REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július

Vázlat 1

Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: 5470. Kiindulás eltér munkatermelékenység az USA-ban a legtermelékenyebb USA állam 60-70%-kal termelékenyebb mint a legkevésbé termelékeny állam top 10 is még 30-40% többletet mutat a legkevésbé termelékeny államhoz képest Helyi s r ség a növekv mérethozadék forrása s rüség = munka v. t ke / km 2 a szállítási ktg. a távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás) Két magyarázat helyi externáliák helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége

(1996) Milyen szinten? Output, input: tagállam, s r ség: megye Eredmény: t keellátottság fontos magyarázat, de nem elégséges A s r ség fontos magyarázó elem First geography nincs, minden egyforma Alap termelési fv (munka és föld, de t ke nincs) ( f (n, q, a) = n α q ) (λ 1)/λ (1) a eey adott megyében az 1 km 2 -nyi területen el állított termék, n a munkások száma, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe.

Elméleti modell A c megyében dolgozó munkaer, n c, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése: ( ) α ( ) (λ 1)/λ nc qc q c = a c (1a) a c a c A megyei technológia q c a c = ( nc a c ) γ (2) Ahol γ = αλ két hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ); α congestion λ agglomeráció γ két ellentétes er közös hatása az adatból ez látható

Elméleti modell (folyt.) Tagállami szinten aggregálunk, C s azon megyék, amelyek s államban vannak. A tagállami kibocsátás: Q s = n γ c a (γ 1) c (3) c C s Ha N s s állam munkásainak száma(= c C s n c ), akkor a munkatermelékenység: A termelékenység a s r ségt l függ: Q s N s ( nc a c C c s = ) γ ac N s = c C s n γ c a (γ 1) c /N s = D s (γ) (4)

Elméleti modell (folyt.) D s (γ) = s r ség tényez index és D s az államban az 1 km 2 -re jutó munkások átlagos száma D az USA-ban az 1 km 2 -re jutó munkások átlagos száma a megyében az 1 km 2 -re jutó munkások átlagos száma d c Ekkor ( ) γ 1 D s (γ) = D γ 1 Ds D ( dc n c D c C s s ) γ 1 /N s (5) egy adott államban a s r ség hatása három hatás szorzata USA hatás állam vs. USA megyék egyenl tlensége az államon belül Ha egy államban a s r ség=usa, akkor a termelékenység az államon belüli s r ség eloszlástól függ γ < 1 congestion hatás akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er sebb.

(1996) Mutat másik modellt is, ahol IRS van félkész termékek nagyobb mennyisége miatt Tesztelés szempontjából ugyanazt ( ) kapjuk, a megyei termelési γ technológia: marad q c q a c = c a c

Becslés Becslés A becslési egyenlet egyszer : log Q s /N s = log φ + log D s + u s (6) log φ a termelési függvényb l konstansok Adatok: USA állam és megye Eredmény: 5.2%

Ciccone, A. (2002), Agglomeration eects in Europe, European Economic Review, 46: 21337. Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240% 628 Nuts3 régió (magyar megye) Jobb és több adat B vített modell becslése

Elméleti modell A modell b vített Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km 2 = 1 vállalat 1km 2 termelési függvénye: régió s, ország c ( q = Ω sc f (nh, k; Q sc, A sc ) = Ω sc (nh) β k 1 β) ( α Q sc q egy 1km 2 kibocsátás, n munkaer, H humánt ke, k zikai t ke, Ω a régió teljes tényez termelékenység (TFP), A sc Q sc a régió teljes kibocsátása, A sc a régió teljes területe Q sc /A sc > területi externália - akkor van, ha λ > 1 és 0 < α < 1 t ke és munka hozadéka (DRS=congestion) ) (λ 1)/λ (7)

Elméleti modell (folyt.) A munka és a t ke egyenletesen oszlik meg egy régión belül. N sc a régióban a munkaer, H sc a régió teljes humánt ke, K sc a régió teljes zikai t ke, A termelési függvény a régióban Q sc = A sc q = A sc Ω sc ( (N sc H sc /A sc ) β (K sc /A sc ) 1 β) α ( Q sc Munkaer -termelékenység: Q sc N sc A sc (8) ( = Ω sc (Hsc( β K ) αλ ( ) αλ 1 sc ) 1 β Nsc (9) N sc A sc ) (λ 1)/λ

Elméleti modell (folyt.) Nincs adat a t kére nézve De legyen a t ke ktg ugyanaz mindenütt T kekereslet: K sc = α(1 β) Q r sc c Munkaer -termelékenység: Q sc N sc = Λ c Ω sc H sc ( ) θ Nsc H sc (10) A sc θ munkaer és a humán t ke regionális s r ségének hatása θ = αλ 1 1 αλ(1 β) (11) Λ c becsülhet ország FE

Agglomerációs hatás θ = a munkaer és a humán t ke regionális s r ségének hatása, θ = αλ 1 1 αλ(1 β) =Agglomerációs hatás Emlékezzünk: α a munka és t ke területi határhozadéka λ a területi (pozitív) externália mértéke. ha a két hatás megegyezik:α = 1/λ, nincs a s r ségnek szerepe Ha αλ > 1 akkor θ növekv függvénye (1 β)-nak, amely a t ke kitev je mivel az országon belül szabad t keáramlás van, ha a humánt ke v munkaer s r sége növeli a TFP-t, akkor több t ke áramlik oda, amely er síti ezt a folyamatot ez a másodlagos hatás a t ke szerepét l függ, t keintenzív ágazatokban er sebb a hatás

Empírikus modell Becslés log Q sc log N sc = log Λ c + θ(log N sc log A sc )+ +(θ + 1)H sc + ϖ log Ω sc (12) log Q sc log N sc = DUM c + θ(log N sc log A sc ) + δf sc + u sc (13) DUM ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez k aránya u sc a régió és az ország TFP különbsége +Szomszédos régiók hatása +φ(log N scn log A scn )

Empírikus modell (folyt.) Nehézség: θ az együttes aggloemrációs hatás Ahhoz hogy ebb l externália ( λ 1 λ ) legyen, azt kell mondani 1 α a terület részeséde a jövedelemb l, α(1 β) a zikai t ke aránya λ 1 λ = 1 α + α(1 β)θ 1 + θ (14)

Becslés Becslés 1. OLS De ha magas TFP régiók több munkást vonzzanak, és az országos/nuts2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés 2. IV/2SLS IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s r ségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet. USA () IV 1850, állam népesség vasút dummy, keleti part távolsága

Eredmények

Eredmények A hatás OLS: 5.1%, 2SLS: 4.5 NUTS1,2 dummy nem változtat (vö: USA: 5.2%) Az országok közötti hatás tesztelhet : nem szignikáns (talán UK picit más) T kearány 30%, területarány 1.5%, θ = 4.5% λ 1 Externália hatása: λ = 4.4% Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység