A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei

Hasonló dokumentumok
Dr. Dózsa Katalin, Bóta Ákos, Bálity Csaba, Merész Gergő, Dr. Sinkó Eszter

EGÉSZSÉGSZERVEZÉS FEJLESZTÉSEI A GYAKORLATI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT PROJEKT

Hipertónia regiszter, mint lehetséges eredmény indikátorok forrása

A háziorvosi rendszer megújításának eszközei a svájci alapellátás fejlesztését szolgáló programban

A modellprogram prevenciós szolgáltatásainak értékelése

A praxisközösségi működés eredményei Romák körében

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Védőnői ellátás a Népegészségügyi Fókuszú Alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

Felnőtt háziorvosi praxisok indikátorainak továbbfejlesztése meglevő adatvagyon intenzívebb hasznosítása révén

Az alapellátás-fejlesztés tapasztalatai, az alapellátás-fejlesztés jövője

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP B

SH/8/1 regisztrációs számú Svájci Hozzájárulás keretében támogatott

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

Részvételi felhívás az SH/8/1 sz, a Svájci-Magyar Együttműködési program keretében megvalósuló

Jenei Tibor, Szabó Edit, Janka Eszter Anna, Dr. Nagy Attila Csaba Debreceni Egyetem OEC NK Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet

A Kistérségi Egészségfejlesztési Irodák kezdeti működési tapasztalatai, tanulságai

TÁMOP /

pusú diabetes Nagy Attila Csaba, Sándor János, Ádány Róza Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar

Mottó. Dr. Vajer Péter PhD Alapellátási Igazgatóság Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

Félidei értékelés SH/8/1 Projekt

TÁMOP 6.1.2/11/ Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

A szűrés hatékonyságának növelése- a családorvosok hatáskörének fejlesztésével

WP 8. munkacsoport Indító megbeszélés szeptember 30. (v1.2)

Korai halálozás és stroke-ami miatti hospitalizáció, mint háziorvosi indikátor

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

Miskolci kistérség életmódprogram: Együtt az egészségesebb életért

Összekapcsolt adatok alkalmazhatósága a kistérségi egészségfejlesztési tevékenység során

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

Indikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.

EFOP praxisközösségi feladatok

Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

Dr. Schiszler István igazgató XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Eredmények és lehetőségek a háziorvosi kardiovaszkuláris prevencióban. Dr. Papp Renáta (Országos Alapellátási Intézet)

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei között

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

TÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

Betegbiztonsági felmérés

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Andragógia Oktatási szolgáltatás

Szűrőprogram

STRUKTURÁLT BETEGOKTATÁS BEVEZETÉSE ÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE DIABETOLÓGIAI OSZTÁLYON

A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A Népegészségügyi Programok és a háziorvoslás negyed százada. Prof. Dr. Balogh Sándor egyetemi tanár PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA Országos Szervezet

Versenyképesség és egészségnyereség

Általános lelet. A vizsgálatot kérő orvos: [mmhg*h]

Az antibiotikum alkalmazással kapcsolatos tevékenységek az EFOP Az egészségügyi ellátórendszer szakmai-módszertani fejlesztése projektben

A háziorvosi szolgálatok indikátor alapú teljesítményértékelési rendszerének változásai, eredményei

Az Óbudai Gyermekvilág Óvodában, 2017-ben lezajlott szülői elégedettségmérés eredményei

Betegelégedettségi vizsgálat értékelése év. Botos Katalin ápolási igazgató

Svájci - Magyar Együttműködési Program 8. prioritás Népegészségügyi fókuszú alapellátás-szervezési modellprogram

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Fekvőbeteg ellátás november

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában

Vezetõi összefoglaló

Ki, ha Mi nem? Egy megvalósult álom a Felső-Szabolcsi Kórházban

V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 30-i ülésére

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

VIII. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2017.

A JÁRÓBETEGELLÁTÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSÉNEK ÉS NAGYSÁGÁNAK HATÁSA EGYES TEVÉKENYSÉGEKRE

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

Fekvőbeteg ellátás november

Klinikai Táplálási Mobil Team működése a Kaposi Mór Oktató Kórházban. Csizmadia Krisztina

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

Kórházi betegbiztonsági felmérés

Fekvőbeteg ellátás november

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

A népegészségügyi célú védőnői méhnyakszűrés kérdései. Viziné Kovács Klára Megyei vezető védőnő Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Az értékelés a Móricz Zsigmond Gimnázium 3 gimnáziumi osztályának eredményei alapján készült, 102 tanuló adatai kerültek feldolgozásra.

A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

Hallgatói elégedettségi felmérés

VIZSGADOLGOZAT. I. PÉLDÁK (60 pont)

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Átírás:

A Modellprogram egészségpolitikai értékelése, a kiterjesztés költségei Dr. Sinkó Eszter EMK csapat: Dr. Dózsa Katalin, Dr. Kiss Norbert, Dr. Elek Péter, Merész Gergő, Bálity Csaba, Bóta Ákos, Jakab Szabolcs Budapest, 2017. február 22.

Az egészségpolitikai értékelés keretrendszere Egészségpolitikai szempontok 1 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal? 3 Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást? 4 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? 5 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)? 6 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? 7 Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)? 8 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? 9 Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése?

Megállapítások, eredmények Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt?

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 1. Egészségi Állapot Felmérés (EÁF) esetében: 80%-os mértékű átszűrtségi mutató kimagasló érték 1) Teljes populációban 80 % közvetlenül háziorvost (illetve háziorvosi felkérő levelet), 20 % segéd-egészségőrt nevezett meg, akinek az ajánlására eljött a szűrőprogramra 2) Romák esetében ugyanez az aránypár eltérő volt: 60-os háziorvosi kötődésű volt, míg a segéd-egészségőrök aránya 40 % -ot mértéket is elért 2017.02.26. 4

Kinek az ajánlására vett részt szűrésen? (Forrás: EMK felmérés)

Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? 2.. Többletszolgáltatások (gyógytorna, egészségpszichológia, dietetika) esetében: 2014. szeptember és 2016 márciusa között, 19 vizsgálati hónap alatt a 4 praxisközösségben összesen 5 565 csoportfoglalkozás lebonyolítására került sor 114 684 fős eléréssel. Ugyanebben az időszakban a többletszolgáltatást nyújtó szakemberek 5 352 egyéni foglalkozást tartottak ennek megfelelő létszámú eléréssel. Ez azt jelenti, hogy 42.828 bejelentett biztosítotti létszámra cca. 3 elérést jelent 19 hónap alatt egy bejelentett TAJ-ra 2017.02.26. 6

A csoportos foglalkozásokon való részvétel alakulása (Forrás: NEFI kimutatások) Szakma Szakemberek részvételével tartott csoportos foglalkozások száma (db) Csoportos foglalkozásokon elértek létszáma (fő) Dietetikus 780 19 352 Egészségpszichológus 686 9 176 Gyógytornász 3 282 42 388 Népegészségügyi koordinátor 364 25 501 Népegészségügyi szakdolgozó 55 2 934 Praxisközösségi nővér 115 7 269 Védőnő 283 8 064 Összesen 5 565 114 684

A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal?

Lakossági elégedettségi felmérésben résztvevők alapadatai (Forrás: EMK felmérés)

Lakossági elégedettségi felmérés eredményei (Forrás: EMK felmérés) Teljesen elégedett volt Gyógytorna Részben elégedett volt Nem volt elégedett Hiányzó adat Foglalkozások légköre 95.56% 2.22% 0.00% 2.22% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 97.14% 1.27% 0.00% 1.59% Kezdés pontossága 95.56% 2.86% 0.00% 1.59% Foglalkozások helyszíne 90.79% 7.30% 0.32% 1.59% Megközelíthetőség 97.14% 0.95% 0.32% 1.59% Egészségpszichológia Foglalkozások légköre 95.74% 2.84% 0.00% 1.42% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 95.74% 2.84% 0.00% 1.42% Kezdés pontossága 91.49% 6.38% 0.71% 1.42% Foglalkozások helyszíne 91.49% 7.09% 0.00% 1.42% Megközelíthetőség 96.45% 2.13% 0.00% 1.42% Dietetika Foglalkozások légköre 96.08% 3.39% 0.00% 0.52% Válaszokat kapott-e a kérdéseire 96.08% 3.13% 0.26% 0.52% Kezdés pontossága 95.56% 3.92% 0.00% 0.52% Foglalkozások helyszíne 87.99% 10.97% 0.52% 0.52% Megközelíthetőség 88.77% 10.44% 0.26% 0.52%

Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni?

