zi projektek menedzselése során Balogh Zoltán Nemzetközi zi projektek Debrecen - 2009. augusztus 17.



Hasonló dokumentumok
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft augusztus 17.

FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

Elmaradott vidéki térségek fejlesztése

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

gyakorlat bemutatása A MINI Europe projekt Münnich Zsófia nemzetközi projektmenedzser Debrecen, augusztus 17.

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

gfejlesztési si Konferencia

A regionális TDM és a Balatoni RMI kapcsolódási pontjai. Dani Barbara Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság igazgató

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

LLP program - Comenius. Tempus Közalapítvány LLP Nemzeti iroda

Eredmények Tanulságok EURÓPA A POLGÁROKÉRT PROGRAM

SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei március

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM

TÁMOP /A RÉV projekt

Területi tervezés, programozás és monitoring

regionális politika Mi a régió?

BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE

Tudás, alkotás, érték

Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft augusztus 17.

A területfejlesztés intézményrendszere

Projekttervezés alapjai

Szervezetfejlesztés Tótvázsony Község Polgármesteri Hivatalában Tanácsadói javaslatok A programban közremőködık által megfogalmazott feladatok

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, és

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Erasmus+ stratégiai partnerségek (köznevelés)

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Funkcionális menedzsment Általános (naturális) filozófiai értelmezés

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 27-I ÜLÉSÉRE

Projektmenedzsment Nyert a pályázat! Mit is akartunk megvalósítani? Hogyan akartuk megvalósítani?

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

SMART: Services for SMEs in collaborative transport research projects

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

Erasmus+ stratégiai partnerségek - szakképzés és felnőtt tanulás

ERASMUS+ STRATÉGIAI PARTNERSÉGEK FELSŐOKTATÁS. Információs nap Nemzetközi pályázati lehetőségek a felsőoktatásban október 20.

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM

Társadalmi Megújulás Operatív Program évi akcióterve

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban között

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, és

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

Sárospatak Város Polgármesterétıl

TUDATOS VEZETÉS vezetőfejlesztő program

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE

Út a sikeres pályázathoz. Erasmus+ Iskolai, óvodai partnerségek

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

A PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONTOK SZEREPE A PROJEKTBEN

A TANTÁRGY ADATLAPJA

KÖZVETLEN BRÜSSZELI FORRÁS PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

KÉPZİI FELHÍVÁS. Cím: 1134 Budapest, Tüzér u Tel.: +36 (1) Fax: +36 (1)

Már István. Keszthely, december 11.

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

1994. évi I. törvény

Csuhány Bence Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Heves megyei referens. Parád,2013 március 26.

Tárgy: Pályázatok benyújtása TÁMOP keretein belül megjelent pályázati konstrukciókra

Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány. OEFI-konferencia

a A vezetés fogalmi meghatározása, a vezetés lényegi kérdései. A vállalkozáson belül

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA

Az ellenırz. Statisztika

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

kiemelt projekt rmentiség g a gyakorlatban Románia, Szerbia Imre szakmai fıigazgatf november 23.

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

A program áttekintése A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/ Partnerség építés TANANYAG

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

A 2009 évi költség-felülvizsgálatnál alkalmazott benchmark módszertanból. Visegrád április 7.

A Végrehajtás Operatív Program as akcióterve december

Regulation (EC) No. 1080/2006

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

A Magyar Köztársaság kormánya

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

Átírás:

Partnerség g elvének érvényesítése se nemzetközi zi projektek menedzselése során Balogh Zoltán Nemzetközi zi projektek menedzselése szeminárium Debrecen - 2009. augusztus 17.

Bevezetés Partnerség értelmezései tisztelet, bizalom, közös cél, összefogás, az érdekérvényesítés színtere, alkalmazkodási képesség, komplex válaszlehetıség komplex problémákra, értékteremtı tevékenység, egyenrangú viszony, gyors és pontos információszerzés színtere, az új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetısége, az innovációk, ötletek, új látásmód forrása, visszajelzés saját munkánkról, kritika, bátorítás, sikerélmény, a növekedés motorja, tanulási folyamat.

