Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 0) és a Pi partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és a fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és használati értékének vizsgálata. 0. május A projekt az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A jelen kiadvány kizárólag a szerző véleményét tükrözi, a benne foglalt információk bárminemű felhasználásáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
A Befogadáshoz vezető utak (Pi) projektcsoport tagjai: Goedele Avau, Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD)), Belgium Phil Madden, Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (European Association of Service Providers for Persons with Disabilities (EASPD)), Belgium Franz Wolfmayr, Chance B / Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítésére (Die Steirische Behindertenhilfe), Ausztria Karel Caesar, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium Annemie Jennes, Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium Sisko Rauhala, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Jenni Sipila, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Henna Kara, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Veli-Pekka Sinervuo, Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország Yannick Lucas, Mutualité Française Indre-Touraine, Oktatási Intézet (Institute d Education Motrice Charlemagne), Franciaország Dr. Johannes Schädler, Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország Prof. Dr. Albrecht Rohrmann, Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország Orosz Beáta, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL), Magyarország Várkonyi Zoltán, Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL), Magyarország Brian ODonnell, Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies (NFVB)), Írország Miguel Valles, Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Centro de Educação para o Cidadão Deficiente (CECD)), Portugália Marianne den Otter, Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Fontys OSO), Hollandia Ronald Haccou, Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Fontys Opleidingscentrum Speciale Onderwijszorg (Fontys OSO)), Hollandia Valerija Bužan, Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia Barbara Hegeduš, Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia Hivatkozás a jelen dokumentumra A jelen dokumentumra az alábbiak szerint kell hivatkozni: EASPD (0). Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 0) és a Pi partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének vizsgálata. Brüsszel/Tilburg, Fontys OSO. A Pi projekt összes dokumentuma elérhető a www.pathwaystoinclusion.eu honlapon.
Tartalomjegyzék. Bevezetés és előzmények.... Az együttnevelés gyakorlati megvalósításának támogatása és javítása a vizsgálat indoklása...6. Az Inklúziós Index...7. Önértékelés...9. A vizsgálat alkalmazott módszertan...0. A kérdőívek előzmények és tervezés...0. A kérdőívek tervezés és kipróbálás...0. Iskolai szintű kipróbálás...0. Megvalósítás...0 6. Megállapítások a kérdőívek kiértékelése... 6. Eredmények... 6. Adatgyűjtés Kérdések és korlátozó tényezők...8 6. Következtetések...8 6. Ajánlások...9 7. Hivatkozások:...
Az Inklúziós Index (Booth & Ainscow 0) és a Pi partnerországok együttnevelési gyakorlatának értékelésére és a fejlesztésére szolgáló egyéb eszközök alkalmazásának és értékének vizsgálata. A jelentés a Fontys OSO Főiskola munkatársai (Ronald Haccou és Marianne den Otter, valamint a szövegezésben résztvevő Chris Lloyd) Pi projekt keretében végzett munkájának összegzéseként készült. (Az összes közreműködő partner listáját lásd alább). Bevezetés és előzmények A jelentésben a Befogadáshoz vezető utak (Pi) európai projekt második szakaszának előzményeit, célját és eredményeit foglaljuk össze. A Pi projekt az Európai Unió finanszírozásában valósul meg, a projekt koordinálását a Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (EASPD) végzi. A Pi projekt 009 és 0 között valósul meg. A Pi projekt központi célja a sajátos nevelési igényű személyek együttnevelése megvalósítási folyamatainak elősegítése és támogatása nemzeti és európai szinten. A projekt keretében létre kívánják hozni az együttnevelés megvalósítását és fejlesztését elkötelezetten támogató partnerek fenntartható hálózatát, melynek célja az érvényben lévő szakpolitikával és fennálló gyakorlattal kapcsolatos információk megosztása és terjesztése az elkötelezett és érdekelt közreműködők és egyéb érintett felek adatbázisának létrehozása az együttnevelés megvalósítási fokának felmérése és értékelése és az együttneveléssel foglalkozó internet alapú tudásközpont létrehozása és elérhetővé tétele. Ebben a továbbiakban konzorciumként megnevezett, tíz EU tagállamot tömörítő hálózatban két egyetem és nyolc, a szolgáltató ágazatban tevékenykedő szervezet vesz részt. A hálózat kialakításánál célzottan törekedtek a sokszínűség biztosítására, ezért a tagjai az együttnevelés legkülönbözőbb területein tevékenykedő szervezetek, szolgáltatók és közreműködők, akik/amelyek szoros együttműködést tartanak fenn az egyéb érintett felek széles körével. A projekt első évében megvalósított első szakasz irányítását a németországi Siegeni Egyetem végezte. Az első szakaszban a konzorciumi partnerek megvizsgálták az együttnevelés helyzetét a saját hazájukban, amely alapján elkészült a tíz európai ország együttnevelési helyzetéről szóló EASPD Barométer (Schädler et al 0). Ezt az eszközt az eltérő nemzeti körülmények felmérésére és összehasonlítására használták azzal a céllal, hogy az adott országokban érvényben lévő szakpolitikákat és gyakorlatokat, valamint az országok előtt álló távlatokat és kihívásokat általános és átfogó formában mutassák be. A vizsgálat során összegyűjtött információkat az együttnevelésről való tájékoztatásra és az együttnevelés folyamatának támogatására kívánták felhasználni. A Pi projekt első szakaszának eredményeként többek között az alábbi következtetéseket fogalmazták meg: A törvényalkotásban, a szakpolitikákban, számos állami testületnél és szervezetnél, valamint egyéb érintett feleknél növekvő figyelmet fordítanak az együttnevelés kérdésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek többségi iskolán belül megvalósuló együttneveléshez való jogát illetően vegyes kép mutatkozik, és hiányoznak az együttnevelés lehetőségét biztosító megfelelő erőforrások, feltételek. A legtöbb országban a gyermekek felmérésénél és beiskolázásánál továbbra is az orvosi megközelítésű csoportosítás és megkülönböztetés van fölényben. Fogyatékos Személyeknek Szolgáltatást Nyújtók Európai Szövetsége (EASPD), Belgium; Stájerországi Egyesület a Fogyatékkal Élők Segítésére, Ausztria; Katolikus Gyógypedagógiai Iskolák Flamand Szövetsége (Vlaams Verbond van het Katholiek Buitengewoon Onderwijs (VVKBuO)), Belgium; Finn Egyesület az Értelmi és Fejlődési Rendellenességgel Élőkért (Finnish Association on Intellectual and Developmental Disabilities (FAIDD)), Finnország; -Mutualité Française Indre et Loire, Oktatási Intézet (IEM Charlemagne, Franciaország); Siegeni Egyetem Szociális Szolgáltatások Tervezési és Értékelési Központja (Zentrum für Planung und Evaluation Sozialer Dienste (ZPE)), Németország; Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért (ALLL) Magyarország; Önkéntes Szervezetek Országos Szövetsége (National Federation of Voluntary Bodies (NFVB)) Írország; Mira Cintra Oktatási Központ Sajátos Nevelési Igényű Személyeknek (Centro de Educação para o Cidadão Deficiente (CECD)) Portugália; Fontys Tanárképző Főiskola Sajátos Nevelési Igényű Diákok Tanárainak (Opleidingscentrum Speciale Onderwijszorg (Fontys OSO)), Hollandia; Draga Képzési, Foglalkoztatási és Gondozási Központ (Draga Training, Occupation and Care Center (CUDV)), Szlovénia.
