módszerek: n O + (2n+1) 2 katalizátor n 2n+2 + n 2 O 2 kat. Na 2 l Wurtz szintézis 2R X Zn 2 2R "naszcens hidrogénes redukció" 18
Alkánok szintézise R Br LiAl 4 R + LiBr + Al 3 R MgX + 2 O R + Mg(O)X R Li + 2 O R + LiO O Zn(am) 2 lemmensen redukció 2 N N 2 O N N 2 2-2 O bázis Kizsnyer-Wolff- uang-minlon redukció 19
20
ikloalkánok 21
22
Gyűrűfeszültség ikloalkánok szerkezete ipotetikus planáris rendszerek Baeyer vegyértékszög-deformáció (anguláris/gyűrű feszülés) Pitzer anti-álláshoz képesti energiatöbblet (torziós feszülés) Nem planáris vegyületek van der Waals nemkötő atomok szterikus kölcsönhatása V-alakú boríték twist szék pszeudorotáció 23
kcal/mol Gy ű r ű f e sz ü l é s határérték 3 4 5 6 7 8 9 10 Gyűrűtagszám 24
25
26
27
Z iklohexán félszék kád Ea+ E Z félszék csavart kád Ea(a e) csavart kád Ea(a e) Z E kb. 2 kcal szék kb. 5% kb. 95% szék Z 28
A 3-3 nemszomszédos szénatom által definiált síkokra merőleges kötésirányok: axiális A többi kötés e két sík között van: ekvatoriális Pszeudorotáció: a gyűrűs vegyületek konformerjei szögfeszültség nélkül alakulnak egymásba 29
30
31
32
33
Dekalin cisz transz 34
transz-transz-transz anelláció cisz-transz-transz anelláció D B A D B A R R D B A R D B A R 3 3 3 3 35
Dinamikus NMR spektroszkópia 36
37
http://gytk.sote.hu/gyki/eloadas/nmr_2011_internet.pdf 38
Dinamikus NMR spektroszkópia A ciklohexán-d 11 hőmérsékletfüggő 1 NMR spektruma 39
Dinamikus NMR spektroszkópia 40
ikloalkánok előállítása 41
42
43
44
45
Kőolaj és földgáz /Petrolkémia/ A szénhidrogének feldolgozása és átalakítása 46
A Zsana-É-2. kút kitörése (1979) http://www.olajmuzeum.hu/pid23/tid1/ipartortenet 47
Zsana FGT http://www.olajmuzeum.hu/pid23/tid1/ipartortenet 48
Az oktánszám azt jelöli meg, hogy a vizsgálandó üzemanyag (benzin) milyen %-os összetételű izooktán /2,2,4-trimetilpentán/ és normál heptán-elegy komprimálhatóságával azonos. A normál heptán oktánszáma 0, a fent említett izooktáné 100. A gázolaj minőségének mérésére használatos a cetánszám fogalma. A cetán /normál szénláncú hexadekán/ kompressziós öngyulladási készsége jó, ellentétben az α-metilnaftalinéval. Ezért a két anyag különféle arányú elegyeit használják a Diesel olaj kompressziós öngyulladási készségének megállapítására. A kőolajban az egyes vegyületek nem a gyakorlati felhasználásuknak megfelelő arányban fordulnak elő, csupán lepárlással a kőolajtermékek iránt igényt nem lehet kielégíteni. Ezért van szükség feldolgozási módszerek alkalmazására. A két legfontosabb eljárás a reformálás és a krakkolás. 49
Reformálás Krakkolás 50
Forrás: Internet 51
Fontosabb származékok Kőolajpárlatok Benzin petroléter könnyű benzin ligroin nehéz benzin Petróleum (kerozin) Gázolaj (dízel- és fűtőolaj) Nehéz kenőolajok, folyékony és szilárd paraffin Fehér vazelin, sárga vazelin Pakura (goudron) 3 3 3 mágikus sav 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 + izooktán 52
Alkének 53
Olefinek (Alkének) n 2n kettőskötés 2 3 Nómenklatúra: a kettőskötést is tartalmazó leghosszabb szénlánc - olefinkötés - elágazás soportok: alkenil 2 etenil (vinil) 2 2 prop-2-enil (allil) 2 3 1-metiletenil alkilidén 3 3 2-metilpropilidén E, Z izoméria 54
Biológiai jelentőség - konformációt rögzíti 3 S 2 N 3 OO metionin enzim 2 2 N 3 OO enzim - etén növényekben 2 2 55
56
57
Konfigurációs izomerek Geometriai izoméria alkének két sp 2 hibridállapotú centrum összekapcsolásával (akirális) E-Z R R 1 Konfigur ációs izomer ek, mer t R R 1 R R 1 58
ahn-ingold-prelog konvenciók 1. 2. l 17 3 l 6 17 l 1 2 1 3 6 1 6 (E)-1-klór-2-metilbuta-1-én 59
E-Z izomerizáció nagy energia befektetést igényel 3 transz-buta-2-én 3 p orbitálok egy síkban vannak, optimális geometria a π kötéshez 3 3 p orbitálok merőlegesek egymásra, a legrosszabb geometr ia a π kötéshez 3 3 cisz-buta-2-én p orbitálok egy síkban vannak, optimális geometria a π kötéshez 60
1,33 A o o 1,54 A átlagos kötési energia 145,8 kcal/mol kötési energia 82,6 kcal/mol π kötés ~ 60 kcal/mol 61
Relatív stabilitás: hidrogénezési entalpiák (kcal/mol) 3 2 2 1,7 3 3 1,0 3 3-30,3-28,6-27,6 2 3 2 3 62
1. Diszubsztituált kettős kötés stabilabb, mint a monoszubsztituált 2. a transz-izomer stabilisabb, mint a cisz 3. a többszörösen szubsztituált olefinkötést tartalmazó vegyület stabilisabb oka: a) hiperkonjugáció (σ - π konjugáció) kevésbé fontos b) több sp 3 - sp 2 kötés és kevesebb sp 3 - sp 3 kötés a szubsztituáltabb olefinben 63
Alkének előállítása 64
65
Elimination α X Y X α Y β X Y X Y 1 3 1 4 α elimination β elimination 1,2-elimination 1,3 elimination 1,4 elimination carbene olefin 1,3-diradical cyclopropane 1,3-diene Reaction examples l l Ph l α α β I N N Br Br 1 3 1 3 Br 2 Br 1 4 2 NaO NaO 3 Mg Zn l 2 2 l Ph 66 1,n-Eliminations (n = 1 4) of two atoms or groups X and Y, which are bound to sp 3 -hybridized atoms.
