Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező szak Egészségturizmus Szervező szakirány Az életmód, az egészség és a sport összefüggései ma Magyarországon Konzulens: Dr. Tompa Tamás Készítette: Kovács Zsófia IV. éves egészségügyi szervező 2015.
Tartalom 1. Bevezetés... 4 1.1. A dolgozat felépítése... 4 1.2. Hipotézisek... 5 2. A társadalom rossz egészségügyi állapota... 6 2.1. Népegészségügyi adatok és tendenciák... 6 2.2. Mi az egészség?... 7 2.2.1. Az egészség dimenziói... 7 2.2.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők... 8 2.2.3. Társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek... 9 2.2.4.Egészségtudatosság... 10 3. Vezető halálokok... 12 3.1. Halálozási adatok... 12 3.2. Keringési rendszer betegségei... 13 3.3. Rosszindulatú daganatok... 13 3.4. Légzőszervi betegségek... 14 4. Sport és társadalom... 15 4.1. Az inaktivitás mértéke magas... 15 4.2. Tömegsport, szabadidősport, egészségsport, versenysport fogalmak tisztázása... 15 4.2.1. Tömegsport... 17 4.2.2. Szabadidősport... 18 4.2.3. Egészségsport... 18 4.2.4. Versenysport... 19 5. A sport és az emberiség kapcsolata... 20 5.1. A fizikai aktivitás... 20 6. Sport hatása a szervezetre, szervrendszerekre... 22 6.1. Mozgatórendszer... 22 2
6.2. Anyagcsere... 23 6.3. Idegrendszer... 25 6.4. A szív és a fizikai terhelés... 25 6.4.1. A hipertónia és a fizikai aktivitás összefüggése... 28 6.5. A légzési rendszer... 28 6.5.1. Oxigénellátás... 28 6.5.2. Egyszeri terhelés hatása a légzésre... 29 6.5.3. Rendszeres edzés hatása a légzésre... 29 7. Anyag és módszer... 31 7.1. Hipotézisek... 33 8. Eredmények... 34 9. Megbeszélés... 44 9.1. Következtetés... 50 10. Összefoglalás... 51 11. Irodalomjegyzék... 52 12. Mellékletek... 55 12.1. Kérdőív... 55 3
1. Bevezetés Szakdolgozatomban az emberek egészség magatartását vizsgáltam. Témaválasztásomat nagymértékben befolyásolta a sport és az egészséges életmód iránti elkötelezettségem. Véleményem szerint a sport mind testi, mind szellemi egészségünkhöz jelentősen hozzájárul. Ennek ellenére a mai magyar társadalom tagjai keveset tesznek egészségükért. Minden társadalmi rétegben megfigyelhető az aggasztó mértékű fizikai inaktivitás és a káros szenvedélyek magas aránya. A felgyorsult világban az életmód elkényelmesedett, a mindennapokban a passzív elfoglaltságok (televízió, számítógép) kerültek előtérbe. A többség mozgás mennyisége meg sem közelíti azt a minimumot, amely szükséges volna az egészség megőrzéséhez. A sport pozitív hatásai már napi 30 perc mozgással láthatóak lennének. A rendszeres testedzés, a fizikai aktivitás alapvető feltétele az egészség megőrzésének, még időskorban is. Napjaink halálozási adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a vezető halálokok között szerepelnek a szív- és érrendszeri, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések. Sajnos az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései is hasonló morbiditási és mortalitási adatokat mutatnak. Megfelelő egészségtudattal ezeknek a betegségeknek az arány jelentősen csökkenthető lenne. 1.1. A dolgozat felépítése Dolgozatom első részében egy szekunder kutatást végeztem a magyar társadalom egészségügyi állapotáról, majd kitértem az egészséget meghatározó tényezőkre és az egészségtudatosságra is. Ezt követően a vezető halálokokat foglaltam össze, kiemelve a keringési, daganatos és a légzőszervi megbetegedések statisztikai adatait. A negyedik és ötödik fejezetben a sport és a társadalom viszonyát tekintem át. Vázolom a fizikai aktivitás különféle formáit és végigvezetem az emberiség és a sport kapcsolatát a különböző korszakokon. 4
A szekunder kutatás utolsó részében a sport szervezetre kifejtett hatásait vizsgáltam a mozgatórendszeren, anyagcsere folyamatokon, idegrendszeren, keringési rendszeren és a légző rendszeren keresztül. A dolgozatom második felében primer kutatást végeztem egy saját szerkesztésű kérdőíves felmérés által. Kutatásom során kíváncsi voltam, hogy a rendszeresen sportolók körében kisebb mértékben jelentkeznek- e a mai népbetegségek, illetve a rendszeresen sportolók valóban kisebb arányban dohányoznak-e. Vizsgáltam többek között az egészségtudatukat, mennyire figyelnek oda az egészséges táplálkozásra, az egészség megőrzéséhez szükséges minimum mozgásmennyiségre. Megnéztem, jelen van- e életükben a prevenciós szemléletmód vagy csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már nagy baj van. Kutatásomban vizsgáltam, hogy a magasabb iskolai végzettség összefüggésbe hozható-e az egészségtudatos magatartással, illetve a gyermekkorban elkezdett és megszeretett sporttevékenység végigkíséri-e az egyének életét. Azért vagyok kíváncsi mindezekre, mert remélem, hogy egészségturizmus, illetve sportszervezőként végzett munkámban a tanulságokat felhasználhatom. Munkámban a következő feltételezésekkel éltem, ezeket vizsgáltam: 1.2. Hipotézisek 1. A megkérdezett populáció (és így feltehetőleg a teljes népesség) többsége inaktív életmódot folytat és nem egészségtudatosak. 2. A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések. 3. Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban, elhízásban. 4. A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta űzik valamilyen formában. 5. A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás. 6. A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik. 7. A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség megőrzése. 5
2. A társadalom rossz egészségügyi állapota Dolgozatomban a magyar társadalom rossz egészségügyi állapotának okait kerestem. Ebben a fejezetben az erre vonatkozó népegészségügyi adatokat, az egészség fogalmát, dimenzióit, meghatározó tényezőit és az egészségtudatosságot foglaltam össze. 2.1. Népegészségügyi adatok és tendenciák A 2000-es éveket hazánk a statisztikai adatok alapján a gazdaságilag fejlett, de a rossz egészségügyi állapottal rendelkező országok között kezdte. Egy ország népességének egészségi állapotát nagyon sok tényező befolyásolja, de a legmeghatározóbb az életmód. A magyar társadalom nagy része napjainkban sem testileg sem szellemileg nem egészséges, a mozgásszegény életmód miatt. Az évek előre haladtával az inaktivitás csak fokozódik, felnőttkorban szinte már nullára csökken. Kutatási eredmények komoly nyugtalanságra adnak okot a következő generációk számára, ugyanis az adatok alapján már az óvodás gyermekek sem mozognak eleget, akiknek mozgásigényük még ösztönös, ez pedig az iskola megkezdésével, akaratlanul is csökkeni fog. (Szatmári, 2009.) Egy közel két millió fiatalt (7-25 év közöttiek) érintő tanulmány szerint az elmúlt 20 évben a fizikai állapotban a következő változások történtek: 1985-ben a lányoknál 16,5 éves, a fiúknál 17,5 éves korban, 2001-ben a lányoknál 13 éves, a fiúknál 16 éves korban fejeződött be a fizikai állapotuk fejlődése, fejlesztése. Napjainkban a 7-18 év közötti fiatalok több mint 50%-a csak korlátozott fizikai aktivitásra képes. Ezek közül a fiatalok közül kb. 30-35% olyan állapotban van, hogy lelki egészségük és tartós szellemi-fizikai munkavégző képességük is veszélyben van. A lányok 70%-a, a fiúk 63%-a folytat inaktív életmódot. Közülük kb. 50% semmit vagy csak 1-2 órát mozog hetente. E miatt az életmód miatt ezek a fiatalok rizikócsoportnak tekinthetők. Részben az inaktív életmóddal összefüggésbe hozható betegségek (szív- és érrendszeri, mozgásszervi, pszichoszomatikus) miatt, részben a stressz, a fáradtság, a rossz közérzet, az önbizalomhiány droggal történő levezetése miatt. (Szatmári, 2009.) 6