Áttekintés 1. Partnerség elve 2. A partnerség szereplıi 3. Partnerségépítés 4. Partnerségi munkacsoportok

1. Partnerség elve 1.1. Megjelenése a Struktúrális Alapok alapelvei között 1.2. Struktúrális Alapok alapelvei 1.3. Vertikális - Horizontális Vegyes 1.4. A partnerség a programozás különbözı szakaszaiban 1.5. A partnerség projektszinten

Partnerség elve Megjelenése a Strukturális Alapok alapelvei között 1988: a partnerség elvének, mint a Strukturális Alapok egyik alapelvének hivatalos bevezetése, mint az Európai Bizottság, a tagállamok és a régiók közötti, egyfajta függıleges, alá-fölé rendelt partnerség a programozás szintjén 1993: bıvült a jelentés azáltal, hogy magába foglalta a tagállamok által megnevezett, egymással egyenrangú szereplıként értékelt gazdasági és szociális partnereket is, így 1994-tıl a már létezı társadalmi partnerség -rıl szóló koncepció került elıtérbe. Napjainkban: Beágyazottság a Struktúrális Alapok programjainak minden szakaszába a programfejlesztéstıl a programok értékeléséig. Rendszer-hatás érvényesül a hivatalos Struktúrális Alapok mechanizmusokon túl több szinten (akár a nemzeti szinten), több ágazatban alkalmazzák Alapvetı képesség a sokszereplıs intézményközi együttmőködés során Forrásteremtési eszköz a helyi és regionális fejlesztések megvalósítása érdekében

Partnerség elve Strukturális Alapok alapelvei a koncentráció elve, melynek értelmében a rendelkezésre álló pénzeszközöket akkor lehet a leghatékonyabban felhasználni, ha minél kisebb területen és minél nagyobb programokra koncentrálják a programozás elve, melynek jellemzıje az, hogy a közösségi strukturális eszközöket többéves idıtartamra, átfogóan kell megtervezni és a különbözı alapok mőködését össze kell hangolni az addicionalitás elve, melynek értelmében a közösségi hozzájárulás kivétel nélkül csak kiegészíti, növeli a nemzeti vagy regionális hatóságok fejlesztésre szánt erıforrásait, nem helyettesítik azokat. a partnerség elve, melynek a különbözı szinteken és a különbözı szintek között kell érvényesülnie. Ennek értelmében különösen fontos a partnerség a projektek kidolgozása, végrehajtása és ellenırzése során az EU és a tagállam intézményei között, melyet vertikális partnerségnek hívunk valamint a regionális és helyi hatóságok, oktatási intézmények, civil szervezetek, vállalatok és szociális partnerek, az egyes ágazatokhoz tartozó intézmények között melyet horizontális partnerségként értelmezünk.

Partnerség elve Vertikális Horizontális Vegyes Vertikális partnerség: ebben a viszonylatban az Európai Unió - tagállamok - tagállami intézmények közötti széleskörő írásbeli elıterjesztések és szóbeli egyeztetések során formálódó partnerség a jellemzı, mely a programozás terén a tervezés és ellenırzés folyamatában játszik kiemelkedı szerepet (például NSRK, OP-k kidolgozása) Horizontális partnerség: a projektek kidolgozása és végrehajtása során a jellemzıbb (például projektötlet generáló partnerség) Vegyes partnerség: vertikális és horizontális elemeket is magában foglaló partnerség is megjelenik a gyakorlatban (például kiemelt projektek)