Zajcev termék 67
68
69
70
71
E 2 reakció sztereokémiája: anti elimináció sztereospecifikus Ph 3 1 2 1S, 2R Br Ph Ph EtO Br 3 Ph 1S,2R EtO gyors 3 Ph Ph transz ( E ) α-metil-sztilbén Ph 3 1 2 1R, 2R Br Ph Ph Ph EtO Br 3 EtO 1R,2R 3 Ph Ph cisz ( Z ) α-metil-sztilbén 72
ofmann vs Zajcev L - b L a b ofmann - a L L = N( 3 ) 3 L = Br Zajcev 73
Regiospecifikus elimináció 3 3 2 2 2 Br 3 KO 3 2 3 3 2 regioizomerek 3 3 Br 2 3 3 KO 74
Monomolekuláris elimináció 75
E 1 L E 1 cb L E1cb N N NN O N N N N N N N 76
Acid catalysed elimination reaction of alcohols with E1 mechanism Primary alcohols: cc. 2 SO 4, 180 Secondary alcohols: 85% 3 PO 4, 160 Tertiary alcohols: 20% 2 SO 4, 85 77
További alkén szintézismódszerek 78
Wittig reakció R R O + ( 6 5 ) 3 P R' R' R R R' R' + ( 6 5 ) 3 P O aldehid v. keton foszfónium-ilid alkén trifenilfoszfin-oxid R' ( 6 5 ) 3 P + trifenilfoszfin R' X S N 2 X 6 5 R' 6 5 P 6 5 R' R Li alkil-halogenid 6 5 R' 6 5 R + 6 5 P 6 5 P 6 5 R' 6 5 R' R' a foszfónium-ilid rezonáns határszerkezetei 79
R O R + R' R' P( 6 5 ) 3 Ad N R R O R' R' P( 6 5 ) 3 R R O R' R' P( 6 5 ) 3 ( 6 5 ) 3 P O + R R' R R' 80
Első ipari alkalmazás természetes vegyület szintetikus úton történő előállítására http://de.wikipedia.org/wiki/wittig-reaktion Wittig G.; Pommer.: DBP 954247, 1956 Wittig G.; Pommer.: hem. Abstr. 1959, 53, 2279. 81
ii) Olefin metatézis (cserebomlás) M R 1 + R R 1 2 R2 + catalyst 82
Schrock catalyst Grubbs catalysts y = yclohexyl F 3 F 3 O N Mo O Ph l l P(y) 3 Ru P(y) 3 Ph N R l l N R Ph Ru P(y) 3 R = F 3 F 3 1 st generation 2 nd generation 83
iii) The eck Reaction catalytic system reaction conditions R 1 X + R 2 Pd(0) base R 1 R 2 + base X substrate reactant solvent product by-product R 1 = R 2 = aryl, vinyl EWG, EDG X = l, Br, I, OTf, OTs, N 2 + aryl Pd(0) mediated coupling of an or halide or sulfonate with an alkene vinyl 84
3. Redukció R R syn-addition szin-addíció Ni 2 B 2 Lindlar Pd/aO 3 2 R cis Olefin R R R Li/EtN 2 anti-addition anti-addíció R trans Olefin R 85
Olefinek kémiai tulajdonságai 86
Olefinek Addíciós reakciók (egy molekula egy másikhoz addicionálódik, és nem hasad ki semmi) Elektrofil addíció Ad E Alkén X 2 X X X 2 X Kétlépéses reakciók X X v = k 2 [alkén][x 2 ] alkén v = k 2 [alkén][x] k 2 (relatív) Et 2 = 2 1 = 2 10 2 Me 2 = Me 2 10 6 1 π és 1 σ kötésből két σ kötés; általában exoterm 87
Sztereokémia: Anti-addíció (X = l, Br) 3 Br 2 + 3 Br 3 3 Br Br Br + Br Br δ Br δ δ Br... Br δ Br Br Br Br Br Br Br 3 2 Br Br 3 δ Br δ Br Br 3 Br 88
a b Y X d e Y II/B. A N Y A N II/B. X a b Y d e a b Y Y d Y A a d N e b e II/B. X X A N II/A. Y A N II/A. a b X d e I/B. kt X I/A. X a A E -komplex A E b d e I/B. X A E I/A. X A E a b a b X X d e d e Y A N II/B. a b X kt sztereoszelektív és regioszelektív -komplex Y Y A N A N Y d e II/A. II/A. sztereospecifikus és regioszelektív I/B. I/B. sztereoszelektív és regioszelektív a b a b X X Y Y d e d e Y II/B. Y II/B. A N A N a b X d e kt X A E X A E a b X d e Y kt Y A N II/B. A N II/B. a b a b Y Y X X d e d e Olefinre nézve: sztereoszelektív (mivel két termék képződhet) és regioszelektív π-komplexre nézve: sztereospecifikus és lehet regioszelektív 89
Y A N II/B. X a b Y d e a b d e I/B. X A E I/A. X A E a b a b X X d e d e Y A N II/B. a b X kt sztereoszelektív és regioszelektív Y Y A N A N Y d e II/A. II/A. sztereospecifikus és regioszelektív -komplex I/B. sztereoszelektív és regioszelektív X A E a b X d e Y kt Y A N II/B. A N II/B. a b a b Y Y X X d e d e 90
a b Y X d e Y II/B. A N Y a b d Y A N a e b II/B. X X d e kt I/B. X A E Y A N II/A. Y A N II/A. a b X d e I/A. X A E -komplex a b d e I/B. a b X a b X Y Y d e d e Y II/B. Y II/B. A N A N a b X d e kt X A E 91
Francis kísérlet (1925). Az ionos mechanizmus indirekt azzal támasztható alá, hogy sem magas hőmérsékletre, sem ultraibolya fényre nincs szükség a reakcióhoz (ellentétben a paraffinek gyökös mechanizmusú halogénezésével). A brómmolekula első lépésben elektrofilként való részvételére pedig abból lehet következtetni, hogy a reakciót metanolos lítium-klorid oldatban végezve (az olefinhez brómot adva) a termékként képződő dibrómszármazék mellett bróm-klór-származék, sőt bróm-metoxi származék is keletkezik, de diklórszármazék vagy dimetoxiszármazék nem. A klór a reakcióelegyben csak negatív kloridionok alakjában van jelen. Abból, hogy a reakcióban diklórszármazék nem képződik, arra lehet következtetni, hogy mindkét halogénatom nem kapcsolódhat anion alakjában az olefinmolekulához, az egyiknek kation formájában kell rész vennie az addícióban. Pillératomjukon különbözőképpen szubsztituált (és ennek következtében eltérő nukleofilitással rendelkező) olefinek azonos körülmények között kivitelezett brómozási reakciói eltérő sebességgel mennek végbe. Ebből az következik, hogy az olefin a reakcióban nukleofilként vesz részt, tehát a brómmolekula az elektrofil, ennek is a kationos (Br + ) része, amely a brómmolekulából heterolízissel képződik. A transz-termék kizárólagos megjelenése pedig a két lépésben történő elektrofil addíciós reakciót (sztereospecifikus transz-addíció) támasztja alá. 92