A felnőtt populáció körében még rosszabb állapotok figyelhetők meg. Kb. 84%-uk nem végez sem rendszeresen, sem alkalomszerűen sporttevékenységet, pedig manapság egyre többen felismerek a sport prevenciós jellegét. (Szatmári, 2009.) Már 30 éves kortól nagymértékben megemelkedik a szív- és érrendszeri betegségek lehetősége. A férfiak negyede, a nők harmada szenved magas vérnyomástól. A magas koleszterinszint a lakosság kb. 10%-át érinti. A népesség nagy részénél jelentkezik a cukorbetegség, asztma, allergia. A mozgásszervi megbetegedésekről az emberek 40%-a számolt be, és közel 34% vallotta be, hogy szorong és gyakran lehangolt. A felnőttek fele túlsúlyos vagy elhízott. Kb. 35%-uk rendszeresen dohányzik és 30-40%-uk rendszeresen fogyaszt alkoholt. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a nők háromnegyede és a férfiak kétharmada fogyaszt naponta friss zöldséget, gyümölcsöt. (Szatmári, 2009.) 2.2. Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. 1 (WHO) Ez az egészség, az 1948-as World Health Organization meghatározása szerint. E definíció világossá teszi, hogy az egészség nem pusztán a testi és lelki egészséget foglalja magában, hanem kiemeli a környezet, társas kapcsolatok fontosságát is. 1 2.2.1. Az egészség dimenziói Egészségünket többféleképpen meghatározhatjuk, a megfogalmazás akár egyénenként is eltérő lehet. Az értelmezés során több szempontot vehetünk figyelembe, amiket az egészség dimenziójának nevezünk. 1 http://www.pro-qaly.hu/az-egeszseg-fogalma-es-determinansai-108.html 7
Ezek a dimenziók a következők: biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége 1 Mindezek tudatában azt is be kell látnunk, hogy az egészséget sohasem definiálhatjuk objektíven, mert az egészség, mint fogalom mindig egy adott társadalom szempontjai szerint alakul ki. 1 2.2.2. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Az egyén egészségi állapotát több tényező együttese határozza meg. Ezek közül kb. 20% az öröklött tényezők, genetika (alkat, személyiségjegyek, idegrendszer, öröklött betegségek, betegségre való hajlam). Kb. 30% a környezeti tényezők, ez két további csoportra bontható: természeti környezet (mikroorganizmusok, mechanikai hatások, hőhatás, fényhatás, sugárzás, levegőszennyezés, mérgezések) és társadalmi környezet (család, barátok, osztály, munkahely, szervezetek, intézmények, magyar népesség). Az egészségünk megőrzéséhez kb. 15%-ban járul hozzá az egészségügyi ellátás és 35%-ban az egészségmagatartásunk, életvitelünk. 2 2 http://www.karinthy.hu/pages/publish/eletrevalo/3_fejezet.pdf 8
1. ábra Az egészség meghatározói Forrás: Az egészség fogalma és determinánsai 1 2.2.3. Társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek A középpontban adott génekkel, biológiai kóddal rendelkező egyének vannak, körülvéve az egészségre hatással lévő, alakítható tényezőkkel. A első rétegben helyezkedik el az életmód (személyes viselkedési formák, életstílus), amivel javíthatjuk vagy károsíthatjuk egészségünket, saját döntéseink alapján. A második rétegbe tartozik a szociális és társadalmi környezet, hiszen a baráti és közösségi kapcsolatok is hatással vannak egészségünkre mind pozitív mind negatív formában. A strukturális tényezők a harmadik rétegben kaptak helyet, ide tartozik többek között a lakáskörülmény, munkakörülmény, oktatás, munkanélküliség, vízhigiéne, mezőgazdaság és élelmiszeripar és az egészségügyi ellátórendszer. Az utolsó réteg pedig az általános társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételeket foglalja magában. 1 9
2. ábra Általános társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti feltételek Forrás: Az egészség fogalma és determinánsai 1 2.2.4.Egészségtudatosság Az előzőekben elemeztem az egészség fogalmát és meghatározó tényezőit. Az egészség megőrzésében a legnagyobb szerepet az életmód és az egészségmagatartás játssza. Elég, ha például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy az egészségtelen táplálkozás negatív hatásaira gondolunk. Természetesen sokan tudatában vannak ezen életvitel egészségkárosító hatásával, mégsem változtatnak a szokásaikon. 3 A Millward Brown Healthcare 2010-es kutatása szerint nagyon alacsony a magyar lakosság egészségtudatossága. Az emberek életéből még mindig hiányzik a prevenciós szemléletmód. Az egészség csak akkor válik számukra fontossá, amikor már nagy a baj. Mindezek ellenére a felnőtt lakosság közel 50%-a úgy érzi, nem szükséges többet tennie az egészsége megőrzéséért. Többségük kerüli az orvosi viziteket és a gyógyszerszedést is. 3 3 http://www.medicalonline.hu/pharma_klub/cikk/fokuszban_az_egeszsegtudatossag merre_tartunk_ 10
A fiatalabb generáció körében az egészségmagatartás a külső megjelenéssel áll kapcsolatban nem pedig a hosszú távú egészségmegérzéssel. Számukra a vonzó, sportos külső a fontos. A megfelelő test eléréséért rendszeresen edzenek és sportolnak. 3 A középkorúak csoportja már egy teljesen más képet mutat. Egészségügyi probléma hiányában keveset tesznek az egészségükért. Megjelenik náluk is az egészséges életmód iránti igény, azonban ez sem fizikai tevékenység, sem egészséges táplálkozás terén nem mutatkozik meg. 3 Az idős emberek körében, elsősorban az alacsonyan képzett, kistelepüléseken élőknél, megfigyelhető, hogy szinte beletörődnek egészségi állapotukba és semmit nem próbálnak tenni a javulás érdekében. A sport az egyik legfontosabb tényező az egészségmegőrzés szempontjából. Azonban havi rendszerességgel a magyar társadalomnak csak a negyede sportol. 3 A rendszeresen végzett fizikai aktivitással számos betegség megelőzhető lenne, illetve a rizikófaktorok csökkennének. Az edzett szervezett betegség esetén is hamarabb meggyógyul, valamint enyhébb lefolyással kell számolni. 3 11
3. Vezető halálokok Magyarországon vezető halálokokként vannak jelen a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos és a légzőszervi megbetegedések. Az alábbiakban, ezen betegségek statisztikai eredményeit ismertetem. (Szatmári, 2009.) 3.1. Halálozási adatok Mind hazánkban mind a világ más országaiban az orvostudomány fejlődésével háttérbe szorultak a fertőző betegségek. Napjainkban vezető halálokként szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos és a légúti megbetegedések. Ennek többek között az lehet az oka, hogy az emberek többsége nem figyel kellőképpen egészségére, nem folytat egészségtudatos életmódot, nem sportol rendszeresen. (Szatmári, 2009.) Terrie Williams kutatásai alapján megállapította, hogy sem az emberek testmérete, sem az élethossza nem okozhatja a nagyarányú szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A kutatónő az eredmények tudatában egyetlen tényezőre vezette vissza a magas megbetegedések arányát, mégpedig a fizikai aktivitás alacsony szintjére. Ezek alapján megállapítható, hogy az emberek többségének sokkal több mozgásra lenne szüksége egészsége megőrzéséhez. 4 Az egészségünket negatív irányba befolyásolja továbbá a helytelen táplálkozás, a rendszeres alkoholfogyasztás és dohányzás. Mindezek hatása jól megfigyelhető, hiszen gyakoriak a mozgásszervi megbetegedések, az elhízás, a magas vérnyomás. (Szatmári, 2009.) A civilizációs betegségek 4 fő betegségcsoportra oszthatóak: keringési (szív- és érrendszeri) daganatos mozgásszervi idegrendszeri (Szatmári, 2009.) 4 http://mta.hu/v_osztaly_hirei/meddig-lehet-birni-180perces-szivfrekvenciaval-136750/ 12
