A magyarországi EU-s támogatások elemzése 2007-2015 Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 08. 1
Mintegy 14 ezer Mrd Ft (kohéziós, agrár és minden egyéb!) támogatás hatásainak elemzése Több mint ~56 ezer EMIR és ~200 ezer IIER ügyfél, több mint 1 millió db támogatás Összesen 9 darab makro tényező, 21 szektor és 13 uniós támogatási beavatkozási terület részletes mikró vizsgálata Összehasonlítás a Visegrádi négyekkel Összesen 25 adatbázis 17 adatgazdától NSRK_értékelés_KPMG- PIB_prezentáció_20170117 2
I. HU az elsők között tudta teljesen lekötni a forrásokat. II. III. IV. 14 ezer milliárd Ft hatásaként nőtt a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, javult az ország külső és belső stabilitása. EU-források nélkül a magyar GDP és beruházás csökkent volna, nem kerültünk volna ki a túlzott deficit eljárásból, emelkedett volna az államadósság, sokkal nehezebb lett volna a makrogazdasági stabilitás megteremtése. A nemzetközileg magas egy főre jutó források ellenére HU versenyképessége romlott, nem sikerült lépést tartani a régió országaival. 3
A GDP alakulása 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon) 26 000 25 000 24 000 23 000 22 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 GDP tény GDP EU támogatások nélkül 4
A V4 országok GDP-növekedése % (2006 = 100) 140 130 120 110 100 90 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia World Economic Forum Versenyképességi Indexe szerint: V4-ek közül 2006-ban 12 pillérből 7-ben első két helyen voltunk, s csak 1 pillérben voltunk utolsók. 2016-ban egyetlen pillérben sem voltunk az első kettő között és 10 pillérben az utolsó helyen álltunk. 5
Az évente átlagosan kifizetett európai uniós forrás egy lakosra és GDP-re vetítve a visegrádi országokban, 2007-2015 Euró 500 400 300 200 Egy lakosra jutó kifizetések 437 363 4,0 332 2,3 2,9 Kifizetések GDP-re vetítve 350 2,4 % 6 5 4 3 2 100 1 0 Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia 0 Az uniós támogatásra épülő stratégia is külföldi forrásokra utaltság, így a strukturális alapokon nyugvó növekedési kilátások nem biztatóak. 6
A fogyasztás alakulása 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon) 16 000 15 000 14 000 13 000 12 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Fogyasztás tény Fogyasztás EU-támogatások nélkül 7
A beruházás alakulása 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon) 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Beruházás tény Beruházás EU-támogatások nélkül 8
A foglalkoztatottak száma 2006 és 2015 között 4 400 Ezer fő 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Foglalkoztatás tény Foglalkoztatási EU támogatások nélkül Az időszak végére már teljesen megváltozott a piaci helyzet: munkaerőhiány és közmunkás-többlet jött létre. 9
A külkereskedelmi egyenleg 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon) 3 000 2 000 1 000 0-1 000 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Külkereskedelmi egyenleg tény Külkereskedelmi egyenleg EU-támogatások nélkül Az EU-csatlakozás hatása viszont óriási: évente a GDP 9%-ára rugó exporttöbblet. 2015-ben HU aktívuma DE irányába 3 milliárd euró, az EU-15-tel szemben 6, a V3-akkal szemben 4 milliárd euró. 10
Az államháztartás hiánya és az uniós hiánycél % 0-1 -2-3 -4-5 -6-7 2007 2008 2009 201 201 201 201 201 2015 0 1 2 3 4 Államháztartás hiánya (GDP %) Tényellentétes államháztartási hiány - a befizetések állami beruházások Tényellentétes államháztartási hiány - a befizetések hiánycsökkentőek Uniós hiánycél (GDP %) Az EU-források nélkül a költségvetés hiánya mindvégig 3%-on vagy felette lett volna, az államadósság nem csökkent, hanem a GDP 84%-ára emelkedett volna. Az EU-források a külső stabilitást nagymértékben segítették 40 milliárd euró forintra váltásával, s ez által devizatartalékká változtatásával. Ez helyettesítette a korábban felvett IMF-EU kölcsönt, segítette a devizahitelek átkonvertálását forintra, az adósság és a kamat mérséklődését, a magyar deviza védelmét. 11
1 000 forintnyi fejlesztési forrás rövid és középtávú hatása a GDP-re beavatkozási területenként Társ. Infrastruktúra 1 039 K+F Környezet Int. Kapacitás Vállalatok Turizmus Emberi tőke 848 814 811 795 787 780 Társadalmi kohézió Energia Közlekedés 639 623 688 Mezőgazdaság 530 Ft 0 200 400 600 800 1 000 1 200 Az uniós források elsősorban az állami hatékonyság és a humán tőke javításán, az infrastruktúra fejlesztésén, valamint a kutatás-fejlesztés ösztönzésén keresztül tudnak hozzájárulni a versenyképesség hosszú távú növeléséhez. 12