X: l, Br ( 3 O + + l /Br ) Regiokémia: Markovnyikov szabály 1870 Markovnyikov adduktum X R X R P X R R (A a legkevésbé, X a leginkább szubsztituált szénhez!) Karbokation stabilitás: 3 > 2 > 1 93
94
95
96
A Markovnyikov-szabály érvényes: R 3 O OSO 3 O 2 R I X l R 3 X R 3 OSO 3 R l 2 l O O R l 2 I Anti-Markovnyikov orientáció: 1. R 2 B R' R' R R' B R' 2 O, O 2 O 2 R O 97
2. Gyökös reakció Ad R Br In Br Anti-Markovnyikov 3 2 Br 3 2 Br 3 2 Br Br Br 3 2 2 Br főter mék 3 3 Br mellékter mék Gyökstabilitás: 3 o > 2 o > 1 o (vö. kötés disszociációs energia) Így F nem, mert kötés dissz. energia túl nagy I nem, mer t I nem elég r eaktív 98
brómgyök képződés: R O O R 2 RO RO + Br RO + Br 3 2 Br Br 3 2 2 + Br 3 2 Br Br 1-brómpropán ~80% propén 3 2 Br Br 3 3 + Br Br 2-brómpropán ~20% + Br hν Br 2 + Br -Br Br ciklohexén allil-típusú gyök 3-brómciklohexén 99
O O 2 3 + N Br hν 2 2 Br + N O O propén N-brómszukcinimid allil-bromid szukcinimid Alacsony Br 2 koncentráció esetén (N-brómszukcinimid esetén) az addíció háttérbe szorul, az addíciós termék könnyen visszaalakul a kiindulási olefinné. Magasabb Br 2 koncentrációnál az addíciós reakció kerül előtérbe az elsőként támadó bróm-gyök reakcióját követően a második bróm-gyök egy másik brómmolekulából származik, amelyhez viszont magasabb brómkoncentráció szükséges. Br + + Br 2 Br Br Br + Br 100
Gyökös polimerizáció In 2 2 In 2 2 2 2 In 2 2 2 2... Stabilizálódás, pl.: In ( 2 2 ) n 2 2 2 ( 2 2 ) 2 In n In ( 2 2 ) n 2 2 2 ( 2 2 ) 2 In n 101
102
O O Mn O O K O O K Mn O O O O Os O O O O Os O O 103
Br Br Br + Br O O O O O + O R R epoxide 104
Sharpless aszimmetrikus epoxidálás O O O 2 Et O 2 Et L (+)-DET (6-12 mol%), R x O tert-buoo (standard) or Ph( 3 ) 2 OO, Ti(OiPr) 4 (5-10 mol%), 3 Å molecular sieves, 2 l 2 O R x O R x O D-(-)-DET, ROO,Ti(OiPr) 4, 3 Å molecular sieves, 2 l 2 O R x O 105
Aszimmetrikus szintézis Optikailag aktív vegyület nem képződhet, ha minden reagens és körülmény szimmetrikus Optikailag aktív vegyület nyerhető: - egy sztereoizomerből kiindulva // rezolválás - aszimmetrikus elem jelenlétében aszimmetrikus szintézis a) optikailag aktív szubsztrátbólvagy aszimmetrikus indukcióval: b) optikailag aktív reagensből c) optikailag aktív katalizátorral vagy oldószerrel - sztereoszelektív szintézis: egy sztereoizomer a főtermék - sztereospecifikus reakció: egy bizonyos izomerből az egyik sztereoizomer képződik 106
O O OEt Z R R 1 R 2 OEt O O (2S,3S)-(-)-Diethyltartarat R 2 Molekularsieb O O O S R 2 O R R 1 ( 3 ) 3 -O-O- / Ti(O i Pr) 4 O R 1 O OEt OEt O O (2R,3R)-(+)-Diethyltartarat R O R R R < R 1 < R 2 S 107
O O OEt E R 2 R 1 OEt O O (2S,3S)-(-)-Diethyltartarat Molekularsieb R O O S O R 2 R 1 O R ( 3 ) 3 -O-O- / Ti(O i Pr) 4 O O OEt OEt O O (2R,3R)-(+)-Diethyltartarat R 2 S R O R R 1 R < R 1 < R 2 R 108
Alkének oxidatív hasítása 1. Ózonbontás (1,3-dipoláris cikloaddíció) R 1 R 3 R 2 R 1 O 3 O 2 l 2 R 2 v.l 3 O O R 3 ozonid reduktív Zn/ 2 O oxidatív 2 O 2 / 2 O R 1 O + O R 2 R 3 R 1 O R 2 + O R 3 O 109
2. KMnO 4 R 1 R 2 R 3 KMnO 4 O R 1 O O + O R 2 R 3 Alkének szubsztitúciója az olefines szénatomon O 3 2 Pdl 2,ul 2 2 O,l 3 3 Pdl 2,ul 2 2 2 150 o 3 O 110
Addíció vs. szubsztitúció 3 2 l 2 l 2 l l 25 o 3 2 o 500 addíció l 2 2 szubsztitúció régiószelektív, " allil-helyzetű" klórozás Szubsztitúció: O 2 2 NBr O R 2 2 Br 2 oxidáció SeO 2 R= l 4 R oxidáció (katalitikus) R 2 O OO 2 111
http://www.chem.uky.edu/cours es/che232/j/welcome.html 112
Alkének nukleofil addíciói 113
Nukleofil addíció szén - szén többszörös kötésre EWG: Y EWG bázis Y 2 2 EWG Elektronszívó csoport kell!! O O O O N, NO 2, SOR, SO 2 R, R, OR, N 2 Michael-addíció: a.) 2 N NaOEt EtO 2 5 O 2 2 N b.) OOR 1 R 2 N R 2 N OOR 1 114
ikloalkének cisz kettőskötés a pir ossal jelzett atomok egy síkban vannak a) planár is b) nem planár is 115
Diének 116
Szerkezet Diolefinek A Kumulált B A 2 2 3 B allén Konjugált 2 2 buta-1,3-diene 2 2 izoprén 3 Izolált 2 ( 2 ) n 2 117
Allének kiralitása π bonds in allenes are perpendicular A B B A hiral compounds with at least two substituents on terminal carbons 118
allene mirror 3 3 3 3 cf. spirane N N N N 119
Axiális kiralitás Br 3 O2 Br 3 OO OO Br 3 S Br Br OO 3 3 OO 1. Br > és OO > 2. Elülső alacsonyabb felől a hátulsó magasabb felé. 120
Előállítások Diolefinek Br 2 2 2 2 Br 2 2 Br Br Br allil-brómozás 2 2 3 KO -Br 2 2 Br Br Zn 2 2 allén kumulált 121
Előállítások Diolefinek O O Reppe-féle eljárás (csőreaktor, folyamatos üzem, 90%-os összhozam) u 2 2 6 atm 100 o Na 2 PO 4 / 3 PO 4 koksz (dehidráló kontakt) O 2 2 O buta-1,3-dién 260 o - 2 O 2 /Ni 200 atm O konjugált 2 2 2 2 O 3 PO 4 70 atm 260 o O 122
ofmann-féle kimerítő metilezés és termikus bontás 123
Előállítások Diolefinek 2 2 2 I 2 2 2 I + 2 Na - 2 NaI 2 2 2 2 diallil 2 2 izolált 124
ofmann-féle kimerítő metilezés és termikus bontás ofmann elimináció 125
Diolefinek Kémiai reakciók Konjugált: 1,2 vs. 1,4 addíció 2 2 2 2 Br 2 5 1,2 1,4 Br 2 2 Br 2 2 Br Br 126
KINETIKUS ÉS TERMODINAMIKUS KONTROLL 2 2 + +Br 2 2 2 2 2 1 A Br B 4 1 2 2 2 3 2 2 Br Izolált pozitív töltés Mezoméria stabilizált pozitív töltés Kinetikus kontroll: a végtermékek az aktiválási szabadentalpiájuknak megfelelő arányban keletkeznek, azaz képződési sebességüknek megfelelő arányban (a gyorsabban képződő B termékből lesz több, gyorsabban pedig a kisebb aktiválási szabadentalpiával rendelkező reakció fut le, G B *< G *). Termodinamikus kontroll: a végtermékek a képződési szabadentalpiájuknak megfelelő arányban keletkeznek azaz stabilitásuknak megfelelő arányban (a stabilisabb termékből képződik több, azaz a nagyobb képződési szabadentalpiával rendelkező termékből, G B < G ). 127
Kinetikus és termodinamikus kontroll G G= -T S G * G * B A G B B G G = G - G B reakciókoordináta Kinetikus kontroll B Termodinamikus kontroll 128
G G * G * B A G G B G = GB - G B reakciókoordináta Mind kinetikus, mind termodinamikus kontroll alatt B lesz a főtermék. 129
3 2 2 A Br 2 Br 3 2 Br B E B k 1 A k 2 -k 1 -k 2 G B * G B A G * B G G r 130
ikloaddíció 131
Koncertikus (összehangolt) reakció A reakció egy lépésben (köztitermék képződése nélkül) megy végbe, két vagy több kötésváltozással. A változások szinkron vagy aszinkron módon mehetnek végbe. Gyűrűs átmeneti állapoton keresztül periciklusos reakciók cikloaddíciók elektrociklusos reakciók elektrociklizáció cikloreverzió szigmatróp átrendeződések keletróp reakciók Nem gyűrűs átmeneti állapoton keresztül S N 2 reakció 132
Pályaszimmetriák m 2 A S S A A S S A 133
Woodward-offmann szabályok pályaszimmetria (orbitálszimmetria) megmaradásának elve 1965 Kémiai Nóbel-díj Azok a reakciók megengedettek (mennek végbe könnyen), amelyekben az eduktumok (kiindulási vegyületek) reakcióban résztvevő pályáinak a produktumokban (keletkezett vegyületek) azonos szimmetriájú pályák felelnek meg. Kísérleti tények adottak, amelyeket elmélettel támasztunk alá. Fukui (1952) Az elv alóli kivételek azt jelentik, hogy az orbitálszimmetria megmaradásának elve szükséges, de nem elégséges feltétele egy adott reakció végbemenetelének. Tehát hiába engedi meg a reakciót az elv, ha más körülmény nem felel meg a reakció végbemeneteléhez. a a reakció másképpen megy, az nem a törvény felfüggesztését jelenti, hanem más, kedvezőbb energetikai út megnyílását ( azok a reakciók megengedettek, mennek végbe könnyen ). A reakciók végbemeneteléért mindig energiatényezők felelősek. Itt aktiválási energiák vannak, amelyeket becsülni tudunk a pályaszimmetriából. Az atomfizikában elemi megmaradási tételek érvényesülnek. A kémiában az aszimmetriának volt jelentősége (optikai izoméria) ez a szabály viszont a kémiának a szívébe hozta be a szimmetriát. A törvények szimmetriája, a kultúra egyik centrális eleme bekerült a kémiába. Szakmai és kulturális jelentőség. 134
Diels-Alder reaction pericyclic reaction cycloaddition reaction, [4+2] diene + dienophile 6-membered ring 4π 2π stereospecificity regioselectivity no significant solvent effect high negative entropy of activation 135
[4+2] Diels-Alder reakció O O + O melegítés O O O 3 3 + + 3 endo exo ROO 2 OOR + OOR 136
Elektrociklizáció és cikloreverzió 137
hν 1 2 diszrotáció 4 3 konrotáció 4n hν 1 2 diszrotáció 4 3 konrotáció 2 3 hν 1 4 konrotáció diszrotáció 6 5 4n+2 hν konrotáció diszrotáció 138
4n elektronos rendszerek 2 3 3 3 3 2 2 konrotáció 139
m 3 3 3 3 m m diszrotáció 140
4n+2 elektronos rendszerek 2 3 3 3 3 2 2 konrotáció 141
m 3 3 3 3 m m diszrotáció 142
Átmeneti állapotok ückel szerint elektrociklizáció cikloreverzió 4n+2 n=1 aromás hν 4n n=1 antiaromás 143
Poliolefinek a természetben 3 O 3 3 3 3 O 3 3 3 E Vitamin 3 3 3 3 O 3 A Vitamin 3 O O 3 3 O O ( 2 3 2 ) n ubikinon (koenzim-q) 'polipr enil-kinon' 144
Alkinek 145
Acetilének (Alkinek) n 2n-2 Kötési energia 200 kcal/mol 1,2 A sp sp Nómenklatúra Főlánc: az alábbi prioritás szerint: 1. a legtöbb telítetlen (kettős és hármas) kötést tartalmazza, 2. a leghosszabb legyen, 3. a legtöbb kettős kötést tartalmazza, 4. a telítetlenségek a legkisebb helyszámot kapják, 5. a kettős kötés kisebb helyszámot kap, mint a hármas kötés, ha van választási lehetőség, 6. a legtöbb előtagként megnevezhető szubsztituenst tartalmazza. 146