Ezek a csoportok egy adott ország morbiditási és mortalitási adataiban nyilvánulnak meg. (Szatmári, 2009.) 2000-2012 között a haláloki struktúra nem módosult nagymértékben. A halálozások mintegy háromnegyedéért a krónikus nem fertőző betegségek felelősek. A legtöbb áldozatot a keringési betegségek szedik, azonban számuk csökkent az elmúlt években. Ezzel szemben a daganatos megbetegedések az össz halálozás kb. 25%-át teszik ki és számuk folyamatosan emelkedik. A vizsgált időszakban a légzőrendszer okozta halálozások száma növekedett, az emésztőrendszer megbetegedései viszont csökkentek. Ezek az adatok a következő táblázatban összesítve is megtekinthetők. 5 Év Daganatok Keringési r. bet. Légzőrendszer bet. Emésztőrendszer bet. Erőszakos Egyéb Összesen 2000 25,4 48,7 3,8 8,1 7,7 6,3 100,0 2012 + 2,6-2,3 + 1,4-2,2-1,7 +2,2 100,0 1. táblázat: Halálozási adatok Magyarországon Forrás: A haláloki struktúra változása Magyarországon 2000-2012 5 % 3.2. Keringési rendszer betegségei A keringési rendszer betegségeinek kialakulásában nagy szerepet játszik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a dohányzás. A leggyakoribb halálok az ischaemiás szívbetegség és az agyérbetegség. Az Európai Unió tagállamai között végzett 2012-es felmérés szerint az ischaemiás szívbetegség 100 000 lakosból a 137-nek haláláért felelős. A halálozások aránya Magyarországon az egyik legmagasabb volt. 6 3.3. Rosszindulatú daganatok A daganatos megbetegedések is jelentős halálok mind az EU tagállamokban, mind Magyarországon. Az országok között hazánkban volt az egyik leggyakoribb ez a betegségtípus. A legtöbbször előforduló a gége, légcső, hörgő, tüdő, vastagbél, mell valamint a nyirok és vérképző szövetek daganatai. A felmérés szerint 5 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/halalokistruk.pdf 6 http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/causes_of_death_statistics/hu 13
Magyarországon volt 2012-ben a legmagasabb a halálozási arány a tüdő daganatok tekintetében, 100 000 lakosra 93 halálozás jutott. 6 3.4. Légzőszervi betegségek 2012-ben a harmadik leggyakoribb halálok a légzőszervi megbetegedések voltak (100 000 lakosra átlagosan 83 halálozás jutott). A halálozások leggyakoribb okai a krónikus légúti megbetegedések és a tüdőgyulladás voltak. 6 14
4. Sport és társadalom Ebben a részben a társadalom inaktivitásával és a sport különböző formáival foglalkoztam, ezeket szeretném a fejezet további részében ismertetni. 4.1. Az inaktivitás mértéke magas Az emberek többségének kimarad az életéből a rendszeres fizikai aktivitás. A sportolási szokásokat vizsgálva kiderül, hogy a napi átlag testmozgás 7-14 perc a felnőttek körében. A nők több mint 80, a férfiak több mint 60%- a nem végez semmiféle testmozgást. Elszomorító a tény, hogy a felnőttek nagy többsége (74%), a gyermekkori testnevelés órák élménye miatt nem akar sportolni és ezt gyermekkorban sem tette. A sportot választó felnőttek körében sem elsődleges cél az egészségmegőrzése, a közérzet javítása, sokkal inkább szórakozásnak, kikapcsolódásnak tartják a testmozgást. Ezen motivációk miatt a körükben a legnépszerűbb a szabadidősport és a rekreáció. A leggyakrabban űzött sportágak: foci, futás, biciklizés, aerobik, úszás, csapatjáték. (Szatmári, 2009.) Természetesen az inaktív életmódra mindig találhatunk indokokat, a leggyakoribbak: nincs rá idejük, egészségügyi problémájuk van, nincs rá elegendő energiájuk, nem szeretik a mozgást, nincs társaságuk, nincs elég pénzük vagy nincs a közelükben sportolási lehetőség. (Szatmári, 2009.) Véleményem szerint az emberek többsége lustaságból választja a mozgásszegény életmódot. Már napi 15-30 perces sétával, kocogással is javíthatunk egészségi állapotunkon, ami nem kerül pénzbe és könnyen beiktatható lenne az életvitelbe is, akár úgy is, hogy a tömegközlekedés helyett egy-két megállót sétálunk. Ezen apró változtatásokkal is sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. 4.2. Tömegsport, szabadidősport, egészségsport, versenysport fogalmak tisztázása Mint a címben is látható különböző formájú és célú fizikai aktivitások közül válogathatunk. Fontosnak tartom ezen fogalmak tisztázását, hiszen nagyon sokan keverik ezeket a definíciókat. 15
Először is a sport fogalmát volna szükséges meghatározni, amire nem találhatunk egyértelmű definíciót, mert a sport megközelítése elég szubjektív és sokféle lehet. Nehéz találni egy olyan szempontrendszert, amely megszabná, hogy egy fizikai aktivitást mikor tekinthetünk sportnak. A fogalom akár társadalmanként is mástmást takarhat. (Szabó, 2009.) A különböző tudományos munkákban a sport meghatározására a következő szavak fordulnak elő a leggyakrabban: Erőfeszítés Teljesítmény Szervezettség Szabályok Verseny Stratégia Élmény (Neulinger, 2007.) Az alábbi táblázatban jól megfigyelhető a sport megközelítésének sokszínűsége. Az összeállítás jól mutatja, hogy a sport meghatározása mennyire sokrétű a különböző korszakok között. Vannak rendszeresen visszatérő, klasszikus elemek, mint például a verseny, játékosság vagy a fizikai tevékenység. (Neulinger, 2007.) 16
Szerző(k) Huizinga (1955) Caillois (1961) De Grazia (1963) Loy (1968) Bourdieu (1978) Takács (1979) Kun, Sipos (1979) Heinemann (1980) Kelly (1982) Spears, Swanson (1983) Elvin (1993) Dénes, Misovicz (1994) Wann (1997) András (2003) 2. táblázat: A sport meghatározásai Forrás:Neulinger, 2007. A sport definíció kulcsszavai Szabad tevékenység nem kötődik anyagi érdekeltséghez, profithoz, saját szabályrendszere van Szabad, térben és időben korlátozott, bizonytalan, nem produktív, szabályok által vezérelt és szerepjáték (a való világon kívüli) Tiszta szabadidő, olyan tevékenység, ami önmagáért van Formalizált vagy nem formalizált játék, társadalmi intézmény, társadalmi rendszer Különös, másra vissza nem vezethető társadalmi jelenség Testkultúra Teljesítményközpontúság, fizikai és szellemi, szabad játék Testmozgás, teljesítményelv, társadalmi normák által szabályozás, nem produktív Szervezett, fizikai erőkifejtés, összemérés, szabályok és formák Testi (fizikai) bátorság és érzék, verseny, stratégia és/ vagy esély, bekapcsolódás az élvezet és az elégedettség miatt Verseny, fizikai aktivitás, szervezeti keretek, a kimenetel befolyásolja az élmény minőségét Szabadidő, testgyakorlás, játék, versengés Képességek, érzék, verseny, stratégia és/ vagy esély, bekapcsolódás az élvezet és az elégedettség és/ vagy az egyéni haszon, nyereség miatt Klasszikus értelemben fizikai erőkifejtés, versengés, szabadidőben végzett tevékenység 4.2.1. Tömegsport Magyarországon az 1940-es évek végén létrejövő Munkára Harcra Kész elnevezésű mozgalom volt a tömegsport első megjelenése. A versenyeket évente rendezték meg a legkisebb falvaktól kezdve a nagyüzemekig. A résztvevők különböző versenyszámokban mérhették össze tudásukat, képességeiket (mint például futásban, kislabdadobásban, távol- és magasugrásban, súlylökésben, úszásban, kerékpározásban). A legjobb eredményeket elérők természetesen díjazásban részesültek, bronz, ezüst és arany MHK- jelvényeket kaptak. A 17
mozgalom elérte célját, hiszen növelte a fizikai aktivitást, azonban ez nem volt rendszeres az egyének életében, mert nem végeztek testedzéseket a mindennapokban, csak a verseny ideje alatt. Napjainkban a tömegsport egészen más arcát mutatja. A legnépszerűbb versenyek, amik az egész világon elterjedtek a közép- és hosszú távú futások, alkalmankénti versenyek. A tömegsport ezen formája alapvető különbségeket mutat az MHK- versenyektől, hiszen a versenyző csak akkor tudja a versenyszámot teljesíteni, ha rendszeres edzést és megfelelő felkészülést végzett. Bár a versenyek hatalmas tömegeket mozgatnak meg, a rajthoz állók egyénileg versenyeznek, céljuk saját határaik tesztelése, önmaguk próbára tétele. A rendszeres edzések és a versenyeken való részvétel pozitív hatással vannak a szervezetre. A tömegsport és a szabadidő sport résztvevői igen közel állnak egymáshoz. (Jákó, 2012.) 4.2.2. Szabadidősport Akik a szabadidős sportolás mellett döntenek, azok valamilyen sportágat vagy sportágakat választanak kedvük, tehetségük, lehetőségük szerint, és azt a sport szabályainak megfelelően űzik. Az egyének, csapatok egymás között versenyeznek, mégsem tekinthetők versenysportolóknak, hiszen a sportolás célja a szórakozás, a mozgás öröme, a társasággal töltött idő. Hazánkban a szabadidősportot gyakorlók aránya kb. 9%. A legnépszerűbb sportág a labdarúgás, de a felsőbb rétegekben a tenisz, golf és a vitorlázás örvend nagy népszerűségnek. Abban az esetben, ha sportolók rendszeresen végzik (heti 3-5 alkalom) ezeket a fizikai aktivitásokat, akkor itt is megjelenhet a mozgás jótékony hatása a szervezetre. (Jákó, 2012.) 4.2.3. Egészségsport Az egészségsport nem választható el teljesen a szabadidősporttól, mégis egy egészen más kategória. A képviselői tudatos sportolók, akik egészségük megőrzése vagy javítása céljából választották és űzik rendszerességgel az adott sportágat, sportágakat. A sportolók tudatosan állítják össze edzésprogramjukat és ellenőrzik élettani paramétereiket, testmozgásuk hatékonyságát. Számukra nem a másik sportoló legyőzése a fontos, hanem saját határaik kitolása, saját teljesítőképességük 18