Ugyanakkor elmozdulás történt a sajátos nevelési igények felmérésére és meghatározására jellemző hagyományosabb elkülönítést okozó módszerektől a személyközpontúbb, befogadó megközelítés felé. A beiskolázási rendszerek sok esetben korlátozóak, rugalmatlanok és besorolás függőek, ami az egyetemesebb, átfogóbb szerveződéssel ellentétben nem támogatja, hanem akadályozza az együttnevelés terjedését. Az együttnevelés arányának növekedése nem járt együtt a speciális iskolákban folyó nevelés arányának csökkenésével. A tanulói létszám a többségi és a speciális iskolákban egyaránt nőtt. Az együttnevelés fejlődését sok helyen továbbra is az akadálymentesítés és egyéb szükséges erőforrások, feltételek hiánya gátolja. Növekedett a szülői részvétel a döntéshozásban, a tényleges részvételt azonban gyakorta korlátozza a többségi nevelésben jelentkező erőforráshiány. Az érintettek nem ismerik kellően és nem tudják megfelelően használni a támogató technológiákat az együttnevelés támogatására. A tanárképzésben nem helyeznek hangsúlyt az együttnevelés kérdésére, a sajátos nevelési igényekkel többségében csak a speciális nevelés-oktatás témakörében foglalkoznak. Az együttnevelés nemzeti szintű nyomon követése nem egységes és nem megfelelő színvonalú. Bár egyértelmű előrelépés figyelhető meg az együttnevelés megvalósításában, aggályos, hogy az Európát sújtó közelmúltbeli és jelenlegi gazdasági válság hatásai gátat vethetnek a további fejlődésnek. Minden országban jelentős fejlődés figyelhető meg az együttnevelést szolgáló pedagógiai modellekben, viszont az osztálylétszámok csak kis mértékben csökkentek, kivéve ott, ahol ezt a népesség fogyása idézte elő. Annak ellenére, hogy az EASPD Barométer vizsgálatában az együttnevelés törvényalkotásban és szakmapolitikában megfigyelhető növekvő jelentőségéről számolnak be, nyilvánvalóan még mindig számos akadály nehezíti az együttnevelés gyakorlati megvalósítását, amit a témában elkészített több más tanulmányban is megerősítenek. (pl. az Európai Alapítványi Központ VC/008.00 jelentése). A projekt második szakaszában azokat a különböző eszközöket vizsgálták, melyek tervezett feladata az együttneveléssel kapcsolatos változtatások, javító és fejlesztő folyamatok támogatása az iskolákban. A jelentés középpontjában ezek az eszközök állnak. Ezek az eszközök tulajdonképpen tekinthetők a minőségbiztosítás egyik formájának is. A minőségbiztosítási rendszerekhez hasonlóan a lényegi elemek itt is az értékek, az eredmények, az elemzés, az értékelés és az előrehaladás tervezése. A projekt második szakaszának irányítását végző Fontys OSO Főiskola munkatársai megvizsgálták a rendelkezésre álló eszközöket, és fontolgatták egy ellenőrző lista elkészítésének lehetőségét is. A legnagyobb figyelmet a kifejezetten erre a célra kidolgozott, széles körben ismert Inklúziós Index (Booth & Ainscow, 0) elnevezésű eszköz kapta, amelyet mára már számos nyelvre lefordítottak, és az egyes országok sajátos jellemzőit figyelembe véve átalakítottak. Az Index széleskörűen és VALAMENNYI tanulóra és diákra vonatkoztathatóan alkalmazható. Az Indexben nem játszik szerepet a fogyaték jellege. A projekt keretében megvizsgálták, hogy használják-e az Indexet a partnerországokban, és ha igen, hogyan, összegyűjtötték az Index erősségeivel és gyengeségeivel kapcsolatos véleményeket, és felmérték, használnak-e egyéb, hasonló eszközöket a partnerországokban.
. Az együttnevelés gyakorlati megvalósításának támogatása és javítása a vizsgálat indoklása A Pi projekt céljait megerősíti a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 006. évi ENSZ-egyezmény. cikke is, amelyben az együttnevelést elsődleges eszköznek tekintik, mely segítségével az oktatásban is mindenki számára biztosítható az esélyegyenlőség joga. Ehhez olyan rendszerre van szükség, amelyben mindenki, többek között a fogyatékkal élők is a lakóközösségük többi tagjával azonos alapon vehetnek részt az oktatásban az iskolarendszer valamennyi szintjén. A fogyatékkal élőket a fogyatékosságuk alapján nem lehet kizárni az oktatásból, és biztosítani kell számukra a szükséges támogatást. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát. E jog hátrányos megkülönböztetés nélküli, az egyenlő esélyek alapján történő megvalósítása céljából a részes államok befogadó oktatást biztosítanak minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulási lehetőséget nyújtanak. (. cikk) Fontos megjegyezni, hogy az említett ENSZ-egyezmény progresszív eszköznek tekintendő, amelyben figyelembe veszik, hogy a befogadással kapcsolatos aktuális helyzet az egyes országokban még nem minden hiányosságtól mentes. Ugyanakkor a részes államok az egyezmény aláírásával vállalták, hogy a helyzet javítására terveket dolgoznak ki. Ez jelentős hatással van az Indexre és hasonló értékelő eszközökre, mivel azt az elvárást eredményezi, hogy az értékelések nem lehetnek statikusak, hanem támogatniuk kell az előrehaladást és cselekvési tervek kidolgozását. A Pi projektben szem előtt tartott együttnevelési alapelveket az 99. évi Salamancai Nyilatkozatban is megerősítik, amelyben az alábbiakat rögzítik:. pont: az ilyen befogadás orientált iskolák a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem leghatékonyabb eszközei, mivel támogatják a befogadó társadalom megteremtését, és mindenkinek hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz ; és. pont: az egyéni különbségektől és nehézségektől függetlenül valamennyi gyermek nevelése befogadó környezetben történjen, és az együttnevelés alapelvét rögzítsék törvényi formában. A Pi projekt céljai a fenti alapelvekkel összhangban, összefoglalva az alábbiak: az együttnevelésre vonatkozó tudás és információk létrehozása, kölcsönös megosztása és terjesztése a minőség javítása, a változások és a fejlesztési folyamatok támogatása céljából; a fenti folyamatokat elősegítő stratégiák és (segéd)eszközök kidolgozása és átadása. Ezek célja a sajátos nevelési igényű tanulók többségi iskolában megvalósuló együttnevelésének lehetővé tétele és támogatása, és ezáltal felnőttkori lehetőségeik javítása; és valamennyi embernek magas színvonalú oktatás igénybevételéhez való jog biztosítása, amely az egyéni szükségletek kielégítésével, befogadó környezetben valósul meg. Az együttnevelés megvalósítását érintő nyilatkozatok és valós helyzet között jelenleg még számottevő különbség érhető nyomon. Ez a változás és a fejlődés útjában álló akadályok egyike. (Slee, 00; Booth, 00; Lloyd, 008). Az oktatásban dolgozók naponta értesülnek újabb és újabb szakpolitikai változtatásról és fejlesztésről, amelyeket prioritásként kezelve kell megvalósítaniuk, miközben ehhez hiányzik a megfelelő felkészítés, szakmai továbbképzés és szaktudás, valamint sok esetben a szükséges erőforrások is, ami összességében feszültségekhez és zűrzavarhoz vezet. Ezek az elvárások a változással szembeni ellenállást és az aktuális állapot fenntartására törekvést idézhetik elő. Ebből adódóan rendkívül fontosak azok a gondosan megtervezett eszközök, amelyek egyértelműen meghatározzák a szükséges változásokat és fejlesztéseket, keretet adnak a végrehajtandó intézkedésekhez, cselekvésekhez, valamint támogatják a változási folyamatokat. Az együttnevelés előkészítési és megvalósítási folyamata során változtatásokat kell végrehajtani a szervezeten belül, a tantervben, a tanításban és tanulásban, az ellenőrzési és értékelési folyamatokban, a feladat- és felelősségkörökben és számos egyéb alapvető fontosságú területen, mint például a közösségi környezet és jellemzők. Ennek megfelelően nagyon fontos, hogy kezdésként az összes fél közösen meghatározza, mit fog az együttnevelés az ő intézményük számára jelenteni, és kijelölje a változáshoz szükséges prioritásokat, kidolgozza a változtatások megvalósítását támogató stratégiákat, megtervezze az ellenőrzés, értékelés és vizsgálat hatékony és egyértelmű folyamatait, melyek segítik a változás átmeneti időszakában elért eredmények nyomon követését. 6
. Az Inklúziós Index Az Inklúziós Index fejlesztő célú, önértékelő eszköz (Ainscow and Booth, 0), melyet kifejezetten az együttnevelés fejlesztési folyamatának elősegítésére és támogatására dolgoztak ki. Az Indexet a helyi felhasználásra tekintettel át lehet alakítani, és az adott intézmény egyedi igényeihez lehet igazítani. Az Index célja az, hogy önellenőrzés és önértékelés folyamatán keresztül támogassa a kritikus visszajelzést és a szükséges intézkedéseket. Az Inklúziós Index: a tanulás és részvétel fejlesztése az iskolákban valójában egy segédanyag gyűjtemény, amely az önértékelést segíti az iskolai élet teljes spektrumában, beleértve az osztálytermekben, tanári szobákban, játszótereken, valamint az iskola környezetében lévő közösségekben és területen folyó tevékenységeket is. Az Index ösztönzi az összes pedagógust, szülőt/gondviselőt és gyermeket az inkluzív fejlesztési terv létrehozásában, illetve megvalósításában való közreműködésre. (9. old.) A segédanyagok melyek középpontjában folyamatok állnak célja az iskola/intézmény egészére összpontosító, a szükséges módosításokat és intézkedéseket tartalmazó keretterv kidolgozásának támogatása. Kiemelt figyelmet kapnak a részvétel tanuláson túlmutató kérdései, melyek elősegítik, hogy mindenkit a társadalom teljes jogú és tevékeny tagjaként ismerjenek, fogadjanak el és tiszteljenek. A befogadás útjában álló akadályok felszámolásának folyamatában a sokféleség és a másság tiszteletben tartása játszik kulcsszerepet, míg a tartós változás és a tényleges együttnevelés megvalósítása elképzelhetetlen a részvétel jelentős növelése és a kirekesztés csökkentése nélkül. Azt mindenki elismeri, hogy a befogadás és az együttnevelés meghatározása nagyon összetett és nehéz feladat, és hogy a jelentését illetően még nem sikerült teljes egyetértésre jutni, valamint azt is, hogy az iskola/intézmény és a hozzá tartozó közösség egészének közösen kell meghatároznia, mi szükséges az együttnevelés eléréséhez. A segédanyagok célja a változtatás és a fejlesztés folyamatának támogatása, de kiindulópontjuk egy olyan folyamat, amely önellenőrzést, kritikus visszajelzést és az intézményben meglévő ismeretek értékelését tartalmazza. A segédanyagok a pedagógusok, a gyermekek, a fiatalok és családjuk birtokában lévő, a helyzetükkel és annak javításával kapcsolatos jelentős mennyiségű ismeretre és tapasztalatra épülnek. Az Index alkalmazásának folyamatában lehetőség van ezeket az erőforrásokat másokkal megosztani, és ezáltal változást előidézni. Az Index átfogó dokumentum, amely segítségével mindenki meg tudja határozni, mik az inkluzív környezet megteremtésének következő lépései. Az Index még azon intézmények számára is hasznos lehet, ahol az együttnevelést már többékevésbé megvalósultnak tekintik, mivel támogatja a mindenkire kiterjedő tanulás és részvétel fejlesztésére, illetve a kirekesztés felszámolására irányuló soha véget nem érő folyamatok végrehajtását. (9. old.) Az Indexben található segédanyagok három összekapcsolódó dimenzió megismertetésén keresztül segítik elő és támogatják az együttneveléshez vezető utak meghatározását: Inkluzív szemlélet olyan meggyőződések és értékrend meggyökereződésének ösztönzésére utal, melyek révén egy adott közösség minden tagja számára biztonságos, elfogadó, együttműködő és ösztönző környezetet lehet megteremteni. Az adott intézményen belül meghatározó tényező a szívélyes és barátságos légkör, valamint az inkluzív értékek megléte. Az embereket bátorítják mások segítésére és a másokkal való együttműködésre. Mindenki (azaz az összes érintett személy) tiszteletteljes bánásmódban részesül. Inkluzív programok ebben egyértelmű célokat fogalmaznak meg a befogadás az intézmény összes tervébe és egyéb vonatkozó dokumentumába való beillesztésére. A középpontban az intézmény dolgozói és tanulói felvételi rendszerével, az épületek (akadálymentes) megközelítésével kapcsolatos programok, valamint azok az irányelvek állnak, melyeket a sokféleség támogatásának, esetleg ünneplésének megszervezésére dolgoztak ki. Inklúzió mindennapi gyakorlata ebben a dimenzióban az intézmény napi tevékenységével foglalkoznak: az inkluzív szemléletet és programokat tükröző gyakorlatokat és olyan tevékenységeket határoznak meg, melyek az összes tanuló részvételét támogatják. 7