7 6 3 4 3 2 2 5 3 2 1 2 2 3 2-etil-4-metilhepta-1,3-dién 1 2 3 4 5 2 2 pent-1-én-4-in 6 3 5 4 3 2 2 3 2 1 5-metilhex-1-in 147
Egyértékű csoportok a számozás a szabad vegyértékű szénatomról indul: 2 vinil (etenil) 2 2-propinil 2 2 allil (2-propenil) a főlánc kiválasztása egyébként a szokásos módon történik Többértékű csoportok -ilidén 3 2 propilidén -ilidin 3 2 propilidin 148
Előállítás 1., R 2 X 2 R KO, R R, KO, R R, X X, ha R = NaN 2 R 2. R 1.NaN 2, 2.R Br, R R 149
Reakciók I. Addíció 1. Elektrofil addíció: X Markovnyikov-szabály R Br Br R 2 O 3 2 l 2 Br Al 2 O 3 2 O Br Br 2 R 3 Br R 2 Anti-Markovnyikov: peroxid v. fény iniciálással Br R R Br 2 O 2 150
X 2 (X = l, Br) Br Br 2 Br transz alacsony hőfok sztöchiometrikus Br 2 Szerves sav addíciója 3 OO Zn 2, 3 O O 2 vinil-acetát Vízaddíció 2 SO 4 gso 4 tautomerizáció 2 O 3 O 3 gso4 2 SO 4 3 2 O 3 3 O 151
2. Nukleofil addíció Az olefinek esetében csak aktivált (erősen elektronszívó csoportot tartalmazó) kettős kötésekre RO KO RO RO RO 2 vinil-éter 3. idrogénezés - Redukció aktív katalizátorral R 1 R 2 R 1 2 2 R dezaktivált katalizátor esetén: olefin keletkezik II. Szubsztitúció: - alkilezés III. Oxidatív hasítás - Oxidáció R 1 O O R KMnO 4 p ~ 7 R 1 R KMnO 4 100 R 1 R OO OO 152
IV. A konjugált bázis addíciós reakciója R R O bázis R R O Előfordulás Biológiailag aktív vegyületekben - szintetikus ösztrogén és gesztagénhatású vegyületek 3 3 O 3 O O O 17α-etinil-tesztoszter on 17α-etinil-ösztr adiol gesztagén pl.: születés szab. ösztrogén pl.: fogamzás gátl. 153
Acetilén előállítása és felhasználása ao 3 Kõszén hevítés - O 2 ao 3 ívfény 2500 o N 2 an N + 1100 o kalcium-ciánamid mésznitrogén a 2 + O kalcium-karbid N 4 NO 3 2 N N klórcián N 3 + l N ciánamid 2 O acetilén (az egész szerves kémia felépíthetõ belõle) 2 Na N 2 500 o Na + N N Na R R l l Na Na N N R R N N hidrolízis R R N OO dekarboxilezés R R N 154
Poliacetilének a természetben 2 ( 2 ) 4 ( 2 ) 7 Eritrogénsav Oncogena klaineana (vírus) O O Dihidromatricariasav Matricaria inodora (ebszékfű) 2 O O Nocardia acidophilus (baktérium) 155
Aromás szénhidrogének 156
Aromás monociklusos szénhidrogének 157
1. Benzol hipotetikus ciklohexatrién alternáló egyes- és kettőskötések 2. Rezonancia határszerkezetek 158
Benzol indukált tér Külső mágneses tér 1 NMR: δ aromás- : ~ 7-8 ppm δ olefines- : ~ 5-6 ppm 159
Rezonancia enegia: tényleges energia - legalacsonyabb energiájú határszerkezet Benzol atomizációs hő: 1323 kcal/mol (mérés) kötési energiákból számítva: 1289 kcal/mol (A v. B) Rezonancia energia: 1323-1289 = 34 kcal/mol A B Empirikus rezonancia energia: 2 benzol 2-120 kj/mol - 210 kj/mol 3 (-120)-(-210) =150 kj/mol 160
iklusosan delokalizált pályák felépítése 161
Antiaromás rendszerek 162
Az eddigiekben lineáris delokalizált rendszereket ismertünk meg. Felvetődik a kérdés, hogy megváltozik-e a delokalizáció jellege, ha a rendszer gyűrűs. Ennek tanulmányozására gondolatban építsünk fel azonos kiindulási vegyületekből lineáris és ciklusos delokalizált rendszereket. a két kiindulási vegyület egyesítése csak egy ponton történik, lineáris, ha két ponton, ciklusos delokalizált vegyület jön létre. Az egyesítés helyeiről természetesen gondolatban egy-egy hidrogénatomot el kell vennünk a σ-kötések kialakítása miatt. Az új π-pályák a megfelelő kiindulási pályák kombinálódásából jönnek létre és a szükséges számú elektronnal a legalacsonyabb energiaszintű pályák népesülnek be. Mivel csak az azonos, vagy közel azonos energiaszintű pályák kombinálódnak egymással jelentősebb mértékben, első megközelítésben feltehetjük, hogy a többi pályák energiája nem módosul lényegesen. ogy a kombinálódás során kötő, vagy lazító kölcsönhatás lép-e fel, azt a kombinálódó pályák fáziselőjeleiből eldönthetjük. A kötő kölcsönhatás energiacsökkenéssel, a lazító energianövekedéssel jár. 163
2 + + -2 2 2 2 2 164
A fent elmondottak alapján egyesítsük az allilgyököt és a metilgyököt. a az egyesülés az allilgyöknek csak az egyik végén történik, a lineáris szerkezetű 1,3-butadién (továbbiakban: butadién), ha mindkét végén, akkor a ciklusos 1,3-ciklobutadién (továbbiakban: ciklobutadién) keletkezik: 2-2 + + + + 2 2-4 2 2 2 165