javítása. Időközönként ajánlott az orvosi ellenőrzés, de általában a megfelelően kivitelezett edzések elegendőek az egészségmegőrzéséhez. (Jákó, 2012.) 4.2.4. Versenysport A versenysport a legkötöttebb csoport. A versenyek az egyesületek, szakszövetségek áltál meghatározott szabályrendszer szerint kerülnek lebonyolításra. A sportolók rendszeres sportorvosi ellenőrzés alatt állnak. Érvényes orvosi igazolás nélkül még a versenyeken sem indulhatnak. A rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen, hiszen a sportolók komoly edzéseken, fizikai megterheléseken esnek át nap, mint nap és bármikor túlterhelhetik szervezetüket. Ebből kiindulva a versenysport egészségre gyakorolt jótékony hatása kétségbe vonható, hiszen itt már a cél a minél jobb teljesítmény elérése, a versenyek megnyerése, bekerülve ezzel az elit sportolók körébe. (Jákó, 2012.) 19
5. A sport és az emberiség kapcsolata A fizikai aktivitás egyidős az emberiséggel és az idő múlásával különböző módokon volt jelen az emberek mindennapjaiban. A következő fejezetben ezt a folyamatot szeretném bemutatni. 5.1. A fizikai aktivitás A mozgás az emberiség lételeme. A két fogalom elválaszthatatlan egymástól. A fizikai aktivitás már az ősemberek mindennapjaiban megjelent és végigkísérte az emberiség fejlődését. A különböző korszakokban különböző fontosságot tulajdonítottak a mozgásnak. Kezdetekben a túlélés volt a cél, később különböző motivációk jelentek meg, mint például a szórakozás vagy az egészségmegőrzése. Az ősemberek életében a fizikai aktivitás magába foglalta mind az élelem mind a szálláshely keresését. A zsákmány megszerzése akár egy-két napot is igénybe vehetett, ami intenzív mozgást jelentett, aztán pár napos pihenés, ünnep következett. (Jákó, 2012.) A földművelés megjelenésével a nagyobb letelepedések is megkezdődtek. A letelepedettek testmozgását a mezőgazdasági munkálatok jelentették, amik kemény és változatos aktivitást igényeltek. Mindezek tudatában, már a klasszikus görög filozófia és orvoslás is azt hirdette, hogy az egészség megőrzésében és a betegségek kialakulásának megakadályozásában fontos szerepet játszik az egészséges étrend és a fokozott fizikai aktivitás. Mindezek mellett találkozhatunk korábbi kínai és indiai írásos forrásokkal is, amelyek a testmozgás pozitív hatásaival foglalkoznak. Az ókorban és a középkorban a mozgás különböző fajtái a hétköznapi élet fontos részét képezték. Azonban az ókori társadalomban az egészséges életmódról szóló tanítások nagy része csak a szabad emberekre vonatkoztak, a rabszolgák életvitelében ezek nem jelentek meg. A középkorban a testedzés már gyermekkortól jelen volt a nemesség, lovagok életében, hiszen őket a harcra nevelték. Kiképzéseken vettek részt, lovagi tornákon tesztelhették magukat, a csatatéren pedig az életükért harcoltak. A jobbágyság számára a mindennapi robotolás jelentette a fizikai aktivitást. (Jákó, 2012.) 20
Az 1800-as években a társadalom felső rétegeiben egyre kevesebb figyelmet fordítottak a harcra való felkészülésre, ennek következtében jelent meg a sport az életükben, mint mindennapos aktivitás. Fontos szerepet kapott többek között a lovaglás, a vadászat, a vívás, a tenisz és a golf. A század végére már a munkásság is érdeklődést mutatott a sport iránt. Sportklubok, munkás testedző egyesületek alakultak. Azonban ebben az időszakban az életformához szükséges napi mozgás mennyisége szinte változatlan maradt, mert az ipari munkák nagy része, a földművelés, a házkörüli munkák kézi erőt igényeltek és a tömegközlekedés is fejletlen, kezdetleges volt. (Jákó, 2012.) A nagy változást a 20. század közepe hozta meg. Az ipar, földművelés, háztartások gépesítése, a tömegközlekedés fejlődése az eddigi napi fizikai aktivitás mennyiségét drasztikusan csökkentette az iparilag fejlett országokban. Ez időszakban az élsport világában is hatalmas változások következtek be, ugyanis a világháború után két társadalmi rendszer (kapitalista-szocialista) és két világhatalom alakult ki (USA-Szovjetunió), melyek rivalizálása a sport területén is megnyilvánult. A sportolóknak nem számított más csak a győzelem, hiszen ezt várták el tőlük. Céljaik elérésében az sem gátolta meg őket, hogy az egészségüket károsítsák. Az edzések mennyiségével és minőségével fizikai és lelki határaikat feszegették, többségük doppingszereket is alkalmazott, nem törődve annak negatív hatásaival. A korszakban tehát két ellentétes folyamat volt megfigyelhető, amíg a lakosság aktivitása az optimális mozgásmennyiség alatt volt, addig az élsportolók túlhajszolták magukat. A század végére egyre több kutatás és kísérlet támasztotta alá, hogy számos betegség kialakulásában játszik szerepet a fizikai inaktivitás és a mozgásszegény életvitel. (Jákó, 2012.) 21
6. Sport hatása a szervezetre, szervrendszerekre A rendszeres sportolás bizonyítottan jó hatással van a szervezetre. A megfelelő gyakoriságú és intenzitású sporttevékenység nem csak a betegségek kialakulásának lehetőségét csökkenti, hanem megfelelő erőnlétet is biztosít a mindennapok feladatainak könnyebb elvégzéséhez. Az alábbi fejezetben a sport szervezetre kifejtett hatásait foglaltam össze. (Szatmári, 2009.) 6.1. Mozgatórendszer Az inaktív életstílus nagymértékben csökkenti a munkavégző képességet, ami nem csak gazdasági szempontból fontos, hanem azért is, mert a testmozgékonyságát is csökkenti. Ez az életmód az egészségre is kihat. Az egyének egyre kevesebbet sportolnak, egyre nehezebben végzik a fizikai munkákat, ellustulnak és előtérbe kerül a tv, számítógép. (Pavlik, 2015.) Az aktív életvitel az izomerőt növeli. A szabadidősport hozzájárul az izomerő növeléséhez, de nem elsődleges célja. A megfelelő izomerő megkönnyíti a mindennapi életet, a hétköznapokon adódó feladatok elvégzését. Az izomerő növelése statikus gyakorlatokkal és rezisztenciaedzéssel lehetséges. (Pavlik, 2015.) Az izmok állóképessége amiatt növekszik, hogy nő az oxigén ellátása és felhasználása, vagyis gazdagabb lesz az izmok érhálózata és növekszik az enzimek aktivitása. Természetesen az állóképesség növeléséhez az egész aerob rendszer fejlődése hozzájárul. (Pavlik, 2015.) A tartáshibák kellemetlen panaszt akár elviselhetetlen fájdalmakat okozhatnak nehezítve ezzel az egyének életét. A tartáshibák legtöbbször az izomzat gyengeségéből fakadnak. A gyakori lumbágó legtöbbször a hát- és hasizmok gyengeségéből adódik. A csigolya-rendellenességek nagyrészt a gyermekkori tartáshibákra vezethetők vissza. A gyermekkorban végzett helyes mozgásformákkal a hibák elkerülhetők, felnőtt korban a megfelelő hát- hasizmok erősítésével elérhető a panaszok megszűnése, csökkenése. (Pavlik, 2015.) A lábizmok gyengeségéből is súlyos problémák adódhatnak, ilyen például a lúdtalp. A lúdtalp sok esetben okoz derékfájdalmakat, de hozzájárul a láb, boka, térd, csípő korai fáradásához, gyulladásához is. (Pavlik, 2015.) 22
g/cm2 A rendszeres mozgáshoz szokott ízületek hajlékonyabbak, nagyobb a mozgásuk tartománya. A hajlékonyságot gyermekkorban lehet a legjobban fejleszteni majd folyamatos edzéssel szinten tartani. Azonban a fokozott hajlékonyságnak leginkább a versenysportban van jelentősége a szabadidősportban csak kis mértékben. Idősebb korban az ízületek mozgásának beszűkülése nehezíthetik a mindennapokat. (Pavlik, 2015.) A mozgás fokozza a csontok fejlődését, ezáltal hozzájárulhat az időskori csontritkulás megelőzéséhez. Számos kutatás eredménye mutatja, hogy a sport és fizikai aktivitás serkenti a csontépítést. Az oszteoporozis idősödő vagy menopauza idején járó hölgyek körében gyakori betegség, rendszeres sport ilyen esetekben is jótékony hatású lehet. Számos kutatás bizonyítja, hogy akik gyermekkortól végeznek rendszeres fizikai aktivitást, azoknál kisebb mértékben jelentkezhet az oszteoporózis idősebb korban. Az következő ábrán (3.ábra) sportoló és nem sportoló nők csontsűrűségének aránya látható. Megfigyelhető, hogy az aktív csoport tagjainak átlagosan 0,2 g/cm 3 -rel sűrűbb a csípőcsontjuk. (Pavlik, 2013.) 1 0,95 0,9 p < 0,05 0,85 0,8 0,75 0,7 0,65 0,6 Kontroll Sportoló 3. ábra: A csípőcsont sűrűsége (BMD) értékei idős sportoló nőkben és nem edzettekben Forrás: (Pavlik, 2013.) 6.2. Anyagcsere Napjainkban a leggyakoribb anyagcsere betegség az elhízás, ami csökkenti a mozgásképességet, súlyosan egészségkárosító hatású, érelmeszesedést, 23
kcal szívproblémákat és cukorbetegséget idézhet elő. Hazánkban szinte minden második ember elhízott és a túlsúly, sajnos egyre nagyobb arányban jelentkezik a fiatalok körében is. Az elhízás növekvő aránya könnyen megérthető a napi kalóriabevitel ismeretében. Ülőmunkát végző, átlagos testméretű ember napi energia felhasználása kb. 2500 kcal. Ezt az energia mennyiséget egy átlagos reggelivel, ebéddel és egy szendviccsel biztosítjuk a szervezet számára. Azonban ezek mellett még számolni kell a vacsorával, nassolással, cukros üdítőkkel is. Ezeket a plusz kalóriákat egy passzív életmódot folytató, ülő munkát végző személy a minimális fizikai aktivitásával nem adja le. A 4. ábrán a napi kalória felvétel és felhasználás átlagos mennyiségei láthatóak. (Pavlik, 2015.) 3500 3000 Vacsora Ebéd 2500 Büfé 2000 Reggeli 1500 Sport 1000 Enyhe fizikai munka 500 Szellemi munka 0 Felhasználás Felvétel Alapanyagcsere+alvás 4. ábra: A napi energiafelhasználás és- felvétel aránya Forrás: (Pavlik, 2013.) Sokan úgy gondolják, hogy ha megvonják maguktól az ételt, akkor fogyni fognak, ám ez nem igaz. Így nem csak az energia, de a fontos fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, sók és rostos anyagok sem jutnak kellő mennyiségben a szervezetbe. A megoldást tehát nem az energia felvételében kell keresni, hanem a felhasználás 24
növelésében. Napi kb. fél - egy óra mozgás is megoldást jelenthet. Ez a mozgás mennyisége gyermek és fiatal felnőtt korban ideális. A későbbi életszakaszokban ez a mennyiségű fizikai aktivitás már nem feltétlenül kivitelezhető a különböző egészségügyi problémák miatt. (Pavlik, 2015.) A koleszterintszint emelkedése, illetve a HDL/LDL arányának csökkenése szintén anyagcserezavarra utal. A rendszeresen végzett testedzés jótékony hatást gyakorol ezekre a problémákra is. (Pavlik, 2015.) 6.3. Idegrendszer A mozgásban szegény életvitel ingadozó szabályozáshoz vezethet, ezért gyakori a szorongás az emberek életében. A mindennapi életben jelentkező kisebb nagyobb problémák gyötrelmes tépelődéshez, önmarcangoláshoz, idegfeszültséghez vezethet. Az aktív életmód segíthet leküzdeni ezeket a gondokat. (Pavlik, 2015.) Az alvászavarok gyakori kiváltó oka a fizikai fáradtság hiánya. Figyelembe véve, hogy a szervezetnek a megfelelő regenerálódáshoz napi 1-1,5 óra REM fázisú alvásra van szüksége, ami a 6-9 órás alvások második felében gyakoribb, belátható, hogy a rövid alvások, nyugtalan éjszakák nem megfelelő agyi fejlődéshez vezethetnek. (Pavlik, 2015.) A jóleső, örömteli fizikai elfáradás biztosítja a nyugodt éjszakai alvást. Az edzett szervezet gazdaságos vegetatív szabályozással rendelkezik, alacsony a nyugalmi pulzusszáma és légzésszáma, a fizikai és pszichés ingerekre gazdaságos választ ad. Az inaktív életmódot folytatók élettani paramétereik és válaszreakciójuk teljesen ellentétes, ami nem tesz jót a szervezetnek. (Pavlik, 2015.) 6.4. A szív és a fizikai terhelés A rendszeres fizikai aktivitást végzők szíve morfológiai és működésbeli változásokon megy át. Természetesen ezek egészséges alakulásoknak és edzettségi jeleknek tekinthetők. A módosulások élettani célja, hogy a szív eredményesebb működésre legyen képes. A változások hónapok, évek alatt alakulnak ki, de a rendszeres sport abbahagyása után a folyamat lassan visszafelé is lejátszódik, vagyis a szív visszafejlődik. (Osváth, 2013.) 25
Az edzett szívre érvényes jeleket feloszthatjuk morfológiai, funkcionális és regulációs edzettségi jelekre. Morfológiai jelek kardiális hipertrófia: nagyobb üreg, vastagabb szívfal jobb koszorúsér- ellátás Funkcionális jelek jobb kontraktilitás (összehúzóképesség) jobb relaxációs képesség (tágulékonyság) gazdaságosabb anyagcsere módosult elektromos aktivitás Regulációs jelek alacsonyabb pulzusszám csökkent elektromos perctérfogat (Pavlik, 2013.) A méretbeli változásokat a sportág típusa határozza meg. Akik állóképességi sportot választottak, azoknál a kamra tágabb, a szívfal vastagabb. A nagy erőkifejtéssel járó, statikus mozgást végző sportolók szívének a kamrái kevésbé tágulnak, azonban sokkal vastagabb falra tesznek szert. (Osváth, 2013.) A funkcionális sajátosságok közé tartoznak a szívizom működésének a módosulásából származó változások. A vizsgálatok egyre több sejtszintű, molekuláris okot, mechanizmust fednek fel: Emelkedik a miozin ATP-áz aktivitása, a miociták (szívizomsejtek) rövidülése fokozott, facilitált, javul a kontraktilitás és a tágulékonyság, a Starling- féle szívtörvény, azaz a Frank- Starling-mechanizmus hatékonyabban tud részt venni a pumpafunkcióban. (Pavlik, 2013, 339. oldal) 26
Az összehúzódó képességet viszonylag nehéz kimutatni, viszont a relaxációs képességet és a diasztolés funkciót egy vizsgálattal, könnyű figyelemmel követni. Minél nagyobb a telődés korai és késői fázisa csúcssebességének hányadosa, annál jobb a relaxációs képesség. Ennek eredménye, hogy a szív kamrája jobb telődésre lesz képes, ami segíti a nagyobb vértérfogat keringésbe jutását. (Pavlik, 2015.) Az anyagcsere is kedvező irányba módosul az edzett szervezetekben, működése jobb, gazdaságosabb lesz. A sportolók képesek egy adott teljesítményt alacsonyabb szívizom áramlással, alacsonyabb oxigénellátással teljesíteni. Ennek hátterében az áll, hogy a szívizom szabad zsírsav- és glukózfelvétele magasabb, és nagyobb mennyiségű ATP képződik ugyanabból az oxigénmennyiségből. (Pavlik, 2013.) A regulációs edzettségi jelek közé tartozik az alacsonyabb pulzusszám és a csökkent nyugalmi perctérfogat. Az alacsonyabb pulzusszámot okozhatja a fokozott paraszimpatikus idegrendszer aktivitása, de a sinuscsomó saját spontán aktivitásának (IHR) csökkenése is. Rövidtávú edzések esetében a paraszimpatikus idegrendszeri, hosszú távú edzés esetén az IHR csökkenése járul hozzá nagyobb mértékben a pulzusszám csökkenéséhez. (Pavlik, 2013.) Az alacsonyabb nyugalmi perctérfogatra két magyarázat adódik. Az egyik, hogy a rendszeres edzést végzők szervezetében, minden működés takarékon van, így kisebb a szervezet oxigénigénye. A másik lehetőség, hogy a sportoló szervezete gazdagabb hajszálér- hálózattal rendelkezik, jobb az oxidációs enzim aktivitása, ami lehetővé teszi a nagyobb arteriovenózus oxigénkülönbséget, tehát a szervezet kevesebb mennyiségű vérből tud nagyobb mennyiségű oxigént kinyerni. (Pavlik, 2013.) A szív olykor extrém terhelést is kibír. A már korábban említett Terrie Williams áltál végzett kutatásban hullámszörfösök szívfrekvencia-monitor eredményeit is vizsgálták. A legnagyobb szívfrekvencia növekedés, amit a tudósok észleltek 180/perc volt 3 órán keresztül. Az ilyen fokú megterhelés a szívet teljesen kimeríti, és sok időre van szüksége a regenerálódáshoz, azonban, ha az egyén nem szenved semmilyen szívbetegségben, a megterhelés nem árt az egészségének. 4 27
