Hajdu Gábor Tanulmányok a szubjektív jóllét és a társas környezet kapcsolatáról: az összehasonlítás, a kultúra és a normák szerepe Doktor (PhD) értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudomány Kar Szocológa Doktor Iskola Szocológa doktor program Témavezető: Fokasz Nkosz (DSc), szakgazgató, tanszékvezető egyetem tanár 2014
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Ábrajegyzék... 3 Táblázatjegyzék... 4 Köszönetnylvánítás... 6 1. Bevezetés... 7 1.1. A dsszertácó felépítése... 7 1.2. Fogalom és mérés... 10 1.2.1. Mért van szükség az életmnőség szubjektív mutatóra?... 12 1.2.2. A szubjektív jóllét fogalma... 16 1.2.3. A szubjektív jóllét mérése... 18 1.2.4. Érvényesség és megbízhatóság... 23 1.3. A szubjektív jóllét és a társas környezet... 25 2. Elégedettség és relatív jövedelem: a referencacsoport összetételének hatása az nformácós és státuszhatás erősségére... 30 2.1. Szakrodalm és elmélet háttér... 30 2.2. Adatok és módszerek... 36 2.2.1. Adatok... 36 2.2.2. Módszertan... 40 2.3. Eredmények... 42 2.3.1. Az eredmények robusztusságának vzsgálata... 46 2.3.2. Az referencacsoport összetételének hatása az elégedettségre... 48 2.3.3. Az referencacsoport összetételének hatása nemek szernt... 51 2.4. Az eredmények értelmezése... 52 2.5. A fejezet összefoglalása... 55 3. Kultúra és szubjektív jóllét: egy természetes kísérlet eredménye... 58 3.1. Bevezetés és elmélet háttér... 58 3.2. Adatok és módszerek... 65 3.3. Eredmények... 70 3.3.1. Az eredmények robusztussága... 77 1
3.3.2. Az eredmények heterogentása... 79 3.3.3. Másodgenerácós mgránsok... 87 3.4. A fejezet összefoglalása... 88 4. A partnerek között jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata... 91 4.1. Elmélet háttér... 91 4.1.1. A partner mnt vszonyítás pont... 96 4.2. Adatok és becslés stratéga... 99 4.2.1. Adatok... 99 4.2.2. Becslés stratéga... 101 4.3. Eredmények... 107 4.3.1. Az eredmények robusztusságának vzsgálata... 110 4.4. Heterogentás... 117 4.4.1. A kapcsolat típusa szernt heterogentás... 117 4.4.2. A nem szerepekkel kapcsolatos atttűdök szernt heterogentás... 120 4.5. A fejezet összefoglalása... 126 5. Összefoglalás... 128 Függelék... 134 Irodalom... 150 Összegzés... 167 Summary... 168 2
Ábrajegyzék 1. ábra: Az egyes keresőszavakat tartalmazó publkácók kumulatív relatív gyakorsága 1975 és 2013 között a Web of Scence adatbázsában (százalékban)... 12 2. ábra: A mgránsok elégedettségét meghatározó tényezők... 62 3. ábra: A mgránsok elégedettsége születés ország szernt... 71 4. ábra: A mgránsok elégedettsége születés ország szernt az egyes lakóhely országokban... 73 5. ábra: A 25-59 éves nők aktvtás rátájának a 25-59 éves férfak aktvtás rátájához vszonyított aránya, 1996-2012... 93 6. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél dősebb nők között a felsőfokú végzettségű, 25 évesnél dősebb férfak arányához vszonyítva, 1950-2010... 94 7. ábra: Az élet alakulásával való elégedettség eloszlása nem szernt... 100 8. ábra: A nő jövedelm arányának eloszlása a férf és a nő válaszadók szernt... 102 9. ábra: Az élet alakulásával való elégedettség a nő jövedelmének aránya szernt. 108 10. ábra: Az élet alakulásával való elégedettség és a nő jövedelmének aránya közt nem lneárs összefüggések a négyzetes becslés és a pecewse lneárs modell (plm) szernt... 116 11. ábra: Az élet alakulásával való elégedettség a nem szerepekkel kapcsolatos atttűdök szernt... 123 3
Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az egy temes, globáls szubjektív jóllétre vonatkozó kérdések néhány jelentősebb nemzetköz és haza kutatásban... 22 2. táblázat: Az élettel való elégedettséget meghatározó tényezők... 44 3. táblázat: Az eredmények robusztusságának vzsgálata, 2005... 47 4. táblázat: Az nformácós hatás változatlanságának vzsgálata, pooled OLS... 48 5. táblázat: A referencajövedelem hatása az elégedettségre, 1993... 50 6. táblázat: A referencajövedelem hatása az elégedettségre, 2005... 51 7. táblázat: A referencacsoport jövedelmének hatása nemeként, 1993... 52 8. táblázat: A referencacsoport jövedelmének hatása nemeként, 2005... 52 9. táblázat: A mgránsok száma születés és lakóhely ország szernt... 67 10. táblázat: A mgránsok szubjektív jóllétét meghatározó tényezők, OLS... 76 11. táblázat: A születés országbel elégedettség hatásának robusztussága, OLS... 79 12. táblázat: A születés országbel elégedettség hatásának heterogentása, OLS... 86 13. táblázat: A szülők születés országabel elégedettség hatása a másodgenerácós mgránsok szubjektív jóllétére, OLS... 88 14. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, OLS... 109 15. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség: az eredmények robusztussága... 111 16. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, négyzetes becslés, OLS... 114 17. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, pecewse lneárs modell... 115 18. táblázat: A nő jövedelmének aránya és a szubjektív jóllét, OLS... 117 19. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség a kapcsolat típusa szernt, OLS... 120 20. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség a nem szerepekkel kapcsolatos atttűdök szernt, OLS... 126 4
M1. táblázat: A 2. fejezetben az elemzéshez használt változók megoszlása... 134 M2. táblázat: A 2. fejezetben az elemzéshez használt változók leíró statsztká... 136 M3. táblázat: A 3. fejezetben az elemzéshez használt változók leíró statsztká... 137 M4. táblázat: A mgránsok szubjektív jóllétét meghatározó tényezők, részletes eredmények, OLS... 139 M5. táblázat: A születés országbel elégedettség hatása a szubjektív jóllétre, OLS... 141 M6. táblázat: A 4. fejezetben az elemzéshez használt változók leíró statsztká... 142 M7. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, a 14. táblázat részletes eredménye... 145 M8. táblázat: A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség a nem szerepekkel kapcsolatos atttűdök szernt: az eredmények robusztussága, OLS... 148 5
Köszönetnylvánítás A dsszertácó alapját adó tanulmányokhoz és kézratokhoz fűzött krtkáért és megjegyzéseért hálás vagyok konzulensemnek, Fokasz Nkosznak, Gregor Ankónak, Hajdu Tamásnak, Kézd Gábornak, Ság Matldnak, Sk Endrének, Takács Judtnak és Tóth István Györgynek. Köszönöm továbbá Örkény Antalnak és Ság Matldnak, hogy vállalták az opponens szerepet a dsszertácó munkahely vtáján. 6
1. Bevezetés 1.1. A dsszertácó felépítése Dsszertácómban a szubjektív jóllét és a társas környezet közt összefüggéseket vzsgálom. A dsszertácó három, önálló tanulmányként s olvasható fejezetből épül el, amelyekben a szubjektív jóllét és a társas környezet témakörének három szeletét vzsgálom meg. A három témakört Veenhoven és Ehrhardt (1995) által felvázolt három elmélet (összehasonlítás-elmélet, folklór- vagy jellemvonás-elmélet, életkörülmények-elmélet) közül kettő köt össze. Az összehasonlítás-elmélet (comparson-theory) szernt az élet értékelése egy olyan mentáls kalkuluson alapul, am az összehasonlítás alapjául szolgáló észlelt valóság és az elvárások összehasonlítását jelent. Az összehasonlítás alapja maga sem nem állandó, hanem változó: egyrészt más emberek megfgyeléséből, másrészt a saját korább tapasztalatból származk. Ezek az összehasonlítás két fő rányát s kjelölk. Az egyk a társadalm vagy társas összehasonlítás (socal comparson), am a másokhoz való vszonyítást emel k. A saját tapasztalatokra épülő összehasonlítás (lfetme comparson) egy belső referencapontot feltételez. Ennek során az egyének a saját korább életükhöz képest értékelk a helyzetüket, így az elmélet alapján akár jó körülmények között s elégedetlene(bbe)k lehet valak, ha a korábban még jobb körülmények között élt A fentekhez hasonlóan a kogntív összehasonlítást emel k Mchalos (1985) Többszörös Dszkrepanca Elmélete (Multple Dscrepancy Theory), amely szernt az egyének jólléte hét a saját törekvéseket és tapasztalatot, valamnt a másokhoz való vszonyítást felölelő dmenzó mentén érzékelt dszkrepanca függvénye. 1 Klasszkus tanulmányában Easterln (1974) s a relatív helyzetet emel k magyarázatként, amkor azt a kérdést próbálja megválaszoln, hogy az egyes országokon belül mért nncs kapcsolat a GDP növekedése és a magukat boldognak valló emberek aránya között. 1 Mchalos elméletét később részeltesebben s bemutatom az 1.2.2. alfejezetben. 7
A folklór- vagy jellemvonás-elmélet (folklore-theory, trat-theory) szernt az elégedettség nem (csupán) egyén értékelésen alapul, hanem a jóllét kulturálsan s meghatározott. Az értékek, normák, az élet értékelésének mkéntje egy tágabb közösség (például nemzet) hagyományaban, múltjában gyökereznek, így az szubjektív jóllét részben független az objektív életkörülményektől. Másképp fogalmazva: azonos objektív körülmények között s eltérő lehet két ember elégedettsége, amennyben a kulturáls hátterük, az értékek, normák, esetleg vlágszemléletük különbözk. A magyarok relatív elégedetlensége (Molnár & Kaptány, 2014) fakadhat például a pesszmsta vlágszemléletből vagy az általános bzalomhányból s, amely tényezők ebben az értelmezésben az objektív gazdaság-társadalm jellemzőktől megkülönböztetett kultúra része. Természetesen mndez nem jelent azt, hogy a két elmélet érvényessége esetén a szubjektív jóllét az objektív körülményektől független volna jóllehet Veenhoven és Ehrhardt (1995), valamnt Veenhoven (1994) (véleményem szernt tévesen) ezt kér számon a két elméleten, és utasítja el őket az objektív életkörülmények elégedettséget meghatározó szerepe mellett érvelve. A két elméletből csupán anny következk, hogy a szubjektív jóllétet a társas összehasonlítás és a kultúra, a generácók között átörökített normák, értékek, vélekedések s meghatározzák. Természetesen nem hagyható fgyelmen kívül a Veenhoven és Ehrhardt által harmadkként említett életkörülmény-elmélet (lvablty-theory) sem, amely az objektív körülmények, a gazdaság, társadalm jellemzők fontosságát emel k. Dsszertácóm a következőképpen épül fel. A bevezető fejezetben rövden összefoglalom a szubjektív jóllét fogalmát és mérését: bemutatom, hogy mért van szükség a szubjektív életmnőség mutatóra, smertetem a szubjektív jóllét legfontosabb defnícót és mérőeszközet, vázlatosan felsorolom az általam s használt mutató érvényességével és megbízhatóságával kapcsolatos eredményeket, végül pedg felvázolom, hogy a társadalomtudományok és még szűkebben a szocológa szempontjából mlyen kutatás kérdések érdekesek a szubjektív jóllét kapcsán. Ez a bevezető fejezet az érntett témák száma matt vszonylag bő terjedelmű, ugyanakkor annak érdekében, hogy a terjedelme ne legyen aránytalanul nagy, a bemutatott tanulmányok és eredmények felsorolása szükségképpen jelzésértékű és sokszor szűkszavú, a részletesebb kfejtésre a bevezetés aránytalanul hosszúra növelése nélkül nncs lehetőség. A bevezető terjedelmét már csak amatt s gyekeztem a lehető leg- 8
szűkebbre szabn, mvel a később témákat érntő elmélet és szakrodalm áttekntést az egyes fejezetek elején végzem el. A dsszertácó 2. fejezete, amely a Szocológa Szemle 2011/3-as számában megjelent tanulmány kegészített, egyes részeben átdolgozott változata, elsősorban az összehasonlítás-elmélethez kapcsolódk. A társadalomtudományokban a vonatkoztatás csoportok vagy referencacsoportok szerepének vzsgálata hosszú dőre teknt vssza (Duesenberry, 1949; Merton, 2002; Stouffer, 1949; Veblen, 1975). Ez a fejezet erre a tradícóra épít, és azt vzsgálom benne, hogy mlyen kapcsolatban van élettel való elégedettség a relatív jövedelemmel, vagy más szóval a referencacsoport átlagjövedelmével. Az elemzésben elsősorban a másokkal való összehasonlításra koncentrálok, de a belső referencapontra, az egyén korább jövedelmére (saját tapasztalatokra épülő összehasonlítás) s ktérek. A 3. fejezet a Journal of Happness Studes folyórathoz benyújtott, a szerkesztőség által nagyobb változtatásokkal elfogadott tanulmány magyarra fordított és részben kegészített, átalakított változata. Ez a rész elsősorban a jellemvonáselméletre épít. Ebben a részben a szubjektív jóllét kulturáls meghatározottságát vzsgálom a nemzetköz mgrácót természetes kísérletként alkalmazva. Közelebbről arra vagyok kíváncs, hogy a generácók között átörökített értékek, normák, vélekedések együtteseként értelmezett kultúra szgnfkáns meghatározója-e a szubjektív jóllétnek. A kultúra fogalma ebben az értelmezésben azokat a belső tényezőket (értékeket, vélekedéseket, atttűdöket, normákat) ragadja meg, amelyek egy egyén kulturáls örökségét alkotják, de kzárja a tárgy kultúrát, valamnt a gazdaságot, a poltkát és a társadalm struktúra egyéb ntézményet, így a defnícó gen közel áll Trands (2004, p. 507) materáls kultúrától megkülönböztetett szubjektív kultúra defnícójához, am a vélekedések, atttűdök, normák, szerep-percepcók és értékek közös mntát jelent. Végül a 4. fejezetben a két nézőpontot, lletve elméletet vegyítve azt vzsgálom, hogy a partnerek egymáshoz vszonyított jövedelme hogyan függ össze az élettel való elégedettségükkel, és ezt a kapcsolatot hogyan befolyásolják a nem szerepekkel kapcsolatos atttűdök. Ez a fejezet tehát a társadalm összehasonlítást vzsgáló kutatásokhoz, valamnt az értékek, normák szerepét vzsgáló kutatásokhoz s kapcsolódk. Mndemellett mndhárom elemzésben alapvető hátteret nyújt az életkörül- 9
mény-elmélet s, amely a legalapvetőbb sznten az objektív gazdaság-társadalm körülményeket megragadó kontrollváltozók formájában jelenk meg. 1.2. Fogalom és mérés A szubjektív mutatók egyre fontosabb szerepet játszanak az életmnőség jelzőszáma között. A sokat hvatkozott Stgltz-jelentés szernt az életmnőség méréséhez objektív és szubjektív adatokra s szükség van. Javaslatanak egyke szernt a statsztka hvataloknak olyan kérdéseket s szerepeltetnük kellene az adatfelvételekben, amelyek képesek mérn, hogy az emberek hogyan értékelk a saját életüket (Stgltz, Sen, & Ftouss, 2009). A szemléletváltást jelz az s, hogy az Eurostat 2013-ban az EU-SILC lakosság adatfelvételébe beépített egy a szubjektív jóllét mérésére szolgáló modult (KSH, 2014). A szubjektív jóllét a tudományos publkácóknak s egyre népszerűbb témája. A tudományterület három jelentősebb specalzált folyórattal rendelkezk, amelyek közül kettő a 2000-es évek óta létezk. Az 1974-ben alapított Socal Indcators Research (2013-as IF: 1,452) fő fókuszában az életmnőség elmélet és gyakorlat kérdése állnak. A 2000-ben létrehozott Journal of Happness Studes-t (2013-as IF: 1,772) kfejezetten a szubjektív jólléttel foglalkozó tanulmányoknak szentelték, míg a hat évvel később Appled Research n Qualty of Lfe (2013-as IF: 0,642) a folyórat címében s jelzett módon olyan életmnőséggel foglalkozó természet- és társadalomtudomány kutatásoknak ad teret, amelyek elsősorban a gyakorlat következményekre, az eredmények alkalmazására koncentrálnak. A szubjektív jóllét tudományos népszerűségének növekedésének llusztrálására a Web of Scence adatbázsában 2 a kutatás területtel kapcsolatos kulcsszavakra kerestem rá a szocológa folyóratok angol nyelvű ckkeben. Az 1975 és 2013 között megjelent publkácóknál a happness, a lfe satsfacton és a subjectve wellbeng kereső-kfejezéseket használtam. A kfejezéseket a publkácók címében, absztraktjában és a kulcsszavak között kerestem. Mvel a vzsgált 39 év alatt a tudományos közlemények száma s jelentősen emelkedett, ezért kontrollként két klaszszkus szocológa fogalomra, a socal moblty és a socal class kfejezésekre s kerestem. Ez a két kfejezés lehetővé tesz a trendek összehasonlítását. 2 http://www.webofknowledge.com/ 10
Az eredményeket az 1. ábra mutatja. Az y tengelyen a ckkek gyakorsága helyett a kumulatív relatív gyakorság szerepel, am jobban összevethetővé tesz a folyamatokat. Az ábrából tehát az olvasható le, hogy a Web of Scence adatbázsában szereplő 1975 és 2013 között megjelent összes publkácó hány százaléka jelent meg egy adott évg. A görbék tehát Lorenz-görbéket jelentenek. Amennyben az adott témájú publkácók az évek között egyenletesen jelentek volna meg, akkor egy lneárs egyenest látnánk. Jól látszk, hogy a szubjektív jólléttel kapcsolatos keresőkfejezések vonala a másk két klasszkus szocológa fogalom vonala alatt halad. Ez azt jelent, hogy a másk két fogalommal összevetve a szubjektív jólléttel foglalkozó publkácók egyenlőtlenebbül oszlanak meg az egyes évek között, mégpedg olyan módon, hogy ksebb hányaduk jelent meg a vzsgált dőszak elején. Míg a socal moblty és a socal class kfejezéseket tartalmazó 1975 és 2013 között megjelenő ckkek fele sorrendben 2000-re, lletve 2003-ra megjelent, addg a happness, a lfe satsfacton és a subjectve well-beng kfejezéseket tartalmazó ckkeknél sorrendben 2008, 2007 és 2008 ugyanez a dátum. 11
1. ábra: Az egyes keresőszavakat tartalmazó publkácók kumulatív relatív gyakorsága 1975 és 2013 között a Web of Scence adatbázsában (százalékban) 1.2.1. Mért van szükség az életmnőség szubjektív mutatóra? Az életmnőség szubjektív mutatót már az 1920-as, 1930-as években használták (Angner, 2011; Ferrss, 2004; Schuessler & Fsher, 1985), az gazán jelentős elterjedésük azonban a másodk vlágháború után, a 1970-es, 1980-as évekre tehető. Az 1960-as években a fő cél a társadalom jólétét mérő GDP mellé egyéb (jóllét) szempontokat fgyelembe vevő társadalm jelzőszámok kfejlesztése volt (Bukod, 2001; Land, Mchalos, & Srgy, 2012). Dener és munkatársa (2009) az objektív (gazdaság és a társadalm) jelzőszámoknak számos olyan hányosságát sorolják fel, amelyek a szubjektív mutatókat 12
fontos és nélkülözhetetlen kegészítővé teszk azoknak. 3 Az első lyen, hogy ezek az objektívnek tűnő ndkátorok sem objektívek, ha fgyelembe vesszük, hogy maguk s társadalm konstrukcók: számos poltka, gazdaság érdek és szempont fgyelembevételével alakították k őket. Egy következő problémacsoport arra vonatkozk, hogy a mutatók túlságosan az anyag jólétre koncentrálnak (Ferrss, 2004). A GDP és az egyéb gazdaság jelzőszámok alapfeltevése, hogy a jövedelem és az anyag jólét (wealth) a jóllét (wellbeng) legfontosabb meghatározó. Ebben az értelmezésben a jóllét és a közgazdaság értelemben vett hasznosság fogalma azonos. A nemzet jövedelem mérésére szolgáló mutatók az élet számos oldalát nem mérk. Az olyan pénzben nylvánvalóan nehezen kfejezhető dolgokon túl, mnt a vallásosság vagy a szerelem, számos monetarzálható tevékenység s kmarad a számolásból: így például a házmunka, az önkéntes munka vagy a hobbként végzett tevékenységek. Tovább hányossága ezeknek a mutatóknak, hogy számos olyan tényező s növel őket, am feltehetően a társadalm jólétét nkább csökkentő folyamatokat jelez (például a legáls prosttúcó, a börtönök számának a növekedése). A jóllét gazdaság ndkátorokkal való mérése feltételez, hogy az egyének a preferencák realzálása érdekében pénzüket gazdaság javak és szolgáltatások vásárlására költk. Az egyének raconálsan döntenek, így képesek a hasznosságukat, azaz a jóllétüket maxmalzáln. Számos kutatás bzonyítja azonban, hogy az egyének nem a közgazdaságtan raconaltás szernt cselekszenek. A preferencák realzálásához nem elegendő a döntés lehetőségek mnél szélesebb köre, azok közül k kell tudn választan a legjobbat, legjobbakat. A legnagyobb hasznosságot bztosító döntést azonban sok tényező lehetetlenít el (Arely, 2011; Schwartz, 2006), ennek megfelelően a pénz, az anyag javak és a jóllét közt kapcsolat nem gazán erős (Hajdu & Hajdu, 2013; Layard, Mayraz, & Nckell, 2010). 4 Egyéb kegészítő mutatók szükségességét vet fel az a tény s, hogy míg nemzet sznten meglehetősen sok dő és erőforrás felhasználásával vszonylag megbízható és érvényes mutatót 5 képesek előállítan, addg egyén sznten a jövedelmet leg- 3 Ebben az alfejezetben, az életmnőség szubjektív és objektív ndkátoranak összehasonlításakor, ha másként nem jelzem, Dener és munkatársanak (2009) munkájára építek. 4 Sőt, egyes kísérletek szernt a vzsgált személyek más tényezőkhöz képest kevéssé tartják fontosnak a pénzt a jó élethez (Kng & Napa, 1998). 5 A fent számos hányosság mellett. 13
gyakrabban önbevallással mérk. Az egyének ugyanakkor bzonyos országokban hajlamosak elttkoln a jövedelmüket, de ha gyekeznek pontosan válaszoln a kérdésre, akkor s nehezen veszk számba az összes bevételüket. Különösen gaz ez az önfoglalkoztatókra vagy egyéb nem alkalmazottként dolgozó személyekre. Részben a pénz és a jóllét közt feltételezett kapcsolat gyengeségét és a gazdaság jelzőszámok említett hányosságat hvatottak orvosoln a társadalm jelzőszámok, amelyek az életmnőség anyag oldala mellett egyéb dmenzókat s fgyelembe vesznek. A gazdaság jelzőszámokhoz hasonlóan ezek s objektív ndkátoroknak teknthetőek abban az értelemben, hogy egy meghatározott, a jó élethez szükségesnek gondolt tényezők lstája alapján összegzk egy mutatóban a társadalom életmnőségét. Ilyen mutatószám például az például a Human Development Index (Ember Fejlődés Index), amely az oktatás és az írástudás, valamnt a várható élettartam mutatót s magába sűrít, a szubjektív komponenst s tartalmazó Happy Planet Index (Boldog Bolygó Index), amely a várható élettartamból, az élettel való elégedettségből és az ökológa lábnyom nagyságából áll elő, vagy a bhután krály által a 70-es években ktalált Gross Natonal Happness (Bruttó Nemzet Boldogság) mutatója, amelyben a nem gazdaság tényezők kapnak hangsúlyos szerepet. Ebben az esetben az objektvtás azt s jelent, hogy bzonyos személyek vagy csoportok döntk el, hogy mlyen tényezők határozzák meg legnkább egy társadalom életmnőségét, így az ndkátorok készítésekor fgyelembe vett területek lstája az összeállítók értékelését tükrözk, am vszont már szubjektív értékítéletnek teknthető. Ha csak a pénzen keresztül elérhető életmnőségre gondolunk, már akkor s nylvánvaló, hogy az egyes emberek preferencá meglehetősen eltérőek, nem mndenk ugyanazokra a javakra költ a pénzét, ezért az lyen lsták szükségképpen tökéletlenül ragadják meg egy társadalom életmnőségét. Ha összeállítható s lenne egy megfelelőnek gondolt lsta azokról a területekről, amelyek fontosak egy társadalom jóllétéhez, tovább lényeges kérdések merülnek fel. Egy ndkátor létrehozásához az egyes területeket súlyozn kell. Az egyes egyének s különböznek abban, hogy mt tartanak fontosnak az életben, de ha jelentős földrajz, nemzet különbségek vannak e tekntetben, akkor a társadalm ndkátor nem jelz megfelelően az életmnőség eltéréset az országok között vagy akár egy országon belül a régók között. 14
Számos mérés probléma s felvetődk ezen ndkátorok kapcsán. 6 Az egyes tényezők meghatározása és/vagy mérése nem egyértelmű gondoljunk az öngylkosságra. Nem egyértelmű, hogy mt tekntünk öngylkosságnak, és a kategorzácót például kulturáls, vallás okok s befolyásolhatják. A különböző kultúrák között eltérő lehet a mérn kívánt fogalmak/jelenségek jelentése. Ha az egyes ndkátorok jelentése azonos s a különböző kultúrákban, az ndkátor objektív szntje nagyon eltérő tartalmú lehet. Például az oktatás esetében egy adott skola végzettség mögött tudás- és kompetencasznt gen eltérő az egyes országok között, amennyben ezt standardzált tesztek segítségével számszerűsítjük. Ugyanolyan végzettségű egyének lényegesen különböző képességekkel rendelkeznek attól függően, hogy melyk országban szerezték meg a végzettségüket. Az azonos mutatószámok jelentése szntén eltérő lehet. Az ezer főre jutó kórház ágyak és az orvosok száma az egészségügy ellátás magas szntjét s jelenthet, ugyanakkor a lakosság rossz egészség állapotára s utalhat. Nem egyértelmű továbbá, hogy m a társadalm ndkátorok optmáls szntje. Menny önkéntes munkát kell végeznük az embereknek? A hosszú élettartam kívánatosnak tűnk ugyan, de akkor s az-e, ha a fejlett egészségügy nagyon rossz állapotú betegeket tart életben? Látható tehát, hogy a megfgyelhető cselekvéseket és tényeket számokkal mérő objektív társadalm jelzőszámok létrehozása és értelmezése s számos szubjektív elemet tartalmaz. Nem alkotható olyan teljes és mndenkre érvényes lsta, amely a jó élet szempontjából fontos területeket mnden kétséget kzáróan összehasonlíthatóan tartalmazza. Az életmnőség szubjektív mutató ezért nem csak hasznos kegészítő nformácókat nyújtanak a gazdaság és a társadalm jelzőszámok mellett, hanem mnőségleg s eltérő ndkátort jelentenek. Mvel szubjektív értékelésre épülnek, ezért képesek a jó élethez szükségesnek gondolt tényezők megítélésének sokféleségét megjeleníten, továbbá ha a szubjektív mutatószámok reprezentatív mntán alapulnak, akkor jól írják le az egész populácó nézetet. Mndezeken túl Dener és munkatársa (1997) amellett érvelnek, hogy mvel az egyének ktüntetett helyzetben vannak a saját életmnőségük értékelésében, ezért a szubjektív mutatók különösen alkalmasak a jóllét mérésére. 6 A mérés problémák jelentős része más, nem kzárólag az életmnőségre vonatozó ndkátorok kapcsán s hasonlóképpen felvethető. 15
1.2.2. A szubjektív jóllét fogalma A szubjektív jóllétet leggyakrabban az élet különböző területenek átfogó értékeléseként defnálják, azaz a fogalom az élettel való általános elégedettségre utal. A szubjektvtás az egyén értékelésben nylvánul meg: nem maga a mérés szubjektív még pontosabban csak annyra szubjektív, mnt mnden más mérés, hanem a fogalom, a mérés tárgya az (OECD, 2013a). Az egyes egyének a saját értékek, gények, szükségletek és vágyak szernt értékelk az életüket, így nem objektív, külső mércéhez mérk az élet mnőségét, hanem a saját belső elvárásakhoz vszonyítják (Mchalos, 1985; Veenhoven, 1996, 2000). 7 Az élet értékelése tehát akkor lesz jó, ha az egyén jóként, kívánatosként, poztívként teknt a saját életére, poztívan értékel azt (Dener et al., 2009; Veenhoven, 2012). A legtöbb esetben a szubjektív jóllét, az elégedettség, a boldogság vagy a hasznosság fogalmakat felcserélhetőnek, gyűjtőfogalomnak (umbrella term) tartják, mvel azok egyaránt az élet szubjektív értékelését takarják (Easterln, 2001; Easterln et al., 2010; Ság, 2006; Veenhoven, 2000, 2008). 8 A szubjektív jóllét két komponensből, egy kogntív és egy affektív komponensből áll (Dener, 1994; Dener & Osh, 2000; Kahneman et al., 2010; Veenhoven, 2010). 9 Az előbb az élet, az életkörülmények, az élet alakulásának általános értékelését, míg az utóbb egy adott dőszak az érzelm tapasztalatat takarja (Kahneman et al., 2010). 10 A szubjektív jólléttel foglalkozó társadalomtudomány (szocológa, közgazdaságtan) kutatások jellemzően a kogntív összetevő szerepét emelk k. Frey és Stutzer (2002a) a boldogságot kogntív folyamatok eredményének tartja, és az (élet- 7 Ahogy később látn fogjuk ezek a belső elvárások, belső egyén mércék nem állandóak, valamnt társadalmlag meghatározottak. Két lyen, a dsszertácó később fejezeteben s megjelenő külső meghatározó tényező lehet a vonatkoztatás vagy referencacsoportok helyzete (például jövedelme), valamnt az országok között kulturáls különbségek, az egyes országokban eltérő normák szerepe (például hogy felfelé vagy lefelé történő összehasonlítás a jellemző). 8 Ezzel szemben például Inglehart (1990) a boldogságot deglenes állapotnak teknt, am éppen bekövetkező események eredménye, nkább érzelm állapot, míg az elégedettség a vágyak, törekvések és a megvalósulásuk közt kapcsolatot mutatja, nkább kogntív értékelés eredménye. 9 Bár például Lucas, Dener és Suh (1996) az affektív komponenst két összetevőre osztja, így náluk a szubjektív jóllét egymástól elválasztható összetevő a poztív érzelmek, a negatív érzelmek és az élettel való elégedettség. 10 A két komponenst többféleképpen s nevezk: egyesek tapasztalat jóllétről (experenced well-beng) és értékelt jóllétről (evaluated well-beng) beszélnek (Kahneman & Rs, 2005), mások az élvezetesség szntjéről (hedonc level of affect) és megelégedettségről (contentment) (Veenhoven, 1994, 2008), vagy éppen értékelő (judgmental) és affektív (affectve) komponensről beszélnek (Dener et al., 2010). 16
tel való) elégedettséggel azonosítja. Hasonlóan a kogntív értékelést helyez a középpontba Mchalos (1985) s. A Többszörös Dszkrepanca Elmélet (Multple Dscrepancy Theory) szernt az elégedettség és a boldogság hét érzékelt dszkrepanca függvénye: (a) az egyén által brtokolt és vágyott dolgok között, (b) az egyén által brtokolt és a releváns mások által brtokolt dolgok között, (c) az egyén által a jelenben és a múltban brtokolt dolgok között, (d) az egyén által a jelenben brtokolt dolgok és a múltbel elvárások között, (e) az egyén által a jelenben és a jövőben brtokolt dolgok között, (f) az egyén által brtokolt és a megérdemeltnek gondolt dolgok között, és végül (g) az egyén által brtokolt és a szükséges dolgok között dszkrepancáé. A szubjektív jóllét kogntív oldalának hangsúlyozását Veenhoven (2008) pragmatkus oldalról magyarázza: a szocológusokat elsősorban az érdekl, amt az emberek tesznek, cselekednek, nem pedg az, amt éreznek: a társadalomtudományok célja a társadalm cselekvések megértése és magyarázata. Azonban jellemzően azok a szerzők sem hagyják teljesen fgyelmen kívül a szubjektív jóllét affektív komponensét, akk a kogntív elemeket emelk k. Mchalos (1985) például az érzelmeket kogntív (smerethez kötött) és konatív (cselekvéshez kötött) folyamatok eredményének, így az elégedettség és boldogság meghatározójának teknt. Frey és Stutzer (2002a) az objektív és a szubjektív boldogság megkülönböztetésével ad teret az érzelmeknek. A szubjektív boldogság a már bemutatott elégedettséggel, boldogsággal azonos, és az egyének saját, az élettel való elégedettségükre vagy boldogságukra vonatkozó értékelését takarja. Ez tehát elsősorban kogntív folyamatot jelent, és az egyének memórára támaszkodk. Az objektív boldogság ezzel szemben a pszchológusok érdeklődés körébe tartozk, és a szubjektív jóllét valamlyen objektív módon történő mérésére utal. Ilyen lehet például az agyhullámok fgyelése. Ebben az esetben valamlyen technka folyamat határozza meg, detektálja a boldogságszntet, am általában valamlyen mérhető érzelem szntjét jelent. Ebben a dsszertácóban gazodva a kutatás terület szocológa és tágabban a társadalomtudomány tradícóhoz Dener, Suh és Osh (1997), valamnt Veenhoven (2008, 2012) defnícójára építve a szubjektív jóllétet elsősorban az élet átfogó és általános poztív értékelésével azonosítom, elfogadva azonban, hogy az értékelésben a poztív érzelmek magas gyakorsága és a negatív érzelmek alacsony 17
gyakorsága s szerepet kap. 11 Egy egyén ugyans, amkor a saját élettel való elégedettségét meghatározza, két nformácóforrásra épít: az élet értékelésének kogntív eredményére és az azokra az affektív nformácókra, amket a saját érzéseből nyer (Veenhoven, 1984). Andrews és McKennel (1980) elemzése szernt az egy temes, szubjektív jóllétre vonatkozó kérdéseknek egyaránt van affektív és kogntív komponense, ugyanakkor a boldogsággal foglalkozó kérdéseknél az affektív és kogntív komponensek hányadosa magasabb, míg az elégedettségre vonatkozó kérdéseknél ugyanez a hányados alacsonyabb. Eszernt tehát mnd a boldogság, mnd az elégedettség tartalmaz affektív és kogntív összetevőket s, csupán az összetevők aránya eltérő. Ennek megfelelően a továbbakban bár a dsszertácó fejezete az élettel való elégedettséggel foglalkoznak az elégedettség, a boldogság és a szubjektív jóllét fogalmakat egymással felcserélhetőként használom, de amennyben másképp nem jelezem az élet általános értékeléseként értelmezem. A fentekben ugyan amellett érveltem, hogy az egyének ktüntetett helyzetben vannak a saját életmnőségük értékelésében, de érdemes a szubjektvtásnak ném korlátot adn. Tatarkewcz (2010, p. 26) a boldogság némleg szgorúbb meghatározását adja, mvel annak gazoltságát s elvárja: a boldogság tartós, teljes és gazolt elégedettség az élettel. Az szubjektív elégedettség tehát fontos eleme a boldogságnak (vagy jóllétnek), ugyanakkor ennek objektíven s gazoltnak kell lenne. Az emberek ugyans meglehetősen nagy adaptácós képességgel rendelkeznek, nyomorúságos körülmények között s érezhetk magukat boldognak, ugyanakkor ezt nem tarthatjuk valód jóllétnek. Mnt ahogy nem tarthatjuk annak a pusztán szórakoztató, hedonsztkus tevékenységgel vagy akár különböző tudatmódosító szerekkel elért boldogságot sem. 1.2.3. A szubjektív jóllét mérése A szubjektív jóllét mérése történhet több temes kérdéssorral vagy egy kérdéssel; utólagos értékelésre vagy azonnal (on-lne) értékelésre épülve; globáls, az élet egészére vonatkozó vagy bzonyos életterületre koncentráló kérdéssel; valamnt a kogntív, lletve az affektív összetevőkre koncentrálva. A következőkben elsősor- 11 A következő, 1.2.3. alfejezetben részletesebben érvelek amellett, hogy a társadalomtudományok számára mért fontosabb az élet értékelése, azaz a szubjektív jóllét kogntív komponense. 18
ban, de nem kzárólag az élettel való általános elégedettség mérését mutatom be, de ktérek a szubjektív jóllét érzelm oldalát vzsgáló fontosabb mérőeszközökre s. Az egyk legsmertebb több kérdésből álló mérőeszköz az öt temes Satsfacton Wth Lfe Scale, am kfejezetten az élettel való elégedettség mérésére lett kfejlesztve (Dener et al., 1985; Pavot & Dener, 1993). A hétfokú Lkert-skálával mért öt tem a következő: 1. Az életem sznte mnden területen közel áll a tökéleteshez. 2. Ktűnőek az életkörülményem. 3. Elégedett vagyok az életemmel. 4. Mndezdág elértem az általam fontosnak tartott dolgokat az életben. 5. Ha újra leélhetném az életem, sznte semmt se változtatnék rajta. Más több kérdésből álló mérőeszközök az egyes életterületekre vonatkozó elégedettség kérdésekből állnak össze. A Personal Wellbeng Index hét temből áll, amt két opconáls tem egészíthet k (Internatonal Wellbeng Group, 2013). Az egyenlő súllyal összegzendő kérdések a következők: Mennyre elégedett 1. az életszínvonalával? 2. az egészségével? 3. azzal, amt elért az életben? 4. a személyes kapcsolataval? 5. a bztonságérzetével? 6. azzal, amennyre a közösségének a részének érz magát? 7. a jövőbel bztonságával? Az opconáls kérdések: 1. A saját életére és a személyes körülményere gondolva, mndent összevetve mennyre elégedett az életével? 2. Mennyre elégedett a saját sprtuáls vagy vallás életével? Az előbb bemutatott módszerek utólagos értékelésre, retrospekcóra épülnek. Az azonnal értékelést használó módszerek közül az Experence Samplng Method 19
(ESM) és a Day Reconstructon Method (DRM) a legelterjedtebb, amelyek elsősorban szubjektív jóllét affektív komponensét mérk (Kahneman & Krueger, 2006). Az ESM célja a személyes tapasztalatok tanulmányozása. A kutatásban résztvevő személyeket egy elektronkus szerkezet véletlenszerű vagy fx dőpontokban (naponta többször) hangjelzéssel fgyelmeztet, majd a résztvevők a hangjelzés után olyan (elektronkus) kérdőívet töltenek k, amely többek között az aktuáls tevékenységükre, gondolatakra, fzka és társas környezetükre, tevékenységükre, érzelm állapotukra és szubjektív jóllétükre vonatkozk (Cskszentmhaly & Larson, 1987). A módszer előnye, hogy az egy-egy dőpllanatra vonatkozó értékelés matt mentes az utólagos értékelésből fakadó torzításoktól (Robnson & Clore, 2002), ugyanakkor drága, a résztvevők számára jelentős terhet jelent, és mvel az dőpllanatok mntáján alapul, ezért kevés nformácót szolgáltat a rtkán előforduló eseményekről (Kahneman et al., 2004). A Kahneman és munkatársa (2004) által kfejlesztett DRM során a kutatásban résztvevő személyek a nap végén naplószerűen lejegyzk, hogy mlyen tevékenységeket végeztek, majd ezek részletes adata rögzítése mellett az egyes tevékenységekhez kapcsolódó érzelmeket, többek között a boldogságukat s értékelk. A DRM célja olyan adatoknak a gyűjtése, amelyek azonosak azokkal az adatokkal, amket valós dőben lennének összegyűjthetőek. A DRM hatékonyabb, mnt az ESM, mvel olcsóbb, kevésbé vesz génybe a résztvevők dejét, nem szakítja meg a résztvevők tevékenységet, és a nap összes tevékenységükről s nformácót ad. A vsszaemlékezés matt torzításokat azzal gyekszk elkerüln a módszer, hogy az egyes tevékenységek részletes tulajdonságat és környezetét feldéztet (Kahneman et al., 2004; Kahneman & Rs, 2005). Bár a retrospekcón alapuló elégedettség mérések nem teknthetőek az azonnal mérések egyszerű átlagának, mvel például egy adott dőszak utolsó eseményenek és a legntenzívebb eseményeknek erőteljes hatásuk van az utólagos értékelésre (Dener, Wrtz, & Osh, 2001; Fredrckson & Kahneman, 1993; Kahneman et al., 1993), a társadalomtudományok számára mégs ezek az utólagos értékelések az érdekesebbek. A szubjektív jóllét retrospektív mutatónak, és különösen a retrospektív értékelésen alapuló kogntív komponensének relatív fontosságát az adja, hogy a cselekvések megértésében, magyarázatában és esetleges előrejelzésében ktüntetett szerepe van a korább tapasztalatokkal kapcsolatos emlékeknek, ugyans egy döntés 20
vagy cselekvés előtt a korább döntésekből vagy cselekvésekből fakadó elégedettség fgyelembevétele csak a korább tapasztalatok fgyelembevétele és értékelése útján lehetséges. Ezt llusztrálja Wrtz és munkatársanak (2003) kutatása, amelyben dákok nyaralás tapasztalatát vzsgálták. A kutatásban résztvevők a nyaralásuk alatt naponta többször rögzítették a poztív és negatív érzéseket, valamnt az általános értékelésüket, majd ugyanezeket a kérdéseket a nyaralás után s megválaszolták, végül pedg azt s megkérdezték tőlük, hogy részt vennének-e megnt az adott nyaraláson. Az eredmények szernt a nyaralás utólagos értékelése poztív kapcsolatban van a megsmétlésével kapcsolatos szándékkal, míg a nyaralás alatt (on-lne) értékelések hatása nem szgnfkáns. Azaz a kutatók eredménye szernt a cselekvéseket a korább cselekvésekről megőrzött emlékek közvetlenül befolyásolják, míg az azonnal, a korább cselekvés alatt tapasztalatok nncsenek közvetlen kapcsolatban a cselekvés megsmétléséről szóló döntéssel. Részben ematt, részben az egyszerűségük matt a társadalomtudomány kutatásokban az egy kérdéses, vsszaemlékezésen alapuló mutatókat használata a legelterjedtebb: sznte az összes nagy, nemzetköz összehasonlító kutatás (pl. European Socal Survey, World Values Survey, European Communty Household Panel, 2013- tól az EU Statstcs on Income and Lvng Condtons s) tartalmaz valamlyen egy temes, globáls szubjektív jóllétre vonatkozó kérdést (lásd: 1. táblázat). Ezekben az esetekben a globáls kérdéseknél az életük ( Mndent egybevetve mennyre elégedett az életével? ), az életük alakulásának ( Mndent egybevetve mennyre elégedett az élete alakulásával? ) vagy a boldogságuk ( Mndent összevetve, mt mondana magáról, Ön nagyon boldog, meglehetősen boldog, nem nagyon boldog vagy egyáltalán nem boldog? ) értékelésére kérk a megkérdezetteket jellemzően négy, öt, tíz vagy tzenegy fokú skálán. A skála értéke lehetnek verbáls kategórák, am a négy vagy ötfokú skálákra jellemző nkább (például nagyon boldog boldog boldogtalan nagyon boldogtalan), és lehetnek numerkusak s. Az utóbb esetben a skála két végpontjához rendelnek verbáls kategórákat (például teljesen elégedett teljesen elégedetlen). Ezen kérdések mndegyke utólagos értékelésen, retrospekcón alapul, azaz a megkérdezetteknek vssza kell emlékeznük egy bzonyos dőszakra vagy akár az életük egészére és valamlyen átlagban kell kfejeznük az adott dőszakra vagy az életükre jellemző elégedettséget, boldogságot. Ezek a mutatók tehát egy általános helyzet, egy általános értékelés sűrítményenek teknthetőek. 21
1. táblázat: Az egy temes, globáls szubjektív jóllétre vonatkozó kérdések néhány jelentősebb nemzetköz és haza kutatásban Kutatás European Socal Survey European Socal Survey World Values Survey/European Values Study World Values Survey/European Values Study European Qualty of Lfe Survey European Qualty of Lfe Survey TÁRKI Háztartás Panel 1992-1997 TÁRKI Háztartás Montor 1998-2007 KSH Életünk Fordulópontja (a Genereaton and Gender Programme, GGP része) Kérdés Mndent összevetve mennyre elégedett mostan életével? Kérem, válaszoljon a XX. kártyalap segítségével, amelyen 0 jelent, hogy Ön teljesen elégedetlen, a 10 pedg hogy Ön teljesen elégedett. Mndent egybevetve, mennyre érz magát boldognak? Kérem, használja a XX. kártyalapot! (0 nagyon boldogtalan, 10 nagyon boldog Mndent egybevetve, összességében mennyre elégedett jelenleg életével? Kérem, használja ezt a kártyát a válaszadásban! (1 elégedetlen, 10 elégedett) Mndent összevetve, mt mondana magáról, Ön 1 nagyon boldog 2 meglehetősen boldog 3 nem nagyon boldog 4 egyáltalán nem boldog Mndent fgyelembe véve mt mondana, mennyre elégedett a ma életével? Kérem, helyezze el a véleményét egy 1-10-g terjedő skálán, ahol 1 azt jelent, hogy 'nagyon elégedetlen', a 10 pedg azt, hogy 'nagyon elégedett'. Mndent egybevetve, mennyre érz boldognak magát egy 1 és 10 között skálán értékelve? Itt az 1 azt jelent, hogy 'nagyon boldogtalan', 10 pedg azt, hogy 'nagyon boldog'. Kérem, mondja meg, hogy mennyre elégedett a következő dolgokkal. Ha egyáltalán nncs megelégedve, mondjon nullát, ha teljesen elégedett, adjon 10-est. Mennyre van megelégedve élete eddg alakulásával, életpályájával? Kérem, mondja meg, hogy mennyre elégedett a következő dolgokkal. Ha egyáltalán nncs megelégedve, mondjon nullát,ha teljesen elégedett, adjon 10-est. Mennyre van megelégedve élete eddg alakulásával, életpályájával? A XX. válaszlap segítségével mondja meg, mennyre elégedett a következő dolgokkal. A 0 azt jelent, hogy egyáltalán nncs megelégedve, a 10-es pedg azt, hogy teljesen elégedett. Mennyre van megelégedve élete eddg alakulásával? 22
1.2.4. Érvényesség és megbízhatóság Ahogy bármlyen mutatónál, a szubjektív jóllét ndkátoranál s fontos a mérés mnősége. Ebben a részben elsősorban az egy temes, globáls kérdésekre koncentrálva a szubjektív jóllét mutatónak érvényességét és megbízhatóságát alátámasztó eredményeket mutatom be rövden. A kérdezettek jellemzően könnyen és gyorsan tudnak válaszoln az elégedettségüket vagy boldogságukat frtató kérdésekre, és könnyen megértk azokat (arculat érvényesség face valdty). A válaszdők és a válaszhányok meglehetősen alacsonyak. Az utóbbak hasonló nagyságúak, mnt az skolázottságra vagy a család állapotra vonatkozó kérdéseknél (OECD, 2013a; Veenhoven, 1996). A mutatók megfelelő mértékben korrelálnak a szubjektív jóllét más proxy mérésevel (konvergenca érvényesség convergent valdty). Több kutatás szernt a kérdőívvel mért elégedettség és a kérdezett személy elégedettségének a kérdezőbztos vagy a kérdezetthez közel álló személyek által értékelése hasonló egymáshoz (Pavot & Dener, 1993; Sandvk, Dener, & Larry, 1993). Schneder és Schmmack (2009) meta-analízse szernt az egyén saját maga által értékelt szubjektív jólléte és az egyén elégedettségének külső (barátok vagy családtagok által történő) értékelése között az átlagos korrelácós együttható 0,42. 12 A szubjektív jóllét kogntív komponense (élettel való elégedettség vagy boldogság) esetében a korrelácó magasabb volt, mnt a két affektív komponensnél. A szubjektív jóllét a kérdezettek cselekvésevel és vselkedésével s konzsztens kapcsolatban van, amt a következő jelzésértékűen felsorolt kutatások s szemléltetnek. A boldog emberek a társas nterakcók során többet mosolyognak (Fernández-Dols & Ruz-Belda, 1995), és a magukat elégedettnek vallók öngylkosság kockázata s ksebb (Kovumaa-Honkanen et al., 2001). A munkájukkal elégedetlenek nagyobb valószínűséggel mondanak fel (Clark, 2001), az életükkel elégedetlenek nagyobb valószínűséggel emgrálnak (Otrachshenko & Popova, 2014), a házaspárok tagja között elégedetlenség különbség pedg jó előrejelzője a válásnak (Guven, Senk, & Stchnoth, 2012). Ezen felül a megfgyelt agy aktvtás s a szubjektív jólléttel együtt változk (Urry et al., 2004), valamnt a magukat boldognak valló és a boldogtalannak valló embereknél a stressz- 12 Ez a korrelácós együttható közepesnek vagy közepesen erősnek teknthető az eltérő nformácóforrásokat s fgyelembe véve (Cohen, 1992; Hemphll, 2003). 23
helyzetben termelődő hormon, a kortzol szntje s jelentősen különbözk (Steptoe, Wardle, & Marmot, 2005). Végül pedg a szubjektív jóllét mérése a várt összefüggést mutatják számos társadalm, gazdaság és demográfa változóval (konstrukcós vagy szerkezet érvényesség - construct valdty). A munkanélkülség gen jelentős negatív hatással van az elégedettségre (Clark, 2003; Clark & Oswald, 1994), míg például a jó egészség állapot és a társas kapcsolatok poztívan befolyásolják azt (Dolan, Peasgood, & Whte, 2008). Bár a jövedelemnek vszonylag gyenge a kapcsolata az elégedettséggel (Hajdu & Hajdu, 2013; Layard et al., 2010), elmondható, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők elégedettebbek, mnt a kevesebbet keresők (Mentzaks & Moro, 2009; Sacks, Stevenson, & Wolfers, 2013). Az dőmérleg kutatások szernt pedg a vzsgált személyek a munkába való ngázással vagy a házmunkával töltött dőt értékelk a legkevésbé, míg a phenést vagy közel kapcsolatban levő emberekkel töltött dőt a legnkább poztívan (Kahneman et al., 2004) Az érvényességük mellett a szubjektív jóllétet mérő kérdések megbízhatósága s megfelelő. Dener, Inglehart és Tay (2013) áttekntő ckke szernt a több temes, globáls elégedettség kérdések esetében a Cronbach-alfa értéke 0,8 vagy magasabb. Az egy temes kérdések esetében az nter-tem korrelácó nem vzsgálható, de Bjørnskov (2010) a Gallup World Poll és a World Values Survey elégedettség kérdését összehasonlítva 90 ország esetében erős, 0,75-os korrelácót talált. Krueger és Schkade (2008) kutatásában az élettel való elégedettség két hét különbséggel mért értéke között erős, 0,59-os volt a korrelácó. Az országok átlagos jólléte esetében ennél nagyobb az egyes mérések között hasonlóság: a Gallup World Poll Cantrllétrája 13 esetében egyéves dőtávon 0,93 a korrelácós együttható értéke (Dener et al., 2013). Mndemellett nem lehet fgyelmen kívül hagyn a méréssel kapcsolatos problémákat sem. Az egyk lyen probléma, hogy a méréseket a mérés dejére jellemző körülmények vszonylag jelentős mértékben befolyásolhatják a válaszokat: lyen lehet, hogy a hét melyk napján történt az adatfelvétel (Hellwell & Wang, 2014), vagy hogy mlyen volt akkor az dőjárás (Barrngton-Legh, 2008; Schwarz & Clore, 1983). Amennyben ezek a változók véletlenszerűen oszlanak meg a kérdezettek kö- 13 A vszonylag rtkán alkalmazott Cantrl-létrát használó kérdésnél a válaszadónak a (lehető) legrosszabb élet és (lehető) legjobb élet 0-tól 10-g tartó skáláján kell elhelyezne a saját életét. 24
rében, a hatásuk nem okoz szsztematkus hbát. Fontosabb elem, hogy bzonyos ünnepek (például Karácsony, Valentn-nap) vagy események befolyásolhatják a szubjektív kérdésekre adott válaszokat (Deaton, 2012). Továbbá ahogy más survey kérdések esetében s gaz a kérdéssorrend s befolyásolhatja az elégedettségre vonatkozó kérdésre adott válaszokat (Deaton, 2012; Strack, Martn, & Schwarz, 1988). A szubjektív jóllét mutatók nemzetköz összehasonlító vzsgálatokban való alkalmazásakor pedg nem hagyható fgyelmen kívül, hogy jelentős kulturáls különbségek lehetnek abban, hogy a szubjektív jóllét mennyre fontos eleme a jó életnek. Egy amerka és kína egyetemstákat összehasonlító kutatás szernt az utóbbak között nagyobb volt az aránya azoknak, akk soha nem gondolkoztak azon, hogy boldogoke (Dener & Suh, 1997), míg Dener (2000) olyan eredményeket mutat be, amelyek szernt más országokhoz képest a nyugat országokban a boldogságot fontosabbnak tartják. 1.3. A szubjektív jóllét és a társas környezet Veenhoven (2008) szernt annak, hogy a szocológusok a 2000-es évekg vszonylag keveset foglalkoztak a szubjektív jólléttel, több oka van. Az első, hogy a szocológának a tárgya nem az érzelmek, hanem a (társadalm) cselekvések vzsgálata, megértése és magyarázata. A másodk ok, hogy a fogalom elsősorban egyén sznten értelmeződk, míg a szocológa nkább a közösségek, a társadalom (collectveness) ránt érdeklődk, a szubjektív jóllét pedg nkább egyén szntű fogalom. Egy következő ok, hogy a szocológa hagyományosan a társadalm problémákkal foglalkozk, ha a jóllét témaköréhez kapcsolódva nkább a rosszullét (ll-beng) áll a kutatások fókuszában. A negyedk okot Veenhoven deológanak nevez: sok szocológus az objektív jóllét fogalma (például társadalm egyenlőség, társadalm kohézó) mellett elkötelezett, ezért kevesebb fgyelmet szentel a szubjektív jólléttel foglalkozó kutatásoknak. Az előző alfejezetekben már láthattuk, hogy könnyen találhatóak ellenérvek a Veenhoven által dézett érvekkel szemben. A szubjektív jóllétnek csupán egyk komponensét alkotják az érzelmek, a másk társadalomtudomány szempontból valóban fontosabb komponense a kogntív értékelést takarja. 25
Az dézett érvek közül az, hogy a szocológa kevéssé érdeklődk az egyén szntű jelenségek ránt, nem teljesen állja meg a helyét. A szegénység, a deprvácó, az különböző tőkefajtákkal való rendelkezés, az atttűdök mnd olyan témák, amelyek elsősorban egyén sznten értelmezettek, mégs klasszkus témá a szocológának. Másfelől az egyén, mkroszntű cselekvéseknek lehetnek társadalm, makroszntű következménye, és fordítva (Coleman, 1990). Ha gaz s, hogy a szocológa hagyományosan a társadalm problémákkal foglalkozk, ez semmképpen sem kzárólagos. A klasszkus szerzők munkában s jelentős teret kap például a társadalm kohézó, a társadalm ntegrácó témája ( m tartja össze a társadalmat? ) (Durkhem, 2001; Parsons, 1971), de hasonló, nem az ll-beng tematkába lleszkedő fókusza van például a társadalm és cvl részvétel kutatásának s. Végül a negyedk, deológa ok esetében trendváltozás fgyelhető meg, ahogy már jelen bevezető fejezet elején s láttuk. Az objektív mutatók mellett egyre nagyobb fgyelmet kapnak a szubjektív mutatók (Dener et al., 2009; KSH, 2014; Stgltz et al., 2009), ezen kívül az objektív mutatók és az elégedettség kapcsolta s vzsgálható. Erre példák Easterln (Easterln, 1974, 1995; Easterln et al., 2010) klasszkus munká és a hozzájuk kapcsolódó kutatások (Clark, Frjters, & Shelds, 2008; D Tella, MacCulloch, & Oswald, 2003; Sacks et al., 2013; Stevenson & Wolfers, 2008) a jövedelem, a gazdaság fejlettség és a szubjektív jóllét kapcsolatáról, vagy a társadalm egyenlőtlenség és az elégedettség kapcsolatát vzsgáló kutatások (Alesna, D Tella, & MacCulloch, 2004; Grosfeld & Senk, 2010; Hajdu & Hajdu, 2014a; Schwarze & Härpfer, 2007). A szubjektív jóllét mérésének és magyarázatának tehát valóban számos szocológa, társadalomtudomány oldala van, am számos kutatás és publkácót eredményezett. Az alábbakban ezek közül gyekszem a fontosabbakat kemeln és rövden összefoglaln. Az első lyen, nem csak a szocológa dszcplínán belül jelentős kutatás rány az elégedettség és a relatív helyzet, a társas összehasonlítás kutatása. A társadalm összehasonlítás és a vonatkoztatás csoportok vzsgálata hosszú múltra teknt vssza (Duesenberry, 1949; Festnger, 1954; Merton, 2002; Stouffer, 1949; Veblen, 1975). Több tanulmány alátámasztotta, hogy az egyének az életük értékelésénél s fgyelembe veszk a relatív helyzetüket: például a relatív jövedelem az abszolút jövedelemhez hasonló vagy azt meghaladó hatást gyakorol az elégedettségre 26