Antiaromás rendszer képződhet minden olyan esetben, amikor ciklusos delokalizációra megvannak a feltételek (1. a gyűrűt felépítő valamennyi atom sp 2 -hibrid állapotban van; 2. a gyűrű koplanáris és 3. a delokalizált pályákat 4n π-elektron tölti be). A ciklobutadién (és hasonlóképpen más antiaromás rendszerek is) instabil, igen reakcióképes vegyület, előállítása eddig csak különleges körülmények között sikerült (a ciklobutadién reakcióképességéhez az elmondottakon kívül hozzájárul az erős gyűrűfeszültség is). A ciklobutadién π-pályáinak fáziselőjeleit könnyen megkaphatjuk úgy, hogy a lineáris rendszer pályáit gyűrűbe hajlítjuk. Az ábrából látható, hogy valamennyi pálya ugyanazokra a szimmetriaelemekre (két egymásra merőleges szimmetriasík) szimmetrikus vagy antiszimmetrikus. Az is látható, hogy a degenerált pályákon a fáziselőjel-váltások (vagyis a gyűrű síkjára merőleges csomósíkok) száma azonos, és ez jelzi energiaszintjük azonosságát is. (Az ábrákon az egyszerűség kedvéért a kombinálódó p-pályák egyik felének a fáziselőjelét adtuk meg, a másik felüké természetszerűen ellentétes.) 166
+ - + - E - + + - + - - + + - - - + + - - E 3 + - + + + + + + + + + + 167
Aromás rendszerek 168
Egyesítsük most a 2,4-pentadienilgyököt (továbbiakban: pentadienilgyök) és metilgyököt a korábban már mondottak szerint. a az egyesülés a pentadienilgyöknek csak az egyik végén történik, a lineáris szerkezetű 1,3,5- hexatrién (továbbiakban: hexatrién), ha mindkét végén, a ciklusos 1,3,5- ciklohexatrién* vagy közismert nevén benzol keletkezik: * Ez valójában egy hipotetikus szerkezet, l. előbb + + 2 + + -4 2-2 2 2 2 2 169
A hexatrién kialakulása lényegében hasonlóan írható le, mint a butadiéné: a pentadienilgyök nemkötőpályája a metilgyök p-pályájával kötő- vagy lazító kölcsönhatásba lép és egy kötő- és egy lazítópálya alakul ki. Mivel az elektronok ismét csak a kötőpályát népesítik be, a kialakuló hatcentrumú delokalizált rendszer π-elektronenergiája ismét alacsonyabb lesz, mint a kiindulási vegyületeké együttesen. 2 + + -2 2 2 2 2 170
A benzol π-elektronrendszerének kialakulásakor viszont a változások eltérők a ciklobutadiénétől. A metilgyök a pentadienilgyök mindkét végével kölcsönhatásba lép, de ez a kölcsönhatás mindkét helyen azonos. Vagy mindkét végén kötő kölcsönhatás lép fel, ezért a kialakuló kötőpálya energiaszintje kétszeresen csökken és azonos lesz a pentadienilgyök 2. pályáéval. Vagy mindkét végén lazító kölcsönhatás lép fel, a kialakuló pálya energiaszintje kétszeresen emelkedik és azonos lesz a pentadienilgyök 4. pályájának energiaszintjével. Ismét degenerált pályák jönnek tehát létre, de energiájuk vagy sokkal kisebb, vagy sokkal nagyobb, mint a nemkötő pályáké. Mivel az elektronok csak a kötő pályákat töltik be, a benzol π-elektronenergiája nemcsak a kiindulási vegyületek összegénél, hanem a hexatriénénél is alacsonyabb lesz. 171
+ + -4 2 172
Aromás rendszer képződhet minden olyan esetben, amikor ciklusos delokalizációra megvannak a feltételek (l. az 1-3. feltétel antiaromás vegyületeknél) és a delokalizált pályákat (4n + 2) π-elektron tölti be. Az aromás vegyületek stabilisak, π-elektronjaik gerjesztéséhez magasabb energia szükséges (legmagasabb ultraibolya elnyelési sávjuk alacsonyabb hullámhossznál van, mint a megfelelő lineáris rendszeré), és ha kémiai reakció következtében az aromás rendszer felbomlott, erős hajlam mutatkozik a regenerálódásra. E - + - k + l - + - l - - + - k + - + - l - + + - - E + + - + + + - - k E E + + - + l 3 3 Azokat a ciklusos vegyületeket, amelyeknek π-elektronenergiája alacsonyabb, mint a nekik megfelelő lineáris vegyületeké, aromás vegyületeknek nevezzük. Lezárt elektronhéj a jellemző (ückel-rendszer). 173
A benzol π-pályáinak fáziselőjeleit ismét könnyen megkaphatjuk úgy, hogy a lineáris rendszer pályáit gyűrűbe hajlítjuk. Mivel valamennyi pályának ismét azonos szimmetriaelemekre (két egymásra merőleges szimmetriasík) kell szimmetrikusnak vagy antiszimmetrikusnak lennie, és így az egyik szimmetriasík két szemközti szénatomon megy keresztül, a harmadik és negyedik pálya felépítésében az ezen két szénatomtól eredő p-pályák nem vesznek részt. Az ábrából az is látható, hogy a degenerált pályákon a fáziselőjel-váltások (vagyis a gyűrű síkjára merőleges csomósíkok) száma azonos. Ez utóbbi ismét jelzi energiaszintjeik azonosságát. 174
+ - + - + - E - + + - + - + - + - + - + + + - - + + + + - - + - + + - + + - - + + E 1 + - + - - - E 2 + - + + + + + - - - + + + + + + + + + + + + 175
Benzol Az energiaszegény állapotra való törekvés kényszeríti a szerkezetet közös síkba. 6 π elektron általában: 4n+2 elektron Sokkal stabilisabb, mint a megfelelő nemaromás vegyület Az aromás rendszer kialakulásának feltétele: 1. Folyamatosan konjugált gyűrűs rendszer legyen (p z atompályán) 2. 4n+2 elektron részvétele a delokalizációban (ückel szabály) 3. A gyűrűrendszert alkotó atomváz koplanáris vagy közel koplanáris legyen Aromaticitás: az elektron köráram stabilizálja a rendszert Paramágneses eltolódás: a külső hidrogénatomok kémiai eltolódása magasabb, mint a megfelelő nemaromás rendszer esetén 176