6.4.1. A hipertónia és a fizikai aktivitás összefüggése Hazánkban, ahogy más civilizált országokban is a lakosság kb. 20%-a szenved magasvérnyomásban. A hipertónia a szív- vérkeringési rendszer betegségei közül a második leggyakrabban előforduló betegség. Előfordulása az életévek számával növekszik, a 65 év felettiek felénél jelentkezik valamilyen formája a hipertóniának. Különböző adatok mutatnak rá arra, hogy a magasvérnyomást a rendszeres edzés kb. 10 Hgmm-rel csökkenti, még akkor is, ha mellette mást kezelést nem alkalmazunk. (Pavlik, 2013.) A vérnyomáscsökkenése több mechanizmus útján is történhet. Megváltozhat a vegetatív szabályozás, csökkenhet a nyugalmi szimpatikus aktivitás, emelkedhet a paraszimpatikus tónus, érzékenyebbek lehetnek a vérnyomás- szabályozó reflexek, emelkedhet bizonyos értágító anyagok koncentrációja, csökkenhet a nyugalmi pulzusszám, csökkenhet a perctérfogat és/vagy a teljes perifériás rezisztencia. (Pavlik, 2013, 386. oldal) A mérések szerint a hipertónia megelőzéséhez a nagy intenzitású sportok nem alkalmasak, inkább a heti néhány alkalommal végzett, minimum 30 perces aktivitás ajánlott. Azonban oda kell figyelni a mozgás formájára, mert a statikus terhelés és a préseléssel járó mozgástípusok károsak, veszélyesek lehetnek. A már kialakult betegség esetében is hasznos lehet a rendszeres testedzés, de felvetődik a kérdés: A magasvérnyomásban szenvedők végezhetnek- e fizikai aktivitást, és ha igen, akkor milyen gyógyszeres kezelés mellett? (Pavlik, 2013.) 6.5. A légzési rendszer 6.5.1. Oxigénellátás Az oxigén nélkülözhetetlen a szerveztünk működéséhez. Minden folyamat, ami bennünk lejátszódik, energiát igényel. A sejtjeink az energiát a cukor elégetéséből nyerik, s ehhez a folyamathoz oxigén is szükséges. Ha a szervezetünk nem jut elég oxigénhez energiahiány és működési zavar lép fel. Hosszabb energiahiány mellett lassan savas állapot alakul ki, ami segíti a daganatok kialakulását. Sajnos számos környezeti tényező van, amely csökkenti a megfelelő oxigén ellátást (kipufogógáz, 28
nehézipari üzemek áltál kibocsátott anyagok, tüzelőanyagok égéstermékei). Az Európai Unió áltál végzett felmérés szerint, évente 40-150 ezer ember hal meg a légszennyezés következményei miatt. (Silye, 2014.) Bizonyos tényezőkön, azonban mi is képesek vagyunk javítani: mechanikai akadály (pl. orrsövényferdülés) dohányzás (káros anyagai irritációt okoznak a légcsőben, tüdőben; a vérben felszívódott anyagok rontják a sejtek oxigénellátását; a vörösvértestek oxigénszállító képessége csökken) rossz testtartás (rontja a tüdők megfelelő mozgását; romlik a mély légzés) túlsúly, elhízás (csökken a légző kapacitás) allergia, asztma (a légúti nyákképződés csökkenti a vérbe jutó oxigén mennyiségét) folyadékbevitel elégtelensége (gátolja a tüdő öntisztuló folyamatát; vér pótlása) iskolai, ülő életmód (mozgásszegény életmód; felnyomja a rekeszizmot, amely csökkenti a légző kapacitást) (Silye, 2014.) 6.5.2. Egyszeri terhelés hatása a légzésre Fizikai aktivitás hatására a légzés fokozódik. Megnő a légzésszám, a légvételek mélyebbek lesznek, vagyis növekszik a légzéstérfogat, kitágulnak a légutak, a légcső és a hörgők. A vér szén-dioxid- szintjének megemelkedése, az idegi, reflexes mechanizmusok, a szimpatikus idegrendszer aktivitása és a mellékvesevelő hormonelválasztásának fokozódása okozza a légzés növekedését. Az átlagember légzési perctérfogata 80-100 liter, az edzett emberé 150-200 liter lesz maximális terhelés alatt. Mindez azt jelenti, hogy a nyugalmi légzési perctérfogat 20-22- szeresre emelkedhet. (Pavlik, 2013, 265. oldal) 6.5.3. Rendszeres edzés hatása a légzésre A rendszeres edzést végzők légzése több szempontból mutat előnyösebb tulajdonságokat, mint az inaktív életmódot folytatóké. A rendszeres edzéshez 29
szokott sportolók légzése gazdaságosabb. Tekintettel arra, hogy terhelés alatt a légzőizomzat energiafelhasználása nagy terhelésnél az összes energiafelhasználás 10-15%-át, szélsőséges esetben 20%-át teszi ki, csúcsterhelésnél a gazdaságosabb légzés nem elhanyagolható energiatakarékosságot jelent. (Pavlik, 2013, 266.oldal) Az edzett embereknél megfigyelhető a bradipnoé jelenség, ami azt jelenti, hogy a nyugalmi légzésszám alacsonyabb (kb. 12-14/perc), mint a passzív életmódot folytatóknál. Ebből következik, hogy a rendszeres edzést végzők légvétele mélyebb. Edzés hatására fejlődnek a légzőizmok, bizonyos sportágat űzőknek jobb a légzéstechnikája is. Az edzett szervezetben a terhelés kezdeti fázisában hamarabb tágulnak a hörgők, így ritkábban fordul elő a mellkasi szorítás sportolás közben. A tüdőerek tágabbak, nagyobb intenzitással szállítják a felvett oxigént. (Pavlik, 2013.) 30
7. Anyag és módszer Ebben a fejezetben a szakdolgozatom kutatási eredményeit fogom prezentálni. Kutatásom témája az életmód és sport kapcsolata. Fő célkitűzésem egy kvantitatív kutatás elvégzése és kiértékelése az inaktív életmód és a betegségek megjelenésének gyakoriságának összefüggésében. Felmérésem eszköze a primer kutatási módszerek közül a kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív 2015. október 15-től október 30-ig volt elérhető a kitöltők számára. A vizsgált csoport kiválasztása egyszerű véletlen mintavétel alapján történt. A kérdőív terjesztése internetes közösségi oldalon zajlott, ahol a hólabda- mintavételi módszert alkalmaztam. Az eredmény változatosságának érdekében nem jelöltem meg konkrét célcsoportot a kitöltéshez, így bárki kitölthette. Kutatásom nem tekinthető reprezentatívnak a mintavételi módszer és a válaszadók viszonylag kis elemszáma miatt, mindazonáltal alapvető következtetések levonását a demográfiai adatok ismeretében lehetővé teszi. Összesen 131 ember töltötte ki a kérdőívemet, melyből 83 volt a nők és 48 a férfiak száma. Tehát a nemek közötti %-os megoszlás 63,4% a nők és 36,6% a férfiak aránya. Ez a megoszlás eltér a magyar társadalomban mérhető arányoktól, hiszen, a teljes népességben a nők 52,4 %, a férfiak 47,6%-ban vannak jelen. Az általam vizsgált populációban pedig a kitöltők 37%-a 21-30 év közötti, 22%-a pedig 41-50 év közötti egyén volt. Az általam kapott %-os eredmények torzítást okozhatnak a kiértékelésben, mert a korcsoportonkénti megoszlásban a 21-30 év közöttiek 12,55%, a 41-50 év közöttiek 13,92%-ban vannak jelen a teljes sokaságban. 7 A kérdőív szerkesztését és kitöltését sikeresnek gondolom, mivel a 131 kitöltőből mindenkinek a válasza értékelhető és használható volt az elemzésem során. Az adatok feldolgozását Microsoft Excel 2010 program segítségével végeztem. A válaszaim statisztikai érvényességét kereszttábla számítással és khi 2 vizsgáltam a hipotézisek során. próbával A kérdőív szerkesztésénél ügyeltem a megfelelő formai és tartalmi szabályokra, odafigyeltem a kérdések logikai sorrendjére, változatosságára. Bár a kérdőív nincs validálva, de az alapprobléma feltárásához elégségesnek találtam a saját készítésű kérdőív összeállítását. A kérdőívben nyitott és zárt kérdéseket is alkalmaztam. A 7 https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html 31
zárt kérdéseken belül találhatók alternatív egy válaszos és szelektív több válaszos, valamint skálázott kérdések is. A kérdőív végén, arra kértem a kitöltőimet, hogy néhány egészségügyi értéküket adják meg, ha tudják, a pontosabb kiértékelés miatt, illetve hogy képet kapjak arról, mennyire egészségtudatosak. Hiszen, aki tud válaszolni néhányra közülük vagy meglehetősen egészségtudatos vagy odafigyel ezen értékeire, mondjuk valamilyen egészségügyi problémából kifolyólag. Így állt össze a 30 kérdést magába foglaló kérdőívem. A kérdések 4 csoportba kategorizálhatók: 1. Demográfiai kérdések 2. Egészségmagatartásra vonatkozó kérdések 3. Sportolási szokásokra irányuló kérdések 4. Egészségügyi adatok Az első kérdéscsoport a demográfiai kérdések, melyek alapján olyan általános információkhoz jutottam, mint a nem, kor, iskolai végzettség, melyek ismerete hozzásegít a kérdőíves válaszok pontos kiértékeléséhez. A második kérdéscsoport az egészségmagatartásra vonatkozó kérdések csoportja volt. Ebben a részben a kitöltők egészség tudatosságát, az egészséghez való hozzáállását mértem fel. A csoportban találhatók az egészségi állapotra, meglévő betegségekre, TV nézési és számítógépezési szokásokra, táplálkozásra és káros szenvedélyekre vonatkozó kérdések. A harmadik kérdéscsoport a sportolási szokásokra vonatkozó kérdéseket tartalmazta. Ezeket a kérdéseket csak a valamilyen gyakorisággal sportolók töltötték ki. Rákérdeztem többek között a mozgás gyakoriságára, időtartamára, fajtájára, motivációjára, helyére. A kitöltők választ adtak arra, hogy mióta sportolnak és, hogy elégedettség tölti- e el őket sportolás közben, után. A negyedik, és egyben utolsó kérdéscsoportban az emberek egészségügyi adataira kérdeztem rá. Természetesen ebben a kategóriában kaptam a legkevesebb választ, hiszen nagyon sokan nincsenek tisztában egészségügyi állapotukkal. A kitöltők következő értékeire voltam kíváncsi: vérnyomás, vércukorszint, vörösvértestszám, 32
hemoglobin, fehérvérsejtszám, vérlemezkeszám, hematokrit érték és egyéb egészségügyi adat, amit meg tudtak adni. 7.1. Hipotézisek 1. A megkérdezett populáció többsége inaktív életmódot folytat és nem egészségtudatosak. 2. A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések. 3. Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban, elhízásban. 4. A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta űzik valamilyen formában. 5. A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás. 6. A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik. 7. A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség megőrzése. 33
Fő 8. Eredmények H1: A megkérdezett populáció többsége inaktív életmódot folytat és nem egészségtudatosak. A hipotézis vizsgálatához a kérdőívből több kérdést is figyelembe kellett vennem. A válaszok alapján egy egészségügyi indexet számoltam, amelynek tartományát 0 és10 között adtam meg. A pontokat a kapott egészségügyi adatok, a sport rendszeressége, a dohányzás mértéke és a megelőzés céljából orvoshoz látogatás alapján adtam. Az egészségügyi értékek 7 pontot, minden további válasz 1-1 pontot ért. A 130 kitöltőm értékeit az 5. ábrán szemléltetem. Egészség index 40 35 36 30 25 20 26 20 22 15 10 5 0 5 6 6 3 4 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 5. ábra: Egészség index Forrás: Saját készítés A 131 kiértékelt személyem közül 117-en esnek a 0-5 pont közé, ami általánosan alacsony egészségtudatosságra utal. Az 3. táblázatban az egészségügyi index mértékét és a sportolást vetettem össze. Az indexet 3 csoportra bontottam: az első a legkevésbé egészségtudatosak, ők azok, akik 0-3 pontot kaptak, a közepes egészségtudatosságúak a 4-6 pontos csoportban 34
lévők és a magas egészségtudatossággal rendelkezők pedig a 7-10 pontos személyek. 0-3 pont 4-6 pont 7-10 pont Összesen Sportol 50 27 4 81 Nem sportol 39 2 9 50 3. táblázat: Egészségügyi index- sportolás Forrás: Saját készítés A táblázatban látható adatok a kereszttábla elemzés és a Khi 2 próba elvégzése után, azt mondható, hogy 95%-os valószínűséggel igaz a teljes sokaságra. A legalacsonyabb indexet elérők körében 50 mondta azt, hogy rendszeresen sportol és 39 fő, hogy havonta 1-2 alkalommal vagy egyáltalán nem végez fizikai aktivitást. A második csoportban a válaszadók közül 27-en sportolnak és 2-en választották a nem sportol válaszlehetőséget. A magas egészségtudatossággal rendelkezők csoportjában 4 fő sportol és 9 fő folytat inaktív életmódot. Az 4. táblázatban a betegséget és az egészségügyi index megoszlását ábrázoltam. 0-3 pont 4-6 pont 7-10 pont Összesen Beteg 42 14 6 62 Nem beteg 47 15 7 69 4. táblázat: Egészségügyi index- betegség Forrás: Saját készítés Kereszttábla elemzéssel és Khi 2 próbával megvizsgáltam, hogy az általam kapott eredmények 50%-os eséllyel igazak a teljes népességre. A táblázatban szereplő adatokból látható, hogy a 0-3 pontot elérők közül 42 fő szenved valamilyen betegségben és 47 fő egészségesnek vallotta magát. A közepes egészségtudatossággal élők kategóriájában 14-en mondták magukat betegnek és 15- en egészségesnek. A legmagasabb indexet elérők csoportjában összesen 6 fő a betegek és 7 fő a nem betegek aránya. 35
H2: A passzív életmódot folytatóknál gyakoribbak a szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, hipertónia, légzőszervi megbetegedések. A 3. hipotézis felállításakor azzal a feltételezéssel éltem, hogy a rendszeres sporttevékenység pozitív hatással van szervezetünkre, egészségünkre, amire a dolgozatomban már vizsgált szakirodalmak is utalnak. A feltevés megvizsgálására az aktív és passzív életmódot folytatók meglévő betegségeit vetettem össze. Az aktív csoportot azok a válaszadók képezik, akik hetente minimum 1 alkalommal végeznek testmozgást. A passzív csoportot pedig azok, akik havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolnak. A kitöltők több betegséget is megjelölhettek és természetesen azt is, hogy nem szenvednek semmilyen betegségben. Az értékelés során 6 féle betegséget, egy egyéb és egy nincs betegsége kategóriát vetettem össze. Az 6. ábrán az aktív, az 7. ábrán pedig a passzív életmódot folytatók betegségeiknek gyakorisága látható %-os arányban feltűntetve. Aktív életmód- betegség megjelenése 50% 40% 30% 20% 10% 0% 8% 2% 3% 13% 6% 5% 15% 47% 6. ábra: Aktív életmód- betegség megjelenése Forrás: Saját készítés 36
Passzív életmód- betegség megjelenése 40% 33% 30% 20% 14% 19% 14% 10% 0% 0% 8% 6% 6% 7. ábra: Passzív életmód- betegség megjelenése Forrás: Saját készítés Az ábra elemzését kereszttábla elemzéssel és Khi 2 próbával kezdtem, hogy megtudjam, hogy az általam kapott válaszok, hány %-os pontossággal igazak a teljes sokaságra is. Az eredmény alapján nullhipotézisem, miszerint a változók függetlenek egymástól, 95%-os hibahatárnál nem, de 90%-osnál teljesül. A csoportok között a depressziót leszámítva 5-6%-os eltérés látható. A légúti megbetegedések mind a két kategóriában azonos mennyiséget értek el. A két vizsgált csoportomban a legnagyobb eltérés a nem betegek között jelentkezett. Az inaktív életvitelt élők közül 33% vallotta azt, hogy nem szenved semmiféle betegségben. Ez az arány az aktívak körében eléri a 47%-ot. A két diagramon jól látható, hogy a kérdőívemet kitöltők közül a legtöbben a nincs betegsége válaszlehetőséget jelölték meg. A passzív életmódot folytatóknál 14%-kal, az aktív életmódot folytatóknál pedig 32%-kal magasabb az arányuk, a csoport leggyakoribb betegségében szenvedőkéhez képest. H3: Az ülőmunkát végzők gyakrabban szenvednek magas vérnyomásban, elhízásban. Ebben a részben azt vizsgáltam, hogy a napi több órás ülőmunkát végzőknél gyakrabban jelentkezik-e a magas vérnyomás és az elhízás. Napunk jó részét a 37
munkahelyünkön töltjük, ezért nagy hatással van életünkre az ott folytatott magatartásunk. Az általam megkérdezett 131 ember közül 107 ember válaszolta azt, hogy ülőmunkát végez, ebből 37-en válaszolták azt, hogy magas vérnyomásban és/vagy elhízásban is szenvednek. A válaszokat az 8. ábrán összesítettem. Ülőmunka- betegség kapcsolata 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 21% 10% 31% 26% 12% 0% 0-4 óra 5-12 óra Nem végez ülőmunkát Magas vérnyomás Elhízás 8. ábra: Ülőmunka- betegség kapcsolata Forrás: Saját készítés Hipotézisem igazolására itt is elvégeztem a kereszttábla és Khi 2 próbát, ami után azt mondhatom, hogy az általam kapott eredmények mindössze 75%-os biztonsággal állítható a teljes sokaságra is. Ez az alacsony elemszámmal magyarázható, lehet, hogy az alacsony incidenciával előforduló betegségek egyszerűen csak nem jelennek meg a mintámban. Az általam kapott eredmények alapján azok közül, akik nem végeznek ülőmunkát mindössze 5-en mondták azt, hogy magas vérnyomásuk van és az elhízást senki nem jelölte meg. A válaszadókat 3 csoportra bontottam: az első, akik napi 0-4 órát, a második, akik napi 5-12 órát és a harmadik, akik egyáltalán nem végeznek ülőmunkát. Az 5-12 órás kategóriában az elhízás 31%-os arányban, a magas vérnyomás 26%-os arányban van jelen a vizsgált populációnál. Közülük 10%-nál pedig a két betegség együttesen jelen van. A 0-4 órás csoportnál az elhízás 10%-os, a magas vérnyomás pedig 20%-os. 38