A partnerség elve A partnerség a programozás különbözı szakaszaiban Programkészítéskor a térségi és ágazati elemzések alapján kidolgozásra kerülnek a fı célok ill. prioritások ennek során elengedhetetlen a térségi és ágazati szereplıkkel való párbeszéd; Az identifikáció szakaszában a fejlesztési ötleteknek megfelelı megoldási feltételek kidolgozása a meghatározó - ennek során konzultációt kell folytatni a fejlesztések kedvezményezettjeivel, hogy minél pontosabban lehessen meghatározni a fejlesztések feltételeit; A kidolgozás során az ötletet programmá kell fejleszteni és a programozásban résztvevı partnerekkel együtt ki kell dolgozni a megvalósíthatóság és a fenntarthatóság biztosítékait; A megvalósítás szakasza a projektkiválasztás, pénzügyi döntés, finanszírozási szerzıdés megkötése lépéseket foglalja magában. Ennek során a kidolgozott programokra beérkezett megoldási változatok, projektötletek közül kell tudni kiválasztani a legmegvalósíthatóbb projekteket, dönteni kell a támogatásról és meg kell kötni a támogatási szerzıdést; A monitoring tevékenység során a megvalósulás folyamatos figyelése és támogatása az elsıdleges fontosságú a fejlesztések sikere szempontjából. A támogatott projekttıl való eltérés esetén dönteni kell a módosításról; Az értékelés során vizsgálni kell a kitőzött célok elérését, le kell vonni a szükséges következtetéseket és a tapasztalatokat vissza kell csatolni.

A partnerség elve A partnerség projektszinten A partnerségépítést az Európai Bizottság támogatja és meg is követeli Követelményként a következı formákban jelenik meg: Alapelvként Prioritásként Feltételként A partnerségre és az együttmőködésre épülı projektek elınyei: Lehetıvé teszik az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását Elısegítik olyan struktúrák és együttmőködések kialakítását, amelyek a pályázati projektek befejezése után is fennmaradnak és pozitív hatást gyakorolnak a régió társadalmi-gazdasági fejlıdésére Konzorciumok sokrétőségük folytán a pályázáshoz kapcsolódó feladatokkal is könnyebben megbirkózhatnak A rendelkezésre bocsátott forrás ne elszigetelten fejtse ki hatását, hanem a gazdasági kapcsolatrendszereken keresztül a potenciális szereplık csoportjaira, és ne csak elemeire hasson

2. A partnerség szereplıi 2.1. Lehetséges értelmezései 2.2. Széleskörően értelmezett partnerség 2.3. A koordinátor szerepe a partnerségben 2.4. A partnerség a projektmenedzsmentben 2.5. Kapcsolatok hatékonyságának feltételei

A partnerség szereplıi Lehetséges értelmezései Szőkebb értelemben: a projekt nevesített partnerei Szélesebb értelemben: a projekt elképzelések széleskörben vett elvi támogatói, akik - vagy mert az eredmény ıket is pozitívan érinti, vagy mert az intézmény feladataival összefügg a szervezet tevékenysége - információkkal, információs csatornákkal, támogató nyilatkozatokkal segíthetik az adott projekt megvalósulását. E közvetett támogatók lehetnek önkormányzatok, fejlesztési tanácsok, kamarák, gazdaságfejlesztı, gazdaságélénkítı szervezetek. Támogató partnerek: e szervezetek szereplése, elismertsége, szakmai, gazdasági, politikai háttere minket is jobb színben tüntet fel, vagy az ı megbízhatóságuk nyújt garanciát az általunk kínált szolgáltatásra. Egy ismertebb, nagyobb szervezet neve mindenképpen felértékeli a pályázatunkat.

A partnerség szereplıi Széleskörően értelmezett partnerség Nowackiné 2006, p.21.

A partnerség szereplıi A koordinátor szerepe a partnerségben Projektmegvalósítás felelıssége Pénzügyi kockázat Szerzıdéskötés a hatósággal a partnerek nevében Partnerség jogi alapjainak megteremtése

A partnerség szereplıi Partnerség a projektmenedzsmentben Csoportépítés csapatszellem motiváltság Kommunikáció Konfliktuskezelési rendszerek kialakítása Nemzetközi projekttalálkozók szervezése Kick-off meeting Találkozók közötti kapcsolattartás

A partnerség szereplıi Kapcsolatok hatékonyságának feltételei kölcsönös, és folyamatos információcsere döntések elıkészítésében együttmőködés külsı szereplıkkel egyenrangú részvétel a tervezésben és a végrehajtásban

3. Partnerségépítés 3.1. Kiválasztás 3.2. Együttmőködés szükségessége és hasznossága 3.3. Szakaszok 3.4. Partnerek feladatai 3.5. Informális partnerségépítés

Partnerségépítés - Kiválasztás ki nyújt kiemelkedı teljesítményt az adott ágazatban/területen léteznek-e már potenciális partnerek léteznek-e már olyan futó programok vagy projektek, amelyekhez hozzá lehetne csatolni sajátunkat, együtt lehet-e mőködni velük milyen típusú partnerek jöhetnek számításba, léteznek-e prioritások ezen a téren partnerkereséshez segítséget nyújthatnak az egyes programok információs napjai, workshop programjai regisztrálhatjuk magunkat partnerkeresési adatbázisokban vegyük figyelembe, hogy 7-8 partnernél több erısen megnöveli az együttmőködés nehézségeit egyenlıen terhelhetı partnereket válasszunk a koordinátor rendelkezzen nemzetközi menedzsment tapasztalattal

Partnerségépítés - Együttmőködés szükségessége és hasznossága a partnerség felépítésének leírása (különbözı ágazatok, szintek közötti együttmőködés fontossága), összefogás szükségességének leírása, közös problémák együttes megoldásának jelentısége, megvalósíthatóság bizonyítása, gazdaságosság terén elérhetı eredmények, szakmai haszon bemutatása, várható eredmények feltüntetése, meghatározása, szubszidiaritás elvének megjelenítése, korábbi projekttapasztalatok, referenciák bemutatása, a szakértelem, források, kockázat és felelısség megosztásának bemutatása, továbblépési lehetıségek és a kiterjeszthetıségek bizonyítása, transzferálhatóság, modellértékőség, innovatív tulajdonságok felmutatása, multikulturális elınyök bemutatása.

Partnerségépítés - Szakaszok I. Elıkészítés: - a feladat pontos meghatározása - a szükséges szakértelem és erıforrások pontos meghatározása - potenciális partnerek azonosítása (szakértelem, kapacitás, kompatibilitás, stabilitás ) - igényeink és kínálatunk megfogalmazása a partnerek felé II. Tárgyalás: - a potenciális partnerek megkeresése ajánlatunkkal - alku/a partnerek kiválasztása - munkaterv elkészítése, további projektdokumentáció (pl. pályázati anyag, csatlakozó levelek) véglegesítése, aláíratása III. Befejezés: - a kapcsolat ápolása a projekt megkezdéséig folyamatosan

Partnerségépítés Partnerek feladatai mindegyik partnernek figyelmesen el kell olvasnia a pályázatot és meg kell határozniuk a projektben betöltendı szerepüket, a pályázónak rendszeresen konzultálnia kell partnereivel és tájékoztatni kell ıket a projekt menetérıl, a partnerek mindegyikének figyelemmel kell kísérnie, mely dokumentumokat kell nekik is eljuttatniuk a Szerzıdéskötı Hatóság felé, a projekten bekövetkezı lényeges változásokat illetıen egyet kell érteniük a partnereknek, még a Szerzıdéskötı Hatósággal való jóváhagyás elıtt, mert utána már kevés remény van a módosításra, a projekt befejezése elıtt a partnereknek meg kell egyezniük a projekt keretében létrehozott termékek, beszerzett berendezések, felszerelések, eszközök arányos szétosztásáról.

Partnerségépítés Informális partnerségépítés bizalom kiépítésének a legjobb eszköze összetartozás-érzés erısítése, kikapcsolódás, felszabadult légkör új gondolatokat, ötleteket inspirál megnyilvánulási lehetıséget ad a tapasztalatlanabb partnereknek Formák: közös étkezések városnézı séta kulturális program közös ünneplési lehetıségek közös sporttevékenységek kirándulások

Átvezetés Projektmunka - Csapatmunka Projektmunka alatt inkább a technikai jellegő, adott feladatra irányuló tevékenységet értjük. A projektmunka a feladatok megosztására és az eredmények felmutatására összpontosít. A projektmenedzsment kifejezés a projekt irányítására vonatkozik. A csapatmunka kifejezés az emberi dimenziót hangsúlyozza. A csapatmunka inkább a folyamatra, és a tapasztalat útján történı tanulásra irányul. A vezetés kifejezés a munkacsoport irányítására vonatkozik. Ideális eset - mindkét aspektus figyelembevétele A koordinátornak ügyelnie kell arra, hogy legyen elég idı és mozgástér a valódi csapatmunkára, a tapasztalatok cseréjére és hasznosítására, az új projekttermék kifejlesztésére.

4. Partnerségi munkacsoportok 4.1. Partnerség a gyakorlatban 4.2. Személyi összetétel 4.3. Hatékony nemzetközi munkacsoport 4.4. Hatékonyság jellemzıi 4.5. Fejlıdési szakaszok 4.6. Módszertani lehetıségek

Partnerségi munkacsoportok Partnerség a gyakorlatban A partnerséget együttmőködési keretmegállapodások formájában célszerő konkretizálni. A keretmegállapodás egy lehetıség, szó szerint kerete az együttmőködésnek. A konkrét feladatok megoldására a partnerség szereplıibıl rendszerint munkacsoportok alakulnak. Ezek tagjaitól függ a közös munka minısége. A projektek, közös feladatok végrehajtása után a partnerintézmények vezetıi a kapcsolattartók újabb projektek generálásáig, munkacsoportok alakulásáig.

Partnerségi munkacsoportok Személyi összetétel A projektekben egy-egy intézményt általában 1-3 fı képvisel. A projektmunkacsoport akkor a leghatékonyabb és legkevésbé költséges, ha létszáma nem haladja meg a 12 fıt. Az ideális munkacsoport-tevékenységhez 6-8 fıre van szükség, de a létszámot mindig viszonyítani kell a projekt méretéhez.

Partnerségi munkacsoportok Hatékony nemzetközi munkacsoport Nowackiné 2006, p.46.

Partnerségi munkacsoportok Hatékonyság jellemzıi világos, közös cél; közös felelısségvállalás; célok felé vezetı munkamenet és haladás mérése; partnerek motivációinak felismerése; kis/kezelhetı méret; készségek és szerepkörök szerinti megfelelı felépítettség, egyértelmő feladatfelosztás; rendelkezés a megfelelı erıforrásokkal; megfelelı támogatás a vezetık részérıl; közös munka alapvetı szabályaiban történı megegyezés; egymás problémáira való odafigyelés, segítıkészség; mind az egyéni, mind a kollektív sikerek elismerése, közös eredményre való képesség; konfliktusok konstruktív kezelése; megfelelı kommunikációs rendszer, változatos munkamódszerek alkalmazása; idıt szánnak a kulturális sokszínőség megértésére és a tagok megismerésére, bátorítására; gyakran mérlegelik munkastílusukat, hajlandóak a változtatásra.

Partnerségi munkacsoportok Fejlıdési szakaszok Nowackiné 2006, p.55.

Brainstorming GOPP módszer Best practice Peer review Partnerségi munkacsoportok Módszertani lehetıségek

Konklúzió A jó partnerség A partnerek tiszteletén alapuló bizalom, elkötelezettség, közös cél és érdekérvényesítés, a partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítása, gyors és rugalmas alkalmazkodóképesség, információáramlás, komplex problémákra komplex válaszadási képesség, értékteremtı tevékenység, egyenrangú viszony, új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetısége, innovációk, ötletek, új látásmód forrása, visszajelzés, kritika, bátorítás, sikerélmény.

Észak-alföldildi Régió Brüsszeli KépviseleteK Square Vergote 5 1200 - Brüsszel Belgium E-mail: zoltan.balogh@eszakalfold.hu Honlap: www.eszakalfold.hu Köszönöm a figyelmüket ket!