6-tagú aromás gyűrűk Benzol szén-szén kötéstávolság: 1,40 A vö: sp2 - sp2 : 1,48 A sp2 = sp2 : 1,32 A Piridin Piriliumkation N N pir idíniumkation N O 177
π - szextettet tartalmazó egyéb aromás rendszerek iklopentadienid-anion bázis pk A = 16! Pirrol, tiofén, furán X X : N pirrol S tiofén O fur án 178
Arének Nómenklatúra 3 2 benzol toluol metilbenzol sztirol vinilbenzol kumol izopropilbenzol 3 3 3 3 3 3 o-xilol m-xilol p-xilol 179
180
2 3 fenil benzil o-tolil benzilidén benzilidin Annulén név: benzol [6]-annulén 181
Antiaromás vegyületek 4 π elektron általában: 4n elektron Sokkal kevésbé stabilis, mint a megfelelő nemaromás vegyület 1. Folyamatosan konjugált gyűrűs rendszer legyen (p z atompályán) 2. 4n elektron részvétele a delokalizációban (ückel szabály) 3. A gyűrűrendszert alkotó atomváz koplanáris vagy közel koplanáris legyen 182
E AO lazító nemkötő kötő ciklobutadién 4π elektron benzol 6π elektron ciklooktatetr aén 8π elektron planár is 1,33 A 1,46 A 183
2 1 Na π 10 ar omás 8 ciklooktatetr aén b a 2 3 1 δ b = - 0.3 ppm a = 5.1 6 7 7 2-6 = 8.5 omoar omás vegyület (ionok) egy vagy több sp 3 szénatom jelenléte konjugált gyűrűben 184
Ag I antiar omás Ag I 185
5 4 -O 6 π 6 3 O 7 1 2 cikloheptatr ienilium-kation (tr opiliumkation) ar omás 186
ückel- és Möbius szerinti aromaticitás 187
First Möbius Aromatic (2003) Ajami, D.; Oeckler, O.; Simon, A.; erges, R. Nature 2003,426, 819-821. astro,.; hen, Z.; Wannere,. S.; Jiao,.; Karney, W. L.; Mauksch, M.; Puchta, R.; ommes, N. J. R. v. E.; Schleyer, P. v. R. J. Am. hem. Soc. 2005,127, 2425-2432. 188
Möbius Antiaromatic igashino, T.; Lim, J.; Miura, T.; Saito, S.; Shin, J. Y.; Kim, D.; Osuka, A. Angew. hem. Int. Ed. 2010,49, 4950-4954. 189
190
191
All Möbius systems are chiral. Separation can be obtained using chiral columns. Most syntheses to date have yielded racemic mixtures. 192
193
194
195
Kondenzált policiklusos aromás szénhidrogének Naftalin 7 8 1 2 6 3 5 4 1-2 = 1,36 A 2-3 = 1,42 A Rezonanciaenergia: 61 kcal/mol 196
Antracén 7 8 10 1 2 Br 2 Br 6 3 5 9 4 Br Rezonanciaenergia: 84 kcal/mol Fenantrén 6 3 4 5 7 8 Rezonanciaenergia: 92 kcal/mol 2 1 10 9 197
bázis indén pk a ~ 20 indenid-anion 10π elektron bázis fluorén pk a ~ 23 fluorenidion 14π elektron 198
Aromás vegyületek kémiai tulajdonságai 199
200
1. alogénezés l 2 vagy Br 2 Br 2 FeBr 3 Br FeBr 3 Br 2 [FeBr 4 ] Br Jódozás: I 2 önmagában nem reaktív I 2 + Sbl 5 I 2 + AgNO 3 Il alogénező ágensek reaktivitása: l 2 > Brl > Br 2 > Il > I 2 201
2. Nitrálás N O O NO 2 Nitráló ágensek: a) Nitrálósav : benzol, kevésbé reaktív vegyületek 2 SO 4 NO 3 2 NO 3 SO 4 2 O NO 2 2 SO 4 3 O NO 2 SO 4 b) NO 3, aktívabb vegyületek esetében (aminok, fenolok) c) NaNO 2 + F 3 -OO d) Nitróniumsók: + NO 2 BF 4 202
3. Szulfonálás 2 SO 4 SO 3 Ágensek: cc. 2 SO 4, SO 3, óleum 4. Friedel-rafts reakció a) Alkilezés Rl All 3 R Alkilezőszerek: R-X (alkil-halogenid) olefinek alkoholok R-X Katalizátor: Lewis-sav R-F > R-l > R-Br > R-I ( 3 ) 3 l Fel 3 ( 3 ) 3 Fel 4 203
( 3 ) 3 ( 3 ) 3 ( 3 ) 3 3 2 2 l All 3 3 3 All 4 3 3 204
Olefin 3 3 2 + X + BF 3 3 3 3 + BF 3 X 3 3 3 Alkoholok: aktívabbak, mint az alkil-halogenidek, de több katalizátor kell! R O All 3 R (RO All 3 ROAll 2 R OAll 2 ) Katalizátor ativitási sorrend alkilezésben AlBr 3 > All 3 > Fel 3 > Sbl 5 > Snl 4 > BF 3 Mellékreakció veszélye: polialkilezés (lásd: aktiváló szubsztituensek) Intenzív keverés : monoalkilezés preferált 205
b) Acilezés O + R O l All 3 R + l Mechanizmus: 3 O + All 3 l 3 O l All 3 3 3 O O All 4 All 4 206
O All 3 + 3 O All 4 +All 3 - All 3 3 All 4 O All 3 3 + l + All 3 jég víz - All 3 O 3 acetofenon Sztöchiometrikus + kat. mennyiségű katalizátor kell! 207
1. 2. Intramolekuláris Friedel-rafts r. Bi- és policiklusos gyűrűrendszerek szintézise O 2 O O 2 O 2 red. All 3 2 O O O O O All 3 l 3. Bischler-Napieralski reakció O O R O N POl 3 R N 2 2 208
Acilezőszerek: O R R l R O O 2 O R O savklorid savanhidrid ketén sav O O Átrendeződéssel: Fries-átrendeződés: inter v. intramolekuláris O O R All 3 O All 3 O R O Foto-Fr ies: O hν O R O R O O R O O ger jesztett áll. R O OR 209
Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók irányítási szabályai 210
I) Irányítási szabályok S E Ar reakciókban Monoszubsztituált benzolszármazékok további szubsztitúciós reakciója: 1. Y Y W Y Y W 1,2 (orto) 1,3 (meta) W 1,4 (para) 2. A benzolhoz képest a reakciósebesség lehet lassúbb vagy gyorsabb dezaktiváló, illetve aktiváló szubsztituens 3. A termék képződése legtöbbször kinetikusan kontrollált. 4. A termékarány a reakció irreverzibilitásától függ(het). 211
Aktiváló és orto/para irányító 212
Aktiváló és orto/para irányító Figyelem: Friedel-rafts alkilezés! 213
Dezaktiváló és meta irányító 214
Dezaktiváló és orto/para irányító 215
216
Az aromás elektrofil szubsztitúció (S E Ar) irányítási szabálya (kinetikus kontroll) Irányító szubsztituens Effektusai Eredő hatásuk Irányító hatás -O - +I, +M -N 2, -NR, -NR 2 -O, -OR -NOR -I < +M -OOR alkil +I, + aril +M -F, -l, -Br, -I; - 2 l, - 2 NO 2 -I > +M Aktiváló hatás nő orto és para irányító hatás -ON 2, -ONR, -ONR 2 -OO, -OOR -O, -OR -SO -I, -M 3, -SO 2 N 2, -SO 3 R - N -NO 2 -(N N) + -NR 3+, -N + 3 -I, - Dezaktiváló hatás nő meta irányító hatás 217
218
219
D D + D 2 SO 4 DSO 4 - + DSO 4 3 3 3 3 3 3 1 1 1 3 3 3 1 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 0 2 2 0
O O l l ~ E E ~ E E +K E +K E +K E O -I +K O -I +K O -I ~ ~ ~ +K O -I O -I O -I E E E > > > O -I O -I O -I E E E E +K > > E +K > > E +K > > l -I l -I l -I E E E ~ ~ ~ +K E +K E +K E l -I l -I l -I > > > l -I l -I l -I E E E > > > O O O -I -I -I E E E > > > -K -K -K O O O -I -I -I E E E ~ ~ ~ O -K -K E O E O -K E -I -I -I I. o. aktiváló benzol I. o. dezaktiváló II. o. dezaktiváló +K > -I +K < -I -K, -I σ-komplexek növekvő stabilitási sorrendje
II) Aromás nukleofil szubsztitúció (S N Ar) S N 2-Ar mechanizmus a) l l OEt lassú OEt NO 2 O N O l OEt l OEt l OEt OEt gyors l NO 2 NO 2 NO 2 NO 2 222
S N 2 Ar intermedieren keresztül megy! E Meisenheimer komplex alogén r eaktivitás : F>l~Br >I r Példa: l 3 N 3 NO 2 NO 2 ( 3 ) 2 N NO 2 NO 2 223
S E 2Ar l l l NO 2 NO 2 NO 2 + NO 2 + B S N 2Ar B NO 2 Wheland intermedier NO 2 l l O O NO 2 NO 2 NO 2 + O + l Meisenheimer intermedier 224
S N 1-Ar mechanizmus b) N N lassú N 2 gyors Y Y Balz-Schiemann reakció N 2 N N BF 4 F 1. NaNO 2 /l 2. NaBF 4 BF 3 N 2 225
226
Aromás policiklusos szénhidrogének Izolált policiklusok Kondenzált policiklusok 227
Izolált policiklusos aromás szénhidrogének 1. Bifenil-származékok A A Atropizoméria: pl.: A = OO; B = NO 2 B B 45 o 135 o 225 o 315 o ϕ 2. Di- és trifenilmetán Vegyület Konjugált bázis pk a benzol 43 toluol 2 41 difenilmetán 34 228
Vegyület Konj. bázis pka trifenilmetán 31 Ph 3 NaN 2 Ph 3 Na nátr ium-(tr ifenil-metanid) Ph 3 l Ph 3 l tr itilkation (tr itil-klor id) Ph 3 l R 2 O Ph 3 O 2 R R R' O R R' O R" tr itil-alkil-éter 2 /Pd v. nincs reakció R 2 O 229
3. Fluorén 7 8 9 2 6 5 4 3 1 2 KO K O Na 2 r 2 O 7 3 OO 14 π elektr on ar omás pk A = 23 fluor enon 230
Bifenil és trifenilmetán előállítása 2 lg 2 u/ 2 u/ 2 N N SO 4 R aril-halogenid ulg R R N 2 + u SO 4 R arildiazóniumhidrogénszulfát 3 6 6 + l 3 All 3 3 l All ( 6 5 ) 3 3 6 5 l 2 + 6 6 2 l 231
Axiális kiralitás - atropizoméria 2 OO OO 2 ' OO OO 6 Br 6 ' Br Br Br tükörsík c 2 4 OO 2 1 OO Br 3 Br Br OO 2 3 4 Br 1 c 2 OO R S 232
Kondenzált policiklusos aromás szénhidrogének 8 1 7 2 6 5 4 3 S E Ar 1. Az első szubsztituens belépése: 1>2 helyzet 2. A második szubsztituens: - ha az első 1-es helyzetű és aktiváló 4-es helyzetbe megy - ha az első 2-es helyzetű és aktiváló 1-es helyzetbe megy 3. A második szubsztituens, ha dezaktiváló (vagy halogénatom) a másik gyűrűbe 5- vagy 8-helyzetbe megy 233
α β k α E k β E E E E E 234
α-helyzetű δ-komplex 2 ar + 3 nem ar Y Y Y Y Y ar ar β-helyzetű δ-komplex 1 ar + 4 nem ar Y Y Y Y Y ar 235
NO 2 NO 2 NO 2 * ** NO 3 1,8 peri-helyzet * * ** ** NO 2 NO 2 ** erősebben dezaktivált helyek * gyengébben dezaktivált helyek * ** NO 3 1,6 epi-helyzet * O ** l - [ N N + NO 2 SO 3 O i) Aktivált*/dezaktivált* helyek ii) Saját gyűrű > kapcsolódó gyűrű iii) α > β komplex * ** N N ** erősebben aktivált helyek * gyengébben aktivált helyek SO 3 SO 3 l - N N * ** O [ N SO 3 N + O * ** 236
Nitrálás 8 1 NO 2 7 6 5 4 2 3 NO 3 3 OO + NO 2 90 % 10 % NO 2 NO 3 NO 2 + NO 2 NO 2 2 SO 4 NO 2 237
Szulfonálás 2 SO 4 80 o 2 SO 4 140 o SO 3 7 8 1 2 2 SO 4 SO 3 6 3 140 o 5 4 1-naftalinszulfonsav 2-naftalinszulfonsav 238
kinetikus kontroll 2 SO 4 / + SO 2 O - + SO 2 O 2 SO 4 kinetikus + + kontroll - + termodinamikus kontroll - + + + SO 2 O termodinamikus kontroll SO 2 O (ld. lent) SO 2 O X X X X K X N K X N N X K N X K K: kedvezményezett N: nem kedvezményezett 239
Acilezés 3 Ol All 3, S 2-10 3 Ol All 3, nitr obenzol 40 o O 3 + O 3 O 3 65% 35% 90% 240
Addíciós reakciók idrogénezés Birch-redukció Na/N 3 2 5 O Pt, nyomás 2 /Ni 1,4-dihidr o tetr alin cisz-dekalin tr ansz-dekalin 241
Fontosabb származékok Naphtalene naftalin Anthracene antracén Phenantrene fenantrén hrysene krizén Pyrene pirén fullerén Tetracene tetracén oronene koronén 242
Kőszénkátrány (Pix lithanthracis) Szén száraz lepárlása Világítógáz Gázvíz és kőszénkátrány Koksz Kőszénkátrány frakciók Könnyűolaj 90-es benzol toluol szolventnafta I. szolventnafta II. Középolaj Nehézolaj Antracénolaj Szurok 243
Kőszén feltételezett szerkezete 244