Azonban a magas vérnyomás aránya, majdnem eléri a második csoportban lévők arányát, mindössze 5%-kal kevesebb embernél fordul elő a betegség. A két csoportot vizsgálva az elhízás már nagyobb különbségeket mutat. Az eltérés eléri a 20%-ot. A harmadik kategóriába tartozó egyéneknél mindkét betegség sokkal kisebb arányban jelentkezett. A magas vérnyomás az előzőekhez képest mindössze fele annyi embernél van jelen, az elhízás pedig a vizsgált populációmban meg sem jelenik, ami a kis elemszámom miatt lehetséges. H4: A rendszeresen sportolók gyermekkorban szerették meg a sportot és azóta űzik valamilyen formában. Ebben a fejezetben azt vizsgáltam, hogy azok, akik felnőtt korban is rendszeresen sportolnak gyermekkorban szerették meg a mozgást, aktív életmódot és azóta űzik a választott sportágakat. A kérdőívet kitöltők közül csak azok válaszoltak erre a kérdésre, akik rendszeresen végeznek fizikai aktivitást, ez összesen 107 fő volt. A vizsgált populációm eredményeinek kiértékelése az 9. ábrán látható. 16% A sportolás kezdetének megoszlása 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% Óvoda Általános iskola Középiskola Utána 0% Havonta 1-2 alkalommal Hetente 1-2 alkalommal Hetente 3-4 alkalommal Szinte minden nap 9. ábra: A sportolás kezdetének megoszlása Forrás: Saját készítés A válaszok azt mutatják, hogy azoknál, akik havonta egy-két alkalommal sportolnak nem mérvadó a mozgás elkezdésének ideje, hiszen szinte azonos 39
Fő arányban választottak a 4 válasz lehetőség közül. Megfigyelhető azonban, hogy az óvodás korban sportolni kezdők közül, azok száma a legmagasabb, akik a későbbiekben havi rendszerességgel sportolnak. Látható, hogy azok a sportolók, akik heti 1-2 edzésen vesznek részt nagy arányban az általános iskolában kezdték el az aktív életmódot. Az ábra jól mutatja azt is, hogy a kitöltők 12%-a, a középiskola elvégzése után választotta az ilyen rendszerességű mozgást. A hetente 3-4 alkalommal fizikai aktivitást végzők közül a legtöbben az általános iskolában kezdték el a sportolást, de szintén magas arányszámban választották a középiskola utáni válaszlehetőséget is. A minden nap sport tevékenységet végzők körében szinte elhanyagolható azoknak a száma, akik óvodás vagy középiskolás koruktól mozogni, arányuk még a 2 %-ot sem éri el. Számuk duplája a középiskola végeztével, de a legmagasabb arány itt is az általános iskolánál figyelhető meg. Naponta- havonta sportolók aránya 9 8 7 6 5 4 3 Naponta sportol Havonta sportol 2 1 0 Óvoda Általános iskola Középiskola Utána 10. ábra: Naponta- havonta sportolók aránya Forrás: Saját készítés A 10. ábrán külön összehasonlítottam a naponta sportolók és a havonta sportolók arányát. Látható, hogy havonta pár alkalommal fizikai aktivitást végzők száma viszonylag azonosan oszlik meg az időszakok között. Azonban azok száma kiugróan magas, akik általános iskolás korok óta sportolnak napi rendszerességgel. 40
Kapott válaszaim, alapján elmondható, hogy a hipotézis 90%-os eséllyel igaz a teljes sokaságra is, amit kereszttábla számítással és khi2 próbával vizsgáltam. H5: A legnépszerűbb sport a szabadidősport területén a futás. Ebben a hipotézisben, azt vizsgáltam, hogy a futás-e a leggyakrabban űzött sportág. A 131 kitöltőm közül 109 vallotta, azt hogy bizonyos rendszerességgel végez fizikai aktivitást. Válaszaik az 11. ábrán láthatók. Sportágak sorrendje Küzdősportok Labdajáték enyéni, Labdajáték csapat Úszás Egyéb Kerékpározás Aerobic/Fitness Futás 1%- 3 fő 1%- 3 fő 7%- 14 fő 8%- 18 fő 16%- 35 fő 19%- 41 fő 23%- 50 fő 24%- 51 fő 0% 5% 10% 15% 20% 25% 11. ábra: Sportágak sorrendje Forrás: Saját készítés A 109 emberből 51-en választották a futást. Nem sokkal lemaradva tőle, mindössze egy szavazattal kaptak kevesebbet az aerobic, fitness tevékenységek. Kutatásomban a harmadik helyen a kerékpározás zárt, 41 szavazattal. Az egyéb kategóriát is sokan választották, a kitöltők 16%-a mondta azt, hogy a felsoroltakon kívül mást vagy mást is sportol. A sorban következő két sportág az úszás és a csapatban űzött labdajátékok mindössze 7-8%-ot értek el a vizsgálatban. A legkevesebb szavazatot az egyéni labdajátékok és a küzdősportok kapták, a kitöltők közül csak 3-3 ember választotta ezeket a sportágakat. Nem reprezentatív felmérésem alapján a hipotézis nem jelenthető ki igaznak, hiszen az 1%-os ebben az esetben nem tekinthető valódi eltérésnek. 41
H6: A havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban sportolók gyakrabban dohányoznak, mint a nagyobb rendszerességgel sportot végző társaik. Ebben a részben a dohányzás és a sport rendszerességének összefüggését vizsgáltam. Kérdőívem során megkérdeztem kitöltőimet káros szenvedélyeikről is, de a hipotézis alapján csak a dohányzást fogom kiértékelni. Köztudott tény, hogy a dohányzás káros az egészségre és súlyos betegségek kockázatát növelheti. Válaszadóim között a rendszeres dohányzás viszonylag kis arányban jelent meg, mindössze 22% vallotta azt, hogy minimum pár szálat szív hetente. Ebben természetesen azok is benne vannak, akik akár egy egész dobozzal is elszívnak naponta, de a kis elemszám miatt számuk elhanyagolható. A kitöltők 78%-ától kaptam azt a választ, hogy már leszokott vagy soha nem is dohányzott. Az 12. ábrán látható ezen arányok megoszlása a sportolás rendszerességének tükrében. Sport és dohányzás kapcsolata 60% 50% 51% 40% 30% 20% 10% 0% 11% 11% min. pár szál hetente 27% leszokott, soha nem dohányzott Ritkán sportol (havi 1-2 vagy kevesebb alkalom) Gyakran sportol (több, mint havi 1-2 alkalom) 12. ábra: Sport és dohányzás kapcsolata Forrás: Saját készítés A kapott eredmények a statisztikai számítások alapján 75%-os biztonsággal mondhatók el a teljes sokaságról is. Azok közül, akik ritkán sportolnak, vagyis havonta 1-2 alkalommal vagy még ritkábban, azok közül 11 % mondta azt, hogy minimum pár szál cigarettát szív el hetente és 27 %, hogy már leszokott vagy soha nem is dohányzott. A rendszeresen 42
sportolók körében a válaszadók szintén 11%-a dohányzik, de ebben a csoportban 51% állította az ellenkezőjét. H7: A 30-50 év közötti emberek legfőbb motivációja a sportra az egészség megőrzése. Ebben a hipotézisben azt vizsgáltam, hogy a kérdőívet kitöltő középkorú lakosság körében mi a legfőbb motivációja a sportolásnak. A kérdésre választ adók közül csak a 30-50 év közöttiek eredményeit vizsgáltam meg, de egy személy több motivációt is megjelölhetett, így kaptam 125 választ. Az általam készített, 13. ábrán mutatom be a motivációk megoszlását. 20 fő 1 fő 18 fő 5 fő 23 fő Sport motivációk 32 fő 26 fő Egészség megőrzése, helyreállítása Feltöltődés, kikapcsolódás Jó stresszlevezető A jó társaság Kellemes időtöltés a friss levegőn Egyéb Orvos ajánlotta 13. ábra: Sport motivációk Forrás: Saját készítés Az ábrán látható, hogy a legtöbb válasz az egészségmegőrzésére érkezett, összesen 32 fő jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A második leggyakoribb válasz a feltöltődés, kikapcsolódás 26 fővel, ezt követi a jó stresszlevezető lehetőség 23 jelöléssel. A jó társaság miatt 20 fő sportol szívesen és 18 fő pedig kellemes időtöltésnek érzi a fizikai aktivitást. Az egyéb kategóriát összesen 5 ember választotta és egyetlen egy személy mondta, hogy azért sportol, mert az orvos ajánlotta neki 43