Sikerült-e a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és/vagy attitűdváltást elérni? Önmagában a többletszolgáltatásokon való rendkívül magas részvételi arány már pozitív változást jelent Míg a hasonló programokon, a kezdeti részvételi hajlandóság magas, majd idővel az érdeklődés alábbhagy, ebben a Modellprogramban növekvő kliensi aktivitás volt tapasztalható (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak) Az EMK felmérésben több területen tapasztaltunk elmozdulást kedvező irányba, de kiemeljük az alkohol-fogyasztási és dohányzási szokásokban bekövetkező változást (További részletek Dózsa Katalin előadásában hallhatóak) A Debreceni Egyetem végállapot felmérésének eredménye alapján az egészséges táplálkozást már nem tekintik költséges mulatságnak. (Sándor János előadásában hallhatták)

A csoportos foglalkozások száma és a résztvevők létszáma -a nyári szezonális hatást leszámítva- folyamatosan nőtt a vizsgált 19 hónapos időszakban 2017.02.26. 13

Életmódváltásról adott lakossági visszajelzés (Forrás: EMK felmérés) 2017.02.26. 14

Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni?

Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? Mélyinterjúk illetve önkitöltős kérdőívek segítségével foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, PK tagonként megszólítva a résztvevőket: 1. A Modellprogram megváltoztatta a háziorvosok szemléletét, másképpen néznek a betegeikre, illetve a kliensekre, a korábbinál többet tudnak róluk 2. A PK résztvevők megtanultak csapatban dolgozni, nincsenek magukra hagyva, a kezdeti bizalmatlanság után saját problémás eseteiket is megbeszélik egymás között 3. A megerősödő kapcsolatok jegyében tapasztaltuk, hogy a védőnők bekapcsolódása is nagy nyeresége a Modellprogramnak, különös tekintettel a várandós gondozásra

Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)? 2017.02.26. 17

Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások? Háziorvosi gondozási tevékenység változása (HO indikátorok) 1) Hipertónia gondozás javuló eredményei szignikánsnak bizonyultak (Sándor János előadásában hallhatták) 2) Diabetesz gondozás esetében: a) A Háziorvosi indikátor fiatalkorú paciensek körében szintén szignifikánsan javuló eredmény mutat (Sándor János előadásában hallhatták), b) a többi korosztályban is javuló az adatsor, de nem szignifikáns a változás mértéke (Adatforrás: OEP/NEAK) Gyógytornán való részvétel eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés) Dietetikusi szolgáltatások eredményessége: szignifikáns javulás több elemben (Forrás: PTE felmérés)

Az egyik háziorvosi indikátor esetében: Diabetes gondozása (HBA1C) összes praxisközösség Kiindulási érték: 70,91% 120%-os célérték: 85,09% 2016. szeptember: 81,89% Változás: 115,5% Adatforrás: OEP/NEAK 2017.02.26. 19

Gyógytornán való részvétel eredményessége (Forrás: PTE felmérése) Kliens elégedettség: 90% nagyon hasznos (új ismeretek, mindennapi használhatóság, egészségi állapot javulása) Egészségi állapot változása (fizikális vizsgálatok, tesztek és kérdőívek értékelése alapján): 1) Életminőség: 36 kérdés, 8 életminőségi kérdéscsoport => Mind a nyolc dimenziójában szignifikáns volt a javulás. 2) Fizikális képességek változása: szignifikáns javulást eredményezett A válaszadók több mint 95%-a, nagymértékben igényli a gyógytorna foglalkozások további folytatását. 2017.02.26. 20

Dietetikusi szolgáltatások eredményessége (Forrás: PTE felmérés) A kérdőíves monitoring eredmények elemzése megtörtént a táplálkozási ismeretek, attitűdök és antropometriai adatok tekintetében A vizsgálati intervallum 3-6 hónap volt. Eredmények: Szignifikáns változás: BMI, vércukorszint, haskörfogat, összkoleszterin csökkent az intervenciós területen a vizsgálat kezdeti állapotához képest Pozitív tapasztalat: A dietetikus szolgáltatás monitoringja során a korábban kevéssé együttműködő, nehezen aktivizáható kliensek bevonása történt meg, az antropometriai adataik javulását tapasztalták. 2017.02.26. 21

Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)?

Adott szakember tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelésre utalások Továbbküldések: regressziós becslési eredmények Hatás (havonta 100 taj-ra) Standar d hiba Háziorvos-beteg találkozások száma 2.27 * (1.30) Továbbküldések száma 0.77 * (0.46) Dietetikus -0.034 (0.028) Gyógytornász -0.11 ** (0.057) Egészségpszichológus -0.031 ** (0.015) Labor 0.85 *** (0.30) Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1 Forrás: B300 jelentések

Megjelenések és kiadások: regressziós becslési eredmények Mutatók Hatás (havonta 100 taj-ra) Standard hiba Járóbeteg-megjelenések (labor nélkül) -0.46 (0.48) Dietetikus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók Gyógytornász tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók Egészségpszichológus tevékenységével összefüggésbe hozható szakrendelési mutatók -0.040 (0.029) 0.021 (0.26) -0.084 (0.068) Labordiagnosztikai pontok logaritmusa -0.030 (0.032) Gyógyszerkiadások logaritmusa 0.017 (0.025) Szignifikancia szintek: *** p<0.01, **: p<0.05; *: p<0.1

Járóbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő Fekvőbeteg-szakellátási kiadás, Ft/fő Szakellátási kiadások alakulása (Adatforrás: OEP/NEAK) Járó- és fekvőbeteg-szakellátási kiadások alakulása (négy negyedéves mozgóátlagok) 6000 13000 5500 12500 5000 12000 4500 11500 4000 11000 3500 10500 3000 10000 2500 9500 2000 2013-06 2013-09 2013-12 2014-03 2014-06 2014-09 2014-12 2015-03 2015-06 2015-09 2015-12 2016-03 9000 Járóbeteg-szakellátás, modellprg. Fekvőbeteg-szakellátás, modellprg. Járóbeteg-szakellátás, kontroll Fekvőbeteg-szakellátás, kontroll 2017.02.26. 25

Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? 2017.02.26. 26

Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? Intervenciók hatásának mérlegelésekor gazdasági modellfejlesztés szükséges ahhoz, hogy az eredményeket hosszú távra extrapolálhassuk Két lépcsőben készül a egészség-gazdaságtani elemzés az alábbi területeken STROKE AMI Első lépcsőben ún. hatásmérő mutató becslése szükséges: kumulatív incidencia alapján relatív kockázatcsökkenést lehetett mérni 2012. július-2016. március időszakra nézve az idősoros adatok alapján A második lépcső eredményét az áprilisi Záró Konferencián mutatjuk be: megmentett életévek számának becslése, költségvektorok és erőforrás igénybevétel számítása történik 2017.02.26. 27

Kockázatbecslés eredmények (kumulatív incidencia számítás alapján mért relatív kockázatcsökkenés) Stroke SH/8/1 Kontroll Első év 0.45% 0.35% Utolsó év 0.34% 0.33% RKCS 24.14% 6.11% Különbség (RKCS) 18.04% AMI SH/8/1 Kontroll Első év 0.13% 0.11% Utolsó év 0.09% 0.12% RKCS 29.47% -11.88% Különbség (RKCS) 41.35% Az eredmények alapján jelentős, számszerűsíthető előny mutatható ki az intervenciós (SH/8/1) praxiskör javára a kontroll praxiskörrel szemben. Adatok forrása: OEP/NEAK

Az országos kiterjesztés költségei (Szigorított modell alapján)

Összefoglaló Egészségpolitikai szempontok 1 Hogyan alakult az állampolgárok hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz a program ideje alatt? Válaszok Jelentősen javult 2 A kliensek mennyire voltak elégedettek a szolgáltatásokkal? Maximálisan 3 Sikerült-e elérni a kliensoldalon az intervenciókkal szemlélet-, és vagy attitűdváltást? 4 Sikerült-e a háziorvosok, védőnők, ápolók szemléletében, attitűdjében változást elérni? 5 Eredményesek voltak-e a többletszolgáltatások (egészségi állapotjavulás mérhető e)? 6 Hogyan változott az alapellátást meghaladó szintű szolgáltatások igénybevétele (járóbeteg, fekvőbeteg forgalom)? 7 Mekkora többletkiadást generált az egészségi állapot felmérés (járó, fekvő, gyógyszer kasszahatások)? Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges Pozitív változások történtek Pozitív változások történtek, további intervenció szükséges Nem nőtt az igénybevétel, a beutalóköteles szakellátás igénybevétele pedig csökkent A Modellprogram nem emelte a kiadásokat 8 Költséghatékonynak tekinthető-e a Modellprogram? Az első eredmények bíztatóak, a kardiovaszkuláris rizikó csökkent 9 Mennyibe kerül(ne) a Modellprogram országos kiterjesztése? 30-35 milliárd forint 2017.02.26. 30