Változó Kibocsátás Foglalkoztatás Beruházás Változóra legnagyobb multiplikátor hatással bíró szektor Építőipar Építőipar Kereskedelem Humán-egészségügy Szociális ellátási ágazat Építőipar Ingatlanügyletek Magyarázat 2015-ben 40 százalékkal lett volna kisebb a kibocsátás az uniós források hiányában* Az időszak egészében egyharmaddal, 2015- ben a felével lett volna kisebb a beruházás az uniós források hiányában. GDP Építőipar Pénzügyi Biztosítási szektor Szálláshelyfejlesztés Vendéglátás Humánszolgáltató szektor 13
Az uniós források csak korlátozottan tudták elősegíteni a területi kohéziót Magyarországon (6%). Míg a megyék közti fejlettségi különbségek az EU-s programoknak köszönhetően csökkentek, a gazdaságilag legfejletlenebb kistérségek nem tudták hatékonyan kihasználni a támogatások adta lehetőséget. E kistérségek esetében a pályázatok útján történő forrásfelhasználásnál hatásosabbak lehetnek a kistérségek egyedi lehetőségeihez igazodó célprogramok. A fejlesztési források hatásai a kistérségi gazdasági erőre kistérségi csoportok szerint 14
Alacsony gazdaságélénkítő hatás Míg a kifizetések 31 százaléka a mezőgazdaságba áramlott, csupán a teljes GDP-hatás 23 százaléka és a foglalkoztatási hatás 20 százaléka köszönhető az agrártámogatásoknak. Az ágazat GDP-hez való hozzájárulása (3,5-4,5%) érdemben nem változott, annak ellenére, hogy kifizetett 3 714 Mrd Forint támogatás összegét tekintve egyenértékű a 2007-2015-ös időszak mezőgazdasági kibocsátásának 20%- ával. Normatív alacsony hatású A jelenlegi uniós agrártámogatási rendszer Magyarország számára pénzügyi szempontból kedvező, azonban a legnagyobb tételt jelentő normatív (földalapú) támogatások érdemi gazdaságfejlesztési hatásai minimálisak. A földbe való befektetés nagyon szerény, elsősorban a jogbizonytalanság miatt. 15
Kicsik közepessé erősítése elmaradt A beruházási célú támogatások elsősorban a közepes méretű gazdasági szereplők esetében voltak hatékonyak. A támogatások nem ösztönözték kellőképpen a jelenlegi vállalati szerkezet átalakítását. A nagyvállalatoknak nem szükséges EU támogatás, a kisvállalatok pedig jellemzően nem tudják hatékonyan felhasználni. noha a közepesek jobban teljesítettek Az uniós támogatások felhasználása során a többlet hozzáadott érték és a többlet munkatermelékenység vonatkozásában a közepes méretű agrár gazdaságok közel kétszer jobban teljesítettek a kisméretű és nagyméretű gazdaságoknál. 16
Munkaerőpiaci ösztönzők nem követték le piaci változásokat A munkahelyteremtés kiemelt célja volt az elmúlt időszaki fejlesztéseknek, azonban a gazdasági környezet átalakulása, a munkaerő jelentős mértékű kiáramlása miatt a szakképzett munkaerő hiánya vált a legnagyobb kihívássá. Ez az időszak második felére szükségtelenné tette a munkahelymegtartási előírásokat. Foglalkoztatás-ösztönzés nemzetközi összehasonlításban is alacsony hatékonyságú A foglalkoztatottság elősegítését célzó támogatásoknál egy újonnan foglalkoztatott 1 éves alkalmazásának költsége az összes uniós forrásra vetítve 17,4 millió forint. Az eredmény nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen. 17
I. Megfelelő tervezéssel alacsonyabb költséggel lettek volna megvalósíthatók projektek II. A megtakarításokból további projektek lettek volna finanszírozhatók III.Megfelelő tervezés és kivitelezés mellett akár 35%-kal több közútfejlesztés is megvalósulhatott volna IV. Például a közlekedés területen a várt és a tényleges forgalmi adatok között esetenként 50%-os eltérések is voltak (M4 metró, M3 és M0 autópályák fejlesztése) 18
Decentralizált monitoring hátráltatja döntéshozatalt A forrásfelhasználás széttagolt figyelemmel követése (monitoringja) megnehezítette a tényeken alapuló, gyors és összehangolt fejlesztéspolitikai döntéshozatalt. integrált adatgyűjtésre van szükség Egyes beavatkozási területeken hiányoznak a forrásfelhasználásra vonatkozó olyan információk (pl. végső kedvezményezettek köre, a források tényleges hasznosulási helye), melyek ismerete elengedhetetlen az eredményesség megítéléséhez és a beavatkozások minőségének és relevanciájának javításához. 19
Hosszúra nyúlt folyamatok hátráltatták eredményességet Habár az időszak végére jelentősen felgyorsult a pályáztatás, a támogatások megítélése és kifizetése, a pályáztatási folyamat összességében hosszúnak és bürokratikusnak bizonyult, amely hátráltatta az eredményes programvégrehajtást. Forráslehívás maximalizálása háttérbe szorította hatékonyságot Ugyanakkor az utolsó években a fő cél valamennyi lehetséges forrás lehívása volt, ami miatt sérültek a versenyképességi és hatékonysági kritériumok. 20
Köszönjük a figyelmet! 21