Mindhárom dimenzióhoz tartoznak indikátorok és kérdéssorok, melyek az alábbi célokra használhatók fel: aktuális gyakorlatok áttekintése és értékelése kritikus visszajelzés, megbeszélés és vita ösztönzése és megfelelő intézkedési keretterv kidolgozásának segítése. Szintén hangsúlyt kap az, hogy az együttnevelés fejlesztése szempontjából nagyon fontos a fejlesztési tervezés szakaszában a tervezett intézkedéseket összekapcsolni az inkluzív értékekkel. Az értékrend határozza meg és irányítja cselekedeteinket. Az értékek visznek minket előre, megmutatják a helyes irányt és meghatározzák a célt. A tetteink és az értékrendünk közötti kapcsolat megértése nélkül nem tudhatjuk, hogy helyesen cselekszünk vagy cselekedtünk-e. Minden, másokat is érintő tett mögött valamilyen érték áll. Ezek a tettek tudtunkkal vagy anélkül erkölcsi állásfoglalássá válnak. Olyan, mintha azt mondanánk: ez a helyes cselekedet. Az értékrendszer meghatározásával kinyilvánítjuk, hogyan akarunk most és a jövőben élni és egymást nevelni-oktatni. (. old.) Az Indexben meghatározott és az Index alapjául szolgáló inkluzív értékek az alábbiak: Minden élet és minden halál azonos értékűként kezelése. Az odatartozás érzésének erősítése mindenkiben. A gyermekek és felnőttek részvételének növelése a tanulásban és tanításban. A helyi iskolák kapcsolatainak és közösségeinek fejlesztése. A kirekesztés, a hátrányos megkülönböztetés, valamint a tanulás és részvétel útjában álló akadályok csökkentése. A szemlélet, a programok/irányelvek és a gyakorlat átalakítása a sokféleség és mindenki azonos értékűként való tisztelete érdekében. Az oktatás összeegyeztetése a helyi és a globális valós helyzettel. A gyermekek bizonyos csoportjait érintő akadályok csökkentése nyomán szerzett tapasztalatok felhasználása a gyermekek szélesebb rétegeinek segítésére. A gyermekek és felnőttek között jelentkező különbségek tanulási erőforrásként való kezelése. A gyermekek jogának elismerése a saját lakókörnyezetükben megvalósuló magas színvonalú oktatáshoz. Az iskolák fejlesztése a dolgozókra, a szülőkre/ gondviselőkre és a gyermekekre tekintettel. Az iskolai közösségek és értékek fejlesztésének, valamint az elért eredmények kiemelt kezelése. Az iskolák és a környezetükben lévő közösségek közötti kölcsönös és tartós kapcsolatok ápolása. Az együttnevelés a társadalmi befogadás egyik vonatkozásaként való elismerése. (. old.) A fentiek alapján a konzorcium az Indexet a gyakorlati és hasznos eszközök egyik példájának nevezte, amely segíthet az együttneveléssel kapcsolatos tudatosságot növelni az együttnevelés alapelveinek megismerését és megértését növelni és az iskolákban az együttnevelés megvalósulására irányuló változtatások és fejlesztések, valamint a nagyobb arányú inkluzív oktatás megvalósításának elősegítésében és támogatásában szerepet vállalni. A konzorcium további előnyként értékelte azt, hogy az Index széles körben ismert és fordításban számos nyelven elérhető. 8
. Önértékelés Az Index egyik legfontosabb jellemzője valószínűleg az, hogy nyomatékosan az önvizsgálat és önértékelés folyamatára épül. Ennek a módszernek a változás és a fejlesztés előidézése szempontjából játszott értékét és jelentőségét egyértelműen leírták a Felnőttkori egész életen át tartó tanulás önértékelése (SEALLL; Alden Biesen, 007) elnevezésű, az EU SOCRATES oktatási együttműködési programjának részét képező Grundtvig projektben. A projekt témája az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó tanítás és tanulás, valamint szervezés és irányítás színvonalának javítása volt az önértékelés elősegítésén és támogatásán keresztül, amelyet az alábbiak szerint határoztak meg: az egyének, csoportok vagy szervezetek (intézmények, stb.) oktatási folyamataira vonatkozó adatok módszeres összegyűjtésének, elemzésének és cseréjének folyamata, melynek célja, hogy az összes érintett fél tanulást érintő értékítéletei és döntései ne megérzésen, hanem bizonyítékon alapulhassanak. (8. old.) Ezt a nézetet nem csak több tanulmány és szakirodalmi mű szerzője népszerűsítette és támogatta nyomatékosan (McBeath et al, 996; Smith & Barr, 007; Bubb & Early, 008; Roelande et al 009), hanem a közelmúltban például Nagy-Britannia iskolafejlesztési állami szakpolitikájába is beillesztették. Az említett tanulmányokban és szakpolitikában az önértékelést a magas színvonalú szakmai továbbfejlődés és iskolafejlesztés kulcsfontosságú elemeként és a kiváló minőség indikátoraként nevezik meg. Az iskolai önértékelésre és az iskolák színvonaiára vonatkozóan a kutatásunk eredményeként megerősíthetjük azt a feltételezést, hogy azokban az iskolákban, ahol nagyon kevés önértékelési intézkedést valósítottak meg (-es klaszter), a matematikai eredmények jelentősen gyengébbek lettek. Ezen túl, szoros kapcsolat volt felfedezhető a tanító-tanuló folyamat színvonala és az iskolai önértékelés klaszterek között. A fejlett önértékelési rendszert működtető iskolák érik el általában a legjobb eredményt a tanítási és tanulási skálán. Ez arra enged következtetni, hogy a fejlett önértékelési rendszert működtető iskolák általában magasabb színvonalt képviselnek (a Felügyelőség álláspontja szerint) a tanterv, a rendelkezésre álló tanulási idő kihasználása, a tanárok pedagógiai és didaktikai teljesítménye, az iskolai légkör, a tanulók oktatási szükségleteinek összehangolása, a tanulók tevékeny és független részvétele és végül a tanulók támogatása és tanácsadó irányítása terén, mint a tanulmányban vizsgált egyéb iskolák. (66. old.) Smith és Barr (007) Írországban és másutt vették górcső alá az együttnevelés megvalósítását, amelynek eredményeként meghatároztak több, az együttnevelés gyakorlati megvalósításához szükséges stratégiát és eszközt. Ezek között szerepeltek az önértékelési eszközök is, amiket az egész intézménynek vagy tanszéknek javasolnak használni a fejlesztési tervezés irányításánál. Ezzel a nézettel az említett Felnőttkori egész életen át tartó tanulás önértékelése (SEALLL (007)) dokumentumban is egyetértenek, amelyben három nagyon lényeges ok megnevezésével magyarázzák, miért játszik kulcsszerepet az önértékelés a változások és a fejlesztés előidézésében, különösen az együttnevelés területén. Az önértékelés az önirányítás lehetőségét adja az emberek kezébe. A saját gyakorlatukról formált közös vélemények révén megszerzett tudás birtokában sikeresebben lesznek képesek megvédeni, ami jó és megtartandó, és változásokat vagy fejlesztéseket kezdeményezni ott, ahol arra van szükség. Az önértékelés a birtoklás és a kötelezettség érzését teremti meg. A munkáját mindenki ténylegesen a sajátjának érezheti. A pedagógusok, szakképző tanárok és oktatók nem csupán alkalmazottak, hanem elhivatott szakemberek, akiket megillet a szabad döntéshozás joga. A függetlenül meghozott döntésekért ugyanakkor felelősséget is kell vállalni. Az önértékelés ebben a tekintetben nélkülözhetetlen eszköz lesz. Az önértékelés lehetőséget teremt a tanításban és tanulásban érintett összes fél közötti párbeszédre. Az önértékelés átláthatóságot biztosít, és a segítségével sikeresebben össze lehet egyeztetni a tanulók és egyéb érintett felek részéről származó igényeket a pedagógusok, szakképzők és oktatók munkájával. (7. old.) Ahogy azt már az előzőekben is leszögeztük, az együttnevelés fejlesztésének sikeres megvalósításához mind a három említett folyamatra szükség lesz. Az Inklúziós Index is ezekre épül, és ezektől függ. A konzorcium, amely egyetért azzal, hogy a fejlesztési eszközökkel támogatott kritikus, teljes iskolát lefedő önértékelés nagy jelentőséggel bír, a Pi projekt második szakaszában gyakorló szakemberek részvételével folytatott vizsgálatokat a szakemberek saját hazájában, azzal a céllal, hogy a hálózaton keresztül megosztható és terjeszthető további információkat gyűjtsön. http://www.sealll.eu/docs/manual/sealll0_uk_web.pdf 9
. A vizsgálat alkalmazott módszertan. A kérdőívek előzmények és tervezés A Fontys Főiskola munkatársai először elkészítették az önértékelés ellenőrző listáját, amelyhez módosításokkal felhasználták az Inklúziós Index segédanyagait. Az ellenőrző lista célja az együttnevelés helyzetének meghatározása volt az iskolákban. Azonban Tony Booth professzorral, az Index egyik szerzőjével folytatott megbeszélések során nyilvánvalóvá vált, hogy az új eszköz használata félreértelmezésekhez és az eredettel kapcsolatos problémákhoz vezethet. A felmerült aggályok az alábbiak voltak: az ellenőrző lista túlságosan statikusnak bizonyulhat és az Index anyagainak részleges használata, illetve átvétele az Index félreértelmezéséhez vezethet. Ezen túl, az említett megbeszélések időpontja egybeesett az Index harmadik kiadásának megjelenésével, amelyet követően érdemes volt megfigyelni, hogy bővül-e az Index használata. Mindezek tükrében a Pi partnerek, illetve elsősorban a Fontys Főiskola munkatársai a vizsgálat középpontjában álló Index alkalmazására vonatkozó két kérdőív elkészítése mellett döntöttek.. A kérdőívek tervezés és kipróbálás Két kérdőív készült, az egyik nemzeti szintű, a másik iskola szintű felhasználásra. A kérdőíveket az Inklúziós Indexszel vagy egyéb eszközökkel (ld. az -es és a -es mellékletet) együtt kellett alkalmazni. A két különböző szinten végzett adatgyűjtés célja az egyéni iskolai válaszok nemzeti keretbe helyezésének megkísérlése volt, amivel az együttnevelés megvalósítását érintő nemzeti szintű kérdéseket és hátráltató tényezőket el lehetett különíteni a helyi szintű eseményektől. A kérdőívek hosszát illetően kialakult némi vita, amelyben a válaszok nagy számát rövidségükkel ellensúlyozni kívánó szándék állt szemben a megbízhatóság feltételének tekintett elegendő mennyiségű adat összegyűjtését szorgalmazó törekvéssel. Végezetül két, - kérdésből álló, az együttnevelés, az Inklúziós Index alkalmazása és a szakmai továbbfejlődés témakörével foglalkozó kérdőív készült el. A kérdőívek fő témái: az intézmény jellemzői; az együttnevelés; az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása; a szakmai továbbfejlődés; javaslatok az Inklúziós Index és/vagy egyéb alkalmazott eszközök fejlesztésére/testreszabására/módosítására és egyéb megjegyzések.. Iskolai szintű kipróbálás Az iskola szintű kérdőívet először Hollandiában próbálták ki. A próba célja annak ellenőrzése volt, hogy a kérdőív elég gyakorlati és hasznos-e, és hogy az iskolákban könnyen tudnak-e dolgozni vele. A próba során kiderült, hogy a kérdőív kitöltése körülbelül egy órát vesz igénybe. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a Fontys OSO Főiskola jelenlévő munkatársai bemutatták a projektet és céljait, válaszoltak a felmerülő kérdésekre, és párbeszédes formában segítették a kérdőív kitöltését. Noha ez a módszer fontosnak és hasznosnak bizonyult az iskola szempontjából, ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszok befolyásolásának elkerülése érdekében a kérdőív kitöltése közben mellőzni kell a beszélgetést. Szintén a próba világított rá a kérdőív Egyéb megjegyzések című résszel való kiegészítésének szükségességére, mivel ebben a részben lehetett hozzáadott értéket adó információkat közölni.. Megvalósítás A konzorciumban résztvevő partnerországok feladata volt a nemzeti szintű kérdőívek kitöltése, melyhez helyi információkat gyűjtöttek, és szükséges esetben helyi szakértőket vontak be. Szintén az ő feladatuk volt az iskola szintű kérdőívek lefordíttatása, kitöltetésének lebonyolítása és kiértékelése. A kérdőíveket az oktatás minden szintjére és formájához, így általános, közép- és speciális iskolákba valamint iskola előtti felkészítést nyújtó intézményekbe is el kellett juttatni. A megegyezés szerint minden országban legkevesebb és legfeljebb 0 helyi intézményt kértek fel a vizsgálatban való részvételre. A 0. december és 0. február közötti időszakban bonyolódott le a kérdőívek lefordíttatása a partnerországok hivatalos nyelvére, majd kiküldésük és kitöltést követő visszaküldésük. 0
6. Megállapítások a kérdőívek kiértékelése A megállapítások, következtetések és ajánlások ismertetése előtt fontos leszögezni, hogy jelen vizsgálat csak jelzésértékű információval szolgál a 0 partnerországban megfigyelhető együttnevelési gyakorlat megvalósítási fokáról, illetve az Inklúziós Index és/ vagy egyéb eszközök szerepéről. A Pi projekt szűkös költségvetése és időbeli korlátai következtében csak a light touch módszertanra épülő kutatás lefolytatására volt lehetőség, így a konzorcium a gyakorlati kérdésekre összpontosító vizsgálat mellett döntött, mely reprezentatív minták és trendek meghatározására alkalmas kvalitatív adatok gyűjtésére szolgált. A kutatás célja nem az volt, hogy az egyes országokban az együttnevelés terén tapasztalható folyamatok tekintetében gyors és határozott következtetéseket vonjunk le, hanem sokkal inkább az, hogy olyan gyakorlati információt sikerüljön összegyűjteni, mely mind helyi, mind pedig nemzeti és európai szinten párbeszédre sarkallna az együttnevelés fejlődéséről, illetve működőképessé tételének mikéntjéről. 6. Eredmények A nemzeti szintű kérdőív A nemzeti szintű kérdőív összeállításának célja a Pi első szakaszában az EASPD-Barométer segítségével összegyűjtött információ kiegészítése volt. A kérdőív középpontjában az Inklúziós Index és/vagy az együttnevelés megvalósítása során segítségül hívott egyéb eszközök alkalmazása állt. Az információgyűjtés számos forrásra kiterjedt, úgymint kiadványok, egyetemi kutatási jelentések, sajátos nevelési igényű tanulók oktatására szakosodott tanárképző központok, az Inklúziós Indexet lefordító és/ vagy az együttnevelés megvalósítását támogató és /vagy az Inklúziós Index vagy egyéb eszközök alkalmazását ösztönző szervezetek. Ezen túlmenően a partnerországok konkrét példákat gyűjtöttek és fogalmaztak meg olyan jó gyakorlatokra, melyek a későbbiekben megjelennek a Pi projekt eredményeként megvalósuló internet alapú együttnevelési tudásközpontban. A válaszok viszonylag alacsony aránya óvatosságra int, bár ez önmagában valószínűleg csak a munkatársak leterheltségére és/vagy az Index alacsony fokú ismertségére hívja fel figyelmünket.. táblázat: Az Inklúziós Index alkalmazásával kapcsolatos nemzeti szintű megállapítások Index alkalmazása Egyéb módszerek alkalmazása Indexszel kapcsolatos kutatás Konkrét példák Igen 0 Nem Együttneveléssel foglalkozó szervezet 6 Index alkalmazása szervezet által Összes Magyarország Hollandia Finnország Németország Belgium Flandria Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Igen 6 I I I I I I Nem N N N N Igen I I I I I Nem N N N??? Igen 6 I I I I I I Nem N N N?? I I I I I I I I I I Igen 8 Nem Igen Nem? I I I I I I I I I I I n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.? N N N N N N I N
Az. táblázatban ismertetett, az Inklúziós Index alkalmazásával kapcsolatos nemzeti szintű megállapítások az alábbi tényekre mutatnak rá: Az Index fordítása Szlovénia kivételével valamennyi partnerország nemzeti nyelvére megtörtént. Az Inklúziós Indexet 6 partnerország alkalmazza. Az Indexszel kapcsolatos kutatások szintén 6 partnerországban (ezek nem azonosak az előző 6 partnerországgal) zajlanak. Az Inklúziós Indexet (részben vagy egészében) alkalmazó hat országból négyben egyéb eszközöket használnak az együttnevelés fejlesztésére. 8 partnerországban találtunk az együttnevelést tevékenyen terjesztő és/vagy fejlesztő szervezeteket. Azonban ezek közül csupán alkalmazza az Inklúziós Indexet célja megvalósítására. A 0 partnerország mindegyike rendelkezik az együttnevelés módszereit/eszközeit érintő legjobb gyakorlati példákkal. Következésképpen elmondható, hogy az Inklúziós Index országban viszonylag jól ismert eszköz nemzeti szinten, és ezekben az országokban mind iskolák, mind pedig egyéb szervezetek alkalmazzák a befogadás gyakorlatának tevékeny terjesztése és elősegítése érdekében. Fontos azonban kiemelni, hogy valamennyi válaszból kiderült, hogy az Inklúziós Index csupán egy az együttnevelési célból használt eszközök széles tárházából és csak részlegesen alkalmazzák. Az egyéb eszközök közül nem mindegyik került széles körben lefordításra. % speciális nevelést biztosító intézményben elkülönített A Jogszabályi háttér Támogató Nagymértékben támogató Részben támogató Nem támogató B Együttnevelés = Teljesen megvalósul Nagymértékben megvalósul Részben megvalósul Nem valósul meg. táblázat: Az Inklúziós Index alkalmazása a szegregált, speciális iskolákban az EASPD-Barométer megállapításai fényében. Magyarország Hollandia Finnország Németország Belgium Flandria Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia.6.7..8.. 0.8 0. 0.6.7 Nagymértékben támogató Részben megvalósul Nagymértékben támogató Részben megvalósul Támogató Nagymértékben megvalósul Részben támogató Részben megvalósul Részben támogató Nagymértékben megvalósul Támogató Nagymértékben megvalósul C Előrelépés = Rendkívül jelentős Jelentős Lassú fejlődés Nincs Lassú Lassú Lassú Lassú Lassú Lassú Lassú n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi. Nagymértékben támogató Nagymértékben megvalósul Nagymértékben támogató Nagymértékben megvalósul Jelentős Támogató Nagymértékben megvalósul Lassú Nagymértékben támogató Részben megvalósul Lassú A nemzeti kérdőívekkel összegyűjtött adatok összevetése az EASPD-Barométer segítségével megfogalmazott megállapításokkal az alábbi tényekre mutat rá: A 6 partnerországban, mely jelezte, hogy az Inklúziós Indexet iskoláiban alkalmazzák (lásd. táblázat), magasabb a speciális iskolákban elkülönített sajátos nevelési igényű gyerekek és fiatal felnőttek aránya (az Indexet használó partnerországok esetében ez az arány,0%, míg az Indexet nem használó országok esetében ugyanez az arány mindössze 0,8%). Az Inklúziós Indexet nem használó partnerországokban az együttnevelés látszólag biztosabb jogszabályi háttérrel (A (meglehetősen) támogató) és magasabb megvalósultsági fokkal (B meglehetősen nagy mértékben megvalósul) rendelkezik az Inklúziós Indexet alkalmazó országokkal összevetve. Az iskolai szintű kérdőív (Az Egyéb megjegyzések rovatban adott válaszok összefoglaló áttekintése a a mellékletben található.) Az összes válasz 0%-át elérő vagy azt meghaladó válaszokat kékkel jelöltük. Az adott kérdésre adott válaszok 0%-át elérő vagy azt meghaladó válaszokat zöld szín jelöli. A fent ismertetett színkódolást az indokolta, hogy az iskolák nem minden esetben válaszoltak valamennyi feltett kérdésre. Akadtak például olyan iskolák, amelyek nem töltötték ki az Inklúziós Index fejlesztésére tett javaslatokat taglaló E jelzésű részt, mivel nem alkalmazták az Indexet.
Iskola jellemzői. táblázat: Az iskola jellemzőire vonatkozó iskolai szintű megállapítások Összes Magyarország Hollandia Finnország Németország Belgium Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria N Összes 8 7 Válaszadók Ig. 0 K.V. Tanerő 7 Tanács Mások A Korcsoport I.E.F. Á. I. K. I. Sz. I. Aa Tanulók száma Ab Iskola mérete A Iskola könnyen megközelíthető A Konzorcium tagja-e A együttműködik másokkal <00 <00 7 <00 Magasabb 7 < Nemz. sz. > Nemz. sz. = Nemz sz. Igen 8 Nem Némileg Igen Nem 9 Igen 8 Nem 6 7 8 8 7 6 6 7 7 (Ig. = igazgató; K.V. = középvezetők; I.E.F. = iskola előtti felkészítést nyújtó intézmények; Á.I. = általános iskolák; K.I. = középiskolák; Sz.I. = szakiskolák; Nemz.sz. = nemzeti szint) n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi. Az iskola jellemzőivel kapcsolatos adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá: Az általános iskolai oktatásra vonatkozó válaszok nagy többsége konzorciumhoz tartozó, könnyen megközelíthető iskoláktól származott. Az iskolák mérete általában az országos átlagtartományon belül mozgott. Az iskolák többsége együttműködik az együttnevelés terén tevékenykedő más szolgáltatókkal/ügynökségekkel. Az A jelzésű, más szolgáltatókkal/ügynökségekkel való együttműködést érintő kérdésekre adott válaszok (valamennyi válasz megtalálható a a mellékletben) alapján 7 partnerország jelezte, hogy az együttműködés leginkább külsős szolgáltatók vagy szervezetek által nyújtott tanácsadás illetve támogatás formájában valósul meg. Együttnevelés Az együttnevelés terén gyűjtött adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá: A válaszadók által meghatározott jövőképek alapján az együttnevelés: valamennyi gyermekre vonatkozik mindannyian egyediek; senki sem maradhat ki és az együttnevelés pozitív hozadékkal bír valamennyi gyermek számára; olyan jog, mely az optimális fejlődés szükséges előfeltétele; egymás elfogadásáról szól az elfogadás mindenkit érint az iskolán belül, illetve azokat is, akik az iskolával bármilyen kapcsolatban állnak; a sokféleség értékeléséről szól; érinti az állampolgárságot, lehetőség és kihívás is egyben.
. táblázat: Az együttnevelés megvalósítását támogató struktúrákra vonatkozó iskolai szintű megállapítások. B Formális párbeszéd indítása B Együttnevelés kezdeményezője B Együttnevelés elindításának legfontosabb szereplői B Speciális támogató rendszerek felállítása Összes Igen 9 Nem 9? 8 Tanács 0 Vezetőség Csapat 6 Szülők Mások Csapat Tanács Konkrét Külső 7 Egyéb Igen Nem 7? Belgium Magyarország Hollandia Finnország Németország Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia Flandria 6 n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi. Az együttnevelés megvalósítását támogató struktúrákra vonatkozó iskolai szintű megállapítások kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá: Az iskolák többsége rendelkezik a befogadást elősegítő speciális struktúrákkal, úgymint kiegészítő támogatási formák, speciális tantervek és módszerek. Az iskolák többsége kezdeményezett az együttnevelésről szóló formális párbeszédet.
Az Inklúziós Index / egyéb eszközök alkalmazása. táblázat: Az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása az együttnevelés megvalósításának támogatására. C Egyéb eszközök megfontolása C Index választásának oka C Teljes Index alkalmazása C Mutatók kiválasztásának egyszerűsége C6a Index hasznossága viták elindításában C6b Index hasznossága érintettek által hozott intézkedésekben C6c Egyéb megjegyzések C7 Index iskola igényeihez való testre szabása C8 Index egyértelmű kimeneteket biztosít C9 Index hatékonyabb párbeszédeket eredményez C0 Egyéb módszerek Összes Magyarország Hollandia Finnország Németország Belgium Flandria Igen Nem 8? Már ismerték 7 Ezt ajánlották 0 Döntés 6 6 7 6 8 Igen 9 Nem 8? Egyszerű 9 Nem egyszerű 9? 0 Igen Nem? Igen 0 Nem? Igen Nem? Igen 0 Nem? Igen Nem? Igen 7 Nem? 8 Igen Már megoldott Ismerős 7 Egyszerűbb Egyéb Nem? 6 6 6 Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia 8 (C: Döntés. Összefüggő felépítés: dimenziók - mutatók kérdések;. Hasznos kézikönyv, mely végigvezeti az iskolát a folyamat lépésein;. Az érintett felek bevonásának lehetősége;. Az a tény, hogy az Inklúziós Index egészéből választhattunk;. Egyes mutatók egyértelmű összefüggést mutattak azokkal a kihívásokkal, amelyekkel mi is szembesülünk; 6. Egyéb döntések) n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi.
Az Inklúziós Index és/vagy egyéb eszközök alkalmazása az együttnevelés megvalósításának támogatására - az összegyűjtött adatok kiértékelése az alábbi tényekre mutat rá: Azokban az esetekben, amikor az iskolák alkalmazták az Inklúziós Indexet, az nem teljes egészében került alkalmazásra, hanem csak részlegesen; segített világos, egyértelmű és releváns célok és célkitűzések megfogalmazásában, amiket azonban később nehéz volt a gyakorlatba átültetni; arra ösztönözte az érintett iskolákat, hogy a nem létező lehetőségek helyett a létezőket keressék; segített az iskolai vitafórumok keretében tárgyalt témák meghatározásában; hangsúlyozta a szülők részvételének fontosságát, ami pozitív megítélést kapott; a csapatmunkára helyezte a hangsúlyt, mely nagy kihívást jelentett; bepillantást nyújtott az együttnevelés fejlődésébe; segített hatékonyabb párbeszéd indításában és a párbeszéd folyamatának alakításában; pozitív hangsúlyt helyezett az egymástól való tanulásra; segítséget nyújtott az óratervezés folyamatában; segített az érintettek által elvégzendő feladatok meghatározásában; segített kiemelni a más ügynökségekkel, a közösséggel, stb. való együttműködés szerepének fontosságát. Szakmai fejlődés 6. táblázat: Szakmai fejlődésre vonatkozó megállapítások D Tanár szerepe megváltozott D Az Index kiértékelése új képzési terv létrehozásához vezetett Összes Magyarország Hollandia Finnország Németország Belgium Flandria Igen Módsz. 7 6 Tant. 0 Egyéb Nem? Csap.képz. 8 Teszt.képz. 6 Bel.képz. 8 Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia (D: Tanítási módszerek; Tanterv; Egyéb szempontok) (D: Csap.képz. = Csapat képzés; Testr.képz. = Testreszabott képzés; Bel.képz. = Belső képzés fejlesztése az együttnevelés különböző szempontjainak lefedése érdekében) n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi. A szakmai fejlődésre és az együttnevelés megvalósítására vonatkozó megállapítások elemzése az alábbi tényekre mutat rá: Az együttnevelés megvalósítása következtében megváltozott a tanári szerep jellege. Szükség van új tanulási és tanítási módszerek kialakítására illetve a régiek megváltoztatására, úgymint: csoportos tanítás; egymástól tanulás; kiegészítő (egyéni) támogatás biztosítása tanulók (csoportok) számára; módszerek, instrukciók megkülönböztetése és az egyes tanulók egyéni szintjéhez történő hangolása. 6
Az Inklúziós Index fejlesztése, testre szabása, módosítása 7. táblázat: Az Inklúziós Index fejlesztésére, testre szabására és módosítására tett javaslatokra vonatkozó megállapítások Ea Iskola szervezeti felépítése Összes Magyarország Hollandia Finnország Németország Igen 9 Nem? 0 Eb Tanterv Igen Nem? 6 Ec Tanári kar hozzáértése Ed Iskolavezetés Ee Tárgyi feltételek Ef Iskola környezete Eg Egyéb tényezők Igen Nem? 7 Igen Nem? 7 Igen 8 Nem? 9 Igen Nem? 7 Igen 0 Nem? 8 6 Belgium Flandria Ausztria Írország Portugália Franciaország Szlovénia n A sárga szín az Inklúziós Index alkalmazását jelzi. Az Inklúziós Index fejlesztésére, testre szabására és módosítására tett javaslatokra vonatkozó megállapítások: A sajátos nevelési igényű tanulók számára kidolgozott tantervek fejlesztésére szolgáló oktatási komponensek A tanári kar kompetenciái Iskolavezetés Az iskola környezetének jellemzői N.B. A válaszadók csupán pipával jelezték válaszaikat, ezekkel kapcsolatban további információval nem szolgáltak (Lásd a melléklet). A Pi partnerországok által megfogalmazott egyéb észrevételek: Az Inklúziós Index fejlesztésével, módosításával, testre szabásával és alkalmazásával kapcsolatosan a konzorciumi partnerek által megfogalmazott egyéb észrevételek: Ausztria: Az Index alkalmazásához az iskolákban a jelenleginél több erőforrásra és egyértelmű miniszteri rendeletre lenne szükség. Fentiek hiányában minden a tanárokon múlik. Általánosságban elmondható, hogy az együttnevelés támogatásához az igazgatók több erőforrást igényelnek. Az Index jellegű eszközöket hasznosnak tartják. Belgium: Az Index túl kevés gyakorlati választ és stratégiát nyújt a tantermi és iskolai helyzetekhez. Jelenlegi formájában ezen kívül túl hosszú és bonyolult is. Egy egyszerűsített változat vonzóbb alternatíva lehetne. Magyarország: Az Index szakmai segédanyag vagy kézikönyv, mely nem csak a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációját segíti elő, hanem az inkluzív szemléletmód formálásában is fontos szerepet játszik. Érdemes lenne az anyagot széles körben terjeszteni, illetve esetlegesen a tanárképzés részévé tenni. A felsőoktatási intézményekből frissen kikerülő tanároknak csak rendkívül kis százaléka ismeri ezt a szemléletmódot. Mind az óvodai nevelők, mind pedig az iskolai tanárok számára rendkívül hasznosnak bizonyulhatna mindennapi munkájuk során, ha akkreditált képzés keretében megismerhetnék ezt a módszert. Hollandia: Az Indexet csak részlegesen, nem pedig teljes egészében alkalmazzák. Ahol alkalmazása ily módon megtörtént, ott hasznosnak és egyértelműnek bizonyult. Az Index hatékony eszköz az együttnevelés fejlesztésének megkezdésekor; hasznos kiindulópont az együttnevelés körül megfogalmazódó vitához olyan esetekben, amikor a szándékok nincsenek összhangban az elvárásokkal. 7
Portugália: Volt egy olyan eset, amikor a módszer alkalmazása az egész iskolát gyökeresen megváltoztatta. Az inkluzív iskola létrehozására törekvés közben VALAMENNYI tanulóra pozitív hatással volt az eredetileg konkrét fogyatékosságokra kidolgozott feladatokban történő részvétel. Lehetővé tette továbbá az iskolák számára, hogy egyéb szervezetekkel partnerségre lépjenek és megnyíljanak a helyi közösség irányába. Az Inklúziós Index szélesebb körben történő megvalósítása terén mutatkozó késlekedés legfőbb oka a Portugáliában a közelmúltban kijelölt új iskolai körzetek, melyek következtében az iskolák részlegesen elvesztették autonómiájukat. Az is előfordult, hogy a tanárok úgy érezték, hogy az Index alkalmazása következtében még több munkájuk lesz és így a minisztériumhoz benyújtott jelentésükben az Inklúziós Index alkalmazásához szükséges munka mennyiségét jelölték meg az Index elutasításának okaként. Az Index széles körű alkalmazásához minisztériumi határozat lenne szükséges. 6. Adatgyűjtés Kérdések és korlátozó tényezők Annak ellenére, hogy valamennyi partnerszervezet megtett mindent annak érdekében, hogy a vizsgálatban szívesen részt vevő iskolákat találjon, és ennek érdekében gyakorta ismételten kérte az iskolákat részvételre, az általános tapasztalat valamennyi országban azt mutatta, hogy nem könnyű a vizsgálatban szívesen részt vevő iskolákat találni. Fentiek következtében a vizsgálat során összegyűjtött válaszok és adatok mennyisége meglehetősen alacsony. Ez részben az iskolákban tapasztalható leterheltséget tükrözi. Ezen túlmenően azonban számos iskola nem alkalmazza és/vagy nem is ismeri az Inklúziós Indexet. Előfordult azonban az is, hogy a munkatársak ismerték ugyan az Indexet, de nem alkalmazták vagy saját eszközt fejlesztettek ki. Olyan reakció is elhangzott, hogy az Index nem illeszkedik megfelelően az adott ország konkrét jellemzőihez, lásd Írország és Finnország esete. Az alacsony válaszadási arányhoz az is hozzájárult továbbá, hogy egyes országokban új nemzeti szakpolitikák, irányelvek vagy stratégiák kerültek bevezetésre. Ez volt a helyzet Írországban például, ahol a Speciális Oktatásért Felelős Nemzeti Tanács új útmutatót adott ki az iskolák számára a sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről. Az inkluzív oktatás keretterve (The Inclusive Education Framework) (letölthető innen: www.ncse.ie) elnevezésű útmutató a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése terén alkalmazandó jó gyakorlatok ismérveinek lefektetése mellett interaktív eszközzel is segíti az iskolákat az érintett tanulók számára nyújtott támogatás megtervezéséhez, méréséhez és fejlesztéséhez. Az ír példához hasonlóan Finnországban is napirenden van a fogyatékkal élő gyerekek együttnevelésének újraszervezése, amihez új módszereket próbálnak ki. Fontos azonban újra leszögezni azt a korábban már ismertetett tényt, hogy a kutatás célja az együttnevelés megvalósítása és fejlesztése körül folyamatosan felcsapó viták és megbeszélések alapjául szolgáló információ gyűjtése volt. Az összegyűjtött adatok szűkössége ellenére is rengeteget tanulhatunk a beérkezett válaszokból és az elért eredményekből. Sikerült meghatározni azokat a témaköröket, amelyek az együttnevelés megvalósítása során alkalmazott folyamatok megértését célzó kritikus vitákat és kutatásokat indíthatnak el. 6. Következtetések A válaszok alapján az alábbi következtetéseket és kérdéseket fogalmaztuk meg, melyek alátámasztják és kiegészítik a Barométer elemzés eredményeiből levont következtetéseket. Valamennyi partnerországban található példa az inklúzív nevelés fejlesztése terén megvalósuló jó gyakorlatokra. Ezek a fejlesztések elterjedtebbek az általános iskolai oktatás területén, illetve a konzorciumokhoz tartozó, kis osztálylétszámú (az osztálylétszámot meghatározó nemzeti irányvonalak keretein belül), és a tanulók számára elérhető helyen található iskolákban (tehát ahol valamennyi tanulónak helyi iskolába kell járnia). A legtöbb válaszadó iskolában az elmúlt tíz év folyamán már megkezdődtek az együttnevelés kérdését tárgyaló formális viták. Speciális struktúrákat fejlesztettek ki továbbá az inklúzív nevelés megvalósításához szükséges folyamatok támogatására, úgymint kiegészítő támogatási formák, speciális tantervek, illetve tanítási és tanulási módszerek. Együttműködést alakítottak ki a tanácsadói és szolgáltatói ágazatokban tevékenykedő szolgáltatókkal és ügynökségekkel. 8